Eleget dolgoznak-e a könyvtárosok? -- e Steve Coffman-cikkcímben feltett kérdés kapcsán gondolkodik el Barbara Fister. A könyvtárakat új, elektronikus környezetben ért kihívások kapcsán többirányú 'provokáció' éri, minden könyvtári tevékenység ellátható valamilyen szinten a Wikipédia, Google, Amazon.com stb. szervezetek, gyors ütemben fejlesztett szolgáltatásai által.
Barbara nincs is meglepve a fenti és ahhoz hasonló címek láttán. Coffman 1998-ban kérdezte: 'Mi lenne, ha a könyvtárat könyvesbolthoz hasonlóan üzemeltetnének?' Ha ez helyi központként független könyvesboltot jelentene, mely támogatja a helyi kultúrát, akkor egyet is értenék vele -- így Barbara. De nála ez azt ő azt jelentette: 'mint egy óriás kiskereskedelmi lánc' -- központilag irányított, alacsony bérű munkavállalók, népszerű dokumentumok, drága kávé, a nagy könyvesboltokra jellemző újításokkal. Saját tanácsát megfogadva Coffman ma profitérdekelt könyvtári szolgáltató LSSI link elnökhelyettese.
A Coffman-féle gondolatokban közös, hogy úgy tekintenek a társadalmi / közösségi intézményekre; egyetemekre és könyvtárakra, hogy ügyfeleik mit kaphatnak tőlük, illetve hogyan lehetnének még hatékonyabbak. Azaz: fogalmuk sincs a közjóról. Ez logikus következménye annak a szinte vallásos hitnek, mely szerint a piacnak mindig igaza van, ahogyan az ügyfeleknek is. (ref.: MG)

Késedelmi díjat kaptam a nyakamba a Katona József Könyvtártól. Jogosan, hiszen elfelejtkeztem a hangoskönyvek két hetes kölcsönzési határidejéről. Ám nem volt ez mindig így: volt, hogy a lejárat előtt két nappal email-en figyelmeztetést kaptam a közelgő határidőről. Volt olyan nagy könyvtár, amely kifejezetten megtiltotta a könyvtár.hu ebbéli segítségét, a Katona József könyvtár azonban hallgatólagosan tudomásul vette (a 3T közül a középső), tehát megfelelő könyvtári kommunikáció hiányában az átlag olvasó ezt az emelt szintű szolgáltatást nem élvezhette. A könyvtár.hu oldalán néhány kattintással elérhető szolgáltatást a fejlesztők tovább működtethetik -- társadalmi munkában --, hiszen ők már amerikai cégeknek dolgoznak, Andris például fejlesztési igazgatóként. Jó, hogy e szakemberek kiteljesíthetik képességeiket. Mi, itthon maradó könyvtárhasználók (=minőségellenőrök) tűnődhetünk a könyvtári rendszer fejlődési lehetőségeiről. (MG)

Van, hogy új a könyvtárak imázsuk fokozására, vagy illusztris használók megcélzására terveznek be kutatófülkét. Az arányaiban költséges megoldás nem mindig éri el a célt. Hátulütők pl. hogy a kutató mások által nem használható raktárnak tekinti a helyiséget, vagy a kutató ott-tartózkodása esetén kényelmetlen mások számára a bent lévő könyvek használata. A zárt kis térben a használók ellenőrizhetetlen cselekményeket is folytathatnak (dokumentumrongálás, szex stb.). Van hazai megyei könyvtár, ahol a betervezett kutatófülkét néhány év múlva más funkcióra kellett átalakítani.
Galériánkban a példák:
1. Fiatalok is használhatják a szokatlan formájú kis kabint (Amszterdam, Városi Könyvtár)
2-3. Tudásközpont, Pécs
4. A Széchenyi Egyetem szokatlan belső terében kisebb-nagyobb kutatófülkék találhatók a terem lenti zugaiban (a kép közepén az ajtó vezet oda)
5. Kisebb, számítógéppel is felszerelt terem (Amszterdam, Városi Könyvtár). (szöveg, fotók: MG)

Lapunk munkatársa tegnap délelőtt megpróbálta közelebbről szemügyre venni Orbán Viktor 1988-ban beadott, Társadalmi önszerveződés és mozgalom a politikai rendszerben című, 89 oldalas diplomamunkáját az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar könyvtárában. A szöveg megtekintésére azonban nem volt módunk, mivel az -- a könyvtári dolgozók tájékoztatása szerint -- dékáni utasításra nem adható ki. Úgy tudjuk, egy korábbi, de már a Schmitt-ügy idején történt, megkeresés alkalmával döntöttek úgy, hogy az anyag 'nem nyilvános', majd az egyetem Péterfalvi Attilához, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetőjéhez fordult állásfoglalásért. Úgy tudjuk, Péterfalvi megerősítette az egyetemnek írt levelében, hogy az egyetemnek joga van a dolgozat nyilvánosságának korlátozásához. (NOL1)
Úgy tűnik, a felsőoktatás irányítói elkerülendő a további kínos bejelentéseket, doktori és más oklevelek visszavonását, úgy döntöttek, nem teszik széles körben hozzáférhetővé a politikusok évekkel, évtizedekkel ez előtt írt értekezéseit, diplomamunkáit. Miként beszámoltunk róla, ezt a gyakorlatot szerint Péterfalvi Attila is szentesíttette.
Ez azért is különösen érdekes, mert nem először fordul elő, hogy újságírók politikusok diplomamunkái, doktorijai felől érdeklődnek. Megtörtént ez anno Torgyán Józseffel és Horn Gyulával is, csak ők nem buktak le, vagy legalábbis az ő dolgozataikkal összefüggésben nem merült fel a plágium gyanúja. Persze akkor sem ment simán az oknyomozás, a felsőoktatás -- a hatalom iránti lojalitásból vagy más megfontolásból -- akkor is igyekezett megakadályozni 'az illetéktelen' újságírók kutakodását.
Akkor azonban -- miként azt Majtényi László 1997 augusztus 6-án kelt közleménye bizonyítja -- az adatvédelmi biztos nem asszisztált a cenzoroknak. (NOL2)
A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy ha valóban lesz fideszes revans, akkor a Testnevelési Egyetem könyvtárában fellelhető disszertációk kerülhetnek terítékre. Legalábbis erre utal, hogy a tudósokkal és politikusokkal folytatott háttérbeszélgetésen olyan ismert személyek disszertációt említették példaként, akik a sportpolitika területén tevékenykedtek.

'A disszertációk nyilvánossága semmilyen formában nem függ a szerző személyétől, akkori és későbbi szakmai vagy társadalmi helyzetétől, pozíciójától. A magyar felsőoktatási intézmények határozott törekvése, hogy az ott folyó szellemi alkotómunka eredményei minél szélesebb körben legyenek ismertek és hasznosíthatók a társadalom számára.' (Magyar Rektori Konferencia)
Az Artisjus Jogi Főosztályának álláspontja a Szjtv. alapján, írásbeli kérdésre, 2002-ben: '[...] a szerzői jogi törvény módosítása nyomán 2002. január 1-től a gazdálkodó szervezetek, illetve a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személyek tevékenysége körében keletkezett intézkedések előkészítő okiratai (ilyennek tekinthető a hallgatói jogviszony körében keletkezett szakdolgozat is) még a szervezet belső felhasználási körében is szerzői jogi védelem alatt álló műnek tekintendők.'

A szakdolgozat tehát KÉZIRAT, nincs nyilvánosságra hozva és nem tekinthető ennek a védési esemény sem a záróvizsgán. Minden jog a szerzőnél van (még az idézés engedélyezésé is, mivel a mű nincs nyilvánosságra hozva!), az Artisjus szerint egyedül a kutatási célú betekintési jog lehet kivétel: 'A nyomtatott vagy digitális szakdolgozati példányok könyvtárban történő megtekintéséhez (másolási lehetőség nélküli helyben használatához) nincs szükség a szakdolgozat szerzőjének engedélyére.'
A szakdolgozat szerzői jogilag védett mű, ugyanakkor könyvtári dokumentum, azok jogi sorsát osztja. Persze, ha nem veszik állományba, akkor nem könyvtári dokumentum, hanem egyéb egyetemi (főiskolai) irat, amit a könyvtár raktároz. A digitális közzétételéhez a szerző kifejezett hozzájárulása szükséges.
E szabályozás szerint elvileg csak olvasni volna szabad, de a szerző hozzájárulása nélkül még hivatkozni sem. A gyakorlatban azonban sok esetben előfordul a másolásuk.

Nehezen állapítható meg, hogy mit tett a Magyar Rektori Konferencia a fenti nyilatkozaton kívül azért, hogy a szakdolgozatok kutathatóbbak, szélesebb körben hasznosíthatóak legyenek hazánkban, egyúttal pedig kevesebb legyen bennük a plágium? Az egész téma továbbra is az egyes hazai felsőoktatási intézmények belügyének számít. Bár időközben sok könyvtárban megvalósult az elektronikus gyűjteményezés és sok helyen a képernyős kutatás is, de semmi több. Feltehetően a szakdolgozatok ügye megér egy hazai közös adatbázist -- a doktori értekezések mintájára --, központi plágiumszűréssel.
A hazai szakdolgozatok szürke szakirodalomként nagyon rosszul hasznosulnak (amellett, hogy sokszor túlságosan szürkék)... Gyakran a TDK-s munkák sem ismertebbek. Az érintett felek (tanszékek, felsőoktatási intézmények irányítói, könyvtárak, és felettes hatóságok) egyike sem tűnik érdekeltnek a kutatási eredmények terjesztésében és hasznosításában, bár a kurrens történések változtathatnak a helyzeten. (KIT-összeállítás, több szakember alapján és forrás felhasználásával)

A miniszterelnök szakdolgozata teljes terjedelemében hozzáférhetővé vált az link oldalon - közölte a miniszterelnök sajtóstábjának vezetője. Havasi Bertalan ezt megelőzően azt közölte: a Miniszterelnökség a sajtóból értesült arról, hogy nem adták ki az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának könyvtárában Orbán Viktor kormányfő diplomamunkáját. Mint akkor írta, az ügyben Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője intézkedik, és felveszi a kapcsolatot a jogi kar dékánjával, hogy bocsássa rendelkezésére a dolgozatot. (NOL1)
'Intézményünk valóban vett át letétként a közgazdaság-tudományi karon született szakdolgozatokat, de ezek közül a legkorábbi 2000-ből való. Az átvett dokumentumokat a levéltár nem selejtezte' -- írta a Magyar Hírlapnak a Pécsi Tudományegyetem (PTE) főlevéltárosa.
A cikk szerint Lengvári István igazgató ezzel cáfolja az egyetem sajtóreferensének nyilatkozatát, amely szerint Gyurcsány Ferenc dolgozatát 2003-ban átadták a levéltárnak, s ott azt öt év után leselejtezték. A Magyar Hírlap úgy véli, hogy egyre nagyobb a zűrzavar a PTE-n a volt kormányfő két szakdolgozata körül. Az 1984-ben készült, szőlészeti témájú diplomamunkát azért nem lelték, mert az egy 'kulcsos szekrényből' eltűnt. Az 1991-ben a közgazdasági karon készültről azt állították, azt a kar átadta a levéltárnak, ám mivel ez nem közirat, azt öt év után kiselejtezték. A főlevéltáros most visszadobta a labdát a kari hivatalnak, ahol egyszer már nem találták meg a második Gyurcsány-dolgozatot.

Azt hiszem, rájöttem, hogy ez az egész FITT- és klog-dolog hol lett elrontva, illetve hogy mit is rontottam el pontosan. Marha egyszerű, és valószínűleg ugyanannyira írható a rövidlátás számlájára, mint a hűbelebalázs módjára megvalósított dolgokéra.
Egyszerűen az volt a hiba, hogy amikor elkezdtük a klogot, akkor külön-külön blogokat indítottunk. Persze ez adottság is volt, mert ugye ott volt az Egyetemi Könyvtár, Ádám Olvasónaplója, meg hát a saját blogom, ami így nem igazán illett hirtelen össze -- de be kell vallanom, nem is jutott az eszembe, hogy egy platformot alkossunk meg, legalábbis nem emlékszem már ilyesmire. De mégis, ha valaki ilyesmibe vágná a legközelebb a fejszéjét, azt mondom, csakis közösen -- óriási lehetőségeket hagytunk ki így.
Először is, a közösség. Egyébként ez az, ami talán a leginkább megmaradt, de még így sem az igazi. Egy erős csapat lazán megugrotta volna az MKE-s zsákutcát, a KI-s feladatokat és egy független munkacsoport megalakítása sem lett volna ekkora probléma. Az eltelt majd' 6 évben számtalan olyan írás született meg a klogokon, amik csapatmunkával simán lehettek volna egy kiadványsorozat alapjai.

Jó-e a hagyományos 'kötelezőirodalom' jegyzékeinek további ajánlása? -- hangzott a KIT múlt heti kérdése. A válaszok megoszlása:
1 - Persze, lehet, iszonyatos ráfordítással (de nem éri meg).
6 - Igen, mert azok hordozzák az emberi hagyományos értékeket.
5 - A pedagógus / tanterv meghatározza, mi meg szolgáltatjuk.
11 - Nézzük meg, hogy a gyerekek mit olvasnak, és abból állítsuk össze a szerintünk is elfogadhatót.
-- A kevés számú és természetesen nem reprezentatív válaszok arra utalnak, hogy a könyvtáros veheti a bátorságot az olvasmányajánlásra. Úgy tűnik, kisebb tábora van az 'értékőrzőknek' és a passzív kiszolgálói attitűdnek. (MG)

Az információ-túltengéses környezetben az eddigieknél is fontosabb szerep jut a könyvtárosoknak, az információ szakértőinek, akik manapság a weben tudnak a leggyümölcsözőbb párbeszédet folytatni használóikkal. A szerzők a Wake Forest University bölcsészettudományi kari könyvtárának (Z. Smith Reynolds Library) könyvtárosai, akik a változások hatására újragondolva feladataikat interdiszciplináris információs szakértőkként, a campuson belüli együttműködés és párbeszéd legfőbb segítőiként határozták meg magukat. A könyvtár honlapjának átalakítása is ennek tudatosítását célozta.
Az ötezer hallgató rendelkezésére álló 52 könyvtáros interdiszciplináris szakértelme abból fakad, hogy könyvtárosi végzettségük mellett a legkülönfélébb egyéb területen is képesítést szereztek, és szinte mindegyiküknek van munkakapcsolata valamelyik egyetemi tanszékkel. A könyvtár pedig a tudományos élet szíve, így önként adódik, hogy ott folyjanak az egyetemi eszmecserék, különösen azok, amelyek a változó információs környezettel kapcsolatosak.
Az újítások propagálását weblapjuk átalakításával kezdték. Folyton mozgásban levő, körhintához hasonló felületen a jövőbe mutató információs megoldásokról szóló infókat vetítve, -- és ezzel nagy érdeklődést keltve -- mutatták meg, milyen területeken képesek együttműködni az egyetemi tanszékekkel. A SlideShare-t, a Google Mapset, a Delicioust, a Facebookot és Twittert szintén felhasználták a kapcsolatteremtésre. (ref.: Fazokas E.)

Harminc millió forint vissza nem térítendő támogatásból valósult meg Balástyán a könyvtár Integrált Közösségi és Szolgáltató Térré fejlesztése. Mi változott, miben más, erről beszélt Kocsisné Benkő Beáta könyvtárvezető a Rádió 7 Balástyai Magazinjában.
A beruházás teljes költségét fedezte a támogatás, mert a Balástyáért Közalapítvány, mint civil szervezet pályázott, és ilyen minőségében 100 százalékos támogatást nyerhetett el. Még 5 millió forint működési támogatásra várnak, mely két ember foglalkoztatását oldja meg 2 évig, azt követően 1,5 álláshely fenntartását is támogatja még a pályázat egy évig.
A bővítés, átalakítás után kisebb lett a klasszikus könyvtár területe, ezért még az építkezés előtt az állományt megritkították. Amely köteteket már évek óta nem kölcsönözték ki, illetve az állaguk indokolták, azokat kiselejtezték, illetve plusz polcokat hoztak létre, hogy kisebb helyen el tudják helyezni a megmaradó könyvtári készletet. Egy helyen található meg az iskolai és a normál könyvtár állománya, ami mintegy húszezer kötetet jelent.

Egy olvasói referenszkérdéssel kezdődött. Az olvasó szakdolgozatában egy város könyvtárának történetét szeretné megírni. Levéltári forrás nagyon kevés van, de olvasónk még az adott intézmény irattárában is alig talált anyagot (állítólag!?). Természetesen elővettük a 2010-ben kiadott könyvtári kronológiát, hogy fontos tájékozódási pontokat, időhatárokat jelölhessen ki a történeti feldolgozáshoz. S milyen pontokat látunk? Igazgató kinevezése, nyugdíjazása, halála, no meg a megnevezés változása: körzetiből járási, majd nagyközségi, majd városi -- ami ugye jórészt csak formális az esetek nagy többségében.
... Kilenc könyvtárból hétben ugyanez a helyzet: az adatok 70%-a az igazgatóról szól, aztán a megnevezés (átalakulás) 20%, esetleg (az általában 50-60 év alatt) két bővítés (ill. ennek ünnepélyes átadása). A maradék két könyvtár adataiban viszont a környezeti adottságok miatt az évenként beütemezett továbbképzések foglalják el a 90%-ot, itt a 10% szól csak az igazgatók váltakozásáról.
X város könyvtára történetéből legfontosabbnak a város kulturális életében betöltött szerepét látom -- kronológiában kifejezve például egy színvonalas kalendárium kezdő éve ugrik be, vagy egy fotókiállítás, amely megmozgatta az egész települést, mert minden házról több fotót is összegyűjtöttek ill. készítettek. De például a könyvtári fagyizó megnyitását (és bezárását?) is a kronológiába lehetett volna illeszteni.

A befizetett szakképzési hozzájárulásból a BGF Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Diákjóléti Bizottsága (DJB) kezdeményezésére e-book reader-ek beszerzését hagyta jóvá az intézmény Hallgatói Térítések és Juttatások Bizottsága (HTJB). A közbeszerzés keretében lebonyolított vásárlás keretében 36 db Prestigio PER3162BN típusú, egyenként 46.875 Ft értékű eszköz került a könyvtárba, mivel használatukat rajta keresztül, kölcsönzés révén lehet a legoptimálisabban megoldani.
Tekintettel a beszerzési célra, mely a hallgatók ellátottságát kívánta előmozdítani, valamint a vagyonvédelmi, tulajdonosi szempontokra -- hogy az értékes eszközök visszakölcsönzése biztosan megtörténjen --, csak a Karral jogviszonyban álló 'belső felhasználóknak' (hallgatóknak és munkatársaknak) lesz elérhető ez a szolgáltatás.
A könyvtár már 2010-ben fontolóra vett egy hasonló szolgáltatást, eredetileg több márkában gondolkozva, de szintén kölcsönzési lehetőség mellett. Akkor a legfontosabb célnak az eszköztípus átfogó megismertetését szántuk, mivel merészebb álmainkban sem számoltunk 8-10 eszköznél többel. Az olvasók összevethették volna az eltérő kezelőfelületeket, opciókat, a működés jellemzőit, a használat komfortját. Így később, egy saját eszköz beszerzésekor már több termékre kiterjedő tapasztalat birtokában vásároltak volna, megalapozottabban, mint reklámszövegek, vagy egy rövid bolti megtekintés alapján.
A jelentősebbnek tekinthető beszerzési darabszám mellett a szocializáción, megismertetésen túl már az infokommunikációs esélykiegyenlítést is reális célnak tekinthetjük: rosszabb anyagi helyzetű belső olvasóink is jó eséllyel hozzáférhetnek ilyen eszközhöz, megtapasztalhatják az e-könyv olvasás gyönyörét. Az eszköz használatát 'Tanulás- és kutatásmódszertan' tárgy keretében is bemutatjuk a hallgatóknak, de az elsősök szeptemberi tájékoztatóján, valamint az elektronikus tanulmányi rendszer (Neptun) révén szintén felhívjuk rá a figyelmet.

Az USA és Kanada 260 könyvtárában (ez kb. a könyvtárak 10%-a) ezért felmérést kezdeményeztek azt megállapítandó, hogy az egyes katalógusok mennyire 'új generációsak'. A felmérés az új generációs katalógusok jellemző vonásaiként a következőket határozta meg:
1. Egyetlen belépési pont az összes könyvtári dokumentumhoz (az analitikus tételekhez is). -- Ezt a vizsgált katalógusok 4%-a teljesítette, és 3% adott hozzáférést a cikkek teljes szövegéhez. A közös lekérdezés funkciója igen sokszor hiányzik.
2. Korszerű webes interfész - 50%.
3. 'Gazdagított' tartalom: borítóképek - 46%, ismertetések, tartalomjegyzék, kivonatok - 33%, címkék, címkefelhő - 12%, rangsorolás - 10%.
4. Fazettás navigálás (a találatok csoportosított megjelenítése, a keresés további szűkítéséhez) - 13% (ennek 83%-a a DT-knél -- DT = doscovery tool; felfedező eszköz).
5. Minden oldalon Google-szerű egyszerű keresőablak, linkkel az összetett kereséshez - 9%; több keresési lehetőség felajánlása, majd a későbbi képernyőkön ennek elhagyása - 76%.
6. Relevancia a kölcsönzési statisztikák és a többespéldányok figyelembevételével -- egyetlen online katalógus vagy DT sem nyújtotta ezt a lehetőséget.
7. Erre gondolt...? -- helyesírás ellenőrző: 33%, szöveges javaslat: 11%.
8. Javaslat/kapcsolódó anyagok -- egyetlen online katalógus vagy DT sem nyújtotta ezt a lehetőséget. 34%-nál szerepelt hiperlink a nevek, tárgyszavak és tárgyi kategóriák esetében, továbbvezetve a használót.
9. Használói vélemények, ismertetések - 14% engedi a használóknak, hogy tartalmat beírjanak a rekordba (11% tesz lehetővé címkézést, 7% ismertetést, 4% rangsorolást, 1% észrevételeket; összefoglaló beírását egy sem).
10. Hírek RSS-ben - 3%.
11. Integráció a közösségi hálózatok webhelyeivel (Twitter, Facebook, Delicious) - 8%.
12. Állandó linkek (PURL) - 23%. (ref.: Hegyközi I.)

Új ügyvezető, átalakuló működési forma, hosszabb nyitva tartás a stratégiailag fontos fiókkönyvtárakban -- többek között ilyen változásokat hozott az idei tavasz a Miskolc Városi Könyvtár és Információs Központ életében.
Mint arról már beszámoltunk április elsejétől új ügyvezető igazgatója van a hálózat könyvtárainak, Tircsné Propper Valéria személyében egy tapasztalt bölcsészdoktor-könyvtáros került a könyvtárak élére.
További változást jelent, hogy áprilistól a szervezet közintézmény helyett Nonprofit Kft-ként működik tovább. A könyvtár dolgozói természetesen arra törekednek, hogy a változásokat az olvasók vagy egyáltalán ne vegyék észre, vagy csupán azok előnyeire figyeljenek fel.

A Magyarországon gondozott e-Örökségtárat már az idén több ezer Kárpát-medencei kulturális intézmény töltheti le saját szerverére. A folyamatosan gyarapodó digitális gyűjtemény magyarországi települések és nemzetiségek, valamint a külhoni magyarság több mint kétezer tudományos és ismeretterjesztő kiadványát tartalmazza.
Barna Gábor, az Örökség-Kultúra Oktatási E-Könyvtár felelős szerkesztője úgy fogalmazott: céljuk az, hogy a közoktatás és a kutatás minden szintjén (akár tananyag-segédletként) hasznosuljanak azok a komoly munkával előállított kulturális javak, amelyekhez a korlátlan hozzáférés a teljes nemzeti közösség számára egyértelműen kívánatos.
Az Örökségtár jelenleg mintegy 20 gigabájt méretű, multimédiás anyagokat is tartalmazó állományát, amely a link és a link címen is elérhető, a Kárpát-medence 8?10 ezer pontján kívül az Európai Unió országainak kiemelt kulturális intézményeibe is el kívánják juttatni a következő hónapokban Teach Hungary 2012! program címmel.

2010 nyarán nyílt meg az amszterdami Schiphol légikikötőben a világ első repülőtéri könyvtára a váróterem nemzeti jellegzetességeket felvonultató ún. Holland Boulevard-ján. Négy fő célkitűzéssel indult a projekt:
1. A holland kultúra népszerűsítése;
2. A holland könyvtárak bemutatása nemzetközi környezetben;
3. A holland könyvtárakról alkotott kép formálása, miszerint ezek nagyszerű és modern intézmények.
4. Együttműködés a Schiphol repülőtérrel, hogy a látogatóknak kellemes időtöltést kínáljanak a várakozás óráiban.
A projekt több partner együttműködésével valósulhatott meg. A holland közkönyvtári egyesület, a ProBiblio (a holland könyvtárellátó), valamint az amszterdami közkönyvtárak mellett a repülőtéri vezetés, az ország kulturális és oktatási minisztériuma, továbbá olyan közgyűjtemények, mint a Van Gogh Múzeum vagy az országos levéltár is részt vettek a tervezésben és megvalósításban. (ref.: Tóth M.)

Sok közalkalmazott eleshet az árfolyamgát-konstrukció extra kamattámogatásától. Sok közszolgának okozhat gondot egy korábbi, gyakran kényelmi szempontok alapján tett lépés, amelynek nyomán kizárják magukat az árfolyamgáthoz kapcsolt kamattámogatásból. Ha ugyanis a hitelfelvételkor a nem közalkalmazott házastárs lett a hitelfelvevő és a közalkalmazott házastárs nem lett adóstárs, akkor jogi szakértők szerint annak ellenére nem jár a kamattámogatás, hogy a további feltételeknek megfelelnek.

A szegedi Somogyi könyvtár április 14-én szombaton 11 órától ünnepli a könyvtárosok világnapját A könyvtárosok dicsérete című program keretein belül. A Dóm téri főépületbe minden kultúraszomjas érdeklődőt szeretettel várnak a Somogyi Könyvtár dolgozói.
Az év ezen napján a könyvtárosok a patinás könyvtárépület minden zugát megmutatják a látogatóknak. Olyan tárlatokat, olyan helyiségeket is bejárhatnak az olvasók, ami az év többi napján nem nyilvános. Április 14-én 11 és 14 órától az emlékkönyvtár kapui is kinyílnak, ahol több száz éves kötetekbe lapozhatnak bele az érdeklődők Szőkefalvy-Nagy Erzsébet vezetésével. Ezek a könyvek bizony nem álltak ellen az idő múlásának, így a kíváncsi vendégek még a restaurátor-műhelybe is bekukkanthatnak.
De a gyermekek sem fognak unatkozni a könyvtárosok világnapján Szegeden, ugyanis a Gyermekkönyvtárban 10:30-tól 12 óráig családi délelőttöt rendeznek Varázsjáték kisiskolásoknak és szüleiknek címmel. A játékból a felnőttek sem maradhatnak ki, ugyanis a Somogyi könyvtár előtt könyvtári totókat lehet kitölteni, és a helyes válaszadók között 10 db féléves olvasójegyet sorsolnak ki.

A keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár 4 évvel ezelőtt csatlakozott az orosházi városi könyvtár 'Veszíts el egy könyvet' játékához, mely az olvasásról szól. Regényekről, könyvekről és egy kicsit a bizalomról. A könyvtár játékra invitál gyerekeket, felnőtteket egyaránt. Az első lépést a játékhoz ők teszik meg: elhagynak könyveket szándékosan és várják, hogy megtalálja valaki és elolvassa. Az elhagyott könyvek sorsát követni is szeretnék. A könyvtár e-mail-jére (info@fgyvk.hu) ill. link (a könyvben lévő regisztrációs számmal) lehet jelezni, hogy melyik könyvet hol és mikor találta meg, illetve azt is, hogy mikor és hol hagyta el újra. Ugyanitt várják véleményét is a játékról és a megtalált könyvről is.

Az egységes alapú könyvtári honlapok azt kínálják a használók számára, hogy könnyebben találják meg azt, amit keresnek. Kb. egy éve jelent meg az az Influx a One-Pager-rel, amely ingyenes mintaalkalmazás könyvtári honlapok számára. Most frissítették link , és a LisNews szerint használatával az eredmény jóval meghaladja a könyvtárak holnapjainak átlagszínvonalát. (ref.: MG)

Április 1-i hatállyal megszületett a határozat, amely szerint a megyei jogú városok, megyei -- illetve januártól állami -- kezelésű kulturális intézményeit átvehetik a települési önkormányzatok.
Miskolcon ilyen lenne a megyei könyvtár és a Herman Ottó Múzeum intézményei. A kormányhatározat azonban formai kereteket nem tartalmaz, azaz a hogyant nem jelöli meg, sem a finanszírozást. Csupán határidőket szab: április 30-ig az átvételhez szükséges jogszabályokat kell előkészítenie az illetékes minisztériumoknak, június 30-ig pedig a helyi szintű egyeztetések történnek majd. Mindezt Papp Zsolt, a miskolci önkormányzat humán főosztályának vezetője mondta el lapunknak.
-- A források közt a vonatkozó jogszabályokra mutató linkeket közöljük. (KIT)

A bibliotékák szerepe, feladata kibővült, a könyvtárak új közösségi terekké alakulnak át -- hangsúlyozta Appelshoffer Ágnes, Tolna alpolgármestere annak kapcsán, hogy a helyi városi könyvtár ismét egy sikeres pályázaton van túl. Az ennek keretében lezajlott 'kampányrendezvényeknek' is köszönhető, hogy a beiratkozott könyvtári tagok száma a városban idén várhatóan 600 körül alakul majd, ami kb. harmadával meghaladja a tavalyit.

A kultúra összeköt -- Roma művészekkel ismerkedhet Miskolc. A kultúra összeköt címmel egyhetes sorozatot indított Miskolcon a Romano Teatro Kulturális Egyesület április 8-án, a Roma Kultúra Világnapján. A három állomásból álló, művészeti, irodalmi programokat magába foglaló rendezvényfolyam mindegyik elemére valamilyen jeles napon kerül sor. ...
A második állomás a költészet napja lesz, amelynek alkalmából délelőtt 10 órakor író-olvasó találkozót tartanak a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban, olyan díszvendégekkel, mint a József Attila-díjas Fecske Csaba költő, valamint két színművész, a Jászai Mari-díjas Szegedi Dezső, és a Domján Edit-díjas Jónás Judit. Április 11-e azért is különleges a Romano Teatro számára, mert ezen a napon született Lakatos Menyhért, József Attila-díjas író, költő.

A tavalyi nagy sikerre való tekintettel idén is megrendezésre kerül a véradással egybekötött Egészségnap a Megyei és Városi Könyvtárban 2012. április 11-én. A rendezvény célja: Az Egészségügyi Világnaphoz kapcsolódóan különféle programok megszervezése a könyvtárban, amely egyszerre népszerűsíti az egészséges életmódot, a Megyei és Városi Könyvtárat és a támogató cégeket. A napot érdekes előadások, ingyenes orvosi vizsgálatok, tanácsadás, szűrőprogramok, masszázs, fitness stúdiók bemutatói színesítik. A támogatóknak köszönhetően a véradók és a látogatók egészséges termékeket kóstolhatnak és vásárolhatnak.

Úgy tűnik, Önök is jó játéknak tartották a közös nyomozást a titkolózásban is olimpiai bajnok Schmitt Pál elhallgatott forrásainak ügyében. Szerdán közöltük a doktori dolgozat Nők szerepe a sportban című fejezetének pár oldalát azzal, hogy erről a szövegrészről még nem tudjuk, honnan merítette az elnök. Az olvasók sokkal gyorsabban dolgoztak, mint a hivatásos tényfeltáró bizottság, és pár óra alatt több eredeti forrást is azonosítani tudtak.
Jó sokan írtak nekünk, látszott, hogy egy jól megfent Google-keresővel felszerelt, korszerű olvasó többet ér féltucat korszerűtlen nagydoktornál.

A Google most épp a hordható számítógépek piact tervezi meghódítani. A cég a napokban fedte fel, hogy Project Glass néven egy kiterjesztett valóság (augmented reality) funkciójú szemüvegen dolgozik. A szemüveg a lencsén keresztül a valóságot kiegészítő információkat vetít a viselő elé.

Az irodalmi romantika februári térhódítása után márciusban is a szerelem érdekelte a legtöbb magyar olvasót a Bookline Top 50 listája alapján: az aranyérmet Leiner Laura Szent Johanna gimi 6. -- Ketten c. tiniregénye érdemelte ki, míg a második helyet Bagdy Emőke-Várkonyi Zsuzsa és további szerkesztők tanulmánykötete, a Visszatalálunk egymáshoz? vitte el. A bronz ezúttal a True Blood 11. - Véres leszámolás című nagysikerű vámpírsorozat megálmodójának, Charlaine Harrisnek járt.

Kétnapos állásbörze kezdődött a Nokia komáromi gyárában, 50 vállalat 2000-nél több álláshelyet kínál az üzemből elbocsátott dolgozóknak. A munkaügyi központ is megkereste már a megye cégeit, a szakszervezet pedig pályaorientációs pontokat nyitott.
Az állásbörze megszervezésén túl a Nokia a régió hiányszakmáit figyelembe véve 13 OKJ-s képzést is indított, valamint idegen nyelvi tanfolyamokat hirdetett meg -- mondta a távirati irodának Simai Anna, a vállalat kommunikációs vezetője. A képzéseken és a tanfolyamokon való részvételt a cég anyagilag is támogatja, illetve konzultációs lehetőségekkel és vissza nem térítendő támogatásokkal segítik az önálló vállalkozást indító dolgozókat.

Megkezdődött az Örkény István-emlékév: a száz éve született magyar író előtt kiállítással, emlékéremmel, egy eddig kiadatlan kisregény megjelentetésével, kisfilmes pályázattal, kávéházakba kihelyezett idegen és magyar nyelvű kötetekkel, prózamondó versennyel és színházi gálaesttel is tisztelegnek.
Mann Jolán, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) irodalmi szerkesztője bemutatta a három éve indult, ám most megújult orkenyistvan.hu honlapot, amelyen az Örkény-emlékév eseményei követhetők nyomon, valamint számos jogtiszta, digitalizált Örkény-mű olvasható. A honlap több multimédiás tartalmat is kínál, meghallgatható például Örkény István felolvasása és Mácsai Pál előadásában az író néhány egypercese is. A weboldalon jelenleg mintegy 350 fénykép található, a kutatók munkáját gazdag bibliográfia is segíti -- emelte ki a szerkesztő, majd bejelentette: az OSZK prózamondó versenyt hirdet az Örkény-emlékévben, a döntőt várhatóan november folyamán rendezik meg.

Magyarul is olvasható az összes tudnivaló hat Loire menti kastélyról - köztük Leonardo da Vinci utolsó lakhelyéről, a Le Clos Lucé-ről -, történetükről, természeti környezetükről, az általuk kínált kulturális programokról azon a honlapon, amelyet az Atout France francia idegenforgalmi hivatal indított.