Mikor az ablakkölcsönzés országosan is leállt, könyvkölcsönző automatát helyezett el a debreceni Méliusz Könyvtár link a Bem téri Központi Könyvtár bejáratánál (a videót ld.: link ). A postabox-szal azonos elven működő, Magyarországon először megjelenő eszközbe egy töltéssel 20 db könyvet, vagy egyéb dokumentumot lehet kölcsönzésre elhelyezni, illetve visszahozni - vírushelyzet-kompatibilisen, nyitva tartási időn kívül is. Az ipari érintőképernyős monitort, NFC kártyaolvasót, vonalkód- és QR-olvasót, könyvtag olvasót tartalmazó alapegység 9 fakkos, mely 15-tel bővíthető. - A vonatkozó képeket ld.: link .

Mint Tamásné Kovács Adrienn szervezési igazgatóhelyettes a KIT-nek elmondta: már az első vírushullámnál felmerült az igény, mely találkozott egy hardverszolgáltatótól érkezett ajánlattal. S mivel Debrecen városa nyitott volt, a költségvetés terhére önkormányzati támogatással megvalósult a 10 millió forintot meghaladó beruházás. 6 berendezést vásároltak. Egy további egység kerül Debrecen belvárosába, négy pedig a megyébe (Mikepércs, Biharnagybajom, Tiszacsege, Bocskaikert).

A berendezés természetesen együttműködik a Huntékával. Használni online beiratkozást követően is lehet, ugyanis a könyveket tartalmazó rekeszt e-mailen kapott egyedi kóddal, vagy a könyvtári olvasójegy azonosítójával és a hozzá tartozó PIN-kóddal lehet kinyitni. Az installáláshoz a szállító először kültéren alkalmazhatóvá tette az egységet, majd a könyvtár előtt betontalapzathoz erősítették, és elektromos illetve ethernet csatlakozást vezettek ki hozzá.
A könyvtár munkatársai kíváncsian fogadták; nem merült fel az "elveszi a munkánkat" gondolat.

"Új szolgáltatásunkat a megfelelő időben vezetjük be, most van rá a legnagyobb szükség" - mondta Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója a HAON portálnak.

A Pisai Egyetemen 2009-ben megszüntették a könyvtár szakot; a bölcsészkaron kulturális örökség tanulmányok szakon, a természettudományi karon informatika szakon lehet elvégezni az ilyen irányú alapképzést. 2002-ben interdiszciplináris programokat is indítottak: digitális bölcsészet alap- és mesterszakot, illetve adattudomány és üzleti informatika mesterszakot. Az informatika mesterszakon belül 2017-ben "adat- és információ", valamint "mesterséges intelligencia" program indult. Doktori képzés informatikai és adattudományi területen működik. A digitális bölcsészet, illetve az adattudomány és üzleti informatika mesterszakon oktatott témák a humántól a reáltudományi területekig felrajzolható spektrumon helyezhetők el, a két halmaz metszetében az adatbányászattal, az adatvizualizációval, a szövegelemzéssel, a közösségimédia-elemzéssel, az adatbázisokkal, az információkereséssel és a webmarketinggel.
A statisztika szerint a digitális bölcsészet mesterszakra elsöprő többségben bölcsészettudományi alapszakos hallgatók érkeznek, míg az adattudomány és üzleti informatika mesterszakra jelentkezők diszciplináris háttere heterogén. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a könyvtár- és információtudományi kurzusokat a digitális bölcsészetet tanuló hallgatók választják a leggyakrabban, de az adattudomány és üzleti informatika szakon - ahol több a kötelező tantárgy matematikából, számítástechnikából és közgazdaságtanból - is jelentős az ilyen kurzusokat felvevők aránya. (Az információtudomány ökoszisztémája az oktatásban: a Pisai Egyetem példája; ref.: Koltay T.)

Az elmúlt hetekben többször idézett Pénzcentrum-felmérés link utolsó előtti diagramja: Pályaválasztás előtt álló fiatalok számára ajánlott szakmák. Ugyan ezen nem látható a cikk többi diagramján felsorolt összes szakma, de azért feltűnik, hogy az ábrázoltak között a könyvtáros a legutolsó.
Mielőtt azonban elfogultsággal vagy módszertani anomáliákkal vádolnánk a portált, érdemes felidézni, hogy KIT-felmérés is volt hasonló témában, ahol a KIT-olvasók - lényegében könyvtárosok válaszoltak. Igaz, szintén nem reprezentatívan. Íme a diagram: link . Lényeg: csak a nagyon elkötelezetteknek ajánljuk.

Ami a fent részletezett reprezentativitás hiánya ellenére tűnődésre érdemes:
- mi lehet az oka a könyvtáros hivatás alacsony (és enyhén romlónak tűnő) imázsának?
- milyen tényezők tehetnek róla?
- érdemes-e a könyvtáros hivatást erőltetni a meglévő formában?
- kell-e, s ha igen, hogyan lehet a könyvtáros küldetést átmenteni?

Vagy: nem érdemes semmit sem tennünk, mert úgyis kihal a szakma? Ld.: e két ábrát: link és link . (MG)

A Google stratégiája, hogy a keresésre minél gyorsabban és pontosabban adjon választ.
Ezzel szemben a YouTube, Facebook, vagy a Netflix stratégiája, hogy a válasz a keresésre ne azonnal érkezzen. A keresés nehézkes. Sőt, nem is biztos, hogy megadja a választ. Viszont több, az érdeklődés céljához közel álló tartalmat kínál. Ez a stratégia áll közel a figyelemgazdaság céljához: tölts el minél több időt a felületünkön, és fogyassz minél többet - miközben a rólad készült egyre pontosabb profilt értékesíteni tudjuk a hirdetési piacon.
Melyik stratégia álljon közel a könyvtárhoz - ha egyáltalán szeretnénk optimalizálni a katalógust? A közkönyvtári inkább szórakoztasson, mint a YouTube, a szakkönyvtári törjön a célra, mint a Google? Érdekes, az Elsevier tudományos kiadó mindkettőt kínálja: alapértelmezésben gyors és pontos válaszra tör, de felkínál a használó profilozása után, annak érdeklődési körében pl. top 25 tartalmakat is.
Meglepő módon a könyvtárak csak kivételes esetben élnek a profilozás (a használók érdeklődési csoportok és attitűd szerinti kategorizálása és ellátása) lehetőségével.

Balázs László (FSZEK) meglátása szerint a közkönyvtárak 10-15 éve elfogadhatatlannak találták a profilozást, és azt gondolták, hogy a profilozás elutasítását a felhasználók díjazzák. Közben ugyanis a fiatalabb használók egyre inkább elvárnák, hogy a könyvtár - a YouTube és Netflix stratégiájához hasonlóan - testre szabott ajánlatokkal bombázza őt.

A könyvtárnak tehát meg kell fontolnia:
- melyik generáció igényeire optimalizál
- köz- illetve szakkönyvtár-e
- felületein melyik stratégiát tolja előtérbe? (összeáll: MG)

A koronavírus által okozott világjárvány sokkal jobban szétszakította a társadalmat, mint azt hónapokkal ezelőtt el lehetett volna képzelni. A könyvtárak is drasztikus intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a munkavállalóikat és a nagyközönséget megvédjék, miközben továbbra is teljesítik küldetésüket, hogy megbízható információkkal és hozzáférhető gyűjteményekkel a lehető legjobban szolgálják használóikat.
Az Egyesült Államokban szinte az összes könyvtár bezárta kapuit a nyilvánosság előtt, hogy a vírus további terjedését meg tudják akadályozni, és az ehhez szükséges társas távolságtartást érvényesíthessék. Földrajzi elhelyezkedéstől és a járvány változó gócpontjaitól függően az Egyesült Államokban a nyilvános könyvtárak 2020. március 13. körül kezdték meg a bezárást, március 20-ig többségük már teljesen bezárt. A döntés joga a fenntartótól függően változhat. Szinte az összes közkönyvtár irányításáért helyi testületek, igazgatótanácsok felelnek, amelyek az ilyen kérdésekben is kimondják a végső szót. Azokban az államokban, ahol kormányzói rendeletet adtak ki a közintézmények bezárására, a könyvtárak természetesen ennek eleget tettek. Még a legtöbb vállalkozás és létesítmény bezárását előíró államokban is kivételt képeznek az alapvető szolgáltatások - néhány helyhatóság a könyvtárakat alapvető szolgáltatásoknak minősíti, ezeknek tehát fizikailag nyitva kell maradniuk. A felsőoktatási könyvtárak is változatosan reagáltak az országban. A túlnyomó többség bezárt, bár vannak, akik korlátozott szolgáltatásokkal nyitva maradtak, annak függvényében, hogy anyaintézményük teljesen bezárt, online oktatásra váltott, vagy folytatta az oktatást a szokásos módon. (Egy globális válság újrarajzolhatja a könyvtári szolgáltatásokat; Lévai G.)

A sikeres digitális stratégiák hatékonysága néhány közös, kulcsfontosságú elemre vezethető vissza. A pénz nem tartozik közéjük - állítja Ash Mann stratéga. Az intézményi kultúra és szemlélet sokkal fontosabb eleme a digitálisan magabiztos és sikeres szervezeteknek, mint az a pénzmennyiség, amit a problémára áldoznak.
A kulturális szektor dúskál kreatív és kíváncsi emberekben. Ez azonban nem mindig jelenti azt, hogy az intézményi kultúra is nyitott és kreatív.
De sok ember számára a változás fenyegetést jelenthet- ez a félelem gyakran abban nyilvánul meg, ahogyan a szervezetek a digitális technológiáról gondolkodnak és ahogy élnek vele. Meglepő, hogy egy olyan ágazat, amelynek középpontjában a kreativitás áll, egy olyan ágazat, amely folyamatosan új ötletekkel áll elő, olyan konzervatív tud lenni, amikor olyan munkáról van szó, ami kevésbé nyilvánvaló módon kapcsolódik az alkotáshoz.

A digitális soha nem lehet a tevékenységünk kiindulópontja. Azok a szervezetek használják a leghatékonyabban a digitális tér nyújtotta lehetőségeket, amelyek nem elsősorban digitális megoldást keresnek. Ami nekik van, az egy erős márka, küldetés, jövőkép, intézményi kultúra, értékrend. A világosan kommunikált, mélyen gyökerező céltudat irányítja a legsikeresebb és legmagabiztosabb kulturális intézmények gondolkodását és tevékenységét.

A digitálisan sikeres szervezetek számára a digitális nem jelent mindenre megoldást; nem kérdezik, hogyan tudnák a legtöbbet kihozni a TikTokból, vagy a YouTube jobb-e vagy a Vimeo. Kérdéseik a közönségre, az értékre, a küldetésre vagy a hatásra vonatkoznak. Ha a digitális a megoldás részét képezi, akkor ezzel foglalkoznak, de nem feltételezik, hogy a digitális a válasz.

Sok gyereket megakadályoznak a költségek abban, hogy részt vegyenek az iskola utáni programokon - derül ki az Afterschool Alliance felméréséből. Amerikában főleg az afro- és latin-amerikai közösségekből származó gyerekek szorulnak ki a programokból. Akik részt vesznek rajta, azok közül csaknem mindenki elégedett a gyerekek biztonságát és érzelmi jóllétét szolgáló lehetőségekkel. Különösen a STEM (tudományos, technológiai, mérnöktudományi, matematikai) területen.
A könyvtárak régóta részt vesznek az iskolán kívüli programok támogatásában. A Luciérnagas (rövidebben: Lucie) például a családoknak szóló olvasási projekt kétnyelvű változata link . A program létrehozója a =Humanities Council (MHC), amely az iskolák és közösségi szervezetek mellett főként közkönyvtárakkal működik együtt. Célja az olvasás elősegítése, és hogy az olvasmányhoz kapcsolódó témákat a családon belül megbeszéljék. Kiemelten az említett, színesbőrű közösségekben.
A COVID erre a lehetőségre sem volt kedvező hatással, mivel sok családnak nincs megfelelő wi-fi kapcsolata a közösségből, ezért 2020. márciusában a programot egy időre szüneteltették. Utána elkezdtek kísérletezni új dolgokkal, hogyan lehet a problémákat partnerekkel megoldani, továbbra is folyamatosan kapcsolatban maradni a közösségekkel. Amint biztonságos lesz, újra elkezdik terjeszteni a könyveket a családoknak. Szeretnék már, ha a raktár üres lenne. (ref.: Habók Lilla)

Változásmenedzsment: új készségek az új vezetéshez - A Tudományos Könyvtárak Egyesületének (ARL) friss jelentése a változások kezelésével összefüggésben három kulcsterületet nevez meg: a tudományos könyvtárak kapcsolata az intézeti partnerekkel, a tudományos könyvtárak szervezeti felépítésének átalakulása és a szükséges készségek változása. Ahhoz, hogy a könyvtárak ne veszítsenek pozíciójukból a bizonytalan és változékony környezetben, nagyon fontos, hogy a változásokat megfelelően menedzseljék. A vezetőknek többféle képzés, workshop és más program áll a rendelkezésükre, ahol elsajátíthatják a jövőben szükséges készségeket. [A felsoroltak kifejtését ld. a forráslinken.]
- Az integrált könyvtári rendszerek fejlődése
- Learning Analytics: a tanulmányi adatok elemzése
- Gépi tanulás és mesterséges intelligencia
- Open access: átmenetek és átalakulások
- Kutatásiadat-szolgáltatás (Research Data Services, RDS): etika és fejlődés
- Médiastreamelés
- Hallgatói jólét.
(2020 fő trendjei a felsőoktatási könyvtárakban; ref.: Nagy Andor)

A közkönyvtárak közvetítő szerepe a kormány és a közösség között most fontosabb, mint valaha. Biztosítsanak hozzáférést a kormányzat információihoz, ezzel támogatva a pandémia és a hamis információk elleni küzdelmet.
Az Open Data Literacy (ODL) projekt link felismerte a közkönyvtárak új felelősségében rejlő lehetőségeket és kihívásokat, és támogatni kezdték a nyilvános adatok elérését. Eddigi munkájuk néhány fontos részlete:
- Az ODL elsődleges célja a munkaerő fejlesztése. Közvetítők a közkönyvtárak, kormányhivatalok, valamint a könyvtár- és információtudományt tanulók és oktatók.
- Tantervet állítottak össze, hogy segítsenek felkészülni az adatforrásokkal és -szolgáltatásokkal kapcsolatos munkára a szakkönyvtárakban és repozitóriumokban. Foglalkoznak benne a közösség számára nyilvános adatokkal, fókuszban a közkönyvtárak és a közszféra szektor munkájával.
- A nyílt adatok tanterv három kurzusa az MLIS programban: Adatkurátori feladatok I. (A hallgatók protokollt fejlesztenek ki, új metaadatokat és dokumentációt készítenek az adatok eléréséhez, majd közzéteszik az adatokat.), Adatkurátori feladatok II. (Adatok, gyakorlati és szolgáltatói környezetben), Digitális megőrzés.
- A hallgatók tapasztalatot is szerezhetnek az ODL partnerei segítségével. 10 héten keresztül mentor segítségével megtanulhatják a tanultak gyakorlati alkalmazását.
- A tantervet minden évben frissítik. Például már több szerep jut a technológiai tartalomnak, mint korábban.

Nemrég az ODL készített egy kérdőívet a Washingtoni Állami Könyvtárral együtt, hogy felmérjék a Washington államban található közkönyvtárak nyilvános adatainak jelenlegi helyzetét. A válaszokból kiderül, hogy mit terveznek és milyen kihívásokkal néznek szembe.
A válaszok alapján:
- a közkönyvtárak felismerték a nyilvános adatok fontosságát
- egyetértés született abban, hogy nehéz fejlődni ezen a téren megfelelő anyagi támogatás nélkül
- megfelelő képzésre van szükség az új szakemberek számára
- fontos a helyi vezetéssel való együttműködés.
Ahhoz, hogy a nyilvános adatok szerves részét képezzék az információforrásoknak, a közkönyvtárak és a kormányhivatalok együttműködésére van szükség. A megfelelő kapcsolatokkal és oktatással azonban a közkönyvtárak előlendíthetik az információ-hozzáférésnek ezt a kulcsfontosságú dimenzióját. (ref.: Salamon Sára)

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
1 - A könyvtárban szabályok vannak
8 - Hol igen, hol nem
3 - Igen - az erőviszonyok függvényében
19 - Igen, mert az innováció feltétele
1 - Inkább várja ki a dolgokat
3 - Jobb, ha inkább együttműködő.
A vonatkozó diagram, mely az 5 évvel ezelőtti adatokat is tartalmazza: link .
Úgy tűnik, a minőségirányítás hívei ez esetben sem indítottak offenzívát. A válaszadók pedig feltehetően az értékrendjüknek megfelelő választ adták. (MG)

Egyre komolyabb könyvtári állománnyal rendelkezik az Arcanum Digitális Tudománytár. A cég munkatársával, Biszak Bogátával beszélgettünk az Arcanum és a Hungaricana adatbázisáról.
- A hónap elején, mint mindig, új anyagok kerültek fel az Arcanum Digitális Tudománytár, az ADT gyűjtőoldalára. Mekkora most az állomány?
- Egész pontosan meg tudom mondani: pillanatnyilag 32 millió 205 ezer 710 oldal áll az olvasók rendelkezésére. Ezek persze nem mind újságok és szakfolyóiratok; található köztük könyv, leginkább lexikonok, nyomtatott adatbázisok.
- Például?
- Például régi telefonkönyvek, Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai sorozata és Budapest lakcímjegyzéke az 1928-as utolsó megjelenésig. Bele lehet nézni a Magyar Mezőgazdasági Múzeum képzőművészeti gyűjteményének katalógusába, a budapesti Egyetemi Könyvtár alapkatalógusába, illetve a Magyar Zsidó Levéltár iktatókönyveibe is akár, de az oldalra látogatók fellapozhatják többek között a Czuczor-Fogarasi-féle nyelvszótárt, az életrajzi, a néprajzi, a világirodalmi lexikont, a Magyar tájszótárt, a Magyar nyelvtörténeti szótárt, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárát, az általános lexikonok közül pedig a Pallast és a Révait. Olvashatók az országgyűlések naplói és irományai is 1861-től napjainkig.
- Ismernek-e külföldön hasonló méretű vállalkozást?
- Ausztriában a nemzeti könyvtár digitalizálja az ott elérhető anyagokat, de érdemes rákattintani a newspapers.com oldalra is, ha valakit hasonló gyűjtemény érdekel.

Nagy Levente a Békés Megyei Könyvtár DigiLaborját vezeti, ahol az érdeklődők többek között robotikával, 3D nyomtatással, és modern, digitális játékeszközökkel ismerkedhetnek meg. Rendszeresen szakköröket szervez gyermekeknek robotika témában, és mindezek mellett többféle foglalkozást tart kicsiknek és nagyoknak egyaránt, a megyei könyvtárban. Idén a Digitális Jólét Koordinációs Központ neki ítélte az Év Megyei DJP Mentora kitüntető címet, ezért most Nagy Levente a hét embere.
- Kik az úgynevezett DJP mentorok, és mi a feladatuk?
NL: A DJP a Digitális Jólét Program rövidítése, az egyes DJP Pontok célja pedig, hogy az emberek számára biztosítsa a megfelelő digitális eszközökhöz és internethez való hozzáférést. Azoknak, akik nem, vagy csak kevésbé járatosak az eszközök használatában vagy az online ügyintézésben, képzett DJP mentorok állnak a rendelkezésükre. Ők digitális kompetenciafejlesztő csoportfoglalkozásokat is tartanak az arra érdeklődőknek. Jelenleg az ország több mint ezer településén, közel kétezer mentor dolgozik a digitális írástudatlanság csökkentése érdekében.

Titokzatos, színes, botrányokkal és pletykákkal fűszerezett éjszakai élet folyt a 20. század első évtizedeiben Budapest belvárosának szórakozóhelyein és magánlakásain. Ennek a korszaknak a hangulatát, szereplőit, helyszíneit idézik meg az egyik legismertebb hazai plakáttervező, Faragó Géza munkái. A 25 plakátot bemutató kültéri installációkon látható a Fővárosi Orfeum, a Holzer Divatház, a Törley pezsgőgyár, a Corvin Áruház, valamint a Fővárosi Operettszínház Halló, Amerika revüjének plakátja is.
Faragó Géza Párizsban a híres plakáttervező és iparművész, Alfons Mucha osztályában tanult, ahol elleste a plakátkészítés fogásait. Miután visszatért az akkor már világvárosnak számító Budapestre, 1903-tól sorra jelentek meg színházi és kereskedelmi plakátjai, sajtórajzai és karikatúrái, amelyek a Műcsarnok, a Nemzeti Szalon és az Ernst Múzeum kiállításain is szerepeltek. Faragó a pesti éjszakai és kávéházi élet közismert alakja volt. Habár a korszak neves mulatói, színházai és kávéházai ma már nem láthatók, a korabeli hangulatból kaphatunk némi ízelítőt.
Az egyedülálló képi világgal rendelkező és gyakran különleges humorral fűszerezett alkotások a Várkert Bazár Déli panoráma teraszán tekinthetők meg június 30-ig. Pandémia idején remek szabadtéri elfoglaltság a múltba révedés lehetőségével.
A művek az Országos Széchényi Könyvtár közreműködésével, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár különgyűjtemény ritkaságaiból származnak.

A Francia Nemzeti Könyvtár (Bibliotheque nationale de France, BnF) az 1990-es évek óta indít digitalizálási projekteket, valamint foglalkozik a digitálisan született dokumentumok megőrzésével. A digitális gyűjtemények vagy koherens adategyüttesek (webarchívumok, bibliográfiai metaadatok, a Gallica és annak könyvtáron belül elérhető változata, a Gallica intra-muros stb.) bővülése a szöveg- és adatbányászati eszközök fejlődésével párhuzamosan az elmúlt évtizedben új megközelítéseket hozott magával, különösen a digitális bölcsészet területén. A BnF 2017-ben a Corpus projekt részeként megvizsgálta, milyen terekre van szükségük a digitális korpuszokkal foglalkozó kutatóknak. Az igények alapján a Rez-de-Jardin épület Salle X nevű bibliográfiai kutatótermében egy tudományos közösségi teret hoznak létre, amely egyéni és csoportos munkára, képzésekre és interdiszciplináris együttműködésekre egyaránt alkalmas.
A Salle X elődje, a katalógus- és bibliográfiai terem 1934-ben nyitotta meg kapuit a nemzeti könyvtár Richelieu-épületében, egy helyen téve elérhetővé az olvasók számára a tájékoztatást és közel 3000 bibliográfiai referenszforrást (köztük saját katalógusokat és más könyvtárak katalógusait is). Az addigi széttagolt és nehezen hozzáférhető bibliográfiai apparátust így egy olyan terem váltotta fel, amely bármilyen kérdéshez és kutatáshoz kiindulópontot jelentett. A kisméretű helyiség a berendezésével is elősegítette az olvasók és a könyvtárosok közötti párbeszéd lehetőségét, így a kiváló szakértelemmel bíró munkatársaknak köszönhetően hamar nagy népszerűségre tett szert. A François Mitterrand-épület (Tolbiac-épület) átadása után, 1998-ban Salle X néven az új épületbe került a bibliográfiai kutatóterem, míg a különgyűjtemények a Richelieu-épületben maradtak. A Mitterrand-épület alsó, kutatókönyvtári szintjén (Rez-de-jardin) a kutatótermekben szaktájékoztató könyvtárosok, valamint számítógépes katalógusok segítik a tájékozódást - miért van akkor még szükség külön bibliográfiai teremre? A folytonosság fenntartásán túlmenően fontos szempont, hogy a Salle X a szaktájékoztató könyvtárosoknak is támogatást jelent, emellett segít az újonnan érkező vagy akár a tapasztalt kutatóknak egyensúlyozni a nyomtatott és az elektronikus források között, így igazi multifunkciós és multidiszciplináris teret kínál. (Tér a digitális bölcsészet számára a Francia Nemzeti Könyvtárban; ref.: Lévai G.)

Március 8-ától nyitott Hága közkönyvtára link - de csak a nagyon veszélyeztetett felnőttek, gyerekek számára. (Hollandiában a vírussal kapcsolatos korlátozó intézkedések részleteiről biztonsági / védelmi régiókban döntenek - a helyi állapotok függvényében. Ugyanis más a helyzet a sűrűbben lakott nagyvárosokban, mint a ritkásabb vidéken.) A könyvtárat előzetes bejelentéssel lehet majd látogatni. Minden könyvtárhasználó esetében betartják a távolságtartási és a többi higiéniai szabályt - természetesen.
- Az iskolások, akik számára megterhelő az otthonoktatás, házi feladatot írhatnak, kaphatnak hozzá segítséget, ahogyan a tanuláshoz is. Iskolás csoportok is érkezhetnek.
- Nagyon veszélyeztetettnek azok a felnőttek számítanak, akik pl. nem tudnak maguknak ügyeket intézni. (A lakosság 70%-a boldogul az elektronikus egészségügyi alkalmazással; a fennmaradó 30% számít veszélyeztetettnek.) A könyvtárosok segítenek nekik pl. orvoshoz bejelentkezni a megfelelő telefonos applikáció segítségével. Számukra a könyvtárosok nagyon egyszerű nyelvet használó szóróanyagot is készítenek: pl. hogyan használd a Skype-ot vagy a WhattsApp-ot.
Tematikus könyvcsomagokat természetesen ezentúl is készítenek bármely könyvtárhasználónak. A márc. 1-jén megkapott óvatos nyitási utasítás hatására a könyvtárosok a konkrét szabályok és szervezési feladatok megtervezésébe fogtak - közölte a KIT-tel Makkai-Deuten Réka, a Hágai Városi Könyvtár programvezetője.

A Hollandiában élő magyar könyvtáros márc. 10-i Zoom-előadásában további részletekkel is szolgál a könyvtárról a "Vagy bezársz, vagy átalakulsz - gyűjteménytől a kapcsolatig" című előadásában. A rendezvény: link Jelentkezési lehetőség: link

A tankönyvárak jelentős hatással lehetnek a felsőoktatási hallgatók vásárlási magatartására és tanulmányi előmenetelére. A nyílt felhasználású tankönyvek (open textbooks) számottevő költségmegtakarítást ígérnek, ugyanakkor a minőség és a hatékonyság megítélése továbbra sem egyértelmű. Ez a tanulmány feltárta, hogy milyen hatást gyakorolt a hallgatók tanulmányi eredményeire és viselkedésére a nyílt felhasználású tankönyvek beillesztése egy amerikai történelemkurzusba. Vegyes módszerek alkalmazásával jelentős megtakarításokat értek el, anélkül, hogy a tanulmányi eredmények romlottak volna. Emellett a hallgatók arról számoltak be, hogy pozitív tapasztalataik voltak a nyílt felhasználású tankönyvek használatával kapcsolatban, magas színvonalúnak ítélték meg a tankönyveket, és hálájukat fejezték ki az ingyenességért. A szerzők ismertetik a sajátos szerepeket a könyvtáros/oktatástervező csapatban, és felhívják a figyelmet az oktatókkal való együttműködés fontosságára a nyílt felhasználású tankönyvek bevezetésének sikeres végrehajtása érdekében. (Nyílt felhasználású tankönyvek bevezetése egy amerikai történelemkurzuson: hatások a hallgatók tanulmányi eredményeire és magatartására; Autoref.)

Az Ady Endre Városi Könyvtár intézménye idén fejleszteni, korszerűsíteni szeretne, ugyanakkor fontos szempont a fogyatékkal élők jobb kiszolgálása is.
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében pályázatot nyújtottak be infrastrukturális fejlesztésre, eszközfejlesztésre és akadálymentesítésre, melyre összesen közel 30 millió forintos támogatást szeretnének lehívni.
Az akadálymentesítés hiánya komoly gondot okoz a könyvtárba látogatóknak, ami a zsinagógánál nem oldható meg, ezért a gyermekkönyvtár részén szeretnék kivitelezni, tájékoztatta hírportálunkat Zalavári László igazgató. Szintén a fogyatékkal élőkhöz kapcsolódik az a törekvésük is, hogy szeretnének több eszközt vásárolni, ami megkönnyíti számukra a könyvtári szolgáltatások igénybevételét.
Egy indukciós hurok kialakítását tervezik a felnőttrészlegben, ami a hallássérülteknek kedvez, egy jelerősítőről van szó tulajdonképpen.
Mint azt az igazgató a baon.hu érdeklődésére elmondta, évente több száz turista látogatja meg az Ady Endre Városi Könyvtár épületét, mivel a zsinagóga egy kiemelt műemléki épület, az ő jobb kiszolgálásuk miatt egy információs terminált is vásárolnának.
Ez nemcsak a turistáknak szolgál információkkal, hanem a könyvtár tagjainak is.
A pályázatból a közösségi tereket is korszerűsíteni akarják. A felnőttkönyvtár emeletén egy új tanulósarok kialakítása a cél a diákság részére. Az igazgató tájékoztatott arról is, hogy a Magyarországi Zsidóörökség Alapítványhoz nyújtottak be egy további pályázatot, zsidó kultúrát és történelmet bemutató programsorozatra. Szeptember elejére tervezik a kulturális programokat a zsinagóga kertjében, amennyiben sikeres lesz a pályázat - tájékoztatta hírportálunkat Zalavári László, az Ady Endre Városi Könyvtár igazgatója.

Az Oncompass orvosi és informatikai csapatával az elmúlt öt évben egy olyan orvosi eszközt fejlesztettünk ki, ami már nem csupán az információk tárolására használható, hanem betanított algoritmusokkal 20 ezredmásodperc alatt több ezer tudományos publikáció tudását dolgozza fel, matematikailag kimutatva, hogy mennyi tudományos bizonyíték támasztja alá az adott gyógyszer alkalmazását.
Hátborzongató tény, de igaz: máris a nagyon bonyolult diagnosztikai berendezéseket működtető szoftverek, a matematikai algoritmusok fejlettségétől függ, mennyire pontos a diagnózis. Mostantól pedig az orvosi döntést, a kezelés sikerességét is befolyásolják a szoftverek. Magyar cégként az elsők vagyunk ezen a területen a nemzetközi versenyben. Tíz évvel ezelőtt megjósoltuk, hogy a gyógyszereket a célpont alapján fogják törzskönyvezni, ez 2018-ban vált valóra. Most ugyanekkora ugrás, szemléletváltás, hogy az eszköz, amivel a betegeket gyógyítjuk, egy szoftver. Ez persze nem jelenti azt, hogy a gép kiváltja az orvosokat, de eljön az idő, amikor a beteg azt fogja kérdezni: "Doktor úr, melyik szoftvert használja?"

Vélhetően te is jártál már úgy, hogy jóval több cuccal jöttél ki a boltból, mint amennyivel terveztél. Eszerint te is bedőltél a boltok trükkjeinek, rengeteg olyan stratégia létezik ugyanis, amelyekkel rávesznek, hogy több pénzt költs náluk. Mutatunk 9 trükköt, hogy legközelebb már te is rájöjj a turpisságra, és több pénz maradjon a zsebedben! (Kifejtést ld. a forráscikkben.)
- Ingyenes termékminták, kóstolók
- Óriási bevásárlókocsik
- Nem véletlenül látod ezeket a pénztárnál
- Szemmagasságban minden drágább
- Eldugják a lényeget
- Állandó átrendezés
- Ingerek tárháza
- Nyugtató zene
- Az árak 9-esre végződnek.

A PR szakma kétharmada nő, a vezetőknél viszont épp fordított az arány. Az MPRSZ nemzetközi tanulmányok alapján ír arról közleményében, hogy a PR területén az USA-ban és Európában is túlnyomórészt nők dolgoznak, a vezetői pozíciókat viszont a férfiak viszik el. "Még az olyan észak-európai országokban is felfedezhető ez a jelenség, ahol a nemek közötti esélyegyenlőség a vállalati kultúrák szerves részévé vált" - írja a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) a nőnap kapcsán.
A Global Women in PR (GWPR) 2020-as globális kutatása alapján a megkérdezettek 89%-a szerint kellene többet tenni annak érdekében, hogy a nők nagyobb teret kapjanak a szakmában. A válaszadók 66%-a gondolja azt, hogy a nők karrierépítésében nagy szerepet játszanak a senior női példaképek. 79%-uk azt is kiemelte, hogy a nők részvétele a döntéshozásban javítja a vállalat kreativitását, a megkérdezettek 72%-a szerint pedig a hatékonyságot is elősegíti. A megkérdezettek több mint negyede szerint jelentős a különbség az azonos pozíciókban dolgozó nők és férfiak fizetése között.

Az egyesült államokbeli Georgia Egyetem jogi szakkönyvtárának honlapja a Drupal webtartalom-kezelő rendszerrel működik, ennek frissítését 2020 őszére időzítették. Ezzel egyidejűleg a tartalmat is meg kívánták újítani, aminek keretében az egyetemhez kötődő öt különböző digitális képarchívum dokumentumait a könyvtár Digital Commons repozitóriumában tervezték összevonni.
Míg a digitalizált régi fényképek repozitóriumi archiválása már megoldott volt, az eleve digitálisan született (born-digital) képek (pl. rendezvényfotók) kezelése webes képgalériákban történt, melyekben 2001-től kezdve tároltak fényképeket. A gondot az jelentette, hogy az egyes galériákban más-más rendszert (Drupal, Flash, HTML) használtak, a képeket pedig eltérő formátumokban, eltérő metaadatokkal töltötték fel. A probléma orvoslása érdekében egy webfejlesztő, egy archiválással foglalkozó szakember és egy könyvtáros összefogott, és eldöntötték, hogy automatizált módon gyűjtik össze a képeket az egyes galériákból ún. szkriptek segítségével, majd kötegelt feldolgozással (batch processing) töltik be őket a repozitóriumba. A munka előkészítése, a részletek kidolgozása 2019 őszén kezdődött.
A képek adatait az egyetem öt különböző képgalériájából automatizált módon, PHP programnyelven írt szkriptek segítségével mentették le, első körben egy Excel táblázatba. Négy olyan metaadat volt, amellyel valamennyi galériában lévő kép rendelkezett, így minden kép esetében a következőket vették fel: a kép címe, publikálásának dátuma, képleírás és a kép eredeti URL-je. Annak érdekében, hogy megkönnyítsék a képek részletesebb metaadatokkal történő ellátását, igénybe vették a Google mesterséges intelligencián alapuló, ingyenes Vision API szolgáltatását, amely képes az arcok, tárgyak és szövegek automatikus felismerésére. A terv az volt, hogy az így kinyert információkat is metaadatként tárolják, ám végül ez nem bizonyult célravezetőnek. Ennek ellenére hasznosították a szolgáltatást, mert a képek fájlnevét több esetben sikerült a felismert szövegek alapján megadni (pl. voltak képek, ahol a hallgatók felmutatták a névtáblájukat, így az adott kép fájlnevébe a program a tanuló nevét is beillesztette). (Digitálisan keletkezett dokumentumok megőrzése: a fényképek archiválásának művészete szkriptek és kötegelt feldolgozás segítségével; ref.: Nagy A.)

Animálja családi fotóit - olvashatjuk az invitálást a MyHeritage (örökségem) oldalon. Animálja az arcokat minden családi képen bámulatos technológia segítségével! Tapasztalja meg családtörténetét úgy, mint még soha! - Elég az ingyenes feliratkozás. Aztán csak húzd ide a fájlt...

A digitális eszközök használata megváltoztatja azt, ahogyan a világot látjuk, ez a hatás gyerekeknél pedig különösen markáns lehet.
Az emberek különböznek abban, hogy a fákra (részletekre) vagy inkább az erdőre (teljes képre) fókuszálnak. A jellemző stratégia az, hogy először a teljes képre figyelünk, és csak utána a részletekre. Úgy tűnik, hogy a 2010 után született gyerekeknél, akik már születésüktől fogva digitális eszközökkel vannak körülvéve, ez megváltozott. Ez az átalakulás hosszú távon pedig jelentősen megváltoztathatja a világunkat - derül ki az ELTE Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program keretén belül működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából.

Ha nem akarod a saját szobádat mutogatni virtuális találkozók alkalmából, vagy nem akarod kiszámolni az arculatodnak megfelelő alibi- és nem alibi könyvek arányát, akkor kereshetsz magadnak szemmel láthatóan vetített, de tetszetős hátteret. Ld. a forráslinket.