Tudáson alapuló tartás :-) (MG)
A kutatási adatok kezelése (Research Data Management, RDM) kapcsán manapság az anyagi támogatást biztosító intézmények, szervezetek már komoly elvárásokat támasztanak. Az Oxfordi Egyetem könyvtárai (Bodleian Libraries), melyek az egyetem kutatási és IT szervezeteinek együttműködésével az egész egyetemre kiterjedő kutatástámogatási rendszert fejlesztettek, ahol egyértelműen a kutatókkal szorosan együttműködő könyvtárosoké a vezető szerep.
A Bodleian Libraries-ben iSkills összefoglaló néven gyakorlatorientált workshopokat indítottak kutatók számára, melyek témája a kutatás hatásainak mérésétől az open accessen át a kutatási témák változásait követő eszközökig terjedt. Később a résztvevők körét kiterjesztették a hallgatókra és a kutatástámogatással foglalkozó egyetemi személyzetre is.
A cikk írásáig a Bodlieian Libraries 90 munkatársa vett részt a képzésen, melynek nyomán további specializált mini workshopokat tartottak az egyes szakterületekhez (pl. antropológia, szociálpszichológia, oktatás) kapcsolódóan. Az online könyvtári útmutatók közé is újakat tettek ki, melyek például a gazdasági vagy a mérnöki tudományok kutatásiadat-kezelésére koncentrálnak. Megnőtt a könyvtárosok önbizalma, és ma már sokkal bátrabban vágnak bele a kutatásiadat-kezelési szolgáltatásba. Az RDM lassan a szerzői joghoz, a bibliometriához vagy az open accesshez hasonlóan magától értedődően könyvtárosi kompetenciává és felelősségi területté válik. (Kutatásiadat-kezelési képzések a Bodleian Libraries-ben: nemzeti kontextus és helyi programok kutatóknak és könyvtárosoknak; ref.: Fazokas E.)

Az április 7-13. közt tartott nemzeti Könyvtárosok Hete alkalmából a CNN World egy listát állított össze az amerikai könyvtárosokról. A 9 elemű lista olyan tényeket tartalmaz, amelyekkel a hétköznapi felhasználók valószínűleg nincsenek tisztában.
1. Több fogyasztót szolgálnak ki, mint a helyi mozik. Évente 1,3 milliárdan látogatnak az Egyesült Államokban könyvtárakba (link ). Eközben 2017-ben csak 1,24 milliárdan mentek el moziba.
2. Több van belőlük, mint gondolnád. Amerikában nagyjából 126,8 ezer könyvtárost tart számon a hivatal. New York-ban van a legtöbb könyvtáros több mint 12 ezer fővel. (link )
3. Segítenek a hírszerzőknek. Könyvtáros diplomával és megfelelő háttérellenőrzéssel akár a CIA könyvtárában is lehet dolgozni. Méghozzá évente 50-126 ezer dolláros kezdőfizetésért. (link )
4. Segítenek megőrizni a kedvenc zenéd. 2002 óta őrzik a felvételeket a National Recording Registry-ben.
5. Növekvő kilátások. 2026-ra az előrejelzések szerint 9%-kal több könyvtáros lesz. 12 ezer új állást terveznek nyitni a közösségi információs szolgáltatások miatt.
6. Nyomot hagytak a történelemben. Könyvtárosként vagy könyvtárban dolgozott péládul J. Edgar Hoover (korábbi FBI-igazgató), Lewis Carroll (író), Laura Bush (volt first lady), Mao Ce-tung (Kínai Népköztársaság volt vezetője)
7. Megbízható források. A Pew Research Center kutatóintézet felmérése szerint az amerikai felnőttek 78%-a szerint a könyvtárak segítenek megbízható forrásokat találni.
8. Történelmi műtárgyakra is figyelnek. A New York Public Library 46 millió tárgyat őriz, és nem csak könyveket. 16 századi földgömb és egy értékes Honus Wagner baseball kártya is a gyűjtemény része. (link
9. A 19. század végén túl megterhelőnek tartották a könyvtáros munkát nők számára. Melvil Dewey a nők gyenge egészségügyi állapota miatt sem tartotta megfelelőnek a munkát nők számára. Az 1920-as évektől viszont kezdett eltűnni ez a nézet. (ref.: Habók Lilla)

Ha a szervezetek nem vállalják fel a konfliktust, azzal egyben elzárják a produktivitás és a kreativitás lehetőségét is.
A legtöbben úgy nőttünk fel, hogy a konfliktus rossz. A hagyományos bölcsesség szerint a konfliktus csökkenti a termelékenységet, visszaveti a bizalmat és az elkötelezettséget. De ez a nézet figyelmen kívül hagyja a tényleges szervezeti működést.
Nap mint nap egy-egy probléma, helyzet ellentétes oldalain kell dolgozunk, legyenek akár ügyfelek, részvényesek vagy olvasók az egyes oldalakon - tehát ellentétes szempontokat kell együttesen szemlélni. A konfliktus a stratégiai tervezés, az erőforrás-elosztás, a terméktervezés, a tehetséggazdálkodás szerves része, és csaknem minden másnak is, ami egy szervezetben történhet.
Sajnos a legtöbb ember nem vállalja fel a konfliktusokat. Inkább elkerüljük, elhalasztjuk, elkerüljük őket. Az eredmény: konfliktusadósság, mely a megbeszéletlen és megoldatlan problémák halmaza. A gyakorlatban:
- visszatartani a visszajelzést, amely által egy kolléga jobb munkát végezhetne
- egy stratégiai döntés folyamatos elhalasztása, miközben egyre inkább lemaradunk a versenyben. Jellemzők:
1. A folyamat hasonló az eladósodáshoz: kis fizetéselmaradással kezdődik. Majd növekszik a halogatás által, jön hozzá a bűntudat, míg végül szinte kezelhetetlen halmazzá válik.
2. Másik lehetőség azon emberek kizárása, akik velünk ellentétes véleményt fogalmazhatnak meg. Így csak a kellemes, hízelgő témák maradnak meg. Az ellentétes elképzelések azonban nem tűnnek el, s előbb-utóbb eséllyel kerekedhetnek felül.
3. Harmadik csapda, hogy csak kikerüljük magunk között az érdekellentétes ügyek megbeszélését. Marad a mosolyoffenzíva: úgy teszünk, mintha nem lenne konfliktus.
Sikerül tehát elkerülni azokat a helyzeteket, amelyek megújulást hozhatnának a szervezetben.
De ne feledd: mindig változtathatsz a helyzeten, felvállalva a konfliktusokat, a nagyobb termelékenység és kreativitás érdekében. (ref.: MG)

Április 14. a könyvtárosok világnapja. Ezen a napon egy kicsit jobban odafigyelünk azokra az értékekre, amelyekhez a könyvek által jutunk, és azokra az emberekre, akik segítenek nekünk a kölcsönzőhelyeken. Bár a világ rohan és változik, ezekre a biztos pontokra ma is szükségünk van. Az MTVA fotóarchívumából válogattunk. (Híradó)
- A Híradó.hu könyvtártörténelmi videót a Pannonhalmi bencés könyvtárról mutat.
- A Család Barát Magazin videója a hagyományos, klasszikus könyvtárképet, könyvtárillatot, a patinás könyvtárban magukat jól érzőket kommunikálja: link
- A 24.hu külföldi könyvtári imázsfilmet mixelt külföldi könyvtári felvételekből és látott el magyar feliratokkal: link
(Elvileg van lehetőség legalább részben magyar tartalmú és használói elvárások felől közelítő videó készítésére is. - MG)

Különböző okokból működnek könyvtárak kúriákban, kiskastélyokban, pl. Lendván, Bonyhádon, Zomborban (a gyerekkönyvtár), vagy Hatvanban - jellemzően ideiglenesen. Most a hatvani Ady Endre Könyvtárról link mutatunk fotókat, ld.: link . Az optimális mennyiséget meghaladó állomány elérése a mai állapot szerint kényelmetlen, a polcok gyakran elérhetetlenül magasak. Jelentős mennyiségű könyv van ládákban is. A túlzsúfoltság miatt nincsenek kényelmes, rendezvények szervezésére használható szellős rugalmasan kezelhető terek.
A patinás épület az egykor működő cukorgyár területén, a város külsőbb részén található. A Hatvany-Deutsch család számára építették 1897-ben, de lakott itt a gyár igazgatója is. Az egyébként elegáns miliő aligha alkalmas Könyvtárnak, vagy legalábbis nem egy húszezres város számára. Az Ady Endre Könyvtár 2015-ben költözött ide. Addigi épületüket - volt MSZMP székház - a város főterén EU-s pénzből tervezik felújítani. - Ha minden igaz, nyáron kezdődnek a munkák, és egy évre rá költözhet a könyvtár - mondja Sinkovics Erika, könyvtárigazgató. (bővebben a könyvtárépületről: link (MG)

Folytatva a beszámolót az MKE-konferencia Oodiról szóló múlt heti anyagunkat link ...
A tervezők számítottak a nagy forgalomra: a betérő turisták hadára méretezett büfé és toalett is rendelkezésére áll - az utóbbi funkciót külön kiemelte az előadó. Ez talán viccesnek hangzik, de ez nagyon erős szemléletbeli különbség. A földszinten van mozi is.
Az 1. szinten turisztikai információt is kínálnak.
A 2. szint aréna, a helyiek igénye szerint. Önkiszolgáló terek, találkozóhelyek, egész falat betöltő videóképernyők, irodák, tradicionális és új könyvtári funkciók.
Sokan elsírták magukat a dizájn hatására - mint mondta az előadó -, amikor feljöttek a 3. szintre a megnyitó alkalmával. Itt a 100.000 kötetet kínáló polcok 150 cm magasak. Itt (és nem a kijáratnál!) lehet hozzájutni az előjegyzett dokumentumokhoz, illetve lehet kölcsönözni. Ez a szint az olvasótér és az a tér is, ahová gyerekcsoportokat is várnak. Nincs gyerekkönyvtár - hangsúlyozta Tuula Havisto -, helyette családi könyvtárat rendeztek be, ami logikus, mert a gyerekek nem egyedül jönnek, hanem családjukkal (vagy pedagógussal). (Ez a szemléletbeli különbség gyökeresen változtatja meg a szolgáltatásokat, könyveket, programokat.) És persze itt is van kávézó.
További információ a szintekről: link
Az Oodiban önmenedzselt, agilis munkacsoportok dolgoznak (félig önállóan végzik feladataikat, a vezetőknek csak jelentenek, maguk alakítják a napi teendőket). Az előadó szerint jól működik a rendszer, de hosszú volt az út idáig.
Az MKE rendezvényén elhangzott előadásokat az MKE elnökének ígérete szerint nyomtatott kötet fogja néhány éven belül(!) közreadni. (összeáll: Pintér-Tót Barbara, MG)

A közös célok érdekében a város polgáraival való együttműködés hozzájárul a biztonságosabb, egészségesebb, boldogabb és befogadóbb közösség létrejöttéhez. Hagyományosan a könyvtár használóit passzív alanyként kezelték, különféle szempontú felhasználói panelekbe sorolva őket. A Helsinki Városi Könyvtárban azonban túl akartak lépni ezen a felfogáson, s az állampolgárokat közvetlenül be kívánták vonni a könyvtári tér és szolgáltatás átformálásával kapcsolatos tervezés és döntéshozatal lépéseibe.
A workshopokon együtt dolgozhatott a háziasszony a számítógépes fejlesztővel, a városfejlesztési aktivista az irodalmárral. Egészen új keretei jöttek így létre a könyvtári jövő tervezésének. A makerspace koncepció, a család- és helytörténeti "történetkönyv", a csomagmegőrzőnek nevezett irodalmi eseménysorozat teljes egészében, a "nyugalom helye relaxáció és összpontosítás számára" című projekt pedig csökkentett költségvetéssel valósult meg.
Különféle fejlesztési hipotéziseket tesztelhettek, áttekinthették, mi működik jól s mely pontokon kell változtatni, új fejlesztési ötletekkel állhattak elő, hozzájárulhattak a felhasználói élmény javításához, és speciális célcsoportok számára nyújtott szolgáltatások tervezésében is részt vehettek. A könyvtár baráti köre tehát aktívan befolyásolta a fejlesztési prioritások formálását, rajta hagyva a keze nyomát a fejlesztési koncepció minden lényeges elemén. (A könyvtár újraértelmezése: közös tervezés az állampolgárok bevonásával jövőbeli önmagunk és városaink számára; ref.: Németh M.)

273 budaörsi pedagógus írt nyílt levelet Orbán Viktornak. A miniszterelnök szerintük megszegte ígéretét. Az egész országban aláírást gyűjtenek a pedagógusok között. "Tisztelt Miniszterelnök Úr! Közel 9 év telt el azóta, hogy Ön másodszor is miniszterelnök lett. Beiktatása után világossá tette számunkra, hogy új kormánya egyik első intézkedése a közoktatási rendszer teljes átalakítása lesz. Az utóbbi évek történései és az Önök legújabb nyilatkozatai (tudásalapú társadalom fontossága, technikumi rendszer visszaállítása?.stb.) a szakma és a közvélemény előtt bizonyították, hogy a 2011-ben érdemi egyeztetés nélkül, felülről vezérelt átalakítások az Önök akkori ígéretei helyett, a kétkedők aggályait igazoló eredményre vezettek" - kezdődik a 273 budaörsi pedagógus által aláírt levél.
Kapcsolódó: Nyílt levelet írtak pedagógusok Orbán Viktornak - megfenyegették őket (Civilhetes)
Miközben Erdélyben egy neves közgyűjtemény áll ki érdekeiért: Belülről rohad Erdély sztármúzeuma: a gyűjtemények hányódnak, a munkaközösség fellázadt. 2018 nyarán a múzeum alkalmazottainak zöme, gyakorlatilag a teljes szakmai stáb és a négy kapus ügyvédhez fordult, decemberben pedig pert indított a Csíki Székely Múzeum és fenntartója, a csíkszeredai polgármesteri hivatal és a helyi tanács ellen, hogy egyenlítse ki az akkor már évek óta fennálló óriási bérkülönbségeket, és visszamenőleg is rendezze a bérüket. 2019 elején közösen vállalt menedzseri tervet írtak, és közös jelöltet indítottak az igazgatói tisztségre némileg váratlanul kiírt versenyvizsgán az intézményt már 15 éve igazgató Gyarmati Zsolt ellenében.

Mi a véleménye a KIT Hírlevélről? - tettük fel a kérdést Buzai Csaba ötlete nyomán, melyet az ápr. 1-jei, diskurzuselemzést is megérő katalistes eszmecserén vetett fel. A kapott nem reprezentatív eredmények:
19 - Pár soros 'cikkek', ugyan már!
49 - Hasznos
11 - Mikulás Gábor nem is ért hozzá
8 - A hírlevél hemzseg a fals adatoktól
1 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
A nyilvános és magánban érkezett szöveges megjegyzések:
- "Alapjában hasznos, de a szükségtelenül provokatív attitűd miatt nem veszem figyelembe a nem reprezentatív felméréseket. Ez most kivétel! :-)"
- "Bizonyos kényes témákról csak innen értesülök."
- "Összességében hasznos, és gyakran színfoltot képez. A címeket átfutva csak néhány szövegbe nézek bele az egyes számokból. Senki sem elfogulatlan. Itt talán az üzleti szemlélet ütközik ki legtöbbször a hírek kiválasztásánál is. Jó, hogy időnként kérdőre mer vonni kinevezett vagy megválasztott potentátokat. Néha a stílussal, a pontossággal, illetve a sajátos értelmezéssel adódhatnak kisebb-nagyobb problémák. (NpL)"
- A válaszadók többsége szerint szerint a KIT hasznos forrás. 20% körül látják azt, hogy "Pár soros 'cikkek', ugyan már!" Inkompetenciára szűk 20% utal. A vonatkozó diagramot ld.: link .

Úgy tűnik, a KIT olvasói nem ijednek meg, ha több kritikus válasz közül is választhatnak - legalábbis a feltett kérdés kapcsán semmilyen ellenérzés nem tapasztalatunk.

Az Internet Fiesta hatékonyságával kapcsolatban feltett kérdésünkre (Jól gazdálkodtak-e a könyvtárak az Internet Fiestán; arányosak-e az eredmények a befektetéssel?) kapott válaszokat link is figyelembe véve úgy tűnik, hogy a KIT-tel kapcsolatos kérdés kétszer jobban érdekelte válaszadóinkat, mint az Internet Fiesta ügye. Az utóbbit közel ugyanannyian értékelik pozitívan ill. semlegesen-negatívan. A KIT-et hasznosnak tartók egyértelmű többségben vannak.

Az "akasztott hóhér" nevében szólva:
megtisztelő a válaszolók 60%-ának bizalma. Úgy tűnik, hogy többen elismerik az unikális tartalmakat, mely hírlevelenként 6-8 hírt jelent. Van utalás arra, hogy néhány hasznos, kritikus szempont csak nálunk jelenik meg. A "Pár soros 'cikkek', ugyan már!" érzelemalapú észrevétel azért érdekes, mert a KIT tudatos célja a tartalmak tömörsége, a gyors tájékoztatás, megtartva a kifejtés területét a hagyományos, kisebb közönség által olvasott szaklapoknak. A hozzá nem értés és a fals adatokkal kapcsolatban a KIT most is, mint mindig, bátorítja olvasóit konkrét, kritikus észrevételeik megosztására. Gyakori gondunk azonban, hogy ezekből kevés érkezik, és az is meghökkentő motívum, amikor nem kapunk engedélyt a magánba érkező, KIT-et kritizáló(!) észrevétel közreadására se. Összefoglalva: köszönjük a visszajelzést és a bizalmat! (MG)

Múlt heti anyagunkban felvetettük link , mennyiben értelmiségi a könyvtáros. A gondolatot egy referátum folytatja... (MG)
- Kívánatos volna, hogy intellektuális beállítódásaink közé tartozzon a kíváncsiság, az intellektuális elkötelezettség, az empatikus és tiszteletteljes figyelem, a valóságban gyökerező tények és az igazság keresése iránti késztetés, a hajlandóság arra, hogy ítéleteinket felfüggesszük és nyitottak maradjunk új információk és perspektívák befogadására, valamint annak felismerése, hogy tévedhetünk vagy valami elkerülheti a figyelmünket, amit viszont bármikor korrigálhatunk.
Korunk töredezetté vált információs világában azonban gyakran megkérdőjeleződik a hihetőség és a szakértelem, illetve a korábban megbízhatónak tekintett információforrások szerepe, ami kikezdi az információ iránti bizalmat. A természettudományos eredmények megismételhetősége körüli viták és a tudományos ismeretterjesztés gyengesége tovább erősítik ezt a tendenciát.
Az ACRL keretrendszerében szereplő állítások közül különösen három használható fel a fent vázolt beállítódások kialakítására. Az első azt mondja ki, hogy a szakmai tekintély konstruált természetű és kontextuális fogalom. A második arra mutat rá, hogy a tudományos kutatás informálódás, míg a harmadik szerint a tudomány művelése eszmecsere. (Intellektuális beállítódások egy bizonytalan információs világban; ref.: Koltay T.)

A friss egyetemisták információs készségei általában hiányosak, és ezt a többség tudja is magáról. A könyvtároshallgatók viszont úgy vélik, az ő információs írástudásuk fejlettebb, mint a többieké. A gyakorlatban azonban kiderül, hogy eleinte ugyanúgy alulteljesítenek az ilyen feladatokban, mint bárki más. Ám az információs műveltség szerencsére tanulható és tanítható is, ebben pedig a könyvtárak és könyvtárosok igen sokat tudnak segíteni. - Fejtette ki Serap Kurbanoglu, az Ankarai Egyetem könyvtárosa, az információs műveltség kutatója link a két héttel ezelőtti MKE-konferencián.

Első állomásunk a Lettországi Egyetem két karának egymás mellett álló két épülete volt. Természetesen mindkettőben van könyvtár.
Természetesen mindkettő nyitva is volt, hiszen az épület, így könyvtára link is 0-24 órában van nyitva. Az épületbe minden adminisztráció és ellenőrzés nélkül léptünk be, még biztonsági őr sem állt ott. Vezetőnk szerint éjszaka ehhez kellett volna a diákigazolvány. Vasárnap lévén, könyvtáros sem volt. Olvasók és az épületet más célra használók viszont annál többen. Minden önkiszolgálóan működik. Hétköznap természetesen vannak könyvtárosok, akik az olvasókat segítik. Az egyetem ezen karai, vagyis a "Nature" és a "Science" 1-2 éve megnyitott épületekben működnek, melyek építészetileg is különlegesek. A könyvtári terek kialakítás és berendezése azt a szemléletet közvetíti, hogy a könyvtár a mindennapi élet, a tanulás, természetes része. Az épületen belül nincs külön fala, beléptető rendszere, közvetlenül nyílik az egyéb terekből. Ez különösen feltűnő a Science épületben, ahol a nagy, látványos központi tér része.

A svájci Legfelsőbb Bíróság az ország története során először eltörölte egy országos népszavazás eredményét, miután arra a következtetésre jutott, hogy a választóknak adott információ a témáról nem volt elegendő, sőt, a kormány félreinformálta a választókat a témáról.
A 2016-ban tartott népszavazás szoros eredménnyel zárult (50,8 százalék kontra 49,2 százalék) ezért a bíróság úgy látta, lehetséges, hogy a megfelelő információk birtokában akár más eredmény születhetett volna. A bíróság emiatt jutott arra következtetésre, hogy a választókat félreinformálták, hiszen az érintettek köre közel ötször akkora volt, mint amekkorát a kormány állított.
Na, de mit reagált erre a svájci kormány? Közölték, hogy levonják a szükséges következtetéseket, és már felállítottak egy kutatócsoportot, hogy javaslatot tegyenek arra, hogyan lehet biztosítani a minőségi döntés-előkészítést a választók számára. A népszavazást meg fogják ismételni.

Eredményekkel, tapasztalatokkal folytatva múlt heti hírünket link .
- Folyóirat VS Online újság: A résztvevők 56%-a a nyomtatott, 44% az online újságot jelölte hasznosabbnak. Érdekesség, hogy a 198 játékos közül 7-nek van otthoni újságelőfizetése. Az iskolások között voltak olyanok, akik először lapoztak bele "igazi" újságba.
- Helytörténeti kiadványok VS Internet: 77% a helytörténeti kiadványokban találta meg a megfelelő válaszokat, 23% az interneten.
- Kortárs irodalom: A kortárs írók köteteit 58% szívesebben forgatta, 42% inkább az interneten böngészett utánuk.
- Szókirakó VS Online szókirakó: 48% a valós játékra, 52% az online szókirakóra voksolt.
- Puzzle VS Online puzzle: 72% az asztali puzzle-t részesítette előnyben az online változattal szemben.
- Hangoskönyv VS nyomtatott könyv: 72%-nak tetszett jobban a hangoskönyv.
- Szócikk a neten vagy a lexikonban: 75% a lexikonban találta meg a szócikkek jelentését.
- Könyvtáros VS online katalógus: Alkalom nyílt arra, hogy a könyvtárosok megtanítsák a látogatókat az elektronikus katalógus használatára.
Tapasztalataink:
1. A játék jó lehetőséget kínált a könyvtárhasználóink szokásainak, véleményének megismerésére.
2. A játéktér az egész könyvtár területét felölelte, "végigvezette" a játékosokat a szolgáltatói tereken. A középiskolások például érdeklődéssel fedezték fel az ifjúsági tér folyóiratsarkát.
3. Minden nap hírt adhattunk a közösségi és a helyi médiában a szarvasi könyvtárban nyüzsgő-tevékenykedő látogatói csoportokról, a könyvtári Internet Fiestáról.
4. Be kell látnunk, az online világ "nagy úr", ugyanakkor az információkeresést segítő könyvtárosra még mindig szükség van.

A nagykanizsai képviselő-testületi március 28-i ülésén 13 igen és 1 tartózkodás mellett arról született döntés, hogy új pályázatot írnak ki a Halis István Városi Könyvtár vezetői álláshelyére.
Az új pályázat benyújtási határideje május 15. és a közgyűlés tagjai a júniusi ülésen hoznak döntést a határidőig beérkezett pályázatok ügyében. Ugyanakkor Czupi Gyula határozatlan időre szóló, könyvtárosi közalkalmazotti munkaköre melletti vezetői megbízatása március 31. napjával megszűnt.
Ezért a folyamatos munka érdekében a március végi közgyűlésen olyan döntés született, hogy az eredményes pályázati eljárás lefolytatásáig, de legfeljebb 2019.április 1-től 2020. március 31-ig a Halis István Városi Könyvtár igazgatói beosztásának betöltésével újra Czupi Gyulát bízzák meg. A közgyűlés 14 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadta.

A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) február 11-én jelentette be, hogy másnaptól megszűnik a Vs.hu, ám a tulajdonos akkor a Népszava szerint azt ígérte, hogy az eddigi cikkek elérhetőek maradnak.
A jelek szerint azonban nem mondtak igazat. A portál először március végén vált elérhetetlenné "szerverhiba" miatt, ám ekkor még néhány nap után visszakapcsolták. Mostanra azonban újra eltűnt az oldal és vele együtt a teljes archívum is, ami már csak azért is véglegesnek tűnik, mert a vs.hu címet átirányították az újság múltjával gyökeresen ellentétes szellemiségű, a kormánypropaganda online zászlóshajójaként működő Origo nyitóoldalára.
Még az első lekapcsolás után kétszer is érdeklődtünk a Kesmánál, hogy miért vált elérhetetlenné az újság, tartós lesz-e ez az állapot, és ha igen, akkor miért döntöttek így, de írásos megkereséseinkre nem kaptunk választ.
Miután megalakult a kormánypárti médiumokat tömörítő, Orbán Viktor által nemzetstratégiai jelentőségűvé minősített Kesma, a korábbi tulajdonos New Wave Media Kft. a Vs-t is felajánlotta az alapítványnak, amely most a jelek szerint nyom nélkül eltüntette az újságot, illetve annak hat év évnyi cikkeit és multimédiás tartalmait. Kérdés, mit gondolhat erről a Kesma alapítója, Liszkay Gábor, aki korábban "digitális könyvégetésnek" nevezte, hogy a Népszabadság Online-t egy időre elérhetetlenné tette a lapot bezáró Heinrich Pecina. "Szerintem sem elfogadható, ha újságok hozzáférhetetlenné válnak az olvasók számára" - mondta erről a fideszes médiapápa.
- A KIT Hírlevél kérdésére a Moldován István elmondta: a MEK-nek nincs használható mentése a Vs.hu-ról. Viszont az ArchiveTeam link önkéntes társaság mentéseit le tudják menteni. Pl. a 2017-es vs.hu mentések:
link .

A 2008-ban indult holland nemzeti olvasásfejlesztési program a születéstől egészen 18 éves korig kívánja végigkísérni a gyermekek fejlődését az oktatási és a könyvtári rendszer segítségével. A megvalósítás során tudatosan követték és longitudinális vizsgálatokkal mérték a fiatalok olvasási szokásait, illetve a tanárok olvasásfejlesztő képességeit és készségeit.
Hollandiában korábban is léteztek olyan szervezetek és kezdeményezések, amelyek az olvasásra nevelést célozták, ezek azonban túl fragmentáltak voltak. Felismerték, hogy annak érdekében, hogy az iskolába készülő gyerekek megfelelő nyelvi kompetenciákkal rendelkezzenek és hosszú távon csökkenjen a funkcionális analfabetizmus, jól felépített rendszerre és világos, célzott intézkedésekre van szükség. Az olvasásfejlesztési kezdeményezések összefogására létrehozták a The Art of Reading programot a nemzeti könyvtár és a holland Olvasástársaság irányításával. A program a könyvtárak és a bölcsődék, óvodák, iskolák, valamint a helyi önkormányzatok és egészségmegőrző központok együttműködésére épül. (Az olvasás művészete, avagy a holland nemzeti olvasásnépszerűsítő program; ref.: Horváth A.)

Balogh Mihály könyvtáros, nyugalmazott tanár munkásságával, életének legfontosabb állomásaival ismerkedhettek meg a napokban a kunszentmiklósiak a Csendes tavaszi esték programsorozat keretében. A város díszpolgárával dr. Szi­lágyi László beszélgetett a Varga Domokos Általános Művelődési Központ Tinódi Lantos Sebestyén könyvtárában.
(...) - Egy pesti kolléganőm unszolására pályáztam meg és nyertem el 1998-ban az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgatói posztját. Mozgalmas időszakot éltünk meg kollégáimmal, elláttuk az országos szakkönyvtári és szakmúzeumi feladatainkat, emellett kidolgoztuk a Magyar Pedagógusok Háza című projektet, illetve újraindítottuk a Könyv és Nevelés című folyóiratot is. A második ciklust egészségügyi okok miatt nem tudtam végigvinni. Nyugállományba vonultam, ám a szakmától továbbra sem tudtam elszakadni. Főszerkesztője maradtam a Könyv és Nevelésnek, illetve iskolai könyvtári szakfelügyelőként és szakértőként is tevékenykedtem - foglalta össze pályájának legkiemelkedőbb időszakát Kunszentmiklós díszpolgára.

"Néhány éve a marketing szakma mint véres kardot hordozta körbe az influencereket, olyan eszközként, amivel az eddigiekhez képest sokkal hatékonyabban és olcsóbban lehet elérni olyan célcsoportokat, amelyeket korábban nehezen sikerült, főként a fiatalokat" - hangzott Székely Levente megnyitójában. A civil szervezetek általában azzal a problémával küzdenek, hogy miként vonzzanak be új tagokat, önkénteseket, hogyan tudják bemutatni és népszerűsíteni a tevékenységüket. A profitorientált cégektől tanulnak, és ahogy a divat a gazdagabbaktól a szegényebbek felé, úgy az eszközök is a profitorientált vállalkozásoktól a nonprofit szervezetek felé szivárognak, így megjelentek olyan influencerek is, akik civil szerveztek mellé álltak, propagálva tevékenységüket, programjaikat. Ezért tartottuk érdemesnek megvizsgálni, hogy van-e tere a civil szférában a youtuber, influencer marketingnek, vannak-e példák az együttműködésre, milyen a hatékonyság foka, s mindez mit jelent a civileknek, influencereknek. Végső soron pedig, vajon alkalmas lehet-e ez az eszköz arra, hogy az új generációkat megszólítsa és a civilek tevékenységébe bevonja? A workshop alkalmával a meghívott témában szakértő vendégek előadásaival, és a kutatás eddigi eredményeivel a fenti kérdéseket jártuk körbe.
Nemzetközi trendek a civil online marketing terén különös tekintettel a videoblog szférára: "A legnagyobb kihívás, hogy cselekvéssé változtassuk az online jófejséget" (Rab Árpád)

Tegnap marketing- és pr volt a téma a kaposvári Takács Gyula Megyei Könyvtárban. Az évi 250-300 programot tartó intézményben a szakmai rendezvények kiemelték a könyvtárak szemléletváltása és a kapcsolatépítés. Andóczi Balogh Éva szerint a könyvtárnak a környezetében lévő intézményekkel - pl. iparkamara, színház stb. - érdemes együttműködnie. Fontos a sajtó is. Buzai Csaba előadó szerint a könyvtári tartalmakat érdemes minél szélesebb körben terjeszteni. Az MKE Somogy megyei szervezete közgyűlését is megtartották, ahol Horváth Pétert választották meg elnöknek.

A gyors felfogást szoktuk elsősorban dicsőíteni, de van értelme a megfontolt reagálásnak is. Az álhírek, torzítások a közölt hír szokatlanságával vonzzák sokak figyelmét. Ez ragad meg sokak fejében. Kihasználják, hogy a hír ellenőrzésének folyamata lassabb - és kevésbé bombasztikus. Így az álhír terjesztője céljához eredményes stratégia a gyors hazugság, torzítás. Az igazság alapján tájékozódni kívánó ember tehát jól teszi ha a fejlemények kivárásával hoz ítáletet. (MG)
- A magyar állam hírügynöksége március 28-án közölte az aggasztó hírt: 40 ezer migráns indul útnak hamarosan Törökországból és Görögországból Közép-Európa felé, útközben még rengetegen csatlakozhatnak hozzájuk. Azt írták, hogy április 5-ig gyülekeznek, és akkor felkerekednek.
A magyar állami tévé, és a trágár őrjöngéseivel feltűnést keltő Vadhajtások című kormánypárti oldal helyszíni tudósítókat küldött Görögországba, és folyamatosan közvetítették, hogy néhány százan majdnem elindultak. Április 9-e reggeléig a hirado.hu-n 28 cikk és 11 videó jelent meg a majdnem elinduló karavánról, az M1-en pedig folyamatosan napirenden tartották a témát.
Mi történt valójában? - A görög kormány szerint törökországi és görögországi menekülttáborokban élő embereket célzó Facebook-csoportokban megjelent posztokkal szervezték az úgynevezett karavánt (a posztokat mostanra letörölték). A posztok arról szóltak, hogy rövid időre megnyílik a török-görög illetve a görög-albán és a görög-macedón határ is, és egy kegyelmi pillanatban szabad lesz az út Németország felé.
A tavaly őszi amerikai parlamenti választás előtt a Trump-kormány és a hozzá húzó sajtó igyekezett egy Mexikó felől közeledő migránskaravánokkal megijeszteni a közvéleményt. A migránskaraván kifejezés ekkor terjedt el a világsajtóban, így Magyarországon is. Akkoriban a "karaván" fontos érve volt Trumpnak, hogy a határra tervezett falat reklámozza. A választások után a téma már jóval kisebb intenzitással szerepelt a sajtóban.
- Kapcsolódó: A Facebook a kormányzati médiakonglomerátum miatt minősíthette megbízhatatlannak az egész magyar sajtót link

Christiane Amanpour, újságíró: A tárgyilagosság azt jelenti: egyformán hallgattassék meg minden fél, és minden oldallal beszéljünk, de ne kezeljük őket egyformán, ne teremtsünk erőltetett erkölcsi vagy ténybeli egyenértékűséget.
Chris Andreson: - Mely eszmék érdemesek terjesztésre? Ha egyetlen eszmét beleplántálhatna a jelenlévők tudatába, melyik lenne az?
Christiane Amanpour: Azt mondom: legyenek óvatosak, hogy honnan merítik az információt; vállaljanak felelősséget azért, amit olvasnak, hallgatnak és néznek; bizonyosodjanak meg, hogy hiteles forrásból merítik fontos értesüléseiket; nem számít, bármilyen bő is a választék, ragaszkodjanak az ismert forrásokhoz, mert a világban jelenleg válságaink, feladataink, problémáink olyan súlyosak, hogy ha nem viselkedünk világpolgárként, aki megbecsüli az igazságot, aki érti a tudományt, az empirikus bizonyítékokat és a tényeket, akkor könnyen belesétálunk egy katasztrófahelyzetbe. Szóval, az az eszme az igazság lenne. Visszatérnék Emmanuel Macronhoz [akivel interjút készítettem], s szólnék a szerelemről. Azt mondanám, hogy köröttünk nincs elég szerelem. Megkértem, hogy beszéljen a szerelemről. "A házassága makacsul téma az egész világon" - mondtam. "Beszélne a szerelemről? Mit jelent önnek?" Sosem kérdeztem elnököt vagy választott vezetőt róla. Gondoltam, megpróbálom. Azt mondta: "Szeretem a feleségem, egyek vagyunk, évtizedek óta együtt vagyunk." De ami igazán lényeges volt, ami megragadott, hogy azt mondta: "Annyira fontos nekem, hogy legyen otthon valaki, aki megmondja az igazat."

Köztudott, hogy a természettudományos tárgyakat tanító tanárokat már most is vadásznia kell az iskoláknak, a felvételi statisztikákból pedig kiderül, semmilyen javulás nem várható.
Sikeres a pedagógus-életpályamodell. Több minden bizonyítja, hogy az elmúlt években sikerült növelni a pedagóguspálya presztízsét. Vonzóbbá vált ez a hivatás, hiszen jóval többen jelentkeznek tanárnak. - Ezek a mondatok az elmúlt hónapokból és Rétvári Bencétől, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárától származnak.
Nem igényel azonban sok utánajárást, hogy kiderüljön, mindezt a számok nem igazolják, sőt, sok esetben az ellenkezője tükröződik a felvételi statisztikákból. Ahogy nemrég beszámoltunk róla, a felvi.hu adatai nem mutatnak ugrásszerű növekedést a tanárszakokra jelentkezőknél, több szakpár pedig nemhogy vonzóbbá vált volna 2014 óta, egyre kevesebb érdeklődőt vonz.
Mindez azért igazán aggasztó, mert a Klebelsberg Központ adatai szerint több mint négyezer tanár hiányzik a magyar iskolarendszerből, ráadásul a fizikatanárok nagy része a 46-55 éves korosztályba tartozik, a kémiatanárok döntő többsége pedig 46-50, illetve 56-60 éves. Ugyanezen statisztika szerint kémiatanárként az utóbbi tíz évben kevesebb mint 150-en helyezkedtek el. Azaz a természettudományos tárgyakat tanító pedagógusok száma néhány éven belül drasztikusan csökkenhet majd a hazai iskolákban, és a jelenlegi kép egyáltalán nem arra mutat, hogy lesz, aki pótolja őket.
Ezért megnéztük, hogy néhány egyetemen - az ELTE-n, a Pécsi Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen - mekkora népszerűségnek örvendtek a természettudományos tanárszakok az idén, illetve az elmúlt öt évben. Ahogy az alábbi ábrákon is látható: kilátástalan a helyzet.

Megdőlt az az évtizedekig népszerű nézet, hogy a zenehallgatás serkenti a kreativitást - svéd és angol kutatók szerint éppen az ellenkezője igaz. A háttérzene kedvezőtlen hatását olyan nyelvi tesztekkel igazolták, amelyek elvégzéséhez kreatív gondolkodásra van szükség.
Kiderült, hogy a tesztalanyok sokkal jobban teljesítettek akkor, amikor csendes vagy könyvtári jellegű környezetben voltak. "Meggyőző bizonyítékokat szereztünk arra, hogy a csendes környezethez képest a zenehallgatás rontja a teljesítményt, és ez független attól, hogy milyen nyelvű dalokat hallgatunk vagy éppen kizárólag hangszeres zenét", mondta Dr Neil McLatchie, a Lancaster Egyetem pszichológusa, a kutatás vezetője. Érdekes, hogy a kedvelt slágerek hallgatása közben a kísérleti alanyok hangulata pozitívabbá vált, sokkal vidámabbak lettek - de a teljesítményük ettől még egy fikarcnyit sem javult. Zenehallgatás közben egyszerűen nem jutottak az eszükbe a megfelelő szavak.
A kutatók szerint a zenehallgatás azért csökkenti a kreativitást és azzal kapcsolatban a problémamegoldási képességet, mert megzavarja a verbális munkamemóriát (régebbi nevén a verbális rövid távú emlékezetet).

Amikor a túlzásba vitt okostelefon-használat szóba kerül, mindig akadnak, akik azzal ütik el ezt a témát, hogy az egész csak önfegyelem kérdése. De a helyzet ennél jóval árnyaltabb: mára viszonylag jól feltárt jelenség, hogy a telefonokat és az alkalmazásokat hogyan tervezik nagyon tudatosan olyanná, hogy minél jobban rájuk akadjunk. A nyerőgépek logikájára felépített, gyors visszajelzést, jutalmakat és sikerélményt adó alkalmazások nagyon ügyesen építenek azokra a mechanizmusokra, melyek be tudják húzni a figyelmünket.
Az Instagram végtelen görgetése, a beérkező leveleink pár percenkénti ellenőrzése, a Facebook által küldött összes értesítés azonnali megnézése így elsősorban nem személyes gyengeségünk jele, hanem az agyunk egy alapvető működésének tudatos kiaknázása.
Olyan ez, mint egy folyamatos készenléti állapot, szemben a figyelem klasszikus, hullámzó működésével. És elképzelhetőek olyan feladattípusok, amikor ez a fajta figyelem hasznos lehet, de az nem szerencsés, ha ez válik alapállapottá: a CPA-féle figyelem ugyanis növeli a stressz-szintünket és megakadályozza az elmélyülést, azt, hogy valamire tényleg rendesen odafigyeljünk. Hogy kitörjünk ebből a rutinszerűvé vált figyelmi működésből, meg kell tanulnunk ismét semmit tenni.
Nem meglepő módon a telefonhasználatot visszaszorító ötletek egy jelentős része a tudatosabb használatra figyelmeztet. A témával foglalkozó, korábban már idézett kutató, Catherine Price például olyan tényezőket hangsúlyoz, minthogy ... (folytatás a forráslinken)

Egy egyszerűbb parancssori bűvészkedéssel pillanatok alatt elrejthetjük a számítógép által érzékelt, de nem szükséges vezeték nélküli hálózatokat. A trükk Windows 10-en működik igazán jól.
A wifi ma már nem ördöngős technológiai újítás, sok háztartásban így kapják az eszközök az internetet. Emiatt azonban némi kellemetlenség is felmerülhet, hiszen előfordulhat, hogy a házban (különösen igaz ez a társasházakra) több hálózat jelét is érzékeli a számítógép. A sajátunkat persze könnyű kiválasztani, de azért valamennyire zavaró tud lenni, ha a gép közben 5-10 kapcsolatot is bejelez.
Bár az automatikus csatlakozás miatt az ebből eredő "problémát" el lehet kerülni, létezik azért másfajta, sokkal hatásosabb gyógyír is: a nem szükséges hálózatokat el lehet rejteni, igaz, egy kis ügyeskedésre azért szükség van hozzá. (Tekintve, hogy a Windows egyetlen verziója sem nyújt rá humánusabb megoldást.) Ehhez mindenekelőtt adminisztrátorként nyissa meg a parancssort (Windows gomb + X, majd a listában válassza a Parancssor gombot) és írja be a következőt: netsh wlan show networks

Hollandiában a Könyvhét kicsit másképp zajlik, mint idehaza. Persze, ott is megtalálható a fesztivál rész, dedikálásokkal, rendezvényekkel, de akad más jóság is. Minden évben felkérnek egy ismert holland szerzőt, hogy írjon az eseményre egy különleges könyvet, amit könyvheti ajándéknak neveznek. Ezt ingyen megkapja minden olvasó, aki a könyvhét ideje alatt vagy beiratkozik egy könyvtárba, vagy elkölt 12.50 Eurót holland nyelvű könyvre. Ja és bónusz: ott nem a MÁV üzemelteti a vasutat a holland vasúttársaság becsatlakozik a rendezvénybe, és a könyvhét vasárnapján aki felmutatja jegy helyett ezt az könyvheti ajándékkönyvet, az ingyen utazhat - sőt, a vonatutakra is szerveznek dedikálásokat, nagyon népszerű szerzők bevonásával. Van hova fejlődni... (Ha tudtok ajánlani zónát erre, hogy több ember lássa, mondjátok. :) Az eredeti cikk: link

Magyarországról nézve a sajtóról szóló filmek még akkor is fantasynak tűnnek néha, ha megtörtént esetet dolgoznak fel. A Spotlight egyik jelenetében az újságírók előbb bekérik a lap archívumából a korábbi, szexuális zaklatással kapcsolatos anyagokat. Majd kicsit később, egy másik jelenetben lemennek a lap könyvtárába és leemelik a polcról a papok jegyzékét, megnézik, kit hová helyeztek át az adott évben.
Az internetes tartalom nem kerül feltétlenül ebek harmincadjára. Az Internet Archive nevű nonprofit szervezet rendszeresen készít mentést weboldalakról. Illetve az ehhez több szállal kötődő, de hivatalosan nem kapcsolódó Archive Team is szokott önkéntesek bevetésével a bezárás előtt álló weboldalakat lementeni. Amikor annak idején felálltunk a VS.hu-tól, mi is az Archive Team segítségét kértük. Mármint mi, a felmondó újságírók, nem pedig a kiadó, amely mint tudjuk végül Matolcsy György fiánál kötött ki, majd idén februárban meg is szűnt a portál működése.
Olvasóként a fentiekből keveset lehet érezni. Talán csak annyit, hogy az újságok elvesztik az archívumukat. És nem feltétlenül azért, mert bedőltek a tech cégek diktálta rövid életű trendeknek, esetleg rácsúsztak valamelyik platformra kiszolgáltatva magukat az egyre gyakrabban változó algoritmusok szeszélyeinek. Rosszabb, amikor egy újság csődbe megy, vagy éppen nem feltétlenül gazdasági okok miatt zárják be, esetleg a rendszerek frissítése miatt a migrálás nem sikerül túl jól és adatok, illetve cikkek tűnnek el.
Hazai példákat is ismerünk olyan esetekről, amikor egy újság archívumát rövidebb-hosszabb időszakra elérhetetlenné tették: ez megesett a Népszabadsággal vagy a Magyar Nemzettel is bezárásuk után. De ismerünk olyat esetet is a hazai online sajtó történetéből, hogy fél évtizednyi archívummal bíró hírportál eltűnt a semmibe, miután tulajdonost váltott. A HVG által egykor felvásárolt, majd rövid ideig még működtetett Hírszerző.hu helyén ma ezt látható: false.
A mindennapokban azonban az olvasót nem érdekli az archívum. A történészt, a levéltárost és az újságírót kellene, de ők is hallgatnak.

200 ezer dal került fel meg a Zenetudományi Intézet hangos térképére. - Páratlan adatbázis link került fel a Hungaricana oldalára, ami persze nem jelent semmit, mert a Hungaricanán van már pár ilyen, ráadásul elég sok mindenre szokás azt mondani, hogy páratlan. De ez most tényleg az! Több okból is.
Térképre vittek ugyanis az MTA BTK Zenetudományi Intézet hangarchívumából több mint 12 ezer órányi felvételt. Többnyire népdalokat. Ez a mennyiség elég nehezen felfogható dolog, a gyakorlatban körülbelül 200 ezer dallamot jelent. Ami persze szintén nehezen felfogható, de azért már talán könnyebb befogadni. Mindenesetre Magyarországon eddig még nem volt hasonló méretű hangadatbázis, különösen olyan, ami szabadon hozzáférhető.
Sőt. Tekintve, hogy a Kárpát-medencei népdalkincs kiemelkedő gazdagságú, és külföldön ráadásul különböző szerzői jogi kötöttségek nehezítik az ehhez hasonló publikálást, ezt a térképes adatbázist világviszonylatban is nyugodtan tekinthetjük egyedülállónak.
A térképen néhány kattintással megtudhatjuk, mit énekeltek az ott élők harminc, ötven vagy akár száz évvel ezelőtt. Vagy legalábbis, mi az, amit magnóra, lemezre vagy kottába énekeltek. Vannak dallamok, amelyeket még Kodály Zoltán gyűjtött, és vannak, amelyeket a kilencvenes években vettek fel.