David Lankes tapasztalatai szerint a közösségorientált könyvtári működés nem mentes az ellentmondásoktól és nehézségektől. Példának okáért sokszor a fejlődni, változtatni kívánó könyvtárakat maga a közösség "fogja vissza", pontosabban az emberek fejében élő, nosztalgikus könyvtárkép a "könyvpalotákról", amit még gyerekkorukból őriznek, és nem vesznek tudomást az új fejleményekről, például a makerspace-ekről vagy a társadalmi párbeszédet előmozdító rendezvényekről. Ám egy korszerű könyvtárban utóbbiak nem kiegészítő, hanem alapfunkciók; a közkönyvtárak a közösség, nem pedig a könyvek színterei. Lankes példaként említette a skandináv országokat, ahol az állampolgárok egyre több mindent (hivatalos ügyeket is) intézhetnek digitálisan, a könyvtár ezzel párhuzamosan a fizikai találkozások színtere - ám a COVID-19 ezt a tendenciát kétségkívül kihívás elé állítja.
(...) Egy kérdező arra volt kíváncsi, megvalósítható-e a közösségi irányítás a könyvtárakban. Lankes szerint ez a fenntartótól függ; vannak példák civil bizottságokra a könyvtárak vezetésében. Sok helyen a könyvtárigazgatóknak szavuk van a döntéshozatalban a releváns témákban.
- A Könyvtári Intézet sorozata, melyből ez a közlemény-részlet is származik, remek témákat vet fel. Ezek kidolgozottsága korlátozott, és a magvas gondolatok megtalálása is nehézkes az anyagokban. Aki azonban felgyűri ingujját, inspirálódhat a világ neves könyvtári gondolkodóitól. (MG)