A téma kapcsán interneten elérhető nyilvános dokumentumok magyarázhatják, mi a hasonlóság az IKSZ-ből távozott két közkönyvtár között.
- Az 2015. szeptember 28-29-es debreceni megyei könyvtárban tartott IKSZ-es KSZR-műhelynapon a házigazda az első négy előadást a városi könyvtárak kérdésének szentelte. A debreceniek "A nagyvárosok könyvtári ellátásának mintái" címmel kezdtek, melyet a győri "A kisvárosi polgár és a közkönyvtár" c. előadás követett. Mindkettőt az igazgatók prezentálták. A városi könyvtár további két előadás témája is volt. Ld.: link
- Az 1997. évi CXL. törvény módosításába ezt követően került egy "váratlan" további változtatás, amely nagyon óvatosan, de feladatot ad a megyei könyvtáraknak a városi könyvtárak fejlesztésével kapcsolatban, és ugyancsak feladatot bíz e tekintetben a miniszterre is. Ez közel húsz év után az első lépés, amiben megfogalmazódik egy olyan fejlesztési elképzelés, amiben nem csak a kistelepülések kapnak figyelmet, hanem a jelenleg elhanyagolt városok is. A hírek szerint ezt a változást egy új lobbi, a győri-debreceni együttműködés érte el. Ld.: link Az ezt később módosító, a városi könyvtárakat némileg előtérbe hozó szabályok - érdekes módon - ezt követően, de szakmai hírek szerint nem az IKSZ kezdeményezésére kerültek csak be.
- A fent említett kivételtől eltekintve az IKSZ műhelynapjain csak a - megyei könyvtárakkal potenciálisan soha nem konkuráló - kistelepüléseknek nyújtott szolgáltatások szerepeltek. Esélyes, hogy a megyei könyvtári tagozatban a törésvonalak a Kecskemét-Eger által uralt kistelepülés-centrikusság, valamint a Debrecen-Győr által preferált városi könyvtári modernizáció között húzódik, és ez az ellentét a Ramháb Mária irányítása alatti szervezet keretei között feloldhatatlannak tűnt. (Folyt. köv.)
- Máshogyan látja? További információja van? Írja meg: kithirlevel@gmconsulting.hu