Moziország jobban teljesít. - Az utóbbi időben egyre többen vesznek jegyet a filmekre a városokban, miközben a falvakból szinte teljesen kiszorultak a filmszínházak - írja a HVG. Megpecsételődni látszik a falusi mozik sorsa: az országban már csupán három községben működik ilyen szórakoztató "közintézmény" - írja a lap a KSH napokban publikált, Magyarország 2016 című országjelentésére hivatkozva. (Ezek egyik egy kis helyi csoda: a bölcskei moziról itt írtunk.)
Korábban országos szinten is fogytak a mozinézők, ám az utóbbi 1-2 évben újra rákaptunk a filmekre. Budapesten 2000 és 2014 között például 9,1 millióról 5,8 millióra esett vissza a filmszínházak látogatóinak száma. Tavalyelőtt viszont már a konjunktúra jelei mutatkoztak: a fővárosi mozik 924 ezerrel több jegyet értékesítettek, mint egy évvel korábban. A kereslet növekedése a többi városban még erőteljesebb volt, és ha hinni lehet a forgalmazók adatainak, 42 százalékos nézőszám-emelkedést regisztráltak az évtized derekán. (HVG1)
A vidéki mozihálózat nem volt képes túlélni az otthoni - televíziós, videós, majd számítógépes - filmnézés elterjedését. Már az ezredforduló idején is csak minden huszadik faluban tartottak nyilvános vetítéseket, napjainkra pedig csupán hírmondónak maradt meg durván minden ezredik községben egy-egy mozgó. A közösségi vetítés így a háború előtti időkhöz hasonlóan lényegében megint városi időtöltéssé vált, miközben a mozik válsága a nagyobb településeken is érzékelhető volt az elmúlt évtizedben. (HVG2)

Miško Knjižko (kb: könyves kutya), a könyvtár imázshordozó "címerállata" a könyvtárban él - mint kommunikálják. Egy nemzetközi hírű celjei grafikus, illusztrátor Lila Prap link készítette a könyvtár számára. Miško Knjižko nemcsak a plakátokon, szóróanyagokon és plüssállatként köszön vissza, hanem jelmezként is alakítja a könyvtár arculatát, ld.: link . "Segít" az oda látogató gyerekeknek, fiataloknak, szülőknek. A könyvtár falait ugyanazon grafikus plakátméretű, az olvasás és könyvtárhasználat jellemzőire utaló képei is díszítik. Rímes felirataik (a fotókat ld.: link
- A kis papagáj a nagynak: Ne kiabálj. Úgy nem tudok olvasni.
- A kis orrszarvú mondja: Nem ugrándozok, és nem szaladgálok itt, inkább könyvet veszek a kezembe.
- A kis bagoly szövege: Minél több könyvet olvasok, annál okosabb leszek.
Mint azt Janja Jedlovčnik, a könyvtár munkatársa elmondta, a könyvtár a Lila Prap-grafikákhoz a művésznő jóvoltából kedvezményes áron jutott hozzá. (MG)

Pár hete egy hajléktalan férfi túladagolásban elhunyt a Denveri Közkönyvtár mosdójában. A könyvtár azóta a rendőrség fokozott jelenletét sürgeti rendszeres őrjáratokkal az épületen belül és kívül. Négy biztonsági őrt venne fel, így 25-re nőne a számuk. 70 további biztonsági kamerát helyezne el az épületben. A 2017 év végi költségtervezésen pedig 50 millió dollárt kérne az intézmény átalakítására, főleg biztonsági szempontból. Például csökkentené a polcok méretét, hogy átláthatóbb legyen a tér. A könyvtár szeretne segíteni a város problémáin, de így, hogy nem hivatalos hajléktalanszállóvá vált, az olvasóit ez negatívan érinti.
Többen beszámoltak arról, hogy a sok hajléktalan és a drogosok miatt nem fogják többet a könyvtárat látogatni. Nem merik szabadon engedni a gyerekük, mert nem tudják, hogy milyen mentális vagy fizikai problémája lehet a hajléktalan látogatóknak.
A könyvtárban egyébként két szociális munkás dolgozik teljes munkaidőben. Ők segítenek a napi több száz hajléktalannak, akik a könyvtárat látogatják. A kommunikációs szerint érthető az aggodalom, de a gyerekkönyvtár rész jól elkülönített, és az intézmény továbbra is biztonságos a gyerekeknek. Egyes látogatók úgy gondolják, ez jó alkalom, hogy a gyerekükkel megbeszéljék, milyen folyamatok zajlanak Denverben. A polgármesternek pedig jobban el kellene ismerni, hogy a könyvtárosok milyen erőfeszítéseket tesznek a biztonságos hely megteremtése érdekében. (ref.: Habók Lilla)

Hozott-e olvasókat könyvtáratokba a könyvhét? - tettük fel a kérdést a múlt héten. Olvasóink nem reprezentatív válaszainak megoszlása:
5 - inkább elvitt olvasókat (pl. pavilonhoz, könyvesbolthoz)
9 - igen
16 - nem
5 - talán.
- Mivel ugyanezt a kérdést 5 évvel ezelőtt is feltettük, ismét módunkban áll az összehasonlítás, jelezve, hogy a minta nagyon kicsi arra, hogy komolyabb következtetést vonjunk le. A vonatkozó diagram: link . Eszerint - a nemleges válaszok növekedése és az igen válaszok csökkenése kapcsán - érdemes újragondolni a könyvtárak megjelenésének stratégiáját (mint ahogyan egyébként is, rendszeresen). Vagy: a használók könyvtárba csábítása-e a cél? Ha igen, van-e hatékonyabb eljárás? Van-e izgalmas, jó gyakorlat? Vagy inkább csak a jelenlét a fontos? (MG)

Az Önkormányzatok Érdekeltségnövelő Támogatása keretében kiosztott 300 millió Ft az adott könyvtárak fenntartóinak finanszírozásból dokumentumbeszerzésre fordított összeg nagyságához igazodik. Mivel a FSZEK a legnagyobb önkormányzati fenntartású könyvtár, és ennek megfelelően neki a legnagyobb a beszerzése, kerek 30 millió forintos összeggel a legnagyobb támogatást kapta. Idén a vidéki TOP 10 a következő, különösen érdekes, hogy ebbe a körbe mindössze négy megyei könyvtár került be:
- 8 581 846 Ft Győr
- 5 510 379 Ft Dunaújváros
- 4 552 557 Ft Veresegyház
- 4 325 916 Ft Érd
- 4 254 149 Ft Nagykanizsa
- 3 988 657 Ft Pécs
- 3 775 308 Ft Mosonmagyaróvár
- 3 373 204 Ft Szeged
- 3 213 038 Ft Debrecen.

Az elmúlt tíz évben a könyvtárak különböző játékokat építettek be szolgáltatásaik közé, a társasjátéktól a szerepjátékig. Ez a francia felsőoktatási könyvtárakban sincs másképp. Kevés intézmény formalizálta és publikálta azonban kezdeményezéseit, melyeknek az esetek többségében nincs egyértelműen meghatározott helye a szolgáltatásokban, nincs rájuk külön forrás, nem számolnak velük a külső kommunikáció tervezésekor vagy irányelveik meghatározásakor. A játéknak sok célja lehet: a játékosság (gaming) trendjének követése, és ezzel a könyvtár és a szolgáltatásai megítélésének a javítása, a játékok tanulásban való felhasználásával az olvasók "hazai pályán" való megszólítása, új és fiatal felhasználók bevonzása, a régiek megtartása, a könyvtár még elérhetőbbé tétele, a kulturális programkínálat erősítése.
Számtalan jó példa van erre a felsőoktatási könyvtárakban is. (...)
Az európai kutatási szféra gyakran alkalmaz olyan játékos tevékenységeket, melyek könnyen átültethetők könyvtári környezetbe is, de ihlet meríthető más könyvtárak kezdeményezéseiből is. A hasonló kezdeményezések és az azokkal kapcsolatos visszajelzések számontartása nagyon hasznos, hiszen nemcsak a jó elemek vehetők át, hanem egy-egy sikeres történet meggyőzheti a habozó döntéshozókat is. A témában készített húsz interjú alapján azonban a legnagyobb ellenállás nem a döntéshozókban, hanem a dolgozókban tapasztalható. Egy motiválatlan csapat a kezdeményezés bukását okozhatja, ami sok esetben meg is történik, ha például valaki egyéni érdeklődése alapján vezeti az intézményt, és a részvételt munkatársainak mindenféle tréning vagy egyéb alapozás nélkül írja elő. A kutatás szerint a csapat érdeklődését könnyebb felkelteni, ha a kezdeményezés megfelelő vezetői támogatásra talál, s világos információkkal és felkészítéssel jár. (Társasjáték a könyvtárban: ez komoly?; ref.: Jávorka B.)

Egy nagyvárosnyi fiatal felnőtt él Magyarországon "életvitelszerűen" a számítógépes játékok világában. Az elektronikus sport, közkeletű nevén esport azonban nem valamiféle kór, inkább egyre terjedő korosztálytünet. A magyar esportot alapvetően három játék uralja: a Counter-Strike mellett a League of Legends (LoL) nevű csapatstratégiai játék, amely a világban több mint 100 millió játékost vonz, valamint a gyűjtögetős kártyajátékok mintájára épülő Hearthstone - Heroes of Warcraft.
"Magyarország ezzel együtt is elmaradottnak számít esportban" - állítja Fromann Richárd, akinek a napokban jelent meg a JátékosLét című könyve. A főként szociológiai és pszichológiai kontextusban elemzett hazai gamifikációs világ fejletlenségét elsősorban azzal magyarázza, hogy a magyar társadalom "nem legitimálta még ezt a tevékenységet".
A Budapesti Corvinus Egyetemen digitális kultúrát és technológiát kutató Rab Árpád szerint míg korábban "a zene volt az az eszköz, amivel mindenki megpróbált befurakodni a fiatalok tudatába", az új terület a videojátékoké lehet.

Egyre több kutatás foglalkozik a tizenéveseknek a tudományos és személyes információs igényeik kielégítését célzó digitálistechnológia-használati szokásaival, de csak kevés tanulmány vizsgálta, hogyan illenek bele a mai tinédzserek információszerzési gyakorlatába az iskolai- és közkönyvtárak. A jelen tanulmány adatait olyan kérdőívekből és interjúkból meríti, amelyek 25 tizenévessel készültek az Egyesült Államok egy magasan technicizált városi középiskolájában, hogy feltárja, hogyan befolyásolja a tinik mindennapi életét átszövő technológia a könyvtárakról alkotott képüket és könyvtárhasználati szokásaikat. Az eredmények azt jelzik, hogy a diákok e csoportja hajlamos úgy gondolni a könyvtárakra, mint nagyrészt elavult intézményekre, melyeknek kevés kapcsolata van az ő technológia-központú mindennapi információhasználati szokásaikkal. Így a könyvtárak jobban ki tudják szolgálni a tiniket magas szintű technológiai hozzáféréssel azáltal, hogy átszervezik szolgáltatásaikat a közösségi interakció és közösségépítés támogatásának jegyében, illetve annak révén, hogy nem annyira a dokumentumok és a technológiai hozzáférés biztosítására koncentrálnak, mint inkább arra, hogy megtanítsák a könyvtár fizikai és virtuális határain kívüli információ keresésének és értékelésének módjait. (Autoref.)

"Informálni, inspirálni és integrálni" - ezek a FSZEK stratégia jelszavai. Felújítják a zenei gyűjteménynek otthont adó Pálffy-palotát, az Ötpacsirta szalont és a Terézvárosban új könyvtárat. - 2002 és 2017 között tizenkét új könyvtár épült Budapesten. A beruházások a Főváros, a kerületek és az állam összefogásával valósulnak meg.
Fodor Péter: Segíteni szeretnénk a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeket és megelőzni a korai iskolaelhagyást - mondta Fodor. Ezek a gyerekek azonban jellemzően olyan családból jönnek, ahol a mindennapi életnek nem meghatározó része a könyvtár. Hogyan érik el őket? - A család, iskola és könyvtár együttműködése fontos. A gyerekeket a pedagógusok ismerik - mondta és hozzátette: megpróbálják feltárni országos szinten a jó gyakorlatokat és népszerűsíteni ezeket. - Fontos, hogy már óvodás korban be tudjuk kapcsolni a gyerekeket, hogy szokják a könyvtár miliőjét.
A könyvtár a fiatalokat célozza, de ők már nem feltétlenül a nyomtatott könyvhöz nyúlnak, ha olvasni akarnak. Az FSZEK-ban azonban csak 124 ekönyv van. Fodor szerint ezen a téren mindenkinek, a könyvtárnak és a kiadóknak is van feladata. A jogvédelmet egyértelművé kell tenni. Egyre nagyobb azonban rájuk az igény, mivel az olvasási szokások is változtak. Ugyan sokan még mindig üres táskákkal érkeznek és telivel távoznak a könyvtárból, de egyre többen vannak, akik ha nyaralni mennek, inkább letöltenek könyveket.

Gyakorló óvodánkban a könyvből mesélés során a gyermektől elvárt viselkedés a "hallgatói magatartás": csendben, közbekérdezés nélkül kell a mesét befogadnia, mindig az elejétől a végéig, megszakítások nélkül; a töretlen esztétikai élményszerzés biztosítása érdekében. Általában megegyezik a kelet-európai gyakorlattal. Ugyanakkor egyre több példa interaktív, a gyerekeket is bevonó mesefoglalkozásokra, amelyek nemcsak élvezetesek a gyerekek számára, de a beszédprodukciót és a szövegértő készséget is fejleszthetik. Az USA és több európai ország óvodáiban például bevett gyakorlat, hogy megszakítják a szöveg olvasását. Beszélgetni lehet előtte, közben és utána is. Olvasás közben a pedagógus segít megérteni a történetet: kérdéseket tesz fel a szövegről, a képekről. A kiegészítendő Mi? és Miért? kérdések inspirálják leginkább e beszélgetést. Az óvodapedagógus az olvasást megszakítva újabb információkkal szolgál, vagy hagyja, hogy a gyerekek interpretálják az elhangzottakat. E technikát nevezzük folyamat-, vagy szakaszos olvasásnak. A megállás kitűnő alkalom, hogy az előzőleg feltett kérdéseinket, jóslatainkat összevessük az azóta megtudott dolgokkal, illetve, hogy ez alapján további jóslatokat fogalmazzunk meg. Ezt az eljárást nevezzük IEPC-módszernek (imagine, elaborate, predict, confirm), melynek lényegét a következő típusú feladatok alkotják:
- Képzeld el, fejtsd ki, jósold meg, mi történik, erősítsd meg vagy vesd el! A technika lényege, hogy a gyerekek mesehallgatás előtt és közben minél részletesebben elképzelik, hogy mi fog történni a szövegben (imagine).
- A kialakult gondolataikat, mentális képeiket több formában is kifejezik, elmondják (elaborate).
- Jósolnak, hogy mi fog történni az olvasmány hátralévő részében, majd elvetik vagy megerősítik ezeket a jóslataikat (confirm).
Ezek a gondolkodás alapműveleteire épülve segítik a szövegértést. (Szinger Veronika: Játsszunk, rajzoljunk, hallgassunk együtt mesét! Olvasásnépszerűsítő könyvtári program óvodásoknak és kisiskolásoknak)

Hogyan tanítsuk a kamuhírek felismerését az iskolában?
A Checkology online oktatási platform olyan készségekkel látja el diák felhasználóit, amelyek segítségével megtanulhatnak kételkedni a rájuk irányított információban, kérdezni a források hitelességét illetően, majd az összegyűjtött infókat összevetni, és az alapján mérlegelni.
A kamuhírek nem számítanak új jelenségnek, csak mostanában erősebb az érdeklődés irántuk - meséli a Wirednek Peter Adams, a News Literacy Project nonprofit szervezet egyik vezetője. Az apropó, amiért az újságíró megkereste őt, a Checkology link nevű, kamuhírek felismerését iskolásoknak oktató online platform, amelyet a cikk írásakor körülbelül 6300 tanár használt 947 ezer diák felvilágosításához.
A Checkology nemcsak a politikai propagandaanyagok, a véleménycikkek és a kamuhírek elválasztását segíti a valós hírektől, hanem például a márkázott tartalmak és a hírek közötti különbségtételt is, valamint megismerteti a diákokkal a források kezelését, az újságírói etikát és az átláthatóságot.

Múlt heti "Mangakönyvtár és -könyvesbolt - nyereségesen" link felvetésére -
a leegyszerűsített szöveg nem vesz-e vissza az olvasók szókincséből? - Tábori Zita reagált: Én az angol tudásomat tartom szinten - szerintem - képregény-olvasással. Nem kell aggódni, van amelyik olyan bonyolult angolt használ, hogy csak nézek. Nekem úgy tűnt, hogy jobban megjegyzem a szavakat a képregényből, mint sima szövegből. Nyelvtanuláshoz nem rossz. Sok mangának meg elég komoly a története. (Tábori Zita)
- További hozzászólás, Belgiumból: BD-k (képregények) itt majdnem olyan nemzeti specialitás, mint a kagyló és a sültkrumpli (van múzeuma is...). S nemcsak a laikusoknak szólnak; nagyon sok vallásos BD is van, pl. az Istenek és emberek című (a film alapján) vagy éppen Szent Ignác élete.

Az olvasás segíthet lejönni a szerről, állítja Dr. Nagy István Miklós addiktológus-pszichiáter, aki sci-fit ír fel a betegeinek. A science fiction irodalmak használatával megvalósuló biblioterápia megsegíti az azonosulást, valós helyzetek újragondolását, meglévő nehézségek leleplezését. A science fiction megengedi a fantáziálást - drogok nélkül is. Nagy doktornak biztosan van egy jó könyve erre is.
- Miért pont a science fiction irodalmakat használod a terápiás munkában?
NIM: A legegyszerűbb válaszom, hogy azért, mert szeretem. Azt használom, ami számomra is jó. Másrészt viszont azokat a valóságtól eléggé távoli dolgokat, amiket át lehet élni szerhasználat során, egy klasszikus irodalmi mű nem biztos, hogy meg tudja fogalmazni. Mindenképpen azt gondolom, hogy valamilyen kortárs irodalom kell hozzá, ami a mostani érzésekről szól. Nemcsak sci-fi irodalmakat használok, de ezeket leginkább azért, mert olyan elmemunkára sarkallja az olvasót, ami során muszáj dolgozni. Ha meg akarod érteni, amit olvasol, akkor muszáj gondolkodni.

A használók igényei illetve a munkatársak igényei szempontjából is fontos a könyvtáraknak ismerni az egyes életkori csoportokat. Hogyan tudok szolgáltatni nekik a legjobban, illetve hogyan tudok együttműködni velük? Mire jár az ő agyuk? Így megelőzhető az értetlenkedés a másik generáció képviselőivel szemben - mégha nem is értünk mindenben egyet az aktuális másik féllel kapcsolatban. Nos, az időhatárok nem nagyon pontosak, a források ellentmondóak, és az sem teljesen mindegy, hogy az USA-t vagy Magyarországot tekintjük-e. Tehát hozzávetőlegesen:
- Veterán generáció - a II. világháborút tudatosan átéltek.
- Baby-boom idején születettek (1940-50-as évek)
- X generáció (1960-79-es évek) - digitális bevándorlók
- Y generáció (1980-95-es évek)
- Z generáció (1996-2007-es évek) - digitális bennszülöttek. Az utóbbit szokták D-generációnak is nevezni, vö.: Digitális.
- Alpha generáció (kb. 2010-)

... és rendeltek egy mobilalkalmazást, amely jelzi az egyetemi könyvtárban elérhető ülőhelyek számát. Ez felesleges időtöltéstől kíméli meg a hallgatókat. A szolgáltató a könyvtár bejáratánál lévő forgalomszámláló adatait vette alapul. A rendszer így ugyan nem hajszálpontos, de elég jó ahhoz, hogy megkönnyítse a hallgatók életét. A leginkább vizsgaidőszakban használt alkalmazás iOS és Android változatban is elérhető. (ref.: MG)

Magyar diákok fejlesztették ki a csodakesztyűt, amivel bármit elolvashatnak a vakok.
Lényegében egy kézre felhúzható eszközt álmodtak meg a fejlesztőcsapat tagjai, ami egy tradicionális kesztyűhöz hasonlít a legjobban. A tenyér felőli oldalon vannak a szenzorok, a mutatóujj belső részénél pedig található egy Braille-kijelző. Utóbbi hat pontból áll, a nyomtatott szöveget pedig Braille-írássá alakítja át, és aszerint mozgatja az ujjal érintkező pontokat, hogy milyen betűnél tart az olvasó. Abban, hogy tudja az eszköz, hogy hol tart az olvasó a szövegben, pedig a tenyér felőli oldalon található szenzorok segítenek, illetve egy okostelefon. Egyelőre mobiltelefon nélkül nem használható a GlovEye, mert egy applikáció kell a szöveg digitalizálásához, mely a telefon kameráján keresztül működik. A digitalizálás után pedig a mobil Bluetoothon küldi át a jeleket, amiből Braille-írás lesz.

Aki eddig szívesen járt a Kolozsvári Egyetemi Könyvtárba, az két év múlva minden bizonnyal még nagyobb lelkesedéssel választja majd tanulószobának a bentlakás, az ilyen-olyan albérlet, de még a saját, akármilyen kényelmes lakása helyett is. A könyvtár most épülő új szárnyában korszerű körülmények közepette, a szokásos könyvtári csöndben is lehet majd dolgozni, de lesznek szép számmal elkülönített sarkok is kanapékkal, ahol beszélgetni lehet, közös projekteken munkálkodni. S ha a négy fal közt netán már nyomasztóvá válna a "kötelező" tanulás, a tetőteraszra is kivonulhatunk a szabadpolcos rendszer 50 ezer kötete közül kedvünkre kiválasztott könyvvel.
Az új, szabadpolcos rendszerben kialakítandó könyvraktár a Mikó/Clinicilor utca felőli 1200 négyzetméteres telken épül meg, amely a jelenlegi könyvtárépület és az orr-fül-gégészeti klinika épülete között található. A több mint 4500 négyzetméteres hasznos felülettel rendelkező többszintes új épület utca felőli magassága nem haladja meg majd a könyvtár jelenlegi épületének magasságát.
A befektetés teljes összegét 3 millió lejre becsülik. Bútorzatról, világító berendezésekről egyelőre nincs szó, ahogyan arról sincs konkrét elképzelés, hogy a bővítés mekkora személyzeti létszámnövekedést igényelhet. Egyelőre az alapozó munkálatok, az épületváz felépítése zajlik. (via ReMeK-e-Hírlevél)

A cikk célja, hogy felvázolja a dolgok internete (IoT) lehetséges alkalmazási köreit és felhasználási formáit a köz- és felsőoktatási könyvtári szolgáltatásokban. A szerző a téma szakirodalmának elemzése alapján foglalja össze az IoT kereskedelmi alkalmazásának főbb területeit, majd elvégezte a 2010-2015. évek angol nyelvű könyvtártudományi irodalmának elemzését is, hogy a modern könyvtári szolgáltatásokról képet adjon. Összehasonlította a kereskedelmi és nemkereskedelmi intézmények tevékenységi körét, hogy meggyőződjön arról, milyen területeken tervezik vagy alkalmazzák a kereskedelmi egységek a dolgok internetét, ami a könyvtárakra is inspirálóan hat, s ezáltal az IoT könyvtári felhasználásának az elméleti modelljét alkotta meg. A vizsgálat kimutatta, hogy az IoT-technológia rendelkezik azzal a potenciállal, hogy alkalmazzák könyvtári szolgáltatásokban és egyéb tevékenységekben éppúgy, mint a kereskedelemben. A szerző meghatározza a technológia lehetséges alkalmazásának körét és formáit a köz- és felsőoktatási könyvtárak szolgáltatásaiban. Az eredményeket széles körben lehet felhasználni a könyvtárakban. Az új technológiák javíthatják az intézmények imázsát olvasóik szemében, főleg az ifjú nemzedék körében. (A dolgok internete: egy lehetőség a könyvtárak számára; csak autoref.)

Nagy István Miklós addiktológus-pszichiáter: Ha röviden akarom összefoglalni, könyvekkel való gyógyítást jelent. Vagy könyvek által való gyógyítást. Amikor valakinek pszichiátriai vagy addiktológiai betegsége van, akkor nem feltétlen tudja azokat a képességeket kihasználni, amikkel rendelkezik. Ennek van egyrészt egy nyelvi oldala, az érintett nem éri el azokat a mondatokat, szavakat, amik előrevihetnék, nem tudja azokat a kifejezéseket, amivel a saját érzéseit megfogalmazhatná. Ebben bármilyen biblioterápia tud segíteni: egyrészt szókincset ad, érzések megfogalmazására ad példát és ezáltal az egyén cizelláltabban meg tudja fogalmazni, hogy éppen mi zajlik benne. Ettől azonban hívhatnánk ezt olvasókörnek is. Attól válik ez terápiává, hogy van egy célkitűzés, amit szeretnénk elérni. Ez a célmeghatározás itt az addiktológián általában a tartós józanság. Létrejön egy szerződés, ami nem írásban, hanem szóban történik. Ez magában foglalja, hogy a könyv elolvasását beszélgetés követi: mi az, amit a könyv adott, mi az, ami felzaklatta az olvasót, milyen érzéseket keltett az olvasmány, mi az, ami visszataszító volt, tehát a könyvek által kiváltott hatást lehet használni ilyenkor.

Terrorizmus, álhírek terjedése, felhasználói adatok használata - csupán három témakör abból a hétből, amiről a Facebook úgy döntött, a nyilvánosság előtt fog beszélni. Nehéz kérdések vannak, egyelőre senki nem tudja rájuk a választ.
A Facebook az eddiginél sokkal nagyobb rálátást szeretne adni a felhasználóknak a döntési folyamatról és az ahhoz kapcsolódó háttérmunkáról. A Hard Questions (magyarul: súlyos kérdések) projekt keretein belül olyan, igen fajsúlyos kérdésekben igyekeznek felvilágosítást adni, ami rengeteg felhasználóban felmerült korábban, de érdemi, minden oldalról jól megfontolt választ eddig senki nem tudott rá adni.
A Facebook a bejelentéssel egy időben azt is elárulta, melyik az a hét kérdés, ami kapcsán első körben mindenképpen szeretnének magyarázatot adni a júzereknek (és persze mindenki másnak is.) Ezek az alábbiak: ... (folyt. az alábbi linken)
A közösségi oldal vezetői nem csak a saját oldalukról közelítenének a problémahalmazhoz, szeretnék, ha a felhasználók nem csak a problémákat hajtogatnák, hanem épkézláb javaslataik is lennének a megoldásokra. Éppen ezért egy emailcímet is létrehoztak (hardquestions@fb.com), ahová bárki elküldheti (további) kérdéseit, észrevételeit, ötleteit. Természetesen nem árt, ha mindezt angolul tesszük meg. (De azért, ha van ötlete, azt alább leírhatja nekünk hozzászólásban magyarul is.)

A Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány jelentette meg azt a könyvet, amelynek amerikai szerzője leírja, hogyan verjük meg módszeresen a gyerekünket.
Levesz a polcairól a Libri egy gyerekverést ajánló amerikai nevelési könyvet, miután több mint ezer pszichológus és gyermekvédelemmel foglalkozó szakember írta alá az ezt célzó petíciót. A szóban forgó könyv James Dobson amerikai író és pszichológus könyve, a Fegyelmezz! Megéri, amelyet idehaza a Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány jelentetett meg.
Olvasóink akkor találkozhattak a könyv címével, amikor Babity Mária pszichológussal, készült, egy hete közölt interjúban a gyerekkorában apja által bántalmazott szakember arról beszélt link : miután ezt a könyvet meglátta, akkor döntött úgy, hogy sokáig titkolt történetével ki kell állnia a nyilvánosság elé. Azt is elmesélte, hogy talált olyan blogoló anyukát, aki a könyv hatására kezdte el verni a gyerekét.

Az 5 perc angol szolgáltatás - napi hírlevélben is - segít a középszintű szókincs elsajátításában - ezúttal az olvasás témával kapcsolatban.

A 17 éves István és a 20 éves Patrik még 2015-ben indult biciklivel Beretről Detkre, amikor az árokban találtak egy mozgásképtelen kiskutyát. Nosza, elhatározták, hogy jól megkínozzák: István egy közelben talált szerszámnyéllel ütötte az állat fejét, Patrik pedig telefonjával felvette a kínzást, és a videó a netre is felkerült.
Az Encsi Járásbíróság ma tárgyalta a két fiatal ügyét, és megállapította: a kiskutya különös szenvedés következtében veszítette életét, úgyhogy öt és hat hónapos felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Istvánt és Patrikot, illetve arra, hogy el kell olvasniuk Csáth Géza Anyagyilkosság című novelláját, illetve meg kell nézniük Szász János Witman fiúk című, szintén Csáth Géza alapján készült filmjét, majd az élményeikről olvasónapló formájában kell beszámolniuk.
Az ítélet jogerős.

Kozma Lajosra emlékeztek a Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtárban a szecesszió világnapja alkalmából. A korszakban készült könyvekből és a kiskorpádi születésű építész grafikáiból nyílt kiállítás a bibliotékában. A H. Molnár Katalin, művészeti tájékoztató által összeállított tárlaton szecessziós köteteket tekinthettek meg az érdeklődők. - Nem az építészet, hanem a könyvművészet szempontjából mutatjuk be a korszakot - mondta H. Molnár Katalin. - Sok szép század eleji szecessziós könyvünk van. A raktár mélyén védett könyveink közül választottuk ki a tárolókban látható köteteket.

Daniel Böjte, a [román] oktatási minisztérium IT tanácsadója nyilatkozta szerint, a digitális tankönyvnek képeseknek kell lenniük, hogy a gyermek visszajelzéseit is regisztrálják és begyűjtsék. 'Jelentős haladást értünk el a digitális tankönyvek bevezetésével, szép digitális tankönyveink vannak. Azt gondolom azonban, hogy a digitális tankönyvnek ennél sokkal többnek kell lennie, képes kell lennie arra is, hogy regisztrálja és begyűjtse a gyermekek és a tanárok visszajelzéseit is' - jelentette ki a tanácsos egy, a nyílt oktatásról szóló tanácskozáson. Böjte szerint egy nyílt platformot kell létrehozni, ahol a tanárok minőségi forrásra találnak. 'Egy nyílt platformot képzelek el, ahonnan a tanár letölthet a maga számára már meglévő információkat és igényeinek megfelelően használhatja az órán. (...) Egy virtuális könyvtárról van szó (...), amelyhez a határon túl élők is hozzáférnek' - magyarázta a tanácsos. Rámutatott: az összes romániai iskolában van internet, ám ez vezetékes (fix) és nem vezeték nélküli (wifi) formában érhető el. '7000, saját jogi személyiséggel rendelkező és még 12 000 beosztott tanügyi egység van, mindegyikben van internet, de nagyon sok helyen vezetékes. Célunk, hogy wifi internet legyen. Van erre pénzalapunk, ám az iskoláknak igényelniük kell a telepítést' - magyarázta Böjte.(agerpres) (via ReMeK-e-Hírlevél)

A Roma Sajtóközponttól Kadét Ernő videóblogjában az álhírekkel kapcsolatos sorozatot indított. Hetenként, "Dzsukel a vaker" név alatt jelenik meg. Az anyag rövid, közérthető, kamasz gyerekek számára is érthető. (MG)
- Álhír, manipuláció, propaganda - és kezelésük (olvasmányajánló) link

Hogy lesz orgazmusom? Kik azok a melegek? Terhes lehetek az análszextől? Február óta heti háromszor csetelhetnek tinédzserek egy ingyenes applikáción keresztül bármilyen szexszel kapcsolatos kérdésről a témában járatos felnőtt önkéntesekkel. A gyerekjogokkal foglalkozó Hintalovon Alapítvány szexedukációs programja, a Yelon egyrészt 10?18 éves gyerekeknek szóló, testükkel, lelkükkel, szexualitásukkal és kapcsolataikkal foglalkozó információs honlap, másrészt ingyenesen letölthető okostelefonos alkalmazás és cset.
"Gyakran olyan tévhitek miatt aggódnak és szorongnak, ami egy 5-10 perces beszélgetés alatt könnyedén tisztázható. Ilyen tipikus kérdés például, hogy pattanásos leszek-e, ha maszturbálok. Mikor úgy tudunk elköszönni, hogy érezhetően lazább és könnyedebb lett a gyerek a beszélgetéstől, az engem is mindig megnyugtat és feltölt" - mondja az Indexnek az egyik önkéntes, Barbara, amikor arról kérdezem, miért szereti ezt a munkát.
A februári indulás óta körülbelül ezer beszélgetést vezényeltek le a Yelon link önkéntesei, ami 650 órányi csetelést jelent, mondja Kerpel Éva, a csetprogram vezetője. A működésük négy hónapja alatt készített statisztikájukból kiderül, hogy leggyakrabban a szerelem és szexualitás témaköreit említik a beszélgetések, de például 57 esetben előkerült a félelem, szorongás, 24 esetben pedig bántalmazásról, abúzusról is beszámoltak a gyerekek. Utóbbi eset a legkomplikáltabb az önkéntesek szerint, mert a cset természetéből adódóan korlátozottak a segítség lehetőségei.

Hiroshige, Hokusai, Kuniyoshi, Sadahide és Yoshiiku híres alkotásai is megtalálhatók abban a gyűjteményben link , melyet a Kongresszusi Könyvtár adott közre a minap. Az így elérhető ukio-e-alkotások a 17. sz. és 1915 között készültek.

Az Eladó színházjegy c. Facebook-oldal a felek közötti kapcsolat megteremtésében segít. Olvasóknak is ajánlhatjuk.