Talán elsőre meglepő egy könyvtári lapban a pápától idézni, de úgy tűnik, nagyon is megéri, amikor olyan szakmai diskurzusokat hallunk, hogy hogyan mutassuk meg dolgainkat, tanítsunk meg másikat szolgáltatásainkra stb. Ferenc pápa ehelyett a fiatalokat kérdezi, provokálja őket őszinte nyilatkozatokra: melyek a gondjaik, vágyaik. Sokkal radikálisabban teszi, mint a helybentopogás könyvtári vezetők szájából ismert motívuma: újítani kell, de meg kell tartanunk hagyományainkat is. Ilyen nyitás mentén leget az egyháznak jövője. Legyen a könyvtáraknak is! (MG)
"... Mernünk kell új utakra lépni! Ne lepődjetek meg: merni kell új utakra lépni, még ha ez veszélyekkel jár is! Az a nő és az a férfi, aki nem kockáztat, az nem fejlődik. Az az intézmény, amely kockázatmentes döntéseket hoz, az gyermek marad, nem fejlődik. Kockáztassatok, megfontoltan, a tanácsokat megfogadva, de haladjatok előre! Tudjátok, mi lesz egy fiatalból, aki nem kockáztat? Megöregszik! Húszévesen nyugdíjba megy! A fiatal megöregszik és az Egyház is megöregszik. Fájó szívvel mondom. Megannyiszor találkoztam megöregedett keresztény közösségekkel, olyanokkal is, amelyekben fiatalok vannak. Megöregedtek, mert féltek. Mitől? Attól, hogy kilépjenek, hogy elinduljanak az élet egzisztenciális perifériái felé, oda, ahol a jövő eldől. Egy dolog a megfontoltság, ami egy erény, és másik a félelem. Szükségünk van rátok, fiatalokra, egy fiatalos arcú Egyház élő köveire, de ennek az Egyháznak nem sminkeltnek kell lennie, amint mondtam: nem mesterségesen megfiatalítottnak, hanem belülről éltetettnek! Ti pedig kiprovokáljátok belőlünk, hogy kilépjünk a "mindig is így volt" logikájából. Könyörgöm, ez a logika méreg! Édes méreg, mert megnyugtatja a lelkedet, elaltat téged, és nem engedi, hogy járj. Ki kell lépni a "mindig is így volt" logikájából, hogy kreatívan a hiteles keresztény hagyomány nyomvonalán maradjunk, de kreatívan! ..."
"Ne térj vissza a gyökerekhez, mert a föld alatt találod magad: tégy egy lépést előre, de mindig megtartva a gyökereket. A gyökerek pedig - bocsássatok meg, de ezt a szívemen viselem - az öregek, a mi drága öregeink. A gyökerek a nagyszüleink. A gyökerek azok, akik leélték életüket, de akiket ez a kidobáló kultúra kidob, nem kellenek, kisöpri őket. Az öregeké az a karizma, hogy hordozzák a gyökereket. Beszéljetek az öregekkel!"

... A kölcsönösség növekvő körei abban az értelemben, ahogyan Robert Wright érvel. Az aranyszabály logikája: minél több gondolatod és tetted kötődik másokhoz, annál inkább megérted, hogy tarthatatlan a sajátodat mások érdekei elé helyezni, legalábbis ha azt akarod, hogy hallgassanak rád. Nem mondhatod, hogy az én érdekeim jobbak a tieidnél, ahogy azt sem, hogy az adott hely ahol állok kiváltságos része az univerzumnak, csak mert én éppen itt állok ebben a szent percben. Táplálhatja a kozmopolitaság is: a történetek és az újságírás és az életrajzok, a realista fikció meg az utazás és az irodalom, amik lehetővé teszik, hogy betekints azok életébe, akiket korábban nem kezeltél emberként, és azt is, hogy felfogd, a saját társadalmi helyzeted nem szándékos lehetőség; az érzést, hogy "az élet véletlen jutalom."

Az üzleti vállalkozásokat segítő, beépített könyvtáros jóval többet nyújt annál, mint hogy pusztán propagálja a könyvtár szolgáltatásait. Szinte részévé válik az üzleti közösségnek: részt vesz különböző megbeszéléseken, bizottságok munkájában abból a célból, hogy megismerje és megértse az általa kiszolgált közösség tevékenységét. A beépített üzleti könyvtárosi munka, bármilyen furcsán hangzik is, fontos feladata a közkönyvtáraknak. Az USA-ban több millió kisvállalkozás működik; 2012-ben a használók 36%-a vette igénybe a könyvtárat álláskeresés során, és egy felmérés szerint a 16 évesnél idősebbek 52%-a tartja fontosnak, hogy a könyvtárak törődjenek a helyi vállalkozásokkal és vállalkozókkal. Az üzleti közösség tehát igényli a könyvtári szolgáltatásokat (lehetnek üzleti szemináriumok a könyvtárban, a nekik szánt programokat népszerűsítheti a közösségi média, forrásokat és technológiai lehetőségeket kínálnak). Ezek népszerűsítésén túl energiát kell fordítani arra, hogy értelmes kapcsolatrendszer épüljön ki és működjön a könyvtár és az üzleti vállalkozások között, sőt e kapcsolatrendszernek be kell kerülnie a közkönyvtár legfontosabb funkciói közé. A könyvtár és az üzleti vállalkozások mint használók egymást kölcsönösen támogatják, egymásért lobbiznak.
A beépített könyvtárosnak célszerű konzultálnia terveiről az intézmény vezetésével, el kell nyernie támogatásukat. Tevékenységének eredményei nem mindig látványosak, nem feltétlenül számszerűsíthetők, és általában csak egy idő múlva mutatkoznak meg. Az üzleti tájékoztatáshoz nem kell feltétlenül szakembernek lenni, elegendő, ha a beépített könyvtáros érdeklődő és kíváncsi. Folyamatos tanulással kívülállóból az új fejleményeket, trendeket és eseményeket ismerő, tájékozott segítővé válhat, aki aktív szerepet tud vállalni az üzleti közösség programjaiban és projektjeiben. Mindezt fokozatosan, kisebb lépésekben is el tudja érni. (Hogyan épülhet be a könyvtár az üzleti vállalkozásba?; ref.: Hegyközi I.)

Orange City 350 lakosa petícióban szólította fel a helyi közkönyvtárat. Az aláírók az LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, kérdőjeles / kíváncsi [a forrásban: questioning, de fel szokták oldani queer-nek is (szerk.)] témájú irodalmak felcímkézését és elkülönítését követelik. A felhasználók azt szeretnék, ha az online anyagokat és a beszerzéseket a könyvtár nyilvános szavazórendszerben szavaztatná meg. Mondván, ezzel megakadályozhatná a hasonló tartalmak terjedését is.
A Sioux megyei város, Orange City Iowán belül a legkonzervatívabb. Először egy igazgatósági ülésen merült fel: "a könyvtár miért költi a város pénzét morálisan megkérdőjelezhető irodalmakra, és amellyel nem a teljes közösség ért egyet." A 63 ezres gyűjteményből 168 tételt azonosítottak LGBTQ témakörben.
A petíciót egy helyi főiskola adjunktusa és a könyvtár igazgatósági tagja nyújtotta be februárban "A közösség értékeinek megőrzése a közkönyvtárunkban" címmel. A keresztény értékrend megőrzésére hivatkozott. A petíció nagyjából 350 aláírást szerzett, de csak ezer felett osztanák meg a könyvtárral és a városi tanáccsal. Egy konzervatív szervezet is felkarolta az ügyet. Minden házba felbujtó szórólapot küldött, amely a petíció aláírására buzdított. Biblia üzeneteket, statisztikákat tartalmazott az LMBTQ tagjairól.
Az aláírásgyűjtést elindító adjunktus végül úgy döntött, hogy lezárja az petíciót. Kijelentette, hogy nem tud azonosulni ezzel a fajta retorikával és viselkedéssel. Nem szeretné, ha ennek következtében írnák alá a lakosok a kérvényt. Hozzátette, hogy nem a könyvek teljes kitiltását szeretné a könyvtárból. Hanem átláthatóságot, és egy olyan rendszert, ahol a közösség tagjai megszavazhatják milyen irodalmat szeretnének a könyvtárban látni. A könyvtár igazgatósága kijelentette, hogy nem szeretne könyveket kitiltani. Az intellektuális szabadság alapjait vallja. "Nem illegális Iowában melegnek lenni. Az LGBT tagjainak is jog van hozzáférni a könyvtári anyagokhoz (...)" Nem távolít el személyek vagy csoportok ellenérzése miatt dokumentumot. A közösség véleményét azonban szívesen meghallgatja. (ref.: Habók Lilla)

Dicső Zsolt, az Illyés Gyula Megyei Könyvtár munkatársa hajléktalanszálló munkatársa volt korábban. Könyvtárosként nagy gyakorlata van a lakással nem rendelkezők megértésében és ellátásában. Ezek alapján eloszlat néhány tévhitet, illetve javaslatot tesz:
- A köznyelvi "hajléktalanszállás", pontosan a Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye és Átmeneti Szállása, Nappali Melegedő és Népkonyha (Szekszárdon) az a hely, ahová ha bekerül a hajléktalan, a hajlékosok azt hiszik, a hajléktalannak már rendben is van az élete. Sok mindent biztosít az intézmény, ágyat (matracot) éjszakára, nappal bent tartózkodhatnak, ételmelegítési (ha van étele) és mosási lehetőséget, tévézést, valamint segítenek az iratpótlásban is, de ezek fejében természetesen be kell tartani a "házirendet".
Mint gyakorta ily esetekben, ahol sok ember van összezárva, adódnak konfliktusok is, például bántalmazás és lopás. Sokan ezek miatt nem veszik igénybe a szolgáltatásokat. Őket az utcai szociális munkások segítik. Ezek a szolgáltatások nagy segítséget nyújtanak a hajléktalanoknak, de kikerülésüket jelenlegi státuszukból nem tudják megoldani. (Dicső Zsolt)

A külföldről ideköltözött iskolások a tanárok részéről nagyon sok támogatást, segítséget, türelmet és kitartást igényelnek ezért a tanároknak nem egyszer segítségre van szükségük. Ha a tanár idejének legnagyobb részét a nehézségekkel küzdő diákok kötik le, ez az osztály többi tagjainak rovására történik amit a szülök egy része kimondottan rossz néven vesz. (...) Ezért a Nilo Mäki Intézet kiterjesztette működését és 2015 óta - ez volt a nagy bevándorlási hullám ideje - a nagyik és nagypapák már olyan gyerekekkel foglalkoznak, akiknek a finn 2. nyelvük az anyanyelvük után. Ennek megvalósításában Hanna Pöyliö-nek van jelentős szerepe.
Hetente egy alkalommal a nagyik és nagypapák iskolákba látogatnak el, ahol a tanárok által kiválasztott tanulókkal olvasnak együtt vagy kettesben kb. fél óráig, esetleg egy kicsit hosszabban is; ritkábban nem egy gyerekkel, hanem kettővel. Ilyenkor a gyerekek osztatlan figyelemben, megértésben és szerető támogatásban részesülnek.
A gyerekek könyvjelzőt kapnak és minden alkalom után egy kis matricát ragaszthatnak a könyvjelzőre. A nagyik / nagypapák szabad mozgását az iskolában egy "névjegy" biztosítja. Egy iskolai évben mindkét félévben 10 alkalommal találkozik a 2-6. osztályos tanuló a nagyival vagy a nagypapával. Ennek nemcsak az olvasás szempontjából van jelentősége, hanem azért is, mert a mai modern társadalomban már sok olyan fiatal van, aki a saját nagyszüleivel ritkán, vagy egyáltalán nem találkozik. Az év végén a tanulót a Nagyik / Nagypapák diplomával dicsérik meg a szorgalmas, lelkes és ügyes részvételt.

Ahogy gyarapodik a digitális technológia áldásaiból részesülők tábora, úgy nő a társadalmi szakadék köztük és azok között, akik anyagi vagy más okból kimaradnak e földi javakból.
Az úgynevezett "hozzáférési szakadék" szűkülése leginkább a nagy cégek infrastrukturális beruházásainak köszönhető, ám ahogy arra Molnár Szilárd, az Információs Társadalom nemrég megjelent tematikus számában közölt tanulmányában rámutatott, nekik "csak az a fontos, hogy minél több fogyasztót lehessen elérni, minél több felhasználóhoz lehessen eljuttatni a reklámokat". A helyzetet súlyosbítja, hogy miközben a digitális eszközök tudatos használata, az ezzel kapcsolatos kompetenciák fejlesztése szempontjából a gyerekkor lenne az ideális időszak, a magyarországi közoktatásban az informatika jobbára a "futottak még" tárgyak között szerepel. A szakiskolák esetében is az lett a fő cél, hogy a diákokat mielőbb kilökjék a munkahelyekre, pedig nekik is minden korábbinál nagyobb szükségük lenne az informatika magas szintű ismeretére.
Becslések szerint a fejlett gazdaságok legfeljebb 10 százalékban tartanak igényt olyan dolgozóra, akinek nincs legalább minimális informatikai alapismerete. Hollandiában, Svédországban pedig az ilyen, alacsonyan képzett munkavállalóra ma már két-három magasan képzett jut, Magyarországon egynél is kevesebb - derül ki az idézett tanulmányból.

"...a könyvtári felhasználók száma 2,3 millióról 2,6 millióra nőtt" - olvashattuk egy évejeli nyilatkozatában. A múlt héten pedig:
- A teljes magyar népesség kilenc százaléka könyvtárhasználó, ezért van még hova gyarapodni és haladni, ám a szakmai ambíciók azt mutatják, hogy jó irányba haladunk: az új eszközöket arra kell használni, hogy még nagyobb százalékban váljanak könyvtárlátogatóvá az emberek. Ebben segíthet az, ha már az iskolában hozzászoktatjuk a diákokat a könyvtárak használatához. Ha fiatalon megszeretik a könyveket és a könyvtárakat, akkor bízhatunk abban, hogy felnőtt korukban is könyvtárhasználók maradnak. Ez viszont nagy szakmai kihívás, hiszen fel kell venni a harcot az olyan lezüllesztő kulturális tartalmakkal szemben, amelyek a könyvtárak értékes minőségi kultúrájától térítik el a fiatalokat. A könyvtári dolgozók vívják ezt a harcot, a kormány pedig támogatja a küzdelmüket - mondta az államtitkár.

Bács-Kiskun megyei könyvtárként a szentkirályi is a kecskeméti Katona József Könyvtár hálózatának tagja. A területi elven szerveződve más lehetőség nem is lévén, a kiterjedt Bácstudástár része link . A közösségi házzal együtt működő létesítményt link 2009-ben adták át. Fotók a közel 2000 lakosú, ásványvizéről elhíresült település könyvtárról: link

Nyuszkamarcsinak és barátainak közös kiállítása nyílt a Móricz Zsigmond megyei könyvtárban link .
Hallottak már Nyuszkamarcsiról? Ha nem, bemutatjuk: egy aranyos, zöld ruhás nyuszi és alkotója, Kazainé Gégény Mária, akinek a gyöngyfűzés és az üvegfestés mellett a textiljátékok készítése a legkedvesebb időtöltése. Nemrég úgy határozott, hogy másoknak is megmutatja a legszebb mackóit, legformásabb manóit és igen, a legpiszébb nyuszijait is. A napokban a megyei könyvtárban kiállítása nyílt Nyuszkamarcsinak és barátainak, akik mind tagjai a Nagyhalászi Eszterlánc Kézműves Egyesületnek. Különlegességük, hogy csak természetes anyagokat használnak, egyedi darabokat készítenek, ezzel is ápolva a kézműves hagyományokat.
Kazainé Gégény Mária neve nem ismeretlen a megyeszékhelyen, hiszen 2012-ben a Térgalériában már bemutatkozott a Játék az életem című tárlatával. A Népművészeti Egyesület tanfolyamán megtanulta a Waldorf-babák készítését, 2016-ban Nagyhalászban az Anóka Eszter Városi Könyvtár húsvéti dekorációs versenyén I. díjat kapott a piros kertésznadrágos nyuszija. Főként gyerekeknek, de felnőtteknek is szeret örömet szerezni saját készítésű játékaival. (SZON)
- Húsvéti ablak- és ajtódíszek készültek a pápai könyvtárban. - A húsvétra hangolódás jegyében telt a Jókai Mór Városi Könyvtár link márciusi kézműves foglalkozása.
Sztyéhlikné Tóth Tünde könyvtáros vezetésével a szombat délelőtti alkalmon szülők és gyermekeik együtt alkothattak húsvéti nyuszit formázó ablak- és ajtódíszeket, különféle színű rajzlapból sablonok mentén kivágva, majd összeragasztva a részeket, szemet, orrot és változatos díszítőelemeket illesztve az alkotásra. Mint megjegyezte, a papírmunka jól fejleszti a gyermekek kézügyességét. (VEOL)

Internetezhetnek majd a könyvtárban link - Pély faluban is elindulhat hamarosan a Digitális Jólét Program Pontok fejlesztése. A pélyi község vezetője arról szólt, a projekt keretében infokommunikációs eszközöket kapnak, melyet a helyiek díjmentesen vehetnek majd igénybe. Ari Norman kifejtette, a pályázati csomagban három laptopot kapnak a szükséges szoftverrel, valamint két-két tabletet és okostelefont is. Ezeken kívül projektort és multi­funkciós nyomtatót is tartalmaz a digitális fejlesztés.
A polgármester közölte, az érdeklődőket az eszközök használatában segíteni ­fogja egy mentor is, akinek hetven­órás továbbképzése szintén a pályázat része. Ari Norman örömét fejezte ki a lehetőség miatt, hiszen így olyanok is megismerkedhetnek a digitális világgal, akiknek ­anyagi helyzete ezt esetleg nem ­teszi lehetővé. A mentor nagy segítséget nyújthat majd az idősek ismereteinek bővítésében is.

Egy cipő télre, egy meg nyárra - ennyit engedhet meg magának ma egy könyvtáros, levéltáros. Közel tízezer ember dolgozik Magyarországon ebben az ágazatban, fizetésemelést utoljára több mint tíz éve kaptak. Megszűntek a pótlékok, a bérüket nem rendezik, sokan inkább elmennek tanárnak vagy pedikűrösnek, mert még az is vonzóbb alternatíva, mint havi nettó 100 ezer forintért könyvtárosként dolgozni.
- "Sokáig titkoltam ezt, mert valahol szégyelltem. De mára olyan elkeseredettség van bennem, hogy akinek csak tudom, elmondom, mennyi a fizetésem. Tudják csak meg az emberek" - mondja egy 34 éve könyvtárosként dolgozó nő. A nevét nem szeretné, ha leírnánk, de annyit elárul, hogy egy Pest megyei kisváros önkormányzati fenntartású könyvtárában dolgozik. Egy személyben könyvtáros és vezető is, mellette egy hatórás kolléga dolgozik, de már ő sem sokáig: nemrég bejelentette, hogy inkább elmegy pedikűrösnek, mert nem él meg a fizetéséből. "Ma délelőtt pont jönnek is állásinterjúra. De már előre félek tőle, amikor el kell mondanom, hogy kb. nettó 110 ezer forintot tudunk fizetni. És ebben már két pótlék is benne van" - meséli. Nem ő az első, aki a fizetés miatt kopik ki mellőle, sokan mentek el az elmúlt években például tanárnak, mert még a pedagógus életpályamodell lehetőségei is vonzóbbak voltak, mint nettó százezer forintért a könyvtárban maradni.

A pécsi kulturális államtitkár ezzel bebizonyította, hogy ő az ország legoptimistább fideszes képviselője. Azok a pécsi könyvtárosok azonban, akik bérmelést követeltek, már nem mosolyogtak, amikor szembesítettük őket azzal, mit mondott róluk a kulturális államtitkár. Hogy ők nem is tiltakoztak, és nem dühösek voltak, hanem egyetértettek vele, és együtt mennek majd tovább az úton, kézenfogva is talán. A könyvtárosok viszont egészen másképpen emlékeznek a történtekre.
A politikusok általában csípik, ha fogadóbizottság megy eléjük, csak nem az affélét, amilyen szerdán Pécsett a kulturális államtitkárt fogadta, béremelésért demonstráltak ugyanis. Ráadásul olyanok, akiket egészen biztosan az utolsó helyek egyikére sorolnának egy százas listán, ha azon csak foglalkozások lennének rajta, és az lenne a kérdés, hogy kik fognak elsőként tüntetni, béremelést követelni, kiállni arccal, névvel is akár a hatalom emberével szemben. Ok, nem egy gazdatüntetés volt Brüsszelben, de mégiscsak megmutat talán valamit a magyar társadalom valós rezgéseiből.

Szombaton, a League of Legends bajnokságon várható a legnagyobb érdeklődés.
Radvánszki Gábor nyitóelőadásában az E-gészség, avagy haszontalannak tűnő eszközeink jótékony hatásáról beszélt, az e-receptről, az infó- és telekommunikációs készülékek hasznáról, a fejlesztésekről, arról, hogy jelentős segítséget nyújt az internet az egészségneveléshez, tájékoztat a betegség-megelőzésről, de nem szabad elhallgatni azt sem, hogy gyakran félretájékoztatják az érdeklődőket a témában.
Hétfőn délelőtt a robotokról, vagyis a mesterséges intelligenciákról, délután pedig a drónok harcáról szól egy-egy előadás. Ez utóbbi képet ad a pilóta nélküli repülő járművek világáról.
De idén sem maradhat el a biztonságos internetezés, az online vásárlás, illetve a szenvedéllyé váló használat veszélyeit összefoglaló szokásos téma sem.
- Lentiben egy nyugdíjasoknak szóló tájékoztatóval rajtolt el a sorozat, mely során az egészség, betegségek megelőzése témaköröket érintően mutattak be az időseknek hiteles weboldalakat. Ehhez kapcsolódóan a Civil Nyugdíjas Klub tagjainak előadást tartott dr. Fekete Zoltán, a lenti rendelőintézet szakorvosa az e- receptről, valamint Kánya Szilvia, az egészségfejlesztési iroda vezetője, az általuk szervezett szűrővizsgálatokról. Az idősek mellett a gyerekeknek is készültek a könyvtárosok, Mozdulj már! Címmel egészségtotóval várják őket, valamint könyvkiállítás nyílt a városi könyvtárban az egészséges táplálkozás jegyében. (ZAOL)

A könyvtárak régóta gyűjtenek hangzó és videoanyagokat, de ezek veszélyben vannak. Számos adat mehet veszendőbe, ha a hordozó tönkremegy, és nem sikerül tartós digitális hordozóra menteni. Könyvtárak és más kulturális intézmények ennek érdekében tettek már lépéseket: ...
Hogy a könyvtárvezetésre is jó benyomást tegyünk, idejekorán jeleznünk kell, hogy van érzékünk azon speciális eszközökhöz, melyeket projektünk megkíván. Ekkor néhány előzetes kérdést sem árt tisztázni:
- A jobb környezet lelassítja-e az anyag romlását, míg előteremtjük a forrásokat a digitalizálásra. (Ideális a 16 Celsius fok, ellenőrzött páratartalom, jó légcsere és tompított fény.)
- Vannak-e működő lejátszó eszközeink? Ha nincsenek, külső cég vagy partner kell hozzá.
- Felismerjük-e a romlás jegyeit? Mind az amerikai Nemzeti Filmmegőrzési Alap (NFPF), mind az AMIA használható ismeretek közöl a témában, míg az Association for Recorded Sound Collections honlapja (arsc-audio.org) a hangzó anyagokra jó. (Veszélyeztetett hangzó anyagok megmentése: tippek és források régi anyagok digitalizálásához; Murányi Lajos)

Már a nagykanizsai Családok Átmeneti Otthonában is elérhető a Halis István Városi Könyvtár Szabad-polc szolgáltatása. Az intézménybe első körben 400 különféle könyvet hoztak a könyvtár dolgozói. - Minden felajánlást elfogadunk módszeresen, és amit hasznosnak vélünk azt megpróbáljuk olyan helyre elhelyezni, ahol még egyszer életre kelhetnek ezek a könyvek, még egyszer előfordulhat, hogy belelapoznak, elolvassák. Mert sajnos ezekről a tulajdonosaik valamilyen oknál fogva lemondtak. Ennek ez az értelme és szeretnénk olyan helyre vinni, ahol talán ennek még haszna van, ahol talán ennek még örülnek - mondta Czupi Gyula a Halis István Városi Könyvtár igazgatója.

Baromi gyanús, ahogy kiválasztottak egy céget a gyűjtemény felújítás miatti elszállítására. Még március 10-én írt arról a Magyar Nemzet, hogy az Iparművészeti Múzeum (Imm) renoválásának egyik mellékszíntere a 170 ezer példányos iratgyűjtemény. Ez fontos és nehezen pótolható dokumentumokat tartalmaz, de valamiért csak az utolsó pillanatban találták ki, hogy gondoskodni kéne róla. Azt sem akárhogy, egy el sem készült raktárba kerülnének, letétbe egy magáncéghez, a piaci árnál többért.
A Párbeszédtől V. Naszályi Márta ezért feljelentést tett hűtlen kezelés miatt, ezt kedden írta ki a Facebookjára. Azzal indokolja ezt, hogy "úgy tűnik, a 170 ezres könyvtárnak link és adattárnak nincs gazdája, így kiszámíthatatlan, hogy mi fog történni vele."

Még sohasem volt ennyire fontos, hogy kritikus legyél!

Azt gondolnánk, hogy a tudomány fejlődésével, az iskolázottság bővülésével az ezoterikus, áltudományos tanok fokozatosan visszaszorulnak. Éppen ezért a racionális gondolkodás hívei sokáig úgy gondolták, elegendő az emberekhez eljuttatni a korrekt információt, és az szinte automatikusan el fog vezetni ahhoz, hogy a megfelelő következtetéseket levonják, és soha többé ne fizessenek előző életekről és angyalokról szóló tanfolyamokért. Megdöbbentő a felismerés, hogy még egy színtisztán matematikai feladat megoldásában is mennyire befolyásolnak minket előítéleteink. Két évvel ezelőtt egy amerikai tanulmány - amelyben a tesztalanyoknak feladványt kellett megoldaniuk - frappánsan mutatta be, hogy politikai nézeteink mennyire torzítják elemzési képességeinket.
A feladat matematikailag egyszerű, de olyan formájú, hogy sokan nem képesek jól megoldani. Egy hipotetikus bőrkrémteszt eredményéből kell levonni a következtetést: javítja-e a kiütéses bőr állapotát, vagy éppen rontja? A kísérleti alanyok négy számot kaptak a kísérlet kimeneteléről. E szerint 223-an voltak, akiket kezeltek a krémmel, és javult az állapotuk; 75-en, akiket kezeltek, és romlott az állapotuk; 107-en, akiket nem kezeltek, és javult a bőrük; és végül 21-en, akiket nem kezeltek, és az állapotuk romlott. A feladat értelmezését nehezíti, hogy a kezeltek száma (223+75=298) jóval nagyobb volt, mint a kontrollcsoporté (107+21=128). Aki egyszerűen a legnagyobb számot nézi, az könnyen arra a következtetésre jut, hogy a kezelés hatásos. Pedig itt az arányokat kell figyelembe vennünk! A kezeltek 75 százalékának javult az állapota, a kontrollcsoportban viszont 84 százalékos volt ez az arány. Tehát a krém valójában akadályozta a bőrprobléma spontán gyógyulását! A feladatot csak a tesztalanyok 41 százaléka oldotta meg helyesen.

Ömlenek az álhírek Moszkvából, és beszivárognak a magyar nyilvánosságba. 2014 óta érezhetően terjed Magyarországon az orosz dezinformáció. Az ukrajnai háború és aztán a menekültválság adott lendületet itthon az álhírek terjedésének. Itt a 444 orosz befolyásról szóló videósorozatának második része. - A dezinformáció akkor sikeres, ha nagy befogadó tábora van. Ezért kérdés, hogy miért olyan alacsony a közintézményekkel szembeni bizalom szintje?

A Grand Valley Állami Egyetem (Michigan) alapképzéses hallgatónak körében végzett online felmérés 773 válaszának elemzése azt mutatja, hogy a kérdőíven szereplő 14, az információs műveltséghez köthető szó és kifejezés közül a legtöbben a szakirodalmi hivatkozás (citation, 87,11%) és a bibliográfia (bibliography, 86,64%) szót ismerik. Mindkettő gyakran előfordul az órákon és a használóképzésben. Emellett már középiskolás korukban is találkozhattak velük a hallgatók. A kulcsszó (keyword, 84,75%), a teljes szöveg (full text, 82,44%) a referátum (abstract, 79,22%) és az adatbázis (database, 72,51%) ismerete annak köszönhető, hogy az információkereséshez kötődnek, így a használóképzésnek is tárgyai. Esetükben leginkább célirányos, gyakorlati tevékenységekről van szó, amit az is mutat, hogy a hallgatók fogalmi ismeretei gyengébbek ezen a téren, például az adatbázist definiálni már sokan nem tudják. A lektorálás, szakértői bírálat (peer review, 63,03%) esetében bizonytalanság volt megfigyelhető, amihez az is hozzájárult, hogy a több száz megvizsgált tantárgyleírásban számos eltérő megfogalmazás található ezzel a fogalommal kapcsolatban, így előfordult a válogatott cikkek vagy a referált folyóirat kifejezés is. Az 50%-ot kissé meghaladó sávba esik a folyóirat (journal, 54,38%), a katalógus (catalog, 52,41%), a nyílt hozzáférés (open access, 51,44%) és a tárgyszó (subject heading, 50,85%). (...)
Ötven százalék alatti ismertséget mutatott a tudományos (scholarly, 41,12%), az (információ)forrás (source, 37,48%) és az állomány (stacks, 22,25%). (A scholarly szó és a vele alkotott kifejezések a magyarra történő fordításkor is okoznak gondot [A ref.]) (Értik-e a hallgatók az információs műveltség nyelvét?; ref.: Koltay T.)

A magyar, aki milliók életét mentette meg, és Porsche is lopott tőle. - A magyarok többségének fogalma sincs róla, ki Barényi Béla, ez azonban nem őt minősíti. Arra ott vannak azok a fejlesztései, amelyek alapvetően változtatták meg és határozzák meg azóta is az autóipart.
A magyar autó réges-rég az itt gyártott vagy összeszerelt külföldi autókat jelenti, és amikor még voltak magyar autók, akkor sem veszélyeztették az akkori nagyok érdekeltségeit, még Európában sem. Azt viszont túlzás és nemzeti büszkeségen alapuló nagyotmondás nélkül kijelenthetjük: magyar származású autós szakembereket az automobilizmus kezdeteitől napjainkig joggal emlegetnek a legnagyobbak között. (...)
Barényi már a Mercedes-Benz megbecsült munkatársa volt, annak ellenére, hogy 1939-ben azzal mutatkozott be a cégnél, hogy elmondta, gyakorlatilag mindent rosszul csinálnak. A cég vezetőinek bölcsességét jelzi, hogy nem sértődött elutasítással reagáltak, inkább műhelyt és pénzt biztosítottak számára. Az egyik legjobb döntésüknek bizonyult.

Ijad Madisch arra a meggyőződésére alapított vállalkozást, hogy a tudomány akkor fejlődhet igazán, ha a kutatók tudnak egymásról és arról, melyikük mit csinál.
A kutatók Facebookja. A tudomány forradalmasítója. A német gyártmányú Google. Egy kis Szilícium-völgy Berlinben. Nem takarékoskodik a hangzatos jelzőkkel sem a ResearchGate link tudományos közösségi hálózat alapítója és főnöke, Ijad Madisch, sem a vállalkozásáról beszámoló sajtó. Világszerte 14 millió körül jár azoknak a tudósoknak a száma, akik benne vannak ebben a hálóban: megtalálható a profiljuk, olvashatóak a publikációik. Bár a közvélemény kevésbé ismeri, ma már a ResearchGate a legnagyobb internetes tudományos közösség, maga mögé utasítva az Academiát és a Mendeley-t. A cég világszerte több mint 300 embert foglalkoztat. (Nevének semmi köze a Watergate-botrány óta szokásos közhelyszerű szóalkotáshoz, hanem azt jelenti, amit mond: a kutatás kapuja.) A Facebookhoz valamelyest hasonlóan a felhasználói kapcsolatban vannak kollégáikkal, és automatikusan megkapják az érdeklődésüknek megfelelő híreket. Ez pedig nem csekélység, hiszen manapság olyan tömegű publikáció jelenik meg, hogy még egy szűkebb szakterület fejleményeit is nehéz figyelemmel kísérni.
Madisch egyszerűen a Nobel-díj elnyerésére pályázik tudományos hálózatával. Vállalkozó kedvét az ereiben csörgedező arab vérrel magyarázza. Ő már Wolfsburgban született 1980-ban, de a szülei Szíriából érkeztek. Apja bevándorlóként alapított körorvosi magánpraxist Alsó-Szászországban.

... és persze ki is egészíthető a katalógus a virtuális példányokkal. (MG)
- Száz évvel ezelőtt ezen a napon született Szabó Magda. Ebből az alkalomból is érdemes (akár újra is) elővenni írásait. Jó hír, hogy három tucat teljes kötet és 375 hosszabb-rövidebb mű teljesen legálisan elérhető ingyen az interneten.
Közel két évtizeddel ezelőtt hozták létre az azóta a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz tartozó Digitális Irodalmi Akadémiát (DIA), melynek alapító tagjai között ott volt Szabó Magda is. Így mi sem természetesebb, minthogy az írónői művei felkerültek az ingyen olvasható e-könyvek gyűjteményébe. A DIA-ban elhelyezett műveket két módon lehet olvasni. Egyrészt a címekre kattintva böngészőből, akár számítógépen, akár telefonon. Másrészt akinek androidos készüléke van, annak érdemes letöltenie a Google Play áruházból ingyenesen telepíthető DIA Olvasó nevű alkalmazást link . (HVG)

Érdemi ellenőrzés nélkül zúdítottak 5,5 millió kísérleti tankönyvet az iskolák nyakába. A pedagógusok és a szülők többsége elégedetlen az állami kiadványokkal.
Az állami kiadású tankönyvek megrendelési aránya folyamatosan csökkent (2017-ben már csak 67%-nál tartott), míg a magánkiadóké - a kormányzati ellenszél dacára - ugyanennyivel nőtt - állítja a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (Tanosz) az állami tankönyvterjesztést végző Kello adatai alapján.
A kísérleti tankönyveknek 1-4. osztályban a legmagasabb (51-52%) az elutasítottsága, míg középiskolai tankönyveknél "csak" 17%-os a visszaesés. Mint korábban beszámoltunk róla, nemcsak a pedagógusok, hanem a szülők több mint 80%-a sem elégedett az állami (kísérleti) tankönyvek minőségével.

Összesen legalább 2 milliárd forint állami támogatást kapott 2013 óta Leslie Mandoki, a Németországban élő rockzenész és producer. A legnagyobb összegű támogatást egy 56-os könyvre és filmre kapta, és a kiadványhoz kapcsolódó három koncertre. A könyv sohasem került kereskedelmi forgalomba, de most szereztünk egy példányt, és részletesen ismertetjük. (...) Bruttó 1,8 milliárd 1 könyvre, 1 filmre és 3 koncertre.
A Mandoki cégének adott állami támogatás mértéke ahhoz képest különösen nagy, hogy a teljes magyar könyvkiadás támogatására összesen 658 millió forintot költött a magyar állam 2017-ben, vagyis Mandoki könyve és a mellé rakott koncertjei több mint kétszer annyit értek a magyar államnak, mint az összes többi könyv együttvéve Magyarországon.

A Gloveye tulajdonképpen egy okoskesztyűt gyárt - amivel a gyengénlátók képesek olvasni. A felhasználó a telefonjával beszkenneli a szöveget - az alkalmazás szól, hogy ha nincs az egész oldal a képen - majd az ujját egy görgőn húzva tud előre és hátra haladni a szövegben. A telefon Bluetoothon kommunikál a kesztyű mutatóujjában található Braille cellával, ami mindig az adott karakterhez tartozó Braille jelet formálja és így a felhasználó az ujjbegyével érezheti azt. A kesztyű tulajdonképpen olvas, olyan mintha a júzer Braille szöveget olvasna a saját ujjával, miközben valójában nyomtatott szöveget olvas az eszköz segítségével.

A BBC szerdán közzétett éves munkatervében szerepel egy új vállalás: a brit közmédia újságírói idén 1000 iskolába látogatnak el, hogy ott az álhírek felismerésére oktassák a gyerekeket. A projekt indoklása szerint az álhírek terjedése veszélyezteti a tényeken alapuló társadalmi vitákat, és rontja az újságírás hitelét is, ezért az olvasókat fel kell készíteni arra, hogyan tudnak különbséget tenni a hihető információk és a kamuhírek között.
A BBC szerint a 12 és 15 éves kor közötti fiatalok különösen veszélyeztetettek, mert a közösségi médiában eléjük kerülő hírek között nehezen navigálnak, már csak azért is, mert a Facebookon alapvetően minden megosztott poszt ugyanúgy néz ki.
A BBC ezen kívül szeretné újra összehozni a briteket, ugyanis úgy látják, egyre megosztottabb az ország. Az álhírek elleni fellépés és az oktatási szerepvállalás szerintük ebben segítheti majd őket. (Telegraph)

Vajon hány januári éjszakán át viselném el ágyként a buszmegálló padját? Mit tennék meg csak azért, hogy még negyed órát a meleg buszon utazhassak? És, mi van, ha már a kutyának sem kell egyetlen vagyontárgyam, amit pénzzé tehetnék? Kérdések, amelyekre egy kaliforniai hajléktalan világába vezető VR-szoftver kényszeríti ki a válaszokat. Társadalmi érzékenyítés a digitális technológia segítségével. A szoftver innen link ingyen is letölthető.

Összegyűjtöttük az általunk 10 legszebbnek gondolt várat ahová érdemes ellátogatni. Erdély területén számtalan történelmi nevezetesség, látnivaló található. Szinte méterenként szembesülhetünk a fényes régmúlttal és jelennel. Persze lehet, hogy önnek kedves olvasó más a véleménye, de pontos sorrendet hogyan is lehetne felállítani ennyi csoda láttán? Bízunk benne, hogy elnyeri tetszésüket a listánk!