A magyar sajtó piaci szereplője végez marketingmunkát a hazai könyvtárak számára.
- A könyvtár eredetileg és a digitalizáció mai magyarországi állása miatt itthon alapvetően analóg műfaj: bármilyen triviális, be kell menni a könyvtárépületbe, le kell venni a könyvet a polcról, vagy ki kell kérni azt a raktárból, haza kell vinni, majd vissza kell vinni a kölcsönzés lejárta után az intézménybe. Pontosan ez fog most átmenetileg teljesen megváltozni azzal, hogy a könyvtárak mint helyek, vagyis nagy, szép vagy kevésbé szép épületek bezártak. Kérdés, ebben az új helyzetben
- mi lesz, ha valakinek éppen lejárt az olvasójegye, vagy vissza kellene vinnie egy könyvet a könyvtárba, esetleg meg kellene hosszabbítania a nála lévő dokumentumok kölcsönzési idejét?
- mivel fognak foglalkozni a legnagyobb könyvtárakban a dolgozók, míg zárva lesznek az épületek?
- és mekkora digitális potenciál van a hazai intézményrendszerben, hogyan tudják a könyvtárak a veszélyhelyzetben otthoni működésre átállt oktatást és egyáltalán az olvasók mindennapjait segíteni azzal, hogy a tevékenységüket áttolják a digitális szolgáltatások felé?
Merthogy a digitális működésre való átállás az egyetlen lehetséges opció a jelenlegi helyzetben, amivel a könyvtárak élni tudnak, hogy kapcsolatban maradjanak az olvasókkal.
Több intézmény máris elkezdett a honlapjára vagy a Facebook-oldalára olyan tartalmakat felpakolni, amelyek akár az otthoni menetre átállt távoktatásban lehetnek hasznosak, akár csak szimplán a továbbra is olvasni akaró embereknek jelenthetnek segítséget abban, hogy hozzájussanak újabb könyvekhez a különféle digitális polcokon.
Körbenéztünk a nagyobb könyvtáraknál, hogy mit lépnek a jelenlegi helyzetben. Vannak olyan intézmények, amelyek még csak találgatják, hogyan tudnák kihasználni az online platformokat, de vannak olyanok is, amelyek már korábban is rengeteg tartalmat tettek közzé digitálisan, és ezt most bővíteni is szeretnék. Az Országos Széchényi Könyvtár és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár mellett a szegedi és a kecskeméti könyvtárak kínálata a legerősebb ebből a szempontból, de több más könyvtárnak is van szabadon hozzáférhető elektronikus gyűjteménye. (A felsorolást ld. a forráslinken.)

A School Library Journal cikk még február 28-án született. Mikor még alacsonyabb volt a koronavírusos esetek száma. Az iskolabezárások viszont már akkor elkezdődtek Dél-Koreában, Japánban, Iránban és Olaszországban. Arról tájékoztatták a tanárokat, hogy a legfőbb cél a tanárok, diákok, szülők információkkal ellátása. Az alapvető higiéniai ismeretek terjesztése. Továbbá a téves zaklatások megakadályozása.
Az amerikai iskolákban ugyanis megnőtt a kínai és kínainak tűnő személyek zaklatása. Megkülönböztetés, gyűlölet, bántalmazás, izoláció, idegengyűlölet volt megfigyelhető velük szemben. A Rágalmazásellenes Liga arra kérte a felnőtteket, csökkentsék a diákokban kialakult sztereotpiziálást. A következő ajánlásokat fogalmazta meg:
- Hallgassa meg a fiatalok félelmeit és kérdéseit.
- Adjon tényszerű információkat.
- Tanítson a sztereotípiákról és a bűnbánatról.
- Támogassa a célkeresztben lévő tanulókat.
- Teremtsen befogadó légkört az iskolában és osztályban.
A szervezet önálló oldalt működtet az információforrásokról (link
Már a cikkben felmerült az iskolák helyett az online oktatás gondolata. Azonban a cikk hozzáteszi, hogy Amerikában még mindig nem jó a diákok internet ellátottsága az otthonaikban. 2017-es adat szerint a diákok 14 százalékának egyáltalán nincs otthon internetelérése. Sok más helyen is alacsony a sávszélesség és az adatforgalom lehetősége. Nagy a megosztottság geográfiai, szocioökonómiai, etnikai csoportok szerint. A nagyvárosokban jobb a helyzet. Például az amerikai indián és a natív alaszkai gyerekek esetében is sokan nem férnek internethez (37%). A fekete és hispán gyerekeknél is viszonylag magas az arány (17-19%). Ennél nagyobb gond, hogy iskolabezárás esetén sok gyerek és családjuk ételellátása is bizonytalanná válik. (ref.: Habók Lilla)

- Az első lépés a több olvasó bevonzásához a különbségtétel az impulzív és céltudatos használók között. Utóbbiak azok, akik pontosan meghatározott céllal érkeznek a könyvtárba. Kutatási adatok szerint négy könyvtárlátogatóból egy ilyen akad, a többi három impulzív használónak számít, akiknek nincs egy fix kiindulópontjuk a szolgáltatások igénybevételéhez. Az ő figyelmüket lehet leginkább felkelteni a kiemelten népszerűsített kötetekkel, szolgáltatásokkal.
- A felsőoktatási könyvtárak jellemzően kevés figyelmet fordítanak az ilyen vizuális "termékelhelyezésre", merchandise-ra. Fontos a prezentáció: nem használ sokat a legjobb könyv, ha poros kötetekkel van körbebástyázva, nem is említve a rosszul megvilágított, ütött-kopott bútorzattal ellátott dohos helyiségek elriasztó hatását.
- Úgy kell elhelyezni a polcokat, hogy a betérő olvasók a lehető legnagyobb természetességgel járhassák körbe azokat.
- Az olyan elemek, mint az önkiszolgáló pultok, kölcsönző automaták, fénymásolók pont az épületek legkedvezőbb, legbarátibb részeit foglalják el, továbbá a tér kitöltése is többnyire steril és nem inspiráló a látogatók számára, akik nem kedvelik a szűk helyeket. Éppen ezért ajánlatos törekedni a modern könyvesboltokban is látott nagyobb terek, az állványok közötti szélesebb folyosók kialakítására.
- Egy, a népszerű olvasmányokat külön felsorakoztató polc jobban felkelti az érdeklődést.
- A boltok polcaihoz hasonlóan a könyvtárakban is a szem- vagy derékmagasságban lévő sorok azok, melyeknek a használók a legtöbb figyelmet szentelik. Ismert jelenség, hogy a használókat szorongás töltheti el attól, ha túl sok könyvet látnak kevés helyre zsúfolva. A polcokon látható könyvgerincek váltogatása a kiemelt, látható borítójú könyvekkel jobban áttekinthetővé teszi az állományt.
- A fogyasztók érzelmeire és vágyaira kell hatni, a könyvtárak esetében inspiráló vizuális üzenetek elhelyezésével, nyugodt környezet megteremtésével, az olvasáshoz fűződő pozitív képzettársításokkal. Ehhez a gyűjtemény folyamatos, igényeknek megfelelő átrendezésével lehetne megfelelni, mégha ez sok könyvtár számára hatalmas kihívást is jelent.
Összegezve: a könyvtárak elrendezésének a nagy könyvesboltokét érdemes követnie, hasonló enteriőrrel és figyelemfelkeltő megoldásokkal, megőrizve egyúttal a saját, könyvtári szolgáltatásokat és imázst is. (Olvasás a szétaprózódott figyelem korában: kereskedelem inspirálta ötletek felsőoktatási könyvtárak számára; ref.: Bódog A.)

A mérés (visszacsatolás), és annak kommunikálásának hajlandósága nem azonos mértékben van jelen az egyes kultúrákban. A hatalomkultúra magas szintjével ellentétesen jelenik meg. Érdemes megfigyelni ugyanazokat az utolsó pillanatig hárító, titkolózó mechanizmusokat
- Csernobil (a valós sugárzásmérés elszabotálása, pl.)
- Vírusfertőzöttség-mérés elszabotálása (ma, Magyarország) (444)
- Az MDF-Kisgazda kormánybukás beismerésének késleltetése 21.00 óráig a parlamenti választás éjszakáján
- A Kurszk tengeralattjáró katasztrófája - tagadás, késleltetés a kényszerű nyilvánvalóig (2000)
- A hazai könyvtárügyben 23 éve volt a könyvtári működést 80%-van befolyásoló könyvtárvezető-minőség felmérés.
- stb.
A nagy hatalmi távolságú kultúrák jellemzője, amelyben büntetik a hibázást. Ahol viszont a lehetséges hibákat a működés kényszerű, elválaszthatatlan részének tekintik, a hibák gyorsan kiderülnek és hatékonyabban előzhetők meg a nagyobbak. (MG)

Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatói posztjára a pályázók meghallgatása a jogszabályban előírtak szerint megtörtént. Prof. Dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere 2020. március 16-i hatállyal Rózsa Dávidot bízta meg az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatói feladatainak ellátásával.
Rózsa Dávid 2013-2018 között a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár főigazgató-helyettese, majd 2018-2020 között főigazgatója volt.

További híradások a témában:
- Index link , HVG link

Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum munkatársai a közeli Allianz Biztosító épületébe járnak ebédelni. Ez adta az ötletet a kísérleti projekthez: 2020 januárjától havonta kitelepülnek a közeli biztosító épületébe, és beiratkozási és kölcsönzési lehetőséget biztosítanak az irodaházban dolgozóknak.
Eddigi tapasztalataik szerint a szülők nagy számban keresnek gyerekeik számára olvasnivalót, valamint szakirodalmat például a gyerekneveléshez vagy az iskolaválasztáshoz. A gondoltnál jóval nagyobb mennyiségű könyv talál így gazdára. A beiratkozók egy része már a könyvtárba is bejár, és elkezdtek témákat, szerzőket rendelni. Örömmel tapasztalják, hogy milyen sok fiatal apa veszi igénybe a szolgáltatást.
A könyvtár dokumentálja a történéseket, hogy nyomon követhető legyen a folyamat, és az idő múltán meg tudják osztani tapasztalataikat az érdeklődőkkel.
(Péterfi Rita a Szakkönyvtári seregszemlén számolt be arról, hogy milyen módon igyekeznek az OPKM kölcsönözhető állományának forgását növelni.)

A félbehagyott mondat folytatásaként felkínált befejezésekre az alábbi arányban szavaztak:
3 - hasznos lenne
17 - helyi és virtuális is kell
2 - inkább helyi maradjon.
Eszerint a meglévő helyi tájékoztatás mellé határozottan kívánatos lenne a csak nyomokban meglévő virtuális is.
Ha a kapott tájékoztató jellegű adatokat összevetjük az 5 évvel ezelőtt hasonló kérdésre adott válaszokkal, a következő diagramot kapjuk: link (MG)

A nyíltan felvállalt cenzúra a könyvtárakban figyelemfelkeltővé is válhat. Ezért sokkal gyakoribb, hogy a könyvtárosok a lágy cenzúra eszközeihez fordulnak - írja a School Library Journal februári száma. Sosincs nyílt vita arról, hogy egy könyvet miért nem szereznek be a könyvtárban. A meleg hősöket ábrázoló írók sokszor nem is tudják, könyvük miért nem került a könyvtár polcaira: a címe miatt, talán a szerző személye az ok, vagy a téma nem érdekes. Olykor egy-egy lemondott író-olvasó találkozó sugallja, személyük vagy könyvük mondanivalója nem kívánatos. A könyvtárosok még nincsenek felkészülve, mit mondjanak a melegségről a fiataloknak vagy a tiltakozó szülőknek.
Az ALA Téli Konferenciáján Eric Bell hangsúlyozta, a diákok számára semmi mással nem pótolható jelentőségű, ha melegként meleg szereplőkről olvashatnak. De nem csak melegeknek íródnak ezek a kötetek, hiszen minden olvasó látókörét tágítja, ha mások válságairól, küzdelmeiről olvashatnak.
Alex London, a New York Public Library korábbi gyermekkönyvtárosa, aki maga is több tucat kamasz- és gyerekkönyv szerzője, levelet kapott egy középiskolástól, aki felháborodott regényhőse melegségén. Évekkel később ugyanez a lány bocsánatot kért tőle, s elmondta: akkor olvasott életében először meleg szereplőről. Most van egy meleg barátja, és már tudja kezelni a helyzetet. "Oké, ezek hosszú folyamatok, és idővel változnak. Mi csak elvetjük a magot" - válaszolta a szerző, majd hozzátette: "Jó tudni, ha mégoly elvakult olvasóval találkozunk is, idővel változhat a szemlélete."
Máskor egy könyvtárosnő vonta félre, és fülébe súgta: keresztény vagyok, nem támogatom a melegeket. Később ugyanezzel a könyvtárossal találkozva sci-firől és melegekről beszélgettek. Harmadik találkozásukkor a könyvtáros azt kérdezte, milyen könyveket szerezzen be transz diákok számára. Azt is elmondta: nemrégiben egyikük önkezével vetett véget életének, másikuk pedig túlélte a próbálkozást. A keresztény könyvtáros is megtanulhat érvelni olvasói érdekében a tiltakozókkal szemben. Megéri, mert életeket menthet vele.
Az olvasás szó szerint élet-halál kérdése sok fiatal számára, összegezte Kara Yorio, a School Library Journal szerkesztője. (ref.: Somorjai Noémi)

Miközben világszerte egyre nagyobb fenyegetést jelent az új, COVID-19 koronavírus, nem csak a járvány elleni harc fokozódik, a betegséggel kapcsolatos átverések, álhírek és összeesküvés-elméletek is futótűzszerűen terjednek. Magyarországon köznyugalom elleni bűncselekmény a rémhírterjesztés, amely három évig történő szabadságvesztéssel büntethető.
A nagy hatású negatív események nyomán általában megfigyelhető, hogy elburjánzanak a dezinformációk és összeesküvés-elméletek. Különösen, ha új és részben ismeretlen jelenségről van szó. Éppen ez a helyzet az új koronavírussal, amely év eleje óta a sokoldalú dezinformációs törekvések fő témájává és eszközévé vált.
A Political Capital (PC) szakértői a hazai nyilvánosságban terjedő koronavírusos dezinformációkat, szándékosan félrevezető tartalmakat és összeesküvés-elméleteket elemezték, amelyek több százezer emberhez jutottak és jutnak el, elsősorban a Facebookon keresztül. Jellemzően nem halálesetekkel riogató, de pánikkeltésre alkalmas, hamis narratívákat terjesztenek a közösségi médiában. Az elemzés - amelynek összefoglalója itt link olvasható - még a koronavírus magyarországi felbukkanása előtt készült a SentiOne nevű social listening program segítségével, az egyhónapos keresés február 11-én zárult le. Az álhírek feltérképezése során mintegy 8500 releváns Facebook-bejegyzésből több mint 200 posztot azonosítottak konkrét álhírként, ezekért 13 portál volt a felelős. A legnagyobb ilyen a több mint 700 ezer követővel futó, hírhedt Mindenegybenblog volt, a legaktívabbak pedig a Világ titkai, Titkok szigete és Titok terminál című oldalak, ahol egyenként 30-50 koronavírusos kamuhírt azonosítottak. Ezek az oldalak 25 és 100 ezer közötti követőtáborral rendelkeznek. A közönség is ezeknél az oldalaknál volt leginkább vevő az álhírekre, több mint 10 ezer megosztással terjesztették tovább a hamis információkat.
- Kapcsolódó:
7+2 tipp arra, hogyan kerüld el a koronavírussal kapcsolatos hamis infókat link
Ne dőlj be az álhíreknek! link
Az álhírek a koronavírusnál is gyorsabban terjednek link
Koronavírus: aktívan dolgozik az orosz dezinformációs gépezet
link

Koronavírus-pánik egy holland Aldiban? Így ellenőrizd egy videó hitelességét! - A Bellingcat részletes cikke abban nyújt segítséget, miként ellenőrizzük egy neten felbukkant felvétel eredetiségét.
Néhány hete írtam épp arról: válsághelyzetekben gyakran előfordul, hogy egy fotót vagy videót eredeti kontextusából kiemelve, új történettel ellátva kezdenek el keringetni a neten. Olyan esetekről van szó, amikor például egy természeti katasztrófa után a netet elárasztja egy állítólagos helyszíni videó, amelyről azonban tényellenőrzők kiderítik: egy több évvel azelőtti, a világ egy másik pontján történt katasztrófáról van szó.

Az Örömhír Alapítvány Fire Media nevű médiaportálján hirdették meg a Creation nevű rajzpályázatot. Amint a címéből sejteni lehet, a gyerekeket és felnőtteket egyaránt célzó pályázatra olyan képeket várnak, amelyek arról szólnak, hogy miért hamis az evolúció.
Az alapítvány azzal reklámozta az eseményt, hogy azt az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatja, később kiderült, hogy az alapítvány az evolúciótagadó Creation magazint is az EMMI által juttatott pénzből tervezi megjelentetni. Azt már lehetett tudni, hogy az EMMI az előadó-művészeti szervezetek többlettámogatásának keretében dobta meg az Örömhírt 12 millió forinttal, azonban az EMMI az Magyar Ateista Társaság közérdekű adatigénylésre adott válaszából most az is kiderült, hogy Fekete Péter államtitkár kultúráért felelős államtitkár volt a döntéshozó.
Tehát ő döntött róla, hogy az evolúciótagadók támogatása megér a magyar adófizetőknek 12 millió forintot. (Az Index is meghirdette a saját evolúciótagadó rajzpályázatát, amely hatalmas sikerrel zárult, és egy forint közpénzt sem költöttünk rá.)

A koncepciót beválasztották a S.ARCH nemzetközi építészeti konferencia döntősei közé.
Az Országos Széchényi Könyvtár sokasodó épületei egyre nagyobb teret igényelnek, erre pedig modern építészeti megoldásokkal kell választ adni - ez volt az alapgondolata a Kendik Géza vezette A4 Stúdiónak, amikor az Országos Széchenyi Könyvtár új épületére vonatkozóan elkészítette a terveket. A fenti válaszok mindemellett nem nélkülözhetik a könyvtárlátogatók igényeit és azt a tényt sem, hogy Magyarország egyik legjelentősebb örökségéről van szó.
2019 nyarán jött a hír, hogy költözik az Országos Széchenyi Könyvtár. Az nyilvánvalóvá vált, hogy a közgyűjtemény új épületet fog kapni, de mostanáig nem tisztázott, hol lesz az új helyszín. Az indoklás szerint azért van szükség az áthelyezésre, mert a jelenlegi helyszín nehezen megközelíthető, mindemellett pedig a mostani épület annyira rossz állapotban van, hogy el kellene bontani. Szó volt arról, hogy a lágymányosi Duna-parton kap új otthont az épület, esetleg a Palotanegyedben, de a Kilián-laktanya is felmerült lehetőségként.

Az olvasáspropaganda hatása máig él, amikor az ún. olvasásnépszerűsítés a könyvek mennyiségi olvasását ismeri el - a gondolkodás és tudásigény fejlesztése helyett. Kontraproduktív; zsákutca - ma is. Az olvasásnépszerűsítés kívülről igyekszik motiválni - a meglévő belső igény felszítása helyett. (MG)
- 1949-től a totalitárius állam megszilárdítása az irodalomban is kötelezővé vált, ami nemcsak mindenféle írók és művek betiltását jelentette, de a "dolgozó tömegek" irodalmi nevelését is. Mindez a gyakorlatban az olvasómozgalom nevű kezdeményezésben csúcsosodott ki, amely a "művelt nép" ideáját tűzte zászlajára a maga bumfordi, ám végtelenül agresszív módján.
Igaz, hogy 1950-től a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár 27 fiókot létesített, sőt már 1945-től könyvtárvillamost is közlekedtetett, de a kommunista párt figyelme inkább a vállalati könyvtárakra és könyvtárosokra irányult. 1949 végén már "irodalmi megbeszélések" zajlottak a nagyüzemekben, ami annyit tett, hogy meghívtak egy írót, aki elmondta egy vagy több - általában szocreál - könyv tartalmát, így csinálva kedvet az olvasáshoz.E gyakorlati megvalósítás kedvelt témája volt a korabeli sajtónak, szinte nem volt olyan nap, hogy ne számoltak volna be e nevelőmunkáról valamelyik gyárból vagy éppen faluból, ahol a dolgozó parasztság volt a célcsoport.
Noha ehhez hasonló tudósításokkal tele volt a padlás, a "jómódú, művelt, szocialista Magyarország" felé vezető úton a megérkezés még váratott magára. Olyannyira, hogy 1955-ben, az országos olvasómozgalom szép csendben elhalt, helyét - jöjjenek a fiatalok! - a József Attila Olvasómozgalom vette át, amit a Dolgozók Ifjúsági Szövetsége (DISZ) vezetett, s amely úgy próbálta az ifjúságot motiválni, hogy az olvasási teljesítményt jelvénnyel honorálták. A mozgalom célkitűzéseit a következő négy pontban foglalták össze:
- "Növelni a fiatal olvasók táborát;
- A jó, pártos irodalom segítségével megkönnyíteni az ifjúság szocialista nevelését;
- Megkönnyíteni a DISZ szervezetek szervezeti és politikai megerősödését;
- A magyar ifjúsággal megismertetni és megszerettetni a nagy proletárköltő, József Attila költészetét".
A DISZ-t és a József Attila Olvasómozgalmat elsodorta az 1956-os forradalom, feltámasztását a szervezet utódja, a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) 1959-ben tartotta időszerűnek, de ekkor a 383 ajánlott műnek már csak a 14 százaléka volt szovjet, szemben a korábbi 60 százalékkal, és kevesebb könyv elolvasása után is aranyfokozatú jelvény adtak.

Legutóbb a londoni Horniman Museum hozta nyilvánosságra klímavédelmi manifesztóját. Az évente egymillió látogatót vonzó, 16 hektáros parkkal övezett múzeum célja, hogy mint London "egyetlen olyan múzeuma, ahol a természet és a kultúra együtt látható, ... a Horniman erkölcsi és etikai kötelessége cselekedni" - áll a manifesztóban, ami online is elérhető, és akár az itthoni múzeumok számára is követendő példává válhat. Ennek főbb pontjai:
- A kiállítások és kommunikáció fókuszában a Föld védelme áll: a Földet meg kell őrizni a jövő nemzedékei számára, ezért a kiállításokon, cikkeken, programokon keresztül azt mutatják be, az emberi viselkedés milyen hatással volt a természetre, és mit tehetünk azért, hogy minél jobban óvjuk
- A látogató kerüljön minél közelebb a természethez: a fenntartható növénytermesztést bemutató kertben ismereteket szerezhetünk arról, hogyan vágjunk neki a kertművelésnek. A kert másik részében a gyerekeket játékosan oktatják környezetvédelemről, illetve elősegítik, hogy a látogatók visszatérhessenek a természetbe és kapcsolatba kerüljenek vele.
- Több vega és vegán étel lesz a kávézóban, a múzeum több pontján pedig vízzel tölthetjük meg a palackunkat és nem lesz egyszer használatos műanyag sehol a múzeumban
- Több pénzt fordítanak a környezetvédelmi kutatásra
- Komposztálnak, újrahasznosítják az akvárium vizét
- Tömegközlekedéssel, elektromos vagy hibrid autókkal járnak 2024-re
- A repülőutakat minimálisra csökkentik, ahol lehet, videókonferenciákat szerveznek
- 2021-re megújuló forrásból nyerik az energiát
- Új pozíció a múzeumban a klíma és ökológiai tanácsadóé, aki a múzeumi munkatársakat és a látogatókat segíti, hogy minél zöldebben gondolkodjanak.
Nemrégen a szintén londoni Natural History Museum hirdetett globális klímavészhelyzetet. A 11 évre szóló stratégia célja, hogy a tudományos és a látogatói közösség összefogjon a fajok sokszínűségének megmentése és a klímakatasztrófa elkerülése érdekében. Ennek egyik része, hogy létrehoznak egy 80 millió állat-és növényfajt őrző központot.

A titkos és zárt társaságok, furcsa csoportosulások időtlen idők óta foglalkoztatják az emberek képzeletét: sokan hosszú évtizedeken vagy évszázadokon át életképes összeesküvés-elméleteket gyártanak velük kapcsolatban, számos esetben azonban egyáltalán nem volt szükség hasonlókra, hiszen a kiszivárgott rendszabályok és szokások néha önmagukban is elég szürreálisnak tűnhettek bárkinek, aki távolról figyelte e zárt társaságokat.
Ilyen sors jutott a hazai központjukat rövid időre a budapesti zsidónegyedbe költöztető, számtalan ismert tudóst vagy művészt soraiban tudó teozófusoknak, vagy épp a világon egyedülálló módon Magyarországon közös páholyházat építő szabadkőműveseknek is, akik a világuralomra törekvés helyett inkább a világot jobbá tevő társadalmi folyamatok alakítását, illetve a jótékonyságot tűzték ki célul.
Ennek a munkának része volt az emberek művelése is, melynek nyilván a legegyszerűbb módja az volt, ha könyveket adtak a kezükbe.
Így gondolkodott az 1885-ben Budapesten létrehozott, Deák Ferencz, a Testvériséghez elnevezésű páholy is, ami amellett, hogy elindította az antialkoholista és párbajellenes mozgalmat (1887, illetve 1890), valamint életre hívta a Magyar Háztartási Iskolát (1895), továbbá a Nyomorék Gyerekek Otthonát (1903, ez ma az óvodát, általános iskolát, gimnáziumot és kollégiumot is magában foglaló Mozgásjavító), 1913-ban megalapította az első hazai népkönyvtárat.
De ne szaladjunk ennyire előre: Magyarországon mindössze egy évtizeddel korában, 1903-ban született meg a Fővárosi Könyvtár létrehozásának ötlete - ez a következő évben 33 ezer kötettel létre is jött -, a ma jól ismert fiókkönyvtári rendszerről ekkor azonban még szó sem volt.

A verbális erőszak az inkompetencia jele - főnök, tanár, pap, szülő esetében egyaránt. Bizonyítja, hogy alkalmazója nem képes elképzelését tárgyalásos úton, erő alkalmazása nélkül elérni. Az ilyen vezető hatalma döntően pozíciójából fakad (a hatalom további forrásai lehetnek pl.: pénztőke, tudástőke, szeretet). Magam is megtapasztaltam a verbális erőszakot könyvtárban dolgozva. Egyszer pl. igazgatói utasítás kapcsán szakmai kérdést feltéve ugyanazt a szöveget kaptam, csak néhány fokkal nagyobb hangerővel. Bizonyítva az indoklásra való képtelenséget. A helyzet cikkfordításra inspirált: "Hogyan keserítsük meg beosztottaink életét? - Rövid útmutató a demotivációhoz" link , mely önérzetet adó, intézményen kívüli sikert is hozó élmény volt. A mérgező könyvtár gondja persze kezelhető munkahely-váltással (mely során tapasztalat, tudás hagyja el az intézményt) - de csak olyan esetben, ha a munkavállalói képesség piaci környezetben is felhasználható.
N.b.: sokszor elképzeltem, hogy ha a felettes erőszakra fordított energiája intellektuális és érzelmi tőkével párosult volna, mindannyiunk, és az egész szakma nyeresége lehetett volna :-) Igaz, ha így lett volna, akkor semmi szükség nem lett volna az erőszakra. (vö.: "... de mit tegyünk a főnökkel?" link .
A közelmúltban a Vígszínház destruktív légköre került nagyobb nyilvánosság elé. A hazai könyvtárakban a témáról szóló diskurzusok félhomályos folyosókon zajlanak még. (MG)
- Számos olyan helyzet tanúja volt a Vígben, "amiben az ember csak lesütött szemmel nyeli a könnyeit". Mint arról beszámoltunk, közös nyilatkozatot adtak ki a Vígszínház társulatának egykori tagjai: "a jelenleg regnáló igazgató, Eszenyi Enikő által gyakorolt verbális erőszak és agresszív vezetői kommunikációja hozzájárult ahhoz, hogy felbontsuk a szerződésünket a Vígszínházzal. Azért hozzuk nyilvánosságra ezt a levelet, mert a Vígszínházban nem állt rendelkezésünkre olyan intézményi fórum, ahol a személyes tapasztalatainkat, panaszainkat kivizsgálták volna" - írták.
Az egykori társulati tagok az intézményben szerzett tapasztalataikról nyilatkozó Néder Panni színházrendező és Fenyvesi Lili filmrendező-rendezőasszisztens mellett állnak ki. Az egykori munkatársak toxikus légkörről, verbális erőszakról, rendszeres megaláztatásról vallottak a 24.hu-n hétfőn megjelent cikkben.

Bojár Gábor, a Graphisoft tulajdonosa: - Mi a geofizikusoknak fejlesztettük a szoftvert, ők voltak a "vevőink". A vevő szempontjainak, prioritásainak a megértése, hogy mitől lesz sikeres és boldog, ez az üzlet lényege. Ebben voltam mindig is jó.
Arra pedig, hogy "főnök" típusú ember vagyok tulajdonképpen a főnököm jött rá. Nem mondtam le a tudományos karrierről, és kérni szerettem volna tudományos szabadságot disszertáció írásra, amire a főnököm azt mondta, hogy "Gábor, te soha nem leszel jó tudós, mert nem tudsz valamiben igazán elmélyedni, mint egy tudós, hanem sok mindent megértsz gyorsan és felületesen. Ezt úgy hívják, hogy menedzser." Ezt akkor kritikának vettem, csak később értettem meg, hogy ez nem kritika, hanem elismerés volt. Arra is ő vezetett rá, hogy miért jobb a magántulajdon, mint az állami. Ugyanis éppen azért, mert ezeket az értékeket felismerte bennem, féltékeny is volt, és nem hagyott érvényesülni. Féltette az állását. Rájöttem ebből a kapitalizmus lényegére. A magántulajdonos nem veszti el attól a tulajdonát, ha magánál jobb embereket vesz fel, mert szétválik a tulajdon és a pozíció. A tulajdonos érdekelt abban, hogy a legjobb embereket vegye fel. Annak, akinek csak pozíciója van, annak ez nem érdeke. A normál emberi önzést a magántulajdon jobb, produktívabb irányba tereli. Ez volt az a pont, amikor elkezdtem arról álmodozni, hogy milyen jó lenne, ha lenne egy saját cégem. Ekkorra már megértettem az üzleti mentalitást, a vevővel való empátia fontosságát, és azt, hogy mindez egy magántulajdonú cégben miért tud sokkal jobban érvényesülni.

Fém, műanyag, papír: kutatók újabb tanácsai arról, milyen felület mennyi ideig maradhat fertőző. Kínából rendelt csomaghoz például bátrabban nyúlhatunk hozzá, mint a metrófogantyúhoz.
Mégsem érdektelen, amit Günter Kampf és német kutatótársai a napokban, a mostani járványhoz hozzászólva tettek közzé a Journal of Hospital Infection (a kórházi fertőzések folyóirata) hasábjain. Korábbi - a mostani járvány előtti - koronavírusokat vizsgáló tanulmányokat összegezve megállapították, hogy míg például alumínium felületeken egyes vírustörzsek már két óra alatt elpusztulnak, más felületeken, például bizonyos műanyagokon akár kilenc napig is eléldegélnek. Papírral is megeshet, hogy a kórokozók 4-5 napig megmaradnak rajta.
Táblázatukban elég nagy különbségeket gyűjtöttek ki a korábbi munkákból a kutatók, ami nyilván arra utal, hogy az emberre veszélyes és korábban ismert többféle koronavírus-törzs (hozzáértők kedvéért: SARS, MERS, HCoV) túlélőképessége eltérő. A skála néhány órától a műanyagokkal kapcsolatban említett kilenc napig terjed. (Más kérdés, hogy az állatokat megbetegítő koronavírusok 28 napig is életképesek.) Az még kutásra vár, hogy a mostani, a Covid-19-et okozó mikroba (a SARS-CoV-2) hol áll ezen a skálán. Amíg ez kiderül, remélhetjük, hogy nem lóg ki nagyon (Kampf és társai is ezzel a feltételezéssel zárják összegzésüket), és nem éli túl a kínai utazást, amellyel példálóztunk.

A Gmail fejlesztői hosszú évek után végre megoldották a levelező legalapvetőbb problémáját: lehetővé tették, hogy több aláírást is megadjunk a rendszerben, és levelenként válasszuk ki, melyiket akarjuk használni.
Aki nem csak privát levelezésre használja a Gmailt, az jó eséllyel beállított már magának valamilyen aláírást, hogy ne kelljen azt minden levél végén bepötyögni. Bár a megoldás rendkívül hasznos, van vele egy nem elhanyagolható probléma: ha nem hivatalos levelet ír valaki, valószínűleg nem akarja a hivatalos szignóját használni. Ilyenkor külön ki kell törölni azt, ami alapvetően nem egy megerőltető feladat, de valahogy mégsem egy 2020-as megoldás. Erre talált ki most egy újdonságot a Google: mostantól több aláírást is megadhatunk, és ennek megfelelően a levél megírásakor kiválaszthatjuk, hogy melyiket szeretnénk használni.
A funkció használatához nem kell mást tenni, mint az asztali böngészős változatban rábökni a fogaskerék ikonra, majd a Beállítások - Általános menüpont alatt megadni a további aláírás(ok)at.

A népszerű építőjáték, a Minecraft lett azoknak a híreknek az otthona, amelyeket bizonyos kormányok betiltottak.
A Minecraft egy igen népszerű játékszoftver, hiszen nem csak kikapcsolódásra alkalmas: mivel képes megmozgatni az agytekervényeket (az építéshez azért némi kreatív vénára is szükség van), sok helyen már a programozáshoz is felhasználják. A játékot most egy másik, de ugyanilyen fontos célhoz vették igénybe: könyvtárat építettek benne a betiltott híreknek.
A munkát Riporterek Határok Nélkül és más sajtószabadságért küzdő szervezetek aktivistái végezték, akik a szoftvert felhasználva egy hatalmas, játékbéli könyvtárat hoztak létre, hogy a betiltott irományok itt hozzáférhetők legyenek. Azért esett a választásuk a Minecraftra, mert a videojátékot (eddig) veszélytelennek tartották a cenzorok.

Csukás István hősei sokszor hátrányos helyzetűek. Süsü - lám, már a neve is kirekesztő - konkrétan fogyatékos volna a hétfejű sárkányok társadalmában. A Nagy Ho-ho-ho-horgász csak bénázik a tóparton, Főkukac csapnivaló csali. A csokiimádó Gombóc Artúrnak étkezési zavara van. Picur hajlik az iskolakerülésre. A téli tücsök nyáron ügyetlenkedte be magát a hátizsák zsebébe, onnan a dolgozószoba írógépére, ahol a billentyűkön ugrálva író vált belőle. A többi figura is előnyre váltja a hiányosságait, és épp azért szerethetők, mert ugyanúgy nem tökéletesek, mint a közönségük.
Korholta megszólalásaiban az iskolarendszert a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas író, amiért elidegeníti a diákokat az olvasástól, az irodalomtól. Aztán 2012-ben ifjúsági filmforgatókönyvet is írt a poroszos oktatás hátrányairól, liberális elveket tükrözve.
A Szegedi Nemzeti Színházban 2014-ben színre vitt daljáték három főhőse a kitörött fokú létra, a kilyukadt hordó és a fogát vesztett gereblye. A gazda kihajította őket, de megszöknek a szemétdombról, mert nem akarnak hasznavehetetlenek, kitaszítottak lenni.
- Nemzedékeket tesznek elfogadóbbá a hátrányukból erényt kovácsoló mesefigurái. Írt gyerekoperát, és jegyez tucatnyi, felnőtteknek szóló - olykor erotikus - verseskötetet is a 83 éves korában elhunyt alkotó.

Lelőhely és felhasználás szerint kereshetünk a Népi Iparművészeti Gyűjteményben. A 2009-ben elindított Magyar Népi Hímzésminta Gyűjtemény kézbe vehető formában (kivarrt mintakendő) formájában mutatja be az adott területre jellemző mintákat, anyag- és színhasználatot valamint az alkalmazott öltéstechnikákat. A weben: link .
Eddig öt megye anyagai kereshetők: Bács-Kiskun-, Békés-, Csongrád-, Pest- és Vas megye. Az elkészült anyag színvonala érdemesnek találtatott arra, hogy a munka a már bevont megyék területén tovább folytatódjon, valamint újabb megyék bevonásával elkészülhessen a teljes országos adattár
A találatok adattartalma:
- a mintakendő fotója (a tájegységre jellemző autentikus (paraszti)
- a motívum elemek rendszere
- lajstromba vétel ideje
- eredeti szín
- hímzőfonal és anyaghasználat figyelembevételével
- az anyagot néprajzilag alátámasztó adattári anyag.
Az adatbázis elkészítésében részt vettek: Dr. Dulai Sándorné, népi iparművész, Szada, Dr. Varga Ferencné, a Népművészet Mestere, Kecskemét, Dr. Szabó Imréné, a Népművészet Mestere, Szeged, Dr. Illés Károlyné, a Népművészet Mestere, Békéscsaba, Beszprémy Józsefné, a Népművészet Mestere, Sárvár, Romsics Lászlóné, a Népművészet Mestere, Homokmégy, Sárosi Mihályné, a Népművészt Mestere, Hódmezővásárhely. (Bognár Gabriella)

Egy hónapra teljesen ingyenessé teszi szolgáltatását az elmúlt két évszázad magyar újságjait, folyóiratait online elérhetővé tevő Arcanum. A digitális periodikaarchívum a hobbiérdeklődőkön kívül nehezen nélkülözhető az egyetemistáknak, oktatóknak, kutatóknak, különösen most, hogy a koronavírusos veszélyhelyzet miatt a levéltárak, könyvtárak sem elérhetőek.
"Az országos járványhelyzetre való tekintettel, átérezve a közép- és felsőoktatásban, valamint kutatásban résztvevők nehéz helyzetét, az Arcanum Adatbázis Kiadó azt a felelősségteljes döntést hozta meg, hogy március 16-tól kezdődően egy hónapra nyilvánossá teszi Magyarország legnagyobb, jelenleg közel 27 millió folyóirat- és újságoldalt tartalmazó periodika adatbázisát, az Arcanum Digitális Tudománytárat" - írja sajtóközleményében az Arcanum.
A nyilvános időszak alatt a tartalomletöltés kivételével a szolgáltatás minden funkciója elérhető, egyszeri regisztrációval egy-egy oldalt is le lehet tölteni.
Ezzel a gesztussal szeretnénk erősíteni a társadalmi összefogást, megkönnyíteni az otthoni tanulást, munkavégzést, és izgalmas tartalmak hozzáférhetővé tételével elviselhetőbbé tenni a bezártságot azok számára, akiknek az elkövetkező időszakban esetleg otthon kell maradniuk - írják. (Index)

Az állam kiszorította a Mozaik Kiadót a tankönyvpiacról, most ingyenesen segíti a tantermen kívüli digitális oktatást a Mozaik Kiadó. - Ingyenesen elérhetővé tette a szegedi kiadó az összes közismereti tankönyvét az egészségügyi veszélyhelyzet idejére. A megtekintésért mindössze regisztrálni kell a honlapjukon.
A szegedi kiadó digitális tankönyvei világszerte népszerűek, kiadványaikat korábban idehaza is széles körben alkalmazták az iskola oktatásban, de a tankönyvpiac 2013-as állami korlátozása után alig kaptak tankönyvi minősítést, így elvesztették piaci vezetőszerepüket. Orbán Viktor miniszterelnök péntek este jelentette be, hogy március 16-ától új oktatási munkarend lép életbe: a tantermen kívüli digitális munkarend. A gyermekek nem látogathatják az iskolákat, az oktatás azonban nem szünetel, hanem digitális eszközökön keresztül folytatódik. (Szeged.hu)

- erre a Facebook-oldalra gyűjtik össze a tagok nem másokat, mint élő közvetítéseket a koronavírus idején. Ide tartoznak kurrens és archív színházi, film-, és hangverseny előadások.

E-learning -források - A mindennapi munkavégzéshez ma már elengedhetetlen a folyamatos tanulás és fejlődés. Ehhez viszont idő- és pénzráfordításra van szükség. De mi van akkor, ha egyikből sincs sok? Megpróbálunk segíteni, hogy hol tudsz (akár ingyenesen) tanulni még akkor is, ha időszűkében vagy. Az alábbi listát folyamatosan szeretnénk bővíteni, így ha Te is ismersz minőségi, de ingyenes tartalommal is rendelkező e-learning platformokat, oszd meg velünk! (Precognox)

A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont által összeállított linkgyűjtemény, amelynek a célja, hogy támogassa a pedagógusokat és a diákokat a tantermen kívüli tanulásban. A felületen elektronikus dokumentumok, tankönyvek mellett online tananyagok, webináriumok és tantárgyspecifikus gyűjtemények is találhatók. (Könyvtárak.hu)

Sokszor hivatkozunk nyugati jó gyakorlatokra és gyűjteményekre, íme hát egy jó példa a szomszédból- avagy Közép-Európában is lehet olyan digitalizált gyűjteményre bukkanni, ahol szívesen böngészünk és közben még tanulunk is valamit. A cseh Nemzeti Galéria digitális gyűjteménye, ami egy külön erre a célra dedikált, folyamatosan gazdagodó honlap, jelenleg 1983 public domain, vagyis közkincs nagy felbontású fotója látható leírással. Ha felnagyítjuk, olyan közelről látjuk van Gogh ecsetvonásait, mintha épp az orrunk előtt lenne a mestermű.
Többek között Lucas Cranach, Albrecht Dürer, Frans Hals, Archimboldo, Rembrandt, Renoir, Monet, Gaugain, Schiele, Klimt és cseh mesterek csodás remekműveit lehet letölteni és szabadon felhasználni- oktatási célokra, kreatív alkotásokhoz vagy nyomtathatjuk poszterre, képeslapra, pólóra. Beállíthatjuk, hogy Kr.e. 2600 és 2020 között mely periódusból szeretnénk műveket látni, amik között aztán egy jól áttekinthető oldalon kattintgathatunk.