A gyengén olvasó szülők gyerekei 72%-os eséllyel maguk is e kategóriába fognak tartozni. Minden kilencedik Nashwille-i lakos gyengébben olvas, mint egy hatodikos, s ez komoly gondot jelent a mindennapi ügyes-bajos dolgok intézésében, gyermekük házi feladatban való segítésében, állásra való jelentkezésben.
A Nashwille-i Közkönyvtár áttervezte a "felnőtt új olvasók" számára kínált szolgáltatását. Korábban a gyűjtemény eldugott helyen volt, részben szanaszét, nem volt elég feltűnő, elavult tételekből állt, és használata a megbélyegzettség érzését válthatott ki. A projekt során
- az e célcsoportra figyelő kiadók kínálatából 40 tételes állományt hoztak létre (32,5% friss fikció, 30% CD-vel ellátott könnyű családi olvasmány, 20% ismeretterjesztő, 10% képregény, 7,5% életrajz)
- arculat-építés: megtervezték a szolgáltatás nem megbélyegző, olvasási nehézségekre nem utaló új nevét: Fresh Read (Friss olvasmányok gyűjteménye), logóját, színeit, és a körüljárható display-t
- a 21 fiókkönyvtárból a célcsoport által leglátogatottabb 9 kapott Fresh Read-gyűjteményeket
- a könyvtárosokat kiképezték az OPAC olvasási szintek (ld.: Lexile-szintek link ) szerinti lekérdezésére, valamint a használók gyors és tapintatos ellátásának mikéntjére.
A felnőtt kezdő olvasókat az önkormányzat által fizetett nemkönyvtáros tutorok segítik, akiket szintén bevontak a programba: ők Fresh Read-logós könyvjelzőt osztanak ügyfeleiknek. Ennek felmutatása esetén a könyvtárosok automatikusan - a könyvtárban gyakran küszöbfélelemmel érkező kezdő olvasók által feltett kérdés nélkül(!) - a Friss olvasmányok gyűjteményéhez vezetik az érdeklődőket. (ref.: MG)

Fél évtizedes múltra tekinthet vissza a székelyudvarhelyi könyvtár olvasóklubja. A tagok közösen választanak ki olvasásra egy könyvet, és havonta egyszer összeülnek, hogy megbeszéljék élményeiket. Kritika, megrázó érzések, a témához kapcsolódó életélmények, humoros meglátások röppennek fel - a klubtagok ki nem hagynák a találkozót. Nemrég születésnapot ünnepeltek, tortával, jó könyvekkel.
Kíváncsiak voltunk, hogy volt-e olyan mű, ami nagyon "megdolgozta" a csapatot. Margaret Mazzantini Újjászületését nevezte meg Rózsa, amely - mint mondta - komoly dráma, és több olyan témát is felvet, ami főleg női szemszögből rendkívül felkavaró. - Mivel csupán három pasink van, ezért gyakran előfordul, hogy hogy nőiesebb műveket választunk, de szerencsére nem róják fel ezt nekünk. Egy másik ilyen mű Péterfy-Novák Éva Egyasszony című önéletrajzi írása, szintén női témájú, és ugyancsak alapproblémája a nők ellen elkövetett erőszak. Előbbiben háborús környezetben zajlik az abúzus, utóbbiban házasságon belüli erőszakról van szó. Kemény témák, nem tudjuk száraz szemmel olvasni ezeket a műveket - vallotta be az Olvasóklub moderátora.

Újabb kistelepülési könyvtár szépült meg, ezúttal Eszteregnyén. A megújult bibliotékát pénteken avatták fel.
A megjelenteket Burcsi János, a település polgármestere köszöntötte, aki beszédében jelezte: a település könyvtára már sokat vándorolt léte kezdete óta, azonban úgy tűnik, most végre a volt iskolában megállapodhat.
A polgármester arra is kitért beszédében, hogy a régióban a könyvtárellátási szolgáltató rendszer (KSZR) fizikai működtetéséért felelős nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár munkatársainak nagyon sok munkájuk van abban, hogy a helyi olvasók mostantól szebb és a korábbinál sokkal otthonosabb könyvtárba térhetnek be művelődni. S arról sem feledkezett meg: az önkormányzat a maga részéről a régi helyiség kiürítését, takarítását és az újonnan elkészült polcok összeállítását, számítógép-asztalok elhelyezését vállalta magára, illetve egy számítógépet is beszerzett.
A KSZR finanszírozási feltételeit biztosító zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatóhelyettese, Sebestyénné Horváth Margit beszédében elmondta: az egymillió forintos fejlesztéssel természetesen, nem lehet más a céljuk, mint a beiratkozott, illetve a könyvtárt használó olvasók számának növelése.

Az Európai Bizottság magyar oktatásról készült legfrissebb jelentése szerint míg az unióban csökken, addig Magyarországon 2010 óta emelkedik az iskolaelhagyók aránya: 2013-hoz képest 2016-ig 11,9 százalékról 12,4 százalékra nőtt az arány, az uniós átlag 2016-ban 10,7 százalékos volt. A jelentés külön kitér rá, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok különösen a tankötelezettségi korhatár 18-ról 16 éves korra történő leszállítása (2012) óta maradnak ki egyre nagyobb számban az iskolából, hogy képesítéshez nem kötött munkát vállaljanak. A közfoglalkoztatás keretében szerzett jövedelmük alacsonyabb a minimálbérnél, de még így is magasabb, mint a családi pótlék lenne az iskolában maradásuk esetén. A gyermekszegénység csökkent, de még most is 36,1 százalékos Magyarországon, szemben az EU 26,9 százalékos átlagával.
Az olvasást illetően alulteljesítő 15 évesek részaránya három év alatt 27,5 százalékra emelkedett - ez nyolc százalékos emelkedés.
Továbbra is súlyos probléma a jelentés készítői szerint a pedagógushiány, és hiába emelkedtek a bérek az elmúlt években, még mindig 30 százalékkal alacsonyabbak, mint más felsőfokú végzettséggel rendelkezők bére.

A könyvtáros szakma lassú elöregedése... - téméban kértük ki olvasóink véleményét a múlt héten. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
3 - Rokonterületekkel való együttműködésre biztat
8 - Nem tudom, de kíváncsi vagyok
12 - A szakma lassú megszűnését vetíti előre
1 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
17 - A megújulás lehetőségét hordozza magában
14 - Nem is öregszik a szakma.
Szakmári Klára megjegyzése: "Hosszú távon katasztrofális lesz Magyarország gazdaságára sok területen, hogy a legtehetségesebb magyar fiatalok kimenekülnek pl. az EU más országaiba. Nagyon szűk látókörű az a kormányzat, amely nem látja, hogy az információ és a képzettség érték, a növekvő teljesítmény és hatékonyság alapja. Két alapvető gondot látok:
- a katasztrofális bérhelyzet...
- a másik a képzés, továbbképzés (bár nem vagyok ebben teljesen kompetens...), de látva szakmai "diskurzust", a szemléletet és némelykor a gyakorlatot, aggasztónak találom sokszor. De azt is meg kell mondanom, hogy nem mindig a kolléga a ludas, hanem a fenntartó-munkáltató nem biztosítja a minőségi munka feltételeit, esetenként több munkakört is ellát a könyvtáros.
Szóval messzire visz az elöregedés problémája és nyilvánvalóan több tényezőből adódik. Ez az egyik tünet."
- A kapott válaszok 25%-a szerint szerint a felvetett probléma nem létezik. A válaszadóknak közel egyharmada szerint viszont az öregedés a szakmai megújulás lehetőségét veti fel. 22% vélekedik úgy, hogy a jelenség a szakma lassú megszűnésének előjele. A vonatkozó diagram: link (MG)

Trump szavazói tudomásul vették a tényeket, szemben elnökük álhíreivel, ám nem vették komolyan azokat - derül ki a vizsgálatból.
... Mindezek alapján a kutatócsoport arra a nem meglepő következtetésre jutott, hogy a tények feltárása nem válasz a populizmusra. Nem elegendőek az újságírók fact-checking cikkei, hanem a valós adatokat be kell illeszteni egy alternatív napirendbe, tematikába azzal szemben, amelyet a populista politikusok ajánlanak és ezt az alternatívát egy hiteles, hatásos politikusnak kell képviselnie.
Ez feladja a leckét a mérsékelt politikai erőknek és politikusoknak, ám Bershidsky szerint nem csupán nekik, hanem a mainstream médiánál dolgozó, hozzá hasonló újságíróknak is. A szakmájuk szabályait követő médiamunkások objektivitásra törekszenek, kerülik a nyílt kiállást bármely politikus mellett. Amikor azonban megjelenik a színen egy olyan karizmatikus, szuggeráló populista, mint Trump, kevés lehet, ha csak a vele kapcsolatos tényekkel szembesítik az olvasóikat.

A preference falsification (álpreferencia vagy kamupreferencia) Timur Kuran amerikai közgazdász-politológus elmélete: a híreket befogadók meghamisítják preferenciáikat, elnyomva véleményüket az észlelt társadalmi nyomás következtében, mindenekelőtt a véleménynyilvánítástól való félelem miatt. Akkor is, ha az eltér saját valódi választásától. Az egyéni preferenciahamisítások kölcsönhatásai hatalmas társadalmi és politikai következményekkel járnak, hiszen mindenki, aki rejti és takarja elégedetlenségét (és az elégedetlenséget megalapozó tudását), az mások számára is megnehezíti az elégedetlenség kifejezését. Az egyéni bázisról induló folyamat közösségi, majd társadalmi szinten zajló kumulálódása a közbeszédben terjedő ismeretek visszaszorulásához vagy torzulásához vezet. Ha ez "kellően" hosszú ideig tart, akkor a közösség rugalmasságát, a változtatás iránti képességét is elsorvasztja, gyöngíti. (Szvetelszky Zsuzsa cikke alapján)

Ma már komoly összegeket termelnek szülőpukkasztó foglalatosságaikkal azok a húszas éveikbe lépő fiatalok, akik a Z generáció tagjaként kisgyermekkoruk óta a neten lógnak. Az influencer marketing le is csapott rájuk.
Milliós nézettségükkel a televíziós csatornákkal kezdtek vetekedni azok a fiatalok, akik a közösségi oldalakon osztják meg videóikat, képeiket, bejegyzéseiket. Ez a reklámérték már nemcsak eladható, hanem keresett is a piacon. A felületet nyújtó mamutok ? mint amilyen a Facebook vagy a videómegosztó tulajdonosa, a Google ? maguk is abban érdekeltek, hogy bővüljön a forgalmuk. A fiatalok pedig ezen nőttek fel, és egyszeriben ráébredtek, hogy amit először csak brahiból csináltak, abból meg is tudnak élni.
A több mint húsz influencerrel együtt dolgozó Coca-Cola Magyarország Szolgáltató Kft. regionális menedzsere, Mérő Ádám a HVG-nek azt mondta, hogy online reklámmal kevesebb pénzből tudnak elérni ezer tinit, akik ráadásul sokkal jobban figyelnek véleményvezéreikre, mint a hagyományos reklámokra.
A 33 ezres követői tábornál tartó Balatoni József (Jocó bácsi világa) úgy gondolja: csak az lehet a megoldás, ha a vloggolást beépítik a tananyagba, így fejlesztik a kultúráját.

A nemrégiben magyarul is megjelent IFLA-trendek, 2016 kiadvány szemlézését folytatva:
"... a trendjelentés által kiváltott vitákkal kapcsolatban Ausztria, Ausztrália és Észtország könyvtáros egyesületei már lépéseket tettek országos könyvtárosképzési tanterveik felfrissítésére, hogy azokban szerepeljenek az új digitális kompetenciák, köztük a nagy mennyiségű adatok (big data) menedzselése, a magán és közadatok biztonsága. Ugyanezek a következtetések hangzottak el 2016 áprilisában az IFLA elnöki értekezletén, ahol Donna Scheeder, az IFLA elnöke kiemelte, hogy "a könyvtárosok folyamatos önálló tanulásának" rendkívüli fontosságát és annak a jelentőségét, hogy éljünk az új lehetőségekkel, miközben "megválunk a régi módszerektől, tekintet nélkül arra, hogy milyen kényelmesnek találjuk azokat".

Nem minden kerítés születik egyenlőnek: az üllői könyvtár mostanában készülő telekelhatárolása annyira ötletes, hogy nem csodálkoznánk, ha sokan követnék példáját. (Nők Lapja Café)
Velkei Hajnalka könyvtárvezető:
TERVEZÉS - A kollégákkal közösen alakítottuk ki a végleges formát. A fenntartó biztosította kedvező költségvetésből az elöregedett kerítés léceit kellett volna cserélnünk. A neten nézelődve láttam ceruzából, sílécből lévő kerítéseket. Innen az isteni szikra: nálunk könyvgerincek alkossák a kerítés léceit.
KIVITELEZÉS - A léceket végül csere helyett, takarékoskodva időjárásálló 5 mm-es, műanyag dekorlemezekkel erősítettünk meg, amire nyomdában az általam kiválasztott könyvek lefotózott gerinceit nyomtatták. A Kossuth kiadó "A világirodalom klasszikusai" sorozatát néhol kicsit megbolondítottuk: a felirat alulra került, a számozás helyére, felül azonban a könyvtárunk neve olvasható. (- a link alapján)
VISSZAJELZÉS - A Facebook-elemzés alapján több, mint 27 ezer elérésünk volt a hírrel, és az ismerőseink gratulálnak az utcán:) de jött már óvodás kislány, aki a könyves kerítést kereste. Ez nagyon jó érzés volt! Álmomban sem gondoltam, hogy ekkora sikere lesz.
KIVITELEZÉSI KÖLTSÉG - Egyedi árajánlat alapján 12.500.- +áfa/m2 volt, munkadíjjal.

A könyvtárosok hosszú ideje észrevették, hogy egyes kötetek érthetetlen módon eltűnnek, majd újra felbukkannak a könyvtárban, de az is előfordult, hogy lehetetlen helyeken akadtak rá a hiányzó könyvekre. A megfejtés váratlan helyről érkezett: a könyvtárban a városi hajléktalannak rendeztek egy beszélgetést. Kiderült, hogy a napközben helyben olvasott könyveiket dugdossák el, hogy másnap visszatérve még meg legyen a kötet, senki ne kölcsönözze ki közben. Azért, hogy tudják, hol tartanak az olvasásban, könyvjelzőkkel látják el a köteteket.
Mivel lakcím nélkül nem lehet olvasójegyet váltani, így hajléktalanok nem kölcsönözhetnek ki könyveket.
A könyvtár igazgatója elmondta: "Ez a közösség igazán értékeli a szolgáltatásainkat és nagy tisztelettel bánik a könyvekkel" - mondta Rivera. Becslése szerint ötven hajléktalan látogatja a könyvtárat napi rendszerességgel. Sokuk kiemelkedően olvasott és választékos irodalmi ízlése van.
Mióta fény derült az eltűnő könyvek rejtélyére, a könyvtár kinevezett egy polcot a hajléktalan olvasónak, ahol biztonságosan tárolhatják a könyveiket a főpult mögött. Emellett megértőbbek velük a késve visszahozott könyvek, illetve a késedelmi díjak kapcsán.
"Büszkék vagyunk az olvasóinkra, jöjjenek az élet bármely területéről" - áll az Aucklandi Könyvtár Facebook oldalán. Az intézmény emellett rendszeresen tart filmvetítéseket és olvasóklubot a hajléktalanoknak.

Az utcai gondozó szolgálat folyamatos készenlétben van télen-nyáron Kaposváron, mondta a Magyar Vöröskereszt Nyitott Kapu Gondozási Központjának vezetője, Horváthné Pintér Piroska. A kríziskocsi, amely a fagyos téli utcákat is járja alaposan felszerelt: meleg ruha, takaró, hálózsák, izolációs fólia, konzerv, gyógyszer, kötszer, meleg tea, kenyér az állandó rakománya.
- A megszűnt teajárat helyett háromféle étkezést biztosítunk. Mindennap működik a Népkonyha, munkanapokon pedig a Hajléktalanokért Közalapítvány és a Szent Imre Öröksége Ifjúsági és Szociális Alapítvány is nyújt egy-egy tál meleg ételt a klienseinknek - sorolta az intézményvezető. - Ehhez azonban be kell jönni a szállóra, nem erőszak. Így sikerül megnyerni azokat, akiknek eddig az utcán osztottunk ételt. Őket nehezebben lehetett ellenőrizni. Eredmény, hogy kulturáltabb, emberhez méltóbb körülmények között biztosíthatunk nekik étkezést. Ha bejönnek, a szállón egyéb szolgáltatásokhoz is juthatnak, mint a mosás, fürdés, ügyintézés, közösségi programok, orvosi ellátás, internet és könyvtár, munkahely keresés.

Cseresnyés Péter NGM-es államtitkár bejelentette, hogy szakképzett és szakképzetlen fizikai dolgozókból van épp hiány a gazdaságban, írja MTI. Ezért most, ahogy 15 éve folyamatosan, ismét bemondták, hogy "keresletvezérelt" képzés kell. Csak az most épp azt jelenti, hogy még közelebbről fogja az állam vizsgálni, hogy pillanatnyilag mi kell a vállalatoknak, és ahhoz igazítják a mostani gyors képzéseket.
Ezt olyan szintre viszik, hogy törvényben rögzítik a "rész-szakképzést", vagyis adott esetben nem kell egy egész szakmunkás szakmát sem megtanulni, csupán egy-egy modult, amire éppen szüksége van a gazdasági szereplőknek.
Persze az államtitkár szerint aztán később megtanulhat bármi mást is az adott ember, ha úgy látja jónak. Akár a szakmáját is. "Példaként említette: ha egy vállalkozásnak ívhegesztőre van szüksége, erre néhány hónap alatt ki lehet képezni a munkavállalót, nem kell végigtanulnia három évig az összes hegesztési formát, amit persze később elsajátíthat."
Cseresnyés Péter például pont súlyosan alulképzett ember a munkaerőpiac szabályozásához: Megadott életrajza szerint 1983-ban végzett Szombathelyen történelem-könyvtár szakos általános iskolai tanárként... Cseresnyés 2015-től felelős NGM-es államtitkárként a munkaerőpiacért és a képzésért.
- Az intézkedés egyúttal csökkenti a potenciális könyvtárhasználók táborát, minimálisra csökkenti az iskolapadba való visszaülés esélyét is. (MG)

A Modern Iskola a Könyvtárostanárok Egyesületének (KTE) 2017-es Őszi Szakmai Napjához kapcsolódva interjúsorozatot jelentetett meg Példamutató könyvtárosok címmel. A sorozatban szereplő könyvtárostanárok valamennyien a Könyvtárostanárok Egyesülete által 2006-ban alapított és évente kiosztásra kerülő KTE emlékérem birtokosai, közülük hatan Az év ígéretes könyvtárostanárai. Erre az emlékéremre azokat a pályakezdő könyvtárostanár kollégákat lehet felterjeszteni, akik néhány évet már bizonyítottak a pályán, a felterjesztés időpontjában is aktív könyvtárostanárok, szakmai kezdeményezéseikkel, gyakorlatukkal láthatólag szép ívű pályának néznek elébe, és a felterjesztéskor nem idősebbek 32 évesnél. Az elmúlt években (2007-2015 között) kitüntetett fiatal könyvtárostanárokat egy szintén kitüntetett fiatal könyvtárostanár, Pozsa Réka faggatta a pályakezdésükről, motivációjukról, céljaikról, jövőképükről? Az ifjú könyvtárostanárok mellett a sorozatban egy a KTE A könyvtárostanári hivatásért emlékérmessel is készült interjú, így a pályakezdők mellett egy nagy tapasztalattal rendelkező, példamutató pályát befutó könyvtárostanár is megmutatkozhatott. (Cs. Bogyó Kata)

Újabb útvonalon menekítik a szülők a gyerekeket a közoktatásból. A tanulócsoportok jóval nagyobb szabadságot biztosítanak az oktatóknak és a gyerekeknek, mint a hagyományos iskolák, és pótolják az alternatív iskolákat is több régióban.
A tanulócsoport az alternatív iskolák és a magányos tanulás közötti megoldás. A gyerekek kis csoportokban, általában vegyes korosztályban egy vagy két tanító vezetésével sajátítják el a tananyagot. A diákok jellemzően gyakorlatiasan, tapasztalati úton ismerkednek a világgal.
Jogilag nincs szabályozva, hogy szervezetileg miként kell felépülnie egy tanulócsoportnak, a minisztériumnál sincs bejelentési kötelezettség, és a tantervet sem kell engedélyeztetni. Miért is kellene, hiszen a magántanuló hivatalosan az anyaintézmény diákja, félévente pedig számot kell adnia az ismereteiről - magyarázza Dobos Orsolya, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének tagozatvezetője.
Egy dolog viszont biztos, a valódi magániskolákhoz hasonlóan a tanulóközösségeknek is van tandíja, hiszen valamiből működtetni kell a rendszert. Az árak eltérőek, jellemzően 40-50 ezer forinttól indul a havidíj.

Milyen módon befolyásolja a közgyűjtemények életét és munkáját a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia?
Ez a kérdés lesz a november 28-29-én rendezett Muzeum@Digit Konferencia egyik vezető témája. A 2017 júniusában elfogadott Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia komoly lehetőséget jelent a közgyűjteményeknek, hogy felgyorsítsák digitális tartalmaik előállítását és publikálását. A Stratégia szakmai ágazati aggregátorokat jelölt ki a célok megvalósítására, így a konferencia résztvevői megismerhetik többek között a múzeumi digitalizálás lehetőségeit, az OSZK és a Nemzeti Levéltár digitalizálási terveit, valamint az audiovizuális örökség fenntartásának kérdéseit is.
- MUZEUM@DIGIT konferencia, 2017.11.28-29.
- Jelentkezési határidő: 2017. november 17.
- További információ: link

Az illegális tartalmak ingyenes letöltése sokkal inkább a gyors és egyszerű hozzáférés, mintsem az ingyenesség miatt olyan népszerű a fiatalok körében, ugyanakkor az sem utolsó szempont, hogy sokak szerint a letöltött tartalmak sok esetben nem is beszerezhetőek törvényes úton.
A fiatalok több mint négyötöde (84%) zenehallgatásra, háromnegyede (75%) filmnézésére, kétharmada vásárlásra, 50 százaléka pedig különböző játékokra is igénybe veszi az internetet - derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) fiatalokat érintő legfrissebb országos felméréséből.
A hat évvel ezelőtti eredményekhez képest megfigyelhető, hogy az akkor még többnyire középiskolás fiatalok (akik azóta fiatal felnőttek lettek) körében mára jelentősen megugrott az online hírek fogyasztása:
míg 2011-ben ez az arány 46 százalék volt, idén már 71 százalék vagyis a fiatalok érdeklődőbbé és nyitottabbá váltak a közéleti és politikai témák iránt.
A javuló tendencia ellenére még mindig jelentős ismerethiány tapasztalható a vásárlók részéről arra vonatkozóan, hogy mi számít eredetinek és hamisnak, ezért a szankciók mellett kulcsfontosságú a fogyasztók pontos tájékoztatása is a jogszerűtlen tartalmak és hamis termékek felismerhetőségéről, és ezek káros hatásáról - mondta el Németh Mónika, a HENT titkára.

Az őszi időszakban folytatódott a felvidéki magyar könyvtárosok továbbképzése. A hiánypótló ismeretszerző szakmai napokra Somorján és Léván került sor.
Kecskés Ildikó, a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete képviseletében a továbbképzéssel kapcsolatban hangsúlyozta: Felvidék-szerte a Könyvtári Intézet humán és erőforrás-fejlesztési osztálya támogatásával valósulnak meg a magyar nyelvű továbbképzések. Hozzátette, évente négy szakmai napot szerveznek, kettőt tavasszal, kettőt pedig az őszi időszakban, melyeken magyarországi szakemberek adnak elő megadott témában.
Az elméleti és gyakorlati alkalmon a résztvevők megismerkedhettek a problémamegoldó lehetőségekkel, eljárásokkal, helyzetkezelési módszerekkel. Fehér Miklós a szakmai találkozón kifejtette, a Könyvtári Intézet képzési programja alapján állítják össze a felvidéki képzési napok programját is. Az intézményvezető a Felvidék.ma-nak részletesen beszámolt a külhoni magyar könyvtárosok képzési programjáról, ez hamarosan olvasható lesz portálunkon.
Pirk Ilona, a somorjai Zalabai Zsigmond Városi Könyvtár könyvtárosa. "A munkám során ezek a képzések biztosítják számomra az alapot. Magyarországi kollégák segítségével fejlesztem magam. Sok ötlettel érkezünk haza egy-egy ilyen képzésről" - nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Pirk Ilona. Mint megjegyezte, október folyamán Somorján tartották az előző képzést. A találkozó központi témája a kamaszok világa volt. "Kulcsfontosságú, hogy a könyvtárak meg tudják szólítani a gyermekeket, illetve a kamaszokat. Sok erre vonatkozó hasznos tudnivalóval gazdagodtunk" - folytatta. A somorjai gyakorlati foglalkozáson mintegy huszonöt könyvtáros jelent meg.

A link anyagot folytatva:
A VitalSmarts 1025 menedzser és alkalmazottat kérdezett meg, mikor volt olyan problémája a munkában, aminek nem adott hangot. Mi volt ez a történet és mi lett a következménye a szervezetben. A kutatók több száz választ kaptak, amelyet öt kategóriába tudtak sorolni. Ezek a legáltalánosabb és legköltségesebb témakörök az információ-visszatartás kapcsán:
- Harapós kollégák: Konfrontáció elmulasztása a durva, tiszteletlen munkatársakkal szemben. Előfordulhat részükről durva nyelvezet, zaklatás, információ-visszatartás vagy a visszajelzés hiánya.
- Stratégiai ballépések: Felszólalás elmulasztása a pontatlan vagy hibás gondolkodással szemben. A probléma súlyosbodik, ha a vezetés anélkül hoz döntéseket, hogy a szakértőkkel konzultálna vagy reagálna aggályaikra.
- Lusta és inkompetens kollégák: Beszélgetés hiánya a rossz rossz munkamorálról, hozzáértés vagy elköteleződés hiányáról közvetlen a munkatárssal vagy a felettessel.
- Bántalmazó főnökök: Nyílt beszéd elmulasztása azokról a károkról, amit a hatalomban lévő tesz, hogy a saját akaratát előtérbe helyezze.
- Menedzsment-káosz: Tisztázás hiánya, mikor az emberek bizonytalannak érzik magukat a szerepükkel, felelősségükkel, határidővel kapcsolatban. A biztonságérzet hiánya akadályozza, hogy tisztázzák a helyzetet.
Ezekben az esetekben az emberek gyakran inkább egymásnak panaszkodnak (78%), plusz vagy felesleges munkát csinálnak (66%), töprengenek a problémán (53%), vagy dühösek lesznek (50%). Ezek nem csak nem segítenek, de költségesek is. A válaszadók 40%-a elismerte, hogy ezzel két hetet is veszteget a munka helyett. Átlagosan egy embernél a költségek elérik a 7,5 ezer dollárt. A bonyolultabb beszélgetések elkerülése a minta 20%-a szerint több mint 50 ezer dolláros kárt okoz. Mivel minden megkérdezett legalább egy esetet tudott azonosítani.
Szerencsére a kultúra megváltoztatható. Az emberek akkor szólalnak fel, ha biztonságban érzik magukat és feljogosultnak a megszólalásra. Ezért minden vezetőnek bátorítani kell az alkalmazottakat, és biztosítani őket, hogy szívesen veszik az észrevételeiket.
Először nem azon kell gondolkodni, hogy mi történik a felszólaláskor. Hanem azon, hogy milyen következménye lehet a hallgatásnak. A problémákat érdemes túlzott érzelmek, például harag vagy undor nélkül elmondani a másiknak. Biztosítsd a másikat a pozitív szándékodról, hogy ő se érezze magát bizonytalannak. Bátorítsd a másikat, hogy nyugodtan ellentmondhat a véleményednek, csak induljon el a párbeszéd a problémáról. (ref.: Habók Lilla)

A Moliére-könyvesbolt Charleroi (Belgium) legnagyobb könyvesboltja. Központi fekvése mellett vonzó belseje is generálja a nagy forgalmat. Ennek standard eszközei pl.:
- kényelmes ülőhelyek az olvasgatáshoz - vásárlói csoportok szerinti eltérő stílusokban
- tágas terek és intim zugok egyaránt
- könyvekkel kapcsolatos kiegészítők kínálata
- könyvpromóciós eszközök.
A vonatkozó fotókat pl.: link

Teljesen automatizált, alkalmazottak nélküli, a nap 24 órájában működő kirendeltséget hozott létre Alcsútdobozon a Takarék Csoport. A pénzügyek mellett sok mást is intézhetnek itt az ügyfelek, például utalhatnak, be- és kifizethetnek az ATM-en keresztül, leadhatják személyi kölcsön igényléseiket, csomagokat küldhetnek és fogadhatnak, közüzemi számláikat is befizethetik, szerencsejátékozhatnak (lottó, totó), sőt egy napelemes padon elektromos autót és telefont is feltölthetnek. A 28 négyzetméteren, kétszintes helyiségben létrehozott, Takarék Smart Pointra keresztelt modern létesítményben az első két hónapban még lesz egy egyfős személyzet, de ő kizárólag a technikai eszközök használatában segít. A takarékok tervei között szerepel a skype-os ügyintézés és a mobilapplikációs időpont-egyeztetés bevezetése is.

Paradox módon, ami az iskolában a lányoknak hátrány, az életben a fiúknak lesz az. A lányok a regényeken keresztül megismerik hogy gondolkodik, és hogyan érez a férfi.
Jó ideje foglalkoztat már, miért van az, hogy a férfiak azt mondják: sosem fogják megérteni a nőket. Sokan azt hiszik, a két nem valójában egyforma, holott valójában rengeteg dologban éppen ellentétesek. A nők mintha értenék a férfiakat, de ők maguk viszont próbálnak olyanok lenni, mint a férfiak, és nem értik, miért nem boldogok tőle. Mintha ők sem tudnák, hogy természetüknél fogva mások.
Aztán rácsodálkoztam valamire. Amíg felnövünk, iskolásként sok verset, elbeszélést, regényt olvasunk el kötelezően, melyeket férfiak írtak - férfiszemmel látva a világot, férfiaknak, férfiakról. Ha akadnak is olykor női szereplők, azokat az író, vagyis a férfi nézőpontján keresztül látjuk. Azt tudjuk meg, hogy ő mit akar tőle, mit gondol róla. Azt viszont majdnem biztosan nem tudhatjuk meg, valójában mit érez, mit él át az adott nő. Sőt, női szereplő legtöbbször csak a bonyodalom kedvéért van a történetben, (ha van egyáltalán), hogy legyen ki miatt összeveszniük a férfiaknak.

A díjat, amelyet a könyves mustra pénteki megnyitóján vehet át a Kossuth-díjas előadóművész, humorista, korábban mások mellett Dragomán György, Jókai Anna, Szabó Magda, Závada Pál és Jankovics Marcell is megkapta. Az előadóművész Lebó Ferenc szobrászművész kisplasztikáját veheti át, s aznap este a Győri Nemzeti Színház Kisfaludy-termében jubileumi stílusparódiáit mutatja be nyilvános főpróbán.
A háromnapos seregszemlén könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, drámaíróverseny, koncertek, színházi előadások és játszóház várja a látogatókat.
Horváth Sándor Domonkos, a programot szervező Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér igazgatója elmondta, hogy harminc könyvkiadó mutatkozik be a színházban.

Derby Line-Stan­stead - Az Egyesült Államok Vermont állama és a kanadai Québec tartomány közt található a világ egyik legkülönlegesebb könyvtára. A Haskell Free nevet viselő intézmény - ami operaház is egyben - ugyanis pont a határvonalon fekszik, mindkét országba benyúlik.
Csupán az elmúlt másfél évtizedben változott meg a helyzet, amióta az Egyesült Államok megszigorította - még Kanada felé is - a határőrizetet. Így aztán még fontosabb lett az intézmény szerepe, hiszen útlevél nélkül igénybe lehet venni a szolgáltatásait. A két városka összképe is megváltozott ez idő alatt, hiszen azt az utcát, amin előtte gond nélkül átsétálhattak a másik államba, most lezárták, határállomást építettek.
Amerikai oldalról könnyebb a belépés. Kanadai részről viszont kamerák figyelik a könyvtárba járók útját, akik közben elhaladnak az ott strázsáló határőrök mellett is. Benn a könyvtárban persze ide-oda járkálhatnak mindkét állam polgárai. A kanadaiak, ha ugyanazon a bejáraton mennek ki, ahol bejöttek, akkor nincs gond, ám ha vermonti bejáraton tennék ezt, illegális határátlépőnek minősülnének.
"Ám ez nem véletlen volt, direkt tervezték ilyenre" - mesélte Nancy Rumery, a könyvtár vezetője. A Haskell család több mint egy évszázada szándékosan építkezett így, hogy elősegítse a határokon átnyúló kapcsolatokat és a barátságot.

A közönség tagjai az elérhető információrengetegből azokat az üzeneteket szűrik ki a maguk számára, amelyek megerősítik saját véleményüket, összhangban vannak az adott témáról kialakított álláspontjukkal. A hírfogyasztók másfelől tehát kerülik azokat a tényeket és véleményeket, amelyek megingatnák őket saját meggyőződéseikben, amelyek belső konfliktust okoznának.
A jelenséget leíró elmélet, az ún. "szelekítv észlelés" elmélete az 1950-es évekből származik. A jelenség tehát nem lehet új: minden bizonnyal a tömegmédia megjelenése óta jellemző a hírfogyasztókra, hogy hajlamosak bezárkózni a saját információs komfortzónájukba. Ma erre azt mondjuk, buborékokban, sőt szűrőbuborékokban élünk, és úgy beszélünk erről, mintha mindez a Google és a Facebook megjelenése előtt nem is létezett volna.
A közösségi médiát működtető algoritmusok segítenek abban, hogy a hasonló személyes buborékok közösséggé szerveződjenek, tovább erősítve a közös meggyőződéseket, és egyre inkább bezárkózva egy-egy alternatív valóságba. Ezekben a közös buborékokban egyre könnyebben terjednek az akár minden valóságalapot nélkülöző, de a buborékhoz tartozás érzését erősítő információk is. Az alternatív valóságok pedig távolodnak egymástól, a saját igazába belehergelt közösségek között a megértés és az átjárás lehetősége egyre valószínűtlenebb.

A Kertész Intézet is úgy jött létre, ahogy oly sok kormányzati projekt. Sem a kormány, sem Schmidték nem egyeztettek senkivel, és a sajtó érdeklődésére se hajlandóak elárulni érdemi információkat. De arra nem is lehet értelmes választ adni, hogy miért egy irodalommal nem foglalkozó közalapítvány kapta ezt a feladatot, amikor számos hozzáértő állami intézmény alkalmas lehetne rá, a Petőfi Irodalmi Múzeumtól az OSZK-ig. Arról nem is beszélve, hogy létezik már egy Kertész Archívum: a Berlini Művészeti Akadémia 2002 óta tárolja és gondozza Kertész írásos hagyatékát az író megbízásából. Kertész még 2000-ben menekítette külföldre "autográf anyagait". Ahogy naplójában írta: "biztonságba helyezem szellemi lenyomatomat". A Magyar Narancs kérdésére a berlini archívum igazgatója januárban azt mondta, a 35 ezer oldalas anyag mindenképpen náluk marad.

"Jókait és a Bánk bánt levenném a kötelezők listájáról, Az ember tragédiájának is csökken a népszerűsége, izgalma, olvashatósága. A Csongor és Tünde is teljesen élvezhetetlenné vált a középiskolások zöme számára" - mondta az Eduline-nak adott interjújában Fenyő D. György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola tanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, aki szerint most a lassúságot, a figyelmes, az elmélyülő olvasást kell megtanítani.
- Majdnem 40 éve tanít. Sokan mondják, hogy másmilyenek voltak a diákok régen, mint most. Egyetért ezzel? Máshogyan kell tanítani őket, mint 30 évvel ezelőtt?
FDGy: Igen, persze, hogy mások, ahogy például az én nemzedékem is teljesen más volt, mint az előttem negyven évvel felnőttek. Ezt persze nem mint romlástörténetet írnám le, de nem is mint javulástörténetet. Mégis miben mások? Egy nagyon zárt világban éltek azok a gyerekek, akiket én elkezdtem tanítani a 80-as évek elején, akik számára a tudást, a világról való információkat nagyobb mértékben adta az iskola, mint a mai diákok számára. Most az iskola egy olyan közegben működik, ami sokkal nyitottabb, mint maga az iskola. Tehát az iskola nem kinyit ilyen értelemben, hanem jó esetben hangsúlyokat helyez el, rendet rak a kapott információk között. Ez a tény lényegesen megváltoztatta a gyerekek érdeklődését, az iskolához, tudáshoz, könyvhöz való viszonyát.

Az oktatásba való befektetés az egyik legjobb beruházás az ember számára. Hiszen minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál nagyobb valószínűséggel tud elhelyezkedni a munkaerő piacon, ahol ráadásul kétszer annyit is kereshet, mint iskolázatlanabb társai. A felsőoktatás azonban sok kötelességgel jár, drága és sok időt vesz igénybe, éppen ezért nem minden élethelyzetben lehet belevágni vagy éppen folytatni a tanulmányokat. Az internet világa azonban ezen a téren is tartogat áthidaló megoldásokat. Éppen ezért megnéztük, hogy a legnagyobb, online kurzusokat hirdető oldalak, milyen képzéseket és mennyiért ajánlanak. Valamint egy szakértőt is megkérdeztünk, hogy a világ legnevesebb egyetemi által kínált internetes tanfolyamok milyen értékkel bírnak a magyar munkaerő-piacon.