A dokumentumállományt nulláról növelve egyre növekvő használói elégedettséget érhetünk el. A darabszám növekedésével később az elégedettség már egyre kisebb mértékben fog növekedni, s elér egy pontot, melyen túl a növekedés az elégedettség csökkenését vonja maga után. A jelenséget a hozamgörbe link írja le. Ezért érdemes a könyvtári állomány nagyságát az optimális minimumon tartani, s nem növekvő állományszintet beállítani. A magyar könyvtári állomány jelenleg jóval nagyobb az optimálisnál. Az alábbi kísérlet azt írja le - analógiásan -, miért sokall be a használó az optimálisnál nagyobb kínálattól. (MG)

- A Caltech szakemberei legutóbb arra voltak kíváncsiak, milyen agyterületek és hogyan vesznek részt a döntésben, mi befolyásolja a döntésképtelenséget. Kísérleti alanyaiknak 6, 12 és 24 kép közül kellett kiválasztaniuk azt, amelyik szerintük a legjobban mutatna kávéscsészére nyomtatva. Eközben funkcionális mágnesesrezonancia-vizsgálattal (fMRI-vel) figyelték az agyműködést. A vizsgálat két agyi régióban mutatott ki aktivitást; ott mérlegeli az agy a döntéshez szükséges erőfeszítést és a várható eredményt. A 12 választási lehetőségnél jóval nagyobb agyi aktivitást mértek, mint akár a hat, akár a 24 opció esetében. A kutatók úgy vélik, amikor növekedni kezd a lehetőségek száma (6-ról 12-re), akkor növekedni kezd a potenciális jutalom (olyan kép kerül a bögrére, amelyik tényleg tetszik), bizonyos határon túl (12-ről 24-re ugrás) viszont már nem éri meg az agynak a döntéshez szükséges erőfeszítés-többlet. Colin Camerer kutatásvezető szerint a 12 nem valamilyen mágikus szám az emberi döntéshozatalban, inkább átlagértéknek tekinthető. Az ideális lehetőségek száma szerinte nyolc és 15 között lehet, az elérhető jutalom és az opciók értékelésére tett erőfeszítés függvényében. A szakemberek a Nature Human Behavior folyóiratban publikálták megfigyeléseiket.

A kihívás segíthet a könyvtárosoknak megtalálni a saját hangjukat. Egy kérdést vagy egy hozzászólást lehet támadásnak tekinteni. De tanulni is lehet belőle. Felismerni, hogyan lehet kezelhetők a különbségek.
Sok könyvtáros nem elég bátor egy konferencia-előadáshoz sem a Library Journal szerzőjének tapasztalata szerint. Inkább csak szeretnének túl lenni rajta. Ahelyett, hogy élveznék, hogy megoszthatják a gondolataikat kollégáikkal. Talán a nehéz kérdésektől vagy a közönség egy tagjától tartanak. Nem lehet kiszámítani mit tartogat a kérdésszekció. De a felkészültség és a "ne vedd személyeskedésnek" gondolkodásmód segíthet.
A szakmabeli kollégák nagyobb eséllyel szokták úgy érezni, hogy kérdést kell feltenniük az előadónak. Néhányan úgy érzik, ilyenkor saját ötleteiket és tapasztalataikat kell megosztani. Ha az előadó megkérdőjelezhető ötleteket, vagy megismételhetetlen projekteket mutat be, vagy egyszerűen csak tájékozatlan, akkor nagyobb eséllyel számíthat kérdésekre.
Ha viszont sikerült legyőzni a félelmet, akkor felismerhető, hogy a kihívás kezelhető. Egy jó kérdés segíthet az előadónak még jobban kifejteni az ötletét. Részletezni egy kihagyott részletet, vagy tisztázni egy félreértést. De nagyon kell ügyelni a beszélgetés irányítására, hogy a közönség egyik tagja se terelje el a beszélgetés fonalát. Néhány tipp a szerzőtől:
- Ha a közönség tagja jó megfigyelést tesz, akkor egyszerűen csak meg kell köszönni. Ilyenkor a vita kezdeményezése csak visszaüthet.
- Tartsunk kis szüntet a diskurzus előtt. Ekkor pl. bemutathatjuk, ki irányítja a beszélgetést. A többi a beszélgetés folytatásán múlik, amiben lehet javítás, tisztázás vagy csak annak közlése, hogy nem tudjuk a választ.
- A kérdésre adott néhány visszacsatolással is időt lehet nyerni, például "Kérem segítene megérteni a nézőpontját...", "Megértem, miért aggasztja, hogy...", "Ez érdekes meglátás, amit eddig még nem fontoltam meg..:"
- A kérdést meg lehet nyitni a közönség felé is. Bár ez megkérdőjelezheti az előadó tudását a témáról.
- Ha a kérdés túlmutat az előadáson, akkor közölhető, hogy "attól tartok tovább kell lépnünk". Javasolható a téma megvitatása szünetben.
- Kerüljük az "ez egy jó kérdés" frázisokat, mert ez valójában semmit nem jelent.
A kapott tippet saját stílusunkra is átfogalmazhatjuk. A lényeg, hogy a kérdéseket és megjegyzéseket ne vegyük személyeskedésnek. Bár időbe telik magabiztosságra szert tenni, megfelelően felkészülve és pozitív gondolkodással minden kihívást eszközként lehet kezelni, hogy üzenetünk célba érjen. (ref.: Habók Lilla)

A HR szakma (munkaerő szakmai szintű kezelése) fontos. Olyannyira, hogy szakembereinek rendszeres képzéseket tartanak. De nem mindegy, hogy ezek a képzések mekkora hasznot hoznak a résztvevőknek. A szervezők ezért felkészítik a várható jelentkezőket. Azaz nemcsak meghirdetik a programot a nevek és előadók felsorolásával, hanem az előadókkal készített interjúsorozattal be is vezetik a leendő részvevőt a témába (ld. pl.: link link
link részben reklámcéllal, részben azért, hogy a résztvevő jobban fel tudjon készülni a témában, jobb kérdéseket tudjon feltenni maga és a jelen lévő szakmabeliek jobb épülésére.
Ne feledjük: a konferencia (szakmai találkozó) célja, hogy a részvevők viselkedése előnyös irányba változzék, hatékonyabban érjék el saját céljaikat. Magára adó, ténylegesen információt és tudást szolgáltató szakma e szerint gondolkodik. Ha egy konferencián ennek elősegítését információs eszközökkel nem tapasztaljuk, akkor esélyes, hogy a konferencia valóban csak a szervezők céljait szolgálja, a résztvevők szempontjai nem lényegesek.
Ha érdekel, hogyan érdemes szervezőként, résztvevőként vagy előadóként felkészülni egy konferenciára, kattints ide: link (MG)

A szarvasi Városi Könyvtár link online katalógusán keresztül távolról is elérhetőek saját oktatási csomagjai. A Qulto Education (OPAC-hoz, vagy meglévő portálhoz kapcsolható) webes felület segítségével különböző tartalmakból prezentációs anyagot, játékos feladatokat tartalmazó oktatási csomagot állíthatunk össze könyvtári foglalkozáshoz; történelem, természetismeret, helyismereti órához. A felhő alapú webes alkalmazás alapvető funkciói: prezentációs anyag elkészítése, tárolása, megosztása és bemutatása.
A könyvtár olyan, a helyi kulturális és természeti értékek megismeréséhez oktatási csomagokat állít össze játékosítva (vö.: gamification), amelyek felhasználhatóak iskolai tanítási órákon, vetélkedőkön, szakkörökön. Az alkalmazás digitális táblán kivetíthető, megoldható feladatokat tartalmaz.
A feldolgozandó forrásokat a könyvtár városi intézményektől szerzi pl. Körös-Maros Nemzeti Park, Szarvasi Arborétum, Tessedik Sámuel Múzeum, ahol kiemelt feladat a környezeti nevelés, múzeumpedagógia. A Városi Könyvtár munkatársai segítségével elkészített egyedi online segédtananyagok, oktatási csomagok összekapcsolhatják a helyi intézményeket az iskolákkal, így minden intézmény érdeklődéssel fogadta a kezdeményezést, örömmel kapcsolódott be a munkába.
Az elkészített feladatok (kvíz, kirakó, idővonal, szókereső, stb.) publikálását követően elérhetővé válnak interneten keresztül: a link oldalon a KATALÓGUS-ra kattintva nyílik meg az szarvasi könyvtár OPAC-ja, ahová pl.: a "Szarvasi Értékek" cím beírásával találhatnak letölthető példákat, így akár az osztálytermek interaktív tábláin vagy számítógépen is kipróbálhatják eddig elkészített játékos feladataikat.
A tananyagokat a könyvtár szervezte Tanulás másképp c. szakmai találkozón mutatták be helyi iskoláknak. A fókuszban a tanítás, ezen belül a helytörténeti ismeretek átadása állt. A könyvtár munkatársai tapasztalatcserére várták az érdeklődő pedagógusokat, választ keresve arra, hogyan hozható közelebb a mai fiatalokhoz a történelem, az irodalom, a humán érték; milyen új módszertani lehetőségek állnak rendelkezésünkre a digitalizáció korában.

Csak papíron javult idén nagyot a magyar versenyképesség: a WEF máshogy mért, ám továbbra is csak a négy országban rosszabb a helyzet, mint a magyar gazdaságban.
Gyenge a tulajdonjogok védelme, magas a bürokrácia, a korrupció, elterjedt a szervezett bűnözés és rendkívül alacsony a társadalmi tőke. Komoly gondok vannak a vállalati dinamikával és az ehhez szorosan kapcsoló innovációs rendszerrel is. A jelentés szerint kevés Magyarországon az innovatív vállalat, a többség még mindig az olcsó munkaerőre építi termelését, termelékenységbővítő fejlesztésekbe pedig csak kevesen kezdenek. Ennek részben finanszírozási, és jogi részben tudásbéli akadályai vannak. Kevés a vállalatok közötti, valamint az egyetemek-vállalatok közötti együttműködés is.
Az innovációs pillérben van az ország legrosszabb osztályzata is, amelyet a kutatóintézetek kaptak. Eszerint bár Magyarország azon országok közé tartozik, ahol érdemi kutatások folynak, ezek minősége messze elmarad a világ elitjétől. A magyar kutatási eredmények idézettsége nagyon alacsony, a világszabadalmakban való magyar hozzáadott érték kevés található.
Mindez egyenes következményei az évek óta gyenge oktatási és szakképzési rendszernek. Az általános iskolások kompetenciái folyamatosan romlanak. A lakosság digitális írástudása az EU-átlag alatt van. A cégeknek pedig komoly kihívást jelent munkaerőt találni, amit tovább ront, hogy a még szabad munkaerő képzettsége és termelékenysége nagyon alacsony.
Bár a technológia a legtöbb ország számára elérhetővé vált az elmúlt évtizedben, a kormányzatok nem tudták kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket, és a termelékenység növelésére fordítani. Ennek oka elsősorban az intézményrendszerben, az infrastruktúrában és a humánerőforrás képességeiben van. Hiába van potenciálisan nagy lehetőség a technológiai újításokban, hiába érhető el szinte a teljes információs tudásbázis a társadalom számára, a fogadó csatornák az országok többségében nem alkalmasak arra, hogy átültessék ezeket a termelésbe és az innovációba, mert az oktatási rendszer nem tud felzárkózni.

A belga nemzeti könyvtár - Belga Királyi Könyvtár - link Brüsszel központjában számos hasonló profilú vendégintézménynek biztosít székhelyet link - egyebek mellett pl. a Bartók Béla Archívumnak. Kényelmes elérhetősége miatt tanulási lehetőséget biztosít a környék egyetemistáinak is - olvasótermeiben vagy kertjében. Impressziókat ld.: link
Honlapjuk "Rólunk" oldalán első helyen kínálják fel a kapcsolatteremtés eszközét: írj, nekünk, kérdezz tőlünk, tegyél javaslatot. (MG)

- tettük fel a kérdést a múlt héten. A kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
16 - inkább igen
3 - inkább nem
4 - ki vagyok akadva tőle
2 - nem tudnék nála jobb rendszert.
Hasonló kérdést tettünk fel 2011-ben és 2014-ben is. Így mód nyílik az összehasonlításra: link .
Úgy tűnik, hogy csökken a rendszer iránt elragadtatottak száma, miközben növekszik az "elég jó" minősítést adóké. Persze, jogos a kérdés: hogy mihez képest adják a válaszokat a válaszadók, minor a elég nagy eséllyel csak ezt a rendszert ismerik a műfajban? Alternatív megoldások pl. a lebegő állomány, és a könyvesboltokat, antikváriumokat is bevonó mikrotenderezés link - amelyekről, ugye, nincs tapasztalatunk. A rendszert mindazonáltal a szakma(politika)i akarat tartja fenn és tartja meg versenytárs nélküli megoldásnak. (MG)

Mivel a könyvtárak minőségét a használók saját céljainak elérése mutatja - a minőségirányítás szerint -, érdemes rendszeresen vizslatni, mi teszi használóinkat holnap sikeressé. Ezeket gyűjti össze és méri rendszeresen a PISA. Érdemes tehát a könyvtári tevékenységeket e célok felől visszatervezni. (MG)
- 2018-ban újfajta készségek mérésével bővült a PISA-teszt: a fejlett államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) úgy döntött, hogy mostantól a természettudományok, a matematika, a szövegértés, a közös problémamegoldás és a pénzügyi ismeretek mellett a diákok úgynevezett globális kompetenciáját is méri.
Hogy miféle tesztről van szó? Íme egy mintakérdés a keretrendszer leírásának 43. és 44. oldaláról. A feladatban két klímaváltozással kapcsolatos grafikont állítanak szembe: az egyiket egy tudományos cikk szerzője készítette az elmúlt néhány év hőmérsékleti adataiból, hogy igazolja, azok nem támasztják alá a globális felmelegedés koncepcióját, míg a másikon egy tanár tüntette fel az 1880-tól megmutatkozó hőmérsékleti trendet. A PISA-tesztet megoldó diákoknak az a feladatuk, hogy eldöntsék, az adatok alapján igaz-e a fiktív cikk állítása. Majd, miután megkapják azt az információt, hogy a cikket egy olajtársaság szponzorálta, fejtsék ki, milyen következményei lehetnek annak, hogy vállalatok szabályozás nélkül szponzorálhatnak tudományos kutatásokat...
Miért aktuális tehát a globális kompetencia mérése, miért lehet rá szükség? Politikai meggyőződés alapján változó, hogy az ember mit gondol az interkulturalitás, a multikulturális társadalom vagy a globalizáció kérdéseiről,
"de senki sem mondhatja, akármilyen ideológiai nézőpontból is indul ki, hogy ezek a témakörök nem váltak a mai világ lényegi, központi aspektusává - mondta Győri János, az ELTE PPK Interkulturális Pedagógiai és Pszichológiai Intézetének habilitált docense, az ELTE Radnóti Miklós Gimnázium tanára. - Akár úgy is közelíthetünk hozzá, hogy elutasítjuk a multikulturalitást, de a vitakultúra, a gyerekek szocializációja e körül szerveződik, ez most az egyik legfontosabb kérdés a világon."

Miközben sorra nyílnak azok a gyárak, ahol a robotok szinte emberi jelenlét nélkül termelnek, milliónyi olyan munkahely lesz, ahol a gépemberek és a hús-vér alkalmazottak egymás mellett, együtt dolgoznak majd.
A humán--robot együttműködés sikerességének két alapfeltétele van. Az egyik az, hogy a robotok mesterséges intelligenciáját (MI) úgy kell programozni, hogy felismerjék, mikor fárad el a hús-vér munkaerő, és a teljesítményt mindig az emberek éppen adott pihentségi szintjéhez igazítsák. Ellenkező esetben hamar olyan stresszhelyzet alakulna ki, amely hosszabb távon is csökkentené a kooperáció sikerességét. Az is fontos, hogy a közösen végzett feladatok - például műtétek - során a gépek tudatában legyenek, kik a kevésbé gyakorlottak a műtőben, és kik a szakértők. A robotnak segítenie kell a bizonytalanokat, viszont nem szabad feleslegesen korlátoznia a gyakorlott sebészeket.
A Massachusettsi Műegyetem (MIT) MI-fejlesztéssel foglalkozó laboratóriumában például három különféle munkakörnyezetet teszteltek. Minden csoportba két embert és egy robotot osztottak be, az elsőben az egyik hús-vér alkalmazott volt a főnök, a másodikban a két ember és a robot is önállóan tevékenykedett, míg a harmadikban a gépemberre bízták a munkafolyamat megszervezését és irányítását. A sokszor, sok szereplővel megismételt kísérletben az emberek rendre a harmadik megoldást találták a legjobbnak. És amikor indokolni kellett a döntést, többször elhangzott, hogy a "robot jobban megértett bennünket".
A robotok nemcsak a döntésekhez szükséges tárgyi tudás fejlesztésében és az általános intelligenciaszintben lehetnek jobbak, hanem abban is, hogy ki tudják szűrni a rossz döntések mögött álló káros érzelmeket, az előítéleteket vagy a személyes szimpátiákat. Chamorro-Premuzic szerint az is fontos, hogy míg a hús-vér főnökök hajlamosak saját magukat a csoport legfontosabb tagjának tartani, a gép menedzser - ha úgy programozzák - valóban a közösség érdekeit tartja szem előtt.

2018. október 12-én adták át ünnepélyesen az ország legújabb kamaszkönyvtárának kulcsát a Gödöllői Városi Könyvtárban link . A részleg egy funkcióját vesztett épületrészben kapott helyet. A korábban Infohídként működő helyiség elhelyezkedése szimbolikus: a gyermek és felnőtt könyvtárat összekötő folyosó tökéletes a kamaszok számára. Távol van a nagyobb forgalmú helyektől, elzárt, ugyanakkor üvegablakaival mégis a tágasság érzetét kelti. Kialakítása, tervezése során a gödöllői könyvtárosok a fiatalok segítéségét kérték: tervezőpályázatot írtak ki, hogyan rendeznének be ők egy könyvtárat maguknak. Az eredmény egy otthonos, modern, szerethető hely, melynek különleges atmoszférája van.
A Híd pilléreit 2015 körül kezdték el lerakni, amikor a gödöllői városi könyvtár megszervezte az Olvasók Diadala nagyszabású, olvasásfejlesztési vetélkedőt. A játék eredményeként létrejött egy elektronikus könyvválasztó adatbázis, Könyvsú-GO néven, ami lassan két éve működik és folyamatosan töltődik ifjúsági könyvekkel. Több kamasz klub is indult ebben az időben, létrejöttek fiatalokból álló kisközösségek, melyek hamarosan kinőtték a gyermekkönyvtárat, és szükségessé vált egy új közösségi tér kialakítása. Az elmúlt három évben folyamatos fejlesztések történtek, megalakult az ifjúsági gyűjtemény, mely a Könyvsú-GO tematikáját alapul véve olyan népszerű témákba sorolja a kamaszoknak szóló köteteket, mint pl. Az élet játéka (a felnőtté válás könyvei), Titokzatos bűntény (a krimik), Most akkor járunk? (a romantikus könyvek) vagy a Rossz voltam (az úgynevezett rázós könyvek).
Berendezés és lehetőségek: süppedős szőnyeg, párnák, fotelok. Közösségi alkalmak helyszíne. Csocsó, telefontöltés szobabiciklin, xbox, digitális rajzpad, üzenőfal, társasjátékok, képregények, dvd-k és zenei cd-k. Tágas íróasztalok laptoppal és internettel. A híd egyik végénél kiállítórész.

- Informálással
- Internetkapcsolattal
- Online pályázat leadásában való segítséggel.
Bővebben: Esélyes, hogy a támogatásokra leginkább rászoruló emberek mindhárom területen szükséget szenvednek. A közkönyvtárnak viszont lehetőség, hogy új használókat szerezzen, akik számára a könyvtár fontosabb, mint a tehetősebb emberek számára. A lehetőség több, mint internethasználati tanfolyam, ugyanis a tevékenység konkrét, funkcionális, magas használói motivációval. (MG)
A hír tehát: Három támogatási kategóriában 20-45 ezer forint közötti vissza nem térítendő támogatást osztanak ki energiatakarékos hűtő, fagyasztó és mosógép cseréjére az Otthon Melege program novemberben újranyíló fordulójában, mivel a kormány a tavalyi pályázat 600 milliós eredeti keretét idén 2 milliárd forintra emelte - jelentette be egy mai sajtótájékoztatón Weingartner Balázs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára jelezte, hogy pályázni november 5. és 19. között kizárólag elektronikusan lehet majd és az egyes térségekben csak egy adott napon, mindössze 4 órán keresztül lehet majd benyújtani a támogatási kérelmeket.

Egy EU-s döntés hatására csökkentené a kormány az e-könyvek áfáját - ez derül ki Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkárának válaszából, amelyet az LMP-s Ungár Péter írásbeli kérdésére adott.
Ungár azért kérdezett rá a hangos- és az e-könyvek áfájára, mert az Európai Unió országainak pénzügyi- és gazdasági minisztereit tömörítő Gazdasági és Pénzügyi Tanács (Ecofin) október elején elfogadott egy előterjesztést, amely alapján az e-könyvekre és a hangoskönyvekre is vonatkozhat a nyomtatott könyvek kedvezményes áfa-kulcsa.
Bár Ungár a kérdést az emberi erőforrás miniszterhez intézte, helyette a pénzügyminiszter Varga Mihály nevében Tállai válaszolt, aki azt írta, az Ecofin-ülésen született politikai megállapodás valóban lehetővé teszi majd, hogy a tagállamok kedvezményes áfakulcsot alkalmazhassanak az e-kiadványokra is a papíralapú kiadványok mellett, de ezt még nem hirdették ki, ezért jelenleg még folyik az alkalmazandó adómértékekkel kapcsolatos döntést előkészítő vizsgálat.
Tállai hozzátette, a hangoskönyvekre egyébként már most is, 2007 óta a papíralapú könyvekkel azonos, 5 százalékos áfakulcs érvényes.

Az e-book és a nyomtatott könyv árképzésének kérdését a KIT-hírlevél előző száma korrekten áttekintette link , annyi kiegészítést tennék hozzá, hogy a szerző jogdíja a könyv árának 6-12%-a körül mozog, attól függően, mennyire elismert és kívánatos név a kiadó számára, emellett érdemes a kolléganő elemzésében foglalt költségek között a tárolási költségeket is kalkulálni. Az e-book (azonos áfa mellett) akkor lehetne jelentősen olcsóbb a nyomatott könyvnél, ha nagy letöltésszámot generálna. A nyomdaköltség jelentős tétel, azonban a digitális könyvnyomtatási technikák ma már lehetővé teszik az egyszerűbb kötésű könyvek gyors utánnyomását, tehát az ebben rejlő kockázat - ügyes piacelemzéssel és logisztikával - jelentősen csökkenthető is. Pár százas nagyságrendű letöltés tehát aligha jelent akkora megtakarítást, amennyit esetleg azzal veszít a kiadó, ha a nyomtatott termékének teremt konkurenciát, így érdemes viszonylag közel tartania a hagyományos könyv és az e-book árakat. A nyomtatott szépirodalmi kötetek esetén a kiadók - egyes vélekedések szerint - egy műből körülbelül 1500 eladott nyomtatott könyv után kezdenek elégedettek lenni, míg a tízezer eladott példány már egyértelmű sikernek számít. Úgy vélem, hogy a kiadók az üzleti érdekeik alapján hozzák meg a döntéseiket, így az e-bookok árának drasztikus zuhanása nem várható, sőt, egy adócsökkenés sem feltétlenül a teljes mértékében jelenik meg elektronikus doksik árában. Úgy gondolom, hogy ilyesmi több tízezres letöltés esetén lenne elképzelhető, azonban a magyar nyelvterület által biztosított vásárlói piac messze nem hasonlítható az angoléhoz, de még a németéhez sem, ahol azért jelentősen nagyobb számokban gondolkodnak.
A hazai könyvpiac egyik átka nézetem szerint az, hogy a marketing-költségeket kénytelen minimalizálni, és főként a "biztos befutók" eladási motorját pörgetni. Nézetem szerint az állami beavatkozásnak ott lenne igazán nagy hatása, ha az állam az irodalomnépszerűsítésbe, olvasásmarketingbe fektetne jelentős erőfeszítéseket. (Horváth Sándor Domonkos)

Sok embertől hallani, hogy mindennapi teendői mellett nem fér bele az életébe, hogy szépirodalmat olvasson. Ráadásul órákon keresztül egy könyv társaságában üldögélve viszonylag kevés külső inger ér minket, ami szokatlan lehet a hétköznapi működésünkhöz képest, s nehézséget okozhat figyelmünk fenntartásában.
Egy kutatás szerint míg az emberek átlagos figyelmi terjedelme 2000-ben 20 másodperc volt, addig ez az érték 2015-re 8 másodpercre csökkent. Azért nem kell teljesen megijedni: arról a teljesítményről van szó, amikor egy inger átmenetileg ragadja meg a figyelmünket. A szándékosan fenntartott figyelem ennél jóval hosszabb időintervallumot képes elérni, kb. 20 percet, jelentősebb elkalandozás nélkül.
Annyi bizonyos, hogy az online térben sokkal felszínesebb, szkennelésszerű, ugrándozó olvasást végzünk. Egy regény fiktív valóságában elmerülni azonban egészen más élmény.
Hiába, hogy megváltozott a világ és benne az ember is, pszichológiai kutatások szerint is érdemes kitartanunk a könyveink mellett. Összegyűjtöttük neked a legfontosabb okokat.
1. Minél több szót ismersz, annál differenciáltabban látod a világot
2. Megtanulsz mások bőrébe bújni
3. Egy jó könyv változásokat indíthat benned
4. Ha sokféle könyvet olvasol, elfogadóbb leszel
5. Ha rendszeresen olvasol, tovább élsz és még többet olvashatsz
6. Minden könyv mentális kijárat.

Az MTI Sajtóadatbankra támaszkodó kimutatás nem jelzi, hogy mit nevezünk iskolai könyvtárnak - pl. tagiskolák esetében.

A hírek és az álhírek között van egy új szürke zóna: a hírzaj. Az álhírek mellett immár ezt az információs zajt is előszeretettel használja saját céljaira az orosz propagandamédia. A kifejezést a neves független orosz újságíró, Oleg Kasin dobta be a köztudatba a minap a Republic című weblapon megjelent írásában. Az EU álhírellenes csapata, az East Stratcom Task Force ismertetőjéből kiderül, hogy a lényeg: értelmetlen cikkekkel elárasztani a médiát, hogy a valódi hírek ki se látsszanak alóluk.

Helytörténeti érdekességek a római és a török korból, a szénbányászat emlékei, az élővilág különlegességei a dínóktól napjainkig - efféle érdekességeket tartalmaz a muzeális gyűjtemény, amely interaktív módon kapcsolódik a komlói könyvtárhoz link . Aki pedig az egészet összefogja: Steinerbrunner Győzőné Nagy Ibolya igazgatónő.
- A könyvtárban mennyien fordulnak meg évente?
- Minden évben csaknem kétezer beiratkozott tagunk van [Komló - 25 ezer lakos - a szerk.], akik több mint százezer kötetből válogathatnak. Februárra megújul a gyermekrészlegünk, melyhez "Dinóbirodalom" játszóház tartozik, ahol élménypedagógiai foglalkozások várják a gyerekeket.
- Mit olvas a könyvtárigazgató?
- Rajongok a fantasy könyvekért. Emellett a férjemmel gyakran járunk színházba, kiállításokra és talán a mesevilág iránti vonzódás miatt, de mindig kedveltem a várakat, kastélyokat. Hosszabb hétvégeken sokszor nekiindulunk az országnak, sőt a határon túlra is. Legutóbb szeptemberben Németországban jártunk és II. Lajos kastélyait néztük meg.

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a vidéki könyvtárak, levéltárak, művelődési házak azzal, hogy a kormány elbocsátott több ezer kulturális közfoglalkoztatott embert.
A turistaszezon közepén, egyik pillanatról a másikra elveszítettük a programszervezőnket - panaszkodott a Népszavának link az egyik somogyi kistelepülés polgármestere. A vezetőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy nyáron kiderült: akár 3-4 ezer - vidéki könyvtárak, levéltárak, művelődési házak munkáját segítő - kulturális közfoglalkoztatott leépítéséről döntött a Belügyminisztérium.
Meglehetősen sok a látnivaló nálunk: a csoportok vezetése, koordinálása, a különböző programok, kiállítások megszervezése, az ezzel kapcsolatos anyagok elkészítése egész embert kívánt - folytatta polgármester. Az elmúlt években a kulturális közmunkásoknak köszönhetően remekül működött minden, akadt olyan esztendő, amikor két embert is tudtunk foglalkoztatni, annyi volt a munka.
Azóta viszont minden rám, illetve az egyetlen adminisztrátorra hárul, be kellett építenünk a napi teendőink közé egy teljes munkakört. A korábbi közfoglalkoztatottunk jelenleg közmunkásként azért besegít, de - miután a törvény szerint más összegű bér jár a közmunkásnak, mint a közfoglalkoztatottnak - nagyjából 25 ezer forinttal kevesebbet keres. Eddig bruttó 110 ezret vihetett haza, most pedig 81 ezret - mondta a településvezető.
A leépítést egyébként egyebek mellett azzal indokolták, hogy a kulturális közfoglalkoztatottak jobban képzettek, ezáltal felszívja majd őket a versenyszféra. Szakértők szerint ugyanakkor kétharmaduk kistelepüléseken dolgozott, így nehéz elképzelni, hogy a munkaerőhiány ellenére el tudnak helyezkedni.

A holland Királyi Könyvtár elődjét 1798-ban hozták létre. A Kormányzati Binnenhofból (Hága) később költözött arra a helyre (Lange Voorhout), amit a 70 éves ismertetőfilm is mutat. (1982-ben innen is továbbköltözött.)
A film bemutatja a füzetkatalógust, a rendelés leadását (aanvragen - megrendelés), a cédula utazását a 700 ezres állomány raktárába, majd az erős használat alatt lévő olvasói teret. A helyben használható állományrész nagy kincse a De Civitate Dei (Augustinus). A tárgyévben 40 ezer látogatóval dicsekedhettek (ref.: MG)

Kétnapos konferencián vetnek számot a közösségek fejlesztéséért dolgozó szakemberek. A könyvtáraknak és a dolgozóiknak meg kell találniuk a módot arra, hogy egy elmagányosodott világban az olvasás, a könyvtár miként lehet lehetőség és megfelelő tér a közösségépítésre, kihasználva a 21. század digitális lehetőségeit is - hangsúlyozta Kárpáti Árpád, a Nemzeti Művelődési Intézet kiemelt programok igazgatója a Partnerségben a könyvtárral című, nemzetközi tudományos szimpózium sajtótájékoztatóján, Debrecenben.
A 2016-ban indult és 2019-ig tartó Cselekvő közösségek - aktív közösségi szerepvállalás projekt derekán időszerű visszatekinteni az eddigi eredményekre, s a még sorakozó feladatokra - ezt hangsúlyozta a Hotel Lyciumban dr. Vitályos Eszter európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár. A Partnerségben a könyvtárral című tudományos nemzetközi szimpózium előtti tájékoztatón elhangzott, az uniós társfinanszírozással megvalósuló projektben minden olyan folyamatot támogatnak, amely a társadalmi kohéziót erősíti, a közösségek fejlesztésére szolgál.
Tüske László OSZK-igazgató a konferencia egy-egy izgalmas témáját is kiemelte, például Neil Fitzgerald anyagát. A British Library digitális kutatások vezetője A közösség elkötelezettségének növelés digitális tartalmakkal című előadással készült. A kétnapos rendezvényen neves magyar és külföldi szakemberek részvételével több plenáris előadás is hallható. A cívisvárosba utazik Pier Luigi Sacco, a milánói IULM egyetem Gazdaságtan, Marketing és Kreativitás Doktori Program igazgatója, aki A könyvtárak mint társadalmi hatású színterek: a Kultúra 3.0 perspektívája témában szólal föl.

Grafityisz - rajzok, karikatúrák és grafikák mutatnak fityiszt az élet zavarba ejtő kérdésire az Országos Széchényi Könyvtárban.
A CAFé Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál és a nemzeti könyvtár közös pop-up kiállításán nem csupán a könyvtár törzsgyűjteményében található élclapokból és vicclapokból láthatunk egy átfogó válogatást, hanem négy kiváló kortárs művész - Dluhopolszky László, Gaál Tibor, Prihoda Judit, Takács Krisztián - rajzait is megismerhetjük.
Budapesten korábban 104 kabaré és 40 humorlap szolgálta a derűt, utóbbiak közül az idén 170 éves Charivari Dongó és a 150 esztendős Borsszem Jankó, amelyek ugyancsak a tárlat részét képezik. A karikatúra célja, hogy az élet bonyodalmait, rejtett összefüggéseit, a gondolatokat szavak nélkül, vonalakkal fejezze ki, de ehhez járuljon hozzá a humor - fogalmazott Kaján Tibor grafikus és karikaturista.
A tárlat megnyitójára Szőke András és Badár Sándor humoristák sit-down comedyvel készülnek.

Sajtóhírek szerint a kormány drasztikusan átalakítaná a felsőoktatás rendszerét: megszűnne az állami fenntartás, piaci alapokra helyeznék az egyetemek működését. A felsőoktatás privatizációja önmagában nem ördögtől való gondolat; hatékonyabbá válna az egyetemek gazdálkodása, az oktatók versenyképesebb fizetéshez jutnának, a hallgatók pedig jobb és olcsóbb képzést kapnának. Ha azonban ezt úgy hajtják végre, ahogy az elmúlt évek kormány intézkedései alapján sejteni lehet, akkor csökkenni fog a hallgatók száma és még nehezebb lesz bekerülni a felsőoktatásba.
- A felsőoktatási intézmények piacosítása két szempontból is érintheti a könyvtárakat:
1. A felsőoktatási könyvtárak közvetlen érintettek.
2. A közkönyvtárak pedig - nincs kizárva - hogy a hasonló kormányzati szemlélet egyik következő alanyai lesznek.
A KIT többször írt link kiszervezett könyvtárakról, leginkább USA-beli példákat link hozva. Az eddigi tapasztalatok röviden azt hozták, hogy a rendszer működtethető piaci alapon is. A működés nem lesz mérvadóan olcsóbb az állami vagy önkormányzati fenntartó számára, ugyanakkor megfelelően kalibrált szolgáltatói szerződés esetén a rendszer karcsúbbá, hatékonyabbá és eredményesebbé válik. Kialakulnak a szakmai sztenderdek, ami által ugrásszerűen nő a tervezhetőség is. (MG)

World Economic Forum: Bár a technológia a legtöbb ország [bennük: a könyvtárak - szerk.] számára elérhetővé vált az elmúlt évtizedben, a kormányzatok nem tudták kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket, és a termelékenység növelésére fordítani. Ennek oka elsősorban
- az intézményrendszerben,
- az infrastruktúrában és
- a humánerőforrás képességeiben van.
Hiába van potenciálisan nagy lehetőség a technológiai újításokban, hiába érhető el szinte a teljes információs tudásbázis a társadalom számára, a fogadó csatornák az országok többségében nem alkalmasak arra, hogy átültessék ezeket a termelésbe és az innovációba, mert az oktatási rendszer nem tud felzárkózni.

Holland múzeumok nagy húzásairól többször is beszámoltunk a közelmúltban, pl.:
- Évfordulós imázskiállítás - saját tárgyak nélkül link
- Kiállítás az iszapból - tárgyak a múzeumban és a weben link
- Civilek bevonása a múzeumi tevékenységbe link
Elkerülhetetlenné vált a nyugati kultúra egyik legjelentősebb festménye, az Éjjeli őrjárat restaurációja, de az amszterdami Rijksmuseum vezetősége úgy döntött, hogy Rembrandt alkotása a helyreállítási munkálatok alatt is látható lesz. Egyrészt a helyszínen, másrészt pedig egy élő netes streamen lehet majd követni, ahogyan a restaurátorok dolgoznak.
A múzeum igazgatója, Taco Dibbits a Guardiannak azt mondta, hogy ez lehet amúgy minden idők legnagyobb, a nyilvánosság előtt zajló restaurációs munkája: a szakértők nagyon aprólékos és lassú munkára számítanak, ami éveken át eltarthat majd és feltehetően több millió eurós költséggel járnak.

Számos példa jelzi, hogy csak a képzelet szab határt az MI-nek.
- Az amerikai Johnson & Johnson vagy az Accenture ír tanácsadó cég az MI segítségével szemezget az álláskeresők között. [döntéselőkészítés, tájékoztatás]
- A Las Vegas-i Caesars Hotel ugyancsak az MI-t használja, hogy feltérképezze a kuncsaftok várható költését, és személyre szabott ajánlatokkal csábítsa őket a kaszinóba. [marketing]
- A Bloomberg hírügynökségnél az új technológia olvasgatja a vállalati jelentéseket, és automatikusan cikket ír a-okból. [dokumentumfeldolgozás, tartalomelőállítás]
- A Leroy Merlin francia barkács- és kertészáruház a múltbéli eladási adatok és a forgalmat befolyásoló tényezők - mint például az időjárás - alapján futtatott algoritmusok segítségével rendel árut, így sikerült 8 százalékkal csökkenteni a raktárkészletet, miközben az eladások 2 százalékkal nőttek. [menedzsment-támogatás]

A YouTube-videókba nemcsak az egér segítségével lehet "beletekerni", a billentyűzetet használva is megtehetjük ugyanezt.
Aki egy videoklipnél hosszabb videókat néz a YouTube-on, gyakran bele is teker a felvételbe. Ezt azonban nemcsak az egérrel lehet megtenni, a billentyűzet számait használva is ugyanez lesz a végeredmény. Ha az 1-est nyomjuk meg, a videó a lejátszás 10 százalékához ugrik, ha a 2-est, akkor 20 százalékához, és így tovább. Aki pedig szeretné újraindítani a videót, annak elég a 0-t megnyomnia. Ez utóbbi a videoklipek esetében lehet hasznos és nagyon népszerű megoldás.
Van még egy, nem sokak által ismert trükk: csak be kell gépelnie 4 betűt a YouTube-videók linkjébe, és máris letöltheti a zenéket link .

A karácsonyi ajándéknak is alkalmas e-book olvasókat (elektronikus könyvolvasó) vizsgálta a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) nemzetközi fogyasztóvédelmi szervezetekkel közösen. A tesztben 24 e-book olvasó szerepelt link (fizetős tartalom), azt nézték többek között, hogy milyen jól olvashatók és kezelhetők, hamar tönkremennek-e, mi lesz, ha leejtik, megkarcolják azokat, illetve azt, mennyi ideig bírják az akkumulátorok.
A legdrágább, 60-80 ezer forintba kerülő e-book olvasók lettek a tesztgyőztesek, de az alig gyengébb eredményt elérő készülékek 38-45 ezer forintból kijönnek.
Az összesített szempontok alapján 7 termék végzett 70 százalék fölött. Az élmezőnyt egyértelműen az amazonos Kindle-készülékek uralják, mert felhasználóbarát a kezelésük, kényelmesen olvashatók, nem mennek azonnal tönkre, ha leejtjük őket és sokáig bírják az akkumulátorok. Viszont ezek a termékek egyértelműen a drágább kategóriába tartoznak, 60-80 ezer forintért kaphatóak.

Az ország egyik legszegényebb régiójában elterülő, gettósodott kistelepülésen a legmodernebb programozási ismeretekkel ismerkednek a roma gyerekek. A két cég és helyi civilek összefogásával indult program valós kitörést jelenthet egy olyan faluból, ahol néhány éve egyetlen érettségizett élt. Ő ma a program egyik motorja.
- Szendrőládon a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár KSZR-es ellátó könyvtár link (MG)

Egyszerű és összetettebb, olcsó és költségesebb, gyors és hosszabb távú megoldásokat gyűjtöttünk össze, hogy lehetőségei szerint válogathasson, ha a kormány lépéseivel ellentétben ön inkább segítene a hajléktalan embereknek.
Valójában a hajléktalan emberek helyzete továbbra sem rendészeti, hanem szociálpolitikai és lakáspolitikai kérdés. Ha tenne valamit azért, hogy segítse a nyomorúságos helyzetükben kriminalizált embereket, vannak lehetőségei. A hajléktalanokat segítő segélyszervezeteknél tájékozódva változatos lehetőségeket találtunk, a Menhely Alapítványtól érkezett első ötlet viszont így is meglepett - főleg, hogy ők úgy tudják, volt már rá példa az elmúlt napokban: Ne jelentse fel a hajléktalan embereket! - Folytatás: az alábbi forráslinken.
- A könyvtárak számára további tipp: a forráslinken elérhető 2 oldalas anyag letöltése, helyi adatokkal ellátása (pl. a te városodban lévő melegedők, hajléktalanokat segítő szervezetek adatai stb.) és a könyvtár bejáratánál szóróanyagként terjesztése.
- A KIT-ben több mint 60 hír érhető link el, amelyek a könyvtárak lehetséges, hajléktalanokat segítő szolgáltatásait mutatja be, az USA-tól Magyarországig. (MG)

A nemes egyszerűséggel Tasteatlas névre hallgató gasztronómiai adatbázis link betekintést enged a világ kulináris remekeibe. Az Európában sűrűbb adatokat adó, angol nyelvű szolgáltatás étel- és alapanyag-leírásokkal, valamint a hagyományos ételekhez köthető vendéglátóhelyek adataival szolgál. A tetszetős ételfotókat is mutató adatbázis napról napra gazdagabb tartalmat kínál. (MG)