A norvég könyvtárosképző főiskolán Hans Martin Fagerli anno az első órán behozott egy könyvet, és ízekre tépte a meghökkent könyvtároshallgatók szeme előtt. A gesztus természetesen nem a könyvek utálatáról szólt, hanem arra, hogy a könyv - az esetek túlnyomó többségében - eszköz, és nem cél! Ennek sok következménye van:
1. a könyvtár feladata nem az állomány létrehozása, hanem a használók céljainak támogatása - sok esetben a dokumentumokat eszközként való felhasználásával
2. a fentiből következik, hogy könyvtárosoknak a használók tanulási, rekreációs és szociális igényeiből kell visszavezetniük könyvtári tevékenységeiket - nem fordítva
3. míg a könyvek optimális mennyisége bátorítja, a könyvek ennél nagyobb mennyisége el is tántoríthatja a könyvtárhasználattól a használókat, főként a könyvekhez kevésbé szokottakat (a könyvtár célcsoportjának nagyobb hányada!) - ld.: a hozamgörbe 3. szakaszát link
4. a dokumentumállomány (mivel kényelmesebb is vele foglalkozni) elveheti a könyvtáros idejét, figyelmét a használói igényektől
5. a könyvtár küldetése nem engedi meg, hogy a könyvtár kommunikációja döntően a könyv(tár)barátoknak szóljon, sőt, a tényleges esélyegyenlőség érdekében pont a még nem könyv(tár)barátokat érdemes jobban megcéloznia.
Jól gondold meg tehát , hogy biztosan könyvekkel, cuki-muki olvasós posztokkal szeretnéd-e becsábítani a lehetséges használóidat. Így a sajátodén kívül legfeljebb azon kevesek könyvtár iránti elkötelezettségét erősíted, akik már úgyis híveid. (MG)

Az amerikai felnőttek ötöde funkcionálisan írástudatlan - a Library Journal cikkében négy könyvtár számol be arról, hogy hogyan néznek szembe ezzel a problémával, különböző innovatív programok keretein belül.
Az új bevándorlóknak, akik az angolt második nyelvként tanulják, azt kell megtanulniuk, ami szorosan kapcsolódik ahhoz, hogy új életet tudjanak kezdeni Amerikában. Lindsay Southworth a vezetője a philadelphiai könyvtár Edible Alphabet ("Ehető Ábécé") programjának, ahol az írástudást főzéssel kombinálják. 6-8 hetes programokat kínálnak, heti 1-2 találkozóval. Mindenki megfőz egy receptet, miközben a konyhai szókincsén dolgozik.
- Sokak számára probléma az elszigeteltség. A közös főzés viszont minden kultúrának a része. Az emberek magányosak, hiányzik nekik a családjuk, barátaik. Ezeken az órákon új embereket ismerhetnek meg, és kevésbé lesznek egyedül - mondta Southworth.
Sokan vándorolnak be Mexikóból Texasba, ezért az angol nyelv hiánya egy igazi kihívás. Az angol nyelvvel küzdők magas száma miatt létrehoztak egy igényekre szabott programot.
- A mi programunk arról szól, hogy megélhetést tudjanak teremteni maguknak az Egyesült Államokban - mondta Martha Toscano, a texasi El Paso könyvtár koordinátora.
Az El Paso minden könyvtárában elérhetővé teszi ezt a programot, ugyanolyan időbeosztással mind a 12 helyen. Ezenkívül ajánlanak informatika órákat kezdőknek, állampolgársági ismereteket, és olyan iskolát felnőtteknek, ahol megszerezhetik a diplomát.
Natalie Cole programja Kaliforniában nyújt segítséget, nemcsak a bevándorlóknak, hanem azoknak is, akik fejleszteni szeretnék írástudásukat. Az elején mindenki részt vesz egy interjún, ahol elmondhatják mit szeretnének tanulni, és mik a céljaik. Ez alapján választják ki számukra a megfelelő oktatót.
A tucsoni Pima County Public Library link régóta futó programja a ReadStrong, melynek célja az volt, hogy idősebb gyerekek olvasási készségét fejlessze; most viszont már egyre fiatalabb gyerekekkel dolgoznak. Olyan könyveket választanak számukra, melyek érdekelni fogják őket, így pozitív érzésük marad az olvasással kapcsolatban.
A programok sikeresek, az emberek elérik céljaikat, nyelvtudásuk fejlődik, és sokszor még egy újabb programra is ellátogatnak. (ref.: Salamon Sára)

Egyes megállapításainak elhangzása után csend lett a teremben. Majd megindult a diskurzus, melynek végén ez ellenérvek az előadó hatalmas tapasztalatából merített érvek hatására jellemzően elhalkultak. Pl.:
- nincs szükség feltétlenül nemzeti könyvtárra
- ha a könyvtárban pénzért adnak üzleti szolgáltatásokat, a munkatársak elkezdenek jól dolgozni, büszkék lesznek a pénzkitermelésre, és az egész könyvtári szolgáltatás színvonala emelkedik
- a profittermelő és nonprofit részlegek közt érdemes forgatni a munkatársakat, így a nonprofit részleg színvonala is emelkedik
- a könyvtárosok általában felére becsülik az információ értékét. (bővebben ld.: link )
A neves angol könyvtári szakértő, a British Library igazgatója több tréninget, előadást tartott a rendszerváltozás utáni Magyarországon. Ezeken a fő motívum a használói igények szolgálata, a költségvetési források és bevételek hatékony és eredményes felhasználása volt. Hazai könyvtárban ott volt először hallható a szexis nevű TQM, amely később inkább jövedelmező mozgalommá, mint használóközpontú gondolkodássá és hatékony menedzsmentté fejlődött hazánkban. Mi tagadás, Maurice B. Line tapasztalatai nem arattak átütő sikert egy inkább érzelmi alapon és függőségekben gondolkodó szakmában. Ugyanakkor jóhumorú írásait a hazai könyvtárosszakmán kívül is sokan felhasználták (időnként illegálisan is link ), pl.:
- Hogyan keserítsük meg beosztottjaink életét? link
- 'de mit tegyünk a főnökkel' link
- Állati! - A szervezeti kultúra típusai link (MG)

Megkezdett sorozatunkat link
folytatva... A biztonságos használatot a könyvtári bútorokra, elrendezésre is ki kell terjeszteni. Sok amerikai cég lépett már ebbe az irányba.

Agati Furniture link : Meglévő bútorait tervezte át nagyobb távolságra:
- Pod székek: nagyobb hely marad a munkaállomások közt. A kis elválasztott rekeszek székeket, nagy háttámlát és asztalokat is tartalmaznak, így segítenek elszeparálni az olvasókat.
- Manifest asztalok: elválasztó elemeket építettek be.
- FrameWork Movable Wall: egyszerre írható tábla és elválasztó fal. Íves vagy sík elemeiből elkeríthető egy kis tér, ami még a zajt is szűri.

Brodart: vírusvédelem érdekében kínál eszközöket.
- COVID csomag: tartalmaz maszkokat, védőpajzsokat, padlóra ragasztható matricákat a távolságtartás jelzésére, infra hőmérőt.
- Hordozható sterilizáló: UVC-C fénnyel megsemmisíti a baktériumok és vírusok 99,997 százalékát. Fertőtleníthetők vele a kisebb könyvtári tárgyak, telefonok, játékok, asztalok, székek, szőnyegek stb.

Demco Interior: design tippeket és eszközöket nyújt. Ad érintésmentes vonalkód leolvasókat, hordozható asztali elválasztókat, előre előkészített könyvcsomagok átvételéhez szükséges eszközöket. (link )

Hasonló tanácsokat és kiegészítőket nyújt a Worthington's Direct (link ) vagy a Library Store's (TLS link ). Az említett cégek weboldalait, termékeit az ötletek miatt is érdemes felkeresni. (ref.: Habók Lilla)

Az adatok pontossága és a ráfordítás nagysága olyan görbét ír le, melynek emelkedő vége a megfizethetetlen, vagy legalábbis megfizetni nem érdemes tartományba ér. Van, amikor kifizetődik a nagy pontosság - pl. repülőgép-biztonság - de az esetek többségében nem éri meg a ráfordítás. Könyvtárosként sokszor nem azonosítjuk a használó elfogadható ráfordításait, azaz vagy túl megterheljük olvasnivalókkal, vagy pl. lassan szolgáljuk ki, mert még "azt is fontos elolvasnia a témában". Ezzel saját hosszútávú elismertségünket kockáztatjuk: "azért nem járok könyvtárba, mert nincs időm (türelmem) rá". Ismerős indok? (MG)

- Brian Cox sztárfizikus: "A televízió és a popkultúra a legerősebb eszközök a társadalom elérésére. Nevetséges, hogy ezt átengedjük a focistáknak, a zenészeknek és a szappanopera-színészeknek, mert azt mondjuk, nem nekünk való, mi egy magasabb szinten létezünk" - árulta el véleményét a tudományos ismeretterjesztés helyzetéről egy londoni konferencián.
Cox a végtelenül precíz tudósokkal ellentétben úgy gondolja, hogy az egyszerűbb, egyértelműbb fogalmazás sok esetben fontosabb, mint a tudományos pontosság - azt például nem szereti, amikor úgy beszélnek a klímaváltozásról, hogy a jóslatok kisebb bizonytalanságait is kiemelik: "Néha azt sugalljuk, mintha vitatott lenne a téma, és ez veszélyes. Szinte arra buzdítom a társaimat, hogy merjünk kevésbé tudományosak lenni, de úgy, hogy a tudomány erejét hangsúlyozzuk. Ki lehet mondani, hogy a tudomány a lehető legjobb eszköze a világ megértésének, ezért a lehető legjobb tanácsokat tudjuk nyújtani." (Qubit)

"Szinte akadálymentes" - Egy weboldal akkor minősíthető így, ha a gépi keresőrendszerek könnyen indexelik; a használók könnyen eligazodnak azon, hogy éppen hol tartózkodnak a weboldalon; jól követhető a navigáció; szükség esetén segítség áll rendelkezésre; a képernyő jól olvasható; és a funkciók a legkülönbözőbb eszközökön korlátozás nélkül igénybe vehetők.
A VuFind kiválóan alkalmas egyéni használói interfész kialakítására. Amikor valamelyik partnerintézmény új funkciót fejleszt, vagy valamilyen, a napi munka során észlelt hibát javít ki, a tapasztalatokat és eredményeket megoszthatja a többiekkel (országon belül és nemzetközi szinten egyaránt), és fejlesztéseit a többiek rendelkezésére bocsáthatja további felhasználásra. Ez a procedúra a szándéktól a megvalósításig akár néhány nap alatt lebonyolítható.
A Lipcsei Egyetemi Könyvtár eddig a következőket érte el az online katalógus akadálymentesítése terén: javították az oldalstruktúrát és a navigációt; élő chatfunkciót indítottak; gondoskodtak arról, hogy a katalógust okostelefonról, táblagépről és laptopról is jól lehessen használni; lépéseket tettek a keresőmotorokra való optimalizálás és a schema.org attribútumok gazdagítása érdekében; javították a katalógus olvashatóságát a képernyőolvasó eszközök számára; akadálymentesítették az űrlapokat; fejlesztették a billentyűzettel történő navigációt.
2018-ban maga a Lipcsei Egyetem is átalakította weboldalát hasonló szellemben. Egyszerűsítették a menüstruktúrát, a weboldal nyelvezetét, ellenőrizték az oldalstruktúra következetességét és logikus voltát. Hosszabb távon tervezik a jelnyelv alkalmazását és a tartalom felolvasását is a fogyatékkal élők számára.
2019 őszén az összes VuFind alkalmazást, elsősorban a katalógusokat átállítják a legfrissebb verzióra. Az akadálymentesítés kis lépésekben, de folyamatosan zajlik, és mindenképpen megéri az erőfeszítéseket. ("Szinte akadálymentes" katalógus nyílt forráskódú szoftverrel: a Lipcsei Egyetemi Könyvtár gyakorlati tapasztalatai; ref.: Hegyközi I.)

Új termékcsoportot vezetett be ajándékboltjában a New York Public Library. Többféle puzzle játékot árulnak unaloműzésre. A dobozok 100-1000 kirakódarabot tartalmaznak. A témák többek közt könyvekre, történelemre vagy társadalmi kérdésekre utalnak. Az Apartment Therapy magazin kiemelt néhányat a könyvtári shopban kapható puzzle dobozok közül.
- Híres történelmi nőalakok: Ana San Jose festményeit jeleníti meg 1000 puzzle darabban.
- Harry Potter válogatás: Könyvborítók és fontos jelenetek egy kollázsban. Marie Grand-Pré illusztrációi nyomán.
- Konstellációk: A csillagokat a mobilappok előtt csillagtérképeken ábrázolták. Ez az északi és déli féltekét jeleníti meg. A képről a latin és az angol csillagkép nevek is megtanulhatók.
- New York City mágneses puzzle: Mindössze 100 darabból áll, ezért kezdőknek is jó ajándék. Még a hűtőre is kirakható.
- Mindenkit szeretettel látunk: Világos és színes rajzok, pozitív üzenetekkel, pl. "Ünnepeld a sokféleséget" (ref.: Habók Lilla)

A könyvtárak sohasem voltak semlegesek. A megvásárolt könyvek pénzbe kerülnek, helyet foglalnak el, és ez korlátozza további anyagok beszerzését. A nyitvatartási idő egy bizonyos használói csoportnak kedvez, másoknak viszont nem megfelelő. Lakóhelyünk, képzettségünk, bőrünk színe, nyelvünk mind olyan tényező, amely hatással van arra, hogyan látjuk a világot, és hogyan cselekszünk mindennapi életünkben. Könyvtárosként világos és egyértelmű az álláspontunk - elveknek hívjuk őket.
- Az a véleményed, hogy a könyvtárakhoz és az információhoz való hozzáférés nem csupán a jólétben élők kiváltsága? Ez nem általános meggyőződés, hanem olyan attitűd, amelyben megegyeztünk - és nem semleges.
- Társadalmunkban egyes közösségeknek, különösen azoknak, amelyeknek nincs érdekképviseletük, nem menedékre van szükségük. A bevándorlók számára nem lehetünk az egyetlen hely a társadalomban, amely befogadja őket. Azért kell küzdenünk, hogy az egész társadalom elfogadja őket.
- Nem elég a fiatalok olvasásra nevelését segítenünk. El kell érnünk, hogy minden gyermek és fiatal jó iskolába kerüljön, megfelelő képzést és kulturális nevelést kapjon.
- Nem elég internet-hozzáférést biztosítanunk, használóinkat fel kell vérteznünk azokkal a kompetenciákkal, hogy meg tudják változtatni magát az internetet. Az adatvezérelt okos városoknak okos állampolgárokra van szükségük, akik értenek a technológiához, és tudatában vannak a technológia magánéletre és szabadságra gyakorolt hatásának.
Ha nem cselekszel, a semlegesség ellentétét képviseled. Akkor haszontalan vagy, vagy ami még rosszabb, hamis biztonságot nyújtasz a rászorulóknak. (Semlegesnek kell lenniük a könyvtáraknak? Kommentár a könyvtári semlegesség kérdéséről; autoref.)

A Zsuzsi Erdei Vasút kiinduló állomásán várakozók szeptember 27-ig válogathatnak a kedvükre való olvasmányok között.
A Méliusz Juhász Péter Könyvtár link ennek megfelelően a helyszínhez (Debrecen, Rujter u. 1.) igazította a mobil könyvtár állományát, így az olvasók több vasúttal kapcsolatos könyv közül válogathatnak. A beiratkozás továbbra is ingyenes a konténer könyvtárban.
Az erdei vasút múltját mutatja be az a minitárlat, amelyet a Méliusz Helytörténeti Részlegének munkatársai állítottak össze, és látható az attraktív térben. A kisebbek saját kisvasútjukat is elkészíthetik kézműves foglalkozás keretében.
A könyvtár a Nyáridő programsorozat keretein belül is készül rendezvénnyel kicsiknek és nagyoknak.

A kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
4 - A működési költségek lyukait tömködném
1 - Egyéb, megírom: kit@gmconsulting.hu
3 - Együttműködnék azzal, akivel én akarok
9 - Használóinkkal való együttműködésre, programra
4 - Központi anyagok, szolgáltatások vásárlására
Magánba érkezett véleményeket is kaptunk:
"Vannak, akik pénzt kapnak a könyvtári napokra? Én eddig maximum a következő évben pár ceruzát, lejárt naptáros könyvjelzőt, valamint a századik babamondókás kiadványt kapom."
"Nem "másfél" előadót hívnék meg...évek óta csökken a kapott pénzösszeg, közben legyen sokszínű, érdekes, jusson minden napra program... ergo csináljuk meg ingyen, hisz kreatívak vagyunk :-) Ötletben nincs hiány, de az előadók többsége most akarja bepótolni a Covid alatti jövedelemkiesést..."
- A kapott adatok - diagramot ld.: link - arra utalnak, hogy az egyes könyvtárak által kapott összeget még mindig szívesebben költenénk a használókkal való együttműködésre, programokra, mint pl. központi szóróanyagokra. Még akkor is, ha az arányok mozdulni látszanak. (MG)

A magyar gyermekek jóléti mutatója a középmezőnyben helyezkedik el egy friss, 40 országot vizsgáló kiadvány link szerint. Hazánk fiataljai leginkább a készségeik fejlettségét illetően a legjobbak, ehhez képest azonban mentális, de még inkább fizikai jólétük jóval alacsonyabb. Ezen felül a publikáció napfényt derít olyan gyermekjóléti összefüggésekre, mint például, hogy mennyivel boldogabbak azok a gyerekek, akik gyakran játszanak a szabadban, vagy arra, hogy a különböző testképzavarok mennyire befolyásolják a fiatalok jóléti mutatóit.
A kiadvány a jóléti mutatókon túl több, a gyerekek életét érintő megállapítást is tesz. Így például:
- A szabadban rendszeresen játszó fiatalok boldogabbak, mint azok, akik csak ritkán tesznek így. Magyarországon például egy 1-10-es skálán 9,3 boldogsági szintet jelöltek meg azok a gyerekek, akik gyakran játszanak a szabadban, míg azok, akik csak ritkán, csupán 8,1-est.
- Nagyban növeli a fiatalok, a statisztikában 13-15 évesek jóléti mutatóját az, ha rendszeresen reggeliznek, kerékpároznak, eleget alszanak, illetve fogyasztanak elegendő gyümölcsöt. Ehhez képest a jólétre brutálisan csökkentően hat a zaklatás, sajnálatos módon a szemüvegviselés is, ahogy a mértéktelen ivászat, de a technológiai eszközök állandó használata is.
- Nem meglepő módon, az összes vizsgált országban jobb azoknak a gyerekeknek az érzelmi jóléti mutatója, ahol a fiatalok támogató családban nőnek fel. Ahogy azoké is, akik megtalálják helyüket az iskolai közösségükben.
- A kiadványból kiderült az is, hogy a magyar szülők egy 10-es skálán általánosságban 7,9 pontnyira elégedettek a gyermekük iskolai személyzetével (természetesen jobbára tanáraival). Ez a vizsgált országok közül a 9. legjobbnak számít.

A szem és a kéz összehangolt mozgása, vagy más szóval a szem-kéz koordináció az alapja számos tevékenységnek, többek között az írásnak és az olvasásnak is. Sok könyvtárban örömmel fogadják az olvasásfejlesztéssel kapcsolatos ötleteket, módszereket, főleg azokat, amelyekkel viszonylag kevés anyagi befektetéssel jó eredményt lehet elérni.
Koreny Ágnes blogjában link egy új ötletet: a matatófal két megvalósítását mutatja be egy külföldi és egy magyar könyvtár példájával.
De mi az a matatófal, kérdezhetik sokan jogosan. A legegyszerűbb egy olyan falrészlet, tábla, amelyre különböző tárgyakat: kisautót, lakatot, hűtő mágnest, műanyag figurákat, fém alkatrészeket, kulcsot stb. szerelnek fel. Ezeket a tárgyakat a gyerekek élvezettel tapogatják, forgatják, mozgatják. Olyan tárgyak kerülnek fel, amelyek a tapintást, érzékelést, a finom motorikát fejlesztik.
A blogban olvashatjuk és remek képeket is láthatunk egy külföldi példáról: "A bostoni könyvtár link "Pathway to Reading" (út az olvasáshoz) elnevezésű falszakasza a legmodernebb technológiát is felhasználva csábít felfedezésre. A beépített LED panelek, buborékcsövek hívogatóak és izgalmasak a gyerekek számára."
Nem ennyire nagy költségvetésű a FSZEK Sashalmi könyvtárában készült matatófal, de annál kedvesebb, hiszen itt a könyvtárosok kreativitása és lelkesedése segítette elő a projekt megvalósítását.
Okos Judit könyvtárvezető örömmel osztja meg, hogy milyen nagy sikere lett a kezdeményezésnek. Elmondása szerint nem csak a gyerekek, a szülők is örülnek az új "játéknak" a könyvtárban:
"Sok lógós dolog is van, amiket kedvükre helyezhetnek át a gyerekek a különféle fogantyúkra. Nagyon szeretik, pörgetnek, tekernek, pakolnak ide-oda, sok kérdést feltesznek a szülőknek, akik szintén nagyon szeretnek pakolászni, tekergetni, átrendezni."
Ebből is láthatjuk, néha egy-egy jó ötlettel, ha kevés anyagi befektetéssel is, de remek eredményt lehet elérni. (Balassáné Margó)

Jól kivehető a fejlődés azon a szemkamerás videófelvételen link , amelyet Steklács János olvasáskutató mutat be előadásában. Hasonlóképpen azonosítható egy diszlexiás és egy nem diszlexiás gyerek olvasása közötti különbség egy másik felvételen. A gyerekeken korábbi életkorban elvégzett ilyetén vizsgálat adatai kimutatják az esetleges beavatkozás szükségességét, megelőzve a később nyilvánvalóvá váló olvasási hátrányt.
Az előadó Kofi Annan korábbi ENSZ-főtitkárt idézi az olvasás jelentőségével kapcsolatban: "Literacy is a bridge from misery and hope" azaz kb.: az olvasás és írástudás híd a nyomorúságból, elkeseredettségből a remény felé. E remény növeléséhez a hazai könyvtárosok is egyre inkább hozzájárulhatnak. (ref.: MG)

Ha a kamaszokat könyv mellé szeretnéd ültetni...
- Vinczellér Katalin középiskolai tanár, a Tilos az Á munkatársa azt tapasztalja, hogy a 14 éven felüli korosztályt nehéz elérni, ám ha sikerül az érdeklődésüket felkelteni irodalomórán, vagy tematikus programokon, akkor lecsapnak a könyvekre. "Ha a kamasz érzi, hogy fontos, figyelnek rá, szinte mindegy, milyen a háttere, könnyen kialakul a párbeszéd, és a könyvek mindenhez jó kommunikációs csatornát nyújtanak." A karanténhelyzet, a digitális oktatás miatt a kiadó is online könyvklubot hirdetett, s az különösen népszerűnek bizonyult a célcsoport körében. A klubszerű beszélgetéseken a szerzők, szakértők, vagy maguk a diákok beszélgetnek egy-egy könyvről. Az élő műsor alatt reakciókat lehet küldeni, de csetelni is szabad, ami lehetőséget teremt az improvizációra, vagy épp arra, hogy egy-egy beszélgetés a műfaj keretein belül valóban természetesnek hasson.

Rózsa Dávid: A nyár folyamán többször végigszámoltuk, hogy van-e pénzügyi mozgásterünk, valamennyi tartalék a rendszerben, tudunk-e a személyi gondokon saját forrásaink segítségével enyhíteni. Két út állt az új vezetés előtt: vagy hajszoljuk tovább az irreális - és ezért fölösleges - létszámábrándokat, vagy megkísérlünk kitörni a végtelenített fluktuációs ciklusból, és hozzányúlunk végre a bérekhez. Mi ezt az utat választottuk, és a munka törvénykönyvére való átállás kapcsán munkatársaink 80 százalékának átlagosan 15%-os emelést kínáltunk anélkül, hogy bárkit el kellett volna küldenünk.
Origo: - Beszéltünk arról, hogy milyen a 21. századi nemzeti könyvtár. De milyen egy 21. századi könyvtáros?
R.D.: A 21. századi könyvtárosok kompetenciáiról, kvalitásairól, arról, hogy mi mindent kell tudniuk, rengeteget írtak már. Röviden: nagyjából mindent. A könyvtáros alapfeladata az, hogy az érdeklődőket releváns információhoz juttassa. Ehhez szükség van azokra a készségekre, amelyekkel meg tudja különböztetni a valóban fontos információt a nem annyira fontostól. A szűrő, válogató, szintetizáló, összegző, prezentáló attitűd meg kell, hogy legyen. El kell igazodnia az információözönben, és nemcsak a hagyományos dokumentumok között, hanem a digitális világban is. Ehhez nyilvánvalóan elengedhetetlen a nyelvtudás is. A nemzeti könyvtárban mindez a lehető legnagyobb változatosságban van jelen. A legtöbben, több mint százan angolul beszélnek, ezt követi a német. Kódexkutatóink, régi könyveseink alapvetően klasszika-filológusok, vagyis tudnak görögül és latinul, de a franciától a hollandon át a csehig a legtöbb európai nyelvnek van nálunk szakértője. A szakterületi ismeretek szintén páratlan bőségben vannak jelen: dolgozóink között vannak kitűnően képzett irodalom-, színház-, zene- és művészettörténészek, térképészek, néprajzosok, restaurátorok.

Az önkormányzati intézményekben dolgozók novembertől is megkapják a közalkalmazottaknak járó kedvezményeket. A szakszervezetek és az intézmények közötti megállapodásról a jövő héten a közgyűlésnek is szavaznia kell.
Májusban döntött a parlament, hogy a közművelődési dolgozóktól elvonja a közalkalmazotti státuszt, ezzel több kedvezménytől, és védelemtől is megfosztják őket. A szegedi önkormányzati intézményeknél a kedvezmények megmaradhatnak, így megállapodtak a Munka törvénykönyvében előírt szabadságon felül még öt napról, egyeztetéseken való részvételről, jubileumi jutalmakról és a végkielégítésekről is - értesült a szeged.hu.
Az országban közel 20 ezer kulturális szakember veszíti el november elsejétől a közalkalmazotti státuszát, annak ellenére, hogy sokan pont a jogviszonnyal együtt járó előnyök miatt nem hagyták már el régen a pályát, hiszen ebben az ágazatban kerestek legkevesebbet a munkavállalók. Szegeden az önkormányzat, 13 intézménye és az ágazati szakszervezetek megállapodása szerint a városi közművelődési intézményekben 655 dolgozónak megmaradnak a kedvezményei a májusi törvénymódosítás ellenére is. A megállapodásról még szavaznia kell a képviselőknek is, mivel önkormányzati intézmények érintettek, és a városi kasszát érintik a többletköltségek is.

A 16. Resicabányai Magyar Napok keretében az egyetlen magyar könyvtár megalapítását ünnepelik. Kun László ötletgazdát kérdeztük. - a Transindex.ro portálról
Arra a kérdésünkre, hogy lesznek-e olvasói is a tékának, Kun László elmondta, hogy reménykedik, annak ellenére, hogy nagyon lecsökkent a magyar lakosság számaránya, "ha vesszük a 2011-es adatokat, és belegondolunk, hogy 10-et temetünk és egyet keresztelünk évente, akkor ki lehet számolni mekkora ez a magyarság" ? mondta.
Kun László elmondta, hogy Resicabányán 1943-tól 1953-ban bekövetkezett haláláig református lelkészként szolgált Streleczky Sándor, aki szépirodalommal is foglalkozott, főként ifjúsági irodalommal. Ő volt az, aki sokáig a nagyváradi református lap - a Református Jövő - gyerekrovatát vezette, majd a Református Gyermekkönyvtár főszerkesztője lett. Minden szövegét saját rajzaival illusztrálta, és sokat írt, ezeket a szövegeket pedig "Sándor bácsi"-ként írta alá. "Több véleményt is kikértünk, de elég egyértelmű döntés született, hogy ezt a nevet veszi fel a könyvtárunk" - mondta a Platanus vezetője, így péntektől kezdve a most megalapított egyetlen magyar könyvtár a megyében Sándor bácsi könyvtárként létezik.

Az idősebb korosztálynak problémát okoz, hogy a Penny Market már csak december végéig fogadja el a megszokott, plasztik törzsvásárlói kártyákat. Ezután már csak a digitális kártya lesz használható, elsősorban okostelefonon, de a nyomtatott formát is elfogadják. A Justh Zsigmond Könyvtárban link tudunk mindenkinek tudunk ebben segíteni, akinek ez gondot jelent. A plakáton link olvasható módon és feltételekkel nyújtjuk ezt a használói igényekre alapozott szolgáltatásunkat.
Az alapos szemlélőnek feltűnhet, hogy könyvtárunk neve, logója is szerepel az általunk készített kártyán. Reméljük ugyanis, hogy ezen a módon is emlékeztetjük az embereket arra, hogy a könyvtár sokszínű, és a kölcsönzés mellett egyéb szolgáltatásaink is vannak.
Releváns mérőszámokat jelenleg még nem áll módunkban közölni, mert a mai nap folyamán kezdtük el hirdetni, de a helyben kitett plakát hatására a délelőtt során négy darabot már elkészítettünk.

A minikönyvtár Kultúr-váró néven nyílt meg a vasútállomás emeleti üzletsorán az egyik kihasználatlan helyiségben. Érdekessége a helynek, hogy közvetlenül a várócsarnokban fölállított zongora mellett és a vasúttörténeti kiállítással szemben található, így egy igazi, kulturális sziget született a váróban.
Ahogy a zongora, úgy a könyvtár is szabadon használható. Az utasok reggel fél négytől éjszaka fél tizenkettőig olvashatnak. A könyveket akár magukkal is vihetik, a szervezők annyit kérnek, hogy hozzák vissza majd, vagy pótolják más kötettel. A Kultúr-váró bejáratánál a 18. századi olasz komédiaíró, Carlo Goldoni idézetével fogadják a vendégeket: Az olyan ember, aki könyvet olvas, soha nincs egyedül.
A Somogyi Könyvtártól link megtudtuk, hogy összesen 24 doboznyi könyvet adtak a minikönyvtár nyitásához, ami hozzávetőlegesen 1200 darab olvasni való. Ezek a kötetek olyan adományozott és saját beszerzésű könyvek, amelyekből több példánya van a könyvtárnak.
A MÁV Zrt. részéről Mondi Miklós területi igazgató úgy nyilatkozott portálunknak, hogy a Kultúr-váró története egészen 2019-ig nyúlik vissza, amikor egy alapítvány fölajánlásaként megkapták azt a zongorát, ami a minikönyvtár mellett várja a vendégművészeket.
Lényegében akkor született meg a Kultúr-váró ötlete. Amikor megkerestük a Somogyi Könyvtárat, ők mindenben támogatták az elképzelésünket. A MÁV pedig egy igazi kis közösségként fogott össze, kaptunk polcokat, a Vasúttörténeti Alapítvány adott képeket, relikviákat, a MÁV igazgatóságától kaptunk szőnyeget, asztalt, székeket, foteleket. - A koronavírus miatt az őszi megnyitót szeptemberre halasztottuk - nyilatkozta a Sokszínű Vidéknek Mondi Miklós.

A bővített valóság (Extended Reality, XR) egy gyűjtőfogalom, amely a kiterjesztett valóság (Augmented Reality, AR), a virtuális valóság (Virtual Reality, VR) és a kevert valóság (Mixed Reality, MR) technológiai megoldásait foglalja magában. Az XR képviselte újszerű megoldások a gyűjteményszervezésben is megjelennek, amit megkönnyít a technológia gyors terjedése, illetve a költségek és a hardverkövetelmények csökkenése. A tanulmány az XR három könyvtári alkalmazását veszi górcső alá: a könyvtári gyűjtemény felfedezését (discovery) és a felhasználói élményt; a raktározást és a gyűjteményszervezést; végül a könyvtári gyűjtemény virtualizálását és a kiterjesztett hozzáférés biztosítását.
A dokumentumok digitális megőrzése és a virtuális térben történő szolgáltatása új médiumként is felfogható; a feldolgozáshoz olyan új adatmezőket kell létrehozni, mint például a dokumentum taktilis vagy vizuális reprezentációja. A szerzők felteszik a kérdést, hogy mi lenne, ha egy könyvtár 'A hobbit' első, 1937-es kiadását szeretné az olvasók rendelkezésére bocsátani. Az XR-technológia lehetővé teszi - a papír öregedésének jellemzőit alapul véve -, hogy a gyűjteményben lévő újabb kiadást régiként jelenítsék meg mint virtuális szurrogátumot. Ez a megoldás a muzeális, védett dokumentumok használatában nyit igazán új távlatokat, hiszen az érdeklődők végre teljes egészében hozzáférhetnének a gyűjteményekhez anélkül, hogy a dokumentumok károsodnának; emellett már rég nem létező, de virtuálisan "újjáalkotható" objektumok bemutatására is lehetőség adódik. (Felsőoktatási könyvtári gyűjtemények a bővített valóság (XR) korában; ref.: Bódog A.)

A kerecsenyi könyvtár 2006-ban költözött a polgármesteri hivatalba, azóta - mostanáig - semmilyen változtatás nem történt a helyi bibliotékában.
- A könyvtárat a megyei könyvtár és a KSZR rendszer segítségével újítottuk fel, teljes bútorzatcserét hajtottunk végre. A könyvtárnak a festését és egyéb újításokat pedig saját erőből, az önkormányzat vállalta. A bútorzat megújulása egy millió kétszázezer forintból valósult meg és ehhez ötszázezer forintot tett önerőből az önkormányzatunk - árulta el Réti Alfréd, Kerecseny polgármestere.
Régóta üresen állt az az önkormányzati épület, ami szombattól már könyvtárként üzemel Hosszúvölgyön. A felújítási munkák - a helyiek összefogásával - már télen elindultak.
- A könyvtár megújulása saját forrásból valósult meg, illetve rengeteg társadalmi munka keretében. A lakosság hatalmas odaadással jött és segített. Nagyon sokat tettek hozzá. Lassan készült el, mert már a télen elkezdtük, de mostanra készült el és szinte teljes pompában látható - fűzte hozzá Kiss Krisztián, Hosszúvölgy polgármestere.
- Remélem, hogy örülnek, hogy a könyvtár megújult. Egész más miliőben fogják így a lakosok a könyvtár szolgáltatásait igénybe venni. Reméljük, hogy nagyobb intenzitással, mint az elmúlt években - tette hozzá Lang Antalné könyvtáros.
Nem csak a falubeliek voltak kíváncsiak az új létesítményre. A megújult hosszúvölgyi könyvtár ezentúl minden héten szerdán és pénteken várja látogatóit.

A könyvtárak egyelőre továbbra is az adatpazarló és gyűjtögető link állapotban vannak. Sok, adatokat régóta gyűjtő nagyvállalkozás használja ki saját maga adatait, sőt, ahogyan az alábbi hír is mutatja, pénzzé is teszi azokat. A könyvtárak előtt is adott a lehetőség, hogy saját, akár 20-25 évre visszamenő adataikat anonimizált formában kollektíve értékesítsék. Ezáltal a használók érdeklődésének mintáit lehet(ne) feltérképezni. (MG)
- A mobiltelefonok anonimizált helyadatain alapuló, valós idejű BigData alapú szolgáltatást fejlesztett ki LocSight (Location Insight) néven a Helix Consulting Kft. és a CBRE magyarországi képviselete, amellyel kezdetben kereskedelmi ingatlanok kezelőinek nyújtanának üzleti tanácsadást - írja az MTI.
Közleményük szerint a valós idejű forgalmi adatok, és azok feldolgozása a LocSighthoz használt adatbázisok és elemzési lehetőségek, illetve az így nyert következtetések a gazdaság számos területén felhasználhatók és javíthatják a hatékonyságot.
A szolgáltatás Magyarországon teljesen új, más adatbázisok mellett havonta mintegy 100 ezer magyarországi mobilkészülék 20 millió lokációbélyegét elemzi, névtelenül. A mobileszközök helyadatai alapján meghatározható egy-egy készülék mozgása térben és időben. Ezzel pedig egy-egy lokáció valós idejű forgalmát és annak változását lehet kimutatni. Mint írták, ennek az az előnye bármely hagyományos kutatási módszertanhoz képest, hogy a minta rendkívül nagy elemszámú, a kapott információk pedig nem önbevallásra, hanem mérésre alapoznak.
További előny, hogy míg egy kutatás csak egy adott időpontban rögzíti az adatokat, a LocSight adatai folyamatosak, így az adatok térben és időben is korlátlanul összevethetők. (Napi)

Hogyan lehet szerethetővé tenni egy bürokratikus intézményt, amely az emberek fejében sokkal inkább hivatal, mint személyes segítő partner? Esetünkben mondjuk egy önkormányzati szolgáltatóirodát. Igen, ahogyan a könyvtárat is: alapvetően a szolgáltatások minőségével; gyorsaság, pontosság, udvariasság, ügyfélkényelem stb. Erről a szolgáltatásokat már igénybe vevők alkothatnak képet. A még kívülállókban viszont inkább ikonikusabb arculati intézkedésekkel, kommunikációval lehet pozitív képet kialakítani. Korábban ilyenre egy lengyel porcelángyár példáját hoztuk: link , de ide tartozhat a helsinki Oodi könyvtár tervezésének módszere link , mely során hosszan konzultáltak a helyiekkel.

Amikor holland Deventer Város Önkormányzata link új székhelyét építette, homlokzatának borításához 2000 ujjlenyomat-mintát vettek a helyiektől - amit persze anonimizáltak. Az eredmény egyszerre intézményes - "hivatali" -, illetve intim vonzattal bír. Az én ujjam lenyomatát viseli az az intézmény, amely engem szolgál(!) Ilyen módon intim lett a hivatal külső megjelenése. A link oldalon mutatjuk a külső és belső fotókat.: homlokzat, átrium, ügyfél-fogadási pontok, mini játszótér gyerekeknek.

E megközelítésben van azonban egy komoly veszély. Ha ugyanis a minőség legfőbb mutatója - a használók személyes céljait szem előtt tartó szolgáltatás - gyengébb a használói elvárásoknál, akkor az arculati elemek visszafelé sülnek el; paródiává, gúnynak tárgyává válhatnak. A deventeri városházáról ilyen híreket helyben nem hallottam :-) (MG)

A mai napig messze a leggyakoribb állásváltó ok a hülye főnök. Csak ezután következik az összes többi, na de nézzük is őket sorjában! Van olyan pont, ahol magadra ismersz? Próbáltál változtatni? Adok pár ötletet, amit érdemes megpróbálnod, mielőtt végleg felmondanál.
A leggyakoribb okok (kifejtve a forráslinken):
1. Hülye a főnök.
2. Nincs önállóság.
3. Rossz a csapat.
4. Kevés a fizetés.
5. Utálom a munkám.

A testmozgást elősegítő eszközöket, mint például a futópadot, az irodai kerékpárt vagy az áramfejlesztő kerekeket az intenzív tanulási időszak előtt, közben vagy után lehet használni annak érdekében, hogy növeljük a koncentrációt, mozogjunk és ösztönző tanulási környezetet teremtsünk a könyvtárban. A könyvtár link által kínált tanulási tér rendkívül fontos az elmélyült tanuláshoz, oktatáshoz és kutatáshoz. A modern infrastruktúrán, a kényelmes és flexibilis bútorokon kívül a tanulási térben elhelyezett, testmozgást elősegítő eszközök motivációt és mozgási lehetőséget nyújtanak a tanulóknak. Különböző helyszíneken végzett többhetes kísérleti működés után a filológiai könyvtárban áramtermelő kerékpárt állítottak fel. (Testmozgás a tanulóterekben: egy áramtermelő kerékpár-ergométer a berlini Freie Universität filológiai könyvtárában; autoref.)

Készültek olyan felmérések, amelyek azt jelzik, hogy a koronavírusjárvány nehéz feladatot rótt a gyermekes családokra.
Volt olyan tapasztalat, hogy családanyák (és jellemzően nem apák) hagyták abba a munkát, mert nem tudták a gyermekek mellett otthon elvégezni a munkahelyi feladatokat. A gyermekekkel tanulni kellett délelőtt, és mivel mindenki otthon volt, főzni, mosni, takarítani is, amely felemésztette szinte minden idejüket.
Az apák élete kisebb mértékben változott, mivel általában ők a fő kenyérkeresők, többet keresnek, többet is kell dolgozniuk, nekik volt lehetőségük félrevonulni, ha a lakás mérete ezt megengedte. Különösen figyelemre méltó az, hogy annak ellenére, hogy fiatal, magas iskolázottságú, home office-ba kényszerült anyákat kérdeztek meg, az a tapasztalat, hogy nem merült fel a feladatmegosztás igénye, sőt a hagyományos nemi szerepek újra megerősödtek.

Könyvtárosok is dolgoztak home office-ban. Arról, hogy hogyan sikerült megoldaniuk az otthoni munkát; több írás is megjelent, készültek vicces / képes beszámolók is: link Hogy hogyan oldották meg az otthoni feladatmegosztást, egyáltalán volt-e ilyen - ez a felmérés még várat magára. De ha megismétlődik a tavaszi karantén, fel kell készülni, hogy megtalálhassuk a legjobb megoldást.
Adni csak a VAN-ból lehet - mondja Rambala Éva az Erőszakmentes kommunikáció oktatója. Egy házaspár mindkét tagjának fizikailag, és lelkileg is rendben kell lennie, csak úgy tudják egymást támogatni, erősíteni. Ha az egyikük feladni kényszerül azt a hivatást, amit szeret (sajnos ilyenre is hallottam példát), akkor az olyan hiányérzetet fog okozni, amely a kapcsolatra, és az egész családra negatív hatással lehet. (összeáll.: Balassáné Margó)

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!
A járványügyi intézkedések elején a fél világ úgy gondolta, hogy végre lesz ideje olvasni és filmeket nézni - hogy ez mennyire jött össze, az már más kérdés. Egy szeptember 15-én megjelent tanulmányból az is kiderült, hogy mit érdemes nézni, illetve mivel volt érdemes készülni a járványra: horrorfilmekkel. Kiderült, hogy a horror- és a katasztrófafilmek kedvelői jobban viselik a járványhelyzettel járó stresszt, mint azok, akik nem néznek ilyesmiket, sőt, ez a réteg a járvány közepén még a járványos filmeket is kedveli.
Fény derült a zombifilmek hasznára is: azok, akik korábban szerették az úgynevezett prepper-mozikat, ahol a főszereplőknek nehéz helyzetben, jellemzően valamilyen posztapokaliptikus világban kell boldogulniuk, jobban fel is készültek egy esetleges vészhelyzetre. Ennél jobban már csak azok jártak, akik gyakorló prepperként csöppentek bele a kijárási korlátozások, a járványügyi óvintézkedések és a vécépapírhiány világába.
Coltan Scrivner, a kutatás vezetője szerint az ijesztő történetek, legyenek azok filmek, mesék vagy könyvek, lélektanilag felkészítik a közönséget egy valós, potenciálisan veszélyes szituációra. A pszichológusok régóta kutatják, hogy miért találják az emberek vonzónak az ijesztő történeteket. Scrivner szerint a mostani kutatás is arra mutat, hogy ezek tulajdonképpen veszélytelen próbákként működnek: ha egy valóban jó horrorfilmről van szó, a néző bevonódik a történetbe, és maga is keresi a lehetséges megoldásokat.

Míg a hazai diskurzusokban sikerül eldönteni, hogy a homoszexualitás bűn-e, vagy betegség (ha bűn, akkor értelmetlen a kigyógyítás, ha viszont betegség, akkor nem lehet bűn), a könyvtáraknak érdemes a teljes lakosság - azaz, a közkönyvtári célcsoport - 5-7%-át kitevő, születésükkel kapott identitásukat kereső meleg emberek ellátása is. Íme egy ajánló. (MG)
- Kinyitottam egy könyvet, amit múltkor vettem ki a helyi könyvtárból. LMBTQ+ témájú, ami meg is lepett, hisz "ilyeneket" nem szoktam a szülővárosomban látni. Elgondolkodtam, vajon fiatalabb koromban hogyan segítette volna az előbújásomat, vagy akár egy küszködő meleg barátom megnyílását felém, ha könyvbeli példákat látok a közvetlen közelemben? Mi lett volna, ha hamarabb tudom?
Több ezer kérdést feltehetnénk a témával kapcsolatban, és a válaszok sem fognak megegyezni soha. Azonban kérdések helyett vessük bele magunkat a hazai és külföldi gyermekirodalom szivárványos részlegébe.
A gyermeki pszichével foglalkozó, illetve a gyermekkorban történt traumák feldolgozását segítő könyvek reneszánszukat élik Magyarországon és a tengerentúlon is. Itthoni szerzőink közül olyan írók, mesemondók foglalkoznak a témával, mint Tóth Krisztina, Zalka Csenge Virág és Boldizsár Ildikó. Viszont kik maradnak az LMBTQ+ ifjúsági és- gyermekirodalomra? Hazai színekben jelenleg sajnos nem láthatunk olyan fiataloknak szánt irodalmat, amely a szivárvány bármely skálájáról főszereplőket vonultat fel, vagy felvilágosító értekezést indít el a szülőkkel.