'Irtózatosan megrettent ez a szép új világ, mert nem tudom, hol a helyem benne' -- kezdte Matyi Dezső vitaindító előadását a digitális könyvek és a torrentek világáról, de mindenekelőtt kijelentette: 'szigorú központi behatások kellenek, csak úgy lehet megvédeni a magyar piacot'. Ti. a Google-től, a torrentezőktől." Kérdés, mitől kell megvédeni a magyar piacot: a Google lemásolja a könyveket, a books.google.com-on elérhetővé teszi a megállapodás szerint a fülszöveget, részleteket vagy a teljes szöveget, de a kereskedelmi tevékenységből is kér, és mivel indexeli az egész tartalmat, jól kereshetővé válnak ezek a könyvek. Ez egyébként megint a kereskedelmet lendíti fel.
Az Alexandra tulajdonosának előadása az internetet (a Google maga a net) nem a jó dolgok közé sorolta, mert minden könyv felkerül a torrentoldalakra, és itt egy példát is említett: informatikus beosztottjának 15 percet adott, hogy az Alexandra toplistájának első 15 helyezettjét megtalálja magyarul a neten. Tizenkettőt megtalált. 'A kalózkodást nem lehet engedni, és én a Google-t is annak tartom.' Matyi víziója szerint 'mindenki feltehet mindent a netre', így nem lehet eltartani a papír alapú könyveket, sőt a boltokat sem. Kérdés persze, hogy szükség van 88 könyvesboltra az adott láncban, de nagyjából válaszolt rá: 'A könyv nem élvezeti cikk, hanem műalkotás, amit az ebook nem fog pótolni.'

Neelie Kroes, digitális politikáért is felelős EU-biztos szerint az egységes digitális piac hiánya és a sok helyütt elégtelen, illetve nem létező legális szolgáltatások felelősek az illegális letöltés Európában tapasztalt jelentős arányáért. A biztos szerint az EU a digitális szolgáltatások piacán jelentősen lemaradt az Egyesült Államok mögött. Kroes beszédében kiemelte, hogy az Egyesült Államokban létező jelentős méretű legális szolgáltatói piachoz képest Európa jelentős lemaradásban van. 'Míg az internet határtalan, az európai online piac nem az' -- fogalmazott a digitális politikáért is felelős versenyjogi biztos, hozzátéve, a tapasztalat azt mutatja, hogy az európai állampolgárok gyakran könnyebben tudnak amerikai weboldalakról vásárolni, mint a szomszéd ország online felületeiről. Ráadásul, mint mondta, a fogyasztók sok terméket egyáltalán nem is tudnak beszerezni európai internetes forrásból.

Mit olvassunk? -- Minden bizonnyal sokat fog dobni a hazai e-könyvpiacon a most debütáló multimediaplaza.hu és az eKönyv Magyarország Kft. Mindkét e-könyvre épülő hazai vállalkozást a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatják be. Előbbi a Kossuth Kiadó kezdeményezése, utóbbi a Bookline és a Líra közös leányvállalataként indul. Korábban sokan vélekedtek úgy, hogy Magyarországon azért nem fejlődik az e-könyvek piaca, mert a hazai kereskedők nem tesznek semmit érte, s a magyar nyelvű tartalomszolgáltatás kimerül a MEK adatbázisban. Amennyiben a két kísérlet jól sikerül, egy okkal kevesebbet lehet felhozni az elektronikus könyvek ellen.
A valóságban szerencsére már most is számos lehetőség áll nyitva azok előtt, akik e-könyveket szeretnének olvasni, akár ingyen is: az e-konyv.lap.hu link és az e-konyvtar.lap.hu link oldalakon böngészve számos forrást lehet meglelni, igaz többségük kompromisszumokra épül. A legjobban azok járnak, akik angol nyelven is tudnak olvasni, ők formátumra, tematikára tekintet nélkül könnyedén válogathatnak.
Az E-könyv olvasók blog körülbelül egy éves, nem reprezentatív, 1118 résztvevővel végzett felmérése szerint az e-kiadványokat olvasók 85 százaléka a Magyar Elektronikus Könyvtárhoz hasonló publikus ingyenes forrásokból szerzi be, de több, mint a felük fáljcserélő rendszereket is igénybe vesz. A megkérdezettek 43 százaléka használ zárt közösségi oldalakat, és mindössze 8 százalék vásárol publikus, fizetős oldalakon, mint például az Amazon vagy a Mobipocket. Ezt az arányt lendíthetné fel, ha végre lenne egy elfogadható minőségű és kínálatú, magyar nyelvű e-könyves bolt.

Nehéz idők járnak a közkönyvtárakra. Az önkormányzatok egyre kevesebb pénzt tudnak közcélokra fordítani: nem csak a könyvtárakra jut kevesebb pénz, tudomásul kell vennünk. A szükséges támogatásért is meg kell küzdeni: azon múlik minden, a könyvtár el tudja-e fogadtatni a döntéshozókkal, hogy nélkülözhetetlen. Az államháztartás-elmélet szerint a közkönyvtár finanszírozása azért fontos, mert megléte és használata pozitív hatású: a hatékonyan működő demokratikus államhoz művelt állampolgárokra van szükség. A közkönyvtárat nem lehet egyértelműen a szükséges kategóriába sorolni, hiszen sokféle tevékenységet végez: egyes szolgáltatásai nélkülözhetetlenek, mások nem... (ref.: Murányi L.)

A könyvtár lesz a kollektív elme oxigénje -- jut el a PC World cikke a következtetésre. Vonzó. De hogyan is érdemes ehhez gondolkodni a könyvtárban? -- Nos, a könytárak a digitális világban a második reneszánszukat élhetik. Nem látszik? Az önkormányzatok ezzel szemben csökkentik a költségvetést, vagy akár be is zárják a könyvtárt -- ha nem látják elég fontos intézménynek. A könyvtár ezzel szemben legyen a kreatív alkotás színhelye, hiszen az ott készülő alkotásokból a működés költség felét is ki lehet termelni. Csináljunk -- vagy engedjünk csinálni -- könyvet, CD-ket, videókat, művészeti alkotásokat stb. a könyvtárban. Ezek értékesíthetők az Amazon's Create Space, Apple iBookstore vagy a Lulu szolgáltatások oldalain.
A könyvtáros munkaerőnek legyen alkalmazási feltétele a kreativitás: : 'Mr. McCartney, úgy hallottuk, szeret dalokat írni. Elbűvölne bennünket, ha csatlakozna könyvtári közösségünkhöz!? A legtöbb könyvtár bezár péntek este, pedig akkor lehet a legjobb alkotói szeánszokat szervezni. Másnap reggelre megszületnek a kreatív alkotások. A könyvtártámogatók körében is biztosan vannak termékeny alkotók, csak fel kell mérni őket. Keressünk kapcsolatokat kreatív közösségekkel, országokkal, pl. Németország, skandináv országok, Hollandia, vagy Kelet-Európa. A könyvtár a feltörő ötletek, kreatív alkotások birodalma. (ref.: MG)
-- Ha hiszünk az 'alkotó könyvtáros' koncepcióban, sikerül mindezt meg is valósítani. (MG)

Az integrált könyvtári rendszerek s egyéb korszerű technológiák megjelenése olyan eszközt adott a témával foglalkozó kutatók kezébe, amely adatok arzenálját képes szolgáltatni a könyvtári gyűjtemény tartalmi és használati szempontú értékeléséhez.
A szerzőpáros azt a következtetést vonja le, hogy az egyes könyvtáraknak kevesebb jogi és több orvostudományi művet kellene beszerezniük, jóllehet kézenfekvőnek tűnik, hogy előbbiek esetén célszerűbb a beszerzési megbízások (approval plan) helyett a címenkénti mérlegelés lehetőségével élni. A kölcsönzési adatok helyes értelmezéséhez azonban egyéb tényezőket is érdemes számításba venni: így például az egyes könyvtárakra jellemző könyvhasználati szokásokat. Hasonlóképpen érdemes a főkategóriákon (jogtudomány, orvostudomány) túl az alkategóriákat is szemügyre venni, hogy lássuk, e két területen belül is melyek azok, amelyek a legnagyobb érdeklődésre tartanak számot. Tovább árnyalhatják a képet a digitális dokumentumok használatára vonatkozó adatok.
Mindent összevetve, korábban nem állt a könyvtárosok rendelkezésére olyan eszköz, amely az állományhasználat ilyetén részletekbe menő elemzésének lehetőségét nyújtotta volna. A gyűjteményszervezés szempontjából hatalmas potenciál rejlik a korszerű technológiák ilyen célú alkalmazásaiban. (ref.: Dancs Sz.)

Egy készülő könyvből: Az irodalomtanítási módszerek természetesen több szempontból értékelhetők, vizsgálhatjuk azt, hogy a későbbiekben melyik módszer eredményez nagyobb tudást, és azt is, hogy melyekkel nagyobb az esély, hogy a későbbiekben a diákból olvasó felnőtt legyen.
... Majdnem 700 embert interjúvoltak meg -- akik ezeknek a tanároknak voltak a diákjai -- arról, hogy most milyen gyakran olvasnak. Többszintű elemzések azt mutatják, hogy az irodalomtanítási modellek közül a diák centrikusabbak eredményeztek később gyakoribb olvasást. Akik inkább tanár centrikus modell alapján tanultak, felnőtt korukban kevesebbet olvasnak.
A szakemberek általában a diák-, olvasóközpontú szemléletet tartják jónak az oktatásban. ... A fenti tanulmány, akárcsak több hasonló kutatás is ahhoz a megállapításhoz vezet, hogy az osztálytermekben, a diákközpontú irodalomtanítási, irodalmi nevelési oktatási stílus jobb kognitív teljesítményekhez és érzelmi viszonyuláshoz (Den Brok, 2001), és ami meglepőbb, szélesebb spektrumú tudást eredményez. (Tynjala, 1999). Az ilyen típusú oktatási módszer továbbá lényegesen jobban támogatja az irodalmi művek feldolgozása, olvasása által a gyerekek szociális érzékenységének kialakulását, fejlődését, mások véleményének tolerálását (Purves, 1973).
-- Az várható, kitalálható volt, hogy többet olvasnak, akiknek nem előadássorozat formájában, hanem tevékenységek alapján tanítanak irodalmat, de az azért döbbentett, hogy ez utóbbiak az ismeretek szintjén is sokkal többet tudnak felnőttként. Az egész hátterében azt látom, hogy mivel az irodalom sajnos folyamatosan veszíti el társadalom alakító, -összetartó funkcióját, ezzel párhuzamosan egyre kevesebbet olvasnak a népek, ezért az iskolában is kihúzták a szőnyeget alóla. Vagyis régen, mikor mondjuk társadalmi esemény volt egy népszerű író új könyvének megjelenése, akkor beszéltek róla az utcán, munkahelyeken. Mivel az irodalom olvasása gyakorlott és gyakori cselekmény volt, volt mihez kötődni az irodalomelméletnek, -történetnek. Most meg nincs. Élő jellege eltűnt, egyre inkább élettelen tantárggyá silányul a gyerekek szempontjából (is). Tehát: minél inkább elméletileg, régi művek alapján tanítják, annál gyorsabban és jobban veszíti a társadalmat összetartó, nemzeti és egyéb identitásalakító, pótolhatatlan gondolkodásfejlesztő funkcióját. Kár! (Steklács János)

A Bölcsészettudományi Kar az elmúlt héten rendezett Tudományos Diákköri Konferenciát. Két szekcióban 12 hallgató mérette meg magát. ... A második szekcióban Csahók Margit Középiskolások szabadidő-eltöltési, olvasási- és könyvtárhasználati szokásai -- egy zalaegerszegi vizsgálat tükrében (témavezető Nagyváradi Enikő adjunktus); Asbóth László: A könyvtárak és a környezettudatosság; Briga Péter: Változásmenedzsment, válságmenedzsment a könyvtárakban; Laskovics Márió: Sajtó/meg/figyelés -- a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár a sajtóban; Szóllás Péter: A könyvtár mint harmadik hely (utóbbiak témavezetője Bognárné Lovász Katalin tanársegéd); Kovács Ágnes: Web2.0-s és Open Source alkalmazások a könyvtárakban (témavezető Czövek Zoltán adjunktus) címmel adta elő dolgozatát. A zsűri minden résztvevőt javasolt az OTDK-n való részvételre.
-- A KIT szívesen beszámol a dolgozatok fő üzeneteiről, észrevételeiről. (MG)

Április 23-án, 24-én és 25-én a Könyvfesztiválon igazi különlegességekkel várja standjánál az érdeklődőket a HVG Press. A cég -- helyszínre telepített digitális nyomdáját működtetve -- érdekes, szórakoztató formában mutatja be, milyen új dimenziókat tár fel a digitális technológia a könyvnyomtatásban. Azoknak is érdemes ellátogatniuk a helyszínre, akik különleges, egyedi példányokat szeretnének vásárolni a HVG kiadványai közül. A Jövő Háza terem 30-as standján a HVG Kiadó könyveiből rendelhetnek megszemélyesített könyveket, a vásárló által választott egyedi borítóval.
-- Kisebb könyvtárakban vagy bonyolultabb dokumentumok (pl. albumok) esetén nem éri meg. Egyébként viszont igen. Nemcsak könyvtárakban, hanem plázákban, áruházakban is. Csökken általa a porosodó állomány (és növekszik az olvasók számára hasznos könyvtári tér), ha komolyan vesszük a minőségirányítás just-in-tine elvét az állománygazdálkodásban. Visszaesik a könyvtárközi kölcsönzés, pláne, ha a jogi környezetet is tisztázódik. Előrelátás esetén a támoptiop által a könyvtárak is labdába rúghattak (volna?) e piacon. Az üzleti szolgáltatók már ugranak. (MG)

Óránként kétezer könyvoldal digitalizálására és szoftveres feldolgozására képes Magyarország első robotszkennere, amelyet a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében mutattak be az érdeklődőknek. A papíralapú könyvek digitalizálása nem csupán az értékmegőrzés miatt fontos, hanem azért is, mert egy olyan összetett, kutatók által is jól használható, kulcsszavak és különböző szempontok alapján kereshető adatbázis jöhet létre, amelyhez az interneten keresztül bárki hozzáférhet. A különböző helyi adatbázisok összekapcsolásával a vidéki levéltárak, könyvtárak anyagai is egy országosan elérhető központ részévévé válhatnak.

Az Oroszlányi Művelődési Központ és Könyvtár valamint a komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár 7,9 millió forintnyi támogatást kapott digitális szolgáltatásaik fejlesztésére egy közös pályázat sikereként. A bányászváros könyvtára 4,7 millió forintnyi, vissza nem térítendő támogatást kapott a minisztériumtól; a Duna-parti település 3,2 milliót. A két intézmény együtt pályázott, de az önrész nélküli pénzösszegeket külön-külön költötték el. Arról, hogy mire futotta belőle, megyénk valamennyi könyvtárosa meggyőződhetett hétfőn az oroszlányi intézményben.
Az, hogy a polcokon őrzött információk térben és időben, akár éjszaka is elérhetők legyenek. Ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen, nem csak gyakorlattal rendelkező, átképzett könyvtárosokra van szükség, hanem megfelelő technikai eszközökre is. Ez utóbbiakra országos szinten 2,3 milliárd forintot fordíthattak csak, mert az eredeti összeg 4,2 milliárddal csökkent a válság megszorításai miatt. Ha ezt nem kellett volna elvonni, kielégíthettek volna minden igényt, hiszen 6,5 milliárdnyi igény érkezett be.
... Az oroszlányiak ezt a munkát már elkezdték. Igazgatójuktól, Szűcs Imrénétől megtudtuk, hogy ők a könyvtár teljes anyagát digitalizálták (sic!), az elérhető az interneten. (KEMMA)
-- Az viszont nagyon is magyar, hogy két könyvtárnak együtt kellett jelentkeznie a bonyolult pályázatra, de a pénzt külön kapták, s még csak együtt sem kell működniük. Akkor mi szükség volt az alkalmi konszernre? (24 Óra)

Az újonnan kinevezett igazgató, Sajó Andrea rögtön az elején kimondta, lehetetlen mindent digitalizálni, de a következő időszakban elsődleges feladata lesz az OSZK-nak, hogy pontos tervet dolgozzon ki arra, hogyan kellene országosan digitalizálnia. Példája szerint az országban egyszerre akár több helyen, több formátumban, különböző minőségben is ugyanazt a Petőfi-kötetet szkennelik, ami nem a leghatékonyabb megoldás, viszont szervezettségben itt tartunk. Az EU által létrehozott közös digitális archívum, az Europeana 4,6 millió dokumentumából Magyarország mindössze 4600-at adott, abból is sokat rossz minőségben (170 dpi-vel másoltak sok mindent, ami mára kevés). Így a szerzői jog csak másodlagos, pedig az még átláthatatlanabb, ebben most nem próbálnék meg rendet tenni.
Sajó kitért arra, hogy annak a megoldását sem látják, hogy a frissen megkapott digitális kötelespéldányokkal mit kezdjenek, mert a lehetősége annak is meglenne, hogy akár rögtön elérhetővé tegyék akár pluszpénzért, akár a beiratkozott felhasználóknak, akár a Várban olvasásra. Ez meg a piac érdekeivel ütközik, mert hiába kerül minden Magyarországon megjelent könyvből egy példány az OSZK-ba, a digitális kiadást összehasonlíthatatlanul többen töltenék le. Az eredti célját tekintve dokumentumgyűjtésre létrehozott OSZK szerepe ezen a ponton változik meg, mert hirtelen szolgáltató lesz belőle, ami Sajó szerint szemléletváltással is jár. Ez talán a nap egyik kulcsmondata is volt: 'A könyvtár mindig öncélú volt, csúnyán nézett a felhasználóra, de ez megváltozik. Egy könyvtár sem veszíthet olvasókat.' (Index)
A konferencia tanulsága, hogy a könyvszakma képviselői tisztában vannak azzal, hogy teljes átalakulás előtt állnak, és ebből csak egységes stratégiával, egységes fellépéssel lehet jól kijönni. Ez azonban még várat magára. Vannak kezdeményezések, részeredmények, de, kevés kivételtől eltekintve, egyelőre mindenki a maga útját járja. (Litera)

Önnek SMS-e érkezett! -- Előfordul néha, hogy a kölcsönzött könyvekről elfeledkezünk, nem beszélve arról, hogy ha több könyvtárból kölcsönöztünk, még nehezebb számon tartani, mit-mikor-hova kell visszavinni. A konyvtar.hu szolgáltatásával jelenleg 53 könyvtárból kölcsönzött könyveinket tarthatjuk nyilván egy helyen, és e-mailben és SMS-ben is kapunk figyelmeztetést a kölcsönzéseink lejárta előtt. A szolgáltatás a konyvtar.hu és a Google jóvoltából ingyenes, a jelenleg támogatott könyvtárak listája megtekinthető alább, a Forrásnál.
Részletes ismertető: link (F: Füzessy Károly)

Négy napig (április 19-23) volt Gura Humorului a Román Közkönyvtárak és Közkönyvtárosok Országos Egyesületének (ANBPR) Konferenciáján megjelent több mint 150 könyvtáros házigazdája. A már hagyományosnak számító szakmai találkozón, az Egyesület különböző fiókszervezeteiből érkező könyvtárosok rövid időre kiszakadtak a megszokott könyvtári környezetből, hogy saját hivatásukról beszélhessenek, és hogy viszontláthassák a más könyvtárakban munkálkodó kollégákat, valamint határon innen és túl tevékenykedő, segítőkész barátokat és munkatársakat.
A konferencia előadói között szerepeltek a könyvtári szakma nagy egyéniségei, egyetemi meghívottak, helyi tisztségviselők, de hallatták hangjukat az Információ Technológia és a civil társadalom képviselői is. Előadásokat tartottak: Hermina Anghelescu Phd egyetemi docens (School of Library & Information Science, Wayne State University Detroit, Michigan, SUA), Paula Apreutesei (Strategy Business Manager Microsoft Romania), Valentin Negoita (A.P.D.E.T.I.C. -- Információs és kommunikációs technológiai eszközöket gyártók és forgalmazók szövetsége -- elnöke, valamint az e-Skills in Romania projekt koordinátora), Gheroghe Flutur (Suceava megye prefektusa), Marius Ioan Ursaciuc (Gura Humorului város polgármestere), a Romániai Megyei Jogú Városok Szövetsége, valamint a Romániai Községek Szövetsége képviselői, és sokan mások. (ref.: Bákai Magdolna)

Venyigéné Makrányi Margit, az NKA könyvtári szakkollégiumának vezetője elmondta, 2010 első félévében 600 millió forint használható fel a Márai Programra, ebből 550 millió a könyvvásárlásra, míg a maradék 10 százaléknyi összeget irodalmi programokra, az olvasáskultúra népszerűsítésére és a működési költségekre szánják. Mint hozzátette, az első listára a 2007. január 1. és 2009. december 31. között megjelent könyveiket ajánlhatják a kiadók, a második kiírás során azonban már friss köteteikkel is pályázhatnak. A folyamatosan frissülő lista 40 százalékban klasszikus és kortárs szépirodalmat, illetve gyermek- és ifjúsági műveket, 60 százalékban tudományos és szakkönyveket, valamint ismeretterjesztő kiadványokat és kézikönyveket tartalmaz majd -- jegyezte meg Venyigéné Makrányi Margit, hozzátéve: a magyar szerzők prioritást élveznek.

Elveszett könyvek százai keringenek az országban, hogy újabb és újabb élményt nyújtsanak megtalálójuknak. Százhuszonhárom településen lelhetünk olvasnivalóra az utcán, parkban, buszmegállóban. A mozgalom ötlete 2001-ben egy amerikai pár fejéből pattant ki, akik arra gondoltak, hogy milyen jó lenne így összehozni az embereket. Nálunk a Justh Zsigmond Városi Könyvtár csapott bele az olvasást népszerűsítő programba, ami számtalan lelkes követőre talált.

(filmhíradó-részlet a linken)

A Nyílt Társadalom Intézet olvasást népszerűsító programja. (videó)

Elindította Könyvkelengye című programját a Bod Péter Megyei Könyvtár és Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala: a hosszú távra tervezett akció keretében könyvcsomagot kapnak ajándékba a 2010. április 20. után világra jött sepsiszentgyörgyi újszülöttek, illetve szüleik.
A magyar vagy román nyelvű könyveket három éves korig ajánlják, és mellettük az olvasással kapcsolatos útmutató kiadvány, valamint könyvtári belépő is kerül a csomagba. A program célja, hogy olvasásra nevelje a gyerekeket, mielőtt bekerülnének a szervezett oktatásba, illetve felkeltse a szülők és a gyerekeke érdeklődését a könyvtár szolgáltatásai és mai szerepe, haszna iránt.

A Budapesti Könyvfesztivál gyermekirodalmi-szekciója -- a Gyerek(B)irodalom -- a Millenáris Fogadóba költözött. Óriási a nyüzsgés, a Fogadó hatalmas játszóházzá, egyetlen olvasósarokká lényegült át. Bjelik Anita a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése képviseletében elmondja, hogy 2008-ban, a Bolognai Könyvvásáron fogalmazódott hét gyermekkönyvkiadóban az a gondolat, hogy közös érdekképviseletre van szükség. A jelenleg immár tíz tagot -- Cerkabella, Ceruza Kiadó, Csimota Könyvkiadó, General Press Kiadó, Holnap Kiadó, Kráter Műhely Egyesület, Naphegy Kiadó, Pagony Kiadó, Presskontakt Kiadó, Vivandra -- számláló szervezet legfontosabb céljai a nívós gyerekkönyvek védelme, a belföldi és külföldi könyvvásárokon való részvétel, a könyvszakma érintettjeivel való aktív kapcsolattartás. 'Szeretnénk elérni, hogy a pedagógusok és könyvtárosok ne csupán a kötelező olvasmányokon keresztül tekintsenek a gyermekirodalomra, hanem ismerjék meg, és a gyerekeknek is jó szívvel ajánlják a kortárs hazai és külföldi munkákat.'

Három napon át gyermekkönyvírók és illusztrátorok várják a családokat a Művészetek Palotájábana VI. Gyermekirodalmi Fesztivál és Vásáron. ... A nagyon rossz helyzetben lévő, vegetáló iskolai könyvtárak életét szeretnék a szervezők megkönnyíteni azzal, hogy a még mindig lappangó egy- és kétforintosokat összegyűjtik számukra. A fesztivál egész ideje alatt üzemel egy különleges pénzgyűjtő persely, amelyet a Cellux csoport hozott létre recycling technikával. Ebbe a 'malacperselybe' a legkisebb pénzegységet is be lehet dobni. 'Aprónként' összegyűlhet annyi pénz, amelynek segítségével gyarapítani lehetne jónéhány könyvtár állományát.

Pszichológiai kísérletek egész során bizonyították be, hogy ha például egy diákcsoportot tekintélyelvűen nevelnek, majd hirtelen átállnak a liberális-demokratikus nevelési módszerekre, akkor a csoport nem demokratizálódik, hanem megőrül. Elveszti a normatíváit, az orientációs pontjait, megbolondul attól, hogy mindent lehet. Nem tudom, nem az-e a legnagyobb baj a rendszerváltással, hogy elveszett a határ az 'ezt lehet' és az 'ezt nem lehet' között. ... Az ember akkor kezd el káromkodni, amikor nincs érve. Amikor a logikája, az érvelése csődöt mond, akkor szitkozódik. Ez a tehetetlenség dühe. Ha egy társaságban egy pasas elkezd mesélni a szexuális sikereiről, hogy hány nő volt meg neki, és állandóan erről beszél, egy idő után az én lélektani felfogásom szerint nyugodtan meg lehet tőle kérdezni: mondja, mióta impotens? Az ember mindig azt bizonygatja, ami nincs. Hogy hívták az újságokat a Rákosi-korszakban? Szabadság, Szabad Nép, Szabad Száj. Hiszen szabadság nem volt. És így tovább. Továbbgondolva ezt: ha egy tömeg állandóan a magyarságát lobogtatja, ha már a kokárda sem elég magyar neki, hanem Árpád-sáv kell, akkor az csak azt jelentheti, hogy súlyos bajok vannak a magyar identitással. Megfontolásra ajánlom az egymásra acsarkodóknak Leonardo da Vinci egy mondatát. Egy építésszel vitatkozik, aki semmiképpen nem akarja megérteni, amit ő a boltívről mond. Leonardo kifakad: 'Ej, mit nem ért ezen?! A boltív két, egymásnak támaszkodó gyengeség, amiből végtelen erő lesz.'

Máig utolérhetetlen színvonalú bulvárlapot indított útjára száz évvel ezelőtt Miklós Andor, akinek arra is volt gondja, hogy magánélete és szerteágazó kapcsolatrendszere homályban maradjon. Máig utolérhetetlen színvonalú bulvárlapot indított útjára száz évvel ezelőtt Miklós Andor, akinek arra is volt gondja, hogy magánélete és szerteágazó kapcsolatrendszere homályban maradjon. 'A baloldali fal könyvtár volt (...) tizenöt méter hosszú, három méter magas könyvgyűjtemény. Csak szépen kötött könyvek. Mindegy, milyen kor, milyen tartalom, kötésre megy a dolog (...) No? Itt vannak a maga könyvei is. Mi? Meg van elégedve? -- szokta mondani az íróknak, ha feljöttek hozzá (...) Különös ellentmondás volt ebben az emberben: a felszínen közönséges szatócs, petróleumhordó-szagú, s képes volt az ország egyik legnagyobb vagyonát megteremteni. Ha szólott, sose mondott különbet, mintha saját újságjának felületes olvasója volna.' Móricz Zsigmond jellemezte így egy 1930-as évekbeli naplójegyzetében az Est-lapok konszern teljhatalmú vezérét, Miklós Andort. A budavári Dísz tér egyik palotájában lakó Miklóssal szembeni lenézésnek azonban nyoma sincs abban az 1933. decemberi nekrológban, melyben az író az elhunyt 'szerkesztőzsenit' méltatta, aki ugyan 'egy sort sem írt a lapjaiba, de ezer tollal dolgozott', s aki 'a magyar népet megtanította olvasni'.

A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár a Krúdy Gyula Art Mozi és Rendezvénycentrummal, a Krúdy Gyula Társasággal, a Krúdy Gyula Gimnáziummal és a Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégiummal közös szervezésben hirdet vetélkedőt Mesél a család Krúdy Gyuláról/Krúdy Gyulától címmel. Az öt hónapra (májustól szeptemberig) tervezett felkészülési idő alatt belekóstolhatnak a Nyíregyházán született, a városhoz érzelmileg szorosan kötődő Krúdy Gyula írói világába, megismerkedhetnek néhány elolvasásra ajánlott művével. Az olvasás során szerzett élményekről októberben a könyvtárban megrendezendő vetélkedőn adhatnak számot.

Az Év Gyermekkönyve-díjat az IBBY (International Board on Books for Young People, Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Szekciója ítéli oda az előző év legjobb, legsikeresebb új magyar gyerekkönyveinek, illetve azoknak, akik kiemelkedőt nyújtottak a gyerekeknek szóló irodalom, illusztráció, könyvkiadás valamely részterületén. A díj célja a magyar gyerekirodalom kiemelkedő alkotóinak elismerése és elismertetése. Az Év Gyermekkönyve 2009. díjazottjai:
- Bagossy László: A Sötétben Látó Tündér - mesebeszéd (a könyvért)
- Schein Gábor: Irijám és Jonibe verses mese gyermekeknek és felnőtteknek (a könyvért, az illusztrációért)
- Tóth Krisztina: Florence Jenner-Metz: Neked írok, Apu! (a könyv fordításáért).
- Csukás István -- munkássága elismeréséül.

Colm Toibin, a világsikert aratott Brooklyn és más bestsellerek szerzője szilárdan meg van győződve arról, hogy a regény változatlanul fennmarad az internet és más technológiai újítások közepette is -- bár ugyanakkor elismeri, hogy szinte analfabéta ezeknek a vívmányoknak a világában.

Péntektől elérhető az ekonyv.hu internetes könyváruház, amely rövidesen új típusú e-könyv-olvasók forgalmazását is megkezdi -- jelentették be a cég vezetői a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon pénteken tartott sajtótájékoztatón.

Cédulák millióiból alkotta meg több mint egy évszázada az internetes tudástár és a keresőgép korai ősét egy szinte elfeledett belga tudós, Paul Otlet. A világ bármelyik részéről elérhető minden tudás. Nem kell végiglapozni a könyveket, mint régen, mert a tények és adatok külön-külön hozzáférhetők és pontosan indexelve is megtalálhatók. Mi ebben a különös, amikor mindenki tudja, hogyan működik az internet és a keresőgép? Az, hogy a maga korában hatalmasnak számító tudástár a 19. század legvégén kezdett működni, vagyis nem egyszerűen elméleti, hanem nagyon is gyakorlati előfutára volt a világhálónak. Mintha neve, a latin mundus, világ szóból képzett Mundaneum is ezt sugallná. Otlet már a diplomamunkájában arról értekezett, hogy a könyv önmagában nem alkalmas információhordozó, mert szerzőjének önkénye, nem pedig az olvasó majdani érdeklődése határozza meg, mi kerül bele. Jobb lenne tehát, ha darabokra szabdalnák az információkat, hogy utóbb tetszés szerint csoportosíthatók legyenek.

Megszületett az első magyar website, ahol a felsőoktatásban tanuló hallgatók értékelhetik oktatóik teljesítményét. Elindult a MarkMyProfessor.com, ahol a diákok nem csak jegyet adhatnak egy adott tanárnak, de megoszthatják véleményüket társaikkal, és még az órákhoz kapcsolódó jegyzeteket is szabadon fel és letölthetik az oldalara. Az oldalt teljes egészében az Oditech készítette a MarkMyProfessor Kft megbízásából és annak ötlete alapján.

A legmagasabb átlagos havi ellátásban az 1960 és 1964 között születettek részesülnek havi 174 296 forinttal, az akkor született, mára öregségi nyugdíjas férfiak 173 823 forintot, míg a nők havi 179 429 forintot kapnak. Táblázat: ...

Szerkezetében és külalakjában megújult, számos menüponttal bővül keddtől, s az eddiginél több ingyenes hírt kínál a Magyar Távirati Iroda (MTI) internetes honlapja. A változás nyomán különvált a honlap hírügynökségi tartalmakat magában foglaló, illetve az MTI-ről mint vállalatról informáló része. Nem változott viszont az az alapelv, hogy az MTI internetes oldalai csak ízelítőt adnak a hírügynökség napi hír-, fotó- és videokínálatából, archívumaiból.