Az egymás melletti kiállás és a polgári engedetlenség jogosságának kérdését feszegeti új filmjében a színész-rendező, Emilio Estevez. A The Public című moziban az ohiói Cincinnati könyvtárában keresnek menedéket a hideg elől a hajléktalanok. A kényszerű birtokháborítók ölre mennek a rendőrséggel. Estevez egy könyvtáros szerepét osztotta magára, a rendőrség válságtárgyalóját Alec Baldwin alakítja. A rendezőt egy újságcikk ihlette meg. A film premierjét New Yorkban tartották. Emilio Estevez úgy fogalmazott, ha az ember könyvtárakról, hajléktalanságról, mentális problémákról akar játékfilmet készíteni, akkor van a legnehezebb dolga, ezért minden lehetséges segítséget igénybe kell vennie.
"Ohio állam fejest ugrott a közös munkába, így jöhetett létre egy közös főhajtás Cincinnati előtt, a könyvtárak által végzett, alapfeladataik közé egyáltalán nem tartozó szociális munka előtt. Egy olyan mozi született, amely a kitaszított, kallódó, marginalizálódott társadalmi rétegeket ünnepli" - mondta.
A filmben a könyvtár dolgozói a hatóságokkal szembeszállva nyitják meg az épületet a fedél nélküliek előtt. Az ő és a rendőrség egymásnak feszülését dolgozza fel a kétórás mozi.
A The Public hamarosan Európába is megérkezik.

Nagyobb városokban növekszik a könyvtárak státusza. Nemcsak a városmarketing attrakciója, nemcsak a 100 éve független ország jubileumi projektje, hanem világhírűvé vált épület, turistaattrakció. Ilyen a néhány hónapja átadott Oodi, Helsinki emblematikussá vált könyvtára - számolt be a múlt heti MKE-konferencián Tuula Haavisto, a Helsinki Városi Könyvtár kulturális igazgatója.
Az épület 10 000 négyzetméteres, és 90%-a (!!!) a használók által igénybe vehető terület. Közel 100 millió eurós építési költségének kétharmadát állta Helsinki városa. Számtalan zöld megoldás segíti környezetbarát fenntartását.
"Az Oodi a polgárok saját háza, ahol a kultúra és a tudás használható és egyben elő is állítható egyedül és közösségben." - mondta az előadó a hivatalos szöveget. De szavaiból úgy tűnt: ez több, mint megszokott szlogen.
Az épületben nincs egyedül a könyvtár, így kihasználhatja a szinergiákat három önkormányzati, négy azon kívüli intézménnyel, és számos ideiglenes partnerrel.
"Az Oodi könyvtári részlegként nyílt, nem üzleti alapon működő nyilvános tér, amelybe évi 2,5 millió látogatót várnak. Célja a minél működőképesebb város. Ehhez kínál információt és készségfejlesztési lehetőséget: helyet ad a közösség tagjainak alkotásához. Az értékelőállítás tehát jelentős részben nem a könyvtár, hanem a használók által történik. Az épület mindeközben Töölönlahti pihenő-városrész (Helsinki körzete) kulturális tere. Úttörő az intelligens mindennapokban, úgy mint fablabok, virtuális szolgáltatások, robotok. Könyvtár - minden érzéknek; ugyanis minden napra kínál programokat." - volt olvasható a kivetített dián.
A könyvtárépítési projektet a polgárok és a partnerek bevonásával végezték. Kb. 20 különböző projektet találtak ki arra, hogy bevonják őket a tervezésbe. Pl. "álmokat" gyűjtöttek (2012-13) a tervezés eszközeként, melyből 8 tematikus jelentést készítettek a hivatalos tervdokumentációhoz. A helyi közösség tagjait is kérdezgették: minél közelebb volt a megnyitás, annál konkrétabban.
Konferenciaszervezők gyakran az egész könyvtárt kivennék. Ez dilemmát jelent a könyvtár vezetőinek, mert ugyan hasznos a bevétel, de lefoglalhatja-e az épületet egy a többieknél fizetőképesebb közösség? (folytatjuk) (összeáll.: MG)

Helsinki új könyvtára, az Oodi ötvözi az olvasást, a készségfejlesztést és a kikapcsolódást. A 650 ezer fős város 36 könyvtárral rendelkezik. A lakók a könyvtárakat a második legfontosabb közszolgáltatásnak tartják - az első a vízivás.
Finnországban a törvény szerint minden községnek rendelkeznie kell könyvtárral. Így 853 található az országban. Eközben az Egyesült Királyságban egyre csak fogy a számuk. Csak 2016-ban a britek 105 könyvtárat zártak be. Egy átlagos finn évente több mint 9-szer megy könyvtárba (míg a britek egy évben 3,5-szer). Nagyjából 15 tételt kölcsönöz. Például 2017-ben 50 millió könyvtárlátogatás volz az országban. Az online szolgáltatások használata évi 40%-kal nő. Az elismert iskolarendszer és a fejlett közkönyvtári rendszer a finneket a legműveltebb nemzetté teszi.
A finnek imádják a könyvtárakat. Az Oodi a finn függetlenség 100. évfordulóját jelképezi. Az építkezés 3 éven keresztül tartott. Végül 2018. december 5-én nyitották ki. Hatalmas tömeg gyűlt össze és nagy visszhangot kapott Twitteren is a megnyitó. Napi 10 ezer látogatót várnak a könyvtárba. Nem azért épült, mert a finnek hiányt szenvednének könyvtárakban. Hanem mert a nemzeti identitásuk egyik szimbóluma.
Az Oodi nem egy hagyományos könyvtár. Összesen 100 ezer könyv található benne. Ez a 10 ezer négyzetméteres méretéhez viszonyítva nem nagy szám. Valójában csak a harmadik emelete szól olvasásról. Az első emeleten mozi, többfunkciós terem és étterem található. A második emeletet a készségfejlesztésnek tartják fenn. A látogatók 3D nyomtatót, varrógépet használhatnak. Zenei berendezéseket kölcsönözhetnek vagy stúdiókat is kibérelhetnek. Kisebb összegért közösségi tér kis konyhával is bérelhető. Mindegyik emeletnek más karaktere van, de mind céllal épült. Megkérdezték az embereket is, mit szeretnének.
A költségvetés 7-8 millió euró lesz egy évben. Ez a Helsinkiben működő könyvtárak költségvetésének negyedét teszi ki. Új könyvtárost nem vettek fel, hanem 50 főt más könyvtárból csoportosítottak át. A munkájukat több robot támogatja - válogatják és visszaviszik a könyveket. Az elképzelés szerint a könyvtár a demokrácia védelmét szimbolizálja. Mindenki megérdemli az ingyenes hozzájutást a tudáshoz, kultúrához, terekhez, szépséghez. Sok embert egy tető alá hoz. Egy nyílt platform, amelyet mindenki a saját elképzeléseinek megfelelően tölthet be. (ref.: Habók Lilla)

A P2-es projekt városi könyvtárat, közösségi teret és éttermet, valamint lakóingatlanokat ötvöz egy sokoldalú épületegyüttesben. A városi kapcsolatok térbeli szervezésében mind az állam, mind magánszféra érdekeit képviseli. A sokféleség differenciált, összetett egységgé válik - Innsbruck központi közlekedési csomópontja mellett.

- Oldottabb hangulatban könnyebb az ismeretek befogadása - legyen az bármilyen téma. Van lehetőség visszakérdezésre, a dolgok több oldalú bemutatására, láttatására. Esélyes, hogy egy beszámoló szerint ilyen történt a minap Pakson. (MG)
"Ma Pakson jártam a városi könyvtárban egy nagyon jó hangulatú szakmai napon. A fő tematika a képregények a könyvtárban volt. Lampert Marianna a biblioterapeuta szemével vizsgálta a képregényeket, Kocsis-Szombathelyi Adrienn egy gyakorlati bemutató keretén belül ismertette az Én könyvtáramos jó gyakorlatát a Jánossomorjai könyvtárban. Jómagam pedig a Somogyi-könyvtár képregény-fesztiváljairól beszéltem. Nagyon jó hangulatú, kötetlen beszélgetésekkel tarkított nap volt, ami remélem mindenki számára hasznos volt. köszönöm a meghívást, Pumerscheinné Bedekovity Zóra!"
De minek is köszönhető a kétszer is említett hangulat? Feltehetően több dolog egybeesésének:
- a téma
- a szervezők kötetlenebb hozzáállása
- viszonylag kis létszám (20-25 fő) olyanokból, akik jórészt ismerik egymást;
így valóban kialakulhatott egy szakmai párbeszéd. Érdemes eltűnődni, hogy a nagy létszámú, mérsékelt hatású rendezvények helyett hogyan lehet több hasonló, kislétszámú szakmai napot tartani, hogy érdemi kérdéseket is meg lehessen vitatni.

Sajátos programmal csatlakozott az idén az Internet Fiestához a szarvasi Városi Könyvtár. Az egy héten át tartó Könyvtár VS Internet (Könyvtár, szemben (versus) az internettel) játékban részt vehetett mindenki, aki kíváncsi volt arra, hogy mit tud a könyvtár nyújtani az internet korában. A Szloszjár Edit könyvtáros által kitalált és valósított játékkal az volt az üzenetünk: az internet nem helyettesíti, hanem kiegészíti a könyvtárban elérhető hagyományos szolgáltatásokat. A rendezvényt iskolákkal való kapcsolatok által, plakáton, és leghatékonyabban a Facebookon hirdették. A résztvevők könyvtári szolgáltatásokat hasonlíthatták össze az interneten elérhető tartalmakkal. Kipróbálhatták, mit nyújt a könyvtár, illetve milyen lehetőségek rejlenek az internet világában, a digitális megoldásokban.
11 "csata" várta a könyvtár egész területén az érdeklődőket, egyéni versenyzőket, iskolás csapatokat esetleg családokat (kettőnél példaként a feladatot is leírjuk):
- Folyóirat VS online újság - Feladat: keresd meg a Rubicon folyóirat egy cikkét, és írd le, mit ábrázolnak az illusztrációk. Mány újságelőfizetésed van? Mi volt számodra a nap híre és hol olvastad?)
- Helytörténeti információk keresése
- Kortárs írók, költők (Ki írta a Tündérvölgy c. könyvet? Mely szokásról szól Lackfi János Egy jó szokás c. verse? stb.)
- Társasjáték VS online játék
- Elrejtett tárgyak keresése
- Legyél Te a könyv főszereplője! Készíts "arcátlan" képet a hozzád illő könyvvel!
- Ebook VS nyomtatott könyv
- Hangoskönyv VS nyomtatott könyv
- Könyvtáros VS online katalógus
- Szócikk a neten és a lexikonban
- Leporelló labirintus (építs leporellő-könyvekből .
Az egy héten át 43 csapat (198 fő) tett próbát. Feladatlapon értékelték, hol találták meg könnyebben az információkat. A résztvevők között értékes ajándékcsomagot sorsoltunk ki. (Baginé Tóth Erika) Fotók a rendezvényről: link

Értelmiségi: aki tud, tudni akar, tudását át akarja adni. Van más, hivatalos definíció, de ez áll közel hozzám. Lépéseiben:
1. Tanult, azaz tett már le az az asztalra "tudásterméket".
2. Meg vagy győződve arról, hogy tudása mindig megkérdőjelezhető, és eddigi tudása meghaladható. Ezért nem is lepődik meg, ha más meghaladja az ő tudását, hiszen az lehetőség a tanulásra.
3. Ismeri a tudás örömét, és szívesen megajándékoz másokat is ezzel. Nem tartja meg magának tudásvagyonát. Az információt nem pozícionálisnak veszi, azaz nem tart attól, hogy ha a másik okosabb lesz, akkor esetleg saját kárára lesz. (A pozícionális információ megosztása ezzel szemben csökkenti a megosztó potenciálját.)
A könyvtáros - hivatása szerint - professzionális tudásmegosztó. Érdemes ezért újragondolni pl. a szakmai rendezvények ismeretmegosztási gyakorlatát link :
- mennyiben folyik tudástermelés, megosztás, milyen minőségű a tudásfelhozatal (akár írásmű link , akár előadás) stb.
- milyen kézzelfogható haszon van egy szakmai fejtágítóból; megváltozik-e gondolkodásunk, cselekedetünk általa?
Az értelmiségi ember abban leli örömét - mondhatni: alapvető motivációja - is a fenti három pont. Tevékenységét kevéssé a külső elismerés, pozíció vezérli.
Cezerum censeo: értelmiségiek vagyunk-e könyvtárosként? (MG)
Diskurzus a témában: link

Jól gazdálkodtak-e a könyvtárak az Internet Fiestán; arányosak-e az eredmények a befektetéssel? Ezt a kérdés tettük fel a múlt héten Horváth Zoltánné ötlete nyomán. Ezzel kiegészítettük a több éve felvett Hatékony-e (ráfordítás / eredmény) az Internet Fiesta? kérdésünket. A válaszok:
4 - nagyon jól
2 - jól
3 - közepesen
1 - elfogadhatóan
4 - nagyon gyengén
1 megírom: kit@gmconsulting.hu
Ha iskolai osztályozás szerűen átlagot számítunk az igen kisszámú, de erősen szóródó értékelésekből, akkor 3,07-es átlagot kapunk. Az Internet Fiesta megosztó rendezvénynek tűnik, a visszajelzés szerint kb. annyian tartják az erőforrások pocsékolásának, mint hasznosnak.
Levélben egy olvasónk szervezés gyenge mivoltára hívta fel a figyelmet. Korábbi visszajelzések szerint a rendezvény nyomtatványai elavult stílusúak és gyakran akkor érkeznek el a könyvtárakhoz, amikor mér rég vége a rendezvénynek.
Érdemes megjegyezni, hogy a számok sokkal kevésbé az egyes könyvtárak tevékenységéről, inkább a rendezvény évek óta tartó folyamatának koncepciójáról alkotnak véleményt. Praktikusan azt, hogy bár lassú ütemben, de egyre gyengül. Ugyan kezdetben sem tűnt briliáns ötletnek, mára igencsak megérett a lecserélésre. A koncepció minimum.
A kapott adatok diagramjai - a múlt hetiekkel együtt: link (MG)

A saját sírját ássa egy könyvtár, mikor tanfolyamokkal segíti az olvasóit, hogy ne vesszenek el az online térben? És hogyan lehet rábírni több száz kamaszt, hogy lelkesen olvassanak fél éven keresztül? Egyáltalán, a digitalizáció térnyerésével elavult intézménnyé válik a könyvtár? Megnéztük, miként veszik fel a kesztyűt a magyar könyvtárak a 21. századi kihívásaival szemben.

Az MKE ápr. 3-i konferencián Ásványi Ilona ismertette saját felmérését. Egyik kérdése az volt: Mennyire vagy önálló a munkavégzésben? A válaszok megoszlása:
12 (36%) - semmit nem tervezhet meg és nem dönthet egyedül
18 (54%) - tervezhet és dönthet a következő kérdésekben: költségvetés, humán erőforrás, adminisztratív, operatív vezető feladatok
3 (9%) - nem válaszolt.

Magánkezdeményezést karol fel Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala: a városi téka gyermekrészlegének állománybővítése a cél. Mint kiderült ugyanis, Székelyudvarhelyen a gyerekek a legaktívabb könyvtárlátogatók, így az ennek a korosztálynak szánt könyvállomás használódik el a legjobban.
Az elmúlt években fokozatosan nőtt a városi könyvtár a látogatottsága: míg 2016-ban mindössze 671-en iratkoztak be az intézménybe, addig egy évvel később 1386-an, tavaly pedig 1485-en, közülük pedig 1235-en 18 év alattiak. A kisgyerekeknek, 5-14 év közöttieknek szánt könyvállomány eléggé megviselt állapotban van, főként azért, mert ezek a kötetek használódnak a legtöbbet - mondta el Szőcs Endre, a városi könyvtár igazgatója. Könyvvásárlásra igen ritkán van pályázati kiírás, ezért az állománybővítés csak a téka saját költségvetéséből lehetséges. "A magyarországi Márai-programban tudunk évente bizonyos összegben könyveket vásárolni adott címek közül válogatva, ezen kívül három évvel ezelőtt nyertünk pályázatot a Jurnalul National kiírásán, az általuk kiadott, román nyelvű könyvek sorozatából válogathattunk egy köbméternyit, szó szerint. Más pályázati lehetőség nincsen" - magyarázta az intézményvezető, megjegyezve: nevetségesnek tűnhet, de az intézmény könyveket leszámítva gyakorlatilag bármire pályázhat. Ellenben 2013-tól jelentőse nőtt a könyvvásárlásra szánt összeg: a téka akkor mintegy évente 3000 lejt fordított állománybővítésre, tavalyra ez az összeg már 20 ezer lejre duzzadt

Falyuna Nóra, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő TudCom tudománykommunikáció kutatócsoport és az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatója: - A pszeudotudományos szövegek gyakran használják a tudományos stílust, ám kritikus olvasással felismerhető a szöveg hiteltelensége, többek között arról, hogy hiányzik az érvelés megalapozottsága, a hivatkozott szaktekintélyek hitelessége, azonosíthatósága, a módszertan vagy a terminológia pontossága. "Ha egy termék például nem azzal érvel minősége mellett, hogy mit tud, hanem azzal, hogy az Egyesült Államokban is jóváhagyták, akkor fel kell tenni a kérdést, hogy ez miért releváns. Egy tudományos szövegtől elvárt az azonosítható, ellenőrizhető és hiteles kutatásokra, szakértőkre hivatkozás, nem elég pusztán valamilyen tekintéllyel meggyőzni" - mondta. Hozzátette, a számoknak sem szabad kritika nélkül hinnünk, figyelnünk kell a számadatok előállításának és felhasználásának körülményeire is. Így van ez a szakszavakkal is. Ezek azt a speciális tudást jelenítik meg, amellyel egy szakértő rendelkezik. Használatukkal az áltudományos szövegek azt a látszatot tudják kelteni, hogy a szerző e tudás birtokában van, holott sok esetben nem létező terminusokat használ, vagy létező terminusok nem pontos használata okozza a félrevezetést.
- Kapcsolódó: Trump olyat mondott a rákról és a szélerőművekről, hogy beleremegett az internet link

Kevesen tudják, hogy ­április 14-e a könyvtárosok világnapja. A jeles dátum ­célja, hogy felhívja a figyelmet a bibliotékák nyújtotta értékekre, a könyvtárosok munkájára. Megyénk központi könyvtárának két munkatársával beszélgettünk arról, milyen kihívások színesítik a szakmájukat, és miért jó könyvtárosnak lenni.
A legtöbben úgy gondolják, a könyvtárosok munkája nem áll másból, csak csendes ücsörgésből, néhány kötet kiadásából. Holott e foglalkozás szerteágazóbb, mint hinnénk. Ahhoz, hogy valaki sikeres legyen e szakmában, sok kitartásra, türelemre, empátiára, az emberek iránti nyitottságra, szeretetre van szükség. Szűkebb hazánkban több százan dolgoznak könyvtárosként, csak a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban közel félszáz munkatárs szorgoskodik azon, hogy az olvasás szerelmesei profi, ugyanakkor szeretetteljes szolgáltatásban részesülhessenek.
- Nagyon összetett szakma a miénk, ami az idők folyamán rengeteg változáson ment keresztül. Ahhoz, hogy sikeresek lehessünk, már nem elég csak a hagyományos könyvtári szolgáltatásokat biztosítanunk, folyamatos­ ­megújulásra van szükség. A számítógépek, a digitalizáció térhódításával a fe­ladatkörünk is szélesedett, egyre fontosabb, hogy színes programokat is nyújtsunk a hozzánk betérőknek, közösségi térként is funkcionáljon a bibliotéka. Büszke vagyok, hogy a mi könyvtárunk élen jár ebben, azon dolgozunk, hogy ez a jövőben is így legyen - árulta el Tőzsér Istvánné Géczi­ Andrea. A Bródy Sándor Könyvtár igazgatója 26 éve, egy véletlennek köszönhetően került a könyvtárba, azóta is úgy ­érzi, álmai munkahelyét találta meg akkor.
A Bródy Sándor Könyvtárban zömmel hölgyek dolgoznak, ám a legfiatalabb munkatársuk huszonhat éves úriember, Csépányi Zoltán. Ő szintén véletlenül került az intézménybe, az egyik Egerben töltött nyáron hasznos elfoglaltságot keresett, így önkéntes munkát vállalt a könyvtárban, ahol a vezetőség annyira meg volt a munkájával elégedve, hogy amint alkalom adódott rá, állást ajánlottak neki.

Ugyan megbizonyosodtunk attól, hogy kérdésünk (vö.: link ) eljutott az illetékeshez, a mai napig nem kaptunk választ. Annak közzététele tehát nem rajtunk múlik. (MG)

Az árpádhalmiak 3 millió 150 ezer forint forrást nyertek a Nemzeti Közművelődési Alap pályázatán, amihez az önkormányzat 700 ezer forint önerőt biztosított. Ebből a pénzből a művelődési házban lévő könyvtárszobát és az olvasótermet is felújították. A helyiségeket újrafestették, új bútorokkal rendezték be. A 3000 kötetes könyvtárban hangulatos gyermeksarkot is kialakítottak. A megújult könyvtár berendezéséhez a szegedi Somogyi-könyvtár nyújtott szakmai segítséget.
Az ünnepélyes avatón Farkas Sándor országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, a helyi kultúra ékévé, nyugalmi szigetévé vált a könyvtár. - A digitális világ egy kicsit háttérbe szorította napjainkban a könyvtárakat. Ennek ellenére úgy gondolom, egy település életében nagyon fontos szerepet tölt be a könyvtár. A kultúra helyszíne - mondta.
- Majdnem négy hónapig volt zárva a könyvtárunk - említette meg Szarka Attila, Árpádhalom polgármestere, és kiemelte, a felújított, megszépült könyvtár olyan lehetőséget teremt, ami hozzájárul a falu és város közötti különbség eltüntetéséhez. Hangsúlyozta, ezt a célt szolgálja majd a Magyar Falu program is, amelyből többek között a művelődési ház nyílászáró-cseréjéhez remél forrást a település.
Más változás is bekövetkezett a művelődési ház és könyvtár életében. Az eddigi vezető, Vinczéné Nagy Rozália nyugállományba vonult, az intézmény új vezetője Magyar Zita lett.

Munkaértekezletet tartottak a Berzsenyi Dániel Könyvtár dolgozóinak részvételével, ahol Nagy Éva igazgató beszámolt az elmúlt évben elért eredményekről. Koczka Tibor alpolgármester elmondta: a városban nagyon jó a könyvtár megítélése, szeretik az emberek, évente 420 ezer látogatója és több mint 700 rendezvénye van az intézménynek. Kiosztották a Berzsenyi Könyvtárért-díjat, amellyel minden évben négy dolgozó munkáját ismerik el. Ezúttal Baráthné Molnár Mónika igazgatóhelyettes, Szekér Tibor gondnok és Waldinger Dóra könyvtáros vehette át a szakmai kitüntetést, a dolgozók szavazatai alapján pedig Németh Gabriella könyvkötő kapta a szimpátia díjat.
- A hír nem számol be a kitüntetések indoklásáról. (MG)

A Hargita Megyei Tanfelügyelőség is csatlakozik a Minden gyerek megérdemel egy mesét elnevezésű kísérleti programhoz. A cél az óvodai nevelés minőségének emelése a hátrányos helyzetű csoportok körében.
Az OvidiuRo Egyesület Minden gyerek megérdemel egy mesét elnevezésű kísérleti programja az óvodásoknak könyvet és erőforrásokat, a tanároknak továbbképzést biztosít. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség közleménye rámutat: 1400 vidéki gyerek fogja megkapni az 'első könyvet', és Hargita megye leghátrányosabb közösségeinek 12 óvodájában könyvtári központokat rendeznek be az olvasás bátorítása érdekében. A program 2019 márciusában indult Csíkszeredában több óvodában, a gyerekeknek szóló felolvasó összejövetelek szervezésével. Február 28-án az Apáczai Csere János Pedagógusok Házánál továbbképzések és találkozók is zajlottak pedagógusoknak. Értékeljük, hogy azok közé a megyék közé tartozunk, amelyekben a Minden gyerek megérdemel egy mesét kísérleti program elindult - nyilatkozta Glodeanu Cristinel Fănel megyei főtanfelügyelő-helyettes. A 2018-as év végéig a program 12 megyébe ért el, mintegy 20 ezer óvodást érintve, akik egy-egy könyvet vihettek haza, és több mint 100 óvodában rendeztek be olvasásközpontot, óvodakönyvtárat. Országos szinten 2019-ben a Minden gyerek megérdemel egy mesét kísérleti programban az OvidiuRo 400 könyvtár-központot hoz létre óvodáskorúaknak, továbbképzést tart 20 ezer tanárnak a szóbeli, olvasás- és íráskészség fejlesztésének módszereiről. az illusztrált könyveket felhasználva. Emellett egy olvasásértés-készletet biztosít minden tanárnak, és 80 ezer illusztrált könyvet oszt szét a vidéki gyermekeknek az Első könyvem projekt révén. (via: ReMeK-e-Hírlevél)

Szalai Erzsébet Hatalom és értelmiség a globális térben: Tanulmányok és publicisztikai írások 2015-2018 (Budapest: Kalligram, 2018) könyvének egyik alapvetése - és ez könyvének több tanulmányában központi szerephez jut -, hogy a hatalombirtokosok globális és nemzetállami szinten rendies tulajdonságokkal rendelkeznek, vagyis feudalisztikus vonásokkal töltik meg a modern társadalmakat.
A feudalisztikus vonások lényege véleményem szerint maga az informalitás: a szervilizmus, a háttéralkuk rendszere, a lekötelezés szövevényes hálója a joguralom színfalai mögött egy olyan rendszert alakít ki, amelyben az egyén számára a siker úgy biztosítható, ha céljait a hierarchiában felette állók érdekeihez igazítja. Föltehetjük a kérdést: mekkora az egyén valós szabadsága ilyen keretek között?
A költséghatékonyan foglalkoztatható, rugalmas munkaerő a félperifériás és ezért tőkehiányos magyar gazdaság egyik alappillére. A rugalmasság kényszere az egyén szempontjából a biztonságot adó társas és társadalmi kapcsolatok fellazulásával jár. Szalai Erzsébet szerint e folyamat lényegi társadalomlélektani hatása az egyén identitásválsága.
A pszichológus Lust Iván nyomán megállapítja, hogy az érvényesülés követelményeinek való megfelelés kényszere alatt egyéni és össztársadalmi szinten is értékválság jelentkezik. Szemben a közösségi értékekkel (például a szolidaritással, az önfeláldozással) helyessé, követendővé válnak az olyan, az egyént előtérbe helyező értékek, amelyek korábban nyíltan vállalhatatlannak minősültek. (Új Egyenlőség)
- A KIT-ben korábban is foglalkoztunk link a feudalizmus mai könyvtári tüneteivel:
1. területi elv, 2. hűbéri rendszer, 3. a városi levegő szabaddá tesz, 4. a termelési rendet a földesúr határozza meg, 5. tized fizetése, 6. manufakturális viszonyok, 7. területi kiskirályok.

"Amit dicsérsz, azt erősíted. Tehát, ha egy gyermek mindig csak a végeredményért kap pozitív visszajelzést, akkor könnyen válhat teljesítményszorongóvá. Ne feledjük: sokszor sokkal több befektetett energia áll egy kudarcba fulladt próbálkozás mögött, mint egy könnyű siker mögött! Pláne, hogy a végeredmény elmaradása sem jelenti azt, hogy nem ért semmit a belefektetett munka..." (Benes Andrea)
- Nincs másképpen a felnőttek esetben sem. A szakmai körökben leggyakrabban elhangzó sikerjelentések és a tapasztalt valóság közötti különbség neurózisokat alapoz meg: csak ki ne derüljön a valóság... S ha valaki mégis tükröt tart rámutat a disszonanciára, annak "jutalma" gyakran személyeskedés, kompetenciájának megkérdőjelezése - és szinte soha nem szakmai érv. Pedig tudjuk Gogoltól: "Ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde".
Káros követő hatás, hogy a konfliktusoktól való félelem - különösen felettesek irányába - megrekeszti az ember (vagy szervezet) fejlődését. Hatalmi struktúrák pedig gyakran mesterségesen hallgattatják el a kritikát - miközben a nyitottság látszatát igyekeznek fenntartani. Ha erre nincs hatalmuk, akkor úgy tesznek, mintha meg sem hallották volna az imázsukat veszélyeztetni gondolt hangokat.
Élenjáró szervezetek ugyanakkor kiprovokálják használóikból a visszacsatolásokat (használati adatok, explicit módon megfogalmazott elismerések, kritikák stb.) és a belőlük kapott információt elemezve fejlesztik lépésről lépésre szolgáltatásaikat.
Akkor hogyan lehet fenntartani a motivációt, egyúttal a fejleszthető lehetőségre is rámutatni? Pláne identitásválságban szenvedő, alacsony önértékelésű és társadalmi megbecsültségű, ugyanakkor magas szintű a küldetéstudatú közösségben? Bár e sorok írója sajnos nem mondhatja magát profinak a hatékony kritikában, igyekszik tanulni. A fenti pszichológusi idézet alapján nem az elért eredményt, hanem a fejlődést, folyamatot érdemes elismerni. E szemlélet magába foglalja azt a minőségirányításból ismert szempontot, hogy minden javítható. És talán megvan a lehetőség arra is, hogy a jogosnak, jogtalannak érzett kritikák bármelyike visszacsatolás, a fejlesztés, javulás eszköze legyen. Gyerek, felnőtt és könyvtár esetében egyaránt. (MG)

Felmérés nem ismert, de a könyvtárosok jelentős hányada introvertált, azaz befelé forduló lélek. A témáról többször szóltunk:
- Hogyan építsd az énmárkád introvertáltként? link
- Az introvertált emberek előnyei link
- Az elmélkedők ereje (olvasóink szavazatára) link (MG)
"Olyan csendes vagy, miért nem szólsz hozzá a témához? Nem érzed jól magad? Mondj te is valamit!" Tegye fel a kezét, akinek ismerősek ezek a mondatok! Ha neked is, kedves olvasó, akkor jó eséllyel te is az introvertáltak táborát erősíted. Szőcs Lilla elmeséli, milyen a világ introvertált szemmel.

A munkáltató szempontjából szinte mindegy, hogy az állásinterjúra behívott jelentkezők közül kit vesz fel, hiszen mindenkit azért hív be, mert megfelel a követelményeinek. Lehet, hogy néha tényleg jobban járna, ha kockadobással döntene. A munkavállalót ez persze nem vigasztalja, mégis arra kell gondolnia, ha megkapta a lehetőséget a személyes bemutatkozásra, az azt jelenti, hogy a teljesítménye a legjobbak között van. Nincs más dolga, mint újra és újra próbálkozni, előbb-utóbb siker lesz belőle.
A siker tulajdonképpen az alkalmasság és a múltbeli sikerek szorzata.
- A teljesítményorientált csapat például bonyolult, de jól meghatározott probléma megoldására alkalmas, mondjuk egy szoftver kifejlesztésére. Ebben az esetben nem zseniket kell összeválogatnunk, ugyanis az egyéni IQ nem fog számítani. Sokkal fontosabb a diverzitás, az egymásra figyelés, a horizontális szerveződés, és hogy legyen nő is a tagok között. Más a képlet
- sikerorientált csapatnál, amelynek feladata inkább az innováció. Ezekben általában egy ember végzi a munka oroszlánrészét, a többiek tulajdonképpen a keze alá dolgoznak, hogy annak az egynek a víziója megvalósuljon. Itt tehát éppen a jó vezetőképességnek van kiemelt szerepe.
A siker törvényei
1. A teljesítmény vonzza a sikert. De ha a teljesítmény nem mérhető, a sikert a hálózatok határozzák meg.
2. A teljesítmény korlátos, a siker korlátlan.
3. Alkalmasság x korábbi siker = jövőbeni siker
4. Míg a csapat sikere a sokféleségben és az egyensúlyban rejlik, a babérokat mindig egyvalaki aratja le.
5. Ha kitartunk, a siker bármikor beüthet.

A Journal of Epidemiology and Community-ben megjelent tanulmány megerősít egy két évvel korábbi amerikai kutatást, amely azt állította, hogy hosszú ideig tartó ülés jelentősen emeli az 2-es típusú cukorbetegség (88%), a vastagbélrák (30%), a méhrák (28%) tüdőrák (27%), valamint a szívbetegségek (14%) kialakulásának kockázatát. A korai halál fenyegetése 25%-kal nagyobb, mint azoknál, akik kevesebbet ülnek.
A tanulmány csak a munkahelyi üléseket vette figyelmébe, az otthoniakat nem, ami pedig további súlyosbító körülmény - idézi a Daily Mail. A kutatók szerint mindenkinek fel kellene állnia óránként, és egy kicsit járkálni vagy állva végezni egyes munkákat. Vannak már olyan cégek, ahol a munkaértékezleteket állva tartják, ami azzal az előnnyel is jár, hogy általában rövidebbek.
Az ülő életmód túlsúllyal is járhat, de hatással van a hormonokra, az anyagcserére, a koleszterinszintre és az inzulinra, amely a vérben a zsírok és a cukrok szintjét szabályozzák, sőt, az agysejtek is lassabban újulnak meg. Több ezer eset tanulmányozása során kiderítették, hogy az ülés által okozott bajokra a munka utáni félórás sportolás lehet megoldás, bár a hét végi futás és kerékpározás ajánlatos. És otthon sem árt néha elfeledkezni a tv távirányítójáról.

"Tudom, hogy ötöst kaptam, de csak azért, mert szerencsém volt és jó tételt húztam..." - aggodalmaskodik okos és szorgalmas osztálytársunk az egyik különösen nehéz vizsgája után. Hiába tudja magáról, hogy pontosan eleget tanult, egyre csak azt érzi, hogy ő egy csaló, s ezért nem érdemli meg a jegyet, amit kapott. Tömören így ragadható meg az imposztor-szindróma lényege. Na, de mégis mihez kezdjünk vele?
Az angol impostor szó jelentése "hazug", "csaló", "szélhámos". Az erről elnevezett szindrómát 1978-ban diagnosztizálta két pszichológus. Paulina Clance és Suzanne Imes úgy jellemezték ezt az állapotot, mint az őszintétlenség és a hamisság indokolatlan, mégis gyakori megtapasztalását. A sikeres, értelmiségi nők körében (nem meglepő módon) különösen elterjedtnek találták a szóban forgó szindrómát.
Miért jó, ha tisztában vagyunk mindezzel? Nos, azért, mert ha efféle gondolatok és érzelmek törnek ránk legközelebb, akkor könnyedén felismerhetjük, s a helyükön kezelhetjük őket. Vegyük tudomásul, hogy ezekben az esetekben nem a valóságot, hanem az imposztor-szindróma egyes tüneteit tapasztaljuk csak meg. Azok márpedig könnyen tévútra terelhetik az észlelésünket. Ne feledjük továbbá, hogy egyikőnk sem tökéletes! Mindannyian követünk el kisebb-nagyobb baklövéseket, s mindannyiunkat gyötrik olykor az alkalmasságunkkal kapcsolatos kétségek.

Vége az analóg olvasásnak? A könyvtárak hamarosan hatalmas urnacsarnokokká alakulnak? "Igen!" Ezt mondja a Siegeni Kortárs Művészeti Múzeumban (Németország) a "A könyvtár álma" című kiállítás. Emellett határozottabban: "Nem! Nincs vége." Siegenben 21 installációt állítottak össze melyek könyvvel, könyvtárral kapcsolatosak. Ezek jó része a könyvet, mint a tudás tárolóját mutatja, de van olyan is, mint pl. Peter Sauer műve, akinek "Piros polc" c. művében (1977) a könyvgerincek összességükben absztrakt képet adnak ki. (ford: MG)

A Brúnó Budapesten című 2017-es képeskönyvet a nagyobbik lányom az ovis barátnőjétől kapta szülinapjára, és nagy becsben tartja: hiába rühelljük mi a feleségemmel, bekerült az esti körforgásba. - Miért utálom annyira ezt a könyvet? A Brúnó Budapesten felnőtteknek elég gyötrelmes olvasmány. A szereplőknek nincs értelmezhető karaktere, így aztán fejlődni sem tudnak és valójában cselekmény sincs. Brúnóék, mint a robotok, különböző felállásokban mechanikusan végigmasíroznak Buda turisztikai szempontból érdekes pontjain,
ahol egy felnőtt rendre eldarálja, miért érdekes az adott hely. A gyerekekről viszont nem derül ki semmi: csodálkoznak, néha szaladgálnak, játszanak a játszótereken. Olykor esznek valamit. És persze alákérdeznek a kísérő felnőttnek, hogy ő mindig felmondhassa a Fontos Tudnivalókat.
A Brúnó Budapesten - legalábbis az első kötet, a többi nincs meg - így aztán nem is igazi mese, inkább valami hibrid útikönyv vagy programajánló gyerekes családoknak. És valóban, nem csak a lányaink, de mi is tanultunk új helytörténeti érdekességeket a könyvből, nekik meg kezd derengeni, mennyire különleges helyen lakunk.
De még csak nem is azért akartam írni, mert kicsit életszerűtlennek tűnik, mennyire jól bírják a gyerekek a kiképzést. A második napon a fiait (4, 6, 7) és Brúnót (5) a Várban mindenféle régi épületek és szobrok megtekintése mellett keresztapa pár óra alatt három múzeumba (Hadtörténeti, Zenetörténeti, Telefónia) is elrángatja, és a gyerekek egy szóval se említik, hogy tele már kicsit a hócipőcskéjük a művelődéssel. Keresztapáék amúgy a Clark Ádám téren, a Vár tövében laknak, tehát bár Brúnó feltehetően először látja a Várnegyed látnivalóit, ugyanez keresztapa családjára már valószínűleg nem áll.
Valójában az szúrt szemet, hogy a vári turistáskodás során keresztapa, aki leginkább egy, a politika helyett 20 éve a szobatudóskodást választó, legatyásodott Kövér Lászlóra hasonlít, milyen irgalmatlan mennyiségű pénzt csesz el. (...) Így bulikázott el keresztapa egy szép nyári nap alsó hangon 44 700 forintot, hogy a kis Brúnónak kellemesek legyenek az első benyomásai Budapestről (és keresztanya se maradjon vásárfia nélkül). Ő maga egy falatot sem evett, a gyerekek viszont rengeteg fontos ismerettel gazdagodtak, és a szénhidrát-igényük se maradt kielégítetlen.

A városi terekben lépten-nyomon irodalomba botlik, aki nyitott szemmel jár - a megállókban novellákat olvashatunk, de ha épp elfogy az olvasnivalónk, akár könyvet is vehetünk az itt-ott elhelyezett automatákból. A kettőt ötvözte az a novella-automata, melyet Londonban először a Canary Wharf metróállomásnál helyeztek üzembe.
A működése nagyon egyszerű: a gép egyetlen gombnyomásra egy 3-5 perc alatt elolvasható novellát lök ki magából, mégpedig teljesen ingyen, így egy rövidebb utazás alatt is egy klassz irodalmi élménnyel lehetünk gazdagabbak. Hasonló novella-automaták működnek már Franciaországban (egy francia vállalkozás gyártja amúgy a gépeket), Hongkongban és az Egyesült Államokban is - Amerikában például annyira megtetszett az ötlet Francis Ford Coppolának, hogy befektetett a cégbe, és a San Franciscó-i éttermében is felállíttatott egy automatát.
A londoni tömegközlekedők olyan szerzők műveit olvashatják majd, mint Virginia Woolf, Lewis Carroll és Charles Dickens, az első olvasnivalót viszont Anthony Horowitz szállította, aki egy szuperrövid krimit írt kimondottan erre a célra. A szervezők azt mondták, hogy azért is döntöttek az automaták felállítása mellett, mert egy friss kutatás szerint a britek 36 százaléka tavaly időhiány miatt nem olvasott végig egyetlen könyvet sem.

Facebook szakmai csoportokon, LinkedIn Jobson és személyes ismerősein keresztül kapott a legtöbb visszajelzést az álláskereső toborzási szakértő. Az egyik legmeglepőbb tapasztalata, hogy a toborzók mekkora arányban hagyják elveszni azokat az érdeklődőket, akiket ők maguk kerestek meg - írja Tóth Tamara, a "Toboroz az Ország" toborzási szakértője saját tapasztalatai alapján a HR Blogon.

Az egyre gyakoribb száraz időszakokra tekintettel naponta frissülő aszálymutatót dolgoztak ki az MTA Agrártudományi Kutatóközpont munkatársai. A mutatószám egy adott növénytípus tulajdonságait is figyelembe véve, ötfokozatú skálán határozza meg az adott növényi állomány aszálykitettségét. Élelmünk függ tőle.
A napi léptékű aszályindexet (NLA) az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) számítja ki - élelmünk függ tőle. A térképre kattintva már 2017. június 23-től nyomon követhető az alsó kék csíkot visszahúzva a naponta frissülő aszályindex-térkép.