Nem hívja beszélgetős műsoraiba az állami tévé, nem játsszák a zenéjét a rádiók, de Koncz Zsuzsát ez csak picit zavarja. Boldoggá teszi, hogy koncertjei telt házasok, majdnem 185 ezren követik a Facebookon, és a Hungaroton kiadó tavaly bejelentette: várja a következő lemezét. Két hónapon belül megjelenik Vadvilág című albuma. (NOL)
- Sok éve egy már akkor is veterán könyvtárvezetőről azt gondoltam: gondolatai mögött összefüggő tudás van. Aztán egyre többet hallván tőle, lassan rájöttem: feltehetően tévedtem. Magyarázta pl. hogy az olvasó helyett használót kell mondani(!). Mindezt akkor, mikor már vagy 10 éve nem volt téma a szakmában.
Vagy: az akkreditációs bizottság vagy 15 éve elutasított egy programkérelmet, melyben nehezményezték a "közkönyvtár" kifejezés használatát, az általuk preferált "közművelődési könyvtár helyett".
Úgy tűnik, más-más úton jár a pozíció és a szakmai intellektus (pozicionális vs. intellektuális tőke) - bár az sem kizárt, hogy gyakran találkoznak.
A "szakmai civilek" hivatalos pozíció nélkül tesznek le értékeket a köz asztalára, s jellemzően a közösségi értékteremtésben lelik kedvüket (ld. egy 2009-es KIT-gyűjtést: link ). Ám a pozíció és a vele járó források hiánya a legfőbb korlátozó tényező lehet, melynek frusztrációja kihathat a projektek sikerére és a projektgazda személyiségére egyaránt. Az utóbbi lehet belekeseredés, sértettség, elmenekülés a szakmából. Az elismerés - ha mégis megjön - sok esetben "poszthumusz": büszkék vagyunk, hogy ő is könyvtárosból lett valaki. (Azt már nem tesszük hozzá: mert sikerült idejében dobbantania a szakmából).
A kurrens, hivatalos elismerést a pozícióhoz kötött projektek kapják, gyakran függetlenül az objektív mutatóktól. A támogatottak ezért nem is nagyon érdekeltek a hatékonyság összevetésére, az eredményesség (a jóval nagyobb forrásfelhasználás okán) azonban őket "igazolhatja".
A pozícionális kultúra élvezői csak kivételes esetben használják fel a civilek szaktudását, akik viszont - ha ez megtörténik - a támogatásért cserébe - gyakran visszavesznek saját szakmai elvárásaikból.
A hivatalosság képviselői gyakran akkor sem működnek együtt a civilekkel, ha ezáltal romlik saját szolgáltatásuk minősége. (Úgy vélhetik, az együttműködéssel saját gyengébb teljesítményükre irányulna a figyelem?)
A sokszor irigykedve nézett országokban a szellemi-intellektuális tőke és a pozicionális tőke sokkal inkább kötődik össze: az elismerés teljesítmény-alapú. (MG)

Mi, könyvtárosok, büszkék vagyunk arra, hogy befolyásolhattuk a törvényhozást a személyiségi jogok védelmében, mint az emberek alkotmányos jogainak védelmezői (vö.: link - nyilatkozta Carla Hayden, a Library of Congress frissen kinevezett igazgatója. 64 éves, és ő az első nő és első fekete az intézmény élén.
A Baltimore-i zavargások idején, tavaly az Enoch Pratt Free könyvtári hálózat vezérigazgatója volt. A szükségállapotban bezártak az iskolák, a könyvtár azonban kinyitott. Ahogy Hayden fogalmaz: az az események epicentrumában lévő könyvtár a közösségi lehetőség központja volt. S tudtuk, hogy az emberek várták, hogy nyitva legyen. Meg akartuk mutatni, hogy nem zárjuk be az ajtót, amikor az embereknek legnagyobb szüksége van ránk. Így reggel 10-kor az emberek ott lehettek a számítógépnél, s kitölthették álláspályázataikat. Az iskolák bezárása miatt gyerekeknek is kellett egy hely, ahova mehetnek. Így váltunk az élelmiszer és az adományok elosztóhelyévé - mivel semmi más nem volt nyitva a közösségben.
Hayden kedvenc könyve - amit éppen most olvas: Bright April (Okos April) Marguerite de Angelitől, amely gyerekekről - amish, lengyel, fekete -; a kultúrák közötti megértésről szól.
A kulturális örökség alapítvány (Heritage Foundation) politikai szárnya ellenezte Hayden kinevezését, mint mondták, "radikális könyvtárossága" miatt. Ő úgy látja, hogy könyvtárosként komoly elképzelésekkel kell rendelkeznie és azok mellett ki kell állnia. (ref.: MG)

Az Új Leuveni Egyetem orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti területeket lefedő Egészségtudományi Szakkönyvtára link szorgosan apasztja fizikai folyóirat-állományát. A polcokon ugyan még megtalálgatók az archív évfolyamokat tartalmazó tékák, de már nagyon sok helyen sárga címke jelzik rajtuk: a tartalom az előfizetett adatbázisokban - helyben és akár otthonról is - elérhető.
A szakkönyveket polcainak végén a használók külön polcra helyezhetik a már nem használt dokumentumokat, hogy azokat a személyzet a megfelelő helyre tehesse vissza.
Az egyszemélyes tanulófülkék használatára - különösen vizsgaidőszakban - ajánlatos az előjegyzés. Az épületben vannak külön számítógépes termek is. A lépcsőfordulóban - katolikus egyetem lévén - feszületet is találunk.
A könyvtár honlapján a szokásos anyagok mellett található pl.:
- ha valamit a könyvtárban hagytál, hívd: ... (tel.)
- dokumentum előrendelés kontaktadatai
- az "Együttgondolkodási nap" dokumentumai
- gyorssegély dolgok megtalálása
- útmutató bibliográfia összeállításához
- feliratkozás adatbázis-használati oktatásra.
A vonatkozó fotókat ld.: link (MG) (fotók: Mikulás József)

Csak sejtjük, milyen olvasási szokásokkal lesznek a jövőben, de biztos, hogy interaktív, közösségi és több formátumú lesz. Sokan szerint az olvasás magányos cselekedet, ám tudjuk, hogy a megosztott élményeknek nagyobb a hatása. Bob Stein (az Olvasás Jövője Intézet alapítója) szerint a közösen megbeszélt, megvitatott témák közelebb viszik az olvasót a cselekményhez, s hogy az olvasási szokások megváltozásával az irodalom élővé válik: a könyv és az olvasás jövője a közösségben rejlik.
Egyre többen fogják az online tartalmakat olvasni, ezzel is segítve az együttműködést. Konkrét példával szolgált az British Library, ahol egy virtuális északi-sarki utazás részesei lehettek a könyvtár meghirdette játékban közreműködők. Felkérték Rob Sherman írót a kerettörténet megírására (mely egy matróz kalandjairól szólt), majd a könyvtárban lehetőség nyílt a hajós kalandjainak további felfedezésére: interaktív térképek, a szerzőnek hagyott üzenetek is elősegítették a kiállítás sikerét.
Kérdés, hogy hogyan érhető el nagyobb közönség, illetve hogyan gyűjthető az online megjelenő narratíva. (ref.: Nagy M.)

Az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapja alkalmából a Maradj talpon! c. televíziós vetélkedő műsor speciális játékot hirdetett könyvtárosok és könyvtáros tanárok körében. A műsor a Duna Televízióban látható Gundel Takács Gábor vezetésével minden hétköznap este. Készítői felkérték a Könyvtárostanárok Egyesületét, hogy szereplésükkel segítsék műsort. A játék jellegéből kifolyólag nevezési paraméterek:
- 18-55 éves korhatár
- hölgyeknél 90 kg-os, férfiaknál 110 kg-os súlyhatár,
- egészségügyi feltételek: mozgásszervi megbetegedések, gerincproblémák, súlyos műtétek esetén nem vállalható a szereplés.
A műsorban elhangzó beszélgetésekben alkalom lesz bemutatni az Egyesületet, az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapját és egyéb programokat, pályázatokat, rendezvényeket. A játékosválogatás, amelyen előzetesen részt kell venniük a jelentkezőknek szeptember 24-én szombaton és szeptember 28-án szerdán lesz, előre egyeztetett időpontban. A műsor felvételére október 6-án kerül sor.

A tanuló szervezet - bármit is követnek el munkatársai - erőforrásnak veszik ahhoz, hogy az így szerzett tapasztalatokkal javítsák a következő cselekvés eredményességét és hatékonyságát. Így nem szégyen a hibázás, és a szervezet tagjai közösen örülnek az eredménynek. Ha szeretnél ilyen szervezetet, tegyél érte a saját pozíciódban.
A Menedzsment - Bevezetés 7 vezetői teszttel, 222 információs és könyvtári példával c. könyv interaktív tesztmelléklete újra elérhető.

Melyik szervezettől kap leginkább szakmaiságot és tájékoztatást? - kérdeztük legutóbb. A szavazati arányok az idővel egyenletesen növekedtek, ami a kis válaszolói létszám mellett erősíti a hitelességet. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
7 - MKE
8 - OSZK
25 - Könyvtári Intézet
4 - EMMI
3 - IKSZ
0 - Kulturális Alapellátás Kerekasztala
8 - egyéb, megírom; kit@gmconsulting.hu (Csabay Károly megjegyzése: "A helyes válasz -- amely meglepő módon kimaradt a választható opciók közül --: a KATALIST levelezőlista.")
- 2 hete a nagyon hasonló "Melyik szervezettől vár el leginkább szakmaiságot és tájékoztatást?" kérdést tettük fel link . Az elvárás és a tényleges szolgáltatás különbsége jelenthet itt érdekességet. A két szavazás adatait együttesen vizsgálva feltűnik:
A Könyvtári Intézettel kapcsolatban jelenik meg a legnagyobb elvárás, melyet 16%-kal mól alá a teljesítmény a befogadók szerint. Érdekes, hogy az OSZK-val kapcsolatban nem jelenik meg elvárás, viszont 15% az érzett teljesítmény. Érdekes még az egyéb, megtapasztalt forrásokra utaló válaszok 15%-os aránya. Az ábrát ld.: link (MG)

Bár nem túl friss a hír, érdemes feleleveníteni a Magyarországon néhány éves kocsmakvíz-témát. (MG)
- Több ezer magyar itthon és külföldön hétfőről hétfőre azért jár bárba, kocsmába, hogy újfajta műveltségi vetélkedőn mérje össze az erejét.

A könyvek kölcsönzése valamennyivel csökken, a digitális letöltések mennyisége meredeken nő.
Az oslói Learning Centre and Library és az Akershus University College - HiOA) igazgatója statisztikai adatokat vezet fel: 2004-ban és 2014-ben egyaránt 33%-ot tett ki a dokumentumok beszerzése a norvég szakkönyvtárak költségvetésében. Jelentősen változott viszont a nyomtatott és a digitális források részesedése. (A nyomtatott könyvek száma 19 millióról 16 millióra csökkent az összesített állományban. A könyvek bő fele a norvég nemzeti könyvtárban és az ún. régi egyetemi könyvtárakban található.)
A beszerzések legnagyobb része a kutatók és hallgatók kérései alapján történik. A gyűjteményközpontú (just in case) gyűjteményfejlesztésről áttértek az igények szerinti (just in time) gyarapításra, az egyéni vásárlásokról a nagy csomagok beszerzésére. A digitális dokumentumokra szánt költségvetés 2/3-át a CRIStin (Current Research Information System in Norway) alap keretében lebonyolított előfizetésekre fordítják. A CRIStin adminisztrálja a konzorciumi megállapodásokat, és tárgyal a szolgáltatókkal. Emellett nemzetközi szolgáltatóktól (EBSCO, ProQuest) is vásárolnak aggregált tartalmakat. Sok intézmény rendelkezik nyílt intézményi archívummal, ezekből 2014-ben 7 millió letöltést regisztráltak, amelyek többsége könyvtárak közvetítésével zajlott. A könyvtárak gyűjteményi munkájának szerves részévé vált a saját kiadású termékek beépítése a gyűjteményekbe.
A kis könyvtárak számára túlzott költségekkel jár a digitális forrásokhoz való hozzáférés beszerzése. A HiOA-t ezért újabb kutatóintézetekkel vonják össze. (A gyűjteményközpontú szemlélettől a használóközpontú megközelítés felé; ref.: Hegyközi I.)

A norvég könyvtárközi kölcsönzés változóban van. Az online katalógusok elterjedésével a könyvtárak már bármely más könyvtár felé képesek könyvtárközi kérést indítani, így az eddig központi helyzetben levő megyei könyvárak szerepe visszaszorult. A Nord-Trondelag megyei könyvtárban például a 2012-ig felfelé ívelő forgalom (10 ezer dokumentumkérés) 2013-ban jelentősen visszaesett (6400-ra). Keresni kezdtek tehát egy az eddiginél fenntarthatóbb modellt, és mára már az együttműködés új formáját tesztelik.
Nord-Trondelag 23 önkormányzattal rendelkező, 136 ezer lakosú megye. Nyolc településnek 2000 fő alatti a lakossága, öt településen pedig 13 és 23 ezer között mozog.
A 2013-as statisztikai adatok szerint a kis és nagy települések egyaránt jelentősen hozzájárultak a könyvtárközi kölcsönzési forgalomhoz, miközben a megyei könyvtár forgalma csökkent. Indokolt volt ezért olyan megoldást keresni, amelyben ennek megfelelően oszlik meg az önkormányzatok könyvtárközi kölcsönzésre szolgáló támogatása is. A legpraktikusabbnak az tűnt, ha a támogatás nagy részét az öt legnagyobb könyvtár kapja, mert ezek 90 ezer embert látnak el a megye összlakosságából.
2014-ben a megyei önkormányzatban vita zajlott a megyei könyvtári szolgáltatásokról, mely azzal zárult, hogy a központi könyvgyűjteményt redukálni kell. (A dokumentumszolgáltatás új modellje Nord-Trondelag megyében; ref.: Fazokas E.)

A finn publikációkból a nemzeti könyvtár kötelespéldányt kap. Az utóbbi tíz évben a nyomtatott kiadványok és a hangfelvételek mellett a weboldalakkal, e-könyvekkel és a hírlapok digitális kiadásaival is gyarapszik. Az ún. nemzeti gyűjtemény helyben használható, a külföldi anyagot kölcsönzik is, könyvtárközi kölcsönzése is lehetséges. A nemzeti könyvtár gyűjtőköri szabályzata 2008-ban született, 2015-ig érvényes. A készülő új szabályzat a 2016-2020-as időszakra szól.
A változások az e-könyveket és azok beszerzési modelljét is érintik. A korábbinál több felelősséget rónak a használókra. Nőtt az e-könyvek aránya a humán tudományokban is. Sajnos ezek könyvtárközi kölcsönzése nem lehetséges. A nemzeti könyvtár szerepe és fontossága, országos feladatköre megnövekedett. Beigazolódott, hogy a kis gyűjtemények nem tudják teljes körűen kiszolgálni a kutatók igényeit. (A Finn Nemzeti Könyvtár 2020-ig szóló gyűjtési politikája; ref.: Hegyközi I.)

...na jó, ezt is. De legalábbis azokat mindenképpen :-)
- A budapesti Lisznyai utcai iskolában zajló "digitális forradalom" története jó példa arra, hogy ellenszélben sem csak a bosszankodás az egyetlen lehetőség. Egy vakmerő szülői kezdeményezésnek és a nyitott, tanulni hajlandó pedagógusoknak köszönhetően az iskolában nem tiltják a mobiltelefonokat, hanem használják őket.
"Abszurdnak találtuk, hogy vaktérképeket nyomnak a gyerekek orra alá fénymásolva, szürkében, mikor rengeteg olyan mobiltelefonos alkalmazás van, ahol játékosan meg lehet tanulni, mondjuk Európa fővárosait. Ott van a zsebükben a világ, csak elő kellene venni. De matekból is rengeteg ilyen applikáció van, amelyeknek a segítségével ötször annyi műveletet csinálnak meg jókedvűen, miközben halálosan élvezik, hogy a kis emberke halad előre a képernyőn, ahogy ők oldják meg egymás után a feladatokat. Arra is nagy szükség lenne, hogy megtanulják szűrni az interneten feléjük áramló információkat. A mi osztályunk szülői közössége első körben azt vállalta, bevisszük a saját digitális eszközeinket, hogy tudjanak a gyerekek dolgozni."
"Igaz, hogy egyelőre rengeteg időm elmegy a felkészüléssel, amikor a neten keresgélek. Ezt is meg kell tanulni jól csinálni. Meg vagyok győződve arról, hogy muszáj minél több csatornát, módszert kipróbálnunk, hogy eljussunk a gyerekekhez, mert ez ma egyre nehezebb."

Sok könyvtár kínál ingyenes wifi-szolgáltatást. Vannak, akik marketing-üzenetet is csatolnak hozzá. A Halis-könyvtár pl. a könyvtár telefonszámát "sulykolja". További érdekes példák:
- könyvtár: link
- fogászati rendelő: link
Néhány szempont:
- az azonosító és jelszó változtatható az aktuális üzenetektől függően
- a hosszú vagy ékezetes karakterlánc könnyebben eltéveszthető, így bosszúságot okoz. (MG)

Az egyetemek és a kutatás-finanszírozó intézmények szakpolitikai kezdeményezései és az a tény, hogy ezeket a kiadók is elfogadták, némi előrelépést hozott az univerzális nyílt hozzáférés (OA) megvalósulása felé. Ennek ellenére az előfizetési korlátok megléte miatt a kutatások jelentős része sokak számára nem elérhető. Az intézmények arra kényszerülnek, hogy egyaránt finanszírozzák a folyóirat-előfizetéseket és az OA
- "arany útját", vagyis azt, amikor a szerzőktől kérnek díjakat a publikálásért. Ez a rendszer költséges és nem fenntartható. Több és keményebb OA előírás meggyorsítaná az OA
- "zöld útjának" megvalósulását, tehát azt, hogy a szerzők maguk archiválják cikkeiket.
Ez akár oda is elvezetne, hogy fenntarthatóvá válna az arany OA, amelyben a szerzőktől kért díjak váltják fel az intézményi előfizetési díjakat.

Múlt héten szóltunk már a MTA-n tartott "The use and generation of scientific content - roles for libraries" konferenciáról link : Az európai kutatókönyvtárak víziója; Liber, 2018-22 link Miért nem élhet a könyvtár videó információszolgáltatás nélkül? link most összefoglalót közvetítünk:
- Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy nem a nyílt hozzáférés létjogosultsága, hanem annak megvalósítási módjai számítanak most már a legfőbb tudománypolitikai és könyvtáros szakmai kihívásnak. Döntéshozói oldalról Európában szerencsére egyre inkább elkötelezik magukat európai uniós és tagállami szinten is a nyílt hozzáférésen alapuló publikációs formák mellett. Másrészt az összes jelentős kiadói konszern lehetővé teszi a publikációs díj megfizetése fejében a teljesen ingyenesen hozzáférhető cikkek közzétételét. S azért, hogy ne kelljen kétszer fizetni (egyszer a publikálásért, egyszer pedig a nyílt és zárt hozzáférésű cikkeket vegyesen tartalmazó folyóiratok előfizetéséért) a kiadók lehetővé teszik a nyílt hozzáféréshez kapcsolódó publikációs költségek leírását az előfizetési díjakból. Emellett általános gyakorlattá vált, hogy a közzétett verzió bizonyos időszak elteltével intézményi adattárakban automatikusan elérhetővé válhat, az önarchiválásnak sincs többé akadálya így. Ez azonban különösen a gyorsan fejlődő tudományágak esetében még így is eléggé korlátozó tényező. Az azonnali ingyenes hozzáférést kínáló gold open access modell elterjedését sokkal kívánatosabbnak tartanák a könyvtári szakemberek.

A Várhegy belsejében és Piliscsabán építenek raktárakat az Országos Széchényi Könyvtárnak. A fejlesztések háttérben L. Simon László után Szőcs Géza tűnik fel.
... Tüske László, a könyvtár főigazgatója a HVG-nek mindenesetre elmondta: nem a piliscsabai raktárból fuvarozzák majd be a kért könyveket. A 60-80 folyókilométeres - de később bővíthető - polcrendszerre az úgynevezett archivális példányok kerülnek, tehát azok, amelyek nincsenek könyvtári forgalomban, és csak akkor nyúlnak hozzájuk, ha a használati példányok vagy digitális másolatok megsérülnek, megsemmisülnek. ...
Bár folyamatosan csökken a könyvtárban a beiratkozott olvasók száma, a digitális látogatók száma nő - Tüske szerint évente 24-25 millió megkeresést kapnak. Ugyanakkor az OSZK nem csak az olvasókat szolgálja ki, fő feladata a könyvtári rendszer működtetése. A munkatársak 70 százaléka feldolgozó és tudományos háttérmunkát végez. Ők gyűjtik be és katalogizálják a köteles példányokat, kezelik a magyar nemzeti bibliográfiát. A különgyűjtemények - például plakátok, kották, szórólapok - pedig a tudományos kutatás szolgálatában állnak. Ezért is fontos az informatikai fejlesztés. Az ország első könyvtárában a számítógépeken még XP operációs rendszer fut, ósdiak a szerverek, a szoftverek, nincsenek meg a nagyarányú digitalizáció feltételei, sőt súlyos adatvesztések is történtek korábban. Amikor 2014-ben a főigazgató átvette a könyvtárat, 930 milliós azonnali informatikai beruházást kért, amiből 214 milliót tavaly megkaptak.
Most azonban talán az OSZK legmerészebb álmai is megvalósulhatnak: 10 milliárd forintos informatikai fejlesztésről döntött a kormány - jelentette be Lázár János. A Közlönyben lapzártánkig meg nem jelent határozat szerint három évre elosztva kapják meg a pénzt, amit új gépek és a megfelelő szoftverek, így az integrált könyvtári rendszer beszerzésére fordítanak. Emellett pedig ebből a pénzből megkezdődhet a tömeges digitalizáció: jut eszközbeszerzésre, munkabérre, a szabványok honosítására. Ugyanakkor Tüske László hangsúlyozta: mindez nem megy saját erőből, így más könyvtárakat és vállalkozásokat is bevonnak.
Hogy melyek lesznek ezek, még nem tudni, de bizonyára lesz befolyása rá Szőcs Gézának mint az OSZK-t is felügyelő Országos Könyvtári Kuratórium vezetőjének, valamint régi barátjának, Herner Jánosnak, a könyvtár stratégiai főigazgató-helyettesének...
A HVG cikkének utóélete:
- Tüske László reagálása a HVG cikkére: link
- Riba István válasza link

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára kiemelte, az új uniós ciklusban, a kulturális tárca által érintett forrásállomány várhatóan 62 milliárd forint lesz. A három, kulturális alapellátást segítő projekt, az óvodás és iskolás korosztályt célzó Kulturális intézmények a köznevelés eredményességéért, az Országos múzeumi és könyvtári központi fejlesztés elnevezésű, valamint a "Cselekvő közösségek - aktív közösségi szerepvállalás" programok esetében összesen 10 milliárd forint áll rendelkezésre.
"A 2014-2020 közötti európai uniós finanszírozási ciklusban a három most induló program jól szimbolizálja, hogy a teljes magyar élet kulturális vonatkozásában egy erőteljes forrásallokációt tudunk pozicionálni más társágazatokkal együttműködésben, kiemelten a köznevelési és oktatási területtel" - mutatott rá az Hoppál Péter.
A pénteken induló "Cselekvő közösségek - Aktív közösségi szerepvállalás" program projektvezetője a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, konzorciumi partnere pedig a Nemzeti Művelődési Intézet és az Országos Széchényi Könyvtár, megvalósítási időszaka pedig 3 év.
Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója örömmel üdvözölte a partnerséget. Úgy fogalmazott, a könyvtár ma már mindenkié. Hozzátette, 2015-ben az emberek személyesen 22 millió, elektronikus úton pedig 87 millió alkalommal látogattak el könyvtárba.

Az intézménynek azért kellett egy időre a Szent János térre költöznie, mert a Deák Ferenc utcai épületet lényegében le fogják bontani, és a helyére egy 1600 négyzetméteres, új kétszintest emelnek Makovecz Imre korábbi elképzelései alapján. A könyvtár az új helyen szeptember 26-án fogadja először az olvasókat, és előreláthatólag nagyjából másfél évig működik majd itt.
Galamb Katalin elmondta, két szinten rendezkedtek be. A földszinten, a főbejárattól balra, az egykori ebédlőben alakították ki a kiállítások, rendezvények tartására is alkalmas kölcsönzőhelyet, a folyóirat-olvasót és a zenei részleget. Az emeleten pedig külön termekben a szépirodalom, a szakkönyvek és a csak helyben olvasható kötetek találhatók.

Új helyre költözött a rigyáci könyvtár. A pályázati és saját forrásból felújított épületben programokat is kínálnak a gyerekeknek és a fiataloknak.
Tartalmasan tölthetik el szabadidejüket a zalai település megújult könyvtárában. Új bútorokat, szőnyegeket, babzsák foteleket, függönyöket, világítástechnikai eszközöket és egy asztali számítógépet is vásárolt az önkormányzat a megnyert összegből. A teljesen felújított intézményben elsősorban a gyerekeknek és a fiataloknak kínálnak programlehetőségeket. Majzik Anett könyvtáros azt mondta: "Sokkal szebb környezetben olvashatnak a gyerekek. Internetezhetnek, kézműveskedhetnek. Ez a hely így egy kulturális központ lett a faluban."
A falu polgármestere szerint a felújításra azért volt szükség, hogy a fiatalok kulturált környezetben tölthessék együtt szabadidejüket. A költözéssel az eddigi 17 négyzetméter helyett 38 négyzetméterre nőtt az intézmény alapterülete.

Hatmilliárd forintnál is többe kerültek az európai kontinensen egyedülállóan modern egyetemi épületek, a CEU Nádor utcai új komplexuma. Szeptember 12-én nyílt meg az új campus, most a hvg.hu munkatársa is bejárhatta a renovált, illetve újonnan felhúzott szárnyakat.
A Nádor utca Zrínyi és Vigyázó Ferenc utcai szakaszának a Bazilika felé eső oldalát szeptember 12. óta szinte kizárólag a Közép-európai Egyetem, a CEU épületei foglalják el. A leglátványosabb ezek közül a 15. szám alatti, amely teljesen új beruházás, és ahol egy négyszintes könyvtár, illetve egy két részre bontható, 400 fős előadóterem található. Ez a legfeltűnőbb újdonság kívülről, miközben a Nádor utca 13. szám alatti épület is most készült el, és ennek a homlokzatán is látható a renoválás eredménye.

A Facebook képkezelő algoritmusa igyekszik minél több helyet spórolni, ami szinte mindig a fotók látható minőségromlásával jár. Íme, néhány tipp, hogy minél jobbak legyenek a feltöltött képek.
Hiába készít valaki a telefonjával vagy táblagépével jó minőségű fotókat, a feltöltéskor a Facebook automatikusan lecsökkenti a kép méretét. A jelenség oka, hogy a közösségi oldal helyet szeretne spórolni a saját szerverein, ám ez a megoldás kifejezetten bosszantó lehet, ha csak akkor derül ki, amikor a feltöltött képet újra le akarjuk menteni. De van rá mód, hogy jobb/jó minőségű képeket posztoljunk az üzenőfalunkra.

Bár a tankönyvpiac monopolizálásának eredeti célja a kaotikus kínálat, no és a szülők költségeinek csökkentése volt, a szándék máig nem, vagy nem így valósult meg.
A kísérleti könyvek java része ugyanis végképp leszerepel. A használatukról készült kérdőíves felmérés szerint csak a pedagógusok 23 százaléka tanítana belőlük szívesen a következő tanévben, s ötös skálán 3,6-ra értékelték a tananyag minőségét. Pedig valószínű, hogy a kérdőívet sokan ki sem töltötték azok közül, akik még ennél is elégedetlenebbek a könyvekkel, a pedagógusok körében ugyanis általános a megfélemlítés, a megfelelési kényszer - fejtegették többen is a HVG-nek.
A silány minőségen nincs mit csodálkozni: a kísérleti tankönyvek 75 százaléka a mai napig nem ment át azon a szigorú engedélyezési eljáráson, mint a magánkiadók könyvei. Az állítólag legjobban sikerült másodikos olvasókönyvről pedig az az "elszólás" szerepel az OFI vezetői összefoglalójában: "az olvasókönyvvel való elégedettséget tükrözi, hogy összességében jó (4,0) osztályzatot kapott, alig rosszabbat, mint a kipróbálók által használt korábbi tankönyvek."

Minden, a börtönbüntetését töltő elítéltnek joga van a könyvtárban újságot olvasni és a cellában tévét nézni, sőt a sajtótermékekre akár elő is fizethetnek, de az internetet nem használhatják - mondta a Magyar Időknek kedden a BVOP kommunikációs főosztályának vezetője.
Szalai Tímea arról adatvédelmi okokból nem beszélhetett, hogy milyen újságokat olvas és milyen tévéműsorokat néz a börtönben Portik Tamás, akire a fenti szabályok ugyanúgy vonatkoznak, mint a többi elítéltre. Azaz Portik akár az összes magyarországi és nemzetközi napilapra és magazinra előfizethet, ha kedve tartja, így a friss hírek - ugyan nem azonnal, ahogy az internet esetében, de másnap biztosan - eljuthatnak hozzá.

Valami történt idén, sorra hullanak el a torrentkereső szolgáltatások. A tíz legnépszerűbből most egy harmadik is kiesett.
A világ legnagyobb torrentoldalaként működő KickassTorrents (KAT) júliusban esett el, rá két hétre pedig bezárták a Torrentz.eu-t is. Mindkettő a világ 10 legnépszerűbb torrentszájtja között volt, ahogy a havonta több millió látogatót számláló TorrentHound is - ezt most állították le.

A jövőben könnyedén problémákat okozhat a bíróság döntése. A digitális jogvédelemmel foglalkozó aktivisták heves tiltakozása ellenére az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy az illegálisan elérhetővé tett tartalmakra való puszta linkeléssel is sérthető a szerzői jog. Az eljárás során a Sanoma Media holland kirendeltsége perelte a szintén holland GeenStijl internetes kiadványt, ugyanis az 2011 októberében linkeket osztott meg a Sanoma által kiadott helyi Playboy magazinból előzetesen kiszivárgott fotókra.

Vasárnap reggel hétkor megkezdi adását a közmédia új televíziós csatornája, az M5 - közölte Dér Ágnes, a oktatási és kulturális témákkal foglalkozó adó csatornaigazgatója.
A közszolgálati televíziók sorából régóta hiányzott egy, a magyar, illetve az európai kultúrát zászlajára tűző, egyben ismeretterjesztéssel és oktatással foglalkozó televíziós csatorna, amely a világra nyitott nézőket célozza meg, és mindenkinek hozzáférést biztosít a magyar és európai kulturális közkincshez. Az első nap a bemutatkozásé lesz, arra törekszenek, hogy éjfélig minden műsorból, minden témából adjanak ízelítőt.
A 24 órában műsort kínáló, harmincnál is több új műsorral induló - néhányat a közmédia más adóiról átvevő - M5 struktúrája három lábon áll. Kora délutántól természet- és dokumentumfilmeket, a nemzetközi kitekintés mellett elsősorban magyar munkákat kínálnak; így David Attenborough munkái éppúgy megtekinthetőek itt, mint A vad Kunsággal fesztiválsikerek sorát arató Mosonyi Szabolcs munkái - mondta Dér.

- Több mint 20 éve netezek, részben a munkám is ehhez köt, online szerkesztő is vagyok, mégis belefutottam egy netes fél-információba. Hitelesnek tűnő oldal ijesztgetett azzal, hogy a barackmag belső részét elfogyasztva cián-mérgezést kaphatok. Már néhány szemtől! Hogy mi a pontos igazság e téren, azt máig sem tudom, de nem is ezt kérdezném. Inkább azt, hogy van valamilyen módszer mondjuk a megalapozott orvosi (vagy például pénzügyi) tanácsokkal sáfárkodó honlapok ezreinek kiválogatására egy keresés alkalmával?
- Ilyen esetekre, egészségügyi területen, van egy svájci alapítvány, amely weboldalak tartalmának megbízhatóságát hivatott validálni. Ez a Health On the Net Foundation (hon.ch). A több mint 20 éves cég egyfajta minősítést ad arról, hogy az oldal tartalma tudományosan igazolt, megbízható állításokat tartalmaz-e. Mondhatnám emellett, hogy legyünk óvatosak és körültekintőek, de sajnos a különböző csodálatos gyógyulást ígérő termékek és jó üzletet jelentő szolgáltatások (például hitelek, tőzsdei kereskedési rendszerek és hasonlók) ügyes marketing akciói sokszor pár lépéssel előttünk járnak. A lehető legkülönfélébb eszközökkel igyekeznek elaltatni gyanakvásunkat. A konkrét barackmagos történetet nem értem, bár a direkt üzleti érdek nélküli fél-információk egyre több és több problémás tartalmat generálnak, nem is szólva a nézetekről, ideológiákról és politikai indíttatású bejegyzések, oldalak tömegeiről.