Oroszországban előfordult, hogy a jog szerint elérhető kényes dokumentumban szoftveresen például 0-ra cserélték az o betűket, hogy minél kevésbé lehessen megtalálni a weben. Emellett még számos praktika létezik az "ott is van, meg nem is" játékra a merev hierarchikus rendszerekben.
Ezzel párosul a kárörvendés, ha az újságíró valamit nem talál meg, és netán téves következtetést von le. Az oknyomozók külön minőségbiztosítási rendszert alkalmaznak e veszély hárítására (vö.: link ).

Az adatok elérésének korlátozása persze nem mindig szándékos. Gyakori motívum a tájékoztatási készségek, ismeretek alacsony szintje, mellyel az információ előbányászásának terhét a befogadóra hárítják. Gyakori könyvtáros-betegség, mely a marketingtudatosság alacsony szintjének jelzője. (Vö.: link )

Más a helyzet olyan szolgáltatók esetében, amelyek bevétele múlik a tájékoztatás minőségén. Ilyen esetekben - akár pl. Amazon - ld.: link ) a termékre, szolgáltatásra találást a feladó minden eszközzel megkísérli megkönnyíteni, alkalmazkodva a használó rezdüléseihez. Belátja ugyanis, hogy saját kínálatán sokkal olcsóbban alakít, minthogy a befogadóval megtanultassa, mit jelent a tezaurusz, a szakrend, a bibliográfia - ööö... pontosabban, ami számára fontos.

A befogadó persze nem látszik tiltakozni a rosszul tartás miatt, max. a lábával: ha teheti, másik szolgáltatást vesz igénybe. Ám ha mégis marad, a felállás nagyon hasonlít a "jó rendőr - rossz rendőr" játszmára. A séma szerint a vallatás során a jó rendőr kommunikál valamilyen elégséges szinten, a másik viszont eleve büntet. A delikvens - mivel az előbbi nem büntet, hajlandó neki köpni. A mi helyzetünkre vonatkoztatva: hangos morgás nélkül elfogadja a silány tájékoztatási teljesítményt is. (MG)

Kapcsolódó: Koronavírus: nehezen magyarázható furcsaságok a magyar adatközlés körül link

A napokban lenne esedékes a közművelődési dolgozók hatszázalékos fizetésemelése. Ráadásul január 1-ig visszamenőleg, így a jellemzően bruttó 210 ezer forintért dolgozó könyvtárosok, múzeumi dolgozók nagyobb összeggel futhatnának neki a karácsonynak. De hol a béremelés fedezete?
Az ötlet tavasszal került nyilvánosságra, és május 28-án már meg is szavazta a parlament: a közművelődési dolgozók is elveszítik közalkalmazotti státuszukat. Cserébe november 1-től hatszázalékos béremelést kapna a kb. tízezer ember, mármint azok, akik vállalták státuszuk átalakulását, azt, hogy a Munka Törvénykönyve hatálya alá kerülnek. Bár ebben a szektorban nincs piaci versenyhelyzet, ami segítené a dolgozói érdekérvényesítést, információink szerint az érintettek kb. 10 százaléka mégsem írta alá új munkaszerződését.
Ki teljesíti az ígéretet?
A közművelődési dolgozók legtöbbje jelenleg a garantált bérminimumért, bruttó 210.600 forintért dolgozik (diplomával), ehhez kapták a bruttó 20-30 000 forintos kulturális pótlékot. "Ez sajnos szégyen. 10 éve intenzív bérharcot folytatunk, a 2017-től bevezetett kulturális bérpótlék is ennek az eredménye" - mondja Dobrovits Orsolya, az illetékes szakszervezet, a KKDSZ elnöke.
Az országos közművelődési intézmények (Szépművészeti Múzeum, Országos Levéltár, stb. ) dolgozóinak a minisztérium, az EMMI a munkáltatója, így annak a béremelésnek meg is van a fedezete. Viszont a települési könyvtárak, helyi múzeumok stb. dolgozóinak munkáltatója az önkormányzat, amely a fizetések fedezetét havonta kapja az Államkincstártól. Szeptember 21-én Krucsainé Herter Anikó, az EMMI kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkára azt írta a szakszervezetnek, hogy a béremelésről szóló kormánydöntés "végrehajtása a Pénzügyminisztérium felelősségi körébe tartozik, amely intézkedést várhatóan 2020. szeptember végéig a tárca meg is fog tenni".

Az összeesküvés-elméleteknek a puszta elolvasása is elegendő ahhoz, hogy sok embert elbizonytalanítson. "A konspirációs teóriák nagyon erőszakosan hatnak és képesek felülírni a tudományos információkat - hangsúlyozza a szerző, Risa Palm, a Georgia State University szakembere. - A jelenleg uralkodó médiakörnyezetben, ahol állandóan bombázzák az olvasókat ezekkel az összeesküvés-elméletekkel, talán nem is tudjuk teljes mélységében felmérni azt a hatást, ami az olvasókat ezen a téren éri." Ráadásul ez a hatás nagyon rövid idő alatt nagyon is gyakorlati dolgokban mutatkozik meg a mindennapi életben - teszi hozzá.
Jonathan Swift angol születésű ír író közel három évszázaddal ezelőtt vetette papírra ezeket a sorokat: "A hazugság szárnyakon jár, az igazság csak utána kullog." Szavai sajnos ma is igazak.

A jelenlegi világjárvány idején talán mindennél fontosabb, hogy az emberek megbízható tudományos információk alapján tájékozódjanak és hozzák meg döntéseiket. Egy most nyilvánosságra hozott vizsgálat során bebizonyosodott, hogy az embereket még akkor is viszonylag könnyű megingatni véleményükben, ha egyébként igyekeznek hiteles forrásokból tájékozódni. Ebben a kutatásban elég volt hozzá az, hogy megkérték a résztvevőket: olvassanak el egy cikket, ami azt állította vagy legalábbis mérlegelte, hogy a világjárványt okozó vírus egy biológiai fegyverek fejlesztésére szakosodott kínai laboratóriumból szabadult el.
(...) A három csoport közül a tudományos tényeken alapuló cikket olvasó résztvevők voltak leginkább meggyőződve arról, hogy a vírus denevérekből származik, és e csoport tagjai értettek egyet leginkább a koronavírusok veszélyességére vonatkozó kutatások eredményeivel is. Azok viszont, akik a másik két cikk valamelyikét kapták meg elolvasásra, hajlamosabbak voltak anyagilag és jogilag is Kínát tenni felelőssé a világjárványért. Még ennél is fontosabb, hogy ők vonták kétségbe leginkább a prevenciós intézkedések - az arcmaszk, a gyakori kézmosás és a szociális távolság - értelmét.

Az embereket aligha lehet olvasásra nevelni. Ugyanakkor az olvasás élvezete ragadós. Vö.: link . Nagypál László Katalisten tett felvetésére - önmagunk olvasásra nevelése, örömolvasás téma - többek között Nemoda Eszter is válaszolt: ő a Moly.hu-n naplózza olvasását. A KIT-nek el is mondta, hogyan teszi ezt:

A 40 ezer használót maga mögött tudó Moly.hu-t 2018 óta használom. Sokrétű, könyvbarátok számára készült közösségi oldal, melyet nem információs szakemberek, hanem regisztrált felhasználók töltenek fel tartalommal. Az ingyenes regisztrációt követően felkínált funkciók pl. a magánkönyvtárunk, a kívánságlistánk, a kölcsönkéréseink, olvasmánylistánk és értékeléseink.

- A "magánkönyvtár" (vö.: LibraryThings) funkcióval saját könyveinket vihetjük fel (adatok, borítókép), segédletként használva a Moly katalógusát. Profilunkon pedig azt is láthatjuk, hogy a saját könyveink hány százalékát olvastuk már.
- A "kívánságlistát" arra használom, hogy jelöljem a megvásárolandó könyveket. Ha úgy állítom be, hogy ezt más is láthatja, megindulhat az adok-veszek, vagy a cserebere.
De a "kölcsönkérések" is elolvasási szándékot jelölnek.
- A "várólistát" arra szoktam használni, hogy a még le nem fordított, de általam elolvasni kívánt könyveket számon tartsam.
- A Moly katalógusába ajánlhatok is köteteket.
- Az egyik leghasznosabb dolog a Molyon az értékelés (csillagokkal és / vagy szöveggel). Magam is gyakran használom, ha fontolgatom egy adott mű elolvasását, megvételét. Az értékeléseket egy adott műre / szerzőre / kiadóra keresve láthatunk.

Eddigi olvasási teljesítményem alapján a Moly megjósolja, hogy körülbelül hány oldal illetve könyv várható még az idén. Számomra a statisztika mindig motiváló tényező, hogy pl. többet olvassak, mint előző évben - számolt be Nemoda Eszter.

Úgy tűnik, hogy a Moly lefedte azt az elektronikus közösségi könyves területet, amelyet a könyvtárak cserkészhettek volna be 10 éve adatbázisuk használóközpontú fejlesztésével. Az együttműködési lehetőség azonban továbbra is adott. Ennek lehetséges területei: könyvtári adatbázisok megosztása, könyvtári ajánlatok megjelentetése a Molyon, Moly, mint a könyvtári szerzeményezés forrása stb. (MG)

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
1 - könyvtáros
8 - pr, marketing
9 - informatikus
1 - raktári, technikai
2 - robot
8 - üzleti szemléletű vezető
1 - megírom: kit@gmconsulting.hu
A megadott emailre három reakció érkezett:
- Röviden válaszolva a statisztikusi, kutatói véna az, ami a leginkább hiányzik a könyvtárosokból. Abból is talán a társadalomtudományi és profilozói ismeretek.
Ahhoz, hogy minden állampolgárt információval tudjunk ellátni, leginkább ezekre a képességekre és szakismeretekre lenne szükség. (Somorjai Noémi)
- A listát kiegészíteném a szervezet- és vezetőfejlesztési szakismerettel, a nagyobb - esetleg hálózattal is rendelkező - könyvtárakra gondolok elsősorban. (Csóka-Jaksa Helga)
- Leginkább a szemlélet, a helyes emberi kapcsolatok minősége. A mai korhoz kapcsolódó egészséges könyvtárosi szemlélet. Néhány könyvtáros még mindig afféle 'custos' létben dolgozik. A jófajta, értelmes könyvtárosi személet hiányos - ezt tapasztaltam. (Benyovszky Pál Márton)
A diagramot ld.: link .

Mindezek alapján úgy tűnik, hogy képzésben és továbbképzésben leginkább az informatikára, üzleti szemléletre és üzleti kommunikációra érdemes ráhajtani. Másrészt esélyes, hogy az informatikus könyvtáros elnevezés mutatványa inkább porhintés volt. (MG)

A Canadian Association of Research Libraries (CARL) először 2010-ben publikálta a felsőoktatási könyvtárakban elvárt kompetencialistát. 2017-ben kezdték készíteni a megújított változatát, amely 2020. szeptemberében jelent meg. A könyvtári használat, például startégiaalkotás mellett a szervezet szerint a lista használható állásinterjúhoz és a könyvtárosképző intézményeknek tanterv-készítéshez is. Nem minden kompetenciával kell teljes mértékben mindenkinek rendelkezni, ezek idővel fejleszthetőek. És nem minden pozícióhoz szükséges minden kompetencia.
A frissített kompetencialistát irodalomelemzés (trendfigyelés), fókuszcsoport és kérdőív segítségével állították össze. Beszélgettek könyvtárvezetőkkel, könyvtárosokkal, könyvtárosképző intézmények képviselőivel. A jövő könyvtárosainak szükséges tudást, készségeket és mindsetet (cél érdekében alkalmazott szokások és attitűdök) vették hozzá figyelembe. Az első változatról kikérték az érintettek véleményét, és beépítették a javaslatokat.
A lista minden kompetenciával kapcsolatban több összetevőt is felsorol, amelyek közül most csak néhány jellegzeteset emeltünk ki. A végleges kompetencialista:
- Aktív tanulás és adaptáció. Eligazodik a különböző munka és tanulási stílusokban. Mindig olyan stílust választ, ami a személyes és szervezeti értékeket is elősegíti. Megérti, hogyan lehet problémákat megoldani, és új módszert tervezni, ha a meglévő nem megfelelő. Érti, hogyan lehet új ismereteket generálni a felhasználók számára.
- Együttműködés. Képes aktív kapcsolatot kiépíteni a közösségekkel a fenntarthatóság érdekében. Ismeri az intézményen kívüli környezetet, amely befolyásolja a könyvtár működését. Érti, hogyan kell együtt dolgozni a különböző típusú felhasználókkal.
- Konzultáció és kommunikáció. Képes az aktív figyelemre, nyitott a visszajelzésekre és az ötletekre. A konfliktusokat tiszteletteljesen és diplomatikusan oldja meg. Minden szereplőnek releváns információkat nyújt, jól időzítve. Tudja hogyan kell támogatni a tanárokat és tanulókat a különböző kutatási fázisokban. Ismeri a szerzői jog és a nyílt adatbázisok alapjait.
- Gondozás és megőrzés. Ismeri a kutatáshoz szükséges adatok életciklusát, pl. az adatmenedzsment tervezést, adatgyűjtést, feldolgozást, elemzést. Ismeri a kutatások jogi és etikai vonatkozásait. Ismeri az általános és területspecifikus repozitóriumokat. Ismeri az adatszolgáltatókat, a könyvtári források életciklusát, a gyűjteményi stratégiákat. Érti a digitális információgondozás jó gyakorlatait és szabályait.

A következő részben a többi kompetenciából emelünk ki fontosabb összetevőket: Egyenlőség, különbözőség, befogadás, Elkötelezettség és részvétel, Vezetés és mások ösztönzése, Vízió és innováció. (ref.: Habók Lilla)

Az ALA felmérte az általa akkreditált könyvtár- és információtudományi mesterképzéseket és a gyakorló szakemberek felkészültségét 2017-ben (4000 főnek kiküldött kérdőív, 2400 kitöltő, közülük 830-an felsőoktatási könyvtárban dolgozó).
Az egyetemi könyvtárosok által azonosított központi készségeket összevetették az 1624, nem-egyetemi könyvtárban dolgozó könyvtáros válaszaival.
Összevetve az egyetemi könyvtárosok és a nem-egyetemi könyvtárosok többségének válaszait, a kulcskompetenciák fontossági sorrendje részben azonos volt:
- első helyre sorolták (89, illetve 86%-kal) az interperszonális kommunikációt, melyet
- a szakmai etika ismerete követett (81, illetve 82%-kal).
A lista élétől eltekintve már jelentős különbségek is adódtak az egyetemi és a nem-egyetemi könyvtárosok értékítéletei között (pl. a nem-egyetemi könyvtárosok szignifikánsan nagyobb hányada értékelte központi kompetenciának a menedzsmenttel kapcsolatos készségeket).
Mindez, akárcsak a puha készségek felértékelődése, a könyvtárosképzés és a képzési specializációk szempontjából is megfontolásra érdemes. (Központi és speciális készségek a felsőoktatási könyvtárakban; ref.: Koltay T.)

A vírus és az azt követő krízis miatt egy brit kutatás szerint duplájára nőtt a szorongó fiatal felnőttek száma. A szakemberek sürgetik, hogy mindenki kapjon segítséget mentális problémáihoz, a helyzet itthon is hasonló.
"A kérdőív részletes adatai megmutatják a fiatalok közti szorongás aggódó mértékű növekedését. Ennek oka részben maga a járvány, illetve a lezárások okozta lehetséges társadalmi és pénzügyi visszaesés következményei" - mondta a hírcsatornának Dr. Alex Kwong, a kutatás egyik vezetője. Kiemelte: az már bizonyított, hogy nem egy rövidtávú dologról van szó. Emiatt szerinte sürgősen szükséges, hogy a mentális segítség mindenkinek biztosított legyen, akinek szüksége van rá, ugyanis e téren is komoly egyenlőtlenségek mutatkoznak.
Ám ahogy a kutatásban felvázolt probléma nem csak az Egyesült Királyságon belül nem helyhez kötött, a világ más országaiban, így hazánkban is érezhetően jelen van.
"A szociális izolációnak, a jelenlegi helyzetben a karantén kényszerének számos általános jellegű hatása ismert. Ezek a tünetek bárkinél megjelenhetnek, függetlenül attól, hogy milyen okból kényszerültek az elszigetelődésre" - mondta még tavasszal lapunknak Kisfaludy Lilla munka- és szervezetpszichológiára szakosodott pszichológus a karantén lelki hatásairól. Hozzátette, hogy mivel a veszélyforrás ismeretlen, nem tudjuk, hogy mivel állunk szemben, kevésbé tudunk hatékonyan védekezni. Ezekben a bizonytalan helyzetekben aligha alkalmasak a korábban jól működő megküzdési módjaink, védekező stratégiáink, hiszen nincsenek az ilyen jellegű fenyegetések kezelésére eszközeink. (Pénzcentrum)

E témában is alkalmazható - és részben már alkalmazott - eljárás a társadalmi célok megvalósítását segítő könyvtári SEXI modell: link . (MG)

A Pécsi Tudományegyetem Társadalmi Befogadás Szakkollégiumának két hallgatója, Molnár Ferenc és Kóczián Zoltán hozta létre a disztópiák világát idéző szabadulószobát, amely felejthetetlen élményt jelentett nem csak egy komplett család és középiskolai, egyetemi hallgatók részére, hanem még egy születésnapot ünneplő nyugdíjas korú társaság is programnak választotta.
A befektetett energia / megtérülés mérlegben - az ötletgazdák szerint - csak a játékot megelőző kb. 6 hónapos ötletelés áll szemben - egy életre szóló élménnyel és új dolgok tanulásával.
A költségek elenyészőek, hiszen csak pár oldalt kellett kinyomtatni, néhány borítékot elhelyezni a könyvtárban link . A lényeg az ötleten és a kreativitáson volt. Fontos, hogy ne csak mi ismerjük az épületet, hanem megismertessük a résztvevőkkel is: azért, hogy ne kerüljük el egymást az első találkozásnál - mint ahogy Pécsett ez meg is történt. (Ez még pozitívum is lehet egy olyan látogató számára, aki először jár egy akkora épületben, mint a pécsi Tudásközpont.)
Legyen kidolgozott és pontos stratégiánk a célt illetően, hogy mit szeretnénk átadni a csapatoknak, olvasóknak, a látogatóinknak. A csapatok életkorának meghatározása döntő. Ferenc és Zoltán a középiskolás korosztályt választotta ki alapul, de nyilvánvalóan máshogy terveznének egy alacsonyabb korosztály számára és mint kiderült, a nyugdíjas korúaknak is tetszett a játék. (Viszont ez fordítva nem mindig működhet, a generációs különbségek miatt: lehet, hogy egy játékos életkorából adódóan nem ismeri pl. Mézga Aladárt?)
A játék végeztével visszajelzéseket gyűjtöttek a résztvevőktől: mire számítottak, mennyit és milyen új dolgokat tanultak? A válaszok egyértelműen pozitívak voltak, több információt tudtak meg a könyvtárról, sőt volt, aki maga is csinálna szabadulószobát. Voltak, akik más tematikájú szabadulószobában is részt vettek, ugyanis Zenei Gyűjteményre szabott játékot is fejlesztettek már, nem csak világirodalmi témájút. A következő várhatóan könnyűzenei témájú lesz.
Érdemes figyelni tehát a baranyai megyeszékhely Tudásközpontjának várható közösségi programjait - fókuszálva a járvány utáni időkre! (Kocsis Dóri)

Nagyon sokan vannak, akik az információ óceánjának a partján álldogálnak, vagy annak sekély részén, a part mentén navigálnak. Gyakran nem veszik észre a zátonyokat (vö.: álhírek), és ezért elakadnak. Segítségükre a könyvtáros siethet. Ezért van ma még nagyobb szükség olyan könyvtárosokra, akiknek megvan a képessége, hogy beevezzenek a mélyre, segítve másokat is a navigálásban - fejtette ki vízióját Ragnar Audunsom a MKE kompetencia konferenciáján.

A könyvtárost a szerepe felől definiálta: "A könyvtárosok szerepe, hogy támogassák a tanulással, irodalmi tapasztalattal, tudásmegosztással és véleményformálással kapcsolatos társadalmi folyamatokat, az irodalom és tudás rendezett gyűjteményére támaszkodva."
Ez nem új megközelítés, de eddig a könyvtárosok sokkal inkább a gyűjteménnyel foglalkoztak. Mindez megváltozott a digitalizáció hatására. "Az egyik eredménye a digitalizációnak, hogy megszabadított bennünket ettől a korláttól, amit a fizikai állomány követelt meg. Felszabadított minket, ezért kevesebb figyelmet kell fordítanunk az eszközökre, ami eben az esetben az állomány, és jobban koncentrálhatunk a célokra, a társadalmi folyamatokra, amelyek kijelölik feladatainkat." A könyvtárnak meg kell felelnie a társadalmi folyamatoknak és a gyűjteményszervezési folyamatoknak egyaránt.
Az Almpub projekt (Norvégia, Dánia, Svédország, Magyarország, Németország, Svájc; 2017) tanulságai szerint a könyvtárakra egyre inkább mint találkozóhelyekre van szükség.
- Azon könyvtárhasználók aránya, akik azt válaszolták, hogy voltak könyvtári rendezvényeken 1980 és 2005/6 között: stabil 5-6%; 2017-ben a Facebook megjelenése ellenére 30%, mely még növekedni is látszik. Magyarországon mindez 37%.
- A válaszadók 43%-a botlott bele ismerőseibe a könyvtárban, Magyarországon: 48%.
- 40% kezdeményezett beszélgetést idegenekkel a könyvtárban, Magyarországon: 45%.
- 27% elegyedett beszélgetésbe más érdeklődésű emberekkel, Magyarországon: 30%
- A magyarok 34%-a barátaival vagy kollégáival ment könyvtárba.
A könyvtár tehát változatos találkozási tér. A digitalizálás hatalmas igényt teremtett a fizikai találkozási helyek iránt - fejtegette Radnar Audunson.

Kanadában 15 kutatóegyetem működik, amelyeket 3 állami finanszírozó ügynökség támogat.
Egy 2017-ben megkezdett felmérés keretében 743 kutatóegyetemi könyvtárost kérdeztek meg szolgáltatásaikról. A válaszadók száma 205 volt, ami a megcélzott populáció 27%-át teszi ki, viszont minden kutatóegyetemről érkeztek válaszok. A könyvtárosok 52%-a legfeljebb tízéves egyetemi könyvtári tapasztalattal rendelkezett, 36%-uk 4?10 éve dolgozott a jelenlegi pozíciójában. A válaszadók a kutatástámogatás tágabb területei közül a legnagyobb arányban (75%) az információkeresési konzultációkat és a szakirodalom áttekintésében való közreműködést jelölték meg. Ezt követi (csökkenő gyakorisággal) a pályázati jelentkezésekhez nyújtott segítség, a szisztematikus szakirodalmi szemlék összeállítása, a bibliometriai szolgáltatás és az adatkezelés.

A válaszadók 44%-a állította azt, hogy csak hagyományos feladatokat lát el, 13% csak új típusú feladatokat végez, 44% pedig hibrid munkakörben van. Azok, akik új típusú feladatokat kaptak, általában elégedettebbek voltak a munkájukkal és motiváltabbak voltak, egyúttal úgy értékelték, hogy nagyobb hatással vannak az egyetemen folyó kutatási tevékenységre, ellenben kisebb hatást gyakorolnak a tantermi oktatásra és a hallgatók tanulmányi előmenetelére. (Hogyan találjuk fel (újra) magunkat? Új könyvtárosi szerepkörök a kanadai kutatóegyetemeken; ref.: Koltay T.)

2017-ben jelent meg az ALA (American Library Association) kiadásában a The Dysfunctional Library című könyv. Eszerint a mai könyvtár mint munkahely diszfunkcionálisan működik, aminek főbb jellemzői a rossz szervezettség, a munkavállalói elégedetlenség és a bátortalan vezetés. A problémák kialakulásának legfőbb oka a megfelelő kommunikáció hiánya. Jelen tanulmány szerzője - az IFLA tudásmenedzsment szekciójának titkára - e megállapítás árnyalásának céljából egy olyan fogalmi keretrendszert mutat be, amely az intézményi működésképtelenség közös jellemzőire: csapdáira és szakadékaira (Trap & Gap) összpontosít.
A fogalmi keretrendszer szerint a csapda egy szervezetben akkor fordul elő, amikor az túlságosan ragaszkodik intézményi folyamataihoz, rutinjaihoz, beidegződéseihez, és képtelen változtatni, megfelelni a kihívásoknak, elnyomva az innovációt ("korábban jó volt, most is jó" mentalitás). A szakadék a szervezet jelenlegi és az elképzelt jövőbeni állapota közti különbséget jelképezi. A csapda-szakadék együttese a könyvtárak belső fejlődését akadályozó tényezők állapotjelzője. Valahányszor egy könyvtár csapdába esik, óhatatlanul szakadékok képződnek az intézmény tudását, kompetenciáját és a stratégiáját érintő területeken, amely szakadékok folyamatosan tovább szélesednek, ha nem szentelnek figyelmet a felmerülő problémák megoldásának. A csapdák és szakadékok megszüntetése érdekében a könyvtárvezetőknek először fel kell ismerniük ezen akadályok létezését és negatív hatásaikat.
A tanulmány felhívja a figyelmet a könyvtárak jelenlegi kritikus állapotára, a hatékony szervezés és a problémakezelés hiányára. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a diszfunkció kezelése változást jelent, és a változás, változtatás nehéz. A csapda-szakadék keretrendszer elvi megközelítést biztosít a könyvtárvezetők számára, és arra szolgál, hogy újszerű fejlesztések és kreatív megoldások keresésére ösztönözze őket annak érdekében, hogy kikerüljenek a csapdákból, amelyek akadályozzák a könyvtár megfelelő működését a modern globális információs környezetben. (A szervezeti csapdák és szakadékok keretrendszere: a diszfunkcionális könyvtár elméleti megközelítése; ref.: Bódog A.)

Közösen játszanak a Minecrafttal a gyerekek Nyugat-Ausztráliában, egy olyan szervernek köszönhetően, melyet helyi könyvtárak egy csoportja üzemeltet. Ez a LibraryCraft szerver.
John Geijsman, a Fremantle Könyvtár dolgozója indított el egy kis szervert a csoportjának, még 2019 októberében. Aztán beütött a Covid, bezártak a könyvtárak, és mindenki lehetőségeket keresett a közösség számára - ekkor mesélt nekik a szerverről.
Kezdetben 10 gyerek tudott egyszerre játszani. Azóta már 240 regisztrált játékos van, ebből 60 rendszeresen játszik. 7-17 év közöttiek, van közöttük tapasztalt játékos és teljesen kezdő is.
Minden hónapban új, kreatív kihívást indítanak. Például, Geijsman és a Maritime Museum nemrég együtt készített egyet, amelyben vízalatti bázist kellett építeni. Novemberben projekt világokat hoztak létre. Csapatok jelentkezhetnek, hogy saját Minecraft világuk legyen, ahol ők döntik el mit építenek.
- Olyan csapattal dolgozom, amely meg akarja építeni a Roxfortot. Hatalmas lesz. Nagyon izgatottak, nagy terveik vannak - mondta Geijsman.
Azonban a LibraryCraft több, mint egy szerver. A cél egy közösség létrehozása. Van egy Discord csoportjuk is, ahol hanghívással egyszerűen tudnak egymással kommunikálni játék közben is. A játékon kívül írásban beszélgetnek.
Azonban a szabálytalanságok szigorú következményekkel járnak. Van egy játékon belüli börtön, ide kerül az, aki megszegi a szabályokat. Ezután viszont minden kihágás végleges kitiltást von maga után. (ref.: Salamon Sára)

Nemrég adták át a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) legidősebb és legújabb épületének megújult belső tereit. Az Egyetem főépületében működő, lassan 80 éves könyvtár (ma Bölcsészettudományi és Természettudományi Könyvtár - BTEK) és az alig másfél évtizede átadott Élettudományi Könyvtár átalakítását főként a megváltozott felhasználói igények tették szükségessé, de céljai és hatásai messze túlmutatnak a puszta infrastrukturális fejlesztésen.

A felújításban érintett épületek két végletet jelenítenek meg: az egyik a tradicionális (könyvtári) értékek szimbóluma, a másik a modernitás megtestesítője. A cél mindkét esetében a meglévő terek bővítése, a tanulóhelyek számának és kényelmének növelése volt.

Az eredmény fotókkal ld.: link :
- előcsarnok: könyvespolcok kényelmes fotelekkel, önkiszolgáló kölcsönzéssel
- "sziget" (egykori kétszintes duplumtár): olvasói tér, makerspace-szel
- nagyolvasó: egyöntetű helyett többfunkciós tanulói tér
- emeleti szakgyűjtemény: kibővült, vidámabb tér
- 3. emeleti tér: új, szeparálódást segítő bútorok. (a TMT alapján: MG)

A Döblinger Gimnázium (Bécs) könyvtárosa egy irodalmi-művészeti projektet készített másodikosok számára, amely a Kunsthistorisches Museum Ganümedész nevű programjára épült, és a "kapcsolatok" témát dolgozta fel. Indulásként a könyvtáros 20-30 műalkotást választott ki különböző korokból, digitális és nyomtatott forrásokból. A diákok először Goethe Ganümedész c. versével és a görög mitológia vonatkozó részével ismerkedtek. Majd egyénileg, illetve kis csoportokban a forrásokból kiválasztott egy-egy műalkotáshoz illő szöveges művet kerestek a könyvtári gyűjteményből. A kép és a szöveg üzenetét kreatívan (felolvasással, színjátékkal, énekkel, zenével, tánccal stb.) megjelenítették. Az előadásokra meghívták a tanárokat, szülőket és más osztályok diákjait.
Bad Vöslau-Gainfarn gimnáziumában a 2018/19-es tanév óta kötelező a digitális alapképzés, a technikai mellett a digitális források és a közösségi média kritikus használata. Az iskolák maguk dönthetnek arról, hogy az új tananyagot kötelező gyakorlatok keretében vagy a szaktárgyak tanításába integráltan adják át. Az említett gimnázium mindkét módszert használta, könyvtára pedig nagymértékben segítette a szaktanárok oktató munkáját, és a diákok számára érdekes, tematikus médiakínálatot állított össze. Megfogalmaztak egy koncepciót "Olvasás és élet a digitalizált világban" címmel, és a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalmat is felhasználták. Olyan könyveket szereztek be, amelyek az internetes zaklatás, a videojáték-függőség és a tartalom szűrésének problémáival foglalkoznak. E könyvek közül választanak ki egyet a diákok, elolvassák, egyénileg vagy csoportosan feldolgozzák, és reflektálnak rá saját tapasztalataikat is beépítve. Kutatásaik eredményét plakátokon, prezentációkban, brosúrákban foglalják össze és adják közre, továbbá elő is adják a közösség előtt, például képzelt riportok, különböző szituációk eljátszásával. A későbbiekben az iskolai könyvtár ad helyet a projektek során született összegző alkotásoknak.
Az osztrák iskolai könyvtárosok ilyen újszerű kezdeményezésekkel jelentkeznek. Eközben maguk a könyvtárak nincsenek könnyű helyzetben, szűkösek a személyi forrásaik. Fontos, hogy az intézmények vezetőivel egyeztetve kitűzzék a leghangsúlyosabb pedagógiai-didaktikai célokat. Az általános és középiskolákban dolgozó iskolai könyvtárosok számára pedig jogszabályban kell meghatározni, hogy tanórákban mérve milyen kötelezettségek hárulnak rájuk. (Élni és tanulni az iskolai könyvtárakban: ...; ref.: Hegyközi I.)

Amikor az elsőéves és az intézménybe újonnan kerülő alapszakos hallgatók megérkeznek a John Jay Büntetőjogi Főiskolára link , ami egy négyéves képzést kínáló, nem bentlakásos intézmény (commuter college), szorongás töltheti el őket a könyvtárhasználat kapcsán. A hallgatók üdvözlésére, illetve a könyvtárat link a főiskolai élet fontos alkotóelemeként való bemutatására a könyvtárosok "Szökés a könyvtárból!" címmel krimijátékot szerveznek, melynek alapját egy valódi, 1921-es bűncselekmény képezi. A hallgatók csapatokban vetélkednek, hogy nyomokat keressenek és megoldják a bűnügyet, felhasználva a különgyűjteményekben őrzött primer forrásokat. A játék fő célja, hogy bevezesse a hallgatókat a könyvtár épületébe, kellemes és szórakoztató atmoszférát teremtsen, valamint megismertesse a diákokkal az alapvető információkeresési készségeket. Partnerségben a campus egy másik programjával, és a campus iránti elkötelezettséget támogató kisebb pályázati forrásoknak köszönhetően a könyvtár több, mint 600 hallgatónak kínálta ezt a tevékenységet, többletkiadások és a személyzet túlterhelése nélkül. Jelen cikk ennek a sikeres programnak a szervezését, megtervezését és narratív menetét írja le, kitérve a hallgatói visszajelzések alapján folyamatosan végrehajtott változtatásokra is. A rendezvényt követő felmérés azt mutatta ki, hogy ezek a változtatások javítottak a játék minőségén: a megkérdezett hallgatók 88%-a "szórakoztatónak" vagy "nagyon szórakoztatónak" találta a programot, és 92%-a nyilatkozta azt, hogy elsajátított valamilyen információkeresési készséget vagy tanult valamit egy könyvtári forrásról. (Az elsőéves és az intézményt váltó hallgatók megismertetése a főiskolai könyvtárral egy különgyűjteményi források alapján összeállított történelmi nyomozás segítségével; autoref.)

2019 elején az ISO kibocsátott egy szabványt, amely - a korábbi, teljesítménymérést és hatáselemzést célzó általános szabványokat (ISO 11620:2014, ISO 16439:2014) követően - kifejezetten a nemzeti könyvtárak minőségi értékeléséről szól (ISO 21248:2019. Information and documentation - Quality assessment for national libraries). A szabványt egy nemzetközi munkacsoport alkotta meg. Kidolgozásában aktív szerepet vállalt a Német Nemzeti Könyvtár (Deutsche Nationalbibliothek, DNB), amely 2019-ben be is vezette a teljesítmény értékelésére szolgáló mutatószámok alkalmazását.
A nemzeti könyvtárak feladatai, funkciói a különböző országokban nagyrészt azonosak, de akadnak eltérések is, tehát tevékenységük nem hasonlítható össze maradéktalanul. A szabvány alkalmazásához a benne használt fogalmak felsorolása és meghatározása ad útmutatást. A szabvány tartalmazza a nemzeti könyvtárak feladatainak és fő funkcióinak, valamint célcsoportjainak felsorolását is (köztük szerepelnek a könyvtári hálózatok, a rokon szakmák képviselői, a kutatók, a tanulók, a nagyközönség, a kiadók, a szerzők stb.). Az összehasonlíthatóságot a minőségértékelés, továbbá a hatékonyság szintjének mérése szolgálja.
A szabványban szereplő 34, meghatározásokkal és háttérinformációkkal kiegészített mutató mindegyike hat kritériumnak felel meg, ezek a következők: információtartalom, megbízhatóság, érvényesség, célszerűség, gyakorlati megvalósíthatóság és összehasonlíthatóság. A mutatók egy adott tevékenység mérésére, valamint a teljesítményben tapasztalt sikerek és a problémák, hiányosságok azonosítására szolgálnak. Segítenek abban, hogy az illetékesek döntéseket hozzanak, kiküszöböljék a negatív fejleményeket, megállapítsák a prioritásokat, és célszerűen használják fel az eszközöket. Fontos szempont, hogy az értékelési eljárás rekonstruálható legyen. (Hogyan mérjük egy nemzeti könyvtár minőségét?; ref.: Hegyközi I.)

Az Észak-karolinai Állami Egyetem műszaki könyvtárosai kísérleti programot indítottak, amelynek fő célja az volt, hogy a heti laboratóriumi értekezleteken való részvétellel a campuson működő kutatócsoportok részeivé váljanak. (...)
A "beépülő" könyvtárosok 6 laboratóriumi munkacsoport összesen 82 értekezletén vettek részt, ezek közül 49-en eseti segítséget tudtak nyújtani különböző kérdésekben. A vizsgálat adatai azt mutatják, hogy a könyvtárosok nemcsak a folyóiratklubokhoz vagy a hallgatói előadások csiszolásához, hanem bármely más ülés sikeréhez is képesek hozzájárulni (pl. a források értékelése, az adatvizualizáció fejlesztése, az irodalomkutatás megtervezése vagy az adatkezelési kérdések megvitatása során). A 6 laboratóriumi munkacsoport közül 4-ben a könyvtáros a megbeszélések több mint felénél érdemi információs és adatszolgáltatást biztosított a jelenlévők számára.

Miután a könyvtárosok rendszeresen részt vettek az üléseken, több vezető kutató kérte, hogy könyvtárosuk egy-egy teljes ülést töltsön ki tartalommal. A vizsgált időszakban a könyvtárosok összesen 6 ülést vezettek le, a lektorálás, az összeférhetetlenségi nyilatkozatok, a kutatási etika, a hivatkozásokat kezelő szoftverek, a tudományos munkaerőpiac, valamint a bizonyítékokon alapuló pedagógia tárgyában. A hasonló témájú könyvtári foglalkozásokkal szemben ezeket a tartalmakat hitelessé teszi a vezető kutató személye, és megfelelően kontextualizálhatók a jelenlévő laboratóriumi tagok számára. A könyvtárosok felhasználhatják a laboratórium meglévő projektjeinek példáit, kiemelhetik azokat a folyóiratokat, amelyekhez a jövőben kéziratokat lehet benyújtani, vagy bemutathatják az illetékes finanszírozó szervezetek követelményeit.
A projekt során nemcsak a könyvtárosok adhatták át ismereteiket a laboratóriumi munkacsoportok tagjainak, de maguk is sokat tanultak a kutatási folyamatról és a kutatók igényeiről, emellett szoros kapcsolatot építettek ki a célközönségükkel. A szerzők ezért azt javasolják, hogy ahol lehetséges, a könyvtárak vezessenek be hasonló gyakorlatot. (Laborokba integrált könyvtárosok: modell a kutatástámogatás számára; ref.: Koltay T.)

Ramháb Mária, Katona József Megyei Könyvtár link : - A könyvtárak folyamatosan próbálkoznak új szolgáltatások bevezetésével. Az elmúlt években ezek közül az egyik legsikeresebb a bababarát könyvtárak elindítása, ami az egyik Országos Könyvtári Napok-programból nőtte ki magát. Itt a három év alatti kisgyerekekről van szó, akik szülőkkel, nagyszülőkkel látogatják a könyvtárat. A gyerekeknek csúszni-mászni alkalmas szőnyegpadlós, párnás környezetet alakítottunk ki képeskönyvekkel és természetesen a szülőknek megfelelő szakirodalommal.
A foglalkozásokon höcögtetőket, dúdolókat, ritmusos mozgást tanítunk, ezeket gyakorolják a fiatal anyukák a babákkal, míg a következő héten újakat ismerhetnek meg.
A járvány miatt tavasszal a foglalkozások is abbamaradtak, azonban a kollégáim videóra vették két könyvtáros közreműködésével az új programokat, amik meglepően népszerűek lettek a neten. Míg a foglalkozásokon csak tizenöt szülő lehet jelen, addig a videók virtuálisan több száz emberhez elértek. A babák a saját maguk jogán iratkoznak be a könyvtárba. Kifejezetten az ő számukra alkottuk meg Marék Veronikával a babaolvasójegyet, amit 3 éves korukig használhatnak. Sokan közülük óvodásként is maradnak, ezt követően a kölyök-olvasójegynek lesznek a tulajdonosai nagyjából 10 éves korukig, és bízunk benne, hogy sokan felnőttként is maradnak.
Fidelio: - A legfiatalabb mellett a legidősebb generációra is gondoltak, hiszen elindult a Nagyi.net program is.
RM: A célunk az, hogy aki babakorban elindul a könyvtárba, az egészen idős koráig látogassa az intézményt. Ez szerencsére a valóságban is sokszor így van. Kiemelt figyelmet fordítunk az idős emberekre. Nő a lakosság átlagéletkora, s az idősebb korosztály tagjai közül sokan tele vannak ambícióval, tanulásra készek. Itt kiemelt terület a digitális írás-olvasás, amelyet évtizedek óta tanfolyamokon oktatunk számukra a könyvtárakban.

(2020. márc.) A koronavírus, és általában a pandémiás vírusok elleni gyors vakcinafejlesztés egyik legígéretesebb új technológiáját éppen egy magyar kutató, a Kisújszállásról származó, Szegeden végzett Karikó Katalin fejlesztette ki, ahogyan azt korábbi cikkünkben bemutattuk. A munkát az amerikai Drew Weismann-nal közösen végezte el a Pennsylvaniai Egyetemen, és az ehhez kapcsolódó szabadalmat is ketten jegyzik.
G7: A labormunkát irodai munkára cserélte?
Karikó Katalin, a német BioNTech munkatársa: - Igen, mert ha bejárkálnék a laborba, akkor állandóan csak akadékoskodnék. De a csapatom nagyon profi, tudják, hogy mit kell csinálniuk. Én meg nap mint nap, a hétvégéken is a szakirodalmat olvasom nagy alapossággal, amire manapság már szinte senkinek nem jut ideje. Aztán ezeket a cikkeket elemzem és továbbítom azoknak a kollégáimnak, akiknek ez fontos lehet.

Járványveszély idején különösképpen fontos lenne, hogy mindenki képes legyen értelmezni a vírus elleni védekezéshez szükséges információkat. Gergely Vera szerint azonban az operatív törzs eseményein elhangzó rendőrségi közlések nem felelnek meg a közérthetőség kívánalmának. A megértés terhe jelenleg a befogadó félen van, pedig ennek pont fordítva kellene működnie: az államnak nem csupán felelőssége, hanem kötelessége is (lenne) úgy tájékoztatni, hogy az állampolgárok megértsék, amit feléjük kommunikálnak.

Amikor a design gondoskodik arról, hogy jó legyen felnőnöd gyerekként. - Pekingben gondoskodott róla, nem is kicsit.
Még 2017-ben bízta meg ennek az épületnek a tulajdonosa a MAD Architects tervezőit, hogy ültessék át gyakorlatba az elképzelését, ami az idősek és a fiatalok békés egymás mellett élése, generációkon átívelő integrációja. Az itt látható lakásokban ugyanis túlnyomórészt nyugdíjasok laknak - a megbízó ezért egy óvodát akart szintén ugyanide.
Az eredmény fenomenális: egy több mint 9000 négyzetméteres tető-játszótér, aminek a közepén még a 18. századi Siheyuan stílusú belső udvar replikáját is meghagyták.
A főtervező, Ma Yansong azt mondta az építményről, hogy amikor visszatekintett ovis éveire, eltöprengett azon, mit akarnak a gyerekek mindenek felett. "Rájöttem, a szabadság és a szeretet lehet ez a dolog. Egy óvodának nem kell mindig komplex felszereléseket kínálnia, a lényeg, hogy a gyerekek mindig érezhessék a szabadságot és a szeretetet - ami végtelen lehetőségekhez vezeti őket."

(frissítve) "Ez itt Jani. Jani egy roma fiú, aki szegény környéken lakik. Ez itt Tomi, aki meg jó környéken lakik" - kezdődik az amerikai mintára készült, a romákkal szembeni megkülönböztetést bemutató rajzfilm.
A film alapötlete, hogy a két gyerek életén és felmenői életén keresztül mutatja be, hogy miért egészen mások már a születésük pillanatában egy roma és egy nem roma gyerek életpálya-kilátásai. Miért van az, hogy egyiküknek szinte semmi esélye arra, hogy a születéséből származó társadalmi hátrányait élete során csökkentse, azaz hogyan válnak a hátrányok generációról generációra örökletessé?
Nem azért csinálták a filmet, hogy lelkiismeret-furdalást ébresszenek az emberekben. "A társadalom zöme egyénileg valójában tehetetlen, hiszen nem mélybe akar nyomni másokat, hanem jót akar a saját gyerekeinek. Abban viszont hiszünk, hogy a megértés közelebb visz az elfogadáshoz. Azt reméljük, hogy aki megnézi a filmet, az legalább egy kicsit fogékonyabbá válik a jó irányba mutató állami vagy civil kezdeményezésekkel szemben. Most nagyon messze vagyunk ezektől, de ez egy olyan út, amin előbb-utóbb végig fogunk menni, és fontos, hogy legyen befogadókészség a társadalom oldalán."

Kapcsolódó: "Örülök, hogy fehér a bőröm. Így könnyebb." - Roma fiatalok gondolatai az őket érő mindennapos megkülönböztetésről link

Múzeumokban is lehetséges a virtuális látogatás. Aki csak képeket nézegetne, az böngészhet olyan digitális gyűjteményeket, mint a Google Arts & Culture vagy az Europeana kínálatában. Bár a VR is kínálkozó lehetőség lenne, egyelőre kevés múzeumba lehet ily módon távolról belépni. Az elsők között van természetesen az egyik leghíresebb, a Louvre, amely a HTC segítségével VR-alkalmazás formájában is hozzáférhetővé tette egy tavalyi sikeres kiállítását a Mona Lisa titkairól. Van szemüveges kínálata a londoni természettudományi link vagy az amszterdami Anne Frank Múzeumnak link is. A németalföldi festőket bemutató Kremer-Gyűjtemény link annyiban kivételes, hogy személyesen nem is látogatható, hanem csakis VR-alkalmazások révén.
VR nélküli lehetőség ugyan, de egyfajta tömeges, világhálós exkluzivitás adja annak a vonzerejét, ha kurátorok mutatják be a kiállításaikat. Több ilyet kínál például a londoni Nemzeti Galéria link , a frissebb műsorok közé tartozik a bécsi Kunst­historisches Museum link új, rendhagyó Beethoven-kiállításának link tárlatvezetése.