A TESCO kiskereskedelemmel foglalkozik. Ebből van bevételének oroszlánrésze. De - Dunnhumby link nevű spinoff cégével - egyre nagyobb információszolgáltató is. Rengeteg mindent tud ugyanis a fogyasztásról: milyen emberek, mikor, mit, mivel együtt, milyen mennyiségben és kombinációban vásároltak, vásárolnak - és fognak vásárolni a jövőben. És ezek az információk sokak számára nagyon izgatóak. Pl. gyártóknak, akik megvásárolják saját termékükre vonatkozó adatokat, s mellé persze a konkurenséit is. Kíváncsiak az együttvásárolt, a kiegészítő, vagy a saját fogalmukat előrejelző termékek adataira is. Azonnal megtudhatják, mekkora a hatása a tegnap indított reklámkampányuknak - vásárlói korcsoportonként és fizetőképesség szerinti bontásban is. De izgalmasak az adatok a csomagolóanyag-gyártóknak, az alapanyaggyártóknak, a környezetvédőknek, hulladékgazdálkodóknak, állami szabályozó szervezeteknek stb. is.
Az óriásvállalat persze nem egy csapásra jutott el odáig, hogy kiskereskedelmi termékek mellett adatokat is forgalmazzon. Az adattudatosság szintjei a következők:
- pazarlók (akikben még nem tudatosul saját tevékenységüknek információs vonzata)
- gyűjtögetők (elkezdték már az adatok rögzítését, de még nincs elképzelésük, és gyakorlatuk, mire is használhatják azokat)
- adatvezéreltek (akik minden tevékenységük adatait rögzítik, elemzik, és levont következtetések alapján alakítják stratégiájukat).

Melyik szinten állhatnak a könyvtárak, a könyvtári rendszer, a rendszerszolgáltatók, a hazai könyvtárpolitika, vagy a kulturális döntéshozók? Megjegyzendő: a könyvtárnak nem alapfeladata a forgási adatok árusítása. Ugyanakkor azok felettébb jó információforrás a könyvtár szolgáltatás-lefedettségének javítására, a célcsoport elégedettségének növelésére, az állomány egészségének fokozására is. (MG)