Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa és elemezze egy több intézményt kiszolgáló közös egyetemi könyvtár gyakorlatát mint az egyetemek közötti együttműködés modelljét.
A cikk leíró esettanulmányt ad az együttműködés előnyeiről és kihívásairól egy közös könyvtár tapasztalatai alapján.
A 2000-es és 2010-es években a finn egyetemek és főiskolák strukturális változásokon mentek keresztül és közhasznú társaságokká alakultak. Az államigazgatási politika ideálja egy hatékony, produktív, vállalkozó egyetem, áramvonalas infrastruktúrával és támogató szolgáltatásokkal. A költséghatékonyság és az eredményesség megvalósításának egyik eszköze a közös regionális könyvtárak fenntartása. Vaasában öt egyetem osztozik a Tritonia link nevű közös egyetemi könyvtáron. A Tritonia könyvtári és információs szolgáltatásai között ott találjuk a nyomtatott és digitális információforrásokat, a kutatástámogató szolgáltatásokat, a digitális oktatás pedagógiai és technikai támogatását és a tanulótereket a könyvtárhoz tartozó öt egyetem számára.
A tanulmány ismerteti a szolgáltatások kialakítását és fejlesztését, emellett bemutat egy létező modellt az együttműködésre a több felsőoktatási intézmény által működtetett közös könyvtárakban, amelyek egyre gyakoribbnak számítanak. (Értékteremtés mindenki számára: közös egyetemi könyvtár öt felsőoktatási intézmény szolgálatában; sajnos csak autoref.)

A digitalizáció elképesztő tempójú fejlődése sokak lelkesedését, többek elkeseredését váltja ki. Vannak, akik ipari és gondolkodásmódbeli forradalomnak tekintik. Mások meg legszívesebben összetörnék az okos telefonokat, mint egykor a lyoni takácsok a szövőgépet, mert nemcsak munkájukat féltik, hanem a felnövekvő nemzedék egész mentalitását is. Grecsó Krisztián pl. így fogalmaz: "Akinek minden válasza megvan (a zsebében), annak nem azért nincsenek kérdései, mert készen jut hozzá a feldolgozott, megrágott és megemésztett információkhoz, hanem mert gondolatai, problémái, ötletei sincsenek."
Előadóinkat és felkért hozzászólóinkat mind a két álláspont képviselőiből válogattuk. Arra kértük őket: legyenek segítségére abban, hogy jobban értsük gyermekeinket és unokánkat. Előadók:
- Rab Árpád információs társadalomkutató
- Síklaki István szociálpszichológus
- Horányi Hanna egyetemi hallgató
- Kőszegi Tamás mérnök.
Időpont: 2020. jan. 15., 17:00-19:00; helyszín: Evangélikus Országos Múzeum konferenciaterme (pince)

Érthető a kórházi könyvtárak igyekezete, hogy munkájuk értékét minél látványosabban megmutassák, hiszen a szakigazgatás (az USA Egészségügyi és Szociális Minisztériuma által felállított, az egészségügy finanszírozásáért felelős ügynökség) már az 1980-as évek elejétől kezdve megkérdőjelezi a kórházi könyvtárak hasznosságát, működési költségeik megtérülését. ... 2017-ig három kérdőíves vizsgálatot végeztek.
A kérdőívek segítségével kimutatható volt, hogy mind az egészségügyi ellátórendszer, mind a betegek konkrét és számszerűsíthető anyagi előnyökhöz jutnak a kórházi könyvtárak szolgáltatásai révén. A klinikai személyzet válaszaiból az derült ki, hogy (a három felmérés tanúsága szerint)
- 5659, 4222, illetve 3445 munkaórát spóroltak meg a könyvtári segítségnyújtás révén.
- A használók 95,38-98,4%-a kapott saját bevallása szerint minden esetben releváns választ a könyvtárosoknak feltett kérdésére, és közel ugyanilyen arányban szereztek jól használható, új ismereteket.
A referensz kérdések közel egyharmada a betegellátást és -oktatást érintette, és a felmérések résztvevőinek 56,13-61%-a vélte úgy, hogy a válaszok javítottak a betegellátás minőségén. Az információigénylések további jelentős csoportját képezte a kutatástámogatás (29,81-36,9%), az oktatási célok (23,7-27%), végezetül az adminisztráció támogatása (10,1-11,5%).
Az információk segítségével elkerülhetővé vált számos fölösleges kórházi és járóbeteg-kezelés, a hosszas várakozás, a gyógyszer-túladagolás és -összeférhetetlenség következményei, fertőzések, illetve egyéb egészségügyi kockázatok - vagyis a könyvtári információ és a könyvtári szolgáltatások egyértelműen pozitívan hatottak az egészségügyi ellátásra. A pénzügyi megtakarítások között említhető a feleslegesen felírt gyógyszerek és az indokolatlanul hosszú kórházi tartózkodás elkerülése.
A kérdőívek értékelése során bebizonyosodott, hogy a kórházi könyvtárak által nyújtott információk mindenképpen kifizetődőek. A pozitív válaszokon kívül ezt mutatja az is, hogy a rendkívül elfoglalt egészségügyi személyzet mindhárom alkalommal nagy arányban vette a fáradságot, hogy kitöltse a kérdőíveket. (A szövetségi egészségügyi központok könyvtárai és hozzáadott értékük igazolása; ref.: Fazokas E.)

Az olvasási nehézségekkel küzdő diákok támogatása különösen fontos. A jól olvasó diákok könnyebben tudnak más készségeket is fejleszteni az olvasáson keresztül. Így az olvasási problémákkal rendelkezők még inkább lemaradnak. Ausztráliában a rosszul olvasó diákok aránya folyamatosan nő. Ötből egy diák alulteljesítő. Több mint 7 millió felnőttet Ausztráliában jelenleg is érint a probléma.
Egy új kutatás emiatt ad tippeket az iskolai könyvtárosoknak. A felmérésben könyvtárpedagógusokat kérdeztek meg. Többek közt az olvasás fejlesztésben betöltött szerepükről. 40 támogató kategóriát azonosítottak. Ebből 10-et emelt most ki a szerző.
1. Olvasási problémákkal küzdő diákok azonosítása. Gyűjteni kell a felmérések adatait. Minél előbb azonosítják, annál jobban javítható a készség.
2. Életkorhoz és a készség fejlesztéséhez illő olvasmányok eljuttatása a diákokhoz.
3. Megtanítani a diákoknak, hogyan kell könyvet választani.
4. Támogatás a speciális szükséglettel rendelkezőknek. Például az egyik könyvtáros egy diszlexiás diáknak úgy olvasott fel, hogy direkt hibát vétett. A diák felismerte, hogy ő is így szokott hibázni. Ezután könnyebb volt fejlesztő anyagot ajánlani neki.
5. A problémákkal küzdő diákoknak a saját szintjüknek megfelelő olvasmányok ajánlása.
6. Hozzáférés biztosítása a könyvekhez. Növeli a motivációt, a diákokat érdekli, mások mit olvasnak.
7. Elfogadottabbá tenni közösségileg a könyveket és az olvasást. Láttatni kell az olvasási tevékenységet. Például a diákok egymás közötti ajánlórendszere jól működik.
8. Minél korábban elkezdeni a felolvasást a gyerekeknek.
9. Ösztönözni a csendes olvasási időt. A nehézségekkel küzdők sokszor csak ilyenkor olvasnak, máskor nem kényszerítik rá maguk.
10. Felkészíteni a diákokat a magas szintű írástudás tesztre. Ez Nyugat Ausztráliában kötelező az érettségihez. Egyébként erősen vitatott, mivel rontja az érettségi arányát.
Az utóbbi időben Ausztráliában is csökkentették az iskolai könyvtárosok támogatása. A kutatás azért is fontos, mert bemutatja a könyvtárosok elengedhetetlen szerepét az olvasás fejlesztésben, ami a diákok más készségeinek fejlesztése miatt is fontos. (ref.: Habók Lilla)

(frissített) ... derül ki A megyei hatókörű városi könyvtárak 2020. évi központi költségvetési támogatásának felosztása c. dokumentumból. A többi érintett könyvtár nagyjából a 2019-es összeget kapja.
1. Ha az adatokat a megyeszékhelyek (Pest megye esetében Szentendre) lakosságának arányában nézzük, akkor megállapítható, hogy a településnagysággal kb. arányosan csökken az egy főre jutó támogatás mértéke. A link diagram kimutatása szerint a trendvonalból Kecskemét lóg kissé ki.
A valójában a támogatás számításába ha kisebb súllyal is, de bele tartozik az érintett megyék lakosságának száma is. Ezt a szempontot ez a diagram nem tartalmazza.
2. Ha a megye teljes lakosságát vesszük (implicite azt feltételezve, hogy a megye lakosságát a megyeszékhely könyvtára láthatja csak el) akkor a link diagramot kapjuk. (MG)

Az Egyesült Királyság kormányzati kultúrpolitikája a kulturális területek és a közszolgáltatások közötti együttműködésre ösztönzi az érintetteket. A cikk egy olyan kutatást ismertet, amelynek során az ágazatok közötti irányítási együttműködés gyakorlatát és hatását értékelték a közkönyvtári szektorban a nemzeti Könyvtári Fejlesztési Kezdeményezés (Library Development Initiative, LDI) esettanulmányán keresztül. Az Angliai Művészeti Tanács (Arts Council England, ACE) 2011 után stratégiai felelősséget vállalt a könyvtárak támogatásáért. Az LDI programot 2012 februárjában indították el, azzal a céllal, hogy erősítse a könyvtárak és a művészetek egymásra hatását (szinergiáját), és tesztelje a könyvtári szolgáltatások terén az innovatív együttműködés módszereit. A program témái:
- új szolgáltatási modellek a művészetek és a kultúra együttműködésére;
- koordináció és partnerség az országos gyakorlatokra ható eredmények érdekében;
- a könyvek és az olvasás;
- kereskedelmi partnerkapcsolatok.
A program legfontosabb tanulságai:
- a gyakorlatban együttműködő közösségek (collaborative communites of practice, CoP) építése segíti a közös célok elérését;
- a közös tulajdonlás és döntéshozatal a sikeres projektek kulcsa;
- a könyvtárak unikális értékei (hozzáférés, megközelítés, megbízhatóság) mellett kidomborodott kapocsszerepük emberek és információk, illetve különböző szektorok között; ezekre az értékekre az LDI projektjei egyaránt pozitív hatást gyakoroltak.
Összefoglalva: viszonylag szerény befektetés mellett az LDI elérte célját, és arra sarkallta a közkönyvtárakat, hogy bővítsék együttműködésüket a többi szektorral. Az ACE-nak készített zárójelentés kimondja, hogy a jövő könyvtári stratégiáját az LDI által lefektetett alapokra lehet építeni, de ehhez megfelelő politikai és gazdasági feltételek is kellenek; a kiadások csökkentése a helyi hatóságok részéről negatívan hat a szolgáltatásokra. Ugyanakkor a civil csoportoknak és a médiának a közkönyvtárak bezárására adott válaszai egy új együttműködési lehetőségre hívták fel a figyelmet. (Együttműködő irányítás a közkönyvtárak szolgáltatásfejlesztéséért; ref.: Viszocsekné P. É.)

A címben szereplő mondatot kértük kiegészíteni a múlt héten. A kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
19 - javulni fog
13 - változatlan marad
16 - romlani fog.
A válaszok tehát óvatos optimizmusra engednek következtetni. Az adatokat tartalmazó diagram: link (MG)

A 21. században tananyag helyett fejlesztési területekben kell gondolkodnunk:
- idegrendszeri érés harmonizálása
- általános intelligencia fejlesztése
- érzelmi intelligencia fejlesztése
- a digitális kor eszközeinek használata
- rendszerben való gondolkodás
- természettudományos gondolkodás
- társadalom ismereti gondolkodás
- kommunikációs képességek
- gazdasági gondolkodás.
Olyan környezetet kell teremteni a gyerekek számára, amely a fent felsorolt fejlesztési területeket ellátja. Ez lehet iskola, de lehet a család is, amely biztosítja mindazt, amire a gyerekeknek a 21. században szükségük van.
Javasolt főbb tevékenységek:
1. Mozgás, tánc, sport, zsonglőrködés, varázslás - a neurológiai harmónia legjobb fejlesztői
2. Ének és hangszeres zene tanulása - általános intelligencia fejlesztő tevékenységek
3. Színjátszás, olvasás - az érzelmi intelligencia kiváló fejlesztői
4. E-sport - a digitális kor eszközeinek használatára és a szabálytudat fejlesztésére kiváló
5. Matematika, informatika, stratégia - a logikát és a rendszerben való gondolkodást építik
6. Klímavédelem - a természettudományos gondolkodást globális megközelítésben tanítja
7. Mese- és történetmondás, történelem - a társas és társadalmi folyamatokat tanítják
8. Magyar és idegen nyelvek, vitakultúra, média - a kommunikációs képességeket fejlesztik
9. Gazdálkodási és közgazdasági ismeretek - a gazdasági gondolkodást alapozzák meg.
Mindezek nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek számára is szükséges fejlődési területek, így a felnőttek számára is előnyös, ha közösen fedezik fel az új lehetőségeket. Lesz, ahol a felnőtté, lesz, ahol a gyereké lesz a nagyobb tudás, gyorsabb fejlődés, jobb megoldás. Ez is a lecke része.

A polcok közt italt kortyolgatni, könyvek között iddogálni: ez egyes könyvtárakban a Könyvtárbarátok Köre rendezvényein megesik, zárás után az adománygyűjtés részeként, többnyire nagy sikerrel. Szokatlannak tűnhet az ötlet, azonban a szeszesital-kínálat növeli a részvételt, főként a fiatal generáció körében, és a könyvtár közösségi arculatát is megújítja, modern társadalmi térként láttatva az intézményt.
A coloradói Jefferson Megyei Könyvtár link (JCPL) vezető munkatársa szerint az emberek egy-egy pohár borral vagy sörrel a kezükben szeretnek lazítani; ami pedig természetes a felnőtteknek szóló rendezvényeken, annak bevezetése a könyvtáraknak is a javára válik, ha vonzóak kívánnak lenni használóik számára. A JCPL egyik programsorozata, a Stouts and Stories, Ales and Tales [Stoutok és sztorik, ale-ek és történetek] nyitóestjén a résztvevők 15-25 dollárt fizettek a helyi sörfőzdék termékeinek megkóstolásáért. A rendezvényt a könyvtári alkoholmérést tiltó állami szabályozás miatt külső helyszínen tartották.
Az alkoholfogyasztás miatt óhatatlanul felmerül a kérdés, nem részegedik-e le ilyenkor valaki. Az Észak-karolinai Állami Egyetem könyvtárának link vezetője elmondja, hogy a Könyvtárbarátok Köre Library Libations [Könyvtári ivászatok] elnevezésű rendezvényein hivatásos csaposokat alkalmaznak, nincs önkiszolgálás; emellett csak sört és bort szolgálnak fel, tömény szeszt nem. Az egyetemi hallgatók részvétele sem engedélyezett. Az ilyen események kapcsán sokan vörösborral átitatott könyveket és szőnyegeket vizionálnak, de a munkatársaknak néhány észszerű óvintézkedéssel az állomány és a berendezés védelmét ez ideig sikerült biztosítaniuk.
Az ohiói Worthington Libraries hasonlóan eredményesként könyvelheti el évente megrendezett, alkoholt kínáló adománygyűjtését (Books and Brews [Könyvek és sörök]). Ezen immár negyedik éve átlagosan 225 fő vesz részt, akik 35-45 dollárt fizetnek a helyi sörfőzdék termékeiért. A közönségkapcsolatokért felelős munkatárs nem tapasztalt negatívumokat, a résztvevők pedig szórakoztatónak tartották, hogy a megszokott környezettel ilyen újszerű módon kerülhettek kapcsolatba. (Ivászat a könyvtárban: az alkoholos rendezvények új, fiatal arcokat vonzanak; Murányi L.)

A franciaországi Bordeaux borközpontjában bárki szabadon, ingyenesen használhatja a borokhoz kapcsolódó szórakoztató- és szakirodalmak olvasótermét. A La Cité du Vin első emeleti könyvespolcain 21 nyelven 1900 borral kapcsolatos dokumentum érhető el. Ezek közt található például manga, szuperhősös képregény, továbbá szépirodalmi-, történelmi- és művészeti- alkotások. A katalógus online is böngészhető, azonban csak francia nyelven link . (Habók Lilla)
A La Cité du Vin a város 2016-ban átadott - talán a bor spiritualitását idéző - futurisztikus, turistacsalogató 3000 m2-es épületben 20 termet felölelő interaktív kiállítás található. Ennek az attrakciónak része az olvasóterem link . A vendégek az épületben maguk is a borkészítés részeseivé válhatnak. A borkultúra apropóján belekóstolnak a társadalomtudományok, történelem, földrajz, művészetek, vallás, filozófia ismereteibe is. Mindezt interaktív kiállítás, kóstolás, shop támogatja. Különlegesség pl., hogy az étel-bor párosítást 18. századi festmény apropóján, egy szakértővel oktatja az 5 érzék büfé keretében.
- A vonatkozó fotókat ld.: link ;fotók: Habók Lilla és link ; link )

2019. áprilisában jelent meg a hír és hatalmas áttörést biztosan nem hozott. De azért érdemes rajta elmerengeni... (MG)
- A Chrome és a Firefox számára elérhető Library Extension (könyvtár kiterjesztés) időt és pénzt takarít meg. Általa vásárlás helyett kölcsönözhetünk könyvet (vagy hangoskönyvet) a könyvtárból. A könyvtár weboldalának külön meglátogatása és keresgélés nélkül értesülhetünk az elérhető könyvről - vagy egyenesen e-könyvről.
Vásárlás előtt tehát ellenőrizd, hogy elérhető-e a mű a helyi könyvtárban - ingyen!
Az aktiválás és a könyvtári szolgáltatások kiválasztása után bármikor böngészhetünk olyan online könyvesboltokban, mint például az Amazon, Barnes & Noble, Goodreads vagy akár Audible (igen, hangoskönyvekre is működik), a Library Extension-ban megjelenik: a kiválasztott könyv rendelkezésre áll-e a könyvtárban. A következő kattintással pedig elő is jegyezhető a könyv a könyvtárban. (ref.: MG)

Képmás: Kik is valójában az információbrókerek? Ez nem csupán a könyvtáros férjezett neve?
Mikulás Gábor: Az infóbróker sok egyéb mellett például pedálos kisautót is kereshet. Legalábbis ilyen megbízást is kaptam: készítenek-e még lábbal hajtós masinát? Ha igen, ki és mennyiért kínálja, és kik szállíthatják esetleg Magyarországra? A példából kitűnik: az információbróker információval kereskedik, információt szolgáltat. A megrendelője problémájának megoldása érdekében információs csomagot készít, összegezve más szakemberek, források adatait.
K: Hány információbróker él közöttünk?
MG: A magukat infóbrókereknek nevezők száma nem növekszik, ma Magyarországon nem vagyunk százan. Az információt térítésért valamilyen speciális területen kínálók száma - akiket nevezhetünk akár anonim információbrókereknek - viszont növekszik. Szolgáltatásaik olykor nagyon speciálisak, például egy vállalkozás konkurenseinek elemzése. Csak biztatni tudom azokat, akiknek van rá indíttatásuk: ha jó erősáramú villanyszerelők, bölcsődei gondozók, átnyergelhetnek e szakterület információinak szolgáltatóivá.
Anonim információbróker volt például Tom Clancy, amerikai író is. Amikor a "Vadászat a Vörös Októberre" című regénye megjelent, behívta a CIA a könyvben szereplő érzékeny adatok miatt. Mire a szerző elmondta: nem tett mást, csak nyilvános szakkönyvtárakat járva kutatta fel a bárki számára elérhető folyóiratokból, jelentésekből a könyvbe illesztett adatokat. Nos, lényegében ugyanazt tesszük, mint ő. Az ő célcsoportja a széles nyilvánosság, miénk pedig a megbízóink.
K: Eredetileg könyvtárosként kezdte pályáját. Ez a hivatás miben különbözik az információbrókerségtől?
MG: Leginkább személyes hozzáállásban és az információ testre szabottságában. Az üzleti szférában a szolgáltató rá van kényszerítve a megrendelő által elvárt minőségre. A gyenge infóbróker gyorsan kiszelektálódik.

Már harmadik éve csatlakozott az algyői könyvtár a Madárbarát kert, Madárbarát munkahely kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy a résztvevők a regisztrációt követően egész év­­ben végezzenek valamilyen madárvédelmi tevékenységet a kertekben.
Megfelelő eszközök és módszerek alkalmazásával a munkahely ablakaiból kitekintve is élvezhető legyen a madarak látványa, éneke. Erre a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület programjának egyik eszköze, hogy madárodúkat adnak a csatlakozó munkahelyeknek, így az algyőiek is egy ilyennel gyarapodtak, sőt mellé még egy helyi fiatal által készített madáretetőt is vásároltak az udvarra.
- Emellett a kerti bútorunk asztalára is szoktunk kiszórni magvakat. Mindig közzéteszünk egy kisokost a közösségi oldalunkon, hogy melyik madár etethető és mivel, így az olvasóink is tudják, milyen eleséget hozhatnak számukra. Szerencsére többen is közreműködnek a madarak etetésében, ahogy Jeromosnak, a cicánknak, úgy a madaraknak is hoznak ellátmányt. Egyik olvasónk Szegeden működtet egy élelmiszerboltot, ő például a nap végén a kenyerekről lehulló magvakat összegyűjti és elhozza nekünk - tudtuk meg Szilágyi-Perjési Katalin könyvtárostól.
Nemcsak a madáretető, hanem a benne lévő eledel is helyi, ugyanis a könyvtár egy egész zsáknyi fekete napraforgómagot vásárolt egy algyői termelőtől, ezzel segítik a madarakat a táplálkozásban. Szilágyi-Perjési Katalin kiemelte, nagy hangsúlyt fektetnek a könyvtárban a környezet- és állatbarát szemléletre.

A kereskedelmi szolgáltatók régóta alkalmazzák a read-alike alapú - azaz hasonlóságra építő - ajánlást. Mivel kölcsönzési történetem akár több 10 évre is visszakereshető a könyvtárban, jó eséllyel erősíthetné lojalitásomat a könyvtár, ha a korábbi kölcsönzéseim alapján tenne emailben, chat-en stb. javaslatot: mivel már több könyvet kivittél e témában, ez az újabb mű is érdekelhet téged...
Következő lépés lehet, ha kellően sok - akár sok könyvtárnyi - kölcsönzés adatai alapján szegmentálna könyvtáram, és azt mondaná: akik a múltkor általad kivitt könyvet kölcsönözték, kedvelték még... Természetesen automatizálva ezt a marketingtevékenységet.
Ha a kereskedelemben sok éve bevált gyakorlat, működhet akár könyvtárak esetében is :-)

A hosszútávú, 2025-ig tartó Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia link (KDS) keretében elkészült a Fehér Könyv elnevezésű módszertani segédlet, amely bemutatja az aggregátorokat és tartalmazza a közgyűjtemények digitalizálási munkájához szükséges szabványokat és módszertani segédleteket.
A Fehér Könyv link elkészítésében az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) megbízásából felkért közgyűjteményi szakértőkkel együtt a Forum Hungaricum munkatársai is részt vettek. A készítők a gyakorlati segítséget nyújtó dokumentumot folyamatosan változó elektronikus kiadványnak szánták. A technológia folyamatos fejlődése, illetve a digitalizálási gyakorlatok változása miatt a módszertani útmutató időről időre felülvizsgálásra és kiegészítésre fog kerülni.
Fekete Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára a Fehér Könyv előszavában így fogalmaz:
"A Stratégia kidolgozása messze túlmutat azonban az egyes közgyűjteményeken. Megalkotásához a tudomány- és a szakágak közötti szoros együttműködésre, közös gondolkodás megteremtésére volt szükség. Mára elmondhatjuk, hogy a közgyűjtemények - és köztük az "aggregátor-intézmények" - együttműködése folyamatos és eredményes. Az egymással megosztott tudás és információ nemcsak a munkacsoportok szakmai együtt munkálkodásában, hanem a közös, online megjelenés következtében is szélesebb körben
hasznosulhat. Stratégiai célunk, hogy a közös kulturális értékeink megismerhetővé és közkinccsé válhassanak, és használatuk épüljön be a mindennapjainkba a 21. századi technológia segítségével."

... érdemes figyelembe vennie néhány szempontot. A kutatási vagy oktatási célból működtetett drón vezetéséhez jogosítvány szükséges, ennek megszerzése időigényes és drága. Naprakésznek kell lenni a drónokra vonatkozó szabályozást, többek között a drónok regisztrálását illetően. Elengedhetetlen továbbá, hogy felmérjék az igényeket a projekt megkezdése előtt, hogy a ráfordított idő, pénz és humán erőforrás megtérüljön. A használóknak biztostani kell emellett a konzultáció lehetőségét olyan kérdésekben, mint például a drónok felelős működtetése és a használat etikai normái. Ha még nem léteznek az intézményben drónhasználati szabályok, ki kell dolgozni azokat. A megvásárolt eszközt biztosítani kell eltűnés vagy sérülés esetére. Végül célszerű befektetni ejtőernyőbe, erősebb akkumulátorba, extra propellerekbe és minden olyan eszközbe, amely biztosíthatja a tartós használatot.
A továbblépés kapcsán a Claremont Főiskola Könyvtárában link fontolgatják, hogy több kisebb - elsősorban rekreációs és kísérletezési célokat szolgáló - eszközt is vásárolnak a jövőben, valamint egy olyat, amelyet kifejezetten kutatási és oktatási felhasználásra szánnak. (A térinformatikától a drónokig: új szolgáltatások a felsőoktatási könyvtárakban; ref.: Tóth M.)

Tavaly júliusban energetikai korszerűsítés miatt bezárta kapuit olvasói előtt a Huszár Gál Városi Könyvtár. Jövő pénteken ismét nyitott kapukkal várja jelenlegi és leendő olvasóit az intézmény.
Rendhagyó nyílt nap keretében várják az érdeklődőket január 10-én reggel 9 órától délután 5-ig a korszerűsített városi könyvtárban. Este fél 7-től pedig "Könyvtár kicsit másképp" címmel könnyűzenei koncertekkel kedveskednek a vendégeknek: a Rizikófaktor és az Empty Hearted Town zenekarok játszanak majd. A koncertek ideje alatt este 9 óráig a könyvtár valamennyi szolgáltatása igénybe vehető.
A könyvtár dolgozói figyelembe veszik a kéréseket és követve a trendeket számos újdonsággal kedveskednek a könyvek szerelmeseinek. A könyvtár blogján fotókon is bemutatják az újdonságokat. Tavaly 2539 könyvvel, 77 hangoskönyvvel, 39 zenei CD-vel és 454 DVD-vel gyarapodott a könyvtár állománya. Ebbe még nem tartoznak bele a decemberi megjelenések, amelyekkel ez a szám még gyarapodik. Az újonnan beszerzett kötetek között vannak az őszi-téli sikerkönyvek, a DVD-lemezek között megtalálhatók a legfrissebb megjelenésű, a moziban idén játszott újdonságok, valamint olyan hiánypótló filmek is, amelyek eddig nem voltak elérhetők a könyvtárban.
- Az elmúlt időszakban energetikai korszerűsítés, illetve akadálymentesítés történt a könyvtárban. A világítás megújítása, nyílászárók cseréje, modernebb fűtéstechnika, tetőszigetelés, illetve a napelemek telepítése valósult meg az energetikai projekt részeként. Ezenkívül akadálymentesítettek egy mosdót és kialakítottak személyfelvonót is - mondta el lapunknak Pázsit Marianna intézményvezető.

Februárban adják át Nagymágocs-Ótompaháton a közösségi teret, amit a hajdani kocsmában alakított ki az önkormányzat.
- Nagymágocs külterületi részén, Ótompaháton az előző ciklusban felújítottuk a játszóteret, amit azóta is szívesen használnak a gyerekek, de a felnőttek is olykor-olykor kiülnek oda beszélgetni egy kicsit. Igény merült fel arra is, hogy legyen az ótompahátiaknak, vagyis Kapásfalu lakóinak egy fedett, minden időben és évszakban használható közösségi helyük - mondta Szebellédi Endre, Nagymágocs polgármestere.
- 2017-ben önkormányzatunk megvásárolta a régi, bezárt italboltot. Az épületrészt felújítottuk, kicseréltük a nyílászárókat, szigetelést is kapott. A belső festés is megtörtént. Megvettük az épület másik részét is, ahol a bolt működik. Ez egyfajta biztonságot jelent a helyieknek. Önkormányzatunk nem emel majd bérleti díjat, ezzel is támogatva, hogy az ótompaháti embereknek megmaradjon ez a szolgáltatás.
A régi italboltból kialakított közösségi térben létrehoznak egy netkuckót, ahol hamarosan számítógépeket helyeznek el, amit a gyerekek és felnőttek egyaránt használhatnak. A gyerekeknek jó lehetőség lesz a találkozásra. Az épületben lesz egy minikönyvtár is. A nagyteremben pedig családi- és közösségi rendezvényeket is lehet szervezni.
- A bérleti díj 10 ezer forint lesz, amit az önkormányzat kizárólag a közösségi tér fejlesztésére fordít majd. Jövőre tervezzük a központifűtés kialakítását - említette meg a közeljövőbeni terveket is a polgármester.

A modern könyvtárakban többféle testhelyzetet lehet felvenni az olvasáshoz, tanuláshoz. És persze, a rendszeres mozgás lehetőségei is adottak. (MG)
- Láttál már ilyen osztálytermet? [fotót ld. a forráslinken] - teszi fel a kérdést egy Facebook poszt, amely egy finn iskola átlagos matekóráját mutatja meg. A posztban szereplő videón azt láthatjuk, hogy a Helsinkitől háromórás autóútnyira északra található Jyväskylä város keresztény iskolájában:
- a szekrény tetején meg a fűtőtest mellet, a földön ülve kuporognak,
- függőágyban heverésznek,
gyűrűről lógnak meg bordásfalról lógnak lefelé,
- szobabiciklizgetnek,
- és futópadon sétálgatnak
a finn diákok, akik - az mondják - így tanulnak kiscsoportokban. Ráadásul még cipő sincs rajtuk, mindezt zokniban teszik!
Jukka Sinnemäki, a jyväskyläi iskola tanára a videó kapcsán azt mondja: "a biztonság mellett a barátok, a bizalom, a tisztelet és a motiváció" a legfontosabb a diákok számára.

Nem olyan könnyű a magánnyomozónak marketinggel foglalkoznia. Viszonya vele talán leginkább olyan, mint a fogorvos esetében: ha fáj a fogunk - itt: javítani szeretnénk üzleti pozíciónkat -, akkor megtaláljuk. Ha nem, akkor nem törődünk vele - fejtegette Német Ferenc az Információs támogatás a marketingháborúban c. előadásában (Marketing a térítéses információszolgáltatásban link , MIBE-KSH Könyvtár, 2019. nov. 28.). A magánnyomozó nemigen beszélhet saját teljesítményéről, hiszen akkor annak egyik fontos összetevőjét, a diszkréciót szüntetné meg. Bizalmi szolgáltatás, akár pl. a nőgyógyászé.
Egy olyan világban, ahol sokak szerint a Google-n mindent meg lehet találni, azonban el kell mondani, hogy a magánnyomozással szerezhető információ nem just-in-time. Idő kell annak előbányászásához.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara 12 éve elkészítette a szakterület jogi szabályozásának anyagát, de a jogalkotó nem tekinti egyelőre prioritásnak a területet. A GDPR-en túl Nemzetbiztonsági törvény szól arról, hogy hogyan lehet másokról szóló adatokat összeszedni. Ide tartozik pl. a térfigyelő kamerák esete. Példát ld. az előadás videófelvételében.
Az előadó szólt elektronikus információforrásokról, mint az Ügyfélkapu, az Opten cégadat-szolgáltató, az Iparkamara adatbázisai, az IM cégkeresője, Bisnode, nyílt forráskódú források (OSINT). A forrás-arzenált bővebben ld. a Nemzetbiztonsági Szolgálat interneten elérhető oktatási anyagaiban. Külföld tekintetében a legjobban az NGO-k adatai, pl. Vöröskereszt, Orvosok Határok nélkül stb.
Az emberi erőforrásra épített hírszerzés helyszínen gyűjtött adatokat is bevonja a környezettanulmány készítésébe. Sztori: 16'02"-től. További célok: családjog, eltűnt személy, ipari hírszerzés, elhárítás... Példák a 18. perctől.
Hogy az információszerzés eredményét milyen intézkedés követi, abban a megbízó célja döntő. Gyakori, hogy a megszerzett információ ellenére a személyes szimpátia a racionalitást felül tudja írni (vö.: Borkai-ügy).

Bátorfy Attila: Én frontális történelemoktatásra emlékszem, és rengeteg szövegre a tankönyvben. Miközben a piacon kapható ismeretterjesztő könyvek tele voltak információábrázolásokkal, például párhuzamos idővonalakkal, épületrekonstrukciókkal, értelmes térképekkel. A kisfiam miatt most elő is vettük a régi könyveimet, és nem is emlékeztem arra, hogy ezek mennyire nagyszerűek. De amúgy számos egyéb forrás is van, amelyet a közoktatás remekül hasznosíthatna. A National Geographic vagy a BBC History is tele van fantasztikus információábrázolásokkal, ahogy a Viasat History vagy a History Channel is. Itthonról mindenképpen a Pazirik rekonstrukcióit mutatnám a gyerekeknek, abszolút világszínvonalú, amit csinálnak, én órákig tudom bámulni őket. Nem is tudom, hogy Kossuth- vagy Széchenyi-díjat kellene-e kapniuk.
Újkor.hu: Az újságírás alapvetően a szövegekre épít, bár régóta jelen vannak a képek is. A hangsúlyeltolódás a képiség felé egyértelmű. Teljes az egyensúly a képek és a szövegek közt? Mi a legnagyobb előnye a vizualizációnak?
BA: Nem gondolom, hogy bármelyiknek nagyobb prioritása lenne, de valóban van eltolódás a képek felé. A szigorúan vett adatvizualizáció mint az információábrázolás egy fajtája a képelmélet felől közelítve nem kép, viszont nehéz megmondani, hogy micsoda. Engem egy jó szöveg továbbra is magával tud ragadni, de a médiában sokszor olyanokat gyártunk, amelyek információit ábrázolni is lehetne. Senkinek nincs ideje vagy kedve háromezer karakteren keresztül céghálót és árbevételi adatokat olvasni. Az uralkodók közötti családi kapcsolatokat az ember a második bekezdés után képtelen követni. A világ egyik legismertebb információdizájnere és teoretikusa, Alberto Cairo szerint az olyan lapoknál, mint a New York Times vagy a Washington Post az adatvizualizációk, információábrázolások népszerűbbek, több kattintást hoznak, mint a pusztán szövegesek. Magyarországon egyelőre ezt nem tapasztaljuk, de itthon nem is beszélhetünk az adatvizualizáció vagy a vizuális történetmesélés tömeges elterjedéséről; az olvasók ritkán találkozhatnak ilyen tartalommal, és még ritkábban jóval.

Az írástudás új formái (új írástudások) sokarcúak, a jellemzésükre használt terminusok pedig egymással kicserélhetők és átfedik egymást. A vizuális írástudás (visual literacy) is, amellett, hogy szakterületektől független, több, a vizuális, a szöveges, a digitális és a technológiai írástudások körébe tartozó kompetenciaegyüttest foglal magába.
A szakirodalomban számos érvet találunk arra, hogy miért kellene a könyvtárosoknak vizuális írástudást tanítaniuk. A legfőbb ok az, hogy a könyvtár feladatai közé tartozik a hallgatók tanulmányi előmenetelének támogatása - a poszterprezentációk, infografikák, adatvizualizációk készítése, továbbá a képek etikus felhasználása ma már elengedhetetlen kompetenciának számítanak a felsőoktatásban résztvevők számára. A vizuális írástudás oktatását támogatja az ACRL (Association of College and Research Libraries) Visual Literacy Competency Standards for Higher Education című szabványgyűjteménye is. Az ellenérvek közül a legfontosabb, hogy a hallgatók ez irányú felkészítése a szakoktatók dolga. Egy 118 választ hozó és 16 interjúval kiegészített felmérés azt mutatja, hogy az észak-amerikai egyetemi könyvtárak munkatársainak többsége nem oktat vizuális írástudást. Mindössze a válaszadók 37,3%-a jelezte, hogy a vizuális írástudás náluk része a használóképzésnek. (Esetükben az érintett főbb témakörök a következők voltak:
- képek keresése, jogszerű felhasználása;
- grafikonok, infografikák, adatvizualizációk készítése és értékelése;
- kutatási poszterek tervezése; Microsoft és Adobe szoftverek kezelése;
- digitális történetmesélés;
- PechaKucha prezentációk tartása;
- weboldalak kritikai értékelése.)
Arra a kérdésre, hogy ismerik-e az ACRL említett szabványgyűjteményét, a válaszadó könyvtárosok csupán 44,1%-a felelt igennel; továbbá 41,5%-uk vélekedett úgy, hogy a vizuális írástudáshoz szükséges technikai készségek átadása a könyvtár feladata. Mindez arra enged következtetni, hogy a vizuális írástudás és annak az információs műveltség keretében történő oktatása még nem része a könyvtárak kínálatának, valamint a többféle jártasságot magában foglaló írástudás (multiliteracies, többszörös műveltség) elfogadottá válása is lassan megy végbe. (A vizuális írástudás: 21. századi kihívás a felsőoktatási könyvtárak számára; ref.: Koltay T.)

Több mint hatezer üvegnegatív vált elérhetővé a Kecskeméti Katona József Múzeum digitális gyűjteményi adatbázisában a MúzeumDigitár segítségével. Közleményük szerint a Kecskeméti Katona József Múzeum folyamatosan bővülő, történeti értékű fotógyűjteményéből kereshető archívum jött létre.
A kecskeméti önkormányzat és a múzeum közös projektje az Emberi Erőforrások Minisztériumának a járásszékhely múzeumoknak nyújtott támogatása révén, 3,2 millió forint felhasználásával valósulhatott meg.
A projekt keretében digitalizálták és elérhetővé tették a múzeum brómezüst zselatin szárazlemezes, valamint zselatinos üvegnegatív fotóállományát, amely az intézmény több mint hatezer darabos, történeti értékű fotógyűjteményét érintette.
A támogatás lehetőséget adott a digitalizáláshoz szükséges modern technikai eszközpark kiépítésére és a MúzeumDigitár komplex gyűjteményi böngésző szolgáltatás igénybevételére is, így egy naprakész, minden érdeklődő számára hozzáférhető és kereshető archívum jöhetett létre . olvasható a közleményben.
A város múltja iránt érdeklődők számos érdekességet fedezhetnek fel a digitális archívum böngészése közben. A képek betekintést nyújtanak a 20. század első felének kecskeméti mindennapjaiba és ünnepeibe. Sok portréfotót tartalmaz az anyag, amelyek segítségével megismerkedhetnek az érdeklődők a korabeli öltözködési kultúrával, ékszerekkel és divatos hajviseletekkel.
A Kecskeméti Katona József Múzeum folyamatosan bővülő digitális gyűjteményi adatbázisa a link linken érhető el.

Az Európa Tanács 2011-ben elfogadott Isztambuli Egyezménye a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célozza. Magyarország 2014 márciusában aláírta, de még nem ratifikálta (nem iktatta törvénybe) az Egyezményt. A ratifikálás elengedhetetlen, ezzel válik jogilag is kötelezővé az Egyezmény. (Nőkért)
- Az EP-képviselők döntő többsége támogatta, hogy a nők elleni erőszak megállítása érdekében minden tagállam minél hamarabb ratifikálja az Isztambuli Egyezményt. 500 képviselő szavazott a javaslatra, 91 ellene és 50 tartózkodott. A többségbe nem tartoztak bele a fideszesek - ők tartózkodtak. (Index)
- Az egyezmény szövegének linkjéből pl. a link alkalmazás segítségével lehet qr-kódot készíteni, melyet a link tartalmát magyarázó rövid szöveggel a vonatkozó szakhoz lehet kiragasztani. (MG)

A híres kardiológus, Herbert Benson szerint a kötés és a horgolás ugyanolyan nyugtató és ellazító hatással rendelkezik akárcsak a jóga vagy a meditáció. A kötés szabályozza a szívverést, csökkenti a vérnyomást, a vér kortizolszintjét, és enyhíti a stresszt.
A kötés nem csak egy meditatív tevékenység csupán, hanem jó hatással van az önértékelésre is. Karen Zila Hayes életvezetési tanácsadó terápiás programként ajánlja pácienseinek a kötést és a horgolást. Sőt, azoknak a dohányosoknak is ajánlott, aki meg szeretnének szabadulni a káros szenvedélytől.
Az iskolai kézimunkakörök csak alátámasztják azt a tényt, hogy a kötés sokkal barátságosabbá és nyugodtabbá teszi a gyerekeket. A bonyolultabb kötési minták pedig a matematikai kompetenciát is növelik. Egyes személyek arról számoltak be, hogy a kötés segítségükre volt a túlsúllyal való küzdelmekben is, ugyanis, az idő alatt, amíg kötöttek, nem jutott eszükbe a nassolás. Arról nem is beszélve, hogy ez a fajta munka jót tesz a vérkeringésnek, így az ízületi betegségek kialakulásának esélye is csökken.
Egy 2009-es tanulmányban 38 étkezési problémával és anorexiával küzdő nő vett részt. Miután ezek a nők megtanultak kötni, egészségi állapotukba pozitív változás következett be, és az életkedvük is visszatért. Ez a pozitív változás a depresszióval küzdők esetében is megfigyelhető volt.