Gáspár Csaba, Dmlab: Nagyon sokáig azt vallottuk, hogy a cégek azért nem használják ki az adataikat, mert hiányzik náluk egy szereplő. Ezt a szereplőt mi "hídember"-nek neveztük el a saját szakzsargonunkban. Ez egy olyan típusú ember, aki nagyon érti azt a domaint, amiben a cége működik, legyen az olajipar, média, logisztika, stb., de emellett ahhoz is ért, hogy az adatokat hogyan lehet felhasználni. Ha azt mondom neki, hogy egy prediktív megoldást fogok építeni, akkor el tudja helyezni a fejében azt, hogy ez mit is jelent, nem keveri össze a kristálygömbbel, nem gondolja azt, hogy ez egy doboz, amit bedug a konnektorba és pénzt nyomtat a végén, hanem tudunk vele az adatok nyelvén beszélni. Illetve ami még nagyon fontos, hogy ha odaviszek neki egy adatelemzési eredményt mint data scientist, akkor azt üzleti szempontból is tudja értékelni.
2018-ban a McKinsey csinált egy óriási felmérést, ahol azt nézték meg, hogy a cégek hogyan állnak az adatvezéreltségben. A felmérés vége az lett, hogy azt mondták, hogy az a cég, amelyik nem áll jól, az azért nem áll jól, mert hiányzik egy olyan szereplő, akit ők translater-nek hívnak, azaz egy olyan fordító, aki össze tudja kötni az üzleti oldalt az adatos oldallal.
A velünk való munka olyan koprodukció, ahol ha megkapjuk az adataikat és hozunk 100 összefüggést,
- amiből 50-re azt fogják mondani, hogy ez trivialitás, eddig is tudtuk. Ez idáig csak egy vélemény volt, amiben erősen hittetek, de most megerősítettem.
- A maradék 20-30 olyan szokott lenni, amit kétségbe vonnak. Lehet, hogy az adatokban ez van, de a valóság nem így működik.
- A maradék 10-20% olyan dolog, amire felvonják a szemöldöküket, amin elkezdünk közösen gondolkodni, hogy az miért van az adataikban, és az mit jelenthet az ő nyelvükön. Szeretem elmondani ezt mindig előre, mert elébe szaladok annak, hogy ez pazarlásnak tűnjön, mert erre nem így kell tekinteni. Nagyon sokszor azt kapjuk vissza az ügyfeleinktől, hogy out of the box tudunk rátekinteni a problémára és az a 10 dolog azért lesz a végén nagyon érdekes, mert nekik az biztos, hogy soha az életben eszükbe se jutott volna. Mivel nekünk nincs kapcsolatunk a területtel nem vezetnek meg minket intuíciók, azok a dolgok, amiket az iparágban több éve-évtizede dolgozók már tudnak.

A múlt heti lapszámunkban megjelent "A könyvtárak nem lehetnek semlegesek, óhatatlanul belépnek a politika világába" link Könyvtári Intézettől idézett anyagunk kapcsán több komment született link A nehéz olvasóról pl. Horváth Sándor Domonkosé:
"... Vannak nehéz szituációk, nehéz emberek nélkül, és vannak nehéz emberek, akiket árnyékként kísér a szituáció. A hazai könyvtári területen én egy rendszerszemléletű modellt láttam eddig, azt is csak fél szemmel, amely a megelőzésre (szabályzatokkal való körülbástyázottságra) fordított kiemelt figyelmet. Gyakorló mediátorként úgy vélem, hogy a nehéz ember önmagát hozza, a kulcskérdés pedig az, hogy belőlünk milyen reakciót vált ki ilyenkor. Azt gondolom, hogy bárkire, aki közönségkapcsolati munkakörben dolgozik, alaposan ráférne egy komolyan vehető, legalább 150 órás önismereti kurzus. Ez segít abban, hogy - mondjuk
- a tranzakcióanalízis terminológiáját használva - az adott felhasználó aktuális énállapota ne billentsen bennünket se az engedelmeskedő gyermek, se a szabályozó szülő énállapotába, hanem megmaradjunk az "itt és most" tárgyilagos felnőtt énállapotában.
- Segíthet az NLP meta-modellje, amely az általános kifejezések pontosításával kezeli a helyzetet,
- az erőszakmentes kommunikáció (amely minősítés helyett ténymegállapításokat tesz),
- a De Shazer-féle megoldásközpontú megközelítés, amely a sérelmek helyett a sérelmezett helyzetben fellelhető kivételekkel és a jövőre vonatkozó elvárásokkal operál, alapvetően kérdezési technikákkal dolgozva.
Szóval, nézetem szerint a piacon bőséggel lehet találni önfejlesztési, képzési lehetőséget. Persze az "ingyen" a legvonzóbb egy forráshiányos szakmában, de azért hozzáteszem, hogy amennyiben az ingyen hasznavehetetlen, akkor bizony annak is megvan a maga ára, amit az elfecsérelt idővel, és a későbbi sikertelen konfliktuskezelésünk kényelmetlen élményével fizetünk meg."

Fontos dimenziók veszhetnek el az emberi kapcsolatokból a járvány miatti kötelező távolságtartás okán - hangsúlyozzák azok a szakemberek, akik az utóbbi években új fénybe helyezték a pupilla szerepét a kommunikációban.
A pupillának egyrészt meghatározó szerepe van két ember kapcsolatában, másrészt valóságos ablak az emberi agy működésére - foglalta össze a legújabb eredményeket Sylvie Chokron, a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) pszichológus kutatója a Le Monde-ban. Kitágul az írisz közepe például akkor, amikor valaki nagyon éber, szellemi erőfeszítést végez, erősen figyel valamire vagy valakire.
A pupilla tágulatának mértékéből az agykérgi hálózat működéséről tudunk meg többet. Egy megtanult információ előhívása közben is reagál a pupilla, és minél nagyobb az agyi aktivitás, minél több adatot hívunk elő, annál nagyobb pupillatágulást figyelhetünk meg - összegezte a BME Természettudományi Kar kognitív tudományi tanszékének adjunktusa az egyetem honlapján. Érthető, hogy a tág pupillát az emberek hagyományosan - és ösztönösen - a nagyobb figyelem, az érdeklődés, adott esetben a kompetencia jeleként értelmezik.
A pupilla válaszreakciói elárulják, kinél várható Alzheimer-kór vagy időskori elbutulás kialakulása. Megfigyelték, hogy egy szellemi feladvány megoldása során az íriszen található kerek nyílás már enyhe demencia esetén is nagyobbra tágul, mint azt az adott probléma indokolná.
A tágabb pupillájú embereket nemcsak vidámabbnak, vagy bizalomgerjesztőbbnek, hanem minden tekintetben vonzóbbnak is találják.

Hogyan érhet üzenetünk gyorsabban célba pusztán azzal, hogy a figyelmet megragadva, környezetbe ágyazva adjuk elő? - Kérdezi David Kelley, az IDEO egyik alapítója egy TED-előadásban link
Megtekintését azért nem érdemes akkor sem kihagyni, ha valaki nem ért tökéletesen angolul, mert olyan videókat mutat be, ahol az emberközpontú tervezést helyezik előtérbe, a felhasználói igények és visszajelzések alapján alakítanak ki szolgáltatásokat, legyen az egy luxus ruhabolt vagy egy múzeum, ahol a látogatók visszajelzéseit vetítik a falakra.
A felhasználók egyéni igényei kapnak hangsúlyt egy iroda átalakítás során is, amikor az ott dolgozók egyéni kívánságai alapján készítették el a dekorációt, illetve egy víz alatti kamera kifejlesztésekor, amikor a látogatók igényeit vették figyelembe.
Az olvasók, vevők, látogatók, partnerek - egyszóval felhasználók - igényeinek figyelembe vétele minden esetben növeli a szolgáltatás színvonalát és pozitív visszacsatolást nyújt a szolgáltatást nyújtóról is.
A felhasználói igény-alapú tervezésről szól egy másik TED-előadás is, ahol a Facebook designere beszél a vezető weboldalak tervezéséről, link ami szintén a felhasználói igényeket helyezi a középpontba, a weboldal tervezés felől megközelítve. Mint indításként írja: "Ez [a tervezés] részben azért nehéz, mert két dolog kombinációját követeli meg, - vakmerőség és alázatosság - vakmerőség, hinni, hogy a dolog, amit készítesz valami, amit az egész világ akar és amire szüksége van, és alázatosság megérteni, hogy tervezőként ez nem rólad, vagy a te portfóliódról szól, hanem az emberekről, akiknek ezt tervezed. És arról, hogyan segítheti a munkád őket, hogy jobb legyen az életük." (Kocsis Dóri)

A COVID-19 miatt ismét nőtt az álhírek mennyisége az interneten, a közösségi médiában. Nagy a skála a megbízhatatlan forrásoktól a csak álhíreket közlő portálokig. A Pew Research kutatása szerint az amerikaiak fele nem tudja kiválasztani az igaz híreket. Egy másik 2019-es kutatás a középiskolások tudását mérte. Legalább kétharmaduk nem ismeri fel az eredeti forrást. Nem tudják megkülönböztetni a híreket a reklámoktól. (link )
Sokan attól tartanak, hogy a közelgő választások kapcsán tovább nő az álhírek száma. Edukáció kell. Erre több iskolai anyag is rendelkezésre áll.
- A tanárok nagy része az ellenőrző listákra alapoz, például CRAAP teszt. Arra ösztönöznek, hogy az olvasó ellenőrizze a forrás frissességét, relevanciáját, szerzőségét, célját. De ez a szakértők szerint nem elegendő.
- 2019-ben tényszerűség ellenőrzők alkották a COR tananyagot (link ). Segít kiértékelni az információt, 3 fő kérdés köré építve. Ki áll az információ mögött? Mi a bizonyíték? Mit mondanak más források?
- A SIFT (link ): és a SHEG a szükséges készséget gyűjti össze. A diákoknak érteni kell, a hírt kinek a nézőpontjából, érdekéből írták. Tisztában kell lenniük saját előítéleteikkel is.
- A Teen Fact Checking Network (TFCN link ) keretében fiatalok segítenek más fiataloknak a készségeket fejleszteni. Oktató videókat készítenek. Elmagyarázzák hogy működnek a keresők és a közösségi média hírfolyam algoritmusok. A Google hátterű Media Wise ellenőrzi és megosztja közösségi oldalakon a videókat.
- A News Literacy Project (NLP link ) tanároknak kínál információs anyagokat ötödik osztály felett. Vannak online kvízek és hírlevél az oktatóknak.
Amerikában már 14 állam törvénybe fektette a médiaműveltség fejlesztését. Ezért is fontosak ezek a források. Sokan elkezdtek fókuszálni a területre, lokális szinten is. De a szakértők szerint még mindig sok a tennivaló. (ref.: Habók Lilla)

A nyelv kölcsönhatásban van a gondolkodásunkkal a Sapir-Whorf hipotézis szerint. Eszerint, ha megváltoztatjuk nyelvünket, gondolkodásunk is alakul. Íme egy közlekedésből vett példa link , amely jelzi: menyire meghatározza az egyre károsabbá váló gépjármű-központúság a gondolkodásunkat.
De nézzük a könyvtárakat! Tudom, vannak, akik az újragondolás kapcsán izgalomba jönnek, másoknak inkább görcsbe rándul a gyomra és akár előre tiltakoznak a lehetséges változások ellen. Ami talán összefügghet a könyvtárosok átlag-életkorának kitartó emelkedésével is. Lássunk néhány újragondolandó szakkifejezést szakmánkból:
- Könyvtár: kísérletek: könyv- és médiatár, közösségi tér...
- Olvasó: elég jól beválni látszik a használó
- Olvasójegy: határozottan elavult, egyelőre nincs helyette más
- Olvasóterem: feltehetően csak a kimondottan csendes olvasásra, kutatásra szolgáló terek esetében marad meg
- Gyarapítás: mivel ellenkezik a nem növekvő könyvtár kívánatos elvével, ezért megfelelőbb a szerzeményezés, beszerzés
- Népszerűsítés: a könyvtár küldetése a használók céljainak támogatása; a népszerűség önmagában ezt nem jelenti, ezért a kifejezést jobb kerülni
- ??? - szerinted mely kifejezésekről érdemes még gondolkodni?

A mobil könyvtár attraktív, figyelemfelhívó, szállítható, szerethető minikönyvtár, amely változatos mind a városban elfoglalt fizikai helyét illetően, mind funkciói vonatkozásában. Kapocs szerepe van a könyvtárak, kulturális terek szempontjából ellátatlan városrészek és a Méliusz Könyvtár hálózata között. Gyakorlatilag kisméretű könyvtári tér, melyet nem zsúfolunk tele könyvtári dokumentumokkal, hanem konkrét igényekhez igazodik a Méliusz Könyvtár link gyűjteményéből válogatva. Emellett kis közösségeknek szervezünk olvasóköröket, gyerekfoglalkozásokat, író-olvasó találkozókat, vetítéseket, minitárlatokat 10-15 fős csoportoknak. Emellett városi kulturális programokhoz is kapcsolódunk könyvtári szolgáltatással. A fotókat ld.: link .
Az aug. 12-én bemutatott mobil könyvtár egyszerre nyújt kényelmes olvasási lehetőséget, pár száz könyvtári dokumentum kihelyezésére teret, wifi-szolgáltatást, IKR eszközök és könyvtári adatbázisok elérését, valamint színteret kisebb közösségek számára a családias beszélgetésekhez, gyermek kézműves foglalkozásokhoz, előadásokhoz.
A Méliusz Juhász Péter Könyvtár Konténer Könyvtára a TOP-6.9.2-16-DE1-2017 támogatásával valósult meg.

Két frissítést is bejelentett kedden a techóriás a mesterséges intelligenciát használó Lookout alkalmazása kapcsán. Az eredetileg vak és gyengénlátó felhasználóknak tervezett szolgáltatását most egyrészt még több nyelven elérhetővé tette, másrészt új funkciójával gyorsabbá, könnyebbé vált az élelmiszercímkék, a különböző szöveges dokumentumok és a pénznemek beazonosítása.
Az alkalmazás már nemcsak abban segít a látássérülteknek, hogy az adott környezetükben található tárgyakat egy hang segítségével leírva ismerjék meg, hanem az emailek olvasása vagy a vásárlások során is, amikor a csomagolt élelmiszerek összetevőinek listáját, az ételallergiára figyelmeztető jeleket, vagy csak a vonalkód leolvasásával egy-egy termék árát szeretnék megtudni - olvasható a The Verge cikkében.
Az új frissítés már kompatibilis a TalkBack nevű képernyő-felolvasó szolgáltatással is, amelyet a vak- és gyengénlátók közösségének visszajelzései alapján tökéletesítettek az elmúlt hónapokban. "Az app bővítése is része azon igyekezetünknek, hogy a világ lehető legtöbb információja mindenki számára elérhetővé váljon, és hogy minél több és tökéletesebb terméket fejlesszünk a fogyatékkal élőknek, és egyben velük együtt" - ezt Scott Adams, a Google akadálymentes szolgáltatásaiért felelős mérnökcsapatának egyik termékmenedzsere írta blogbejegyzésében.

Az éves konferenciájuk sikeres virtuális változata után, az American Library Association (ALA) augusztus 6-án bejelentette, hogy a következő, 2021 januárjára tervezett indianapolisi gyűlés is teljesen virtuális lesz.
Az előadók előzetes listáját ősszel jelentik be, a programokra, gyűlésekre és kiállításokra is sorban fény derül majd. A regisztráció novemberben kezdődik, az árakról még nem döntöttek.
A COVID-19 megjósolhatatlansága miatt jobb volt most így dönteni, mint a személyes találkozót választani, amit lehet, hogy le kell mondani, vagy várni és kevesebb időt hagyni a tervezésre.
- Bár az ALA képes volt hamar virtuálissá alakítani az évi konferenciát, két hónap alatt megtervezni nagy kihívás volt - mondta Julius J. Jefferson Jr., az ALA elnöke. - Láttuk, mit csinálhatnánk máshogy, ezért a januári esemény még jobb lesz.
Ezenkívül, a virtuális gyűlés sokkal több ember számára tette lehetővé a részvételt, mivel az utazás sem volt akadály. A tervezésre hagyott idő miatt most jobban nyilvánosságra is fogják tudni hozni, ami még több embert vonzhat a konferenciára.
Egy virtuális téli konferencia lehetőségén már elgondolkoztak. A járvány miatt muszáj volt így dönteni, azonban Jefferson szerint "néha egy katasztrófa miatt meg kell tennünk valamit, amiről tudtuk, hogy lehetséges, de most szükségessé vált." (ref.: Salamon Sára)

A Horváth Sándor Domonkos által javasolt kérdést feltéve az alábbi tájékoztató jellegű válaszokat kaptuk:
11 - Többnyire; de van, mikor sugallanak
19 - Általában torzítanak
6 - Annyira objektívek, mint más szakmai diskurzusok
7 - Soha nem objektívek
3 - Mindig objektívek
0 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
A diagramot ld.: link

A hóhér akasztását többféle módon értékelhetjük:
1. Pl.: ugye, az e kérdésre válaszként adott "általában torzítanak" és a "soha nem objektívek" válaszok sem objektívek? ;-)
2. A KIT-szavazások gyakran tudatosan provokálnak. Azaz: gondolkodást kívánnak gerjeszteni. Ezért tudatosan fogalmaznak a "rendbontóan".
3. A kérdésfeltevés merev, hierarchikus viszonyok között már önmagában is rendbontásnak számít. Márpedig a kérdésekben, amelyeket a KIT feltesz, erős kivételnek számítanak a nyílt szakmai diskurzusok... Pl.: az MKE, Könyvtári Intézet, vagy az IKSZ pl. nem is kérdez rá saját tevékenységének hitelességére.
4. Akárhogyan is, a válaszok mindenképpen elgondolkodtatóak, önvizsgálatra késztetőek, és a kérdések stílusának átgondolását szorgalmazzák. Nem egy szakmai érv is szól a KIT-kérdések átdolgozása mellett. És: a KIT-olvasókat felbosszantva, ingerelve ugyanis aligha lehet olvasói elégedettséget kelteni.
+1 Ceterum censeo: a KIT - mint eddig is - , továbbra is várja a technikailag is megfelelő javaslatokat a szavazásokra. (MG)

A Magyar Közlönyben link megjelent határozat felsorolja, hogy mely korábbi beruházásokról szóló határozatait vonja vissza a kormány. Ezek között szerepelnek az Országos Széchényi Könyvtár felújításáról, illetve az új könyvtár tervezéséről szóló határozatok.
A kormány visszavonja(!) így az alábbiakat:
- A Kormány 1. egyetért azzal, hogy összhangban a nemzeti könyvtár stratégiai céljaival, az Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban: OSZK) számára jelenlegi helyszínén, a Budavári Palota F épületében szükséges korszerű működési feltételeket biztosítani;
2. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a nemzeti fejlesztési miniszter bevonásával készítse el a Budavári Palota F épülete nemzeti könyvtári funkciójának megújítását megalapozó tervezési programot link .
- 1. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az emberi erőforrások minisztere, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a nemzetgazdasági miniszter bevonásával készítse el a Budavári Palota F. épülete nemzeti könyvtári funkciójának megújítását megalapozó tervezési programot, amely együttesen tartalmazza az épület műszaki állapotához, a nemzeti könyvtár hatékony működtetéséhez, valamint az épület műemléki védettségéhez kapcsolódó elemeket; ... Határidő: 2016. szeptember 15.
2. egyetért azzal, hogy a Budavári Palota F. épület belső tereinek műemléki rekonstrukciója keretében, a könyvtárszakmai funkciók alapján, az eredeti tervek felhasználásával sor kerül a díszlépcsőház helyreállítására, a Mátyás-terem rekonstrukciójára, a nyugati oldal teljes teremsorának megújítására, a keleti oldalon a díszteremnek és a hozzá kapcsolódó terasz historizáló állapot szerinti megújítására és a toronyraktárak visszabontására;
3. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával az épület rekonstrukciójával kapcsolatban tervpályázat kiírásáról gondoskodjon; ... Határidő: 2016. szeptember 15.
4. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az emberi erőforrások minisztere és a nemzetgazdasági miniszter bevonásával készítsen előterjesztést a Kormány részére a 2. pontban meghatározott rekonstrukció tervezési programjáról, ütemtervéről és költségigényéről, a 3. pontban meghatározott tervpályázat eredményeinek figyelembevételével link ;
- Továbbá a 1186/2017. (IV. 10.) Korm. határozat
az új nemzeti könyvtár tervezéséhez szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározatot link , mely a Budavári Palota F épületének rekonstrukciójának tervezéséről szól.

Érdekes, hogy előző lapszámunkban a Könyvtári Intézet által megosztott forrás tartalma (A (hagyományos könyvtárosok mellett) a használók is visszafoghatják a változtatni kívánó könyvtárakat link ) mennyire megosztotta a Könyvtáros Facebook-csoport közösségét.
A "rendezvény" az én értelmezésemben: minden olyan tevékenység, amely a kínált dokumentumon (fizikai vagy virtuális "tárgyon") túli tevékenység. Tehát cselekvés. Ide tartozhatnak:
- a hagyományos értelemben vett rendezvények
- beszélgetés a használóval (-kkal), hogy tetszett a könyv, mit szerezne be, meggyógyult-e az unokája, kapott-e visszajelzést a szakfolyóirat szerkesztőségétől stb.
- az állomány innovatív bemutatása
- virtuális (minél testre szabottabb) ajánlások
- push-pull marketing
- beépített könyvtárosság
- stb. stb.
A "rendezvény" - ugyanúgy mint a dokumentum - eszköz, és nem cél. A cél a könyvtár küldetésének megvalósítása: aktív közreműködés a használói közösség -szociális, tanulási, rekreációs céljainak megvalósításában.
A cél eléréséhez a könyvtári dokumentumok és a rendezvények együttesen, egymással szinergiában kellenek. Igaz, hogy a kettő között hangsúlyeltolódást figyelhetünk meg, de értelmetlen dolog őket egymással szembeállítani. (MG)

Facebook-diskurzus a témában: link

A globális könyvtári trendek mindenhol a referensz kérdések számának csökkenését jelzik. Nem kivétel ez alól az Austin Peay Állami Egyetemen található Felix G. Woodward Könyvtár link sem. A 2004/05-ös tanévben még több mint 8800 kérdésre adtak választ, ám ez a szám a 2014/15-ös tanévben épphogy meghaladta a 3000-et. 2015 tavaszán a Woodward Könyvtárban a használati adatok birtokában megkezdték a szolgáltatások átszervezését.
Az egyik első új változtatás a referenszkérdés-statisztika felvételének módszertanában történt, ugyanis korábban nem vették figyelembe a kérdések típusait. Az új módszer lehetővé teszi a könyvtár számára a kérdések kategóriáinak azonosítását, ami segít meghatározni a szakmai segítségnyújtás szintjét, és így a feladat ellátásához szükséges szakemberek munkájának beosztását is. A könyvtárigazgató 2015 őszén az ügyeleti rendszerben működő, kérés esetén reagáló, ún. "on-call" modell bevezetése mellett döntött, így a tájékoztató könyvtárosok produktívabban tudják kihasználni a munkaidejüket, és nem kell állandóan a pult mögött ülniük. A kezdetben csak az esti nyitva tartás során alkalmazott módszert a következő évben kiterjesztették a könyvtár egész nyitvatartási idejére. A megüresedő, személyzet nélküli tájékoztatópultot áthelyezték a könyvtár egy kevésbé forgalmas pontjára, de még az olvasószolgálati pult közelébe. A modell lényege, hogy a tájékoztató szolgáltatást a használó az olvasószolgálati pultnál kérheti, ahol a szolgálatot teljesítő kolléga maga válaszolja meg az egyszerűbb kérdéseket, komplexebb kérdések esetén pedig a tájékoztatópulthoz hívja a tájékoztató könyvtárost, és oda irányítja az olvasót is.
A csökkenő számú tájékoztatási feladatok elvégzéséhez bevált az ügyeleti rendszer, így a tájékoztató könyvtárosok el tudták látni az igény szerinti tájékoztató munkát, és ahelyett, hogy tehetetlenül várták volna a hallgatókat a tájékoztatópult magányában, irodájukban tudtak elmélyült munkát végezni - példa erre a hangsúlyváltásra a kutatási útmutatók készítése, a közösségi médiában végzett népszerűsítő tevékenység, a használóképzés és az arra való felkészülés, valamint az egyéni konzultációk biztosítása. (A tájékoztatópult szerepének átalakulása: esettanulmány egy felsőoktatási könyvtárból; ref.: Bódog A.)

Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója, az UNICEF korábbi gyermekjogi igazgatója: - A szexuális erőszak nem a szexualitásról szól elsősorban, hanem a hatalomról. Arról, hogy bármit megtehetek, hogy akár beléd is hatolhatok.
Száz százalékos megoldások ebben a körben nem lesznek. Nem egységes az a kör, akiről beszélünk. De Magyarországon nincsen spektrum, hanem csak azt mondjuk, hogy a zsebére hatok, megbüntetem őt pénzzel, vagy egy felfüggesztett szabadságvesztéssel, aminél az van, hogy ismételt bűnelkövetésnél kell csak letölteni. Hogy ellenőrzöm az ismételt elkövetést? Vajmi keveset tudok azért tenni, hogy ő ne fogyasszon ismét gyerekpornót.
Index: Tud olyanról, hogy valahol egy jó törvényi szabályozás hatására érezhetően visszaszorult volna a jelenség?
Gy.Sz.: Á, nem tartunk ott. Egy hónappal ezelőtt hozott ki az Európai Bizottság döbbenetes adatokat. 2010-ben a gyermekpornográfia ügyek száma az EU-ban 23 ezer volt, tavaly meg 830 ezer. Globálisan a 2010-es 1 millióból 16 millió eset lett 2019-re, amelyben közel 70 millió videó és fotóról volt szó. Jelenleg azt látjuk, hogy berobban az internetpenetrációval ez a történet. A pedofilok egy része beköltözött a pályaudvarokról, ahol eddig vadásztak, az online térbe. Ott sokkal könnyebben tudnak gyerekekkel kapcsolatba kerülni. Nagyon fontos a gyerekek meg a szülők edukációja, hogy felismerjék az ilyet.
Pontosan tudjuk, hogy milyen hashtagekre keresnek a pedofilok. Az Interpol is most már ezeket a hashtageket figyeli, amiket a gyerekek használnak magukra. Az #iamalone hashtag a legerősebb triggerje a pedofiloknak, mert pontosan tudják, hogy ott lesz a másik oldalon egy 13 éves kiskamasz, aki azt érzi, hogy nagyon egyedül van, senki nem szereti, baja van az élettel. Ha ráír, hogy milyen gyönyörű, vagy hogy "mutass többet magadból!", akkor öt perc alatt rá tudja őt venni, hogy küldjön egy felvételt, amivel utána tudja zsarolni. És mivel egyedül van, senkitől nem fog tudni segítséget kérni. Nem ott tartunk, hogy ez visszaszorulna. Az Interpol fókusza azon van, hogy feltárjuk a cselekményeket, beazonosítjuk az áldozatokat, a beazonosított áldozatok révén eljutunk az elkövetőkhöz.

Magyarországon a népesség fogyása mellett az egyik legnagyobb problémát a középkorú férfiak ijesztően magas halálozási aránya jelenti. Dr. Kopp Mária orvos, pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének alapító igazgatója évtizedekig vizsgálta a magyar népesség életminőségét, a testi és lelki egészség összefüggéseit. A Képmás magazin 2006-ban készített interjút vele, melyet most újra közreadunk.
Nemzetközi összehasonlító tanulmányok azt mutatták ki, hogy a magyar társadalom nagyon maszkulin, tehát a férfi és női szerepek nagyon elkülönülnek. Kora gyermekkortól más elvárásokat támasztanak a szülők a fiúkkal és a lányokkal szemben.
A fiúktól elvárják, hogy kicsit harciasabbak legyenek, védjék meg magukat, a lányokat inkább a közösségi viselkedésre nevelik. Egyértelműen kimutatható, hogy a szülők és az óvónők másképpen viszonyulnak hozzájuk, ettől válnak mássá. Egyáltalán nem szükségszerű, hogy egy fiúnak puskával kell játszani, de ha így nevelik, akkor ilyen irányban fog alakulni.
Óriási feladat ez a fiatal nőknek, nekik kell rávezetni, rászoktatni a párjukat erre az új magatartásra. A kisbaba fürdetését nyugodtan bízzák az apukára, ettől a testi kapcsolattól megerősödik majd szülői feladataiban. A nőkben természetesen, hormonálisan megvan ez a készség, a férfiakban nehezebben alakul ki, de a mi vizsgálataink azt mutatták ki, hogy a fiatal gyerekes apáknak jobb az életminőségük. Tehát a gyermeket vállaló férfi jobban érzi magát a bőrében, értékesebbnek tartja magát, egyszóval boldogabb. Ez nem állapotot jelent, hanem aktivitást, azt jelenti, hogy vannak hosszú távú céljai, alakítani tudja a környezetét, értelme van az életének. Ezt tudatosítani kell, meg kell erősíteni ebben.

A koronavírust övező álhírek, téves információk és összeesküvés-elméletek az év első három hónapjában közel 800 ember halálát okozták világszerte, derül ki az American Journal of Tropical Medicine and Hygiene folyóiratban nemrég közzétett tanulmányból.
A cikk szerzői az online platformokon, például fact checking, azaz tényellenőrző portálokon, a közösségi médiában, elsősorban a Facebookon és a Twitteren, valamint online sajtóorgánumokban felbukkanó álhíreket, pletykákat, összeesküvés-elméleteket gyűjtöttek össze 2019. december 31. és 2020. április 5. között. Összesen 2311 esetet találtak a világ 87 országából 25 különböző nyelven, amelyek a koronavírus eredetével vagy kezelésével kapcsolatban totálisan téves vagy félrevezető információkat tartalmaztak.
A vakcina szintén sokak fantáziáját beindította: annak ellenére, hogy a közösségi oldalak számos koronavírus elleni oltással kapcsolatos posztot eltávolítottak vagy megtévesztőként jelöltek meg, egy felmérés szerint az amerikaiak 28 százaléka gondolja azt, hogy Bill Gates arra akarja használni a vakcinát, hogy mikrochipet ültessen be az emberekbe. Szakértők úgy vélik, hogy a hasonló tévinformációk és az oltásellenesek alááshatják a koronavírus elleni oltás sikerét.

Évek hosszú során építette ki a Halis-könyvtár a neves nagykanizsai középületeken olvasható helyismereti qr-kód-rendszert link A kódok a könyvtárban gondozott helyismereti adatbázisba (Hol, mi? link ) mutatnak. Így bárki érdeklődő turista lényegében virtuális könyvtári szolgáltatást vesz igénybe. (MG)
- A smart turizmus élén jelenleg Kína áll, ahol a turisták kihelyezett QR kódok letöltésével azonnal tudnak például taxit vagy ételt rendelni, menetrendekhez és várólistákhoz férnek hozzá, de az adott látnivalókról is azonnali információkhoz juthatnak egy okostelefon és a kód segítségével.
A kezdeményezés célja, amely már egyre több országban elérhető, hogy hosszútávon javítsa az erőforrás-gazdálkodás hatékonyságát és maximalizálja az adott úticélok versenyképességét. Mindezt a technológiának köszönhetően fenntartható módon. A járványhelyzet miatt a turizmussal együtt a nagyobb kivitelezésű fejlesztések is világszerte lelassultak. A figyelem jelenleg az egészség megőrzésére és a biztonságos életvitelre korlátozódik. A szakértők szerint az igazi digitális robbanás 2023-ra várható.

Elárulok egy titkot: Az emberek nem arra emlékeznek, amit nem kínálunk, az emberek az alapján ítélnek, hogy mit csinálunk.
Ahelyett, hogy valami nagyszerűt lemásolnánk, azon a terepen mozogjunk, ahol otthon vagyunk. Mit adhatunk hozzá a világhoz, ami vonzza és bevonja az embereket? Mink van, ami másoknak nincs? A startupok világában ezt tisztességtelen előnynek nevezik. Ez az, amit a versenytársak nem tudnak könnyedén lemásolni vagy megvenni, és amire online ajánlatunkat építhetjük.
Mi az, ami a múzeumokat egyedivé teheti online?
- Tartalom: a londoni Imperial War Museums weboldalán közölt történetekhez az igen gazdag, első és második világháborúból származó képgyűjteményt használják, sokszor úgy, hogy az napjaink fényében is releváns.
- Termékek: A London Transport Museum online üzlete valójában nagyobb forgalmat bonyolított a múzeum bezárása után, mint előtte. Egyedülálló termékei nyilvánvalóan megszólították a közönséget, amikor az emberek otthon maradtak, ahelyett, hogy a földalattin utaztak volna.
- Hálózat: A #RADailyDoodle sikere annak is köszönhető, hogy a Royal Academy (a Királyi Művészeti Akadémia) több mint 100 ezer tagja küldött be firkát a karantén alatt. (Illetve az is számít, hogy az intézmény social media menedzsere az az Adam Koszary, aki a readingi mezőgazdasági múzeumot sikerre vitte, és akiről már sokszor írtunk itt, az OMMIK oldalán. Például link )
- Név: A Design Museum, bár a londoni múzeumok között az egyik kisebbnek számít, nagyszerű híre és Twitter oldala van. A #fontsunday arra kéri az embereket, hogy készítsenek grafikai terveket hetente változó témákban, mint például a süteménysütés.

A világon három nagy iskola, modell ütközik össze, attól függően, hogy melyik országról és kontinensről beszélünk. Észak-Amerikában úgy tekintenek az adatra, hogy az a cégekké. Az, hogy egy Facebook, egy Google Amerikában nőtt nagyra, annak nem csak az az oka, hogy nagyon okosak az amerikai mérnökök, hanem az is, hogy ott sokkal rugalmasabb környezete van az emberekről gyűjtött adatok felhasználásának. Ennek az a mentalitás is az alapja, hogy a cégek arra használják az adatokat, hogy jobbá tegyék a működésüket. Amikor Donald Trump-ot amerikai elnökké választották, akkor az első törvénycsomagjában volt egy olyan törvény is, ami arra adott engedélyt a telkócégeknek, hogy a felhasználóik internetes viselkedését kvázi áruba bocsássák. Mit is jelent ez valójában? Attól félünk 2020-ban mindenhol a világon, hogy a Facebook és a Google mennyi mindent tud rólunk. Miközben ennél többet csak az internet szolgáltatónk tud rólunk, például, hogy én mit nézek a mobilnetemen vagy az otthoni netemen, azt a Telekom pontosan tudja rólam. Azzal, hogy ezeket az adatokat áruvá tették Amerikában, már tényleg mindent el lehet mondani az egyénről. A javaslat mindenféle tüntetés, ellenzés, felháborodás nélkül ment át a döntéshozókon.
A másik oldalon van Kína és barátai a klubban, akik azt gondolják, hogy az adat az államé. Az a scoring rendszer, társadalmi kreditrendszer, amit Kína működtet és amivel az állampolgárait próbálja minősíteni, az abból adódik, hogy rengeteg adatot birtokol róluk. Ezt segíti továbbá, hogy Kínában nagyon sok technológiai cég állami tulajdonban is van.
A harmadik modell ránk jellemző itt Európában, hogy megpróbáljuk az önrendelkezés jogát minél közelebb tartani a felhasználóhoz. A GDPR rendelet ennek a legutóbbi törekvése, hogy próbáljuk meg az adatok feletti rendelkezés jogát a cégek és az állam helyett minél közelebb tudni az egyénhez.

A Facebook rendszeréből rövidesen eltűnik az oldal régi dizájnja, onnantól pedig csak az újat lehet majd használni.
Szeptembertől mindenkinél az újfajta Facebook-kinézet fog látszódni, a most még elérhető dizájn pedig teljesen eltűnik a rendszerből - írta az Engadget. A technológiai portál a Facebook súgójában megjelent értesítésre hivatkozik, amely egyfajta megerősítésnek is tekinthető.
Az új Facebook-dizájnt idén márciustól kezdték elterjeszteni az üzemeltetők, mostanra pedig szinte mindenkinél megjelent. Ezzel párhuzamosan viszont a régi, kék sávos küllem is a rendszer része maradt, annyira, hogy a felhasználók továbbra is átválthatnak rá, ha akarnak - legalábbis szeptemberig.
Attól az időszaktól ugyanis csak a frissebb dizájnt lehet majd elérni:
Az új kinézet legfontosabb előnye a felhasználói tartalmak könnyebb fogyaszthatósága (a képek és a videók eleve nagyobb méretben, feltűnőbben jelennek meg, ami persze a hirdetéseknek is kedvez), valamint a Messengerhez hasonló, bármikor aktiválható sötét mód.
Az új Facebook-dizájnt már most is bekapcsolhatja, ha szeretné hozzászoktatni magát. Ehhez navigáljon a hírfolyam jobb sarkában lévő kis háromszög ikonra, majd pedig válassza a Váltás az új Facebookra gombot. Ha még nem látja, az azt jelenti, hogy önhöz egyelőre nem érkezett meg a fejlesztés, de úton van, ez biztos.

Az első részben link a Zoom biztonságos beállításairól szóló tippeket közöltünk. Ebben a részben különböző használati eseteket mutatunk be, hogy mikor milyen Zoom beállítások célravezetők.
- Ügyfélszolgálat: Érdemes várószobát kialakítani, de ne némítsuk a felhasználó hangszóróját belépéskor. Ha nagyobb a személyzet, akkor Breakout roomokon keresztül át lehet irányítani a kérdezőt a megfelelő kollégákhoz. Az ügyfélszolgálat hirdetheti a saját Personal Meeting ID hozzáférését. Beállíthat megújuló esemény időpontot minden napra. Vagy készíthet egy folyamatosan tartó eseményt évekre előre beállított határidővel. Nem kívánt használók belépése (Zoom-bombing) után új linket kell generálni.
- Szeminárium: Egy fő prezentáló van, esetleg egy segítő társszervezővel. A résztvevők némított mikrofonnal csatlakozzanak. Képernyőt csak az előadó használjon. A chat beállítás a szeminárium jellegétől függ. A kérdésekre válaszolhatnak chaten. Vagy "kézfelemeléssel" jelezhető a hozzászólás, és a szervező leveszi a némítást az adott személyről. Érdemes beállítani, hogy egymással ne chateljenek, csak a szervezővel vagy segítőjével.
- Iskolai csoport: Kikapcsolva a privát chat, felvétel, felhasználónév átírás. A mikrofonhasználat és a képernyőmegosztás az óratípustól, csoportmérettől, életkortól függ. Csoportmunkához használható a Breakout room.
- Közepes megbeszélés: Pl. könyvklub, mikor ismeretlen számú résztvevő fog csatlakozni. A felhasználók némítva csatlakoznak, de le tudják venni a némítást. Csak a szervező tud képernyőt osztani.
- Storytime: Kicsiknek és szüleiknek szervezett mesedélután. Regisztrációs linkkel lehet csatlakozni. Belépéskor kikapcsolva a videó, némítva a mikrofon. A résztvevő dönti el, hogy meg akarja-e mutatni magát. Az érkezőket üdvözlő üzenet fogadja. Az esemény végén lehet közös megbeszélés, feloldott mikrofonokkal. (ref.: Habók Lilla)

A hazai könyvtárosok is szenvednek a stressztől. Stresszforrásaikról itt írtunk: link (MG)
- Egy kis stressz nem árt senkinek, viszont a folyamatos parázás egyrészt az ember napját is tönkreteszi, másrészt egy idő után komoly egészségügyi problémákhoz is vezethet.
Ha nem foglalkozunk vele, a produktivitásunkra és a magánéletünkre is romboló hatással van a stressz. Van, aki naplót ír, más meditál, sportol, viszont van a stressznek az a fajtája, ami hirtelen üt be, legfőképpen döntéshelyzetek előtt, amikor nincs idő semmire. Leblokkol az agy, zihálni kezdünk, és teljesen elveszítjük a kontrollt. Na, ilyenkor jön jól a következő tipp, amit az amerikai Forbes osztott meg az olvasóival:
1. Doboz technika - "A doboz technika segít átvenni az irányítást az automatikus légzésminta felett, hogy optimálisan tudd végrehajtani a feladatokat" - mondja Mark Divine, ex-Navy SEAL kiképző. Ehhez el kell képzelned egy dobozt, aminek minden oldala egyforma hosszúságú. A belégzés, a levegő benntartása és a kifújás is számolásra történik, mindegyik esetében négyig kell elszámolni.
2. Taktikai légzés - A másik módszert taktikai légzésnek hívják, ez egy kicsit gyorsabb, mint a dobozos testvére, csak belégzésből és kilégzésből áll, mindegyik négy számolásra, a lélegzet benntartása itt kimarad.
(Bővebben a forráscikkben.)

A világ a koronavírus-járvány újabb hulláma felé közeledik, s miközben azt találgatjuk, milyen korlátozó intézkedésekre számíthatunk, az is egyértelművé vált, hogy a pandémia bebizonyította: a társadalmakat élhetőbbé tévő változtatások sokkal gyorsabban végrehajthatóak, mint azt eddig gondoltuk volna. A Deutsche Welle a járvány németországi hatásait vizsgálta, de a következtetések többsége valamennyi országra érvényes. Például az, hogy nem mindig a gazdasági megfontolások a legfontosabbak. Markus Gabriel filozófus szerint az emberiség bebizonyította, hogy képes erkölcsösen cselekedni: az emberi élet védelmét a gazdasági érdekek elé helyezte. A társadalmak gondoskodóbbak is lettek, dollár és euró százmilliárdok mennek el a válság által leginkább érintett rétegek védelmére, és sok országban növelték a kultúrára fordított kiadásokat is. "Nincs roncsprémium, az emberek nem kapnak pénzt környezetszennyező autóik újra cseréléséhez. Van viszont pénz a művészetekre és a kultúrára" - vélekedik Johann Hinrich Claussen teológus arról az országról, ahol korábban mindig is meghatározó szava volt a közvetve milliókat alkalmazó autóipari lobbinak. Felgyorsult a digitalizáció, több országban törvényeket terveznek a távmunka általánossá tételére és átalakulnak, lerövidülnek az ellátási láncok is. A végkövetkeztetés ez: bebizonyosodott, hogy a pandémia alatt mindent gyorsan meg lehetett tenni. Így már látszik, politikai hazugság, hogy nem sikerülhet demokratikus eszközökkel megoldani a klímaválságot is.
További példák arra, hogyan gyorsultak fel a társadalmi reformok a koronavírus-járvány hatására.

A gyerekek, a fiatalok gyorsan ráharapnak az újdonságokra, azokra az új műfajokra, művekre, amelyek meg tudják őket szólítani. A "lemaradás" inkább a felnőtteket érinti, sokszor a szülők, mi, tanárok maradunk le az új ifjúsági trendekben. Tisztelet a kivételnek. A szerzők, a kiadók szerintem bátran kísérleteznek, ez a dolguk.
A "gyerekszáj" az egyik legfontosabb elbeszélői metódussá lépett elő. Dragomán regényei, A fehér király vagy a Máglya azt hiszem, komoly hatással voltak a legfiatalabb szerzői generációra.
A gyerekeknek szóló olvasmányok nagyobbik része úgynevezett használati irodalom: vagyis a saját jelenkorának szól, és ez nagyon jól is van így. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ezek nem volnának értékes szövegek, csak azt állítom, hogy éppen attól veszítik el a "tartósságukat", amitől nagyon is alkalmasak arra, hogy egy adott pillanatban megszólítsák a gyerekeket. A jó gyerekirodalom ugyanis mindig szem előtt tartja, hogy a gyerekeknek más a nyelvi és persze a világismereti horizontja, mint a felnőtteknek. A gyerekek nyelve és világról való tudása akkor, amikor elkezdünk nekik mesélni és olvasni, még teljesen a jelenhez, az adott pillanathoz kötött. A "történeti", az időben tőlük távoli és idegen megismerése hosszú folyamat, amelyben fontos szerepet játszik a gyerekirodalom és a történetmesélés, de ezen az úton csak lépésről lépésre lehet haladni. A szókincs és a világismeret bővítésében, fejlesztésében nincsenek "lóugrások". Nagyobb lépések igen, ez elképzelhető, de ha túl sok az idegen szó és az értelmezhetetlen információ egyszerre, akkor a gyerekek értelmetlennek, unalmasnak érzékelik a mesét, a történetet, és elveszítik az érdeklődésüket.

"Földabrosz" néven új digitális tartalomszolgáltatást link indít az Országos Széchényi Könyvtár link . Folyamatosan bővülő adatbázisunk jelenleg csaknem ezer, 1850 előtt nyomtatott hazai és külföldi térképet tartalmaz, amelynek jelentős része a 18. században készült, de több 17. századi kiadás is gazdagítja a könyvtárunk alapítójától, gróf Széchényi Ferenctől (1754-1820) származó gyűjteményt.
A célzott kereséshez többszempontú keresőrendszer áll rendelkezésre; a böngészni vágyók földrajzi elhelyezkedés (világ, Európa, Magyarország, távoli tájak) és tematikus csoportosítás (történelmi, hadtörténelmi, város-, hajózási és általános térképek) szerint is válogathatnak. A tájékozódást a térképek részletes bibliográfiai adatainak és tartalmi elemeinek megadásával segítjük.
A hazai vonatkozású anyag egyik legkülönlegesebb darabja az az 1670 és 1682 között készült térkép, amely Északnyugat-Magyarországot ábrázolja. A képen az ország nyugati sávjában húzódó - a császári fővárost, Bécset védő - török kori végvárvonal és a Bécsig húzódó mögöttes terület látható.
A külföldi anyagrészben az európai területek mellett Tűzföldtől Kubán keresztül Szumátráig számos különleges tájat bemutatunk.
A válogatás legrégebbi darabja egy 1614-ben készült, az ókori Görögországot ábrázoló történelmi térkép.
A "Földabrosz" szolgáltatást folyamatosan bővítjük Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárunk változatos gyűjteményének további részeivel, azonos nevű térképtörténeti blogunk pedig megújul, s a későbbiekben az oldal szerves részét alkotja majd.

Újra elérhető a jelentősebb hazai és határon túli közgyűjteményekben az Arcanum Digitális Tudástár (ADT) a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával - közölte az NKA.
Az ADT kb. 30 millió oldalon több, mint 2300 újság és folyóirat, lexikon és egyéb kiadvány online elérését teszi lehetővé a felhasználóknak. Az ADT korábban az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program keretein belül volt elérhető a közgyűjteményeknek, de 2020-ban kikerült a támogatott tartalmak közül. Emiatt sok közgyűjteményben - és ez különösen a határon túli magyar intézményeket sújtotta - anyagi okokból megszűnt a szolgáltatás.
Az NKA a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Bölcsészeti Központján keresztül 50 millió forinttal támogatja, hogy ez a tartalom augusztus 15-től ingyenesen elérhető legyen az ország minden jelentősebb közgyűjteményében, a megyei és az egyetemi könyvtárakban, a megyei múzeumokban, a levéltárakban és a határon túli magyar gyűjteményekben - áll a közleményben.
A tájékoztatás szerint az NKA több, mint 130 gyűjteménynek fizeti elő a szolgáltatást, amit így nem csak a támogatott intézmények munkatársai, hanem azok látogatói is igénybe vehetnek.

A Zöldinfrastruktúra füzetek a szakemberek, döntéshozók munkáját és a városlakók tájékoztatását kívánják segíteni. A kiadványok bemutatják a zöldinfrastruktúra fejlesztések komplex eszközrendszerét a hazai és nemzetközi gyakorlatok révén.
1. Vízáteresztő burkolatok
2. Zöldhomlokzatok
3. Vízérzékeny tervezés a városi szabadtereken
4. Városi fák és közművek kapcsolata - Tervezési útmutató
5. Belvárosi belső udvarok megújítása
(A kiadványok letölthetők; ld. a forráslinken.)
Továbbá pl.:
Beporzók a kertünkben - avagy a háttérben munkálkodó természet link (összeáll.: MG)