Múlt heti lapszámunkban Martin Seligman pszichológus előadásáról link szóltunk hírünkben. A betegségközpontú pszichológiából indult ki, s elmondta, miért és miként alapították meg a pozitív pszichológiát. Amivel - mellesleg - nagyobb elismerést is szereztek hivatásuknak. Felmerül a kérdés: nem érdemes-e a világszerte térvesztésben lévő vagy legalábbis identitásválsággal küzdő könyvtári szolgáltatás modelljét újrafogalmazni?
A könyvtár hagyományos imázsa a "kultúra temploma", az "értékek őrzője", patinás, komoly intézmény. Ami a befogadókban a szellemi gazdagodás nehéz munkáját is előrevetíti. Nem kétséges ugyan, hogy a tudásszerzéshez meg kell izzadni, ám nem szerencsés az emberek felé a várható nehézségek imázsával közelíteni.
Jó hír, hogy a könyvtárak tettek már hol bizonytalanabb, hol határozottabb lépéseket azért, hogy a várható erőfeszítések helyett a közvetlen motivációra helyezzék a kommunikáció hangsúlyát: a könyvtár kellemes, kényelmes, társas, vidám stb. hely. Mindezzel azonban jó esetben nem veszik el a tartalom, csak annak eléréséhez teremt nagyobb motivációt. Ha ez sikerül, akkor nagyobb a használói motiváció, könnyebb a nagyobb összefüggések megláttatásának lehetősége (vö.: link ) segít használóknak a várható fáradságosabb információszerzésben és -feldolgozásban. (MG)

Nagy, együttes átalakulásra készül a Georgia Egyetem Társadalomtudományi Iskolája (UGASSW) és az Athens-Clarke megyei könyvtár link . Trauma-információs könyvtárat hoznak létre. A közmunkásokat is betanítják az új területre.
A koncepció szerint a látogatók különböző okokból járnak könyvtárba: könyvet kölcsönözni, állást keresni, egészségügyi szolgáltatásról érdeklődni, vagy csak egy biztonságos helyen lenni. Ami nagyon sok látogatóban közös: átélt már traumát az életében. A könyvtáros pedig segíthet a feldolgozáshoz forrásokat találni, megérteni a trauma okozta kihívásokat. Eközben pozitívan reagál, nem ítélkezik. A könyvtár a biztonság és a gondoskodás üzenetét továbbítja.
A trauma-információs könyvtári átalakítási (röviden: TILT) projektet a Múzeumi és Könyvtári Szolgáltató Intézet finanszírozza. Az intézet az UGASSW része, és tanulóközpontja. Összefogja a szociális munkás hallgatókat, a karokat, a könyvtári dolgozókat és a vezetőséget. A TILT három része:
1. A hallgatók gyakorlatot végeznek a könyvtáron belül. Információkat és esettanulmányokat készítenek a látogatóknak. Klinikai szociális munkás felügyeli a munkájukat. A hallgatók speciális szemináriumon is részt vesznek, ahol a közösségi terekben nyújtott trauma-információs tájékoztatásról tanulnak.
2. A könyvtári munkatársak is segítséget kapnak a traumát átélt használók tájékoztatásához. Az egyetemi kar felmérést végez a könyvtárban, hogy a könyvtárosok milyen esetekkel találkoznak, milyen segítségre lehet szükség. Ez alapján készítik fel a könyvtárosokat a feladatra. Elmagyarázzák a trauma fogalmát, interakciókat, hogyan lehet a traumatizált látogatókkal felvenni a kapcsolatot.
3. A projekt a könyvtári kontextust szeretné átalakítani. A hallgatók és az egyetemi munkatársak értékelik a környezetet: hogyan érezhetnék magukat biztonságosabban a látogatók. A könyvtári szabályzatot is áttekintik, támogatja-e a trauma-információ alapjait. Ezek után a TILT javaslatokat tesz a változásokra.
A TILT jó példa a könyvtári közösségi munka, a trauma-információs munka és az oktatás összekötésére. Nem csak a szociális munka szolgáltatásait helyezi a könyvtárba. Hanem a könyvtárat átalakítja. Olyan hellyé, amelyben a látogatók bíznak, stigma nélkül információt kaphatnak. (ref.: Habók Lilla)

Két hete a Katalisten feltett kérdésünkre - melyet itt foglaltunk össze: link érkezett egy átfogó válasz, melyet egészben közlünk:
"Az alábbi témákat kellene nyilvánosan, tabuk nélkül megbeszélni:
1. Könyvtáros életpálya-modellek, azok várható pozitív és negatív hatásai (utóbbi összefüggésben a könyvtárosok érdekérvényesítésével, közalkalmazotti bértáblával);
2. Egészségkockázati tényezők a könyvtárakban, könyvtárosok egészségmegőrző magatartása (mit tesznek, tehetnek a megelőzés érdekében - a kiégéstől a testi tünetekig)
3. Könyvtárosképzés, továbbképzés, élethosszig tartó tanulás, online képzési formák miért nem terjednek - hosszabb ügyfélszolgálat, negyedéves munkaidő-keretben végzett munka (vö. "rabszolgatörvény"), helyettesítések, gyermek melletti tanulás stb.
Tudásmegosztás, a képzések haszna, mindezek mérhetősége.
4. Szellemi tőke, emberi erőforrások felmérése (kompetenciamérések) és azok kihasználása, HR a könyvtárban - munkatársak kiválasztása, betanítása, könyvtári munkapiac (régi szóhasználattal: munkaerő-piac - a "fruskáktól" a nyugdíjasokig), atipikus foglalkoztatási formák, külső (nem könyvtáros) szakemberek bevonása könyvtári munkafolyamatokba, közfoglalkoztatás, közösségi szolgálat, önkéntes munka, a párhuzamosan végzett (fölösleges) munkák kiszűrése (pl. duplán felvitt rekordok!), tudáshiányok (a nyelvtudástól a restaurálásig), robottechnika lehetőségei az élő munka kiváltására.
5. Mérési rendszer kidolgozása annak bizonyítására, milyen értéket képviselnek a könyvtárak a társadalom számára (a könyvtár környezete felől közelítve e témához). A döntéshozók (fenntartó, minisztériumok, politikusok) figyelmét hogyan hívhatnánk fel a témára? Mit jelent a könyvtár a használónak? A használók "könyvtárképének" változásai. A pálya presztízse.
6. Mihez kezdjünk a sok, leselejtezett könyvvel, raktárkisöpréssel, a könyvtárakat elárasztó felajánlásokkal (hagyaték, házikönyvtár eladó stb.) - az újrahasznosítás minél több példájával."

Látsz-e esélyt az MKE megújulására? - tettük fel a kérdést a múlt héten. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
3 - Nem a megújulás a fontos
30 - Nem, nagyjából ugyanazok fogják irányítani
4 - Igen, meg fog újulni
0 - megírom: kit@gmconsulting.hu
12 - Ami rajtam múlik, megteszem a megújulásért.
A kapott válaszok alapján 8%-nyi esélyt látunk az MKE megújulására, 61%-ban látjuk az ellenkezőjét. A helyzet felveti a hazai könyvtárosok rendszerigazoló magatartásának link komoly esélyét. A vonatkozó diagramot ld.: link . (MG)

Kb. 10 éves tapasztalatra tekint vissza Hollandiában a könyvgerincek piktogramos jelzése. Az emberek többsége ugyanis jóval könnyebbnek tartja egy piktogram azonosítását pl. a sporthoz, mint a 605.23 számsor fejben tartását. Először a gyerekrészlegekben vezették be, és az itteni siker után került a felnőttekhez - közölte a KIT-tel Mark Deckers könyvtári tanácsadó. A vonatkozó fotókat ld.: link . (MG)
- Horváth Krisztina a Katalisten tett javaslatot a téma további tanulmányozására:
link

"Hogy pontos és hiteles képet tudjunk adni, megkérdeztünk két fejvadász céget és egy állásportált, hogy melyek azok az egyetemi képzések, amelyekkel nehéz elhelyezkedni. A válaszokból az derült ki, hogy gyakorlatilag bármilyen végzettség jobb, mint a semmilyen. Lukács Zsolt, a Telkes Consulting igazgatója például kiemelte, hogy bár a magyar felsőoktatás színvonala jelenleg nem jó, és a legtöbb egyetemi képzés nem ad piacképes tudást, de diploma nélkül nem lehet karriert építeni. Azt is kiemelte a fejvadász, hogy minden végzettségnek van helye, így aztán jó döntést hoz az, aki jelentkezik egyetemre ahelyett, hogy felsőfokú képzettség nélkül indulna a munkaerőpiacra.
A megkérdezettek megneveztek konkrét szakokat is. Ketten megemlítették például a kommunikáció és médiatudomány szakot, amelyre a nagyszámú jelentkező mellett kifejezetten nehéz bekerülni. A Trenkwalder válaszában, amelyben a nem piacképes képzésekről érdeklődtünk, például ez áll:
Ilyen képzés azért sincs, mert mindenki tud valamiben nagyon jó lenni és kiteljesedni, innentől nem az a legfontosabb, hogy milyen juttatások járnak érte. Ha valaki azonban nem ilyen idealista, és elsődlegesen a piaci ár befolyásolja, akkor azt tudom mondani, hogy az olyan bölcsészettudományok, melyek nem nyelvekhez kacsolódnak, a kommunikáció szak, mely önmagában nem versenyképes, illetve olyan képzések, melyek már idejétmúltak, például könyvtáros."
- Elgondolkodtató, hogy a könyvtári akkreditációs bizottság a képzőintézményekkel együttműködve nem terelhette volna az utóbbi évtizedben a könyvtárosképzést piacképes irányokba? (MG)

A ma tanulói olyan digitális környezetben mozognak, melyben javarészt emberi beavatkozás nélkül lehet navigálni. Ezzel egy időben a könyvtárak dollármilliókat költenek arra, hogy olyan tartalmakhoz biztosítsanak hozzáférést, melyeknek a használóink a létezéséről sem tudhatnak.
Az Open SESMO (Search Engine & Social Media Optimization) adatbázis-projekt révén a Montana Állami Egyetem (MSU) Könyvtára link a könyvtár által előfizetett összes adatbázisra keresőoptimalizálási és közösségimédia-optimalizálási technológiákat alkalmazott, a Schema.org szókészletének, linked data modelleknek és gyakorlatoknak megfelelően strukturált adatokkal egyetemben. A kutatás szerint az Open SESMO az előfizetett források lényegesen megnövekedett forgalmával a befektetések jelentős megtérülését eredményezte, amint azt az elemző és értékelő eszközök bizonyítják. A cikk középpontjában álló kutatás során mennyiségi szempontból vizsgálták az előtte/utána állapotot acélból, hogy értékeljék az Open SESMO módszert és hatását a webhelyekről érkező, nem fizetett keresésekből származó forgalomra (organic search referral) és a gyűjtemény használatára, három különböző őszi szemeszter adatait elemezve. A módszer hozadékai közé tartozik a könyvtár értékének megerősítése az adatbázisok ajánlásán keresztül; a kutatók és a szaktájékoztató könyvtárosok összekapcsolása; valamint a könyvtár által előfizetett adatbázisok bővülő látogatottsága a webhelyekről érkező, nem fizetett keresésekből származó forgalom, a megjelenések (impression) és az átkattintási arányok (click-through rate) növekedésével. A projekt példaértékű és innovatív eljárást kínál, amit más könyvtárak is alkalmazhatnak az előfizetett adatbázisaik "kiemelésére" a használóik számára a nyílt weben, a strukturált és kapcsolt adatokra épülő módszerek segítségével. (autoref.)

Folytatva Pavluska Valéria előadásában ismertetett felmérésrés bemutatását (Az én könyvtáram, 2019. jan. 30., link ), terítékre került a kulturális intézmények nem látogatásának oka is. Mind kiderült: a távolmaradás legfőbb oka az érdeklődés hiánya. A "Mi az a legfőbb indok, amiért az utóbbi egy évben Ön nem volt vagy nem volt gyakrabban a felsorolt kulturális programokon? Csak egy válasz lehetséges!" kérdésre válaszok a "nyilvános könyvtár" esetében:
66,3% - érdeklődés hiánya
21% - időhiány
5,6% - pénzhiány
5% - nem megfelelő kínálat
2% - társaság hiánya.
További megállapítások: a nyilvános könyvtárakban a többi kulturális szolgáltatáshoz képest a fiatalok és a felsőfokon képzettek fordulnak elő gyakrabban. A könyvolvasás a válaszadók közel 45-%-ára nem jellemző kulturális időtöltés.

A Biblo Töyen link [az "oslói Szabó Ervin", azaz a Deichmanske bibliotek spéci ifjúsági részlege- MG] célja, hogy a tíz-tizenöt éves korú fiatalságnak egy olyan közösségi és tanulási teret biztosítson, amely teljességgel különbözik a családi és iskolai környezettől.
A könyvtár kialakítása előtt tanulmányozták ennek a korcsoportnak az igényeit, és ennek eredményeképp született meg ez a rendkívül kreatív, innovatív tér, ahol a srácok és lányok akár egy párnákkal megrakott talicskában is olvashatnak, leckéjüket megírhatják egy riksában, leheveredhetnek olvasni a puha szőnyegekre vagy éppen titkos terveket szövögethetnek egy kiszuperált sífelvonó kabinban. Ha az ifjú könyvtárlátogatók megéheznek, egy régi teherautóban kialakított konyhasarok áll rendelkezésükre, így a szellemi táplálék mellett némi élelmet is magukhoz vehetnek, erőt gyűjtvén a további kalandokhoz. Megjelenésében tehát ez a hely sokkal inkább hasonlít egy kalandparkra - melyik gyerek ne kapna kedvet az olvasáshoz egy ilyen környezetben?
A Töyen könyvtárban a köteteket nem hagyományos módon, ABC szerint, hanem témájuk vagy jellegzetességeik alapján csoportosítják. De valójában nincs is állandó helyük, arra ösztönözve ezzel a gyerekeket, hogy kíváncsiságuktól hajtva, a maguk érdeklődésének megfelelően, önállóan fedezzék fel a betűk birodalmát.
No, de vajon mi van akkor, ha az ifjú betűharcos egy konkrét kiadványt keres ebben a dzsungelben? Nos, erre is van megoldás: minden egyes kötetet chippel látnak el, esténként pedig egy drón végigpásztázza a könyvtár területét, ily módon beazonosítva a napközben esetleg elbitangolt könyvek aktuális lelőhelyét.
Tudom, hogy itthon is van számtalan eredeti könyvtári kezdeményezés. Tudom, hogy ma már a magyar könyvtárosok sem könyvraktárnak, hanem inkább közösségi térnek tartják a bibliotékát, s ennek megfelelően igyekeznek működtetni. Mégis... Mintha hiányozna itthonról az a merészség, amivel a norvégok nekifutnak egy ilyen projektnek.
Elnézegetve a Biblo Töyenben készült fotókat, arra gondolok, mennyi használaton kívüli üzem, csarnok található Magyarországon. Régi teherautók, sőt, még Trabantok és Wartburgok is bizonyára akadnak szép számmal, amivel a norvégok egészen bizonyosan nem büszkélkedhetnek. A napokban fillérekért lehetett moziszékekhez jutni... és még sorolhatnám.

Nem kérdés, hogy az egyén és a társadalom mentális egészsége miatt nagyon fontos, hogy adott legyen a lehetőség az előbújásra. Kevésbé tárgyalt téma azonban az előbújást megelőző időszak, amikor az ember maga sem tudja még, hogy mi is az, amin gondolkodik, vagy mit is keres pontosan. Van, aki bár tudja, mégis megerősítést keres, mielőtt kilép a nagyvilágba a hírrel. Egy kísérletező, bizonytalan, sérülékeny embert "outolni", azaz a leszbikusságát leleplezni mély traumát okozhat.
Ezt, a szükséges, mondhatnánk úgy is, hogy "elbújt" teret nyújtotta évszázadokon keresztül a könyvtár. Az internet létezése előtt a könyvtár volt az a tér, ahová az ember kimehetett keresgélni, és sosem lehetett tudni, milyen válaszok, történetek kerülnek elő. Mivel a könyveket kivenni a felfedés kockázatával járt - kinek ne lenne ismerős az az érzés, amikor szemlesütve tolja oda a leszbikus* témájú könyvet a könyvtáros felé? - ezért gyakran járt előnnyel a keresgélés, olvasgatás korlátozása a könyvtár területére. A magam részéről számtalan órát töltöttem így, a könyveket bújva. Regények, feminista esszék, manifesztók, önéletrajzok: tulajdonképpen mindegy volt, mi az, ha akadt egy kiindulópont, az mindig nyújtott további hivatkozásokat. Általában sokat.
Nem is olyan megdöbbentő ez, ha belegondolunk, hogy azóta, amióta a nők számára is elérhetővé vált az olvasás (tehát legkésőbb a 19. század óta), egy, valamilyen szinten leszbikus témával foglalkozó írónő, biztosra tudta, hogy mások is azokon a kérdéseken rágódnak, mint ő, ezért irományába gyakran helyezett el utalásokat más fontos művekre. Így tulajdonképpen az internet előtt is létrejött egy, a könyvtárban élő, folyton bővülő, korokat és helyeket átívelő "leszbikus világháló". Kedvenc leszbikus íróim pedig, első pillantásra megdöbbentő módon, mind jártasak voltak a "leszbikus világháló"-ban.
Virginia Woolf, a híres angol írónő, jó példája az olyan LMBTQ+ írónak, aki a saját műveibe is beleírt mindenféle utalást más fontos művekre, és aki nagyon jól kiigazodott a "leszbikus világhálón". ...
Végső soron a qLit link is ilyen célt szolgál: legyen egy olyan magyar nyelvű tér, ahol leszbikusok teljes nyugalomban és biztonságban ismerkedhetnek a leszbikus világgal - és talán önmagukkal is.

A kutatás elején öt fő kérdést tettek fel: 1.) milyen pontos a szolgáltatás? 2.) mely intézménytípusok profitálhatnak belőle? 3.) milyen tartalmak várhatók a szolgáltatástól? 4.) mi a feltárt publikációk legjellemzőbb műfaja? 5.) használható-e a szolgáltatás az átvett képek felkutatására?
A vizsgálat négy hétig tartott, ez idő alatt a Google szolgáltatása link napi rendszerességgel összeállított egy-egy listát. A kapott találatokat több csoportba sorolták: "téves találat", "spam", "a kapott URL nem elérhető", "fizetett hirdetés", "az intézmény saját online áruháza", "az intézmény saját oldala a közösségi médiában", "az intézmény saját weboldala", "társintézményen megjelenő találat", "kép". Miután megtisztították a találati halmazt az irreleváns tartalmaktól, egy szoftver és online szótárak, ontológiák segítségével címkékkel látták el valamennyi tartalmat (pl. "kiállítás", "esemény", "finanszírozás"). A találatok 29%-a volt használható, viszont a kifejezetten téves találatok aránya csak 10% volt, így kijelenthető, hogy a Google szolgáltatása aránylag pontos. Megállapítható, hogy azok a találatok, amelyeket a szolgáltatás az intézmény neve, és nem a honlapjának URL címe alapján azonosított be, jóval kevésbé voltak pontosak. Továbbá messze a múzeumokról szólt a legtöbb releváns találat (59%): főként a kiállításaik és más rendezvényeik kapcsán írtak róluk.
A találatok 40%-a hírportálokról származott, azon belül 77% volt a helyi hírforrások aránya. Az egyes kulturális intézményektől származó képek felkutatására tett kísérletnek is lett eredménye: a vizsgálat időtartama alatt a szolgáltatás 138 olyan képet azonosított a világhálón, amely a 66 megfigyelt intézmény valamelyikétől származik; a legtöbb képet a közösségi médiában használták fel.
A Google Értesítő nagy előnye, hogy bárki számára ingyen, szabadon felhasználható, és bár eltérő hatékonysággal, de alkalmazható a különböző kulturális intézményekről szóló írott tartalmak és a tőlük átvett képek felkutatására is. (A Google Értesítő szolgáltatás közgyűjteményekre vonatkozó találatainak tartalomelemzése; ref.: Nagy A.)

A SEK nehéz időszakon van túl, de a felhők szélén már látható némi napsugár. Meglepően sokan jöttek össze szerda délután a szombathelyi egyetem C épületének az emeletén, ahol két párhuzamosan esemény is zajlott. Egyrészt hivatalosan bejelentették, hogy egyetlen és új helyre kötöztek az ELTE-SEK idegen nyelvi könyvgyűjteményei, másrészt átadták a Pável Ágoston-emlékszobát. Dr. Németh István rektorhelyettes, a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ igazgatója elmondta: A diákok számának korábbi csökkenése után tavaly már 26 százalékkal emelkedtek a létszámok, ugyanakkor pénzügyi okok miatt át kellett rendezni a soraikat. Ez utóbbi folyamatnak része volt a D-épület kiürítése. Innen költözött át a központi épületbe az idegennyelvi könyvtár, így most egyetlen, méltó helyre kerültek az angol, német, szlovén és horvát könyvek, illetve a Pável Ágoston-hagyaték.
Ez azt is jelenti, hogy jelenleg Szombathelyen van a legnagyobb, legteljesebb idegen nyelvi könyvtár - tudtuk meg.

Hadd hívom fel a figyelmet, hogy a találmányok még mindig Nyugaton születnek, és még mindig a Nyugat biztosítja lakóinak a legmagasabb életszínvonalat. A Nyugat mindig is abban volt erős, hogy bonyolult kérdéseket bonyolultan kezelt. Ezért tart ott a technológia, ahol, ezért tudtunk elrepülni a Holdra. Persze csábít a lehetőség, hogy bonyolult kérdésekre leegyszerűsített választ adjunk. Nyomorultan érzed magad, szorongsz? Vajon miért? A bonyolult válasz így szól: azért szorongsz, mert létezel, ami nap, mint nap kudarcokkal jár. Churchill is azt mondja: a siker titka végeláthatatlan kudarcokon át kitartani az eredeti gondolat mellett. És van egyszerű, populista válasz is a kérdésre: azért szorongsz, mert az idegenek elveszik az életlehetőségedet.
Kik az idegenek? Hol a románok, hol a tótok, hol a svábok, hol a zsidók, hol a cigányok. Most éppen a migránsok. Mit kínál a populista politikus? "Én megvédelek tőlük!"
Lássuk, mi történik ilyenkor a fejünkben! Minden szimbolikus megközelítés az agykéregből, ahol a bonyolult kérdések és válaszok laknak, alacsonyabb szintre viszi a témát, a kéreg alatti központokat stimulálja, vagyis érzelmileg érinti az illetőt. A reptilia agy, az ősi agy területén, ahol az a parancs: aki belép a körbepisilt területemre, azt széttépem. Ez maga a manipuláció. Kövesd a vezért! Életveszélyes. És rendre katasztrófához vezet. A nyugati, az agykérges megoldás: nehéz kérdéseket vérverejtékkel, egyedi válaszokat adva megoldani. Melyek során persze lesznek tévedések, rossz döntések, de azok korrigálhatóak.

Rendkívüli ülést tartott pénteken reggel Székesfehérvár képviselő testülete, melyen határoztak arról is, hogy a Vörösmarty Mihály Könyvtár 12 közfoglalkoztatott munkavállalóját állományba veszi az intézmény, melyhez biztosítja a forrást az önkormányzat. Döntést hoztak arról is, hogy készpénzben biztosítja a város a 65 év fölöttiek ötezer forintos támogatását és a Székesfehérvári Születési támogatást is.
A március 1-je és június 30-a közötti időszakra hat álláshely létesítésére adott pluszforrást az Önkormányzat a Vörösmarty Mihály Könyvtárnak, ugyanis adóerő képessége miatt Székesfehérvár kiesne a közfoglalkoztatási támogatásban részesülő városok közül. Ez a döntés a megyei hatáskörű, de városi fenntartásban működő Vörösmarty Mihály Könyvtárt érinti leginkább, ahol 12 közfoglalkoztatottal végzik tevékenységüket. Az önkormányzat a 12 közfoglalkoztatott bérét biztosító hat álláshely átmeneti létesítéséhez biztosított a költségvetésben pluszforrást a könyvtár számára. A döntés előtt elhangzott, hogy mind a Városgondnokság, mind pedig a Szent István Király Múzeum már saját állományba vette a korábbi közfoglalkoztatottakat.

Szonda Szabolcs (ig.): ... bár vannak jobban és kevésbé jól működő települési könyvtárak, általában véve kijelenthetem, hogy nincs nagymértékű lemorzsolódás, maradtak a korábbi mutatók, sőt, helyenként egy keveset nőtt is az újonnan beiratkozottak, illetve az aktív olvasók száma.
- Hogyan mutatkozik ez a számok tükrében a megyei könyvtárnál?
SzSz: - Közel 8700 nyilvántartott látogatónk van, háromnegyedük aktívnak mondható; ők közel 70 ezer egyéni igényléssel fordultak hozzánk link az elmúlt esztendőben, amelynek során 800 új beiratkozót is regisztráltunk. Folyamatosan növekedik a virtuális megkeresések száma felénk, az elektronikus formában elérhető könyvtári dokumentumok iránti igény növekedése viszont nem vezetett a nyomtatott könyvek iránti kereslet visszaeséséhez. A reáltudományok szakirodalmát tekintve viszont valóban megfigyelhető a virtuális tér irányába való elmozdulás, de ez érthető is, hiszen ez az a terület, ahol leginkább szükség van a gyors és lehetőleg pontos információszerzésre a világhálóról.
SzSz: - Cáfolom az egyre jobban eluralkodó véleményt, miszerint a mai gyerek az olvasás számára elveszett. Ingergazdag világunkban nyilván sok olyan tényező van, ami nemcsak a zsenge korosztály, hanem a felnőttek figyelmét, idejét is elvonja az olvasástól. Nekünk ez állandó kihívást jelent. Viszont ha megtaláljuk a módját és eszközét a kíváncsiság kielégítésének, akkor meg lehet tartani a fiatalokat is olvasóként. Éppen ezért folytatjuk bevált gyermekprogramjainkat. Nemzedékek összekapcsolásával szervezzük ezeket, így a nagyobb testvér, a szülő és nagyszülő egyaránt részt vehet rajtuk. És ha már eljön hozzánk, akkor a könyveinket is kézbe veszi, példájával a gyerekben is elültetve az olvasás igényét.

Truxné Bíró Mónika és Flach Antalné könyvtárosok hétfőn már javában a kötetek bedobozolásával voltak elfoglalva a miskolci József Attila Könyvtárban, ahol megkezdődik az április közepéig tartó felújítás.
A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárhoz tartozó József Attila Könyvtár belső felújítását kezdtük el mintegy másfél milliós pályázati forrásból, melyet további több mint 3,5 millió forinttal a fenntartó egészít ki - mondta el dr. Prókai Margit, a megyei intézmény igazgatója a hétfői sajtótájékoztatón.
Már 2017-ben korszerűsítették a világítást, most többek között a bútorok, függönyök cseréje következik - tudtuk meg. A könyvállomány is megújul, a mintegy hetvenezer jelentős részben elavult, elhasználódott könyv egy része a MÉH-be kerül.
- Sikeresen dolgoztunk együtt tavaly a megyei és városi könyvtár burkolatcseréjénél, sőt várhatóan együttműködést kötünk az intézmény karbantartására vonatkozóan is, ezért kézenfekvő, hogy a József Attila Könyvtár munkálatait is ránk bízták - tudtuk meg Bucskó Ibolya Andreától, a Miskolci Közintézmény-működtető Központ igazgatójától. A felújítás első fázisában a gyermekkönyvtár és a kiállítóterem már megújult. A könyvtár a kölcsönzés mellett közösségi térként is szolgál például az iskolai könyvtárhasználati órák kedvelt terepeként.

Noha a közösségi oldalakat, mint például a Facebookot és a Twittert széles körben használják a tizenévesek, ez idáig a kutatás csak használatuk közösségi céljaira koncentrált. Jelen kutatás azokat a módokat kívánta feltérképezni, ahogy a 15-19 éves középiskolás diákok információkeresésre használják ezeket az oldalakat. A cikk hangsúlyozza, mennyire fontos tekintetbe venni, hogyan vehetik igénybe a fiatalok a közösségi oldalakat mindennapi információk, illetve tanulmányi és iskolához kapcsolódó információk megszerzésére. Egy egyesült királyságbeli, franciaországi, thaiföldi és dániai diákok körében végzett online felmérés tanúsága szerint a közösségi oldalak a legtöbb tinédzser számára információforrásul szolgálnak, különösen a közösségi tevékenységekhez kötődő információk tekintetében. Noha a tanulmányi célú információkeresés nem volt az oldalak használatának leggyakoribb okai között, az eredmények azt mutatják, hogy a közösségi oldalakat számos diák használja ilyen célokra, ahogy mindennapi információk keresésére is. (Információforrások-e a közösségi oldalak? Középiskolások információkeresési céljai a közösségi oldalak használatakor; sajnos csak autoref.)

Könyvtár nyílt a megyei kórház pszichiátriai osztályán, az átadót hétfőn délután tartották. Mint azt Liebhauser Jánostól, a megyei könyvtár igazgatójától megtudtuk, a fiókbibliotékát ők működtetik, a hét meghatározott napjain könyvtáros kolléga segít a kölcsönzésben.
A kórházi osztály és a megyei művelődési intézmény között eddig is volt szakmai kapcsolat. Liebhauser János elmondta, a megnyitóra meghívták Bartos Éva könyvtárost, aki a Biblioterápiát még a hetvenes években Tolna megyében indította el.

Lakatra zárt ládikók, asztal alatt kallódó rajzmappák, széthagyott iratok, levelek, újságcikkek. Ez az életkép fogadja a játékosokat, amikor belépnek Muraközy János link ügyvéd, festőművész szobájába. 1892-ben járunk, Muraközy nemrég hunyt el. A nyomozókat a gyászoló özvegy, Gyenes Sára fogadja, s kéri, hogy együtt kutassák fel férje életének titkait. Így indul a kecskeméti Ráday Múzeum élő történelmi játéka, melyet felnőtt látogatók részére állítottak össze az intézmény múzeumpedagógusai.
A program elsődleges célja természetesen Kecskemét híres szülöttének, a jeles festőművésznek és városi hivatalnoknak, a város református polgárának, Muraközy Jánosnak a megismertetése a nagyközönséggel. A művész legjelentősebb alkotásait és a családi hagyatékban fellelhető relikviáit bemutató tárlat 2018. júniusában nyílt meg, állandó teret kapva a múzeum falai között. A kiállítóterem biedermeier hangulatúvá varázsolt szobájában a korabeli polgári lakások elmaradhatatlan kellékei bukkannak fel: az egyik sarokban egy zongora bújik meg, míg a másik oldalon biedermeier ülőgarnitúra kapott helyet egy kis asztalkával és egy tükrös könyvszekrénnyel. A Református Ókollégium évszázados falait, melyek Muraközy János itt töltött ifjúkorának emlékeit is őrzik, 19. századi portrék, tájképek, többalakos festmények a festő munkásságának emlékei díszítik.
Az ötletgazda Bencsik Orsolya és segítő munkatársa Sopronyi-Mikulás Kata múzeumpedagógusok elmondták, hogy sikeres kezdeményezésük új színfoltot jelent a Ráday Múzeum és egyúttal Kecskemét múzeumainak rendszeres kínálatában. A Muraközy János kiállításhoz kapcsolódóan a látogatók újdonságként múltidéző, élő történelmi tárlatvezetéssel is találkozhatnak, melynek keretében a - Muraközy Jánosné Gyenes Sára szerepébe bújt - tárlatvezető kalauzolja a látogatókat a kiállításban, vagyis a festőművész elképzelt szobájában. Elbeszéléséből kiderül, hogy mi volt Muraközy kedvenc időtöltése ifjúkorában, milyen álnevet használt bujdosása alatt, és milyen legendák születtek Kecskemét ismert hivatalnokáról, de közvetlenül reagál a látogatók spontán kérdéseire is.

Ismét izgalmas ötlettel álltak elő a levegőben 3D-s tárgyakat nyomtató toll kitalálói. A 3Doodler szó szerint varázsceruzaként működik, hiszen 3D-ben is alkothatunk vele. Az eszközhöz hamarosan megjelenik az első kifestőkönyv. Amikor a 3Doodler nevű tollat bemutatta gyártója, még mi is elképedtünk, milyen grafikák készíthetők vele. Az eszközzel ugyanis háromdimenziós alkotások is előállíthatók, ráadásul komolyabb hozzáértés vagy grafikai tudás nélkül.
Bár az eszköz viszonylag régebb óta elérhető, hivatalos alkalmazás mindeddig nem készült hozzá. Ezért is akkor hír a gyártó csak nemrég tett bejelentése, amely szerint 2019 első negyedévében (vagyis hamarosan) kiadnak egy különleges színezőfüzetet, amellyel még könnyebb lesz a kreatív munkák készítése.
Az Androidra és iOS-rendszerű eszközökre egyaránt készülő app különlegessége, hogy aki rendelkezik a tollal, mobilja/táblagépe felületét használhatja majd alkotásra, a képernyőn megjelenő formák kifestésével. Az így kapott elemeket pedig könnyedén össze lehet majd illeszteni. A kész műalkotásokat a program használói a közösség többi tagjával is megoszthatják.
A gyártó ígérete szerint a kifestőt minden héten új mintákkal bővítik majd. Arról egyelőre nem esett szó, hogy kell-e majd érte fizetni. Az app maga valószínűleg ingyenes lesz, de elképzelhető, hogy bizonyos ábrák (például csomagban) már pénzbe kerülhetnek. De ez továbbra is csak találgatás.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár előtti Szabó Ervin téren, egy rövid performansz keretében hívta fel a figyelmet a Magyar Patrióták Közössége az országszerte máig megtalálható kommunista utcanevekre. A szervezet mintegy ezer olyan közterületet gyűjtött össze, amelyek elnevezése a kommunista terrorhoz, az abban részt vevő személyekhez kötődik. Ezek meghagyása 2013 óta mulasztásos törvénysértésnek minősül, azonban feltehetően nem véletlenül hagyták meg az ilyen köztérneveket jellemzően inkább a baloldali vezetésű önkormányzatok. A Magyar Patrióták Közössége ezért egyből a kormányhivatalokhoz fordul a törvénytelen állapotok felszámolásáért.
A fiatalokból álló csapat előbb demonstratívan kivágta a magukkal hozott molinón lévő "Vörös csillag utca" névtábla közepét, ugyanúgy, ahogy '56-ban a Rákosi-címert vágták ki a magyar zászlóból, majd egy ugyanilyen kivágást jelképező matricát ragasztottak fel a "Szabó Ervin tér" táblára. A helyszínválasztás is jelképes volt: az ország legfontosabb közkönyvtára és az épület előtti tér egy kommunista ideológusról van elnevezve, aki a könyvtárigazgatói tisztségét is a bolsevizmus eszméjének terjesztésére használta fel.

Gyakran ismételt kérdések, és minden, amit erről tudnod kell - Történt már, hogy egy szerelmi csalódás után jólesett egy romantikus könyv, vagy egy veszteség után olvastam olyat, ami átsegített egy nehezebb időszakon. Önbizalomhiányos perceimben is találtam már olyan könyvet, ami kúraként hatott a lelkemre. Ez az alapja az irodalomterápiának. Csoportosan olyan versekkel, novellákkal foglalkozunk, amelyek kiválóak terápiás feldolgozásra. Legyen szó legmélyebb vágyainkról, féltékenységről, szülőkkel való kapcsolatról vagy épp testképünkről. Három terápiás sorozaton vagyok túl, mindegyikben hat-nyolc fővel dolgoztam együtt az elmúlt fél évben. Ennyi benyomás után döntöttem úgy, írok a tapasztalataimról, élményeimről.
Az olvasás hiszem, hogy terápiának is kiváló. Én legalábbis számtalanszor éreztem már, hogy egy-egy könyv úgy hat rám, mint egy önfejlesztő kezelés. Szerintem ráadásul az egyik leghatékonyabb formája a személyiségfejlesztésnek. Ez amolyan hitvallásom is, nem hiába tűztem ki missziómnak az olvasásnépszerűsítést. Egy évvel ezelőtt szaladtam bele teljesen véletlenül az irodalomterápiába. Részt vettem egy ülésen, de már akkor az érdekelt, hogyan képezhetném magam csoportvezetővé, ugyanis 10 év riporteri múlttal a hátam mögött először találkozott, ami régóta életem két legfontosabb területe: az önismeret és az irodalom. Hogy hogy nem, éppen indult egy képzés, így mára már csoportokat vezetek. Három csapattal dolgoztunk együtt az elmúlt fél év során. Teljesen különböző emberek, mind egytől-egyig csodálatosak, és nemcsak nekik, hanem nekem is elképesztően sokat adtak ezek az alkalmak, rengeteget változtam és fejlődtem a saját magam területén.

Néhány évvel ezelőtt azt hallottuk mindenhonnan, hogy az online oktatásé a jövő. A jövő mára jelenné vált, az online tanulás a világ nagy részén a hétköznapok szerves részét képezi valamilyen formában. Mai posztunkban megnézzük, melyek azok a trendek, amikre érdemes lesz figyelni a 2019-es évben.
Függetlenül attól, hogy egy teljesen új LMS rendszer bevezetéséről van szó, vagy a meglévő rendszer fejlesztéséről, ajánlott a beruházás előtt végig böngészni a legújabb trendeket. Ha a jövő megoldásait már ma beépítjük oktatási rendszerünkbe, a képzésben résztvevők képesek lesznek a legújabb technológiai előnyök jobb kihasználására. ...

- A magyar történelemtanítás leginkább a hatalom megragadásának mozzanataival foglalkozik. Emellett azonban nagyon sok emberközeli rétege és szelete lehet a történelemnek. Ezek egyike a kutyák történelme. (MG)
Egy város történelme ott van a lakói életében és emlékeiben, megjelenik az épületekben, a szobrokban, az emléktáblákban - de fellelhető a "kutyáiban" is. Erre a felismerésre jutottak a The New York Times link munkatársai, amikor a Past Tense elnevezésű projekthez nekiálltak feltúrni a lap mintegy hatmillió fotós archívumát. Mint a sorozat felelőse, Veronica Chambers megjegyezte, a több ezer kutyás képet nézegetve lassan világossá vált, hogy a "kutyák maguk is New York-i polgárok lettek, a közösség részei". A gyűjtésben megjelennek a város ismert kutyacelebjei, kirajzolódik a kedvencét ajnározó ember figurája, látszik, miként bontják le az ebek az emberek közötti határokat, de megérezhetünk valamit a városban uralkodó érzelmek alakulásáról is. Nem véletlen például, hogy az 1960-as, 70-es évek zűrös közbiztonsági állapotai mellett New Yorkban hirtelen mind több német juhász, doberman és egyéb őrző-védő kutya bukkan fel a fotókon, amelyek közül végül mintegy 20 került be a Past Tense link összeállításába.