A kérdésre egyáltalán nem akadt fenn Fehér Miklós, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének főtitkár, aki a Magyar Könyvtárosok Egyesületének önkéntességgel kapcsolatos programját ismertette a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban tartott pénteki szakmai napon.
-- Ez érdekes kérdés -- reagált a felvetésünkre: netán az elbocsátott könyvtárosoktól várják, hogy munkájukat önkéntesként végezzék. A bő válasz végén erre is választ kaptunk.
-- Változik a világ, elég ha arra gondolunk, hogy nemrég még a fizetésünket is szigorúan minden hónap 3-án, borítékban vehettük át a munkahelyi pénztárban, manapság pedig bármikor felvehetjük bármely bankautomatánál. Nagyjából a rendszerváltás környékén kezdett elterjedni az intézmények életében, hogy a fenntartó azt mondja: én finanszírozlak ugyan, de egyébként pedig pályázz a fenntartásodra. A pályázás, noha egy sor feltételhez kötött (elég csak az önrészre gondolnunk) mégis egy út és lehetőség. Egy másik, amely a humánerőforrás biztosítására ad alkalmat, az pedig az önkéntesség, amelynek szabályozására most már törvény is született -- vezette fel gondolatait Fehér Miklós.
-- Az interjú darabokra szedése: Psztrnk-blog, Élet és Könyvtár blog.

Az utóbbi ötven évben a tudományos könyvtárak együttműködése igen változatos formákban és hatékonyan zajlott. Míg a korábbi együttműködéseket a sok résztvevő jellemezte, sikertelenségük miatt újabban inkább a két- és háromoldalú kooperáció kerül előtérbe. Erre példa a Columbia University és a Cornell University könyvtárainak kétoldalú együttműködési projektje (2CUL). A célok:
1. a működés, szolgáltatások, gyűjtemények és erőforrások jelentős integrációja,
2. a költségek csökkentése, az erőforrások átirányítása új területekre,
3. a bevételek növelése közös finanszírozási és szolgáltatási kezdeményezésekkel,
4. független szolgáltatási szervezet és irányítási struktúra létrehozása, amely támogatja a 2CUL-t,
5. a partnerek körének bővítése, modellként való működés.
Együttműködésük kezdeti szakasza a beszerzésre, gyűjteményfejlesztésre, a technológiai infrastruktúrára és a digitális megőrzésre összpontosít. A projekt menedzselésének költségeit a Mellon Alapítvány támogatása fedezi. (ref.: Hegyközi I.)

Múzeumok zárhatnak be és műkincsek mehetnek tönkre, miután azonnali hatályú, 20 százalékos létszámcsökkentést rendelt el a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma a hozzá tartozó közgyűjteményeknél és művelődési intézeteknél. A dolgozók félnek, a tárca kulturális államtitkársága viszont nyugodtnak tűnik, szerintük a vágás nem lesz hatással a színvonalra.
A Réthelyi Miklós által kiküldött levél nyomán most az Országos Széchényi Könyvtárból hozzávetőlegesen 100, a Magyar Nemzeti Múzeumból csaknem 70, a Néprajzi Múzeumtól 20, a Magyar Művelődési Intézettől tucatnyi, a Magyar Nemzeti Galériából pedig 45 embert kéne elbocsátani. Ez mindegyik helyen mintegy 20 százalékos leépítést jelent. A múzeumok vezetőivel folytatott háttérbeszélgetésekből kiderült: a döntés hónapok óta benne volt a levegőben.

Múlt heti kérdésünkre is a felettesekkel való szívélyes kapcsolat elsőbbségét erősítették meg válaszadóink, ha nem is reprezentatívan. A szakmában a munka becsülete vagy a jövő szempontjainak képviselete e kérdésben sem játszik komoly szerepet. Kb. négyszer annyian tartják fontosabb egzisztenciális szempontnak a felettesi protekciót, mint a szakmai képességeket. A szakmán belüli szenioritás elsőbbségére utal az is, hogy a válaszadók tapasztalatai az idősebb munkavállalók megtartását négyszer jobban valószínűsítik -- némileg utalva a szakmai megújulási képesség korlátozott perspektívájára is. (MG)
Emlékeztetőül a kérdés és a válaszok megoszlása: A Ön szerint ELSŐSORBAN milyen alapon várható 20%-os elbocsátás?
61 Az igazgató csókosai maradhatnak.
18 A nyugdíjtól távolabbiakat tartják meg.
4 A fiatal tehetségek maradnak.
16 Az eddigi objektív teljesítmény számít (a jók maradnak)

Jenice Sileo gyerekkönyvtáros szabadságra ment gyerekeivel. Előtte az interneten utána nézett, hogy a környéken milyen tinédzsereknek való programokat kínálnak a könyvtárak, Meglepve látta, hogy szinte semmit. Sikeres gyerekkönyvtárosként így terelődött figyelme arra a korosztályra, mely kiesik a könyvtárakból: míg a fiatalabbak bejönnek szórakozásból a könyvtárba, az idősebbek legfeljebb ha tanulmányaikkal kapcsolatban. A saját szolgáltatás megteremtése érdekében létre hívott egy fiatalokból álló tinédzser tanácsadó csapatot (első ülésük most, október 1-jén volt). Mint mondta, bár vannak saját elképzelései, de először azt szeretné megtudni, melyek is a fiatalok igényei. A csoport célja, hogy programokat dolgozzon ki az életkori csoport számára, és hogy támogassa a könyvtár munkáját. A Könyvtár Barátai tanácsadói testületbe fiatalt is bevonnak, akinek a honoráriumát szponzorációból szerzik. (ref.: MG)

A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárnak két Facebook-profil adminisztrátora van: Stankóczi László és Szász Péter. A könyvtár profilját -- alulról jövő kezdeményezésként -- 2011 márciusában alapította Szász Péter, közönségkapcsolati eszköznek szánva. A vezetés támogatását elnyerve, fő adminisztrátornak Stankóczi László lett felkérve. Önkéntes vállalása mellett László alkalmasságát alátámasztja, hogy kapcsolati tőkéje, ismertségi hálója igen nagy -- 1000 feletti Facebook ismerős -- továbbá aktív online közösségi életet él. Stankóczi László a könyvtárral sokszor együttműködő Együtt Egymásért Kelet-Magyarországon Egyesület -- link -- elnöke. Az egyesület könyvtári rendezvényei ideális hirdetési felülete a könyvtári Facebook profil link is.
A könyvtári facebook profil aktív tartalomszolgáltató, mely az intézmény honlapjáról átveszi a híreket, később fényképeket, videókat közöl a rendezvényekről, és közösségszervező feladatot is lát el.
- Milyen adatok megadása lehet praktikus? -- A profil alapadatok/info részének minden elemét érdemes kitölteni, mivel ezek jellemzően nem változó adatok: Oldal kategóriája, Intézményi elérhetőségek (telefon, email, lokáció, weboldal), nyitva tartás, parkolás ára, helye, leírás és about ha van. Profilképek, logó. Elérhető a következő linken: LINK (folyt. köv.)

Természetes, hogy a könyvtárak ott szeretnének lenni, ahol a használóik. Ezekben a könyvtárakban a használók jellemzően fiatal felnőttek és egyetemi hallgatók, akik otthonosak a közösségi hálózatok és a virtuális valóság világában. Míg a diákokkal és a tanszékekkel való interakció szükségessége vitán felül áll, az az elképzelés, hogy a hallgatók és az oktatók a könyvtárban "közösségi intézményt" is látnának, erősen megkérdőjelezhető. Egy 2009-ben közzétett EDUCAUSE tanulmány (link szerint, annak ellenére, hogy a diákok 94,6%-a rendszeresen látogatja az egyetemi vagy a könyvtári honlapot, 90,3%-uk van jelen a közösségi oldalakon, és 89,9% tanul az online kurzuskezelő rendszerek segítségével, csupán 27,8%-uk használja a Facebookot egyetemi feladataihoz. A könyvtárat nagyra értékelhetik a diákok és az oktatók, de az nem része a közösségi hálózatuknak, amelynek ugyanakkor része az egyetemi kar, vagy egy-egy tudományos egyesület, szervezet. Egy Michigan államban készült 2007-es felmérés szerint a hallgatóknak kevesebb, mint egynegyede lenne hajlandó a könyvtárral a Facebookon keresztül is kapcsolatot tartani, és 14% szerint az egyetemi munka és a közösségi hálózatokon való részvétel két külön dolog. Egy OCLC felmérés még ennél is alacsonyabb (mindössze 10%-os) érdeklődést jelzett a közösségi webhelyek könyvtári oldalai iránt.
A közösségi hálózatokon megjelenő könyvtári szolgáltatások alacsony kihasználtsága azt mutatja, hogy a használók nem szeretik a könyvtárat belevenni a közösségi hálójukba, amellett, hogy természetesen elismerik annak jelentőségét. A könyvtári információ erősen szelektált. Amit a könyvtárban megtalálunk, nem leljük meg a Google-ben, és fordítva. (ref.: Tóth M.)
-- A cikk sajnos nem szól arról, hogy a hallgatók eleve nem érdeklődnek a könyvtári közösségi oldalak iránt, vagy csak a gyenge könyvtári közösségi oldalak iránt nem érdeklődnek. (MG)

Nem lát, de mint könyvtáros -- a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár munkatársaként -- egyre több látássérült számára mutatja meg a tájékozódás, az olvasás, az ismeretszerzés lehetőségét. Legutóbb a tapintható képeket festő Romanek Inka kiállítás-megnyitójának háziasszonyaként fogadta a könyvtárba érkező látókat és látássérülteket Kedvesné Oroszi Piroska.
A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár korábban is igyekezett ellátni, megfelelően kiszolgálni a vakokat és gyengén látókat -- letéti állományt működtet a látássérültek miskolci rehabilitációs központjában, egy uniós pályázatnak köszönhetően felolvasóprogramot, speciális nagyítót vásároltak, a könyvtárban való tájékozódást vezetősáv segíti... -, de amióta itt dolgozik Kedvesné Oroszi Piroska, egyre több fehér bottal, vakvezető kutyával érkező látogatója van a könyvtárnak. A vakok, gyengén látók nyilván nagyobb bizalommal fordulnak a sorstársukhoz, aki szakmai segítséget tud adni az olvasást segítő számítástechnikai eszközök kezeléséhez is.
Oroszi Piroska 1988-ben végzett a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola orosz-könyvtár szakán. Előbb a férjével együtt a tállyai általános iskolában dolgozott, majd 1997-ben a Miskolchoz közeli Alacskára költözött az akkor már kétgyermekes család. Piroska a kazincbarcikai Deák Ferenc Szakképzőiskolában lett főállású könyvtáros. Akkor még semmi baj nem volt a látásával, csak 2009 elején kezdett rohamosan elsötétülni számára a világ. A szakemberek is elcsodálkoztak: mivel egy addig csak férfi ágon öröklődő genetikai ok miatt lett majdnem teljesen vak. A kezdeti nehézségek elviseléséhez a legtöbb segítséget a családjától és az Észak-magyarországi Látássérült-rehabilitációs Központ munkatársaitól kapta, majd az volt számára az igazán jelentős változás, hogy 2010. szeptember 1-jétől félállásban a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban dolgozhat. (fg)

Az előző hetekben több hazai könyvtári szakember véleményét adtuk közre a témában. Most egy vállalati könyvtár képviselője nyilatkozik.
-- Nem válik élesen külön a munka és az élet többi része, hanem a munka egyenrangú része az életnek a családdal és az egyéb személyes érdeklődésekkel együtt (sport, hobbi, utazás stb.). Mindegyiknek van olyan része, amikor az ember vígan szárnyal, és van, amin csak a kötelességtudat segíti át. Vezetőként az a felelősségem, hogy
1. jól határozzam meg, hogy a kapott (megfizetett) feladathoz mennyi humánerőforrás szükséges,
2. optimálisan osszam el a munkát, figyelembe véve mindenki képességeit és a munka sajátosságait,
3. folyamatosan figyelemmel kísérjem mindenkinél az előrehaladást,
4. beavatkozzak, ahol elmaradást látok. A jó képességű (szaktudású, kreativitású, elkötelezettségű) ember több munkát kap és több pénzt. A csekélyebb képességű lehet, hogy kevesebb munkát, de kevesebb pénzt is. Bármelyik lenne olyan, hogy a lábát lógatja munka helyett, már sértené az előbbi hármas valamelyikét, tehát hosszabb távon legalábbis kevesebb pénzt kapna.

Indiana állam legrégebbi, 110 éves közkönyvtárában 60 évvel ezelőtt látták az első szellemet. A történet legendába vész. Ám a mai valós és virtuális látogatók is hivatottak az igazság kiderítésére. Ebben segít a könyvtár honlapja, melyen a belső tereket 20 vagy 60 másodperces időközönként frissülő webkamerákon keresztül láthatjuk.
-- Az eszköz persze pr-célú. Lényegében mindegy, hogy az imázs meghatározott keretein belül mivel hívja fel magára a figyelmet illetve különbözteti meg magát a könyvtár. (MG)

... Nagy jelentőségű volt a Espresso Book Machine (EBM) megjelenése, amely a könyvtári igényeknek megfelelő, színes borítójú paperback könyvek automatikus nyomtatására és kötésére képes gép. Hálózatban működtetve tökéletesen illene a könyvtárközi kölcsönzés POD-os formájához. Most 39 EBM állomásból 9 működik könyvtárban, a gazdasági számítások pedig azt mutatják, hogy körülbelül 60 ezer könyvet kellene nyomtatni évente egy EBM-en ahhoz, hogy a befektetési költségek 3-5 év alatt megtérüljenek. Ez a mennyiség pillanatnyilag nem tűnik reálisnak. Ahhoz, hogy a könyvtárközi kölcsönzést felváltsa a POD szolgáltatás, az is alapvető feltétel lenne, hogy a használók által igényelt könyvek fájl formában, nyomdakész állapotban és formátumban, szerzői jogi szempontból teljesen törvényesen a POD szolgáltatást működtető könyvtár rendelkezésére álljanak. Ettől azonban még igen távol állunk. Egy 144 egyesült államokbeli könyvtárat érintő felmérés szerint 56,9%-uk egyáltalán nem, 40,3%-uk pedig csak valamikor a későbbi jövőben tervezi EBM használatát, vagy könyveinek POD útján történő beszerzését. A közeljövőben mindössze négy könyvtár tervez ilyesmit. A POD-nak jelenleg nem a könyvtárközi kölcsönzésben, hanem inkább a just-in-time állománygyarapításban lehet egyre nagyobb szerepe, és a könyvtáraknak a könyvkiadókkal való, ilyen irányú együttműködésre már vannak igen jó példák. (ref.: Fazokas E.)

A Huffington Post összegyűjtötte azokat az egyetemi szakokat, amelyekkel a legnehezebben lehet munkát találni pályakezdőként az Egyesült Államokban. ...
4. Informatikus könyvtáros. Munkanélküliségi ráta: 15%
Az informatikus könyvtárosok közül szintén sokan nem találnak munkát: jelenleg 15 százalékuk állástalan. A fizetés sem túl vonzó: ha sikerül elhelyezkednie, egy diplomás szakember átlagosan 600 ezer forintos havi bérre számíthat.

Melyik az a kutató, akit ne érdekelnének kutatási témájához kapcsolódó finanszírozási források? Ki az a könyvtáros, akit ne becsülnének meg, ha ilyen források információit szolgáltatja a kutatóknak? -- A hazai nagyobb könyvtárakban EISZ-en belül a Science Direct és a Scopus adatbázisokhoz kapcsolható egy ingyenes kis programkiegészítés (applikáció) elérhető -- neve: SciVal Funding --, mely az éppen lekeresett cikkel, absztrakttal kapcsolatban max. 5 db finanszírozási forrást sorol fel. (Ehhez előtte le kell tölteni az alkalmazást.) A háttérben álló SciVal Funding adatbázis több mint 25,000 db EU-s, USA-beli, kanadai, ausztrál stb. pályázati forrást tartalmaz.) Témakörönként változó mértékben, a rendszer a Scopus-találatok 30%-ához legalább egy forrást ad meg.

A közkönyvtárak ingyenes használatának szószólói már jó ideje ismerik a jelen digitális korszak egyik meghatározó személyiségének, a Wired-lapok főszerkesztőjének, Chris Andersonnak legutóbbi, feltűnést keltő munkáját, mely Free. The Future of the Radical Price (New York, Hyperion, 2009) címen jelent meg. A szerző szerint a digitális gazdaság szemszögéből nézve a díjmentesség hatalmas erőt képviselhet a hírek, az újdonságok elterjedésében, bizonyos új jelenségek meghonosításában. A világháló ingyenes használata a tartalomszolgáltatás oldaláról tekintve a közkönyvtáraknak nem kis kihívást jelent. ... Az ingyenes könyvtárhasználat azt jelenti a könyvtárak szempontjából, hogy a tagdíj a nullával egyenlő, függetlenül a kölcsönzések számától. Az alapelv: annyit kölcsönözz, amennyit csak el tudsz vinni. Ez az alapelv kultúrpolitikailag is abszolút támogatandó a tanulás és önképzés szemszögéből. Chris Anderson nagyon sok példát hoz fel, hogy alig van különbség az alacsony tagdíj alkalmazása és teljesen ingyenes könyvtárhasználat között. (ref.: Kránitz Lné)

Egy évvel ezelőtt még alig láttunk QR-kódot, ma meg már szinte tömve vannak velük a magazinhirdetések. De találkozhatunk velük óriásplakáton, szórólapokon vagy akár névjegykártyákon is.
Ahhoz, hogy sikereket érjünk el a kódokkal, nem kellenek korszakalkotó ötletek. Már az is bőven elég lehet, ha nem követünk el alapvető hibákat. Például nem tesszük a hirdetésünket olyan helyre -- mondjuk a hazai metrómegállókba --, ahol nincs internetlefedettség. Nem érdemes a kódot olyan felületre sem helyezni -- mondjuk forgó hirdetőoszlopra, taxira vagy gyűrődő anyagra --, ahonnan nem lehet azt leolvasni. Vagy -- bár elég egyértelmű, mégis gyakori hiba -- nem teszünk olyan QR-kódot közszemlére -- pl. magazinunk címlapjára -- ami egyszerűen nem működik.
Egyébként az összes említett hiba könnyen elkerülhető egy igen egyszerű módszerrel, a teszteléssel. Túl azon, hogy az alapvető tesztelést elvégezzük, még van számos részlet, amelyre érdemes odafigyelni. A QR-kód mellett hasznos lehet némi instrukció és utalás arra vonatkozóan, hogy mit várhat a fogyasztó a kód leolvasásától, hiszen a QR-kódok számának növekedésével egyre valószínűtlenebb, hogy valaki puszta kíváncsiságból olvassa le azt.
Ha weboldalra irányítjuk a fogyasztót, akkor minden esetben győződjünk meg arról, hogy a weboldal megfelelően mobiloptimalizált, azaz kényelmesen böngészhető-e mobilról.

Rejtélyesen tönkremenő Kindle e-könyv-olvasók miatt panaszkodnak a gyakran utazó felhasználók. A gyanúk szerint a reptéri csomagvizsgálók teszik tönkre a készülékeket.
Az e-papír-kijelzők szakértőjének számító Dapinh Chu professzor szerint nem az átvilágítás okozta a Kindle kijelzőjének meghibásodását. A repülőtéri biztonsági berendezésekben azonban komoly statikus elektromos tér épülhet fel, ami károsíthatja az e-papírt. A papírhoz hasonló kijelzők több ezernyi mikrokapszulából állnak, amelyek töltését a kijelző vezérlőchipje állítja be egyesével. Ha a kapszula töltött állapotban van, akkor fehéret mutat, ha nincs töltve, akkor feketére színeződik. A reptéri csomagvizsgálókban azonban akár 100 voltos statikus töltés is felépülhet, ami örökre töltött állapotba rögzítheti a mikrokapszulákat -- véli Chu professzor.
Az Amazon szóvivője szerint a reptéri biztonsági berendezések semmilyen veszélyt nem rejtenek az e-könyv-olvasókra. A cég azonban az összes reptéri incidens során meghibásodott készüléket garanciálisan cserélte.

A virtuális világban (VW) folyó képzés egyre szélesedő mozgalom, és a könyvtárosok jelentős résztvevőivé váltak az erre általuk kifejlesztett szolgáltatásokkal és forrásokkal. A cikk bemutatja, hogyan használják a könyvtárosok a Second Life (SL) virtuális világot, hogyan oktatják segítségével a könyvtáros hallgatókat, valamint az SL jelentőségét a folyamatos szakmai továbbképzések terén. A virtuális világ lett a könyvtár- és információtudomány új műhelye, ennek köszönhető az innováció, a szolgáltatásnyújtás, a karrierfejlesztés, a kutatás és a tananyag átalakulása, mivel folyamatos tanulási lehetőséget biztosít időt, teret, költséget és erőforrás-felhasználást kímélve, és növeli a nemzetközi és határterületi interakciót a programok, az oktatók, a könyvtárosok és a hallgatók között. A könyvtár- és információtudományi képzés folyamatos oktatási gyakorlatot alakíthat ki a virtuális világbeli könyvtár, az oktató és az SL-ben aktív tudományos közösségek interakciójának optimalizálásával, élénk online oktatási környezetet kínálva ezáltal a hallgatók, az oktatók és a kutatók számára. A hallgatók számos előnyét élvezhetik ennek a tanulási formának: a földrajzi értelemben távoli, bármely szakterülettel foglalkozó oktatók, szakemberek elérését, a rugalmas konzultációkat, a tartalmak különböző formátumban való elérhetőségét, és a virtuális információs jártasság megszerzését. (Autoref.)

Egy magyarországi felmérés szerint nagyobb jelentőséget tulajdonítanak munkájuknak azok, akik párkapcsolatban élnek, mint az egyedülálló dolgozók.A felmérés többek közt azt járta körbe, hogy milyen tényezők rontják hazánkban a munkahelyi közérzetet, és mik azok, amik gyengítik a dolgozók elkötelezettségét, mik azok, amik akadályozzák a magas teljesítményt.
A nemek közti összehasonlítás alapján a férfiak eredményei jobbak, ők kisebb érzelmi igénybevételről nyilatkoztak, és nagyobb elkötelezettséget, fejlődési lehetőséget mutattak. A nőket ráadásul jobban érintik a stressz és a 'kiégés' tünetei is. A korcsoportok közül a 30 év alattiak és a 30-39 év közöttiek mutatták a legkevésbé kívánatos eredményt. Ők kevésbé látják tisztán munkahelyi céljaikat, kevésbé érzik a fejlődés lehetőségét. A stressz jelei ugyanakkor leginkább a 40-49 évesek esetében bukkannak fel.
A munkaszociológiával foglalkozó Körvonal Alapítvány felmérésének eredményekből kiderül, hogy a válaszadók csaknem ötödét érte az elmúlt egy évben megfélemlítés munkahelyén, 9 százalékuk pedig nem kívánt szexuális figyelemnek volt kitéve.

Magyarország legkedveltebb internetes áruházában, a Bookline.hu-n idén is sorban állás nélkül és átgondoltan szerezhetjük be szeretteink meglepetéseit, mellyel nem csak időt, pénz és rengeteg energiát, hanem most több ezer egyedi és értékes ajándékot is nyerhetünk.
November 15-től minden rendelés mellé egy sorsjegyet kap ajándékba minden vásárló, mellyel egy 500 000 forint értékű minikönyvtárat 'vihet haza', de akár miénk lehet egy értékes táblagép vagy egy romantikus párizsi hétvége is a több ezer további nyeremény mellett.

Globális változás figyelhető meg a fogyasztók értékrendjében is, amelyhez a portékáikat kínáló cégeknek is igazodniuk kell. A korábbinál jobban vágyunk például a jóllétre, a kényelemre. Erősödőben van a környezettudatosság és az 'azonnal mindent' szellemisége. A fogyasztók egyre tájékozottabbak, kíváncsibbá váltak, szórakozni vágynak, bele akarnak szólni a termékfejlesztési, termelési és kereskedelmi folyamatokba.
Erre pedig korunk digitális médiaforradalma minden lehetőséget biztosít számukra -- mondta el Sas István, a Kommunikációs Akadémia társelnöke. Fogyasztói hatalomátvétel zajlik, a webes tartalmak negyedét már most is a felhasználók állítják elő, és ez az arány gyorsan nő. Ez fordulópontot jelent a kommunikációs szakma számára, már nem lehet ugyanis bármit lenyomni az emberek torkán -- fogalmazott a szakember. A közösségi média és általában véve az interaktivitás a márkák fölötti hatalmat egyre inkább a fogyasztók kezébe adja, ezért nagyon oda kell figyelni arra, hogy ők mit gondolnak a céges kommunikációról. Egyetlen ballépés is katasztrofális következményekkel járhat a brandek számára.
Az új típusú, az angol consumer és producer keresztezéséből prosumernek hívott fogyasztók a cégekkel és a marketinggel szemben alapvetően bizalmatlanok és ellenségesek. Elutasítják a manipulációt és tartanak az átveréstől, emellett "finnyásak", egoisták és rapszodikusak. Igaz azonban az is, hogy ha sikerül őket megnyerni márkánk számára, akkor hűséges, igazi rajongókká válnak, akik kötődnek hozzánk, érzelmesek és közösségiek, vagyis tovább is adják hírünket.
A prosumerek megnyeréséhez tehát a márkáknak meg kell szerettetniük magukat velük. 'A benefit kimúlt, egy adott kategóriában minden termék ugyanolyan. Szeretetmárkákkal lehet csak igazán érvényesülni' -- magyarázta Sas István. A prosumerek eléréséhez először ismerőssé, majd támogatóvá, végül rajongóvá kell tenni őket. 'Ehhez a Sas féle ABC-t ajánlom: adni, bevonni, célozni' -- mondta a szakember. (Marketinginfo.hu)

... A DrogerieMarkt esetében az üzleten belül az összetartozó layout-csoportokat epizódokba gyűjtik össze: a bejáratnál kezdődik a wellness (gyógy-, reform-), majd a szépségápolás-, a baba- és állateledel-layoutcsoport. 'A layout-területek elválasztásánál (például külső és belső gondolán szemben egymással vagy a belső gondola megszakítva) fontos ügyelni a layoutterületek helyes megbontására. Cél, hogy az összetartozó árucsoportok és árukörök ne legyenek elválasztva egymástól.'
A dm drogériáknál az árukészlet választása és kihelyezése az árfekvés szerint is megtalálható a polcokon: a vevő haladási iránya szerint szemmagasságban a magasabb árfekvésű termékek foglalnak helyet. Az olcsóbb termékek a legalacsonyabb polcon (kosár), illetve a legmagasabb polcon kerülnek kihelyezésre. A facingek száma a mennyiségi részesedés szerint alakul, a vevőhaladás irányában és szemmagasságban. Kanyó Roland elmondta, hogy az áruválaszték kialakításán túl nagyon fontos az optimális készletgazdálkodás és a személyzet megfelelő nettó óraszám-felhasználása is.
A Coop olyan cikkeket igyekszik a választék- ellenőrzés során beemelni, amelyek az újdonság erejével hatnak, felkeltik a vásárlók figyelmét. 'Ugyanakkor más cikkek vásárlása is ösztönző hatással van, ami képes a kosárértéket is növelni' -- ismertette Boros Péter.

A SplashData nevű amerikai cég egy hackerek által ellopott jelszavakat tartalmazó listából készített statisztikát, és publikálta a huszonöt leggyengébb védelmet kínáló kifejezést. A kétes toplista első helyezettje a 'password', magyarul jelszó, melyet az '123456', illetve az '12345678' számsorok követnek, szorosan utánuk pedig a számítógép billentyűzetén egymás mellett elhelyezkedő billentyűk nyomán könnyen bepötyöghető 'qwerty' kifejezés áll

Áprilisban már beszámoltunk az OPKM portáljának link béta változatáról, most ismét jelentek meg hírek róla. A 210 millió Ft-os projekt nevével is sugallja a szándékát, olyanokat célozva, akik eleve hívei az olvasásnak. Az olvasást nem eszköznek fogja fel, hanem célnak, azaz az olvasásról szól, sokkal kevésbé az általa elérhető szellemi--lelki nyereségről, amely a marketing-kultúra második szintjére jellemző (vö.: link ).
A navigáció tavasz óta sajnos nem javult. A használat és keresés nehézkes, sokkantintós. Pl.: az Ötlettárban ötleteket kér -- emailcímre. Ahelyett, hogy eleve ott lenne az űrlap, a feltöltési felülethez emailen kell hozzáférést kérni. E nehézkesség töredékére csökkentheti az ötletek számát -- főként az internetek sok kényelmi szolgáltatást használó leginnovatívabb 'native' szegmensben. A kereső eldugva a bal alsó sarokban, a fórumok lényegében 'még' kihaltak. -- Ezt a véleményt előbb a honlap használatával kapcsolatos fórumrészbe szerettem volna írni. Rákattintottam a fél éve üres 'Javaslatok az Olvasás Portállal kapcsolatban' fórum 'Új hozzászólás' gombjára, ahol pillanatok alatt megtudtam mindössze annyit: 'Nincs jogosultsága hozzászólást írni!'. Ekkor már elment a kedvem a bejelentkezéstől is. Csak tűnődöm: 210 millió... (MG)

Eddig csupán egymillió szerencsés felhasználó tesztelhette, mától azonban mindenki számára nyitva áll a Google Music. Kivéve persze nekünk, hiszen Magyarországról a régi jó szokás szerint nem elérhető a szolgáltatás. Jelentsen némi vigaszt, hogy máshonnan sem: egyelőre csak az USA polgárai élvezhetik az ingyenes, zenemegosztó- és felhő szolgáltatásait.
A Music folyamatosan beleépül majd a cég egyéb szolgáltatásaiba (például G+), a felhasználók maximum húszezer zeneszámot tölthetnek fel, ezeket ingyenesen hallgathatjuk mobil (Androidos) eszközeinken. Letölteni persze nem tudjuk majd (csak pénzért). A művészeknek jó hír, hogy piactár gyanánt is használhatják majd a GMusic-ot: feltöltött dalaiknak saját árat szabhatnak meg (persze lehet ingyenes is), a Google 30%-ot vesz majd le magának minden eladásból, ami egyáltalán nem rossz, sőt jobb, mint amennyit a producerek/menedzserek és lemezkiadók ajánlani tudnak. A Google partnerei a zeneszolgáltatásban pillanatnyilag az Universal Music Group, EMI, és Sony Music Entertainment, a Warner várhatóan később csatlakozik.

Az 5 legnépszerűbb októberi szerző közül 4 magyar írót is találhatunk. Az első két helyen két magyar tévés újságíró birkózik egymással: az aranyérmes Kepes András Tövispuszta című családtörténeti regénye, illetve a második helyezett Frei Tamás A bankár c. 'konspirációs akcióthrillere' egyaránt újdonság a Bookline Top 50 sikerlistáján. A harmadik helyet szintén hazai író birtokolja: Vekerdy Tamás pszichológus Érzelmi biztonság című tanulmánya azonban nem újdonság, hiszen már több mint 60 napja szerepel a sikerlistán.

Az új portál segítségével az országhatáron belül és kívül élő magyarok gyorsan, egyszerűen értesülhetnek majd a világon bárhol zajló magyar kulturális rendezvényekről, oktatási programokról, őket érintő hírekről. A honlapon az egyes tagok nemcsak passzív látogatók lehetnek, hanem párbeszéd zajlik majd közöttük, így építve folyamatosan a közösséget. A legmodernebb internetes technológiák segítségével a tagok hozzászólhatnak az eseményekhez és megoszthatják azokat egymás között -- mutatta be a készülő honlap terveit az érdeklődőknek és a határon túli magyar hírportálok vezetőinek pénteken Dolhai István, a kúria igazgatója.

Hol igényelhető német munkavállalási engedély? A kizsákmányolt munkavállalók kihez fordulhatnak segítségért? Egyebek között ezekre a kérdésekre kaphatsz választ az új uniós migrációs portálon.
Uniós bevándorlási portállal link segíti az Európai Bizottság azokat, akik a közösség országaiba szeretnének költözni. Cecilia Malmström, belügyekért felelős uniós biztos által a mai napon megnyitott honlap az unión kívüli és az uniós országok állampolgárainak is a különböző migrációs céloknak megfelelő kategóriák szerint konkrét információkat nyújt mind a 27 uniós tagállam bevándorlási eljárásait illetően.