A COVID-19 következtében a könyvtárosok újfajta készségeket tanultak, új programokat szerveztek, új partnerségeket építettek ki. Segítettek áthidalni a digitális szakadékokat, kiküszöbölni a társadalmi egyenlőtlenségeket. Néhány amerikai kezdeményezés az elmúlt pár hétből:
- Időpontot lehetett foglalni a könyvtári interneteléréshez a munkanélkülieknek.
- A cégeket megkérték, hogy a Wi-Fi-t hagyják elérhető állapotban a lakóknak.
- Proaktívan felhívták telefonon a közösség azon tagjait, akik nem voltak emailen vagy közösségi médiában elérhetők. Szükség esetén összekötötték helyi segítő szervezettel.
- Segítettek a vírusgyanús közösségi tagnak, hogyan juthat el a kórházba.
A járványra nem csak kihívásként érdemes tekinteni, hanem lehetőségként is. Például a szennyezettség és üvegház-hatás csökkenése, önellátó rendszerek növekedése. A helyzet megmutatta a könyvtárak szükségességét a veszélyhelyzetben. Ideje a jövőre gondolva is áttekinteni, hogy mi lesz a jó hosszútávú befektetés. (ref.: Habók Lilla)

A személyzet nélküli, nyitott vagy önkiszolgáló könyvtárak a gyakorlatban személyzet nélküli órákat jelentenek, amikor a használók beléphetnek a könyvtár helyiségeibe az olvasójegyük beolvasásával, és ott egyes szolgáltatásokat igénybe vehetnek. Az Open+ rendszert éppen erre fejlesztették ki. A technológia folyamatosan nyomon követi az épületbe való belépéseket, az önkiszolgáló kioszkokat, a nyilvános számítógépeket, a világítást, a vészjelzőket, a hangosbemondót és a biztonsági rendszereket. Az Open+ terméket már több mint 800 könyvtár használja szerte a világon.
Az egyesült államokbeli Gwinnett Megyei Könyvtár 2016-ban két fiókkönyvtárában vezette be a rendszert kísérleti jelleggel. Az igazgató úgy látja, hogy ez nem elsősorban egy költséghatékonyságot javító intézkedés, hanem sokkal inkább hozzáadott érték a használók számára, hiszen a meglévő nyitvatartási időt egészítették ki többórás személyzet nélküli szolgáltatással. Az eddigi tapasztalatok alapján az egyik fiókkönyvtárban havonta kb. 2000, a másikban havonta kb. 1000 fő él a lehetőséggel, főként a kora reggeli órákban.
Hasonló lépésre szánta el magát a Minnesota állambeli Scott Megyei Könyvtár is - ám a személyzet nélküli nyitvatartás először a közvélemény felzúdulását váltotta ki. A könyvtár vezetése szerint ellenben a szolgáltatások hét fiókkönyvtárban, magas színvonalon történő biztosítása és a közpénzek felelős elköltése szempontjából is fontos, hogy a rendelkezésre álló forrásokból igyekezzenek több értéket és nagyobb kényelmet nyújtani.
A Washington állambeli Fort Vancouver Regionális Könyvtári Rendszer Yacolt Library Express nevű szolgáltatóhelye egy rendszerint személyzet nélkül működő fiókkönyvtár a régi városháza épületében. Az itteni automatizált szolgáltatás a wifit, a számítógép-használatot, valamint az önkiszolgáló kölcsönzést és visszavételt foglalja magában. (Automatikusan - az emberekért: az önkiszolgáló könyvtárak fenyegetést jelentenek a szakmára, vagy lehetőséget teremtenek a szolgáltatások javítására?; ref: Tóth M.)

Gyerekek búvóhelyéül is szolgáltat a Halis-könyvtár által közelmúltban beszerzett faházikó. Az építmény korábban Süsü, a sárkány díszletéül szolgált. A nagykanizsai könyvtárban a két házikórész a gyerekkönyvtárba került. Sok tapasztalat még nincs, de várhatóan a belső világítási lehetőséggel felszerelendő kuckó bizalmas gyerekbeszélgetésre, olvasásra, s talán bábozásra lesz megfelelő. A fotókat ld.: link . (Fotók: Szabó Eszter; Halis István Városi Könyvtár)

A könyvtári koncepció link központjában a nyilvános tér áll: a dokumentumok mellett a városlakók találkozási pontjának szánják, amelyet találóan jellemez a "harmadik hely" elnevezés. A találkozásra és beszélgetésre szánt zónákat parkettaburkolattal látták el, és kényelmes ülőbútorokkal rendezték be. Az "olvasókávéházban" hírlapok és folyóiratok állnak rendelkezésre. (Az ital-, étel- és kávéautomaták a könyvtár tulajdonában vannak.) Az ifjúsági könyvtárat egy fából készült ülőlépcső választja el a többi résztől. A gyermekkönyvtár az emeleten található: falba süllyesztett "kuckók" színesítik, emellett a falakat és az ülésre szolgáló lépcsőket egyaránt zajcsökkentő gyapjúbevonat borítja. Nincs számítógép sem - itt az olvasásé és a játéké a főszerep.
A könyvtárosokkal a központi, a szép- és szakirodalmi részlegnél elhelyezett, valamint a gyermekkönyvtárban lévő tájékoztatópultoknál találkozhatnak az olvasók. Természetesen a könyvvisszavételi és -kölcsönző automatákat is igénybe lehet venni.
A könyvtárban két kiállítóterem van; az egyikben évente kilenc alkalommal rendeznek tárlatokat tiroli művészek munkáiból, a másikban városfejlesztéssel kapcsolatos kiállításokat, rendezvényeket tartanak. A "város nappalija" a tanulás helyeként is funkcionál: a munkaállomások egy részét számítógépekkel, illetve a saját gépek használatához szükséges konnektorokkal látták el, de csoportos tanulásra alkalmas terek is választhatók. Ennek a könyvtárnak nem a diákok állnak a fókuszában: nem tudományos intézmény, minden társadalmi réteget szolgálnia kell. Erre példa az időseknek szánt internethasználati tanfolyam vagy a nyelvi társalgási klubok működése.
A könyveket a 180 cm magas, fekete polcokon levegősen helyezték el. A padlószőnyeg-borítás biztosítja és jelzi is egyben, hogy az adott helyiség egy nyugalmasabb, csendes zóna a könyvtárban. A hangoskönyvek és DVD-k külön részen találhatók. A pedagógiai jellegű feladatok ellátása érdekében egy munkatárs olvasáspedagógiai és csoportmunkával, egy pedig a bevándorlás, az integráció, a sokszínűség és a befogadás témáival foglalkozik.
A rendezvénytér szűkíthető vagy bővíthető; kijárata közvetlenül az utcára nyílik, így nyitvatartási időn túl is használható. 2018. novemberi nyitása óta jól működik; a látogatók kezdettől magabiztosan mozognak az épületben, ami a tervezők előrelátó munkájának köszönhető. (A város nappalija: az új Innsbrucki Városi Könyvtár; ref.: Murányi L.)

A tájékoztató jellegű válaszok:
9 - Ilyen általános környezetben nem
3 - Igen, saját hatáskörünkben
9 - Ahhoz más szakmai vezetők kellenének
3 - Nem jellemző a hízelkedés a szakmában
6 - Lassan, évtizedek alatt.
A kérdés - utólag szemlélve legalábbis - megtévesztő lehetett. Nem derül ki belőle, hogy az a felettesekkel, vagy az ügyfelekkel való kapcsolatra vonatkozik-e. Feltételezhető azonban, hogy a legtöbben az előbbivel való kapcsolatra asszociáltak.
Elgondolkodtató, hogy a "saját hatáskörben" (tehát mindaz, ami nem más felelősségének firtatása) mindössze 10%-ot kapott (MG)

A KIT több éve, kórházkönyvtári könyvek kapcsán már adott közre hírt a kölcsönzött dokumentumok higiéniájáról. Az akkori megállapítás szerint 3 nap elég a vírusok és baktériumok pusztulásához - a számukra nem barátságos élőhelynek számító könyvtári dokumentumokon. Ezt a Covid-19-cel kapcsolatos kutatások most megerősítik. (MG)
- Az elmúlt hetekben a Battelle-i (USA) tudósok különféle felületeken tesztelték a vírus továbbélését változatos körülmények között: többféle hőmérsékleten, páratartalomnál, általában és légkondicionált irodákban is. Vizsgáltak keménytáblás könyveket, puha kötésűeket, csukott könyvek normál papírlapjait, védőborítókat, valamint műanyag DVD-tokokat. A tesztek szerint vírust egy nap múlva már nem észleltek kemény- és puhakötésű könyvek borítóin, valamint a DVD-tokon. A vírus nem volt kimutatható a könyv belsejében és a mylar könyvköpenyben három nap elteltével. "Az életképességük a detektálási határ alatt van" - mondta Battelle fő kutatója, Will Richter. (ref.: MG)

Amerika-szerte egyre gyakrabban találkozhatunk méhekkel a könyvtárépületek körül. A környezetbarát kezdeményezés ismeretterjesztő eszközül szolgál, emellett segíti a klímaváltozással és a rovarirtókkal szemben sérülékeny beporzó rovarok túlélését is.
A coloradói Boulder Városi Könyvtár link egy helyi méhészeti fesztiválon figyelt fel 2014-ben a BeeChicas nevű méhészszervezetre. Hamarosan felmerült a közös munka lehetősége, és 2016 óta a könyvtártető ad otthont a méhészek által gondozott méhkaptáraknak. A méhekhez, illetve a könyvtár közösségi kertjéhez rendezvények sora fűződik, a mézet pedig a fenntarthatóság jegyében a könyvtár kávézója használja fel. Egy civil tudományi projekt keretében együttműködnek a Coloradói Egyetemmel is, hogy felhívják a figyelmet az őshonos amerikai méhfajok és élőhelyük védelmére. Ehhez kapcsolódóan a könyvtár olyan workshopokat szervez, ahol az érdeklődő használók megtanulhatják, hogyan alakítsanak ki üreges botokból és termésekből méhbarát kerteket és rovarházakat.
A New York állami Niskayuna Középiskola természetismeret-tanára 2016-ban telepített megfigyelhető, zárt rendszerű, a szabadba vezető csővel ellátott méhkaptárat az iskolai könyvtárba, a könyvtáros pedig információs sarkot hozott létre a kaptár körül a méhekről szóló könyvekkel és poszterekkel. (Mindezt megelőzően természetesen az első lépés az esetleges allergiás reakciók miatt az iskolaorvos, valamint a kertészeti csoport, illetve az iskolaigazgató jóváhagyásának megszerzése volt.) A diákok nemcsak természetismeret-órákon látogatják a méheket, hanem a tanórai kereteken kívül is szeretik figyelni az állatok nyüzsgését, többen segédkeznek is a kaptár gondozásában. A nagy érdeklődésre való tekintettel méhészszakkör is indult. (M mint méhek, avagy méhészkedésbe kezdő könyvtárak; ref.: Szabó P.)

A svéd közoktatásban egyre inkább előtérbe kerül az ún. iskolai könyvtári tanácsadók alkalmazása az egyes járásokban (kommun). Feladatuk kettős. Egyrészt, ahol az adott iskolának van könyvtára, szakmai tanácsokkal kell segíteniük az iskolai könyvtárosok munkáját. Másrészt könyvtár hiányában a tanácsadói szerep a könyvtári és információs műveltség fejlesztésével kapcsolatos iskolai funkciók működtetésére irányul. A Svéd Nemzeti Könyvtár megbízásából 59 járásban működnek ilyen tanácsadók. A legtöbben tanárok, akik heti 5-20 órát tudnak erre a feladatra fordítani.
A tanácsadók nem az iskola alkalmazottai. Széles körű általános és pedagógiai műveltséggel rendelkeznek, ebből kiindulva tudják segíteni a gyakran több iskolában felváltva dolgozó iskolai könyvtáros munkatársaikat. A célkitűzés az, hogy az iskolai könyvtári szolgáltatások pedagógiai hozadéka hasznosuljon az iskola mindennapjaiban. Attitűdformálásra van szükség, hogy a fenntartók befektetésnek lássák az iskolai könyvtárosok munkáját, s ne egyszerűen minél kevesebb pénzből teljesítendő kötelemként tekintsenek az iskolai könyvtári feladatokra.
A tanácsadók félévente kétszer tartanak megbeszéléseket egymás között. Ilyenkor kicserélik tapasztalataikat arról, hogy a forráshiányos iskolákban milyen kreatív ötleteket lehet az igazgatók elé tárni úgy, hogy a könyvtári szolgáltatások ne rakjanak további terheket az intézményekre. Miképpen lehet például író-olvasó találkozókat szervezni vagy többnyelvű programokat rendezni a nem svéd anyanyelvűek számára? Hogyan lehet egyes iskolai könyvtári tevékenységeket az iskolai stratégia, a pedagógiai program részévé tenni?
Az igazgatóknak is nagy segítség, ha bemutatják nekik, hogy az iskolai könyvtári feladatok ellátása hogyan szolgálja egyben a tanulók egyes kompetenciáinak aktív fejlesztését is. Az egyre szűkülő iskolai pénzügyi háttérből kifolyólag a 2018-as statisztikai adatok szerint a tanulók csupán 37%-a jár olyan intézménybe, ahol önálló iskolai könyvtár működik. Ezt egészíti ki 419 integrált iskolai- és közkönyvtár. Emellett számos iskolában csak félállásban tudnak iskolai könyvtárost foglalkoztatni, e pozíciókat pedig igen nehéz betölteni. A tanácsadók sokat tudnak segíteni abban, hogy - az egyes járások és az iskolák szintjén egyaránt - iskolai könyvtári stratégiai terveket állítsanak össze annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló munkaerő és pénzügyi erőforrások a lehető leghatékonyabban felhasználhatóak legyenek. (Aki ismeri a jó széljárást: iskolai könyvtári tanácsadók Svédországban ref.: Németh M.)

Három ütemben, július 1-jétől kinyit a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, írja a könyvtár közleményében.
Mint írják, "a járványhelyzet alakulása, illetve a kormányzati és fővárosi döntések alapján a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fokozatosan, olvasóink és munkatársaink biztonságát messzemenően figyelembe véve, nyitja meg kapuit".
Az ütemezett nyitásról, a könyvek visszavételéről és az előjegyzésekről itt link informálódhat bővebben.
Korábban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója, Fodor Péter arról beszélt az Indexnek, hogy első körben csak a központi könyvtár és a tizennégy legnagyobb könyvtár nyit majd ki. Csökkentett nyitvatartással először csak az alapszolgáltatásokat látják el, azaz az olvasók visszavihetik a kikölcsönzött könyveket, és át tudják venni az előre megrendelt dokumentumokat.
A könyvtár azt várja, hogy így pár héten belül visszakerülnek a kikölcsönzött könyvek, jelenleg ugyanis 231 457 kötet van kint, összesen 63 688 olvasónál.

Diszrupció: jelenség, amikor egy új (jellemzően digitális) megoldás alapjaiban forgatja fel egy szektor, vagy valamilyen részpiac működési és/vagy üzleti modelljét. (szerk.)
- Abban nem lenne semmi különös, hogy valaki minden munkanapon hajnalban kel, átolvassa az ország és a világ friss híreit, majd elkészíti a hírösszefoglalót és eljuttatja az előfizetőkhöz. Ami már nem ennyire magától értetődő, hogy Olivia Seltzer 15 éves, és a szolgáltatását 2017 óta kínálja. Most 103 országban vannak olvasói - állítólag havonta egymillióan. A hajnali munka magyarázata az, hogy utána idejében el kell jutnia a gimnáziumba a kaliforniai Santa Barbarában.
Seltzer úgy szokott nyilatkozni, hogy minden előítélet ellenére a kortársait igenis érdekli a politika, a közélet, a világ, csak éppen nem tudnak tájékozódni az öregek által öregeknek készített hagyományos újságokból, rádiókból, televíziókból. Ezen segít a The Cramm, amelynek címe a magolásra utal, és a honlap is úgy reklámozza a hírlevelet, mint puskát a világ megértéséhez. A szakma öreg rókái azonban megnyugodhatnak: forrásai között Seltzer a The New York Timest, a Reuterst, a nagy amerikai tévéket vagy a Politicót is említi, és a legmegbízhatóbbnak a BBC-t tartja. Amúgy sincsenek nagyon nagy különbségek a The Cramm és a hagyományos média hírösszefoglalói között. A szóhasználat laza, de nem komolytalan, a témák hasonlóak. Az, hogy a tinédzser szerkesztő időnként más eseményeket emel ki, bármely szerkesztőségben előfordul. Seltzer sikere leginkább annak tulajdonítható, hogy ő a koránál fogva is hiteles forrás a kortársai szemében. Az sem egyedülálló - bár nem is általános -, hogy Seltzer saját világnézete nem árnyalja a híreket. Logikus magyarázatul arra hivatkozik, hogy az iskolatársai között is, a bel- és külföldi olvasói között is sokféle gondolkodású fiatal akad, ő pedig egyiket sem szeretné elveszíteni. A tinédzserbarát üzleti modell technikai különlegessége, hogy miután az előfizetői nem szívesen e-maileznek, a hírösszefoglaló sms-ben is megrendelhető.
A hírlevelek ingyenesek. A munkatársak zöme tizenéves, néhányan már húszas éveiket tapossák. A legtöbben az Egyesült Államokban élnek, de dolgoznak kollégák Európa több országában, Zambiában, Fidzsin, Japánban, Kenyában, Kanadában is. A külföldi tudósítók száma már száz körül van. A fejlődés egyik iránya, hogy a The Cramm online kérdőívvel gazdagodna, amelynek kitöltése után az olvasók megtudhatják, melyik párt áll közel hozzájuk. Ez olyan kérdés, amellyel a fiatal hírfogyasztók gyakran keresik meg Seltzert.

Svájcban két felsőoktatási intézmény kínál információtudományi alapképzést és mesterszakot. E kettő közül a Genfi Szakfőiskola ad a francia mellett német nyelvű képzést, méghozzá nemcsak könyvtárosoknak, hanem levéltárosoknak is. A bolognai elveknek megfelelő képzéseken túl csak Svájcban elismert továbbképző és átképző szakokat is működtetnek azok számára, akik könyvtárakban vagy levéltárakban kívánnak dolgozni.
A már korábban meglévő információtudományi mesterszakot 2016-ban adatfókuszúvá tették az adatgondozás, az információs szolgáltatások és az adattudomány középpontba állításával. Ez a döntés azt is szolgálta, hogy egyértelműen elkülönítsék egymástól a mester- és az alapképzést. Egyúttal nyitni kívántak az olyan, nem-információtudományi diplomával rendelkezők irányába, akiknek már vannak információtechnológiai kompetenciái, melyeket a statisztikai adatfeldolgozás és a gépi tanulás területén szeretnének elmélyíteni. Az utóbbiak - a könyvtári szakreferensekhez hasonlóan - a kutatási adatok kezelése terén elsajátított ismereteiket adatkurátorként vagy adatgazdászként (data steward) hasznosíthatják. 2017-ben megnyitották az adatgondozás (Data Curation) és az adattudomány (Data Science) mesterszakos szakirányokat a gazdaságinformatika szakon végzettek számára is. (Az adatgondozás mint a Genfi Szakfőiskola információtudományi mesterszakának súlyponti témája; ref.: Koltay T.)

Kínálunk-e könyvtárként biblioterápiás listákat a sajnos aktuálissá vált témákban? (MG)
Az eddigi kutatási eredményeket bemutató szakirodalom három csoportra bontotta az érintetteket:
- a megfertőződött és a betegséget túlélők csoportjára,
- a karantént (többnyire hatósági karantént) elviselőkre
- kórházi dolgozók, akik az első vonalban találkoztak a fertőző betegekkel.
A poszttraumás stressz betegség (posttraumatic stress disorder, PTSD) nem valamilyen akaratgyengeség: nem arról van szó, hogy az adott személy "elhagyja" magát. A betegség egy kontrollálhatatlan traumára adott elhúzódó válasz. A trauma lehet a halállal szembesülés, testi fenyegetettség, extrém kiszolgáltatottság. A betegség a traumát után egy hónappal kezdődik, és sok évig, évtizedekig tarthat. Tünetei közé tartoznak a tudatba betörő kínzó - sokszor képi - emlékek, fokozott ingerlékenység, megriadások, ijedősség, dühkitörések, csökkent koncentráció, alvászavar, rémálmok. A traumára emlékeztető jelek tapasztalása esetén fokozott fájdalom és testi tünetek jelentkeznek.
A családi, párkapcsolati bántalmazások, a gyerekeket és a nőket iránti abúzus növekedéséről is vannak adataink: a járvány idején 20-50 százalékos növekedésről számolnak be (Brazília, Párizs, Észak-Írország). Az arányok az elsődleges jelzések szerint Magyarországon is nőttek.

A különböző csoportokban eltérő mértékben jelentkező betegségek pl.:
- elkerülő viselkedés
- stigmatizáció
- depreszió
- szenvedélyvetegségek
- fájdalomszindróma
- kényszeres-rögeszmés betegség.

"A könyvtárosnak minden témát arányosan be kell mutatni (mégha egy szűkebb szakmai területről is van szó, pl. egy szakkönyvtárban), illetve mindenkit ki kell szolgálnia." A könyvtári ethoszhoz tartozónak vélt gondolat természetesen szemben áll a használói igényekkel való változással, ezért jelentős szerepe van a könyvtárak marginalizálódásában. A könyvtár piacról élő versenytársai nem is kötik magukat ehhez az elvhez, és ez adja jelentős versenyelőnyüket is.
A magyarázat egyszerű: a könyvtárak olyan területekre is figyelnek, szerzeményeznek, amelyeket valamilyen szempont miatt fontosnak tartanak, annak ellenére, hogy a kereslet ezt nem, vagy nem ilyen mértékben igazolja vissza. Ennek lehet ugyan néha előnye, de az állomány / adatbázis minőségét rontja. Már ha ragaszkodunk a minőségirányítás alaptételéhez, hogy a minőség = az ügyfél elvárása.
N.b.: az egész (nemzetközi) könyvtári rendszer szintjén más lehet a helyzet. Érvényesülhet a munkamegosztás.
De vegyük észre: a reprezentálás és az ügyfelek igényeinek minél hatékonyabb kielégítése egymás ellenében hat. (MG)

Hatályba lépett az Országos Széchényi Könyvtár új Szervezeti és működési szabályzata. Egyidejűleg közzétesszük az új SZMSZ-t megalapozó helyzetelemzést és koncepciót, Rózsa Dávid főigazgatói pályázatát.
- Az Országos Széchényi Könyvtár szervezeti és működési szabályzata 2020 link
- Rózsa Dávid: OSZK 2025 - Pályázat az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatói posztjának betöltésére link

"A hírnevet számtalan jó cselekedettel lehet csak felépíteni, de egyetlen rossz mozdulattal le lehet rombolni" - mondta Benjamin Franklin a 18. században. Ez a rossz mozdulat a 21. században egy gombnyomás is lehet: már nemcsak a munkahelyi büfében vagy az irodaház emeleti teakonyhájában terjednek a vállalati hírek, hanem az "online folyosókon" is.
A könyv célja, hogy a munkahelyi szóbeszéd működését, a szervezetek rejtett kommunikációs folyamatait vizsgálva bemutassa az informális vállalati kommunikáció tipikus vonásait. Minél több beosztott elégedetlen a vállalat hivatalos információival, vagyis minél kevésbé megfelelő a formális kommunikáció, annál kiterjedtebb és intenzívebb lesz a cégen belüli informális eszmecsere. Minél kevesebb energiát fektet abba a vezetés, hogy maga uralja ezt a területet, annál nagyobb hitele lesz a beosztottak pozitív, negatív vagy éppen ellentmondásos véleményének, s így a vállalaton belül - a formális mellett - létrejöhet a rejtett szervezet.
Az informális kommunikáció megismerése, a formális kommunikációtól való eltéréseinek feltárása, a belső hálózatok feltérképezése és irányítása nem a hatalom vagy a manipuláció eszköze, hanem az egészséges és hatékony szervezeti működés lényeges aspektusa, tehát minden vezető számára fontos feladat.

Az értelmiségi ember három jellemzője:
1. tud (tett már le az asztalra, gyűjtött be már megfelelő ismereteket, és ezt bizonyítani is képes)
2. tudni akar (meg van győződve arról, hogy tudása véges, és hogy újra és újra bővítenie kell tudásának köreit)
3. tudását át akarja adni (bár tudni élvezet, de nem teljes az öröm, ha ehhez másokat nem segíthet hozzá).

Az utóbbi hetekben egy-egy hasznos információt közzé tevő ember több olyan visszajelzést is kaptam, hogy nincs kapacitása a célcsoportja számára befogadhatóbb formában közzétenni ismeretét. Hm? Ha a kommunikáció Shannon-Weaver modelljét link nézzük, akkor a közlő akkor lehet eredményes, ha a végigköveti az üzenetét egészen a befogadásig. Ekkor ellenőrizheti, hogy saját üzenetét megfelelően artikulálta-e, hogy az átjusson a zajon, illetve a befogadó előítéletein. Akkor tehát az értelmiségi definíció 3. eleme hibádzik? Jól értem? Lehet-e értelmiségi a könyvtáros a használó igényeire figyelő tájékoztatás nélkül? (MG)

A stressz és emlékezet meglepő kapcsolata c. TED előadás nem feltétlenül könnyű. De megértése hozzásegítheti a befogadót a tanulás és vizsga közbeni stressz eredményes kezeléséhez. Egy lehetséges út az, hogy az előadás linkjének qr-küdjét egy felirattal elhelyezzük a vonatkozó szak közelében. (MG)
- Hosszú hetekig készülsz egy fontos vizsgára. A nagy napon idegesen várod, hogy megkapd a feladatlapot. Ahogy haladsz a dolgozattal, az egyik kérdés az "ataraxia". Tudod, hogy ismered a szót, de hirtelen úgy érzed, kihagy az agyad. Mi történt?
A válasz az összetett kapcsolat a stressz és az emlékezet között. Sok típusú és fokozatú stressz létezik, és sokféle emlékezet is, de most a rövidtávú stressz hatásairól lesz szó a tényekre való emlékezésben.
Először nézzük meg, hogyan működik ez a fajta emlékezet. Az olvasott, hallott, vagy tanult információk három fő lépésből álló folyamat során vésődnek az emlékezetbe. Az első a megszerzés: a pillanat, amikor találkozunk egy új információval. Minden érzékszervi tapasztalat más agyi területeket aktivál.
Ahhoz, hogy tartós emlékekké váljanak, az érzékszervi tapasztalatokat a hippokampusz erősíti meg; az amigdala részvételével, ami az erős érzelmi töltetű élményeket erősíti. Majd a hippokampusz kódolja az emlékeket, feltehetően olyan szinaptikus kapcsolatok erősítésével, melyek az eredeti érzékszervi élmény során lettek ingerelve.
Miután az emlék eltárolódott, később visszakereshető, vagyis emlékezhetünk rá. Az emlékek az agyban elszórtan tárolódnak; előhívásukért valószínűleg a prefrontális kéreg jelzései felelősek.
Hogyan hat a stressz erre a folyamatra? Az első két lépésben a mérsékelt stressz valójában segítheti az emlékek kialakulását. Mikor az agyat stresszhatás éri, kortikoszteroid hormonokat szabadít fel, amelyek aktiválják a fenyegetést észlelő és az arra válaszoló folyamatot az amigdalában. Az amigdala serkenti a hippokampuszt, hogy a stresszt okozó élményt emlékké alapozza. Eközben a stressz okozta kortikoszteroidok stimulálják a hippokampuszt, szintén serkentve az emlék megszilárdítását. (...)

A Szabolcs Néptáncegyüttes nemrég Itáliában járt, a csapat öt férfitagja pedig gondolt egy merészet, mikor Olaszország egyik legnépszerűbb üdülőhelyén, Jesolóban belegyalogolt a tengerbe.
Miért ne mutathatnának be egy ütős koreográfia-részletet a tengerben?! A videó ugyan még egy perces sincs, mégis fergeteges sikert aratott, hiszen igencsak ritkán látni olyat, hogy egy csoport a tengerben néptáncoljon.
A felvétel annyira tetszett az embereknek, hogy több mint hatezren osztották meg az üzenőfalukon.Sokan írtak hozzászólást is, biztatták őket, gratuláltak, vagy azt írták, hogy fantasztikus kis "előadás" volt. Itt láthatod, hogy milyen remekül táncoltak a fiúk: link
A fergeteges táncról készült videó hatalmasat ment a neten, már több mint félmillió megosztásnál jár.

Sokan nem is sejtik, hogy toxikus munkahelyen dolgoznak. Pedig a mérgező álláshelyeknek jól körvonalazható jelei vannak. Ezek közül mutatunk most ötöt, amiket, hogyha a saját állásodban is tapasztalsz, komolyan el kell gondolkodnod, jó helyen vagy-e. Ezzel együtt persze mutatunk praktikákat is, hogyan állhatsz ki magadért egy toxikus helyen, vagy hogyan indíthatod be a változás folyamatát. Ami, ha nem sikerül, akkor a szakértők szerint is csak egyetlen választásod marad...
Az új koronavírus járvány sok munkahelyen kiélezhette a munkakörülményeket. Van, ahol sokkal több munka jutott az emberekre, és van ahol sokakat fizetés nélküli szabadságra küldtek, miközben mások dolgozhattak. Ezen felül pedig rengetegen a szó szoros értelmében elveszítették munkájukat. Bármelyik élethelyzetben kelljen is most újra felépítenie magát az embernek egy munkahelyen, jó, hogyha tisztában van vele, mennyire vált mérgező hangulatúvá a - régi vagy új - állása a járvány következtében. Érdemes tehát odafigyelni az intő jelekre, amik a következők!
1. Az emberek a munkahelyen nem szólalnak fel önmagukért
2. A munkatársaidnak nincs energiája
3. A kollégák hamar továbbállnak
4. Sok kritizálás, sok pletyka
5. Hazaviszed, ami rossz
Ha a munkahelyedre ismertél, a következőket teheted
- Állj ki magadért!
- Kerüld el a rossz arcokat!
- Keress barátokat a munkahelyen!
- Egyszerűen lépj le! (kifejtés a forráslinken)

Valószínűleg nincs ember idehaza, aki nem ismeri a műveit, ha nem könyvből, hát filmből, rajzfilmből, tévésorozatból. Ötven éve halt Fekete István, a Vuk, a Tüskevár és számtalan népszerű regény szerzője. A kommunizmusban kezdetben nem volt "perspektivikus káder", de később apolitikus művei hatalmas példányszámban jelenhettek meg.
Tudod, kedves olvasó, mit írt a hatkötetes akadémiai irodalomtörténet a Jókai után legolvasottabb magyar íróról? Ne találgass: semmit. Egyetlen szót sem. A magyar irodalom története (becenevén: a Spenót) hatodik kötetének a névmutatójában sem szerepel Fekete István, akinek a műveit addig is rengeteg, máig már vagy tízmillió példányban adták ki magyarul és még néhány millióban más nyelveken.
Az író még élt, amikor a Spenót utolsó kötete 1966-ban megjelent, és szembesülhetett azzal, hogy hatalmas olvasó- és rajongó tábora van ugyan, az ország apraja-nagyja imádja a műveiből készült mozi és tévéfilmeket, de az akadémiai irodalomtörténet számára nem létezik. E szembesülés után négy évvel halt meg. A természet láncdohányos szerelmesét ötven évvel ezelőtt, 1970. június 23-án, a Munka Érdemrend arany fokozatával megkoronázott hetvenedik születésnapja után pár hónappal vitte el a második szívinfarktus.

Amit a Google kénytelen volt megfizetni a versenytársai miatt, azt most részben ugyanazokon a konkurensein vasalja be. A piacvezető amerikai keresőóriásnak azért kellett tavalyelőtt 4,34 milliárd eurós büntetést lerónia, mert Európában kiszorította a többi keresőt az okostelefonok és táblagépek többségéről.
Magyarországon idén júliustól szeptemberig a Google mellett a DuckDuckGo link , a GMX link és az Info.com link fog megjelenni.
A Google piacvezető helyét valószínűleg nem rendíti meg a választási lehetőség, már csak azért sem, mert a felhasználók többsége várhatóan úgyis a legismertebb névre bök rá. A piac majd eldönti, hogy a konkurenseknek megérte-e részt venniük az aukción. Baljós előjel, hogy amikor az EU hasonló választékra kötelezte a számítógépes böngészők esetében a Microsoftot, bár a szabály több éven át érvényben volt, a Windows operációs rendszerrel járó (akkori) böngésző, az Internet Explorer egyeduralma nem rendült meg.
A legjobbnak a Google keresési eredményeit és kezelhetőségét minősítették a német tesztelők, de végül csak a második helyre tették az amerikai óriást. A pontlevonás adatvédelmi hiányosságok miatt járt. Az első helyre a holland Startpage link került, amely hasonlóan jól keres (alapjában a Google technikájának felhasználásával), viszont nem gyűjt adatokat a felhasználókról. Önmagát a világ legdiszkrétebb keresőgépeként hirdeti. A céget 1998-ban alapították, és 2004 óta nyereséges. A német tesztben az élmezőnyben végzett két német kereső, az Ecosia és a web.de link is (utóbbi az említett GMX-szel egy vállalatcsoporthoz tartozik).

Csak az online kereskedelemnek köszönhető, hogy a könyves szakmának nem lett "kampó". Az e-könyvek iránt azonban a járvány alatt sem sokat nőtt a kereslet.
Az online értékesítés mellett mintegy megduplázódott - de még így is csupán a piac egy-két százalékát jelenti - az e-könyvek kereskedelme, és növekedett a hangoskönyvek forgalma is. Budaházy Árpád, a HVG Könyvek kiadóvezetője, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökhelyettese abban reménykedik, hogy ezek a trendek tartósak lesznek. Voltak újszerű megoldások is: sok kiadó például e-könyvben adta ki az újdonságát, és csak mostanában jön ki a nyomtatott verzió.

Az eredmény egy kicsit meglepő, ugyanakkor nagyon tanulságos.
Az Oxfordi Egyetem professzora által vezetett Reuters Sajtótanulmányozó Intézet (Reuters Institute for the Study of Journalism) idén is összeállította 40 ország adatait tartalmazó elemzését a helyi médiahasználati szokásokról. A teljes kiadvány digitális formában ide kattintva érhető el - az alábbiakban a kutatók Magyarországra vonatkozó értékelését közöljük.
A 2020 első hónapjaiban készült felmérés alapján kialakult eredmény annyiban nem jelent újdonságot, hogy igazodik mind a kormányzati kommunikációban is előforduló utalásokhoz, mind a számos médiahasználó által tapasztalható összképhez.
A nem online médiatermékek toplistáját az RTL Klub vezeti, utána szinte kivétel nélkül a kormányzati propaganda csatornái következnek. Érdekesség, hogy a felmérés szerint az egy ideje ebbe a körbe tartozó Magyar Nemzet a mért/mérhető orgánumok közül a sor legvégén szerepel.
Az online sajtó teljesen másként fest: Az Index és a 24.hu kettőse uralja ezt a terepet, az Origo után aztán ismét a kormánytól független felületek sorakoznak: hvg.hu, rtlklub.hu, 444.hu. A regionális lapok online felületeinek kimagaslóan gyenge szereplése érdekes színfolt ezen a tabellán.

Ez az ingyenes politikai teszt lehetővé teszi a nyugati demokráciákban megtalálható két fő politikai skála azonosítását. Bár van több más politikai tájoló, ezeket gyakran kritizálják, hogy megkísérlik becsapni vagy "orientálni" a válaszadót, például azáltal, hogy politikai manipulátorok eljárásait építik be a kérdésekre, vagy ezekbe keretezték őket. Ez a teszt viszont megkísérli ezek hatását kiküszöbölni - írják angol nyelvű ismertetőjükben. (ref.: MG)