Folytatva a könyvtári nyilatkozatok (interjúk, beszámolók stb.), tartalomelemzéséről szóló cikkeinket (korábbiakat ld.: link és link ) most egy panelt és az erőtlenséget kifejező jellemzőket vesszük sorra.
1. A könyvtáraknak is haladnia kell a korral" - a korábbi érában hangzott el viszonylag gyakran, most újra előfordult. A rejtett tehetetlenség azért tűnik elő belőle, mert a "kell" és a "korral" egy részt külső elvárásoknak való megfelelésre utal, azaz a fejlődést nem belső igény, képesség mozgatja. Másrészt semmitmondó általánosítás. Más lenne a helyzet (magasabb marketing-orientáció), ha külső igény esetén használói elvárásokat nevezne meg, de ezt nem teszi.
2. Az erőtlen beszámolók jellemzői:
- a szöveg rendszeresen utal valami "fontosság"-ára, tartalmasságára
- nagy hangsúly van a protokoll szerinti felsorolásoknak, a köszönetnyilvánításoknak; gondosan sorolja fel az említettek pozícióját és címeit
- jellemzően csak dicsérően (nem semlegesen) fogalmaz
- közhelyeket használ
- egyszerűbb kiadvány esetén tipográfiájában előfordulhat a szakmailag indokoltnál nagyobb terjedelmű kiemelés, dupla kiemelés (pl. vastag és dőlt egyszerre)
- túlnyomóan a témát írja le, a rémáról nem, vagy alig szól, pl.: "Nagyon izgalmas volt a gyakorlati példákat is hozó előadás, amelyen keresztül egy kisvárosi könyvtár eredményeit ismerhettük meg. [Mely után nem következnek a gyakorlati példák - szerk.]" vagy: "Számos hasznos tippet kaptunk egy ilyen kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolatrendszer kiépítéséhez és fenntartásához."
- ha a beszámolóban túl akarnak lépni a puszta tájékoztatáson a mű témáját és rémáját illetően, akkor az alábbiaknak is helye van, ne kerülje kételyek megfogalmazását, tegyen fel nyitott kérdéseket és igyekezzék a gondolatébresztően fogalmazni. (A példák közelmúltban megjelenő híradásokból származnak.) (összeáll: MG - Ungváry R.)

Namur (e.: naműr) közkönyvtára (Belgium, Vallónia tartomány székhelye) igen kellemes előterében kép-zöld a harmóniát a csempe és a könyv-fotelek adják. A földszinti belső terekben azonban kellemetlen zsúfoltság fogad, mint a gyerek, mind a felnőtt részlegen. A felső szinten éppen egy termet alakítottak ki - könyvtárosnak látszó kőművessegédek. Az éppen szolgálatban lévő könyvtárosok angolul nem tudtak, de nagyon kedvesen hívták a németül tudó kolléganőt. Elmesélte a zsúfoltság okát: a részben párhuzamos funkciót ellátó, szintén namuri tartományi könyvtár éppen felújítás alatt van, és helyben, náluk is folyik az átalakítás. Aki néhány perces beszélgetés után elmondta, hogy apja a második világháborúban Belgiumban szolgáló német katona volt. Gyerekként adoptálták, majd Kölnbe költözött. Időnként ma is visszajár Németországba. - A vonatkozó könyvtárfotókat ld.: link . (MG)

Kent Körzeti Könyvtára link elindította a Bookmark eszközt. A megoldás előzetesen segít eldönteni, mely munkavállalók lennének sikeresek a könyvtárhasználó-centrikus pozíciókban. Mint például könyvtárosok, kölcsönzési asszisztensek, szakértők. De nem segít más pozíciókban, például technikai területen. És nem mondja meg, milyen más területen lenne érdemes a jelöltnek próbálkozni.
12 fő kompetenciát vizsgál: alkalmazkodás, kommunikáció, számítógépes műveltség, ügyfélközpontúság, tanulási orientáció, problémamegoldás, társadalmi érzékenység, csapatmunka, személyes fejlődés, kapcsolatépítés, innováció, minőség és megfelelőség biztosítása.
Sokan azért szeretnének könyvtárban dolgozni, mert szeretik a könyveket. Ez viszont nem elég. Magát a szolgáltatást kell szeretni. Lényegében egész nap ügyfélszolgálatot kell biztosítani.
Ha egy munkavállaló nem felel meg az adott állásra, az rossz a menedzsernek, a kollégáknak és magának a személynek is. Az amerikai HR egyesület szerint egy munkavállaló lecserélése több mint 4 ezer dollárba kerül. Beleértve a termelékenységi veszteséget, a felvételi költségeket, az interjúzást, az újonnan felvett képzését stb.
A Bookmark segít elkerülni ezt a helyzetet. A könyvtár évekig fejlesztette az erre szakosodott PSI céggel közösen. Majd Kent Körzeti Könyvtárában fókuszcsoportos tesztet és értékelést végeztek. Utána Amerika és Kanada 500 további könyvtárosát felmérték vele. A visszajelzéseket a PSI beépítette az eszközbe.
A teszt első része 18 könyvtári szituációban várja a jelölt ítéletét. A második rész a 12 fő kompetenciával kapcsolatos. 100 releváns rövid állításra kell reagálni. A 30-35 perces teszt végén az eszköz pontokat ad minden kategóriában. Általános ajánlást készít, ami segít a felvételiztetőknek a döntésben. Olyan, mintha a könyvtárosokkal HR-es is lenne. Kent könyvtára nem tartotta meg a rendszert magának, hanem a link oldalon elérhetővé tette, amelyet értékelésenként 20 dolláros licencköltségért lehet használni. A pénzből a könyvtár a PSI hosztolási költségét fedezi. A cél nem a profit, hanem a megfelelő munkaerő felvétele. (ref.: Habók Lilla)

A könyvtáros szakma elismertetéséért leginkább a ... tehetnek lépéseket. - adtuk a kiegészítendő mondatot a múlt héten. A nem reprezentatív kiegészítések:
17 - mi magunk, együtt és egyenként
3 - szakmai szervezeteink képviselői
5 - a kormányzat képviselője (-i)
4 - fenntartóink
1 - használóink.
- A kisszámú válaszból nem lehet megalapozottan állítani, hogy a szakmai szervezetek teljesítőképességében nemigen bízunk (ld. még: link és link . Ám praktikusan úgy tűnik: ha akarunk valamit, akkor - az általunk választott ilyen-olyan képviselőink ellenére - magunknak kell kikaparni a gesztenyét. A vonatkozó diagram: link .
A témához Horváth Zoltánné szólt a Katalisten: link . (MG)

A közös állománymenedzsment sikeres példája Nagy-Britanniában a UK Research Reserve. A British Library és 29 felsőoktatási könyvtár együttműködése a nyomtatott folyóiratok egyeztetett beszerzését, a duplikáció megszüntetését és törlését, raktári helyek felszabadítását és a szükségesnek ítélt példányszám biztonságos megőrzését tűzte ki célul.
Az RLUK egyik regionális csoportját, a White Rose Consortiumot (Leeds, Sheffield, York) bízta meg azzal, hogy a továbbiakban modellkísérletként folytassa az eredmények mélyebb elemzését, és végezzen méréseket a rekordok hasonlítása terén.
Az elemzésekkel párhuzamosan zajlott a National Bibliographic Knowledgebase (NBK) megtervezése. A leendő szolgáltatás működtetését az OCLC nyerte el, a béta szolgáltatás indulását 2018 januárjára irányozták elő. A projekt része az országos digitális könyvtár létrehozási tervének. Az NBK a Copac mint országos közös katalógus helyébe lép. Többféle metaadatot tartalmaz majd, az e-könyvek elérésének egyedüli forrása lesz. A közös gyűjteményfejlesztés jegyében az NBK gondos vezetésének szerepelnie kell az intézmények prioritásai között. Az NBK létrehozása során még számos döntést kell meghozni, néhány ezek közül: a példányok közül hány legyen kölcsönözhető, illetve hány legyen elhelyezve zárt tudományos gyűjteményben; ki legyen a megőrzés felelőse; a digitális formátumok miatt kevesebb fizikai példányra lesz-e szükség és hasonlók. Az NBK létrejötte és működtetése sok-sok intézmény közös felelőssége lesz, és speciális kihívást jelent majd a sokféle irányítási és finanszírozási megoldás összehangolása. (Közös nyomtatott gyűjtemény kialakítása az Egyesült Királyság tudományos könyvtáraiban; ref.: Hegyközi I.)

2015 őszén a Floridai Egyetem könyvtárában link új utakat igyekeztek keresni a diákok megszólítására. Korábbi kutatások azt mutatták, hogy a hallgatók a könyvtárra gondolva elsősorban a terekre, a technológiára, a tartalmakra és a kávézóra asszociálnak, és nagyon keveseknek jutnak eszébe a könyvtárosok és az általuk kínált szolgáltatások. 2016 tavaszán a közönségkapcsolatokért felelős könyvtáros együttműködést kezdeményezett a végzős, PR-kampányokkal foglalkozó hallgatókkal. Arra kérték őket, hogy igyekezzenek a használókban tudatosítani a könyvtárosok szerepét szemben a fizikai terek fontosságával. Tanáraik vezetésével a hallgatóknak kis csoportokban kampányelemeket és hozzá kapcsolódóan mérési módszereket kellett kidolgozniuk.
A könyvtárosok végül a négy csapat ötleteiből kiválasztották a költségvetési keretekhez és a célokhoz legjobban illeszkedőket, és megvalósították őket. Ezek egyike volt a könyvtár tíz legkeresettebb forrásáról készített infografika, amelyet rendezvényeken, képzéseken, nyilvános fórumokon terjesztettek. Volt kitelepülés, amikor egy standot állítottak fel a könyvtár épülete előtt, bemutatva a könyvtárosok munkáját. Végül készítettek egy tablót az egyetem liftjébe, amelyen a szakreferenseket mutatták be "A könyvtárosok a te csapatodban vannak!" szlogennel.
Az egyes tevékenységek kapcsán mérték, mennyire sikerült elérni a célközönséget. Az infografikát 2016 szeptembere és 2017 májusa között összesen 633 alkalommal nézték meg online, míg papír változatban több mint 1000 darabot adtak az érdeklődők kezébe. A könyvtár előtt felállított standot 4 óra alatt 100 fő látogatta meg, míg a liftben elhelyezett tablót vélhetően a hallgatók többsége látta. Ezt a könyvtár sikerként értékelte, ugyanakkor törekednek arra, hogy kérdőíves formában és interjúkkal is mérjék az egyes kampányelemek hatékonyságát.
Összességében a könyvtár nagyon sokat tanult az együttműködésből. Ki más, mint maguk a diákok tudhatnak a legtöbbet arról, hogyan lehet őket sikeresen megszólítani. (PR-es diákokkal való együttműködés a szakreferensek munkájának népszerűsítéséért; ref.: Tóth M.)

Média nélkül szinte elképzelhetetlen az élet. Az újságok, a rádió és a televízió mellett az internet, a mobiltelefon, a közösségi médiaplatformok ma már a mindennapok részeivé váltak. A média az élet minden területén jelen van, ami igaz a gyerekek, a fiatalok világára is, a média alakítja, befolyásolja életüket, szocializációs ereje még meghatározóbbá vált.
A Berzsenyi Dániel Városi Könyvtár most ebben szeretne segítséget nyújtani a városban élő szülők számára, hiszen novemberben két előadást is szervez a témában.
- Az első előadás témája a média és reklám lesz, azaz hogyan érhetjük el, hogy ne hassanak túlságosan a gyermekekre a reklámok vagy kik azok az influencerek és hogyan reklámoznak?
- A második előadás az offline szülő online gyerek témakörben lesz, ahol beszélgetünk a digitális generációkról és többek közt arról is vajon mit csinálnak a gyermekek a neten és ezt hogyan tehetjük biztonságossá számukra valamint, hogy mit tehetünk, hogy ne legyen ennyi konfliktus a médiahasználatból?
Mindkét előadás a szülők aktív bevonásával valósul meg, szeretnénk bizonyos témákat kiscsoportos gyakorlatokkal feldolgozni. Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt november 14-én és 28-án 17 órától a Berzsenyi Dániel Városi Könyvtárban link .

(frissítve) Az IFLA fontosnak tartja a hajléktalanok méltó könyvtári ellátását is. Erről tanúskodik 2017-es ajánlása, melyre Somorjai Noémi hívta fel a figyelmet a Katalisten link - visszhangtalanul.
- Az IFLA témával foglalkozó vonatkozó Szekciója azokra az emberekre összpontosít, akik életkörülményeik és / vagy fizikai, szellemi vagy kognitív fogyatékosságuk miatt nem férnek hozzá a jelenlegi könyvtári szolgáltatásokhoz. Közéjük tartoznak a hajléktalanok is, akiket számos akadály gátol - életkörülményeik, rossz szellemi és testi egészségük és előítéletek - hogy másokkal azonos szinten férjenek hozzá könyvtári szolgáltatásokhoz. A hajléktalanoknak nyújtott könyvtári szolgáltatások IFLA irányelvek az LSN (Library Services to People with Special Needs) szekció akadályok leküzdésére vonatkozó munkájából származtak. Meg kell jegyezni, hogy a menekültek számára nyújtott könyvtári szolgáltatások is szerepelnek ezen iránymutatásokban. Sok szempontból ugyanis ők is ugyanolyan kihívásokkal szembesülnek, mint a hajléktalan emberek.
A hajléktalanság közösség egésze számára kihívást jelent. A hajléktalansággal kapcsolatos hatékony és fenntartható szolgáltatások fontos előfeltétele, hogy több, a dologban érdekelt fél együttesen alakítson ki hálózatot a hajléktalanok számára. A könyvtárak minden fajtája (nyilvános, akadémiai és speciális) hozzájárulhat ehhez a hálózathoz. Partnerkapcsolatba kell lépniük a közösségi szervezetekkel, szakemberekkel, önkéntesekkel és kormányzati szervekkel. Az IFLA irányelvei könyvtárosok, könyvtári alkalmazottak közösségét célozzák, és mindazokat, akik a hajléktalanságban érintett embereket szolgálják. (ford: MG)

Kecskeméten zárult "Az én könyvtáram" program sorozata, mely nyolc hónap alatt minden megyébe és a fővárosba is eljutott. A "Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek" (EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001) kiemelt európai uniós projekt 2.000.000.000 forint keretösszegből, vissza nem térítendő támogatás segítségével valósul meg a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár konzorciumi partnerségében, 2017. február 1. és 2020. január 31. között, ennek része Az én könyvtáram program.
Magyarországon a könyvtári szolgáltatások 2 millió regisztrált használót érnek el, ennek mintegy 40 százaléka 18 év alatti. A könyvtári projekt fejlesztési célja elsősorban ezt a korosztályt érinti, a köznevelést támogató szolgáltatások fejlesztése zajlik olvasás- és szövegértés fejlesztés, a könyvtárhasználat-információkeresés és a digitális kompetencia fejlesztés vonatkozásában. A könyvtárak felkészült szakemberekkel járulnak hozzá olyan társadalmi célok eléréséhez, mint a korai iskolaelhagyók arányának csökkentése, a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci helyzetének javítása, a fiatalok társadalmi integrációjának erősítése.
A most záruló országos szakmai programsorozat azzal a céllal jött létre, hogy megismertesse a könyvtárosokkal és pedagógusokkal a projektben megvalósult olvasási- és könyvtárhasználati kutatások eredményeit és bemutassa a köznevelést támogató könyvtári szolgáltatásokat érintő módszertani fejlesztéseket, ösztönözze a könyvtárak digitalizált gyűjteményeinek használatát.
Az én könyvtáram program ugyanakkor még nem ér véget, a projekt keretében - melyet a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 26 együttműködő partnerével valósít meg - többek között 90 mintaprogram fejlesztésére került sor, ezek a kipróbálása jelenleg zajlik. A mintaprogramok a következő év elejére válnak a szakma számára hozzáférhetővé, megismertetésükre a projekt további szakmai bemutatókat és workshopokat szervez 2019-ben. A fejlesztés fontos eleme, hogy a korszerű ismereteket akkreditált képzéseken 440 könyvtáros, közgyűjteményi dolgozó sajátíthatja el, munkájukat módszertani kiadványsorozat is segíti. A program folytatásában könyvtár- és olvasásnépszerűsítő kampányra is sor kerül majd.

(frissítve) Hivatalosan központi könyvtárat adnak át a jövő hónapban a finn fővárosban az ország függetlenségének évfordulójára, de a szépséges, szupermodern épület inkább tűnik egy hatalmas, otthonos nappalinak vagy többfunkciós közösségi térnek, mint egy olyan átlagos helynek, ahová csak könyveket kölcsönözni megyünk.
Az ALA építészeti irodának köszönhetjük a 98 millió euróból felhúzott könyvtárat (ahogy a helyiek hívják: Oodit link ), amelyben a tekintélyes hagyományos és digitális választék mellett kiválóan felszerelt, hangszigetelt stúdiót, továbbá mozit is találunk, az egészet ráadásul barátságos, lélekmelengető környezetben, ahová nem csak olvasni lesz jó betérni.
A Helsinki szívében megbújó élményközpont a hét minden napján, reggeltől estig fogadja majd látogatóit. A 2018-ban a világ legboldogabb országának választott Finnországban imádnak olvasni az emberek, évente átlagosan 68 millió könyvet kölcsönöznek. (Roadster)
Videó: link
További leírás, magyarul: link

Önkéntes szolgálatról [Csehországban] akkor beszélhetünk, ha az önkéntest a könyvtár az ún. önkéntességi központ közvetítésével alkalmazza, ilyenkor a könyvtár a fogadó, a központ a küldő intézmény. (...)
Az önkéntesség előnyei négy területen jelentkeznek a könyvtárakban:
- a könyvtári munkában nyújtott segítségben,
- az önkéntes jelenléte a belső könyvtári környezet minőségét jelzi,
- az önkéntesek a könyvtár számára PR-ként működnek,
- az önkéntesek hozzájárulnak a könyvtárak közösséghez való jobb kötődéséhez.
Az önkéntesek olyan tevékenységekben is részt vehetnek, amelyekre a könyvtáraknak nincs kapacitásuk. Segíthetnek a szolgáltatási portfólió népszerűsítésében, újfajta problémamegoldó képességükkel hozzájárulhatnak a kínált szolgáltatások javításához, a nem kívánt sztereotípiák megakadályozásához. Az elégedett önkéntes a könyvtári szolgáltatások legjobb propagálója lesz.
A könyvtári önkéntesség gátló tényezői között sokszor a könyvtárosok félelmei szerepelnek (aggodalom a munkahely elvesztése, a saját munkát érő kritika, a változás és a munkaterhek növekedése miatt). A könyvtárakban nincs elegendő információ az önkéntességről, a kapcsolódó lehetőségekről, inkább a túlzott szervezettségtől való félelem, a megszokott gyakorlattól való eltérés képtelensége, a helytelen kommunikáció a jellemző. Az adminisztrációs akadályok, a biztonságos munka és az alkalmatlan önkéntes kockázata, a könyvtár jó hírnevének elvesztése vagy káreseményeknek az eshetősége - mind aggodalmakkal jár az önkéntesség kapcsán. A kockázati tényezők helyes kezeléséhez hozzájárulhat, ha az önkéntességgel megbízott vezető, menedzser irányítja a tevékenységet. (Önkéntesség a cseh könyvtárakban; ref: Prókai M.)

A krónikus magány veszélyesebb egészségkárosító tényező lehet, mint napi 15 szál cigaretta elszívása, az elhízás vagy a mozgáshiány. Ráadásul egyre többeket érint.
Ez év elején miniszteri posztot hoztak létre Nagy-Britanniában a modern kor legújabb "népbetegsége", a mind több embert sújtó magányosság kezelésére.
Több szakértő az egyéni vagy csoportos pszichoterápiában látja az igazi mentőövet, szerintük leginkább ez segíthet abban, hogy a páciensek könnyebben viseljék a magány terheit. Hollandiában sok helyen szerveznek kurzusokat egyedül élő időseknek Hogyan szerezzünk magunknak barátokat? címmel, az amerikai Nyugat-virginiai Egyetemen indított Listen programban pedig kiscsoportos találkozókon igyekeznek feltárni, mit várnak a magányosok egy-egy kapcsolattól.

Múzeumpedagógiai programok A Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz - hirdeti oldalán az OSZK. Úgy tűnik tehát, a Corvina-kiállítás megnyitását követően beindulnak lassan a kiegészítő programok. Pl.: Az írnoktanonc próbái, Címerében ott a corvus!, Mesterségem: kódexfestő, Vár a holló szárnyai alatt.
Öröm továbbá, hogy a szervezők igyekeznek aprópénzre váltani, szélesebb közönség számára emészthetővé tenni a kiállítás robusztus üzenetét. Pl.: Honnan tanulta Mátyás király az ostromtechnikát? - olvashatjuk az Indexen link .
Érdekes megfigyelni, hogy az apró pénzre váltás - máshogyan fogalmazva - közelebb jutás az emberek érdeklődéséhez, a kódexek esetén gyakran az egyes motívumok szintjén történik: a kódextulajdonosok (pl. British Library, Bibliotheque Nationale de France stb.) kigyűjtenek egyes motívumokat - itt link pl. macskákat, egereket, amelyekről azt feltételezik, hogy több emberhez eljutó ingerek, mint egy remekbe szabott középkori kötéstábla. (MG)

A Big Data fogalmával leírható példátlanul óriási, dinamikusan növekvő és túlnyomórészt strukturálatlan vagy részben strukturált adatállományokból az újonnan fejlesztett szoftverekkel kinyerhető és elemezhető adatok mind a kormányok, mind a cégek érdeklődésének homlokterébe kerültek. A könyvtárak számára a big data technológiák a megújulás és a fejlődés lehetőségét tartogatják: a használói szokásokat és igényeket feltáró adatbányászat révén megtarthatják régi használóikat és újakat is magukhoz vonzhatnak.
A könyvtári környezetben alkalmazott big data alapú technológiák olyan kihívásokkal járnak, mint az adatok pontossága, az adattisztítás, az adatfeldolgozásra alkalmas új szoftverek költsége, az azok használatához szükséges készségek hiánya vagy az adatbiztonság kérdése. A mérleg másik serpenyőjében a könyvtári adatbázisok/katalógusok legkülönbözőbb adattípusokkal való gazdagítása áll, emellett az új technológiák arra ösztönzik a könyvtárosokat, hogy javítsák információkeresési és -szűrési készségeiket. Nagy lehetőség a big data könyvtárközi kölcsönzésre és a források megosztására gyakorolt pozitív hatása is, amivel ellensúlyozható a könyvtárak szűkülő költségvetése. Végül a használói adatok (információkeresési és olvasási szokások) gyűjtésével és elemzésével a könyvtárak képesek személyre szabott szolgáltatásokat nyújtani. A big data alkalmas a visszajelzések és az elégedettség adatainak összesítésére is, ami elősegíti a szolgáltatások színvonalának javítását.
A szerzők a big data alapú technológiák bevezetésébe fogó könyvtárak számára összeállítottak egy öt elemből álló alkalmazási keretrendszert. Ennek első tényezője a humán erőforrás: a szükséges továbbképzéseket érdemes érdeklődéstől és beállítódástól függően differenciálni (technológiai oldal - szolgáltatási oldal), de számolhatunk új munkaerő toborzásával is egyetemi könyvtári környezetből vagy adatelemző cégektől. (Big data alapú technológiák alkalmazása könyvtári környezetben: megvalósíthatósági elemzés; ref.: Szabó P.)

Törvény jön a webarchiválásról? Több százezer weboldalt mentett már le egy csapat a nemzeti könyvtárban! Webhistográfia mint önálló segédtudomány? Lesz magyar webarchívum, kutatható lesz digitális kultúránk! Te is bekapcsolódhatsz az értékmentő munkába!
2018. november 15-én második alkalommal tartottunk workshop-szerű szakmai napot 404 Not Found - Ki őrzi meg az internetet? címmel, ami a webes és egyéb internetes tartalmak archiválásával kapcsolatos közgyűjteményi feladatokkal foglalkozott. A rendezvényen áttekintést adtunk az OKR program keretében zajló webarchiválási pilot projekt tapasztalatairól, eredményeiről és jövőbeni terveinkről.
Drótos László, az OSZK webarchiválási projektjének témafelelőse beszámolt arról, hogy szelektív módszerrel eddig mintegy hatezer magyar webhelyet mentettek le, ezek között vannak a múzeumok, könyvtárak, galériák, egyetemek és kutatóintézetek oldalai is. A munka többféle irányban folyik: létre kell hozni a webarchívum informatikai hátterét, és meg kell tanulni az archiváláshoz használható szoftverek működését. Ki kell dolgozni a válogatási elveket, majd a lementett anyag feldolgozásának, ellenőrzésének és szolgáltatásának módját, továbbá jogilag is szabályozni kell az egész folyamatot. A projekt keretében a webarchiválás másik módszereként megpróbálják félévente egyszer a egész webtéren szelektálás nélkül is lementeni a magyar webcímeket. (Nemzetikönyvtár blog)
A magyar internetes oldalak tartalma nemzetünk kulturális örökségének a részét képezi, megőrzéséről, későbbi megismerhetőségéről kötelességünk gondoskodni - mondta az Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára csütörtökön egy fővárosi szakmai konferencián. (SZON)

A St. Paul-i Városi Egyetem Könyvtára a weboldala újratervezése során tesztelte a használói szokásokat, és arra a következtetésre jutott, hogy mind többen használják az oldalt mobil eszközökön keresztül. Ezek a látogatások jellemzően Google-on vagy a mobil eszköz böngészőjén keresztül történnek, azaz sokszor szívesebben nézik meg a Google keresővel a nyitvatartási órákat, mint hogy ellátogassanak az intézmény oldalára.
A könyvtáraknak általában van már GMB (Google My Business - Google Cégem link ) oldala. Ez az amerikai óriáscég 2014-ben indított szolgáltatása, amelyben nyilvánosan elérhető listák, arany oldalak alapján helyezték el a Google Térképen az intézményeket, vállalkozásokat, szervezeteket. A szolgáltatás megkönnyíti az emberek számára a szolgáltatások fizikai térben való megtalálását. Ezeken az oldalakon azonban sokszor téves információk jelennek meg, amit úgy lehet orvosolni, ha az intézmény a saját kezébe veszi ennek a felületnek a kezelését. Ez "A vállalkozás igénylése" szövegre kattintva tehető meg.
Amikor a könyvtár már elérte, hogy legyen hozzáférése az oldalhoz, attól kezdve minden olyan módosítás elvégezhető, mint pl. a nyitvatartási idő vagy az elérhetőségek megadása, leírás készítése a könyvtárról vagy fényképek hozzáadása, mindez nagyon egyszerűen beállítható. A nyitvatartási időt például akár egy évre előre is meg lehet adni, figyelembe véve az ünnep- és munkaszüneti napokat.
A GMB egyik legnagyobb előnye a mobiltelefonon való könnyű használhatóság. A használók ott és akkor tudnak kapcsolatba lépni a könyvtárral, amikor éppen szükségük van rá. Létrehozása és kezelése viszonylag egyszerű, ugyanakkor az általa kínált könnyű hozzáférés számos előnyt biztosít. A naprakész információk fontosságát nehéz lenne túlértékelni. Ha a könyvtár kezeli ezt a felületet, az egyrészt jobb láthatóságot biztosít, másrészt lehetőséget kínál statisztikák kinyerésére, valamint a használók mobiltelefonon keresztüli hatékony elérésére. (Hogyan készíts Google üzleti oldalt?; ref.: Tóth M.)

A Gödöllői Városi Könyvtár elérhetővé tette nyertes pályázatát, melyet a Könyvtári Minőségi Díj megszerzése céljából adott le. Gratulálunk a megosztásért! (MG)

A közösségi média marketing célból való felhasználása nem új keletű dolog, de továbbra is sok dilemmát okoz. Egy-egy érdekes információ megosztásával szerezhetünk ugyan néhány lájkot, azonban egyáltalán nem biztos, hogy ezzel a módszerrel valóban kölcsönös interakcióba tudunk lépni használóinkkal, akik aztán személyesen is felkeresik majd a könyvtárat. E probléma áthidalására a Cumberland Egyetem Vise Könyvtára link olyan megoldásokat keresett, amelyeket alacsony pénz- és időbefektetéssel is meg tudott valósítani, mivel csak 3 teljes munkaidős könyvtáros dolgozik itt. Első lépésként egy kincsvadászatot indítottak olyan kérdésekkel, amelyekre a könyvtárban kellett megtalálni a választ. Ez az egyik kulcseleme volt a játéknak, hiszen így behívták a fizikai térbe a játékosokat. A kérdéseket Facebookon és Twitteren tették közzé, a nyeremények pedig az egyetemi campus kávézójába szóló kedvezménykuponok voltak. A játék első fordulója sikertelen volt, szinte egyáltalán nem volt érdeklődés, csak napokkal később érkezett meg a megfejtés. Ebből azonban a könyvtárosok sokat tanultak, és a következő fordulót már teljesen más szöveggel hirdették meg. Észrevették például, hogy sokkal érdekesebbé teszi a játékot, ha a hallgatók nem tudják előre, mi a nyeremény. A győztest kihirdették a közösségi médiában, és képet is posztoltak róla a nyereményével. Folyamatos finomítások mellett a játék közel egy éven át tartott, havi egy kérdéssel, a népszerűsége pedig folyamatosan növekedett.

Köztudott, hogy jól tudnak keresni azok, akik a Facebookon, Twitteren vagy Instragramon óriási követőtáborral rendelkeznek, s az üzenetfolyamaikban megemlítenek egy-egy terméket, de még jobb, ha fényképezkednek vele. A nem is annyira bújtatott reklám az influenszereknek nevezett személyiségeknek persze nem jelent alapvető megélhetést, inkább jövedelemkiegészítő. A nagyságrend különbözik Magyarországon, s a jelenség központjának számító USA-ban, ahol a filmjeivel is dollár tízmilliókat kasszírozó, pankrátorból lett akcióhősnek, Dwayne Johnsonnak például egy termékelhelyező bejegyzése 650 ezer dollárt is hoz, míg a rekordot a valóságshow-sztár Kardashian-klán tagja, Kylie Jenner tartja egymillióval. A pénzesőből azonban újabban jutnak cseppek azoknak is, akik csak pár ezer követővel rendelkeznek (Johnsonnak 109 millió van), de valamiért fontosak lehetnek a reklámozóknak. A nanoinflueszerek legfőbb előnye éppen az lehet, hogy kicsik: az általuk megemlített sampon, energiaital vagy smink könnyebben tűnhet baráti jótanácsnak, mint fizetett hirdetésnek. (via HVG pártolói hírlevél)

Sorozatunkat - link és link folytatva... A használói élményt az étterem az exkluzivitással fokozza, beleértve a megkülönböztetett figyelmet a vendégre, az ételek és a felszolgálás minőségére, a környezet berendezéseinek, tárgyainak nemességére. Az exkluzív szervezeti kultúra a munkatársak közötti viszonyra, valamint az együttműködés minőségére is kiterjed. A hierarchia is kivételes: bármit mond a séf, arra mindenki úgy válaszol: "igen, séf". A séfet nem letegezik. "Jó napot, séf"-fel üdvözlik.
A felszolgálók és a comik (segédfelszolgálók) csak suttogva beszélnek egymással. Ha azt suttogják "backs" - annyit jelent, hogy van valaki az illető mögött, tehát maradjon veszteg, nehogy koccanás történjen.
Ezen a helyen minden evőeszköz ezüst. Vannak olyan értékes porcelánok, amelyeket csak kézzel mosogatnak.
A felszolgálóknak tudniuk kell, hogy melyik ételhez milyen váltás-evőeszköz dukál. Nem mindegy tehát, hogy desszertvilla, halvilla, kisvilla, nagyvilla, nagykanál, paradicsomleves-kanál, halászlé-kanál, halkanál (kaviárhoz), kiskanál, teáskanál bográcshoz (gulyásleves), desszertkanál. Desszertkés vagy kiskés, steak-kés, vajkés.
És nyilván úgy kell előkészíteni, hogy a pozíciónak megfeleljen. Ha összekevernék, botrány lenne belőle.
Aprólékos előírások vannak az étlapra is, előbb a könnyebb ételek. A séf vagy a menedzserek prezentálják, azaz bemutatják a vendégnek a kínálatot, melyet kívülről tudnak, több nyelven.
A fadobozos zsebkendőtartót akkor használják, ha tüsszent a vendég. Ilyenkor tálcán kivisszük neki a zsebkendő tartót.
A felszolgálók higiéniája is kivételes. Ha pl. megsimítják hajukat, kezet kell mosniuk.
- A fentiek tükrében hogyan szerveznéd munkádat és járnál a könyvtárhasználó kedvébe?

Nem szeretsz a figyelem középpontjában lenni, de mégis építenéd a személyes márkád. Hogyan old fel ezt az ellentmondást?
A fentiekben említett dilemma sokakban felmerül, legfőképp az introvertált beállítottságúakban és a visszahúzodóbb alkatú extravertáltakban. Az ellentmondás azonban csak látszólagos, hiszen az énmárkaépítés nem öncélú nyomulás. Nem kell feltétlenül mindig, minden áron, mindenhol jelen lenned, napi 24 órában emberekkel körül venned magad és ismeretlenekkel smúzolni.
A mérsékelt szereplési vágy nem feltétlenül akadály. Ráadásul számos olyan megoldás létezik, amihez nem feltétlenül kell személyesen megjelenned. Az énmárkaépítés esetében, egyébként is fontos szempont, hogy a személyiségedhez, az egyéni helyzetedhez és saját szakmai céljaidhoz leginkább passzoló stratégiát alakíts ki.
Mivel az énmárkaépítés célja mindig az, hogy a valós és rád igazán jellemző tulajdonságaidat, azok az emberek ismerjék meg, akik támogathatják a szakmai és üzleti céljaid elérését. Éppen ezért, nincs mindenkire, minden helyzetben érvényes recept, ahány személyiség, karrierút, élethelyzet annyiféle megoldás létezik. Nézzük, milyen szempontokat vegyél figyelembe, ha introvertáltként építenéd a személyes márkád! (...)

Nem gyakran, de már előfordult, hogy valakinek csak egy rövid részt akartam megmutatni egy YouTube videóból, a link elküldése után meg ugye mindig szólni kell, hogy hol figyeljen nagyon, aztán szinte biztosan pont ott jut eszébe, hogy visszaírjon, ahol figyelnie kellene.
A YouTube videók esetében lehetőség van paraméterként megadni, hogy honnan kezdődjön a videó lejátszása, így attól a résztől kezdheti a lejátszást, amire figyelnie kell. Nincs nehéz dolgunk, csupán a videó URLjét kell megtoldanunk egy paraméterrel:
A teljes videó: link
Csak a számomra érdekes rész: link
A videó URLjét csupán egy #t=0m20s paraméterrel toldottam meg, ahol 0m a percet, 20s a másodperceket jelöli. Így a videó lejátszása a 20. másodperctől fog indulni.

Steklács János azt mondja, nem logikus, hogy nem kortárs szerzők műveivel kezdődik az iskolákban az irodalmi nevelés, mert a mai gyerekék épp kortárs irodalmat olvasnak szívesen.
Az egyetemi tanár a képességfejlesztés felé mozdítaná el az oktatást. Irodalomból pedig a felső tagozat közepéig a próza, a költészet szépségeit mutatná meg nekik , az elmélettel csak később foglalkozna. Steklács János a HVG-nek adott interjúban beszélt arról is, hogy a tekintélyelv ma már semmit sem ér, és akkor van nyert ügyük a tanároknak, ha előveszik az okostelefonjukat, és megmutatják a gyerekeknek az irodalom digitális elérési lehetőségeit.

A Társadalmi Riport másik tanulmányában Bernát Anikó szociológus, a Tárki kutatója arról ír, egyre kevesebb roma jut el a középiskoláig, a csúcsnak számító 2014-es 37,2 százalékhoz képest ez az arányszám már csak 24,2 százalék. A egyetemisták aránya egy százalék alatti. 80 százalékuknak általános iskolai végzettsége van. A korai iskolaelhagyók döntő többsége is roma. Számuk nagyobb arányban nő, mint a nem romáké. Míg 2017-ben a teljes népességet nézve szinte nem változott a korai iskolaelhagyók aránya (12,4-ről 12,5 százalékra nőtt), addig a romák körében 3,5 százalékpontot romlott az arány, tavaly 65,3 százalék volt.
A társadalmi mobilitás alacsony, Róbert Péter, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának külső kutatója azt írta, a felfelé mobilitás a második legnagyobb mértékben Magyarországon csökkent 15 másik uniós országhoz képest. Az ő kutatása is azt igazolja, a magyar iskolarendszer szelektív, a származási hátrányokat nem csökkenti, és mindebben nincs javulás, bizonyos mértékben inkább a helyzet rosszabbodásáról lehet beszélni.
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet egyik kutatása szerint a felnőttkori tanulás jelentősen visszaesett az elmúlt években, a nemtanuló felnőttek kétharmada akkor sem tanulna, ha alkalma lenne rá - idézi Lannert. Kifogásokat sem keresnek már, egyszerűen visszaszorult a tanulás igénye.