Linda Hill: "Valójában milyen is az a vezetés?" A Pixar érti, hogy az innováció mindent felölel. Vezetői a közösségi érzés és a három tulajdonság létrehozására összpontosítanak.
- A Pixar szerint a vezetés olyan világ létrehozása, amelyhez az emberek tartozni szeretnének. Milyen világhoz? Olyanhoz, amelynek a frontvonalán élhetnek. Idejüket nem elsősorban vízióteremtésre használják, hanem ilyenekről gondolkoznak: Hogyan tervezzünk olyan stúdiót, amely a közösségi tér érzetét kelti, ahol az emberek kommunikálnak egymással? Legyen az a szabály, hogy rangjától vagy munkakörétől függetlenül bárkinek meg szabad mondania a rendezőnek, hogy mit gondol a filmjéről. Hogyan biztosítsuk, hogy a kisebbségi és az okvetetlenkedő vélemények is megnyilvánulhassanak? És végül jutalmazzuk ezeket nagylelkűen egy köszönetnyilvánítással. Nem tudom, végignézték-e már a Pixar-filmek stáblistáját, ott a film gyártása közben született babákat is felsorolják. (Nevetés)
Bill Coughran [a Google műszaki infrastruktúra főnöke] saját szerepéről azt mondta: "Önkéntesek szervezetét vezetem. A tehetséges emberek nem követni akarnak engem. Velem együtt akarják létrehozni a jövőt. A dolgom, hogy a lentről építkező folyamatot egyengessem, és ne hagyjam káosszá fajulni." Hogyan látta a szerepét? "Minta vagyok, és egy munkatárs, aki részt vesz a folyamatban. Összekötő vagyok, a szempontok összegyűjtője. Soha nem diktálok szempontokat". Egy tanács, hogy gyakoroljuk a szerepünket: Olyanokat vegyünk föl, akik vitáznak velünk. Tudják, mit mondok? Néha a legjobb direkt ködösnek és bizonytalankodónak lenni.

Visszatérő, kedves, tragikus, elgondolkodtató téma a magyar sajtóban a Csorba Győző Könyvtár könyvtárbusza (pl.: link ). Most a könyvtáros személye kerül a középpontba. Mementó napjaink kitartó falupusztulásáról illetve az emberi minőségtől. (MG)
- Kamionba épített könyvtár járja Baranya legapróbb falvait. Fedélzetén egy igazi apostollal. Riport.
Józsi bácsi, ahányszor csak találkozott Csobán Lacival, mindannyiszor elmesélte, hogy őrkatonaként az alsónadrágjában dugdosta az aktuális Rejtő-kötetet: a toronyba tilos volt olvasnivalót fölvinni, s a fehérnemű tűnt a legbiztosabb rejteknek. Számos férfias poénnak ágyazott meg, micsoda viszontagságon ment keresztül az előretolt helyőrség, a láthatatlan légió, a csontbrigád, Piszkos Fred és a szőke ciklon a gatyában - jókat röhögött rajta a két fickó, az öreg és az ifjonc.
Józsi bácsi egy olvasó, Csobán Laci pedig Baranya megyei mobilkönyvtáros, vele s a történeteivel teszünk egy egész napos kört s szigetvári járásban és az Ormánságban.

Az innováció különböző formákban jelentkezik. A könyvtári vezetők támogatják az alkalmazottakat olyan innováció elérésében, amely a könyvtárat szervezeti vagy közösségi újítóvá teszi. Vegyünk egy könyvtári szervezetet, amely évről évre ugyanazokat a szolgáltatásokat és forrásokat nyújtja. A vezetés tart a kockázattól, ezért nem változtat, nem tanul. Nem kínálja a közösség részéről igényelt új szolgáltatást; azt adja, ami a múltban működött. Ez viszont megakadályozza új felhasználók szerzésében.
A status quo és a radikális átalakítás közt széles a spektrum. De a lényeg, hogy a könyvtári szervezet az innovációval előnyt teremtsen. Ha a közösség egy eddig megoldatlan és elhanyagolt problémára kér megoldást, egy lehetőség az innováció teremtésre.

Az innováció tetten érhető a fejlesztések irányában. Miért telepítene a könyvtár régi asztali gépeket, ha laptop- és hordozható akkumulátor kölcsönző pultot is működtethet?
Az innováció akkor működik a legjobban, ha az egész szervezet, minden munkatárs érdekelt benne. Ha a vezető is képes felülemelkedni a szkeptikus és cinikus megjegyzéseken. Bukásához vezethet, ha az innovációt folyton vitatni akarják, és magas szinteken tárgyalják.

Az innováció szintjei:
- Inkrementális: egy meglévő szolgáltatás változtatása már létező demográfiai csoportban.
- Evolúciós: új szolgáltatás meglévő csoportnak, vagy meglévő szolgáltatás új csoportnak.
- Radikális: új szolgáltatás új csoportnak.
A legtöbb könyvtári innováció inkrementális. Jól meghatározott, apró változásokkal. De aki képes az inkrementális innovációra, az komfortosabb lehet más változással is. A radikális innováció idő- és energia igényesebb. Ritkán adatik rá lehetőség. A vezetőknek támogatnia kell a szervezetet a nagyobb innováció elérésében. Bemutatni, hogy a könyvtár ezáltal szerezhet vezető szerepet egy közösségen vagy szervezeten belül. (ref.: Habók Lilla)

Az Eduline vizsgaidőszakonként felméri a könyvtárak kínálatát a (Budapesten) vizsgára készülők számára. Lehet, hogy egy hasonló, de pontosabb ajánlattal könyvtári együttműködésben is elő lehetne állni? Bizonyítaná, hogy a könyvtárak egymással és a használókkal is - úgymond - partneri viszonyban vannak. És az ő munkájuk eredménye pontosabb, bővebb, mint a külső sajtó. Hasonló marketinges együttműködés a nyári nyitva tartások esetén is kamatoztatható lenne. (MG)
- Hamarosan itt a vizsgaidőszak, a legtöbb egyetemi könyvtár pedig alkalmazkodik a hallgatók igényeihez és meghosszabbítják a nyitvatartási idejüket. Ez jó hír azoknak, akik az utolsó pillanatig halogatják a felkészülést, illetve a zajos kollégiumban lakóknak is, akik csendes környezetben szeretnének felkészülni a vizsgákra.
Hamarosan kezdődik az őszi vizsgaidőszak, amikor az egyetemistáknak számot kell adniuk a tudásukról. A legtöbb felsőoktatási intézményben december 16-tól január végéig mérethetik meg magukat a hallgatók. Arról, hogy a nagyobb budapesti egyetemeken mettől meddig lesznek a vizsgák, itt link tudtok tájékozódni, a vidéki egyetemek dátumait pedig itt link találjátok.

Ugyanis a közreadók tudják: minél hosszabb videót tesznek közzé, annál inkább csökkentik az azt megnézők számát. És ezt valami miatt nem szeretnék :-)
A videóban elmondják: a könyvtár link csodás olvasóterme alatt is van egy könyvekkel és kézirattal teli helyiség, mely kutatókat fogad. A szerzetes csak hozzávetőlegesen szól az gyűjtemény nagyságáról, az állományt a speciális igényű használókra utalva jellemzi. (MG)

A shop-koncepció a könyvtárhasználat megugrását hozta Hollandiában, akár 64%-kal is link ). A könyvtári tér és a dokumentumok bemutatását a kiskereskedelem tapasztalatait átvett könyvtárellátó vállalat dolgozta ki. A közkönyvtárakat fenntartó önkormányzatok döntenek arról, hogy igénybe veszik-e a cég kínálatát. A shop-koncepció néhány POS-eszköze (point of sales - az értékesítés helye):
- a könyvek 50%-a nem gerincével, hanem címoldalával tárul a használó elé (az állomány optimálisan kicsi)
- néhány könyvet raknak egymás tetejére, így megvan a keresés során a használói érintés, bevonódás is
- igyekeznek az olvasó felé emberarcot ábrázoló könyveket mutatni
- a használókat a célcsoport tagjairól készült fényképek, imázsképek bátorítják (ez a könyvtár menő része, hiszen "az én csapatom tagjai" néznek rám innen), van, hogy a fotó szempontaktust is felvesz a nézővel
- műanyag display-t is alkalmaznak, a könyvek így dinamikusabban, nem csak a síkban jelennek meg.
A vonatkozó fotót ld.: link (MG)

Előző rész: link .
- A szegénységet egyéni hiba eredményének tekintő nézőpont a teljesítményelvű társadalomban logikusnak tűnik, és mindenképp kényelmes is, hiszen segít fenntartani az életünk feletti kontroll, és az érdem-jutalom illúzióját, valamint azt a hiedelmet, hogy aki nem szegény, annak nincs dolga a szegénységgel. Azonban a nyomorúságban élőktől ez a stigma épp a kitörési esélyt veszi el.
Miért? - A társadalmi megbélyegzés egyrészt negatívan hat az egyébként is leépült önbizalomra, elmélyítheti a tanult tehetetlenséget, korlátozhatja a hatékony döntéshozást, például úgy, hogy a szégyentől való félelmében valaki el akarja kerülni a szegénység látszatát, ezért vagy nem veszi igénybe a segélyeket, amelyekre jogosult, vagy kölcsönökből költekezik, adósságba verve és még mélyebb szegénységbe taszítva magát. A stigmára adott reakció lehet a visszahúzódás, a harag és a depresszió is, amely csak tovább mélyíti az árkot közte és a társadalom között - ami pedig tovább táplálja az előítéletek tüzét.
Van, hogy akaratlanul erősítjük a stigmát: a hivatalnokok az eljárás közben tanúsított rideg, rosszabb esetben elutasító magatartással, a jótékonykodók pedig sokszor épp a jótékonysággal - az alávetettség, a függés hangsúlyozásával, a vagyoni különbség demonstrálásával - járulnak hozzá a bélyeg fennmaradásához. A segélypolitikák többsége a juttatásra "érdemes-érdemtelen" kategóriákkal súlyosbítja a társadalmi ítéletet, amely egyébként is mélyen gyökerezik, sőt, egyfajta "kimondatlan cukiságfaktor" függvénye. Walker azt írja: kutatások szerint az emberek intoleránsak azokkal szemben, akiknek az szegénységéről úgy vélhetik, hogy elkerülhető lett volna.
Szívesebben segítik azokat, akikkel azonosulni tudnak - mint például az idősek vagy a megbetegedettek -, mint az olyan "gyanús" szegényeket, mint az egyedülálló anyák, a munkanélküliek vagy a szabadult fogvatartottak.

A kötelező olvasmányok körüli disputa abban megegyezik, hogy a diákok elidegenedtek az olvasástól, megszűnőben van a történetolvasás, az örömolvasás. Domokos Áron A science-fiction mint oktatási eszköz című tanulmányában példákkal mutatja be, hogy a kortárs magyar sci-fi kispróza olyan, értékeket képviselő szövegegyüttes, amely a középiskolások körében egyre inkább népszerű, és ezt a kedveltséget ki kellene használni az irodalom órákon. A célcsoport életkori szakasza változik a korábbiakhoz képest. Azokat a történeteket tartják érdekesnek, amelyeknek meglepő a cselekménye és mozgalmas a problémaköre, váratlan a befejezése. Egy 2017-es olvasásfelmérés adatai szerint már nem csak a fiúk körében népszerű a sci-fi tematika, a lányok is szívesen olvasnak tudományos-fantasztikus irodalmat. Domokos a tanulmányban a mai kor társadalmának tizenévesek számára is releváns problémáira a 2014-2018 között megjelenő hazai prózai írásokból ajánl gondolatébresztő műveket. Az SF irodalom nem csak lehetőséget kínál az irodalmi szövegek működési módjának vizsgálatára, de alkalmas a kritikai gondolkodás fejlesztésére, inspirál, érzékenyít és lehetőséget nyújt az új típusú tudás fejlesztésére, az összefüggések felismerésére. (ism.: Petrovszki Mária)

A fogyatékkal élők minél jobb kiszolgálását akarja elérni a könyvtáros társadalom.
Egyre több fogyatékkal élő keresi fel a könyvtárakat, így nekik is elérhetővé kell tenni az ottani szolgáltatásokat. Látni, hallani és érthetővé tenni. Az elmúlt időszakban sokat fejlődött ez a terület, de még sok tennivalójuk van a könyvtárosknak.
"Most már sokkal kedvezőbb a helyzet, sok fejlesztést végeztek a könyvtárak és ahogy a mai nap is mutatja, különböző rendezvényeken keresztül képezik magukat a könyvtárosok, hogy minél felkészültebbek legyenek a szolgáltatások, illetve a fogyatékossággal élők fogadása tekintetében. Ezt nagyon fontos előrelépésnek tartom mert, amikor körülbelül tíz évvel ezelőtt először tanítottam a Széchenyi Könyvtárban, akkor még csak két-három napos volt a tanfolyam, most viszont már nyolc napos ebben a témában." - mondta el tapasztalatait Franyó Borbála, az ELTE Egyetemi Könyvtárának könyvtáros-fogyatékosügyi koordinátora.

Nem ritka az 6-7 órás autóbusz-utazás Spanyolhonban - lévén Magyarországhoz képest 5x nagyobb kiterjedésű ország. A piacon működő több társaság egyike az ALSA, mely fedélzetén az ülések háttámlájába épített, dönthető érintőképernyőket kínál utasainak. A kínálatban e-könyvek, filmek, spanyol és nemzetközi napilapok, gyerekfilmek, sorozatok, zenék, elektronikus játékok és képkönyvtár szerepelnek - a nyílt internet mellett. A tartalomkínálat kisebb, mint pl. a Lufthansa interkontinentális járatai link esetén, ott viszont internet nincsen. A hanghoz külön fülhallgató igényelhető. A vonatkozó fotókat ld.: link (MG)

Magyarország első alkalommal vett részt a Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Programban (PIAAC), amelyben 39 országban 245 ezer ember szövegértési, számolási és problémamegoldó készségét mérték fel; a pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten ismertetett felmérésből kiderült, hogy a magyar felnőtt lakosság számolási készsége meghaladja az OECD országok átlagát.
Magyarország nemzetközi összehasonlításban a szövegértési és a problémamegoldó készség vizsgálatában az OECD tagországok átlaga alatt helyezkedik el egy kicsivel. Példaként említette, hogy Magyarország felnőtt lakossága szövegértésből 264 pontot ért el, ami 2 ponttal maradt el az OECD országok átlageredményétől. Ugyanakkor kiemelte, hogy a számolási készségben Magyarország meghaladta az OECD átlagát, ugyanis míg utóbbi 262 pont volt, Magyarország felnőtt lakosságának teljesítménye elérte átlagosan a 272 pontot.
Lukács Fruzsina hozzátette, a magyar felnőtt lakosság körében a szövegértési feladatoknál a 25-34 évesek teljesítettek a legjobban, a legalacsonyabb átlagpontszámot az 55-65 évesek szerezték. Érdekességként megjegyezte, hogy míg a számolási készség nem mutatott eltérést nemek szerint, a problémamegoldó készséget igénylő feladatoknál a férfiak jobban teljesítettek.

13 Penguin Book szerző oszotta meg, miért fontos neki a helyi könyvtár. A történtekből kirajzolódik, miért érdemes védeni a könyvtárakat. A harmadik, záró részben öt író gondolatait foglaljuk össze.
- Salley Vickers (brit szerző, könyve pl. The Grandmothers): The Librarian c. regénye saját gyerekkori élményeiből indult ki. Akkoriban édesapja munkanélküli volt. A könyvtár olyan támogatást adott, amit máshonnan nem kaphatott meg. A családi problémák helyett a képzeletével volt elfoglalva. Láthatott más időket, más kultúrákat, más életfilozófiákat. Ez szélesebb perspektívát mutatott a szűk környezeténél. Enélkül véleménye szerint nem lehetne most jó tanár, pszichoterapeuta vagy író.
- Bobby Seagull (matematikus, tanár és író, könyve pl. The Life-Changing Magic of Numbers): A könyvtárak nélkül véleménye szerint nem lenne a mostaninál önmaga. Gyerekkorában minden szombaton az apukájával és a testvérével a helyi könyvtárba látogatott. "Az olvasás volt a vallásuk" - mondja. Most tanárként a diákjaival beszéli meg az olvasmányokat. De úgy látja, ők kevésbé tapasztalják meg az olvasás szeretetéért olvasást. Bobby most is tanítás után a könyvtárba megy. Támogatja is a számára fontos intézményt.
- William Sieghart (vállalkozó, könyvkiadó, filantróp, a 2019-es The Poetry Pharmacy Returns szerzője): Egy koalíció tagjaként a könyvtári hálózatot kellett felülvizsgálnia pár éve. 18 hónapon át az országban látogatott könyvtárakat. Ekkor alakult ki szenvedélye a könyvtárak iránt. Felügyelet helyett inkább egy "Költészeti Gyógyszertárat" talált ki. Könyvtárosok és könyvtárlátogatók is elmondhatták problémáikat. Ezekre versekkel válaszolt. Rájött, hogy a könyvtár több olvasásnál. Tanácsadásól és önfejlesztésről szól.
- Jeremy Dronfield (író, A fiú, aki követte az apját Auschwitzba szerzője): A Cambridge Egyetem könyvtára sokat jelent számára. Három évtizede kezdte látogatni még hallgatóként. Olyannak tartja, mint egy várat. Könyves katakombákkal. Nem látogatható tornyokkal. Gyűjteménye már több mint 8 millió és egyre nő.
- Lara Prescott (író, The Secrets We Kept szerzője): Regénye a Doktor Zsivágó ötletén alapul. Elbűvölte, hogy egykor a könyveket fegyverként használták. A művészet és az irodalom az ő életét is meghatározták. Gyerekkorában hetente vitték könyvtárba, ami meghatározta az életét. Ott fedezte fel, hogy a saját világa határain kívül más is létezik. Fel lehet fedezni új világokat és új embereket. A történetmesélés az empátia fejlesztés egyik legjobb eszköze. A könyvtárak elősegítik ezt a kapcsolatot. (ref.: Habók Lilla)

A szokottnál kevesebb válasz érkezett a héten:
1 - beiratkozottak száma
4 - dokumentumok száma
1 - egyéb, megírom: kit@gmconsulting.hu
4 - használói eredményesség
2 - kölcsönzés / használó, vagy hasonló arányszám
1 - kölcsönzések száma.
Ha az 5 éve feltett hasonló kérdés szintén nem reprezentatív válaszaival együtt tekintjük a mostaniakat, a következő diagramot kapjuk: link . A csekély szavazati hajlandóság miatt "nagyon" tájékoztató jelegű. (MG)

Tanítsák a gyerekek a nagyikat! Ezt célozza egy most indult országos program.
A programba novembertől már tizenhárom város (Budapest, Veszprém, Várpalota, Miskolc, Kazincbarcika, Ózd, Szeged, Kecskemét, Pécs, Szombathely, Győr, Sárvár, Debrecen) iskoláit vonták be. A Legyélteis! MOST generációs kezdeményezésben részt vevő diákok közös foglalkozások során mutatják és tanítják meg nagyszüleink korosztályának azt, hogy milyen korlátlan lehetőséget jelenthetnek számukra is a digitalizáció.
"Ez egy igazi win-win projekt" - mondja Schmidt Erika, az Aktív Egyesület munkatársa. "Mindenki annyit ad bele, amit saját kompetenciái megengednek, nem igazán kerül senkinek semmibe. Az utazást mindenki maga oldja meg, az iskolák vagy a nyugdíjasklubok adják a számtógépet, a helyiséget, a diákok a tudást. És mindenki nyer." A nonprofit szervezet feladata, más civilekkel közösen, hogy elérje, egymásra találjanak a programba bekapcsolódó iskolák/diákok, illetve a nyugdíjasok.
Ehhez egy honlapon link keresztül is kapcsolódhatnak a felek, de a különböző nyugdíjasklubokon keresztül is jelentkezhetnek. A 2-3 órás foglalkozásoknak általában az iskolák adnak helyet, de van, hogy művelődési házak, nyugdíjasklubok. Havonta mintegy ezer nyugdíjas képzését tervezi a Telekom. (Ha valaki szeretne bekapcsolódni, de nem a most megjelölt városokban lakik, neki is érdemes jelentkezni a honlapon akár diákként, akár nyugdíjasként, mert egyrészt, ha tud, elutazhat a legközelebbi helyre, ahol működik, másrészt a programot ki akarják terjeszteni más helyekre is.)

Több református iskolában is erősen megreformálták az oktatást, tantárgyak helyett projektek vannak, témahetekkel és erdei iskolával rugaszkodnak el a frontális oktatástól. A diákok egy elképzelt, saját tanyán keresztül tanulják meg az állat- és növénytant, autentikus fogadóétlap megtervezésével az informatikát, lekvárfőzéssel, középhőmérséklet számolással a matematikát, a Mátyás király kori témahéten pedig Mátyás reformjait monopolyval. A Magyar Református Egyház elkezdte összefogni ezeket a gyakorlatokat, és ösztönözni a többi iskolát is arra, hogy ne csak színfoltként tekintsenek a nem tantárgyi alapú oktatásra, hanem építsék be a tantervbe.
A Magyar Református Egyház Tananyagfejlesztő Csoportja megkereste saját iskoláiban azokat a módszereket, amelyek elrugaszkodnak a frontális oktatástól, és feszegetik a merev oktatási rendszer kereteit, vagyis nem tantárgyi alapon oktatnak. Az egyház nem csak felkutatta ezeket a tanítási formákat, de módszertant is kidolgozott hozzá, amiket aztán elvittek más iskolákba is. Segítségül egy kiadványt is készítettek, amit most az összes református iskolában terjesztenek, hogy minden tanár elkezdhesse alkalmazni az új technikákat.

Még az sem feltétlenül nagy baj, ha a keresett dokumentum nincs meg, ha a használó érzi, a könyvtáros az ő oldalán áll, és minden tőle telhetőt megtesz. (MG)
- A marketing szerepe egyre kevésbé érvényesül, ha nincsen megfelelő ügyfélkiszolgálás vagy ügyfélélmény felépítve, a vásárlók pedig hajlandóak elfordulni egy adott brandtől vagy kereskedőtől, ha negatív élmény éri őket. Lehetünk bármennyire jók marketingben vagy termékfejlesztésben, egy rossz ügyfélélmény felülírhat mindent, és akkor a marketingre költött összeg ablakon kidobott pénzzé válik.
Elkezdték átcsoportosítani az erőforrásaikat, hogy jobb ügyfélélmény érje a vásárlókat, ne csak onnantól kezdve, hogy belép a boltba, hanem előtte és utána is.
Az ügyfélélményt már nem a versenytárs kereskedőhöz viszonyítják az emberek, hanem az általuk megtapasztalt legjobb ügyfélélményhez.
Ez az Amazon-hatás: ha egyszer már sikerült, megjött az áru, úgy jött meg, olyan kiszolgálás keretében, ahogy azt szerettem volna, és a lehető legkevesebb energiát kellet belefektetnem, akkor ez egy preferált vásárlási mód lesz más termékek esetén is.
Hazai ügyfélélmény-példa: Libri-Bookline a Móricz Zsigmond körtérnél megnyitott új üzletük a könyvesbolton túl kávézó és közösségi tér egyben, ahol felolvasó esteket, családi napokat rendeznek. Ők is kiléptek a hagyományos elektronikus kereskedői szerepükből és több csatornán érik el a vásárlókat, olyan ügyfélélményt nyújtva nekik, amiért megéri újra meg újra visszatérni. Aki egyszer jól érezte magát egy felolvasóesten és a gyerekeivel is be tud menni egy esős vasárnap délután egy családi napra, a barátaival is meg tud inni egy kávét, az a mesekönyvet is itt fogja megvenni.

Olyan még nem volt Magyarországon, mint ami most történik: először mutatnak be VR-filmeket egy fesztiválon. Meg is néztünk néhányat a kínálatból, a kurátorok pedig elárulták nekünk, hogy szerintük van-e jövője a VR szimulátorokra készített dokumentumfilmeknek, lesz-e valaha VR-Oscar, miért nem remekelnek a műfajban a magyarok, és hogy vajon tömegesen menekülünk-e majd VR-szemüveg mögé a valóság elől.
Ahmaied családja Fallúdzsában, akiknek most betekintünk a házába. Bejárjuk a konyhát, felmegyünk a háztetőre, ott vagyunk a családdal, miközben vacsoráznak. Szabadon mozgunk abban a térben, amely valaha ezeknek az embereknek szeretett otthona volt, most meg inkább csak egy a háborúba beleremegett épület, egy potenciális aknamező. Idegenvezetőnk maga Ahmaied, aki könnyekkel küszködve beszél nekünk arról, hogy ölték meg a fiát, és hogy milyen érzés rettegni a saját otthonodban, mert az alá lehet aknázva, az utcákon pedig elrejtett robbanóeszközök téphetnek cafatokra bármelyik pillanatban. Aztán jön egy robbanás, majd a fehér, süketítő csönd, és hamu hull az égből.
Bár a Verzión bemutatott VR-filmek rövidsége is azt mutat-ja, hogy az alkotók egyelőre inkább csak kísérleteznek a technológia lehetőségeivel, a VR önmagában már meghaladta a kísérleti fázisát, "nagyon is él és virul, iparágak használják" . mondja Szabó András, az újabban VR-tartalmakat is fejlesztő Code&Soda alapítója, a szekció másik kurátora.
A VR-t használja a kutatóvilág, beszivárgott az oknyomozó újságírásba, az oktatásba, tréningekre.
Ugyanakkor egy VR-vetítést megszervezni körülményes dolog és nem is biztos, hogy megéri: be kell hozzá szerezni a drága eszközöket, viszont nem lehet egy filmre több száz ember beültetni. A Verzión is egy bizonyos filmet egyszerre csak ember tud majd megnézni.
Vajon tömegesen fognak az emberek a virtuális valóságba menekülni, miután a környezetünket teljesen tönkretettük? Vajon egérutat jelent majd a VR a kapcsolati problémáink elől is? A kérdéseket még lehetne sorolni.

Várható, hogy újabb, ritka magyar nyelvű állomány lesz elérhető. Ahogy a bécsi, vagy amerikai digitalizálási projektekből is javult a hungarikák elérhetősége. (MG)
- A Google és az izraeli Nemzeti Könyvtár együttműködése révén az internetre kerül a könyvtárból a zsidó kultúrát képviselő százhúsz ezer könyv - jelentette a Kolhaír, a jeruzsálemi városi újság.
Az új együttműködés révén díjmentesen olvashatóvá válnak világszerte az eddig csak a könyvtárban olvasható könyvek, köztük számos ritkaság. "A könyvtár hozzáférhetővé akarja tenni a zsidó és az izraeli kulturális örökség alkotásait" - mondta Oren Weiberg, a könyvtár igazgatója az újságnak. A könyvek mintegy fele héberül íródott, de a másik felük jiddisül, a spanyol zsidók ladinó nyelvén, angolul, franciául, arabul, oroszul, németül, latinul és más nyelveken.
Az izraeli könyvtár a nemzetközi Google könyvprojekthez csatlakozott, melynek keretében eddig több tucat amerikai, európai és japán könyvtár negyvenmillió könyvét digitalizálták.
Az izraeli bibliotéka ötvenezer könyvét már csomagolni is kezdték, ugyanis különleges, a nedvességtől és a hőmérséklet ingadozásaitól óvó konténerekben, rendkívüli biztonsági intézkedésekkel szállítják őket Jeruzsálemből a Google németországi digitalizáló központjába, ahonnan a munkálatok végeztével hasonló módon küldik vissza őket otthonukba.

Az idei Hazám-díjakat kapott Fischer Ádám karmester is, aki a Magyar Helsinki Bizottság Egyesület tagja is. Üzenete:
... Azt hiszem, tudják rólam, hogy igen kritikusan viszonyulok a mai magyar közélet több jelenségéhez, és hogy én bel- és külföldön egyaránt megpróbálok fellépni az általam igazságtalannak érzett itthoni intézkedések ellen.
A kuratórium döntése, hogy a Hazám-díjjal engem is kitüntet, számomra ezáltal kicsit jelzésértékű is, Ez a döntés azt a magától értetődő alapigazságot sugalmazza, hogy a haza szeretete és a haza dicsőítése két különböző dolog. Sajnos, ez ma Magyarországon még nagyon nem nevezhető mindenki által elfogadott alapigazságnak. Sokan nem fogadják el, hogy a hazai viszonyok kíméletlen ostorozása, nem csak Ady Endrénél, de Esterházy Péternél vagy Petri Györgynél éppen a hazához való kötődés, a hibák és bűnök iránt érzett fájdalom kifejezését jelenti, éppen mély hazaszeretetük és a hazához való ragaszkodásuk jele. Azok pedig, akik azt vallják, hogy a hazát, a nemzetet csak hódolat érheti, bírálat pedig nem, ők azok, akik nem hazaszeretők.
Én biztos vagyok abban, hogy a hazai irodalom kiemelkedő, hallhatatlan képviselőinek műveit mindig szeretni fogják, azokat idézni fogják, akkor is, amikor azoknak a neveit, akik őket ma a nemzeti irodalmi kánonból ki akarják zárni, már régesrég mindenki elfelejtette. És azért is köszönöm a kuratórium bizalmát, mert szeretném remélni, hogy bátor döntéseik a magyar irodalmi közélet hangulatát is befolyásolni tudják.

Sávos András, a Knorr-Bremse Hungária ügyvezetője: - Az utóbbi években bekövetkezett árbevétel-növekedés egy része nem okozott különösebb meglepetést, hiszen a vállalatcsoport más egységeiből Budapestre átszervezett termelés természetes következménye volt. Ehhez azonban még hozzájött a rendelésállomány hirtelen és jelentős bővülése, így a szállítási határidők betartása egyre nehezebbé vált. A pontosság viszont kulcsfontosságú, ezért Sávos arra kérte a felelősöket, hogy növeljék a hozzájuk tartozó termelési egységeknél az időben legyártott termékek arányát. A válasz rendszerint lényegében az volt, hogy "ez lehetetlen".
A túlzottan óvatos hozzáállás még azokra a vezetőkre is gyakran jellemző, akik a legkevésbé tántorodnak el a munkától, kiválóan értenek a menedzsmenthez, a képzettségük és a tapasztalatuk is megvan hozzá. Végül azonban az eleinte félénk munkatársak rendre elérték, vagy akár túl is teljesítették a célokat. És akkor látszott rajtuk, hogy irtó büszkék, persze teljes joggal, megvolt rá minden okuk.
Mindenesetre hiába kimagasló a magyarországi vállalatok között a Knorr-Bremse Hungária termelékenysége, Sávos szerint a vállalatcsoporton belüli nemzetközi összevetésben a budapesti leányvállalat jobban tudna teljesíteni ebből a szempontból, ha a vállalkozói attitűd erősebb lenne a munkatársak körében.
Sávos szerint a vállalásokkal kapcsolatos bizonytalankodás mögött alapvetően az elbocsátástól való félelem áll. A magyar munkavállalók ugyanis nagyon féltik az állásaikat, tartanak attól, hogy egy hiba vagy nem teljesített célkitűzés kirúgással jár.
Ez a félelem nem csak a vezetők túlságosan bátortalan fellépése miatt befolyásolja kedvezőtlenül a cég hatékonyságát. A kockázatkerülés abban is megnyilvánul, hogy mindenki igyekszik mindent leírni, ami őrületesen megnöveli a tranzakciós költségeket. A munkaidő egy részében fölösleges adminisztráció zajlik, sőt, fenn kell tartani munkaerőt az iratok kezelésére is.

Egészen más ma a bankrendszer és az informatikai rendszerek kapcsolata, mint az elmúlt években. A bankok igyekeznek megfelelni az ügyfelek nagy informatikai igényeinek, egyelőre azonban nem találják meg a megfelelő csatornákat. Az azonban biztosnak látszik, hogy a bankfiókok még hosszú ideig velünk maradnak - hangzott el a Portfolio Banking Technology konferenciáján.
Mi más most ahhoz képest, ami 25 évvel ezelőtt volt? Míg a korábbi években az IT ment az üzlet után, és kiszolgálni azt - ma az üzletnek kell mennie a digitalizáció után. A bankok is keresik a helyüket a digitális térben, és hogy tud benne kommunikálni - mondta el Alföldi Ferenc a Budapest Bank informatikai vezetője. Az ügyfelek benne vannak a digitális térben, és abban a pillanatban, amikor ott vásárolnak, akkor kell őket a bankoknak megragadnia - mondta el Alföldi. Be kell lépni a digitális ökoszisztémába.
Az OTP Bank kiterjedt fiókhálózattal rendelkezik, és ez egy nagy érték, attól függetlenül, hogy ki mit mond - mondta el véleményét Böle Ferenc, IT Projekt Menedzsment és Transzformációs Igazgatóság vezető (OTP Bank). Emiatt szerinte sokáig velünk maradnak még a fiókok, hiszen a bankolás alapvetően egy emberek közötti kapcsolatra épül. Nemzetközi példákat említett, ahol a fiókhálózat leépítése az ügyfelek elveszítését jelentette.

Nem viccelek: ha felnőtt lettem volna, fixen kivettem volna szabadságot. Pedig megpróbáltam direkt lassan olvasni, hogy tovább tartson - nem ment. Megpróbáltam keretek közé szorítani a napi olvasási adagot - végképp nem ment. Megpróbáltam türtőztetni magam, hogy egyhuzamba csak egy órát olvashatok - reménytelen volt. Hogy a fenébe rendelkezzen ekkora önfegyelemmel egy tizenéves, lázadó tinédzser?! Így hát feladtam. Olvastam. Megállás. Nélkül. Éjjel és nappal. Míg a végére nem értem.
Tisztán emlékszem egyébként az ambivalens érzésre, amikor felnéztem a HP-könyvek utolsó oldaláról. Ezen a felnézésen áll vagy bukik minden, számomra ez a pillanat mondja meg a legőszintébben, jó volt-e az adott könyv. Hatott-e. Belém ment-e. Amikor tehát felnéztem a HP-könyvek utolsó oldaláról, egyfelől végtelenül szomorú voltam, üresnek éreztem mindent, tudtam, ismét éveket kell várnom a folytatásra. Másfelől pedig fellélegeztem: végre ismét "normális" életem lehet, ahol az emberek szólnak hozzám, én pedig még válaszolok is.

Az otthonokban és irodákban elhelyezett cserepes növények nem javítják hatékonyan a levegőminőséget - állapították meg a philadelphiai Drexel Egyetem kutatói, akik több évtizednyi kutatási eredményt átvizsgálva jutottak arra a megállapításra, hogy az egyszerű szellőztetés messze túlszárnyalja a szobanövények teljesítményét, ha a beltéri levegő megtisztításáról van szó.
"A növények csodásak, ám nem képesek elég gyorsan megtisztítani a beltéri levegőt ahhoz, hogy tényleges hatással legyenek az otthoni vagy irodai környezet levegőminőségére" - idézte az EurekAlert tudományos hírportál Michael Waringet, az egyetem munkatársát. Waring és egyik doktorandusza, Bryan Cummings harminc év kutatómunkáját felölelő tucatnyi tanulmányt vizsgált át, és az eredményeket a Journal of Exposure Science and Environmental Epidemiology című folyóiratban közölte.
A szobanövények levegőtisztító hatásának mítosza a NASA 1989-es, az űrállomások levegőjének hatékony tisztítási módjait kereső kísérletéig nyúlik vissza, mely nyomán a kutatók kijelentették, hogy a növények segítségével el lehet távolítani a levegőből a rákot okozó kemikáliákat.
- Korábban kelt hírünk - Levegőtisztítás - könyvtári térben is link - ennek ellent mond. Akármire is jutnak a kutatók, a növények kellemes közérzethez segítő látványa minden bizonnyal marad :-) (MG)

Jimmy Wales, a Wikipédia társalapítója megindította a Facebook és a Twitter riválisának szánt internetes közösségi portált, a WT:Socialt.
Wales szinte titokban, pár héttel ezelőtt indította el az oldalt, de csak szerdán számolt be erről a nyilvánosság előtt. Az 53 éves internetes vállalkozó újságíróknak elmondta: a Facebook és a Twitter felületessége késztette egy új fórum beindítására, és azt reméli, hogy az új portál legyőzi majd "a kattintásvadász és félrevezető hírekkel megtűzdelt Facebookot". Szerinte az emberek "torkig vannak a clickbaittel és az álhírekkel".
Az új közösségi média működtetésére Wales új céget hozott létre, amelynek nincs kapcsolata a Wikipédiával, de ahhoz hasonlóan a felhasználók adományaira épít. Az október óta működő új közösségi médiának egyelőre 50 ezer felhasználója van, szemben a Facebook kétmilliárdos táborával, de a cél, hogy lenyomják a Facebookot. (MTI, FT)

Frissítettem és kibővítettem az Urbanlegends.hu kamuhíres listáját: íme néhány médiafősodoron kívüli szereplő 2019 elejéről.
2004 óta írom az Urbanlegends.hu oldalt. Ha fontos számodra az álhírek elleni küzdelem, támogasd az oldal működését havonta egy kávé árával.
A neten van néhány lista a megtévesztő híroldalakról, közülük talán a legismertebb a hvg.hu folyamatosan frissített gyűjtése. Ezek a listák hasznosak, ha például arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy gyanúsnak vélt oldal tevékenysége másoknak is feltűnt-e már. Keveset mondanak viszont a szájtokról: például hogy az adott oldal miért került fel a listára, mire érdemes vele kapcsolatban vigyázni.
Ennek pótlására készítettem el 2018 elején első gyűjtésem, egy kisebb elemszámú, de szofisztikáltabb listát az aktív oldalakból, ahol azt vizsgáltam: mire számíthatnak az ilyen oldalakra tévedő olvasók.
Bár 2018-ban azzal kezdtem a cikkem, hogy "a kamuhíroldalak többsége nem örök életű, oldalak jönnek és mennek", ennek a jövés-menésnek a gyorsasága meglepett. A 2018 elején elemzett 30 oldal közel fele 2019 elején már nem volt elérhető - ezek értelemszerűen kikerültek a listából. Azokkal a szájtokkal sem foglalkoztam újra, amelyek nézettsége annyira visszaesett, hogy nem fértek be a Magyarországon legnézettebb 10 ezer oldal közé.
A tavalyiból áthozott és újrafeldolgozott oldalak mellé a hvg.hu listájának előző évi frissítései, valamint a Facebookon általatok ajánlott oldalak közül válogattam új szereplőket.

Az országosan teljes lefedettségű térkép országosan összesen 56 kategóriára bontva mutatja meg link ökoszisztémák aktuális elhelyezkedését, kiterjedését, gyakoriságát. A természetközeli gyepterületek, erdők és egyéb fás szárú növényzettel borított területek, valamint a vizes élőhelyek és a felszíni vizek mellett a térképen szerepelnek a mesterséges felszínek és az agrárterületek is.
A 20x20 méteres felbontású, rasztergrafikus, adatintegrációval készült térkép alapját a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) mellett például erdészeti és talajtani adatbázisokból származó, továbbá távérzékeléssel gyűjtött adatok képzik. A végeredmény a szakemberek számára segítséget nyújthat a speciális élőhelyek keresésében, az egyes európai uniós jelentőségű élőhelyek elterjedésének vizsgálatában védett természeti területeken kívül is, de a településrendezési tervek készítésében, valamint a hatósági ügyek döntés-előkészítési szakaszaiban is referenciaként szolgál.
Az alaptérkép módszertani fejlesztésekor fontos szempont volt, hogy a térkép mögött lévő adatbázisok frissítésével a térképet a későbbiekben aktualizálni lehessen, ne csak ebben a projektben lehessen felhasználni ezt az alapmunkát. Ezt követően lehetőség nyílik majd a felszín-, és vízborítás, valamint a tájhasználat változásának követésére, elemzésére és a trendek kimutatására is.
A térkép nyilvánosan böngészhető, térítésmentesen és szabadon felhasználható, a raszteres állományok letölthetőek, továbbá a térképhez kapcsolódó részletes dokumentáció is a nagyközönség és a szakemberek rendelkezésére áll.
Az Agrárminisztérium szerint az alaptérkép adataira épülve kerül sor a közeljövőben 12 kiválasztott ökoszisztéma-szolgáltatás állapotának biofizikai, gazdasági és bizonyos esetekben társadalmi értékelésére - így az állati beporzás, az élelmiszertermelés, a mikroklíma-szabályozás és a természetben való rekreáció vizsgálatára.