Miközben a hagyományos lektorált folyóirat-tartalom továbbra is a kutatók alapvető forrása marad, egy nemrégiben megjelent ProQuest-felmérés szerint egyre színesebb a kutatáshoz és a tanításhoz felhasznált dokumentumok keveréke.
- A multimédiás tartalom iránti kereslet a változik a legdrámaiabban. A 2015. és 2017 között 39%-ről 71%-ra nőtt azon kutatók száma, akik videóanyagot is felhasználnak kutatásukban.
- Növekszik az Open Access folyóiratok hitelessége, ahogyan a nem-angol nyelvű tartalmak iránti kereslet is.
- Az e-könyvek használata 70-ről 80%-ra nőtt.
- A blogtartalmak felhasználása 37-ről 61%-ra nőtt.
- A nyomtatott könyvek használata viszont 95-ről 83-ra csökkent. (ref.: MG)
- Te hogyan látod? Írd meg! link

Berlin Lichtenberg kerületének link egyik könyvtárban jártam. Lakótelepi környezetben üde belső térben található a gyűjtemény. Emeletre kellett lépcsőzni, nekem nem tűnt fel sehol akadálymentese belépésre utaló jelzés.
Kedves, mosolygós könyvtárosok fogadtak bennünket, örültek, hogy szeretnénk megnézni a könyvtárat. Három térrészt találtunk. A középsőbe, legkisebbe érkeztünk. Mindenütt maguk kölcsönöztek az olvasók, kivétel a gyermekkönyvtári rész volt.
A könyvtár fontos dolgokra nem vállalkozott.
- Láthatóan nem az iskolai oktatás segítője volt, különösen nem a felsőoktatásé.
- Nem kíván semmilyen ismeretterültben elmélyedő ismerteket adni.
- Nem tartotta feladatának a hely szellemének megerősítését.
Viszont
- olvasni-, nézni, hallgatni, lapozgatni valókat ajánlott minden korosztálynak.
- Az olvasás öröméért való olvasás, az alapvető tájékozódás, a szórakozás, a rekreáció helyszíne kívánt lenni.
- Friss volt és üde.
Az a falat a könyvtári tortából, mely a legfinomabb és a legkedveltebb. Semmi komoly és semmi nehéz. Semmi nehezen emészthető. (Czupi Gyula)
- A fotókat ld.: link

Az ALA 2017. évi nyári konferenciájának témájáról szinte azonnali beszámolók jelentek meg sajtójukban. Így az elhangzottak - azon túl, hogy a jelen nem lévőket is tájékoztatják - sokkal könnyebben továbbgondolhatók, kevésbé mennek veszendőbe az elhangzottak. A konferencia a sokszínűséget ünnepelte. (MG)
- A könyvtárakban megjelenő különböző identitású emberekkel kapcsolatban több könyvtárosi gyakorlat felmerült. Jessica Anne Bratt, a Grand Rapids Public Library (MI) alelnöke beszámolt a gyerekeknek való meseolvasás közbeni faji és etnikai viták történetével kapcsolatot gyakorlatáról. Nemrégiben tájékoztatót is készített, melyben javasolja: a felolvasás során helyes bemutatni a faji különbségeket. Az eközben tanúsított befogadó attitűd a kérdéses modell.
Figyelmeztetett a veszélyekre:
- elkerülendő attitűd: tartózkodás a gyerekek közötti faji különbségek közötti témáktól
- ozmózis hatás (több rasszoz tartozó gyerekek játszótársakként való egyszerű összeterelése)
mivel ezek a módszerek nem tárják fel a faji jellemzők összetettségét. A fő üzenet: helyénvaló, hogy különbözőek vagyunk. És ne hagyd figyelmen kívül. (ref.: MG)
- Szerinted? - Szólj hozzá! link

Van-e stratégia a magyar könyvtárügyben? - tettük fel a kérdést legutóbb. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
13 - Mindig csak humbug volt
13 - Esélyes, de nem ismerem
14 - Ahogyan a dolgok zajlanak, kizárt
8 - Van, és ahhoz tartom is magamat
3 - Egyéb, megírom: kithirlevel@gmconsulting.hu.; pl.: Egy a KIT által kapott levélben M. Blascsok Annamária kifejti: az országos szint "alatt" legalábbis volt és van is egyedi könyvtári stratégia. Ám gond, hogy mintha nem sajátunkként gondolkodnánk tevékenységeinkről. Pl.: sok pénzért sok integrált könyvtári rendszert fejlesztettünk / honosítottunk meg, utána sok pénzért elkészíttettük az ezeket összefogó MOKKÁ-t. Ez aligha mutatja a tulajdonosi szemléletet.
- A válaszok szerint tehát a hazai könyvtárosok számára gyakorlatilag nincsen könyvtári stratégia. S valóban; nincs is. (Mindez nem zárja ki, hogy helyi szinten van stratégia - örömteli módon. Senecától tudva - semmilyen szél nem jó annak a hajónak, amelyik nem tudja, melyik kikötőbe tart - a magyar könyvtárügy hánykódik. Közhelyszerűen fogalmazva: nem vezet sehová. Ezzel nagy lehetőség tárul fel a helyi kezdeményezések előtt - persze, ha van könyvtárosi spiritusz. - A vonatkozó diagram: link (MG)

Ritka, hogy könyvtárszakmai eseményről több kurrens tájékoztatási csatornán is tájékoztatnak a magyar. A most zajló IFLA világkongresszus egyelőre üdítő kivétel. Persze, még nem hivatalos csatornák szólnak, helyettük önkéntesek, szakmai civilek dolgoznak, így sokkal többet tanulhatunk, mint egy hivatalosan tömör egyesületi elnöki beszámolóból. Néhány kommunikácíós csatorna:
- Önkéntesként Wroclawban link (Tót Barbara)
Egyik bejegyzése a könyvtárosok érzékenyítéséről szól. Darren Saunders előadásáról - Az LGBTQ+ közösség tagjai mint különleges igényű felhasználók interszekciója és a könyvtárak kapcsolata - előadásról szólva: "az audizmus(!) ... technikailag a siketek lenézésével, stigmatizációjával, illetve a jelnyelv inferior mivoltának "elfogadásával" jár. A hallók által előállított információ elzárja a siketeket, ezért ők inkább a sajátjaik által terjesztett információkhoz húznak. ... Az előadó hangsúlyozta, hogy a könyvtárosok ÁLTALÁBAN produktívak és ÁLTALÁBAN nyitottak és elfogadóak, DE a tabuk és az előítéletek rájuk is ugyanúgy hatnak. Például hatalmas sokkfaktor lehet az, ha egy már őszülő idős meleg férfi a biztonságos szexről kezdi el kérdezni a könyvtárost (bár azt hiszem, hogy nem is muszáj melegnek lennie, a sokkhatás így is-úgy is meglenne). De megjelenhet még a tudatlanságtól való félelem is: ha valami nem megfelelőt, vagy nem a megfelelően közlünk, az veszélyes lehet a kérdezőre is." (A magam részéről külön kedvelem, hogy a szerző szétválasztja a hallottakat saját véleményétől - példát állítva a hiteles szakmai kommunikációnak. - MG)
- Németh Márton a Facebook. Könyvtárosok-csoportjában. Két komment tőle:
- A konfliktusokat nem megúsznia kell a könyvtárosnak, hanem konstruktívan kezelni. Erre dolgoztak ki eszközkészletet [szerb könyvtárosok posztere]. link
- Új projekt, mely idősek és fiatalok közti kommunikációs csapdákat fog vizsgálni, különös tekintettel az elöregedő társadalomra és a gyengülő szociális rendszerre. (...) ... a széles látókör a szűk szakmai munka keretei közül való kitekintés fontosságáról pl. a saját IFLA konferencia napirend kapcsán: Menj be olyan szekciókba is, ami nem a te szűk tevékenységedhez kapcsolódik mert új impulzusokat meríthetsz belőle. link

Doru Sinaci, a megyei kulturális központ jelenlegi vezetője veszi át szeptember elsejétől az Arad Megyei A. D. Xenopol Könyvtár irányítását. Ő volt az egyetlen jelentkező a tisztség betöltésére szervezett projektversenyen, a pályázatát véleményező bizottság úgy értékelte, hogy eredményei tekintetében teljesítette a feltételeket. Andó András, a megyei tanács kommunikációs igazgatója a Nyugati Jelennek azt nyilatkozta csütörtökön délután: Sinaci augusztus végéig vezeti a megyei kulturális központot (Centrul Cultural Judetean), melynek élére szeptembertől új ideiglenes igazgatót nevez ki a megyei önkormányzat.
Mint köztudott, Sinaci elődjét, Florin Didilescut még idén áprilisban váltották le. A megyei tanács vezetői a döntést akkor azzal indokolták, hogy a franciatanár nem tett eleget az intézmény felvirágoztatásáért, elavult módszerei pedig már nem feleltek meg a jelenkor modern elvárásainak. Távozása után ideiglenesen Cristina Duma vette át a könyvtár irányítását.

Térkép a világ könyvtárainak összesített adatairól... pl. nálunk hétezernél több (7340) könyvtár van. 2015-es az adatforrás. Ez tök új dolog. Gondolom nyilvános elérhető adatokat beraktak egy adatbázisba, aztán hagy szóljon.
Svájcban csak 1027 könyvtárban szolgáltatnak, de ott több lehet a marha, mint itthon. Romániában tízezernél több könyvtár ajtaja nyílt ki és csukódott be 2015-ben.
A fönti menüsorra kattintva még számos más adatsort össze lehet hasonlítani. pl. a svájci nemzeti könyvtárban száznál alig többen dolgoznak, nálunk majdnem 400 ez a szám. Romániában 3 nemzeti könyvtár van, ott 371-en dolgoznak összesen.
Ja és még egy izgalmas adatsor: 3.2 millió igaz magyar használja a könyvtárakat. Romániában 3.6 millió ez az adat, természetesen magyarokkal együtt!

Csökkenő beiratkozás és kölcsönzés, növekvő távhasználat (amiről azonban nem tudjuk, hogy micsoda.) - Immár a magyar könyvtári statisztika is elkészült könnyen olvasható, infografika-formában.
- A Könyvtári Intézet honlapján megjelent a 2016. évre vonatkozó könyvtári statisztika. A statisztikai adatok alapján Bognár Noémi Erika, a Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztály munkatársa készített egy infografikát, amely kiemel néhány fontosabb információt a 2013-2016-os időszakból. Íme: link

Alig maradt kötet a csataszögi könyvtárban, a legtöbb könyvet leselejtezték. Csataszög kis könyvtára egykor a település lélekszámához viszonyítva igen jelentős példányszámú könyvállománnyal rendelkezett. De vajon mostanra hová lett a sok régi könyv?
A kis falu ­1998-ban csatlakozott a megyei könyvtári ellátórendszerhez. Korábban még nem működött ­önálló könyvtár a településen, így saját állománnyal sem rendelkeztek. A Kötivízig pedig akkor ajánlotta fel vállalati könyvtárának teljes állományát a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtárnak, és ezt a hétezer körüli darabszámú állományt át is adták Csataszögnek.
- A régi könyvek nagy része már nincs meg, leselejtezték - avatta be honlapunkat Tóth Annamária csataszögi könyvtáros.

A magyarok is csatlakozhatnak azokhoz a felhasználókhoz, akik már használják a Facebook online adás-vételi megoldását, a Marketplace-t. A közösségi oldal tegnaptól tette elérhetővé itthon is a szolgáltatást, amelynek népszerűségét jól mutatja, hogy csak az Egyesült Államokban havonta 18 millió új termék jelenik meg rajta.
A Facebook augusztus 14-én Magyarországon is elindította a Marketplace-t, a felhasználók közötti adásvételt biztosító online piacteret. A szolgáltatás használatához - és az elérhető termékek böngészéséhez - elegendő a Facebook mobilalkalmazásában megjelenő vásárlás ikonra kattintani.
A Marketplace megnyitásakor a közelben lévő felhasználók által eladásra kínált termékek fotói fogadják a látogatót. Az oldal tetején lévő keresőmező segítségével konkrét termékekre is rá lehet keresni, az eredmények pedig helyszín, kategória és ár alapján szűrhetők le. Emellett lehetőség van az árucikkek kategóriánként való böngészésére is (például elektronikai eszközök, lakberendezés, kert vagy ruházat és kiegészítők). A beépített helymeghatározó eszköz segítségével a felhasználók nem csak a közelükben elérhető, hanem akár más településen meghirdetett termékeket is egyszerűen átböngészhetik.
- Diskurzus a témában: link

Nyilatkozott a könyvtárosok egyesülete: "A Charlottesville-i fehér felsőbbrendű és neonáci csoportok gyűlöletes és rasszista akciói és üzenetei éles ellentétben állnak az ALA alapvető értékeivel. Helyszíntől és a körülményektől függetlenül elítéljük a kultúra, etnikum, valamint nemi, nemzetiségi, faji, vallási vagy szexuális irányultságon alapuló megfélemlítés vagy megkülönböztetés bármely formáját. Különbséget ünnepelni kell. A kölcsönös tisztelet és megértés társadalmunk normái közé tartozik." - nyilatkozta az ALA

A mai dán kulturális minisztérium elődje az 1961-ben alapított Dán Kulturális Ügyek Minisztériuma volt. Ahogy azt az eredeti név is sugallja, az intézmény célja kezdetektől fogva az, hogy a kulturális politikának pusztán a politikai és adminisztratív kereteit teremtse meg, de ne avatkozzon be a tartalomba. A Minisztérium által folytatott kulturális politika mottójának, az ún. "kartávolság elvének" (arm's lenght principle) történelmi gyökerei Julius Bomholt dán kulturális miniszter 1963. októberi parlamenti beszédéhez vezethetők vissza:
Egy igazi kulturális politikának rendkívül liberálisnak kell lennie. Ha valaki demokráciát akar építeni, annak először a strukturális feltételeket kell demokratizálnia, melyek a kulturális tevékenységeket határozzák meg, s mindezt az alábbi mottóval: Támogatni igen, kontrollálni nem!
Bár 1963 óta számos változtatáson mentek keresztül a dán kulturális politikára vonatkozó jogszabályok, ez a mindent átfogó cél a különböző kormányok alatt is érintetlen maradt.
- Egyetértesz ezzel? Írd meg! link

Az előhívás, azaz a tanulás utáni teszt kitöltése nem egy ellenőrzési pont, hanem maga az a cselekedet, ami létrehozza az emléket. Kísérletükben amerikai egyetemistáknak kellett megtanulniuk szuahéli szavakat. Volt, akinek hagyták, hogy számos alkalommal elolvassa a szavakat, hagytak időt a memorizálásra és csak utána kérdezték ki őket, míg a diákok egy másik csoportjának pár olvasás után neki kellett ülnie egy tesztnek. A tapasztalat az volt, hogy akik húsz-harminc alkalommal is elolvashatták a szólistát, közvetlenül a tanulás után sokkal jobb tesztet írtak, mint azok, akiknek csak pár alkalom állt a rendelkezésére. Viszont egy hét múlva, amikor vissza kellett menniük, azok, akik az előhívást gyakorolták, sokkal jobb eredményt értek el.
"A pedagógia a tesztet csak ellenőrzésre alkalmazta, nincs még olyan szisztematikus oktatási program, ami arra menne rá, hogy folyamatosan csak előhívatjuk valakivel az információt." - mondja Racsmány Mihály (MTA, Nemzeti Agykutatási program), aki beszélt arról is, hogy az elmúlt tíz évben hatalmas robbanás volt tapasztalható ezen a területen: ma már sokkal többet tudunk arról, hogy milyen nehézségű feladat, milyen időzítéssel a legideálisabb ahhoz, hogy az előhívás alapú tanulás hatékonyabb lehessen, az Egyesült Államokban pedig már készülnek az első átfogóbb oktatási programok is, melyek erre a módszerre épülnek.

A miskolci vándorgyűlés résztvevői láthatták az egyetemi könyvtár frissen beszerzett kondigépeit az olvasói tárban. További lehetőség, ha a szobakerékpárok a munkaállomásokkal vannak együtt, azaz böngészés, olvasás közben lehet használni az eszközt. (Korábbi képes hírünket ld.: link ).
A friss hír szerint a Texasi Egyetem vezeti be könyvtárában az új szolgáltatást. 3 kari könyvtárban 6 db-ot helyeznek el. A munkaállomásokhoz tartozik egy teljesítményt mérő miniszámítógép, és egy italtartó is. A beruházás költsége: 300 dollár / db. Az igazgat szerint sikeres a bevezetés, a hallgatók azonnal kipróbálták és körbefotózták a berendezést. Online felmérésük eredménye, hogy a lehetőség által nagyobb a hallgatók hajlandósága a könyvtárlátogatásra.
A könyvtár eddig információszolgáltató hely volt, ám újabban az együttműködés, interakciók helye is. A beszerzés része egy nagyobb programnak, melyben innovatív eszközökkel szerelik fel a könyvtárat - mondta az könyvtárigazgató. (ref.: MG)

Egy görög menekülttáborban mobil könyvtárat indítottak, hogy a bevándorlók olvashassanak és tanulhassanak ott-tartózkodásuk alatt. Könyvtárrá alakított kisbuszból kölcsönözhetnek olvasnivalót a migránsok egy görög menekülttáborban. (Magyar Idők)
2017 nyarán már nincs nagy sportértéke annak a felismerésnek, hogy a magyar kormánypárt és értelmiségi holdudvarának mára az egyetlen, a világban irányt mutató ideológiája a tahó gyűlölködés maradt, de azért a Magyar Idők című kormánykiadvány még így is tudott meglepetést okozni. (444)

Százezer 65 évesnél fiatalabb magyar közül egy év alatt 120-an halnak meg rákban. A többség olyan késői stádiumban érkezik az onkológushoz, hogy szinte már esélytelen a gyógyulása.
Bodoky György professzor, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház onkológiai osztályának vezetője:
(...) Szintén javítana a betegek esélyein szerinte, ha a beteg számára átlátható lenne a rendszer: pontosan megismerhetné a kivizsgálás, a kezelés menetét. Látná milyen lehetőségek vannak, hol vannak a zsákutcák.
"Az igazi "túlélő" megtalálja a legújabb tudományos eredményeket, nem hagyja magát lerázni a rendszerben, és nekünk, az orvosoknak is ő a jó beteg. Sok kollégám ódzkodik az interneten tájékozódó betegektől, akik mindennek utánanéznek és kérdeznek. Én épp az ellenkezőjéről vagyok meggyőződve, ezért is alapítottam a Rákgyógyítás folyóiratot. Az egészségbiztosító például bizonyos daganattípusok esetében rögzíti, hogy melyik centrumban milyen gyógyszerrel és mennyire hatékonyan kezelik a betegeket, jó lenne, ha ezek az adatok is nyilvánosak lennének a betegek számára is" - mondta az osztályvezető.

A felmérés a médiafogyasztási szokásokra is kitért, leginkább arra, honnan fogyasztanak az emberek politikai híreket. A lakosság fele kereskedelmi tévékből és rádiókból értesül a politikai hírekről, 27 százalék állami tévékből és rádiókból, 20 százalék online, 3 százalék pedig nyomtatott lapokból. Hogy ki honnan, az elég jelentősen változik generációnként: a 60 év felettieknél csupán 2 százaléka fogyaszt online híreket, a 18-29-es korosztályban ugyanez 41 százalék.
Rossz hír Andy Vajnának, hogy a legtöbben (44 százalék) az RTL Klubot tartják megbízható hírforrásnak, míg a TV2-t csak 25 százalék. Ebben a tekintetben a köztévék megítélése sem túl acélos, az M1/Duna/Duna World a megkérdezettek 28 százalékánál számít a legmegbízhatóbb hírforrásnak.
A hírportálok közül a legtöbben az Origóra esküsznek (12 százalék), második az Index (10 százalék), majd holtversenyben jön a 24.hu és a HVG (6-6 százalék), a sort pedig a 444.hu zárja 4 százalékkal. A Figyelő, a Magyar Idők, a Magyar Nemzet és a Heti Válasz a lakosság 1-1 százalékánál jelent első számú eligazodási pontot.

Az Öt Kontinens Útjain elnevezésű projekt keretében a Toyota fejlesztőmérnökei bejárják a világot, hogy valós körülmények között vezetve, és a helyi felhasználók tapasztalatait meghallgatva fejleszthessék a jövő Toyotáit és Lexusait.
A világ vezető autógyártója által útjára indított projekt attól egészen egyedülálló, hogy a Toyota autóit a világ minden kontinensén próbára teszi, méghozzá minden elképzelhető terep- és időjárási viszony között. A projekt egyik legfontosabb célja az, hogy a vállalat világszerte sikeres modelljein dolgozó fejlesztőmérnökök saját bőrükön tapasztalják meg, mire van szükség az egyre jobb autók megalkotásához. Mindemellett ez a Toyota munkatársainak fejlődéséről is szól: az Öt Kontinens Útjai konvojában olyan emberek kapnak helyet, akik a Toyota különféle létesítményeiben dolgoznak világszerte, és ilyenkor kiszakadhatnak mindennapos munkakörnyezetükből, hogy átéljék az utazás szabadságát, és személyesen tapasztalják meg, hogyan teljesítenek az általuk alkotott autók a különböző útviszonyok közt. Mindezen felül útközben ellátogatnak a márkakereskedésekbe, és jó néhány vásárlóval is találkoznak, és így az ügyfelekkel beszélgetve, első kézből visszacsatolást kapva még jobban megérthetik az emberek igényeit.

- Elmúlt lapszámunkban felmerült link a hazai könyvtári stratégia: van-e egyáltalán. Ami persze sorosan kapcsolatban áll a kiszámíthatósággal. (MG)
- Mérő László: A munka értéke azonban távolról sem kizárólag a termelékenységen múlik, hanem legalább annyira a munkaadó biztonságérzetén. Mennyire lehet biztos abban, hogy az általa kívánt munkát valóban elvégzik, időben és megfelelő minőségben. Mennyire merhet erre építeni? Mennyire merhet erre építve további pénzeket kockáztatni, például reklámfelületeket lekötni?
A termelékenység technológiákkal javítható, a biztonságérzet nem. Azt sok minden alakítja ki: a dolgozó megbízhatósága, hozzáállása a munkához, és a környezetének olyan elemei is, amelyeket a dolgozó maga nem tud befolyásolni. Az emberek egymás közötti kapcsolatainak minősége, a bizalom általános szintje, a törvényi környezet stabilitása és még sok minden más is.
A munka értékét önmagában csökkenti, ha egy országban alacsony a bizalom általános szintje, kiszámíthatatlanul változik a törvényi környezet, gyakran csalnak az emberek.
- Te egyetértesz ezzel? - Írd meg! link

Hírtévésedik a YouTube, úgy tűnik, hogy a videomegosztót kezdi zavarni, hogy fontos történés esetén az emberek a Facebookról és a YouTube-ról tájékozódnak az eseményekről.
Az elmúlt időszakban több olyan fejlesztést is végrehajtott a YouTube, aminek eredményét már mi magunk is láthatjuk. Ilyen például, hogy Messenger költözött a YouTube mobilos alkalmazásába, vagy annak a számlálónak a bevezetése, ami megmutatja, valós időben hányan nézik egyszerre ugyanazt a videót. Ezúttal egy apró, de talán minden eddiginél fontosabb újítás érkezik, aminek elsősorban a hírfogyasztók fognak nagyon örülni.
a YouTube kezdőoldalán az asztali webes változatban és a mobilos alkalmazásban egyaránt megjelent egy "Breaking News" (magyarul valószínűleg: Friss hírek vagy Rendkívüli hírek) nevű szekció. A z új doboz a lap legtetején kap majd helyet, így rögtön az jön majd szembe, amikor megnyitja valaki a YouTube-ot.

A lóháton közlekedő könyvtárosok voltak a nagy világválság mozgókönyvtárai. A kentucki fotót a Smirhonian múzeum adta közre.

Az áprilisban indult Szabad Pécs alapítóit interjúban faggattuk az első hónapok tapasztalatairól. Külön érdekesség, hogy Babos Attila és Nimmerfroh Ferenc is annál a Dunántúli Naplónál dolgoztak hosszú éveken át, amelyek ma már Mészáros Lőrinchez tartoznak, és interjúalanyaink is a felcsúti polgármester feltűnésekor távoztak korábbi munkahelyükről. Babos Attila például azt mondja, hogy "a Szabad Pécs koncepciója, formája alapján egy fontos és érdekes hírekre koncentráló oldal, nem blog, és nem ellenzéki oldal, nem sértettségből vagy bosszúból írjuk, ez nem Fidesz-ellenes portál, kizárólag egy szakmailag rendben lévő, független hírportált akartunk és akarunk csinálni, ami a mindenkori hatalom és kormány kontrollja. Ami emellett elsősorban tájékoztatni akar úgy, hogy közben a minimális piszkokat is lesöpörjük a vállunkról. Például, hogy egy önkormányzati cégvezető pattogjon, hogy ő mennyit hirdet nálunk, és hogy akkor te miket írsz róla. Ez rendszeres volt, máshol is, mi a Naplónál ilyenkor futottunk még két kört, és lehoztuk az anyagot. Egész nonszensz, ami a hirdetések körül folyik a megyei lapoknál."
Ami külön örömteli emellett - és ezt már Nimmerfroh Ferenc mondja -, hogy "megértették az emberek, hogy ez fontos, és a független sajtóért fizetni kell. Vannak már, akik beállítottak előfizetői díjat minden hónapra, annyit, mint egy megyei lap előfizetésére. Ezenkívül jöttek nagyobb adományok is."

Folyamatosan bővül a zeneszolgáltatások köre, az online előfizetők száma is fokozatosan növekszik - mondta a Magyar Hírlapnak Deme Zsófia, az Artisjus jogvédő iroda kommunikációs munkatársa. A jogdíjaknál is főleg az online területen várnak növekedést. Az alkotók egyik fő célja, hogy "méltányos" bevételt érjenek el a YouTube-on és hasonló internetes platformokon elhangzó műveikért.
A cikkből az is kiderül, hogy az Artisjus tavaly 558 444 különböző zenemű elhangzását azonosította be és dolgozta fel. Jogdíjként összesen 8,827 milliárd forintot osztott fel a szerzők, illetve jogutódok részére. 1279 dalszerző (illetve örökös) keresett legalább havi 50 ezer forint jogdíjat.

Az Átlátszó-szerkesztőség női tagjai tematikus közéleti-társadalmi blogot indítanak.
"Itt, az Átlátszó Vidéki Csajok blogjában megmutatjuk, mi hogyan képzeljük el a csajos tartalmakat" - olvasható az Átlátszó tegnap indult új blogjának beköszönőjében.
Az Átlátszó csapatának női tagjai olyan blogot indítanak, amelyben az anyaoldal profiljához igazodva közéletről és társadalmi kérdésekről írnak és oknyomoznak, ám mindezt egy női szűrőn és tematikán keresztül teszik. Mint írják, az Átlátszó stábjában többségben vannak a nők, akik "igenis belepofáznak mindenbe". Az eddig megjelent cikkekben szó van többek között Ungár Péter momentumos incidenséről, illetve a miniszterelnök feleségének "hölgyturnéjáról". De ígérik, hogy megmutatják, a gyakorlatban messze nem olyan szép például az állami mosógépcsere-program, mint az MTI-közleményekben.

Bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy valóban bejelentette-e Önt a munkahelye? Mutatjuk, hogyan tudja néhány egyszerű lépéssel ellenőrizni.
A legtöbb munkavállalónak fogalma sincs arról, hogy ő maga is ellenőrizheti azt, hogy cége bejelentette-e, fizetik-e utána a biztosításokat, vagy éppen gyűlik-e nyugdíja - derült ki az elmúlt időszak munkaügyi ellenőrzéseiből, így az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztálya közzétett egy útmutatót, amivel mindenki kiderítheti, mi az igazság.
Amennyiben van ügyfélkapu-regisztrációnk, úgy azt, hogy a TAJ-nyilvántartással minden rendben van-e, a link oldalon lehet megnézni.