Véget ért a hagyományos konferenciák kora a tengerentúlon. Egyre kevesebb a résztvevő, mert az emberek nem akarnak már zombiként egyik szekcióülésből a másik plenárisba esni és passzívan hallgatni. A tudás forrása bőséges és ingyenessé vált: online egyetemek, MOOC-rendszerek, Meetupok, Facebook-csoportok stb. Mi pedig tanulásra kész, aktív emberek vagyunk, nem passzív információelnyelő közeg.
Ezért szervezőként adj minél nagyobb lehetőséget a gondolatcserére. Műveld a közösségi médiában való részvételt, ne csak a közösségi média marketinget. A program legyen friss, naprakész, ne pedig fél évvel azelőtt tematizált. Az előadások és a panelek haláli unalmasak. A résztvevők fel akarnak ébredni, provokációt akarnak, részesei akarnak lenni a diskurzusnak.
Résztvevőként olyat szeretnénk hallani, aki másként gondolkodik, aki felrázza elképzeléseinket, aki áttöri a gondolati határokat. Oly előadókat hívj, akinek előadása mindenki tudását fejlesztő élmény. Aki megváltoztatja a résztvevők gondolkodását, a gondolataikat pedig cselekvésbe fordítja. Növeld az elvárásaidat az előadókkal szemben. Attól, hogy az előadók tudnak valamit, még nem biztos, hogy képes inspirálni is. Tud-e hozzászólásokat szítani? Be tudja-e vonni a résztvevőket? Gerjeszti-e az egymás közötti tanulást? Később is kapcsolatban marad-e a hallgatósággal? Mit mond a hallgatóság az előadókról?
Érje meg számunkra a konferencia! Hiszen időt és pénzt szánunk rá. Nyerni akarunk a részvételen! Hazavinni valamit, amit használhatunk. Olyat kapok-e, amihez a YouTube-on vagy a SlideShare-en nem jutok hozzá? Kikkel találkozhattam és hogyan változtatott meg engem a konferencia?
Aki észreveszi, hogy megváltozott a tanulás világa, az a jövőben is képes lehet nagyszerű konferenciák megtartására. A többiek szántsanak, vessenek, s hagyják másra az áldozatot. (ref.: MG)

Az újfajta közösségi technológiákkal foglalkozó Rebecca Stavick az amerikai könyvtárosdiplomáról fejtette ki véleményét. Van olyan könyvtárban dolgozó ismerőse, aki bár igen okos, és jól is dolgozik, kollégái lenézik, mert nem könyvtárszakot végzett. S ezt érzékeltetik is vele. Nem léphet előre, mivel felettese szerint nincs meg a jogosultsága a bizottsági-, projektmunkához vagy a döntésekhez. A szerző szerint 4 módon tartja vissza a könyvtáros munkát a könyvtárosdiploma:
- A "van vagy nincs" könyvtárosdiplomád kultúrája mérgező: ehhez elég elolvasni az ALA állásfoglalását a könyvtárosokról és a végzettséggel nem rendelkező, paraprofesszionális dolgozókról link
- A könyvtárosok döntő többsége fehér az Egyesült Államokban. A szerző felveti, hogy ez vajon a rasszizmus eredménye-e, amely kevésbé engedett a felsőoktatáshoz másokat.
- Valóban semmilyen más diploma nem jogosíthat fel a könyvtári munkára?
- Kevesebb fiatal dolgozik a könyvtárakban, mint három éve. Nem véletlenül: az (amerikai) könyvtárosdiploma nagyon drága, de nélküle nem lehet előrébb jutni. Nehéz utána kifizetni a diákhitelt, mert nehéz munkát találni. Ráadásul a nők 18%-kal kevesebbet keresnek. Mindez elriasztja a fiatalokat.
Ám a mai munkaerő-piac már nem diplomákat, hanem képességeket vár el. Az informatikai ipar hamarabb váltott a gyorstalpaló kódolóiskolákkal. A "bootcamp" tanfolyamok pont a munkaerő-piacihoz igazodnak. A végzettek alkalmasabbak a belépő szintű fejlesztői pozíciókra, mint a diplomások. Ezek az intenzív képzések a könyvtári szakmában is meghonosíthatók. A jövő könyvtárosai 12 hetes tanfolyamon sajátíthatnák el az ismereteket néhány ezer dollárért - a diploma helyett. Így sok más okos ember is választhatná a könyvtárosságot hivatásként. (ref.: Habók Lilla)

A könyvtáros szakmában vitán felül a Könyvtárosok link a legnagyobb tagságú, legforgalmasabb csoport. Második a kb. harmadakkora Könyvtárosok Dolgozószobája link . Ha valaki a 2.0-s szakmai közösséget legnagyobb eredménnyel szeretne üzenni, akkor a Katalistet nem számítva e csoportban teheti meg. vö.: link .
Könyvtári projektek, könyvtárak azonban gyakran saját Fb-oldalukon tesznek közzé híreket, mellyel ugyan kipipálják a projektekben vállalt publicitást, ám a jóval alacsonyabb látogatottságuk miatt ennek hatékonysága ez előbbiekhez képest igencsak alulmarad - ha a könyvtáros közösséget kívánják célozni. A könyvtár saját weboldala a használók irányában lehet hatékony - de csak úgy, ha használók számára(!) érdekes tartalmakkal sikerül beépülni az ő információs láncukba.
Él néhány, alapjában véve igaz, de szemléletét tekintve meghökkentő nézet, mely a kattintási számok túlmisztifikálásából fakad. Konkrétan pl.:
- Nem osztjuk meg a nagyobb híroldalak cikkeit, mert azt hisszük ezzel forgalmat generálunk nekik.
- Nem kattintok a KIT-linkjére, mert akkor forgalmat generálok náluk.
E képzeteken túl lehet lépni, ha a részletek helyett kommunikációnk céljaiban gondolkodunk. Ezek:
1. üzenetünk minél hatékonyabb átadása
2. célcsoportunkkal való bizalmi kapcsolat megteremtése és fenntartása. (MG)

Ha fontos a használó orientálása, akkor hasznos és kényelmes számára a többször feltűnő, ezáltal gyorsabban megjegyezhető és kiszámíthatóbb arculat. Ha nem egyetlen könyvtár, hanem könyvtári hálózat jelenik meg azonos arculattal. Nem utolsósorban megosztható a költség is. A holland "de Bibliotheek" könyvtári szolgáltató szervezet (arculati kézikönyve: link arculatát a használót több tartományban, kis- és nagykönyvtárban, sőt a Schiphol repülőtér könyvtárában is megtalálják. Megfigyelhető, hogy a logó mindenhol azonos, ugyanakkor a kísérőelem feliratok az adott egységre vonatkoznak.
Mivel az arculatával a könyvtár, kisebb-nagyobb könyvtári közösség speciális - ha tetszik: intim - viszonyt ápolhat, a helyi identitástól való megválást különös gonddal, az érintettek bevonásával érdemes megtervezni, a közös előnyök hangsúlyozásával. Ez ugyan lassabb folyamat, mint a direktív hangadók által leosztott kötelező identitás, ugyanakkor sokkal nagyobb az esély annak egyöntetű és következetes használatára, közös identitás elfogadására, s használatára. A nagyobb ráfordítás azonban megtérül a használók majdani eredményesebb orientációja által. (MG, okleveles pr-szakember)

Hogyan éli meg egy tíz éve közalkalmazottként dolgozó nő, hogy egyik napról a másikra közmunkást csinálnak belőle? Ágnes könyvtárosként dolgozott egy kis vidéki intézményben, amikor minden előzmény nélkül kirúgták. Pár hónap után azonban jött a telefon, hogy vissza kéne mennie, de egészen más feltételek között. És mit éreznek azok a frissen diplomázott művészettörténészek, akiknek első és egyetlen lehetőségük, hogy kipróbálják magukat a szakmájukban, a közfoglalkoztatottság? Két történeten keresztül mutatjuk be, hogy válhat ma bárki közmunkássá.
A rendszer szemében ugyanis teljesen mindegy, hogy az árokpartot sepergeti vagy a könyveket rendszerezi a könyvtárban: a közmunkás nem mehet szabadságra, amikor akar, hiába dolgozik ugyanannyit, mint kollégája, fele annyi pénzt kap, és sokszor nem érezheti magát másnak, mint statisztikai adatnak.
"Duplán kellett, hogy teljesítsek, mert én voltam a dolgozók között az alacsonyabb rendű. Volt, hogy tíz órákat dolgoztam a havi ötvenezer forintért. Hétfőtől péntekig ezt csináltam, szombaton és vasárnap pedig újabb nyolc órában egy újságosbódéban árultam a magazinokat. Én úgy fogalmaztam ezt meg, hogy hétköznap dolgozom, hétvégén pedig pénzt keresek".

Szükséges-e felmérni a könyvtárvezetők minőségét? tettük fel a kérdést a múlt héten. A kapott nem reprezentatív válaszok, melyek ez alkalommal minden bizonnyal megvicceltek bennünket:
296 - Igen, önkéntes alapon
32 - Igen, intézménynagyságtól függően
3 - Nem, úgysem rajtuk múlik a könyvtár minősége
12 - Nem érnek sokat a mai könyvtárvezetői fejtágítások
2 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
6 - Nem, pozíciójuk mutatja minőségüket.
Azaz: irreális a 296 szavazat.
Két kifejtett válasz érkezett. Az egyik szerint a könyvtári vezetők minősége negatív tartományokban mérhető. A másikat, Horváth Zoltánné kommentjét idézzük: "Szerintem nem a könyvtárvezetők minőségének felmérésére van szükség. Minden vezető értékelésére szükség van időközönként, mégpedig standard, elvek és módszerek alapján, elkerülve azt, hogy valamely egyéni vagy személyes cél által mozgatott és másokkal nem összehasonlítható felmérésekre kerüljön sor.
Feltétel a rendszerben elfoglalt hely szerinti vizsgálati módszerek és az összehasonlíthatóság. A mintapélda és a cél nagyon fontos, lehet ugyan ideális eseteket is feltételezni, csak a gyakorlatban nagyon sok változó szokott lenni."
Mivel az adatokat több alkalommal rögzítjük, ezért némi támpont birtokában ugyan, de a megszokottnál is óvatosabban vélhetjük:
leginkább az intézménynagyságtól függő vezetői értékelést tartanánk célszerűnek. Illetve többek szerint a mai vezetői fejtágítások nem érnek sokat. Ceterun censeo: több és pontos eredményhez azonban tudományosan megalapozottabb felmérésre van szükség. (MG)

A növekvő élettartammal sok munkaképes nyugdíjas végezne aktív tevékenységet - állapította meg "Az aktív idősödés társadalmi modellje. Társadalmi innovációs kísérlet Kecskeméten" c. felmérés link
E kb. 15 évet jelentő periódusban akár teljesen új karrierrel is lehet számolni. Betanulással, ugyanis pl. az első OKJ-s képzés mindenki számára ingyenes.
A CédrusNet link projekt legfőbb célja, hogy az információs társadalom eszközeinek révén erősödjön az idősödő generáció társadalmi reaktiválása, nőjön az életkornak megfelelő munkakínálat és a szellemi életkor meghosszabbításának esélye, továbbá hogy mérhetővé váljanak a hasznos munka és az aktivitás egészségfenntartó hatásai.
A CédrusNet koncepció a kihasználatlan tapasztalatokat, tudásokat elsősorban a társadalmi szükségletek piacára tereli. Nagyon fontos, hogy a szenior tudásgazdálkodást a helyi társadalompolitika "főáramába" kell helyezni, amihez a város szakpolitikai intézményrendszerének, a politika, a civil társadalom és a munkaadók, piaci szereplők szoros együttműködésére van szükség.
A hagyományos, lineáris életpályamodellek mára megbuktak. Nincs egy olyan kiszámítható életpálya, amelyik a "tanulás-munka-nyugdíj" életszakaszokból állna. Ma már ez az életpályasablon nem működik.

A Magyar Információbrókerek Egyesülete (MIBE) link rendezvényei közül a klub az, amelyen 50% fölötti az interakció - sörözés közben. A téma azonban komoly. A február 21-i klub vendége Pethő András volt, a Direkt36 link társalapítója és oknyomozója, aki munkája eljárásairól és forrásairól beszélt. Érdeklődési területe az állami és magánszféra mezsgyéje és a közpénz-felhasználás.
Szerkesztőségük híreinek megjelenés gyakorisága változó, de átlagosan havonta 1-2 anyagot készítenek. Ötletet nem feltétlenül a napi hírfolyamból merítenek, hanem azon kívül három-négy módon. Előfordulhatnak itt-ott elkapott információk, amin elkezdenek továbbmenni. Van, mikor valamilyen formában az ismerőseik megkeresik őket egy témával vagy csak "befúj egy papírt a szél az ablakon". Nem feltétlen humán forrásoktól jönnek az információk, hanem az újságírók kezdenek el keresgélni dokumentumokban és adatbázisokban, összefüggések után kutatva. Például Lázár János hotelszámlái is ilyen formában tűntek fel, pedig eredetileg az újságírók más történet után kutatva vizsgálták a kormányzati utazások adatait. Olyan is előfordul, hogy valaki fejében megszületik egy kérdés, amin elkezd agyalni és beszélgetni emberekkel, hogy "mi nem stimmel?", és ez alapján kerekedik ki a történet. (...)

Egy kutatás szerint még azok is hajlamosak voltak elfogadni a három napon keresztül ismételgetett hamis állításokat, akik előtte még tudták rájuk a helyes választ. A hazugságok sikeres sulykolását kicsit eufemisztikusabban és tudományosabban az "igazság illúziója hatás"-nak hívják (ld. még: Goebbels pontjai link ).
A behatárolt szellemi képességekkel bírók még a határozottan cáfolt álhíreknek is ideális célközönsége. Az egyik lehetséges magyarázat szerint náluk a nehézség a memória használatával függhet össze: olyan emlékeket, korábbi infókat is túlzottan figyelembe vesznek, amelyeknek az adott esetben nem lenne létjogosultsága. Ez a "memóriaszelekciós" képesség a mentális öregedéssel erősen hanyatlik, ezért az idősebbek különösen veszélyeztetettek lehetnek, akkor is, ha álhírekről van szó.

Nemcsak Macron (vö.: link ), hanem a holland Den Uyl miniszterelnök is beleszólt közvetlenül a könyvtárak ügyébe. 1975-ben ma is felettébb aktuális összefüggésekre hívta fel a figyelmet: az információhoz való hozzáférés szabadságáról, az iskolai könyvtárak és az élethosszig tartó tanulás stb. ügyéről beszélve.
Feltűnő, hogy a miniszterelnöknek milyen határozott képe van a könyvtárakról. Látja, hogy a Hollandia fejlődésének egyik feltétele a könyvtári működés megfelelő minősége. Rámutat arra, hogy iparágak mennek csődbe, és tudásalapú társadalom jön létre. 2.0-s munkaerőre van szükség, ami többet jelent, mint a kétkezi munka. Az egész életen át tartó tanulás elve megköveteli, hogy minden életkorban biztosított legyen a tanulás lehetősége, melynek feltétele az információ hozzáférése is - mindenki számára egyenlő feltételekkel. A könyvtári rendszer egészében áramolnia kell az használók számára szükséges irodalmaknak - Hollandián belül, ugyanakkor a nagy külföldi könyvtári központok használatának lehetőségét is beleértve. Ennek egyik feltétele a megközelíthetőség, másik a könnyen kezelhető katalógusok.
A hírt most közreadó Mark Deckers könyvtári tanácsadó szorgalmazza, hogy a mostani holland miniszterelnök, Mark Rutte is beszéljen a könyvtárak szerepéről - például a digitális analfabetizmus csökkentési lehetősége kapcsán. (ref: MG)

A Móricz Zsigmond Megyei és Városi könyvtár harmadik emeletén található akváriumnak örülnek az ide látogatók, kicsik és nagyok egyaránt.

Hajnal Ward Judit friss cikkében frappáns módon mutat be ismeretőjegyeket - a "p-r-e-d-a-t-o-r-y (szó szerint: ragadozó, magyarul inkább:) parazita folyóiratok angol nevének kezdőbetűivel:
- Primary goal: to make money - az elsődleges cél a pénzszerzés
- Reputation: questionable - kétséges hírnév
- Emails: flattering, persuasive, and repetitive - hízelgő, győzködő és ismétlésekkel teli email
- Databases: none of them included the title - a folyóirat egy adatbázisban sem szerepel
- Author is targeted by website, not the reader - a honlap a szerzőhöz szól, nem az olvasóhoz
- Title: suggests a vague or broad scope - a folyóirat címe homályos vagy széleskörű
- Open Access, but publisher retains copyright - a nyílt hozzáférés ellenére a szerző megtartja a jogokat
- Revision: not required, instant publication guaranteed - javítás nem szükséges, garantált az azonnali
közlés
- Yes, it's predatory! - igen, parazita lappal állunk szemben!

A zalai vagy zalai származású tollforgatók és a kulturális események iránt érdeklődők számára lehet hasznos "tér" a Deák-kert elnevezésű új internetes portál.
A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár honlapjához link kapcsolódó, verseket, prózai alkotásokat, helytörténeti munkákat, recenziókat felvonultató internetes felületet tegnap délután mutatták be a megyei könyvtárban. Kiss Gábor igazgató és Tóth Renáta, az olvasószolgálatért felelős csoportvezető a kivetítőn látható oldalak tematikáját részletezve elmondta, az új kezdeményezés kapcsolódik a magyar széppróza első ízben ünnepelt napjához (Jókai Mór születésnapja: február 18.), ennek megfelelően az oldalon olvashatók többek között a zalaegerszegi Deák Ferenc szakgimnázium diákjainak Jókai-átiratai. Az új irodalmi "agóra" szerkesztője Tóth Imre költő, a megyei könyvtár munkatársa lesz, aki várja mindazok jelentkezését, akik szeretnék magukat, írásaikat megmutatni a zalai közönségnek.

Az újra és újra előkerülő kihaló könyvtárosság képe az érintettek részéről gyakran elutasítást vált ki. Sokkal kevesebb az, amikor a reaktív (követő) hozzáállás helyett a proaktív (megelőző szemlélet) jelenik mag, pl. tevékenységi körünkben melyik a nélkülözhetetlennek bizonyuló, legkevésbé automatizálható tevékenység, és hogyan lehet e megmaradottak esetében fokozni az értékhozzáadást. Jukka Sinnemäki magyarországi finn pedagógus Jack Ma-t, a legnagyobb internetes kereskedelmi vállalat tulajdonosát, egykori pedagógust idézi: "nem taníthatjuk arra a gyerekeinket, hogy a gépekkel versenyezzenek. Inkább valami különlegeset kell számukra tanítanunk. Értékeket, hitet, független gondolkodást, csapatmunkát és a másikról való gondoskodást" link . Úgy vélem, a gyerekek mellett a könyvtárosságra is majdnem ugyanez vonatkozik (MG)

A rugalmas térkezeléséről - vö.: gyorsan elmozdítható polcok - már a vándorgyűlés alkalmával is ismertté vált Halis-könyvtárban a minap üvegfallal választották le az előadóterem-ruhatár-vizesblokk-büfé-kisolvasó részt a bejárati szinten. (Sok - akár nívó-díjas - könyvtári is képtelen arra, hogy szükség esetén részlegesen tartson nyitva, vagy akár büféje számára a városközpontban önállóan nyitva tartsa. Ez a használók ás az intézményi költségvetés számára is több szempontból szerencsétlen tervezésre vezethető vissza.) (KIT)
- Már az épület megnyitásakor felmerült az ötlet, hogy a kávézóban tartott különféle eseményektől, kiállításoktól valamiféleképpen el kellene választani az olvasókat.
- Néhány hónapja kísérletezünk - mondta Czupi Gyula igazgató. - A hivatalos nyitás előtt és a zárás után is be lehet jönni a bibliotékába. Egyre többen ismerik, s már megkedvelték a lehetőséget. Ilyenkor ugyan minden szolgáltatásunk nem érhető el, mégis sokan használják, olvasnak, tanulnak, pihennek, vagy épp átforgatják a napi sajtót.
Az intézmény vezetése folyamatosan figyeli az olvasói igényeket, hogy miképpen lehet még barátságosabbá varázsolni a könyvtár belső tereit. Czupi Gyula azt sem tartja szerencsésnek, hogy a mosdókkal szemben található az egyik kölcsönzésre használt pultjuk. Most azon dolgoznak, hogy a bejárathoz közeli kávézónak teret nyerjenek, az üveg felület beépítése pedig a hangszigetelésben is komoly előrelépést jelent.
- Az átlátszó térelválasztón piktogramokat helyeztünk el, hogy az jól látható legyen, és kérek mindenkit, körültekintően közlekedjen - mondta az igazgató. - Az elkövetkezendő időszakban további változások várhatók, remélhetőleg ezekhez is hamar hozzászoknak az olvasók és megkedvelik azokat.

Alkotó kezek... címmel új kiállítás nyílt hétfőn a városi könyvtár link Mini Galériában. Ezúttal Póti Szilárd és Tolvaj Józsefné Gizike műveit ismerhették meg az érdeklődők. A nyugdíjas Tolvaj Józsefné saját kedvtelésére készít szőtteseket, bár van zsűrizett alkotása is. Az egyébként vasutas Póti Szilárd többféle kézműves tevékenységhez is vonzódik, a könyvtárban 3D origami figuráit állította ki
"Sorról sorra" készül a Barátság-szőttes is. A megnyitón a könyvtárban felállítottak egy szövőkeretet, melyen - miután Tolvaj Józsefné megkezdte a munkát - a látogatókkal közösen szeretnének létrehozni egy minél nagyobb szőttest. Bárki kipróbálhatja a műveletet!
Február 14-e a Nemzetközi Könyvajándék nap is, amelyről ezúttal is ingyenes beiratkozási lehetőséggel emlékezett meg a könyvtár. Tagdíjfizetés nélkül írathatták be párjukat e napon az olvasók.
Sőt, év végéig családok is ingyen válhatnak a könyvtár tagjává, ha együtt érkeznek.
A könyvtár több hónapon át tartó gyermekkönyv gyűjtő akciót is hirdetett: a helyiektől várják fölöslegessé vált, de még jó állapotú gyerekkönyveket szeretnék összegyűjteni, hogy azután rászoruló kisgyerekes családokhoz juttassák el az olvasnivalót.

Negyvenmilliós projekt indul a városi könyvtárban. - A Jókai Mór Városi Könyvtár link sikeres pályázatának köszönhetően megújul az intézmény udvarán található, jelenleg raktárként funkcionáló épület, valamint IKT eszközöket és bútorokat szereznek be.
A könyvtár olvasótermében ma délután megtartott sajtótájékoztatón Polovitzerné Antal Mónika ismertette a több mint 40 millió forint értékű projekt részleteit. A könyvtáros elmondta, az udvaron álló épületet felújítják és átalakítják, kialakítanak egy számítógépes oktatótermet és egy kiállítótermet. A projekt tartalmazza a termek berendezését is, így informatikai eszközök és bútorok is beszerzésre kerülnek. Szintén a projekt keretében a könyvtárban lévő munkaállomásokat és az olvasói számítógépeket is fejlesztik, összesen tíz új számítógépet szereznek be. A projekt 2018. februárjában indult és 2019. január 31-én zárul, ezt követi egy öt éves fenntartási időszak, melynek során körülbelül 1500 fő vesz majd részt tanulási programokon, az új oktatási terekben.

Folyamatosan emelkedik a könyvtárak látogatottsága a megyében. Az intézményekbe ráadásul egyre több gyerek érkezik. A színházak forgalma 60 százalékkal emelkedett az elmúlt években. Örömteli módon nőtt a múzeumok és könyvtárak látogatottsága is.
- Már majdnem minden településen van könyvtári szolgáltatás - nyilatkozta a közelmúltban Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. - Jelentősen nőtt a fiókkönyvtárak száma, amelyek háromnegyede meg is újult.
A pécsi központú Csorba Győző Könyvtárban link a beiratkozott olvasók száma a tavalyi adatokat tekintve több mint 19 ezret jelent, ami a Tudásközpontban közel 11 ezer, míg a fiókkönyvtárakban 8 ezer olvasót jelent. Ez évről évre emelkedik, ami most 5 százalékos értéket jelent. Mellettük nő a napijegyet váltók száma, akik nem tartoznak a kölcsönzők közé, de rendszeresen használják a rendelkezésre álló dokumentumokat. Ők pontosan 10.874-en voltak tavaly.
- A legnagyobb forgalmú hónapok a május és a december, amikor közel 55 ezren érkeztek - tájékoztatott Herceg Helga, az Olvasószolgálati Osztály osztályvezetője. - A Tudásközpontba 311-444 olvasó lépett, és nagyságrendekkel, 8 százalékkal emelkedett a kölcsönzött dokumentumok száma is, ami 292.182 darabot jelent.
Többek közt könyvtárközi kölcsönzéssel, bővülő könyvválasztékkal, innovatív szolgáltatásokkal, házhoz szállítással, olvasóklubbal, irodalmi kvízzel, tematikus sarokkal teszik még vonzóbbá a könyvtárt.
Növekszik a látogatottság a szigetvári könyvtárban link is, ahol közel húszezer olvasó fordul már meg évente. Köztük találhatunk egészen fiatalokat és a nyugdíjas korosztály képviselőit is.

A kezelés helyett a megelőzés kerül előtérbe, amelynek eredményeképpen az egyszerű "betegek" helyett megszületnek a szolgáltatásokról jól tájékozott "egészségügyi fogyasztók". A digitális technológia pedig lehetőséget teremt majd a páciensek személyesebb ellátásra is.
Az emelkedő költségek és a csökkenő nyereség mellett az egészségügyi szektor innovatív és költséghatékony módokat keres az ellátottak által igényelt minőség, eredmények és érték biztosítására. A betegközpontú, technológia alapú okos egészségügy a szolgáltatás minőségének növelése mellett az ellátásban dolgozók munkáját is megkönnyíti, azonban az innováció és a magas minőségű ellátás érdekében a jövőben a szabályzatok, folyamatok és meglévő képességek megújítására lesz szükség - mutatott rá dr. Márkus Csaba, a Deloitte adó- és jogi osztályának partnere.

A kutatók (az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetét képviselő Hajdu Tamás, Hermann Zoltán, Horn Dániel és Varga Júlia) 2015-ben dolgozták ki ezt az indikátorrendszert, hogy a viták mögött legyen egy olyan egzakt háttér, rendszeresen frissülő adatokkal, amely "alkalmas arra, hogy a szakpolitikai döntéshozók könnyen és pontosan tájékozódjanak a közoktatás aktuális állapotáról, illetve trendjeiről".
A magyar iskolarendszer memorizálásra és gyorsan felejthető formulákra idomít, a tudás felhasználására és kreativitásra nem. A pocsék PISA hátterét nyomozza az MTA.
A közoktatás globálisan is egyre inkább a sztenderdizált mérések irányába megy - látható ez például a gyerekek kompetenciáit mérő PISA iránti óriási figyelemből is. A legutóbbi, minden korábbinál rosszabb magyar PISA-eredményekre az MTA mellett magyar oktatáspolitikának is reagálnia kellett, de a gyakorlati eredményeket még nem lehet látni. (Index)

- Racionális vita: cél, hogy sikerüljön (közösen) megfogalmazni az igazságot.
- Meggyőzés: cél, hogy a másik fél elismerje az általam igaznak tartott álláspontot.
- Veszekedés: az egyik vagy mindkét fél frusztrációjának levezetése a cél.
- Törvényszéki tárgyalás: nem a másik, hanem a vitán kívül figyelő harmadik felet kell meggyőzni.
- Nincs vita; változatos okokból:
-- a felek nem találják egymás véleményét
-- az egyik fél nem tartja a másikat megfelelő partnernek méltóság szempontjából
-- az egyik fél stílusa nem felel meg a másik elképzeléseinek
-- az egyik fél nem mer válaszolni, mert fél egy harmadik féltől
-- azért nem válaszol, mert tudja, hogy nem tudna megfelelő választ adni (vaj van a fején)
-- valami miatt az egyik fél nem mer vitát kezdeményezni (pl. mert fenyegetve érzi magát)
A fenti esetek melyik típusa lehet az egyes felek részéről? Lehet, hogy ugyanazon vitában más-más típus szerinti célok szerint küzdenek a felek?

A világkávéház [Világkávézó részvételi technika] a részvételi módszerek új generációját képviseli; egy helyen hozzák össze egy bizonyos, a résztvevők mindegyike számára fontos téma megbeszélésére az összes érintettet. A beszélgetések különböző asztaloknál zajlanak, az egyes asztaloknál házigazdák működnek, őket előzetesen kiképzik a módszerről. Nem moderátorai a beszélgetéseknek, hanem köszöntik az újonnan bekapcsolódó résztvevőket, és tájékoztatják őket a beszélgetések addigi lefolyásáról. Alapelvei:
1. legyen egy világos cél - ebben az esetben az olvasószolgálatban bekövetkező változások (az önkiszolgálás terjedése és az információtechnológiával kapcsolatos szolgáltatások térhódítása) megvitatása;
2. legyen barátságos a környezet, ahol a beszélgetés zajlik - (...);
3. legyen a téma fontos a résztvevők számára - a cél nem az, hogy azonnal megtalálják a válaszokat, hanem hogy megvitassák a felmerülő kérdéseket, és bárki elmondhassa a véleményét; két kérdést tűztek napirendre: melyek az olvasószolgálat jelenlegi kihívásai és lehetőségei, illetve mit lehet tenni, hogy az olvasószolgálati munka folyamatosan magas színvonalú legyen;
4. mindenki hozzászólása számít - a résztvevők meghatározott időközönként költöznek az asztalok között (egyidejűleg legalább három beszélgetés zajlik); az élénk beszélgetések alkalmával mindenki lehetőséget kap arra, hogy megnyilatkozzon, feljegyzéseket készítsen, mondandóját illusztrálja, vagy csak megfigyelje a diskurzust;
5. a módszer révén lehetőség nyílik a különböző nézőpontok találkozására - az egyes asztaloknál más-más intézmények munkatársai ülnek, akik egymást nem ismerik, de az eseményt követően nem ritkán tartós munkakapcsolat jön létre köztük;
6. egymásra figyelés - az asztalok házigazdái azt szorgalmazzák, hogy a résztvevők reflektáljanak a felvetésekre, és előítéletektől mentesen fontolják meg azokat;
7. a program utolsó 20 percében nyílt ülésre kerül sor, a következtetések közös levonására.
Két hét múlva a résztvevők e-mailben megkapták a visszacsatolások összegzését, az eseményről készült fotókból és a feljegyzésekből készült kollázzsal egyetemben. (Új terek és új modellek kipróbálása az ír egyetemi könyvtárak olvasószolgálatában. Esettanulmány a világkávéház-módszer alkalmazásáról; ref.:

1. Legyen világos, ki veteti az értekezletet, és hogy milyen célt szolgál
2. Legyen világos, milyen típusú kommunikáció a kívánt a célok és prioritások értelmében
3. Legyen a vitavezetés asszertív és nyitott egyszerre
4, Ne ugrálj a napirendi pontok között
5. Legyen meg az eszmecsere logikája (ne ragadják el az érzelmek)
6. Ne maradjon el a felelősség rögzítése az egyes pontoknál
7. Használd a 2 perces szabályt a félbeszakítások kiküszöbölésére
8. Figyelj a túl rámenős felszólalókra
9. Legyen döntés a diskurzus végén (vagy legalább rögzítsétek, hogy nincs döntés.
Részletek az alábbi forráslinken.

Hatalmas adatvagyont gazdagítanak folyvást az állami szervezetek, élet szinte minden területéről - ahogyan a nagy szolgáltató vállalatok is. Az utóbbiakat azonban költségvetésük rászorítja a minél gyorsabb és teljesebb hasznosításra. Az állami szervezetek adatai akkor válnak nemzeti kinccsé, ha nyílttá tesszük őket (az adatvédelmi rendelkezések betartásával).
A nyilvános adatvagyont (public open data) adatkataszterekben tartják nyilván; Magyarországon pl. (2010-es frissítéssel) link ;az EU szintjén naprakészen: Európai közadat portál link
A térítésmentesen elérhető és optimális esetben (kvázi) real time adatok aztán számos innovációt tesznek lehetővé magánvállalkozások számára is. Így sok EU-s országban a piaci kistermelők pultjain elérhető qr-kód alapján visszakereshetők a termelő és a termelés adatai. Magyar példa pedig a meteorológiai előrejelzést kínáló Időkép szolgáltatás link , mely szintén állami közadatokra épül.

A kulturális statisztikai rendszer olyan webes adatkitöltő felület, amely segíti az OSAP kormányrendeletben előírt kötelező kulturális statisztikai adatszolgáltatás gyors, pontos, költséghatékony teljesítését az alábbi eszközeivel:

Az IQ Press Kft. gondozásában megjelenő BBC Kertvilág magazin ezentúl évente 10 alkalommal jelenik meg, első lapszáma február 22-től kapható.
A BBC Kertvilág praktikus ötletekkel, hasznos tanácsokkal, aktuális tennivalókkal várja régi-új olvasóit. Tartalmában mind a díszkert, mind a haszonkert téma jelen van. A magazin évente 10 alkalommal jelenik meg, kezdő és gyakorló hobbikertészeknek egyaránt szól. Foglalkozik a kertgondozással, virág-, és zöldségtermesztéssel, és legaktuálisabb kerti problémák megoldását is bemutatja praktikus cikkekkel, gyönyörű fotókkal. Helyet kapott továbbá benne egy kerti virág-, és zöldség vetőmag naptár is, aktuális tennivalókkal.
"A BBC Kertvilág magazint hiánypótoló jelleggel jelentettük meg, elsősorban a 2017-ben kiadott bevezető lapszám kiváló olvasópiaci fogadtatása alapján. Büszkék vagyunk arra, hogy a BBC Gardeners' World magyarországi kiadási jogát mi szereztük meg, és így egy újabb, nagyon erős márkával tudtuk erősíteni magazinportfoliónkat. Ráadásul a BBC Kertvilág jól illeszkedik home&garden lapcsaládunkba, melynek másik húzóterméke az Otthon magazin." - mondta Bőcs András, az IQ Press Kft. ügyvezetője.