Több mint két évvel ezelőtt adtunk hírt link arról, hogy távozott az IKSZ-ből a debreceni és a győri megyei könyvtár. Ez akkor nagy felzúdulást keltett, és bár jogi érvet hoztak fel távozásuk indokául, sejthető volt, hogy mélyebb szakmai ellentétek lehettek a háttérben.
A múlt hét végén bombaként robbant a hír, miszerint kettő híján valamennyi felsőoktatási könyvtár megküldte kilépési nyilatkozatát Ramháb Mária elnöknek.
Úgy tűnik, valami változóban van a szakmában: pár napja a Magyar Könyvtárosok Egyesületének tisztújításán a küldöttek mintegy harmada szavazott nemmel az egyedüli elnökjelöltként induló Barátné Hajdú Ágnesre, egyértelmű véleményt nyilvánítva arról, hogy szerintük jó kézben volt-e az elmúlt ciklusban az egyesület vezetése.
Bár kérdéses, hogy eljut-e az üzenet azokhoz, akiknek az ilyesmin el kellene gondolkodnia, a szakma viszont érettségben mintha kezdene felnőni ahhoz, hogy legalább gesztusok szintjén kifogásolja a negatívnak ítélt folyamatokat.

A vidéki élet gasztronómiai értékeit szeretné bemutatni a zákányszéki Zabosfai Ízőrzők közössége, akik egyúttal hagyományt is szeretnének teremteni a kezdeményezéssel.
Az első adásban a műsor házigazdája, Paraginé Tóth Edina könyvtáros sütött húsvéti fonott kalácsot. A YouTube-on és a Facebookon is elérhető adásnak akkora sikere volt, hogy a nézők azóta is küldik nekünk a kalácsaikról készült fotókat - mondta Edina. A második adásban Kazi Péter készített háromfogásos - marhahúsleves, töltött tyúk, diós rácsos linzer -, hagyományos ebédet. (Délmagyar)
- Paraginé Tóth Edina nyilatkozott a KIT-nek: - Az ízőrzők és a Zákányszéki Könyvtár közötti kapocs több szempontból is adott. Könyvtárosként és egyesületi titkárként korábban mi is gyűjtöttük a régi recepteket és kiadványunkban. A Zákányszéki Életképekben közöltünk korábban jó néhányat nyomtatott formában. A "szerep", amire felkértek, hogy legyek a háziasszonya az Ízőrzőknek, egyrészt nem állt tőlem távol, másrészt a települési médiában eddig is részt vállaltam. Ez persze teljesen új "szerep", de könyvtárosként is fontosnak érzem a felvállalását, hogy filmeken örökítsük meg a helyi ízeket, recepteket, melyek az Értéktárba is bekerülhetnek majd. Terveink között szerepel, hogy ősszel az elkészült videó- és képanyagokból a könyvtárban vetítéseket hirdetünk, ami jó apropó lesz a találkozásra, a beszélgetésre, a közösségépítésre. Így kapcsolható össze a könyvtárral a Zabosfai Ízőrzők.
KIT: Néhány hete beszámoltunk link egy marketingeseményetekről - mégha ezt a kifejezést nem is használjátok. Úgy tűnik, hogy a mostani branding (márkaépítés) is ösztönös.
PTE: Mi sem tudtuk, pontosan mibe vágunk bele, de meglepő volt, hogy pl. a húsvéti fonott kalácsot, amit én sütöttem, mennyien elkészítették és kérés nélkül sorra érkeztek a fotók. Volt, aki nyugdíjasként élete első kalácsát sütötte meg... ez fantasztikus érzés!
KIT: És persze könyvtáros készíti, könyvtár dokumentálja, élményekkel beépülve a közösség információáramlásába és közösségi életébe.

Hiánypótló! - hallhatjuk gyakran a nemnagydurranás publikációk méltatása közben. Az alábbi anyag viszont valóban és fájóan életbevágó hiány pótlásának lehetőségére hívja fel a figyelmet. (MG)
- Magyarországon az emberek többségének kevés barátja van, és a társadalmi folyamatok is arra mutatnak: a helyzet csak rosszabb lesz. Barátságkutatókkal beszélgettünk arról, miért állunk ilyen rosszul, hogy függ össze a társadalmi kohézió a barátsággal.
A barátságok a személyes élet minőségét javítják, boldogabbá tesznek minket, sőt meghosszabbítják az egyén életét, míg a társadalom szintjén az integráció és kohézió szintjét jelzik.
Magyarországon a nyolcvanas években nemzetközi összehasonlításban is nagyon fontosak voltak a munkahelyi kapcsolatok. A rendszerváltás utáni időszakban a munkahelyek megszűnésével ezek a viszonyok is megsérültek, sok esetben megszűntek. A helyzet mára sem lett kedvezőbb: a megnövekedett munkahelyi fluktuáció, versenyhelyzet, a munkaerő-piaci bizonytalanságok nem kedveznek annak, hogy munkatársaink köréből szerezzünk barátokat. A rendszerváltás után a barátságkutatók, szociológusok is sokat vártak a civil szférától. Úgy vélték, ott majd összejönnek az emberek, ez is a barátságok létesítésének új helyszíne lesz, de ez elmaradt.

Múlt heti "Mi a könyvtári vezetők legfontosabb kívánatos tőkéje?" kérdésünkre kapott nem reprezentatív válaszok:
0 - anyagi javaiból fakadó befolyás
2 - pozíciójából fakadó hatalom
20 - szakismeretéből, tudásából fakadó hatalom
7 - személyes kapcsolatokra alapuló hatalom.
Mivel ugyanezt a felmérésünket 2013-ben is elvégeztük, össze is hasonlíthatjuk az adatokat. A vonatkozó diagram: link .
Láthatjuk, hogy a vezetők észokosságát tartjuk a legnagyobbra. Ez az elvárásunk 2013 óta növekedni látszik. Viszont a formális pozíciójára a vezető csak nagyon kevéssé támaszkodjon.
Kapcsolódó felmérésünk: az érzett aktuális állapot: link (MG)

Index: cikkünk link megjelenése után az OSZK az alábbi közleményt küldte: "A téves tájékoztatásokkal ellentétben 2019. május 14-én, a Magyar Nemzeti Névtér bemutatásáról, illetve az Országos Széchényi Könyvtár informatikai fejlesztéseiről szóló szakmai és sajtónyilvános esemény köszöntő szavaiban Dr. Tüske László, az OSZK főigazgatója nem jelentette be a nemzeti könyvtár költözését."
A cikkben ez olvasható: "A Rétvári Bence államtitkár részvételével megtartott eseményen Tüske László, a könyvtár főigazgatója az MTI szerint kijelentette:
2014-ben kezdték el tervezni az OSZK kettős költözését, amely egyrészt a digitális átállást, másrészt a könyvtár új épületének megtalálását tűzte ki célul. Az OSZK a Budavári Palota F épületéből a Kilián-laktanyában kialakított új könyvtárba költözik át, valamint folyamatban van egy archivális raktár tervezése is Piliscsabán." (Index)
- A közintézmények, múzeumok, könyvtárak adatbázisait összekötő digitális névtér rendszert link hoz létre az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK). Korszakos fejlesztés a Magyar Nemzeti Névtér, amelynek segítségével elérhetővé válik a "bruttó magyar szellemi termék" - mondta el Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára kedden Budapesten. Hozzátette: az egységes nemzeti névtérrel olyan internetes tudásbázis jön létre, amely okosabb, bővebb, pontosabb és megbízhatóbb, mint a wikipédia.
A nemzeti múlt és kultúra ismerete a hazaszeretet legfontosabb alapja - fogalmazott az államtitkár.
A sajtótájékoztatón Tüske László, az OSZK főigazgatója kiemelte: 2014-ben kezdték el tervezni az OSZK "kettős költözését", amely egyrészt a digitális átállást, másrészt a könyvtár új épületének megtalálását tűzte ki célul. Az OSZK a Budavári Palota F épületéből a Kilián-laktanyában kialakított új könyvtárba költözik át, valamint folyamatban van egy archivális raktár tervezése is Piliscsabán - mondta el. (Gondola)

200 fő vett részt a budai Várban az élőláncos tiltakozáson, amely az OSZK körül alakult ki. A Mérce tudósítása szerint a Diákvagyok mozgalom szervezte a tiltakozást, a szervezők nevében Sipos Ferenc Norbert elmondta, az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik Széchenyi István és Kossuth Lajos házi könyvtárát, Madách és Ady kéziratait, azokat a kulturális értékeket, amelyek miatt büszke magyarok lehetünk. Az élőlánc apropója kapcsán elmondta, a Széchényi Könyvtár és a szomszédban található Miniszterelnökség is terjeszkedne, de utóbbi áll nyerésre, így az OSZK-nak költöznie kell.
Megszólalt Katona Andrea, volt OSZK-elnök is, ő azt mondta, nem a költözéssel van a baj, hanem hogy a kormány nem akar a nemzeti könyvtárnak egy méltó épületet adni. Emiatt petíciót fog indítani a Diákvagyok.

Az MTI máj. 14. délutáni híre szerint link a Kilián-laktanyába költözik az OSZK. A felmerülő aggodalmakat oldó konkrétumok - pláne tervek - sem tőle, sem az OSZK illetékesei részéről nem kerültek elő, most sem. De azért önszorgalomból vethetünk pillantást magára az épületre. Alapvetés a Wikipédiában: link .
És a környék; a fotókat ld.: link .
- Háttérben a sárga épület. Előtérben a lehetséges használók csoportja :-)
- Piros nyíl mutatja a Kilián-laktanya helyét, az Üllői út és a Ferenc körút sarkán, metró-csomópont felett.
- A részben divatos (Corvin plaza), részben pusztult (régen renovált bérházak) környék felülről.
- És néhány frissen készült fotó az OSZK leendő belső udvaráról.
Az épület ma irodáknak ad otthont, illetve részben lakatlan. (MG)

Az MKE honlapján megtalálhatók a múlt heti tisztújítás eredményei - nevek szerint -, mellyel kapcsolatban itt jelent meg kommentár: link A részletesebb adatokkal kapcsolatban hívtuk az MKE központi számát, de nem jártunk sikerrel. Itt a szavazati arányokat is megmutatjuk:
163 szavazatból, az igenek aránya:
- 70% - elnök: Barátné dr. Hajdu Ágnes (115)
- 95% - főtitkár: Gerencsér Judit (156)
- 94% - ellenőrző Bizottság elnöke: dr. Amberg Eszter (154)
160 szavazatból elnökségi tagok:
- 71% - Szóllás Péter (114)
- 67% - Kiss Gábor (108)
- 63% - Eszenyiné dr. Borbély Mária (102)
- 63% - dr. Redl Károly (101)
- 60% - Fehér Miklós (96)
- 55% - Oros Sándor (89)
- 46% - Rózsa Dávid (75)
Az Elnökség póttagjai:
- Venyigéné Makrányi Margit (72),
- Haszonné Kiss Katalin (54)
Az Ellenőrző Bizottság tagjai:
- dr. Hangodi Ágnes
- Fülöp Attiláné
- Pogány György
- Nuridsány Judit
Az Ellenőrző Bizottság póttagja:
Magdics Erika (94 igen).
Az adatok rögzítése emlékezetből történt. Igyekszünk az MKE hivatalos adatait is megszerezni. (MG)

Hetedik alkalommal jelent meg az USA-ban a Gyerekek és családjuk olvasási szokásait felmérő jelentés legújabb verziója (teljes jelentés: link Több mint ezer 6-17 év közötti gyereket és szüleiket vizsgálja. Továbbá közel hétszáz 0-5 év közötti gyerek szüleit.
Legfontosabb eredmény, hogy ezúttal a kutatók jelentős visszaesést találtak a 8-9 évesek olvasási kedvében és szokásaiban. Rendszeres könyvolvasóknak nevezzük, akik egy héten 5-7 nap olvasnak könyvet. Míg a
- 8 évesek körében 57% az arányuk, a
- 9 évesek körében már csak 35%.
Ezzel párhuzamosan a
- 8 évesek 40% mondja, hogy imád olvasni, a
- 9 éveseknek 28%-a.
A 8 évesek 65%-a szerint fontos az olvasás, a 9 évesek közül 57% mondja ezt.
A pozitívumok közé tartozik, hogy egyre többen keresnek különböző (diverz) karakterekkel és történetvezetéssel rendelkező könyveket. Eltérő kultúrákat, vallásokat, öltözeteket, élethelyzeteket. Nagyobb százalék keres a világ felfedezését segítő könyveket is. Megérteni mások életét, gondolkozását és érzéseit. Ezzel együtt a szórakoztató irodalmak iránti kereslet is nőtt.
A szülők 88%-a szerint a kitalált és valós történetek segítenek megérteni a világot. Fejlesztik az önbizalmat, őszinteséget, kedvességet. A gyerekek és szüleik nagyjából fele állítja, hogy a könyvek segítettek átvészelni a gyerekek nehéz időszakait.
A kutatók szerint nagy problémát jelent, hogy éppen a legfontosabb időszakban kezdik elveszteni a gyerekek a kapcsolatot az olvasással. Azaz harmadik osztály körül. Ezért segíteni kell megtalálni nekik a megfelelő olvasmányokat. Méghozzá a kevésbé rendszeres olvasóknak nagyobb gondot okoz a megfelelő könyv megtalálása mint a gyakori olvasóknak. Az olvasást sokszor a szerepmodellek ösztönzik. Vagyis ha a gyerekek szülei, testvérei, tanárai maguk is kedvtelésből olvasnak. Továbbá a könyvek otthoni és iskolai megléte is növeli az olvasási gyakoriságot. A gyakori olvasóknak átlag 139 gyerekkönyvük van otthon a nem gyakori olvasók átlag 74 könyvéhez képest. A gyerekek kedvenc könyvei viszont 89%-ban csak azok a könyvek lesznek, amit ők maguk választottak ki olvasnivalónak. (ref.: Habók Lilla)

Egyre több állami szolgáltatás érhető el elektronikus formában az állampolgárok számára is, és ezzel együtt értékelődik fel az ügyfélkapus hozzáférés, és nő a kockázata annak, ha valaki kiadja a hozzá tartozó jelszavát (jellemzően könyvelőnek, családtagnak, alkalmazottnak) - már most is aláírhat bármit a nevemben, de pl. a hamarosan megvalósuló elektronikus ingatlannyilvántartás segítségével a házamat is eladhatják a fejem fölül.
Takács Dániel tanácsadó (digitalisugyved.hu) volt a MIBE-klub vendége 2019. máj. 9-én. Mind elmondta: az állam által üzemeltetett informatikai megoldások (szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás - SZEÜSZ - és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás - KEÜSZ) számos olyan lehetőséget biztosítanak szervezetek, vállalatok számára, amelyek lényegesek az adatbiztonság és a digitális folyamatok támogatásában.
A könyvtárosként és a Budapesti Ügyvédi Kamara szolgáltatási igazgatójaként is tapasztalatot szerzett szakember felhívta a figyelmet a közhiteles nyilvántartások fontosságára, amely a megfelelő jogi aktusok alapján tartalmaz adatokat, és amelyek az elsődleges források bizonyos valóságokról (cég működése, tevékenységre való jogosultság, azonosító adatok stb.).

A 21. század könyvtárát érintő kihívások kerültek fókuszba az új könyvtárban: a szakma az átadóünnepség előtt egy konferencia keretein belül fedezhette fel az új bibliotékát, és vitathattak meg fontos szakmai kérdéseket.
A megjelenteket Farkas Éva Erzsébet fogadta, aki köszöntőjében elmondta: fontosnak tartották, hogy a szakma szentelje meg elsőként az átadóünnepség előtt ezt a szentélyt.
- A könyvtárak mindig fontosak voltak és mindig fontosak lesznek; ha megnézzük a statisztikát, a kulturális intézmények közül a leglátogatottabbak a könyvtárak. Nem véletlen, hiszen a könyvtárak azok, akik minden generációt kiszolgálnak, minden generáció igényét felmérik, és próbálják a felnőtt igényeknek megfelelően kialakítani a szolgáltatásaikat - mondta el Sikaláné Sánta Ildikó. A Somogyi-könyvtár igazgatója továbbá kiemelte: a 21. században egy könyvtárat rengeteg új kihívás éri, hiszen különböző generációkat kell kiszolgálnia, illetve hangsúlyozta a kis közösségek szerepét, akiknek helyet adhat egy könyvtár.
Ramháb Mária, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke elmondta: egészen biztos, hogy megint egy mérföldkőhöz érkeztek a könyvtáros szakmában, hiszen nagyon ritkán fordul elő, hogy egy ilyen csodálatos, új épülettel lehet megajándékozni elsősorban az olvasókat, illetve a könyvtárosokat, a szakmának pedig elismerés, hogy ők léphettek be először, és vihetik hírét.
A bibliotéka bejárását követően konferencia vette kezdetét. (Makó Híradó)
- A híradásban a könyvtárt illető szakmai tartalomról nem esett szó. Ezt az egyik, fentebb idézett méltató is nehezményezte - műsoron kívül. Az átadó ünnepséget is előbbre kellett hozni, a hivatalos átadó, Áder János látogatásához igazítva.
Egy helyismerettel rendelkezőtől megtudtuk: az új, nagyobb könyvtár a jelenleginél több könyvtárost kíván, a bővítésre a polgármester ígéretet tett. A helyiek bíznak benne, hogy a politikai akarat nem írja felül a szakmát, és nem pusztán látvány-beruházás lesz a templomi megjelenésű könyvtár. A Makovecz-féle költségesebb épület-megoldást a térség politikai erős embere szorgalmazta. (KIT-összeállítás)
- A város lakosságának 12-13 százaléka a könyvtár beiratkozott olvasója, de a kulturális rendezvényekkel, kiállításokkal együtt évente mintegy 40 ezer látogatót fogad az intézmény. (Gondola)

Egy közkönyvtár akkor minőségi, ha a célcsoportja egyre nagyobb arányban éri el saját céljait - következik az ALA 2010-ben közzétett irányelveiből. (MG)
- A magyar lakosság szájhigiénéje európai viszonylatban nagyon rossz: a magyar emberek szájából átlagosan tíz fog hiányzik, ami nemzetközi összehasonlításban (pdf) rendkívül sok, és bár az ajánlott fogkrém-fogyasztás tizenkét tubus/fő/év lenne, Magyarországon átlagosan 2,4 tubust használnak el ugyanennyi idő alatt - olvasható a Semmelweis Egyetem szerdai közleményében.

A négy egykori egyetemista barát által 2013-ban gründolt Blinkist nevű vállalkozás célja, hogy az időhiányban szenvedő vagy a beláthatatlan és folyamatosan bővülő kínálatban eligazodni nem tudó olvasók számára tegye könnyen elérhetővé az (angolszász terminológiában nonfictionnek nevezett) ismeretterjesztő tényirodalom köteteinek említésre méltó darabjait. Nem csupán a szalonműveltség lyukainak betömködését, sokkal inkább az élethosszig való tanulást szolgálják a cég munkatársai által készített rezümék.
A startup nevét az angolul pislogást, szempillantást jelentő "blink" szóból vették, arra utalva, hogy az általuk készített rezümékből "szempillantás alatt" lehet tudást szerezni. Egy könyv mondandója tapasztalataik szerint lebontható nagyjából tíz kulcsgondolatra vagy -üzenetre, amelyeket aztán a blinkistesek (okostelefonra, tabletre vagy könyvolvasóra küldhető) írott szövegben fejtenek ki. Vagy éppen felolvassák azoknak, akiknek bokros teendőik mellett még 15 percnyi idejük sincs olvasásra.
Havonta negyven új címmel bővül a könyvtáruk, amelybe immár háromezernél is több kötet tartozik; a felhasználók - amennyiben egyéves elköteleződést vállalnak - már havi alig kétezer forintért válogathatnak közülük. A böngészést 27 alkategória segíti, így például marketing, vállalatirányítás, történelem, pszichológia, tudomány, ön- és gyermeknevelés, életrajz, szexualitás és párkapcsolat.
Azt tapasztalták, hogy a Blinkist felhasználóinak csak egy töredéke elégszik meg a rövid összefoglalókkal, 40 százalékuk pedig ennek hatására egyenesen több "valódi" könyvet olvas, sokszor éppen azt, amelyikhez a kivonat kedvet csinált.
Az alapvetően az angolszász tényirodalom javából válogató, jelenleg több mint 50 főt foglalkoztató céget Németország legdinamikusabban fejlődő startupjai között emlegetik, noha a 15 perces összefoglalók nem minden kritikus igényeit elégítik ki.

Támogatást nyert a József Attila ÁMK könyvtári intézményrendszer link tanulást segítő infrastrukturális fejlesztése című pályázat.
Mint megtudtuk, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges infrastrukturális feltételek javulhattak egy eszközbeszerzésnek - új számítógépeket vásároltak - és egy új terasznak köszönhetően.
A kulturális tudatosság és kifejezőkészség, továbbá az anyanyelven folytatott kommunikáció, a digitális kompetenciák növelése is a fejlesztés célja. A szabadtéri olvasó- és oktatási tér kialakításával elsősorban a gyermek- és a nyugdíjas korosztály számára kívánták vonzóbbá tenni a könyvtárukat. A korszerűsítéssel szeretnék elérni az olvasószám növelését, a könyvtárban eltöltött minőségi idő emelkedését.

A húsz év alatti magyaroknál az internet szinte az egyetlen információforrás, és ötödük már egyáltalán nem néz tévét - derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készített felmérésből. A kutatás arra is rámutatott, hogy az ötvenesek körében is egyre népszerűbb az okostelefon, és a fotót megosztó hetven éven felüli netezők negyede posztolt már szelfit magáról.
Ötvenéves kor alatt már az internet a leggyakrabban használt napi információforrás vagy legalább holtversenyben van a televízióval - derül ki az NMHH felméréséből. 2018-ban volt kimutatható először, hogy a kamaszok körében gyakorlatilag minden média elhanyagolható az internethez képest, még a tévé is. A húsz év alattiak 95 százaléka az internetről értesül a számukra fontos dolgokról, a tévé már csak tízből három fiatalnál része a napi rutinnak, a nyomtatott sajtó és a rádió pedig szinte eltűnt (1-1 százalék). A húsz és harminc év közöttieknél szintén vezet az internet - 90 százalék körüli arányban -, de még több mint hatvan százalékuk tévézik, ötödük rádiózik is.
A XXI. században született generációnak nagyjából a fele - a teljes internetező népesség harminc-negyven százaléka - számolt be arról, hogy amióta interneten néz filmet vagy hallgat zenét, podcastot, azóta kevesebbet vagy már egyáltalán nem tévézik, rádiózik. A 16 és 19 év közötti internetezők egyharmada azt mondja, hogy sosem szokott tévézni, a fele sosem rádiózik, tizedük soha nem kezdett el hagyományos módon tévézni, negyedük pedig - vagyis a nem-rádiózók fele - sosem hallgatott hagyományos módon rádióadást az internet előtt sem. A változás gyors: az akkori legfiatalabbak napi rutinjában öt évvel ezelőtt még holtversenyben volt a tévé és az internet (80-90 százalék között), és ennek a korcsoportnak a fele naponta hallgatott rádiót, hatoduk nyomtatott sajtó olvasója volt.

A cikk a forgalmazó által megtekintésre javasolt művek listái (approval plans) és céges rendelések nyomán beszerzett nyomtatott monográfiák négyévnyi kölcsönzési adatait vizsgálja, beleértve a könyvtárközi kölcsönzési adatokat is, azzal a céllal, hogy összevesse a beszerzéseket az igényekkel. Több témakört példaként kiválasztottak mélyreható elemzésre, így a kommunikációt, a pszichológiát és a mérnöki tudományokat. Az R programozási nyelv segítségével a szerzők automatizáltak egy elemzési mechanizmust, hogy meghatározzák a figyelmet igénylő területeket. A vizsgálat eredményei, kiegészülve a könyvtárosok szakértelmével, lehetővé tették a könyvtárosok számára, hogy megfelelően alakítsák a monográfiabeszerzéseket. (Programozás és könyvtárosi szakértelem: kombinált megközelítés a szerzeményezéshez; sajnos csak autoref.)

A parlamentben dolgozók nem kapnak plusz pénzt azért, hogy külön irodát vagy lakást tartsanak fenn. Sokan a közkönyvtárakat vagy a pártközpontokat használják arra, hogy a szavazókkal találkozzanak. Ha repülővel mennek valahová, előbb ellenőrzi, és jóváhagyja a Parlament utazási osztálya, de természetesen ezekre az utakra nem jár külön juttatás - Svédországban.
Az országot nem a király, hanem a politikai osztályok vezetik, éppen ezért a svédek nagyon jól meggondolják, és komolyan veszik a szavazást. A vezető politikusok nem rendelkeznek semmilyen kiváltsággal és egyáltalán nem élnek luxusban. 1990-ig nem kaptak hivatali lakosztályt, hanem, ha úgy adódott, akkor a Parlamenti székben kellett aludjanak. Manapság az állam által kirendelt 40 négyzetméteres egyforma stúdiólakással rendelkezik mindenki. Az egyetlen szoba nappaliként és hálószobaként is funkcionál, a mosoda közös, ezért, ha tiszta inget szeretnének másnapra, akkor igazodniuk kell a várólistához. Olyan képviselők is vannak, akiknek ennél egy jóval kisebb, egy alig 18 négyzetméteres élettér jut hivatalból. Nincs titkárnőjük, tanácsadójuk, és szolgálati autójuk sincs sofőrrel.
"Én fizetem a politikusokat. Egyáltalán nem is értem, hogy az adófizetők pénzéből miért kellene nekik személyi titkár, sofőr, és szolgálati autó" - nyilatkozta egy svéd adófizető. A svéd miniszterelnök hivatalos székhelye nem haladhatja meg a 300 négyzetmétert, és ő sem rendelkezik külön személyzettel. Ő maga mossa és vasalja az ingeit, akár a többi állampolgár. Svédország 21 megyére oszlik, melyet a kormány által kijelölt igazgatási iroda, és az állampolgárok által megválasztott tanács vezet. Svédország 290 településből áll.
Sem a polgármesterek, sem a kormányzók nem kapnak hivatalból fizetett szolgálati lakást, a tanácsosoknak nincs egy havi fix fizetésük, sem saját irodájuk, ezért otthonról dolgoznak. "Az állampolgárok jogainak képviseletére választottak meg, ezért ugyanolyan jogokkal rendelkezünk akárcsak ők" - mondja egy svéd politikus. Csak a jogalkotással foglalkozó parlamenti képviselők kapnak havi fix fizetést, az ő munkájukat ugyanis közszolgáltatásnak tekintik.

KönyvTrailer címmel pályázatot hirdet a dunaújvárosi József Attila Könyvtár. A kezdeményezésben háromperces, mobillal készített videókat várnak, amelyek valamilyen könyvélményhez kapcsolódnak. A kisfilmekben mindenképpen szerepelnie kell a könyv írójának és címének.
A pályázók dunaújvárosi felső tagozatos, középiskolás vagy felsőfokú képzésben részt vevő tanulók lehetnek, akik akár (maximum háromfős) csapatokban is nevezhetnek a megmérettetésre. A pályázat határideje május 24., 24 óra.

Újabb példa a könyvtári robot segítőre: a Szilícium-völgyben önjáró könyvtári robot viszi vissza a Mountain View Könyvtárba link a könyveket. A belvárosi lakosokat kísérletképpen segítő BookBot a könyvtári legújabb nem humán segítője.
Korábbi könyvtári robot-példák:
- Könyvszállítás, könyvtáron belül: link
- Polcrend: link
- Mesélés, tájékoztatás: link

Hogyan néz ki egy kiemelkedő vezető? Egyrészt példaképként, másrészt pedig mentorként jelenik meg a beosztottai előtt. Kellőképpen hiteles és megbízható tehát ahhoz, hogy mindenkire pozitív hatást gyakoroljon, ugyanakkor elég empatikus és segítőkész is ahhoz, hogy az emberei hasznára váljon. Vajon ilyen vezetőket találunk ma Magyarországon?
Általánosságban tehát az mondható el, hogy az alkalmazottak többsége szerint a vezetők:
- szükség esetén segítőkészek,
- nem igazán képmutatóak vagy kétszínűek,
- egyértelműen hozzájárulnak a cég sikeréhez,
- valamint jó példát mutatnak az embereiknek.
Mindazonáltal a munkavállalók több mint egy harmada (!) szerint a felettesek:
- elérhetetlenek a nehéz időkben,
- nem igazán beszélik meg velük a fejlődési lehetőségeiket,
- nem ösztönzik eredményesebb munkavégzésre őket,
- valamint nemigen támogatják a szakmai fejlődésüket sem.
Valószínűleg mindenki számára elgondolkodtatóak ezek az adatok a hazai menedzsmentben.

Róna Péter véleménye szerint kevés kivételtől - mint Csányi Sándor, Demján Sándor - eltekintve a politikai hűség lett a kiválasztás elsődleges szempontja és nem a tehetség. Ráadásul a korábbi kormányok sem jeleskedtek a piaci versenyben kialakuló nemzeti burzsoázia megteremtésében. Nem csoda, hogy évről évre folyamatosan egyre hátrább csúszik Magyarország a nemzetközi versenyképességi rangsorban.
Eközben pedig a kis- és közepes vállalkozásokat sem sikerült kijuttatnia nemzetközi piacra, vagy legalább a nemzetközi cégek beszállítóivá fejleszteni. Róna szerint a gond itt is a kiválasztással és az ellenőrzéssel volt és maradt. Ez pedig politikai alapon történt, történik. Az érintett kkv-knak jó kapcsolatot kell ápolniuk a helyi hatalmasságokkal. A helyi bankfiók vezetőjén sok múlik, de tudják, hogy nem ajánlatos a kormánypárti erőkkel ujjat húzni. Akinek megfelelő a politikai hátszele, az bizton számíthat a kedvező kamatozású hitelre. Aki nem fekszik jól, az vagy kap, vagy nem - tette hozzá a volt bankár.
Egyre világosabban körvonalazódik, hogy akár harmadával is csökkenhet a Magyarországnak nyújtott uniós támogatások összege a következő uniós pénzügyi ciklusban. A multinacionális nagyvállalatok egyelőre továbbra is befektetnek Magyarországon, hiszen gyakorlatilag ők diktálják a Munka törvénykönyvén keresztül a hazai szabályokat. Hogy ez meddig marad így, ma még nem tudni - hangzik a konklúzió.

A múlt héten a könyvtár újrafogalmazásának szükségességéről esett szó: link . A téma nem csak számunkra fontos... (MG)
- A múzeumok radikális változáson mentek át az elmúlt évtizedekben, újrafogalmazták, újraformálták módszereiket, működési elveiket. Az ICOM szerint a múzeum hagyományos fogalma nem tükrözi a változásokat és kihívásokat, ahogyan a jövő vízióit és feladatait sem. A múzeumi világ neves szakembereit kérdezték a témáról, amit videósorozat formájában tesznek közzé. Az első két részben Jette Sandahl, a dán Nők Múzeuma alapítója link és Inkyung Chang, a dél-koreai Vas Múzeum igazgatója link fogalmazta meg, számára mit jelent a múzeum ma.

A képregények oktatásra való használatában talán még nagyobb Magyarország lemaradása, mint a képregény-fogyasztásban. Rajztanfolyamokon előszeretettel használják mint eszközt, de kifejezetten oktatási célra nem.
Pedig egy kis segítséggel a Persepolis, a Maus, Alexandar Zograf képregényei, a Biblia felfedezése vagy akár a Képregényes Világtörténet (hogy csak néhány példát ragadjunk ki a tengernyi lehetőség közül) könnyedén kiegészítő tananyaggá (ne adj' isten magává a tananyaggá) válhatnának, megkönnyítve ezzel a pedagógusok és a tanulók munkáját. Ám az oktatóknak nincs eszköztáruk, ismeretük és kapcsolatuk ehhez a képregényes világhoz, illetve a nyitottnak tűnő tanárok is rejtőznek a nyilvánosság elől, nem kezdeményeznek képregényekkel kapcsolatos oktatási programokat (tisztelet a kivételnek).
A képregényekkel
- gyorsan lehet információkat átadni, akár még természettudományos tudástartalmakat is,
- könnyen olvashatók tanulási zavarokkal küzdő gyerekek számára is,
- az illusztrációk lekötik az olvasót,
- kiváló átmenetet jelenthetnek a mesehallgatástól a könyvolvasás felé vezető úton,
- általa könnyebben feldolgozhatók alapműnek számító szövegek,
- segíthet a művészeti és kreatív foglalkozások gyakorlatában,
- képregények írásával fejleszthető az íráskészség is.

Uniós forrásokat is felhasznált a kormány a rossz minőségű könyvekre.
Súlyos nehézségeket élnek meg a magán tankönyvkiadók, miután az idei tankönyvrendelési időszakra a kormány hivatali eszközöket bevetve tovább csökkentette az engedéllyel rendelkező, korábban jól bevált tankönyveik számát. Tavaly még az iskolák által rendelt tankönyvek 32 százalékát adták a magánkiadók, azonban ez idén 14 százalékra csökkent - írja a Népszava az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) adatai alapján.
Az állam 2014 óta szorítja ki szisztematikusan a magánkiadókat, jogszabályi úton korlátozták, hogy új tankönyveket adjanak ki, majd a meglévő engedélyek megújítását is megakadályozták tavaly. Az állami tankönyvek aránya pedig elérte a 86 százalékot.
A magyar kormány tisztességtelen, piackorlátozó tevékenységét a strasbourgi bíróság is megállapította idén tavasszal.
Tavaly ősszel pedig a magyar bíróság is jogerős döntést hozott arról, hogy az engedélyezési eljárás megtagadása jogszerűtlen volt. Mindkét ítélet sovány vigasz, ugyanis a kiadóknak a kiszámíthatatlan helyzetben mérlegelniük kellett, hogy mely kiadványaikért érdemes küzdeni, többek között a perköltségek miatt.
Noha a tankönyvjegyzéken a kiadványok 30 százaléka magánkiadóktól származik, mivel az állam egymásra épülő könyveket szorított ki, a tanárok sem választanak hiányossá vált sorozatokat - mondta a lapnak Romankovics András, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (TANOSZ) elnöke.