... jelezte több közkönyvtáros. Ez - mondják félhomályos folyosók szögleteiben - többeknek gondot jelent a statisztika készítésénél. Mi történik, ha a tényleges helyzetet írják a statisztikai jelentésekbe? Pedig most akár tiszta vizet is lehet önteni a pohárba.
Czupi Gyula (Halis-könyvtár link ): Ha a forgalmat a kölcsönzött dokumentumok száma felől közelítjük, akkor az újranyitás első hónapjában 2019 azonos időszakához képest 50%-os a visszaesés. A nyitás utáni első héten ugyanez 40% körül volt. Hozzá kell tenni, hogy ebben a számban nem lehetnek benne a könyvtárat most a rendelkezések hatására gyakorlatilag nem látogató diákok. Ugyanakkor nem lehetetlen, hogy visszajön a tradicionális könyvtárhasználat. A könyvtárban tartózkodás igényéről nincs képünk, mert tudatosan 20 perces tartózkodásra kérik a könyvtárosaink a használókat.

Emellett kísérleteztek is a Halisban. Egy házfelügyelővel egyeztetve (a könyvtár megkapta az épületek bejáratainak kódját) szóróanyagot helyeztek ki az egyébként zárt lakótelepi lépcsőházakban a frissen felújított fiókkönyvtár link közelében. És a használók jöttek is. Adatok később várhatók.

Legnagyobb kérdés azonban a gyerekek ügye: a vírusidőszakban elmaradtak a könyvtárba "szoktató" órák, a könyvtári foglalkozások. Ha pedig a csökkenő korosztályi létszám mellett csökken a használó gyerekek aránya is, akkor a jövőt érezhetjük veszélyben. Feltehetően horpadás keletkezik a könyvtárhasználók korfáján. Ha ugyanis iskolába belépésükkor nem lettek könyvtárhasználókká a gyerekek, akkor ezt nehéz lesz pótolni - mondta Czupi Gyula a KIT-klubban.

Ez a konklúziója a múlt héten indított Gazdasági, ügyviteli igények a hazai közkönyvtárakban c. felmérésnek. Az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Információbrókerek Egyesülete közös szerdai konferencián link részletesebben is meghallgathatóak az eredmények. Előzetesen néhány megállapítás:
- 75 hazai, főként kisebb települési válaszadó 70%-a észlelt használói igényt a témában
- a válaszadók főként az informatikai ismeretekkel szorosabban összefüggő ügyviteli információszolgáltató tapasztalatokkal rendelkeznek
- a használók gyakran nem tudják megfogalmazni gazdasági-pénzügyi információs igényeiket - ezért azok nem csapódnak le a könyvtárban
- 15 válaszadó jelezte névvel, hogy együttműködne a pilot szolgáltatásfejlesztésben.

Összefoglalva: indokoltnak tűnik olyan könyvtári szolgáltatás létrehozása, amely
- egyfelől központilag kínál könnyen felfogható, feldolgozható tartalmakat a témában,
- másfelől viszont támaszkodik a helyi (gyakran kistelepülési) könyvtárosok hely- és használóismeretére.
Ha kíváncsi vagy a részletekre, illetve egy magvalósult, hasonló, holland könyvtárakban is használt szolgáltatás működésére, jelentkezz a szerdai online konferenciára itt: link . A vonatkozó előadás: Gazdasági, ügyviteli igények jelentkezése a hazai közkönyvtárakban ? a friss felmérés eredményeinek bemutatása, értékelése - Mikulás Gábor, Magyar Információbrókerek Egyesülete.

Az átlag felhasználókat célozta, de ma a társadalom legfelső 2-3%-a százaléka adja az olvasók 85%-át. Ők azok, akik a figyelemfelhívó cikkek (vö.: teaser-hatás) után mélyebb, testre szabott tanácsokat, szempontokat várnak - mondja Csernok Miklós, a Kiszámoló blog link tulajdonosa, okleveles szakközgazdász, pénzügyi tanácsadó. Így a vállalati pénzügyekben, bankban, biztosítási szakmában tapasztalt szakember egyéni és csoportos oktatást is kínál.
Van mit oktatni: közhely, hogy a kereskedő nemzetekhez képest alacsonyabb szintű a hazai pénzügyi kultúra. Így - legalábbis lakossági szinten - a legalapvetőbb zsigeri ismeretek elsajátítására is szükség mutatkozik. Pl.: ne költs többet, mint amennyit keresel, vagy: ne a vágyaid, hanem a kereseted szerint tervezzél. Ezeknek és hasonló alapismereteknek persze jó esetben már az óvodai, általános iskolai ismeretekbe beépítve kellene megjelenniük. Így mérsékelhetőek lennének akár társadalmi krízisek is.
Csernok Miklós több, mint 10 éves blog témáit ezek figyelembe vételén túl a kurrens nemzetközi trendek, illetve hazai friss történések alapján állítja össze. Saját motivációit sem rejti véka alá: azt is taglalja cikksorozatában (pl.: link , hogyan lehet blogírásból megélni. A blog további szolgáltatásként kalkulátorokat is kínál, illetve linkel, pl.: Hitelkalkulátor és hitelkiváltás-kalkulátor, Lakásvásárlás vagy -bérlés diákoknak, Lakáskiadás mint befektetés, Mennyit tegyünk el nyugdíjra. (MG)

További részleteket hallhatsz a témában első kézből "Kiszámoló-tapasztalatok: piac és tartalom" c. előadásban, június 9-én, az OSZK és a MIBE közös rendezvényén. Szóval, készítheted kérdéseidet, a rendezvény legalább 50%-a interaktív!
Jelentkezés az online konferenciára: link
Részletes meghívó: link
Közkönyvtárosként töltsd ki a rendezvényhez kapcsolódó kérdőívet akkor is, ha nem tudsz részt venni a rendezvényen: link

A könyvtári szorongás olyan pszichológiai akadály, mely a hatékony könyvtárhasználat útjában állhat, ezért fontos, hogy az olvasókkal napi szinten kapcsolatban álló tájékoztató könyvtárosok ismerjék, és értsék ezt a problémát. A könyvtári szorongás a könyvtárral való találkozáskor fellépő esetleges pszichés megterhelés. A könyvtári szorongást többféle hatás váltja ki. A személyben ébredő emocionális gátlások és az intézményi sajátosságok által keltett negatív érzések együttesen okoznak nyomasztó lelki megterhelést a felhasználókban. Korábbi kutatások szerint alapvetően négy okra vezethető vissza a diákok ellenérzése: nyomasztónak érzik a könyvtár méretét; nem tudják, mit merre találnak és nem értik a könyvtár rendszerezését; nem biztosak abban, hogyan kell nekilátni a kutatómunkának; nincsenek ismereteik arról, mit kell tenniük a könyvtárban, ami miatt alkalmatlannak érzik magukat és mivel ezt szégyellik, félnek segítséget kérni. A szorongás oldása közös feladata könyvtárosoknak, oktatóknak és rajtuk keresztül a hallgatóknak. A siker záloga lehet a felhasználóbarát könyvtári környezet kialakítása, a gátlások leépítését támogató könyvtárosi attitűd, a könyvtári szorongás meglétének elismerése, valamint az információs műveltség és a könyvtárhasználat oktatása. (tanulmány, Senkei-Kis Zoltán: A könyvtár mint stresszforrás. Hogyan oldható a könyvtári szorongás?)

Ha az előbbiből (használók problémái), akkor a szakmai diskurzusaink középpontjában használói felmérések, piaci trendek, életmódvizsgálatok, könyvtári hatékonyságelemzések állnak, no meg a rájuk épülő akcióink és azok eredményessége.
Ha viszont a számunkra kedves témákkal foglalkozunk a könyvtárban, akkor a mi kínálatunk, szolgáltatásunk jelenik meg a Könyvtárosok vagy a Könyvtárosok dolgozószobája, a Katalist vagy saját honlapunk, Fb-oldalunk felületein, tarkítva a mi intellektuális készségeinket tükröző olvasós, könyvtáros cuki mémekkel.
Az előbbi (használói szempont megértése) nehezebb, gyakran kellemetlenebb, ráadásul nem ezért fizetnek, sőt, akár a könyvtári statisztikai adatszolgáltatás is ellenérdekeltté tesz ebben. Ezért kapóra jönnek olyan tevékenységek, díjak, amelyek csökkentik a használók megismerésével, a folyamatos szembesüléssel kapcsolatos nyűgöket. Pl. elterelik róla a figyelmet a belső folyamatokra. Akkor is lehet minőségileg kitüntetett a könyvtárunk, ha csökken a használói létszám. Érezzük persze a nyomást a társadalom részéről, hogy egyre kevesebbeknek fontos a könyvtár, és látjuk nagy multi versenytársainkat is. A Cassandrákat pedig igyekszünk elűzni vagy legyilkolni.
Figyelj meg egy könyvtári szakcikket, egy konferenciaelőadást, egy szakmai diskurzust! Használó- vagy szolgáltatásorientált? Mit mond magáról a nyilatkozó, és mit mond a tényleges szövege? - Milyen szintű a merketingorientációja? (MG)

Alexandra Deschamps-Sonsino (magyarra fordítva:) Innováció-kultúra létrehozása: Tervezz optimális környezetet az új ötletek megvalósítására c. könyvében hasznos perspektívát kínál arra, hogy miként lehetnek a könyvtárak innovációs partnerek.

A szerző szerint az információs központok nagyobb, emberekből álló entitásokon belül léteznek. Ők idő- és figyelemhiányban szenvednek, és szeretnék lerövidíteni az informálódási útvonalukat. Erre az egyik legnépszerűbb mód a közösségi média használata - beleértve a nyilvános platformokat és a belső kommunikációra alkalmas alkalmazásokat, mint például a Microsoft Teams. Az információs szakemberek elkezdtek megjelenni ezeken a belső vállalati csatornákon, amely egy újabb út a siker felé a könyvtáraknak és információs szolgáltatásoknak.
A szakemberek jelenléte a közösségi médiában különösen fontos a digitális bennszülöttek számára, akik még eséllyel be sem tették a lábukat egy könyvtárba, és nem tudják, hogyan segíthetnék őket az információs szolgáltatások. Az információt még inkább közösségesíteni kell - azaz a használóknak a közösségi média felületein kell összetalálkozniuk vele -, amellett, hogy a hagyományos módszereket is alkalmazzuk.

A szerző szerint úgy lehet eredményesebben közösségesíteni az információforrásokat és információs központokat, hogy feltesszük a "Mit lehetne még tenni?" kérdést. A könyvtári kapcsolattartók proaktívan, rendszeresen érdeklődnek, hogy az egyes részlegeknek mire van szükségük, és / vagy szükség szerint összekapcsolják őket a megfelelő információs termékkel vagy új tartalmat hoznak létre. Ezután a könyvtárosok dolgoznak rajta, hogy az a munkafolyamat része legyen.
Ahogy az információforrások közösségesítésekor ajánlott feltenni a "Mit lehetne még tenni?" kérdést, úgy fel kell tennünk a "Mi történt?" kérdést is azután, hogy a közösség használatba veszi a könyvtár forrásait, tereit. A válaszok betekintést nyújthatnak abba, amit a használók valóban értékelnek. (ref.: Salamon Sára)

2021. május 28-án tartotta tisztújító közgyűlését a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete. Az egyesület vezetőségébe a következő személyekre érkezett javaslat:
- elnök: Szőcs Endre, Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár
- alelnök: Kovács Eszter, kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár
- titkár: Szabó Károly, Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár
- cenzorbizottság: Krailer Enikő-Éva, Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár; Dunkler Réka-Kinga, székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtára; Finta Erika, szentegyházi Városi Könyvtár.

Az új vezetőség főleg Székelyudvarhelyre és környékére összpontosul, ennek egyik célja az, hogy az ügyintézést egyszerűsíthesse, ugyanis korábban a vezetőség tagjai közötti nagy távolság nehézségeket okozott. Az újonnan megválasztott vezetőség mandátuma 5 évre szól.
A közgyűlés megszavazta azt is, hogy az Országos Könyvtári Bizottságba (Comisia Natională a Bibliotecilor), amely a romániai könyvtári tevékenység szakmai koordinációját végzi, továbbra is Bodnár Róbertet, a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár munkatársát delegálja a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete részéről. A mandátum 3 évre (2021-2023) szól.

Korábban idegenkedtem a bajai közkönyvtártól (felnőtt részleg), pontosabban nem tartottan jó ötletnek a zsinagógába telepítést. Legutóbbi ottjártamkor változott a véleményem. Persze ezen túl sem gondolom, hogy az eleve könyvtárnak épülteknél jobb lenne, de most csodálkoztam rá a kuckókra, ahová el lehet vonulni, egyedül vagy halkan beszélgetve. Ez a lehetőség nyilván korábban is adott volt, de nem figyeltem fel rá.
Emellett persze a főhajóban megtalálható két oszlopban az olvasói helyek sora is - kevésbé intimen. A fotókat ld.: link . (MG)

A kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
8 - igen, nagyon is
10 - igen, valamelyest
17 - nem érzek különösebb gondot
0 - megírom: kit@kithirlevel.hu.
Úgy tűnik tehát, hogy a válaszadók fele számára stresszes az újrakezdés. A vonatkozó diagramot ld.: link

A nagy sikerre való tekintettel másodszor is megszervezik az Erdélyi Könyvfaló Olvasójátékot, jelentették be ötletgazdái, Szilágyi Szabolcs, a Koinónia Kiadó vezetője, Szikszai Ildikó, az Ábel Kiadó munkatársa és Harbula Hajnal, a Talentum Református Iskola tanára. Az első könyvfaló játékot még 2019-ben tartották, és a szervezőket is meglepte, hogy milyen sikeres volt. Tavaly is meghirdették az eseményt, de végül csak online tudták megtartani, és a szervezők szerint így annyira más lett, mint amit eredetileg elképzeltek, hogy inkább nem is nagyon számolják. Így szervezhetik meg 2021-ben másodszor is a játékot, mert ez nem verseny - ezt külön hangsúlyozta Szilágyi Szabolcs. Erdélyi mintákat megnézve, de a kolozsvári tanárok véleményét is kikérve döntötték el, hogy nem szeretnének versenyt szervezni, mert már mindenkinek (tanárnak és diáknak egyaránt) elege van a sok versenyből és versenyzésből. Ehelyett egy olyan játékot szerettek volna, ami tényleg élményt ad a részt vevő gyerekeknek, és megszeretetti velük az olvasást. (via Remeke-Hírlevél)

Európai összehasonlításban egyszerűen nem létezik középosztály Magyarországon. Az adatok szerint a legszegényebb magyarok egyben Európa legszegényebbjei is, a leggazdagabb magyarok pedig felzárkóztak a leggazdagabb európaiakhoz.
Nincsen olyan réteg, amely véleményét úgy tudná artikulálni, hogy közben ne lenne függésben.

A középosztály feltétele lenne az általánosan elérhető, jó minőségű oktatási rendszer, független közmédia és anyagi függetlenség. A középosztálybeli tehát komplexen képes értelmezni a világot és anyagilag független, azaz véleményét nyíltan vállalhatja. (ref.: MG)

Ha elég erős érzelmileg egy üzenet, és hasonlít a korábbi előfeltevéseinkhez, akkor hajlamosak vagyunk elhinni. Nem nézünk utána az információnak. Így kezdhetjük mi is terjeszteni az álhíreket. A jelenlegi digitális médiakörnyezet 3 fő kihívása:

1. Tények, állítások, összeesküvés-elméletek, bizalom: ha a különböző típusú információk egyszerre megtalálhatók egy szövegben, akkor a diákok számára nehézséget okoz a tények, vélemények, állítások és érvek megkülönböztetése. Miben és kiben lehet bízni? Még az összeesküvés-elméleteket is nehéz felismerni, mert azok már nem csak rejtett hatalmas erőkről szólnak, hanem hamis állítást tesznek közzé és azt ismételgetik.
2. Algoritmusok, figyelemgazdaság, felháborodás: a közösségi média és a kereső a figyelmünk megragadására törekszik. Olyan címeket sorol előre, amelyek hatnak ránk. Erős érzelmeket, akár haragot, felháborodást vagy félelmet váltanak ki belőlünk. Ezzel kattintásra és megosztásra késztetnek.
3. "Scanning", "skimming", "shallowness" olvasási technikák: a végtelennek tűnő digitális információ miatt sokszor felületesen olvasunk. Gyakran elhamarkodott ítéleteket hozunk a kattintásvadász címek alapján.

A könyvtárosok segíthetnek a diákoknak megtanítani a források megbízhatóságának megítélését:
- Jacques Barzun és Henry F. Graff (The Modern Researcher, 6th ed., Wadsworth, 2003) szerint a történész az igazsághoz leggyakrabban valószínűsítéssel jut el. A bizonyosság soha nem lehetséges, de a sok körültekintő olvasás után legtöbb esetben elérik az egyetlen valószínűnek tűnő megoldást.
- Egy másik megközelítés a tudományos konszenzus tanítása. A tudósok kollektív véleménye, általános egyetértése egy adott tudományterületen, amelyet egyértelmű bizonyítékok támasztanak alá. Ez nem csak a tudósok egy csoportját jelenti. Illetve nem is azt, hogy megáll a kutatás a területen. A COVID-19 esetében most látható ez a folyamat, ami jó példa lehet a diákoknak.
- Megtanítható a meggyőzés pszichológiája, pl. jobban elhisszük a sokszor ismételt, vagy az elsőnek hallott információt.
- Érdemes megismerni a digitális média közgazdasági szempontjait is. Hasznos megmutatni, hogyan manipulálnak.

Példa néhány gyakorlatra:
- Keressenek egy vitatott állítást. Nézzenek utána a tényellenőrző oldalakon (angolul pl. FactCheck.org). Nézzék meg az állítás ellenőrzéséhez felhasznált forrásokat. Gondolkodjanak rajta, hogyan alakulhatott ki a tényellenőrzők véleménye. Később maguktól is elkezdhetik keresni egy állítás tényszerűségét.
- Magyarázzuk el, hogy kereskedelmi és politikai érdekekből hogyan próbálják megfigyelni az online viselkedésüket és milyen céllal. Beszéljük meg velük, hogyan érinti ez őket, és mit tudnak tenni ellene. (ref.: Habók Lilla)

Szombattól Hamvas Béla eredeti bútorait is használhatják a látogatók a nevét viselő szentendrei könyvtárban kialakított olvasósarokban - mondta el az MTI-nek Tóth Máté igazgató.
Különleges szolgáltató tér, az intézmény névadójának eredeti bútoraival berendezett olvasósarok nyílik meg Szentendrén a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban. A bútorokat, amelyeket a filozófus-esztéta és felesége, Kemény Katalin utolsó budapesti otthonukban használtak, Marghescu Mária, az Ars et Vita Alapítvány vezetője vásárolta meg Hamvas Béla (1897-1968) örökösétől, majd a könyvtár rendelkezésére bocsájtotta.
Marghescu Mária kérése volt, hogy az olvasók használhassák Hamvas asztalát, beleülhessenek karosszékeibe, kinyithassák könyvszekrényét, melyben most az ő művei találhatók, és láthassák a vitrinben személyes tárgyait - tette hozzá az igazgató, aki kiemelte, hogy az olvasósarok a szellemi örökség ápolásának tere, és egyben az első és egyetlen hely Magyarországon, ahol a filozófus tárgyi öröksége is helyet kapott.
Tóth Máté hangsúlyozta: Marghescu Máriával egyetértve a tárgyakból szándékosan nem kiállítóhelyet rendeztek be, hanem élő teret, könyvtári olvasótermet, amely a névadó szellemi hagyatékából való inspirálódást szolgálja, és olvasásra ösztönöz.
A SzentendREstart programsorozat részeként a megnyitón Weiner Sennyey Tibor előadását hallgathatja meg a közönség.

A szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár országos kreatív írópályázatot hirdet a 14-25 éves korosztály számára. A felhívás célja, hogy a kapcsolódó könyvlistából (ld.: link ) a pályázó a kiválasztott mű egy részletét az egyik mellékszereplő szemszögéből alkossa újra. A listában olyan klasszikus mesék, ifjúsági történetek és klasszikusok találhatók, mint például az Alice Csodaországban, a Pál utcai fiúk, a Vaják-sorozat, vagy A Mester és Margarita. A történet környezete és ideje szabadon értelmezhető. Az átirat formája: naplóbejegyzés (blog) vagy videónapló (vlog).
Könyvhódító pályázatunk megvalósításához Dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész Hogyan írjunk? című online előadása link ad inspirációt. A 45 perces videóban segítséget nyújt az irodalmi művek értő olvasásához, beavat az átírás rejtelmeibe, melyekre irodalmi példákat is hoz. Nem csak a pályázaton résztvevőnek ajánljuk!

2030-ra a magyar gazdaság digitalizált és körforgásos lesz. Ezt nem mi mondjuk, hanem Orbán Viktor miniszterelnök szögezte le még januárban, az idei első rádiós interjújában. A digitális elemet vélhetően ma már mindenki érti, és el is tudja képzelni, hogy szűk 10 éves időtávban ez milyen irányt és következményeket jelenthet. Arról azonban nem voltunk meggyőződve, hogy a magyar rádióhallgatók széles köre hasonlóan magabiztos lenne, ha a felvázolt fejlődési irány másik elemére kérdeznénk rá: mit jelent a körforgásos modell, és hogyan képzelhetjük ezt el?
Lényege: "a fogyasztás és nyersanyag-felhasználás visszafogását célzó gazdasági modell, amelynek alapvető eleme az újrafelhasználás, azaz, hogy az ételmaradéktól a hűtőszekrényig lehetőleg semmi ne végezze szemétlerakóban, hanem visszakerüljön a gazdaság körforgásába. Ugyanakkor szintén meghatározó eleme a fogyasztás csökkentése a megosztásos gazdaság erősítésével, a magántulajdon csökkentésével vagy éppen a tervezett elavulás visszaszorításával."

Azt még a kisgyerek is tudja, hogy a mesemondás és mesehallgatás annak idején a falusi, paraszti közösségek szórakozási formája volt. A kollektív kukorica- vagy tollfosztások intézményei azonban már rég megszűntek. A népmeséket manapság jó esetben csak a gyerekek hallgatják, már ha egy felnőtt felolvassa nekik valamelyik - az eredetileg lejegyzett szövegekre nyomokban emlékeztető átírásokat tartalmazó - mesekönyvből. Épp ezért meglepő, hogy az elmúlt pár évben a mese visszatalált a felnőttek világába.
"Felnőtt emberek egyre többször és több helyen kifejezetten azzal a dedikált céllal gyűlnek össze, hogy közülük egyik-másik mondja, a többi meg hallgatja az élőszóban, szinte improvizálva előadott népmesét" - mondja Sándor Ildikó néprajzkutató, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének vezetője, a Magyar Táncművészeti Egyetem docense. Szerinte a jelenség az 1970-es évek elején szárba szökkent táncházmozgalom hőskorához hasonlítható. Azzal a különbséggel, hogy akkor a még fellelhető hagyományt kutató folkloristák és a gyökereit kereső fiatal értelmiség budapesti egymásra találásáról volt szó, ma viszont nem kizárólagosan nagyvárosi jelenség, hogy közösségi terekben, kávéházakban, kocsmákban, művelődési házakban mesekörök szerveződnek.
Félreértés ne essék, ezeken az eseményeken még véletlenül sem egy Benedek Elek-féle válogatásból, netán valamely néprajzi archívum anyagából olvasnak fel egymásnak az egybe gyűltek. "Élőszavas, az itt és most varázsával, a hallgatóságot bevonva zajlik a népmesék újraalkotása" - fogalmaz a néprajzkutató, aki szerint a gondűzés és félelemoldás, a bajokon való felülkerekedés eszközeként használt közösségi szórakozás, az eleven és élő mesemondás ősi jelensége támad fel újra.

Magyarországon a kinyomtatott könyvpéldányszámok évek óta csökkennek, a legfrissebb statisztikai adatok szerint 1-1 könyvből átlagosan 2002-t adnak el. De természetesen ez egy átlag szám, ebbe beletartoznak a nagyon kicsi, 500-800 példányban megjelenő könyvek ugyanúgy, mint a 10 000 - 50 000 példányszámban fogyó, általában év végén debütáló bestsellerek is.
Az MKKE elnöke lapunknak beszámolt arról is, hogy az olvasóközönség nagyjából stagnál Magyarországon, és ez vélhetően a tavalyi évre is igaz volt. Nálunk tehát nem történt meg az egész évre nézve az, hogy a pandémia miatt többen nyúltak volna általánosságban a könyvek felé. Igaz, ami igaz, Gál Katalin beszélt arról is, hogy bár a magyar olvasói réteg mennyiségileg nagyjából állandónak mondható, strukturálisan azért változik.
Azt tapasztaljuk, és a Tárkival végzett közös kutatásunk is azt támasztotta alá, hogy a karantén ideje alatt megnövekedett a 60 pluszos korosztályban az olvasók aránya, miközben a 30-on túli, 40-50 éves családfők esetében drasztikus visszaesés volt tapasztalható. Ezen felül a hazai olvasóközönségre igaznak látszik továbbá az is, hogy jellemzően több nő olvas idehaza rendszeresen, mint férfi - ismertette a legfrissebb kutatási adatokat Gál Katalin.
Az MKKE igazgatója kiemelte, egyértelműen látszik az a magyar könyvpiacon, hogy azok a magyar írók kifejezetten sikeresek tudnak lenni, akiket jellemzően a lakosság már ismert máshonnan, legfőképpen a tévéből. Ugyancsak látható trend az is, hogy a magyar vásárlók valósággal kapkodnak az úgynevezett Self-help, önvigasztaló könyvek után.
Az amúgy is népszerű tematikának a pandémia valóságos lökést adott. A szakember szerint ugyanakkor üdvözítendő az is, hogy a fiatalok körében egyre népszerűbbek a kortárs költők, és az itteni legjobbakból kifejezetten szép példányszámokat lehet eladni.

Mi lett a nagyreményű e-book forradalommal is, ami voltaképpen még akkor kipukkadt, amikor el sem indult?
- Gál Katalin, MKKE-elnök szerint ez nem magyar sajátosság, egész Európára azt mondhatni, nem lett kifejezetten sikeres az e-book. Annyira semmiképp sem, mint a tengerentúlon. Magyarországon ráadásul elég sok minden az e-book ellen dolgozik, például legfőképpen az ára. Egyszerűen nem tud annyira olcsó lenni ez a formátum idehaza, hogy sokaknak megérje az a beruházás, amit egy klasszikus e-book olvasó jelentene.
Érdemes például megjegyezni, hogy az e-bookra 27 százalékos áfa van érvényben, miközben a nyomtatott könyvekre csupán 5 százalékos. Ez például már egy olyan hátrány, amit igen nehéz megugrani. De persze az árazást tekintve a nyomtatott könyveknél sincs minden rendben. Gál Katalin egyenesen úgy fogalmazott lapunknak, hogy a Magyarországon kiadott könyveken szereplő árak gyakorlatilag tájékoztató jellegűek csupán.

A rendőrség tavaly októberben azonosította és megnevezte azt az újságírót, aki Zummer Fülöp álnéven közölt cikket a Magyar Nemzetben A Szabó Tímea nevű organizmus tudományos jellemzése címmel. A rendőrségi végzés szerint Szikszai Péter, a Hír TV és az Echo TV korábbi vezérigazgatója volt a szerző. Jelenleg a Mediaworks Hungary Zrt. hírigazgatója.
Az Ítélőtábla teljes ítélete itt link olvasható. (...) A cikk eltávolításán túl a lapnak 1,3 millió forintos kártérítést kell fizetnie, illetve a Magyar Nemzet online oldalán közzé kell tenniük a szöveget, hogy megsértették Szabó Tímea emberi méltóságát és jó hírnevét, mindezt úgy, hogy a cikk a honlapon legalább a megjelenés napján 4 órán keresztül a főoldalon görgetés nélkül olvasható legyen. (Telex)

Az anyagilag addig is független német közszolgálati rádió és tévé - a működését előfizetői díjból és részben reklámbevételből finanszírozza, a költségvetési támogatása egyenesen tilos - politikailag is önállóbb lett. A nagy port felvert eset nyomán ugyanis az alkotmánybíróság 2016-ban kimondta: a közszolgálati felügyelőtestületekben az állami vagy államközeli intézmények delegáltjainak aránya nem haladhatja meg az egyharmadot.
Németországban a politikai, gazdasági, kulturális élet eseményeiről nem állami hírügynökség számol be. A dpa, vagyis a Deutsche Presse-Agentur GmbH a német rádiók, tévék, újságok, összesen 177 szerkesztőség és kiadó az államtól, a politikusoktól független közös vállalkozása. A megrendelők és a tulajdonosok így gyakorlatilag ugyanazok, érdekközösségük a biztosíték az objektív hírszolgáltatásra. S ha valaki ezt mégis ellenőrizni kívánná, ott van alternatívának a konkurencia, az AP, az AFP, a Reuters és társai. (HVG)

L. Ritók Nóra közel négy éve megjelent, Láthatatlan Magyarország című, 2009 és 2017 közötti írásaiból összeállított kötete semmit sem veszített aktualitásából. Marikovszky Andrea a könyv néhány sarkalatos pontjának kiemelésével mutatja be annak az alternatív Magyarországnak a kirajzolódó képét, amit az intézményi résekben dolgozó L. Ritók Nóra modellje láthatóvá tesz.
(...) Nem lehet elégszer megdöbbeni azon, hogy intézményekkel, státuszokkal, szakértőkkel és költségvetéssel működő szakpolitikai területek közfeladatait végzik el önjelölt emberek, javarészt fizetetlen, önkéntes munkával, A-tól Z-ig. Munkájuk sikere által megkérdőjelezhető a képviseleti demokrácia révén felhatalmazott közpolitikai gyakorlat, a korrupcióra, álmegoldásokra, üres retorikára hajlamos rendszer érvényessége - és felmutatható egy új korszak lehetősége, amiben ettől a rendszertől független, grassroot kezdeményezéseké az elsőbbség, azaz kirajzolódik a részvételi demokrácia új korszaka.

A hiányzó szakpolitikai együttműködéseket, és a hitelességdeficitet tehát kifejezetten azon civil szervezetek ellensúlyozzák, amelyek munkáját a pártpolitikai ellentéteket meghaladó célorientáltság motiválja. E szervezetek - mint az L. Ritók Nóra alapította Igazgyöngy Alapítvány is - képesek modellezni a jövő társadalmának lehetőségeit, egy részvételi és közvetlen demokráciára épülő korszak kezdetét jelezve. Dacára ennek, helyük ma sokszor mégis csupán egy párhuzamos társadalmi valóság építése.
Ahogy L. Ritók Nóra mondja: "Nekünk szakpolitikai kritikáink vannak, minket nem érdekel a pártpolitika. A tapasztalatainkra nem kíváncsiak. A civilek meghívása a tárgyalásokba csak egy látszat. Olyan, mintha bevonnák őket, de közben, aki harcol, az nem sokáig bírja ezt, az újonnan bevontak pedig gondosan válogatottak, készebbek a kompromisszumra, kevésbé kritikusak."

"Sok cég Magyarországon leragadt annál, hogy az employer branding annyit jelent, hogy például pingpongasztal van az irodában. A pingpong valóban jó lehet arra, hogy a munkavállalók egy meeting után szusszanjanak egyet, levezessék a feszültséget, de ha emiatt akár csak egyszer is csúnyán néz rájuk a vezetőjük, akkor már semmi értelme" - hoz egy példát Németh Gergely szervezetfejlesztési szakember arra, hogy az employer branding jóval több, mint a tárgyi környezet.

A szakember szerint a jó munkáltatóimárka-építés egyik kulcsa az őszinteség. "Hiába állítja magáról egy munkáltató, hogy ők egy nagyon innovatív cég, ha a dolgozó már a próbaidő alatt megtapasztalja, hogy a főnökei jórészt utasításokat hajtanak és hajtatnak végre, és semmiféle kreatív megújulás nem jellemzi a vállalkozást" - mondja. Úgy véli, hogy előnyösebb, ha egy cég nem azt próbálja kitalálni, milyen jól hangzó szlogenekkel vonzhatná be a fiatal, jól képzett munkaerőt, hanem a valóban meglévő értékeire épít. "Ha nincs innováció, akkor csak a márkaépítés miatt ne mondjuk ezt, helyezzük inkább arra a hangsúlyt, hogy megbízható, kiszámítható jövőképet kínáló munkáltató vagyunk" - tanácsolja.
(...) A szervezetfejlesztési szakember tapasztalatai szerint ehhez az a legfontosabb, hogy "hagyják őket [a munkatársakat] dolgozni". Vagyis képességeiknek és vágyaiknak megfelelő, kihívást jelentő, de teljesíthető feladatokat kapjanak, valamint folyamatos visszajelzést a munkájukról.

Nem árt csínján bánni az online kérdőívek értékelésével, mert másképp válaszolnak a résztvevők, ha számítógép képernyőjén nézik a kérdéssort, mint ha okostelefonon.
Erre az összefüggésre belga, holland és francia kutatók hívták fel a figyelmet az International Journal of Research in Marketing című szakfolyóiratban. Kétezer résztvevő bevonásával végzett vizsgálatukban arra figyeltek fel, hogy a mobilon töltögetők hajlamosabbak szélsőséges (nagyon negatív vagy nagyon pozitív) válaszokat adni.
Szerintük ezt a kérdések vizuális elrendezése is okozza. Míg a számítógép képernyőjén fekvő formátumban, kényelmesen elosztva láthatók a kérdések és a hozzájuk tartozó válaszlehetőségek, addig az okostelefonokon jellemzően álló formátumban, viszonylag sűrítve tűnnek fel. A helyszűke miatt pedig a megkérdezettek hajlamosak úgy érezni, hogy nincs is olyan nagy különbség a semleges, középső válasz, illetve a két szélsőség - mondjuk az "egyáltalán nem értek egyet" vagy a "tökéletesen egyetértek" - között, így könnyebben böknek rá az utóbbiakra. Monitoron viszont, a szellős elhelyezkedés miatt, jobban árnyalják a véleményüket.
A marketingeseknek ezentúl azt is figyelembe kell venniük, hogy az online kérdőíveket a fiatalok inkább mobilon fogják kitölteni, míg az idősebb korosztályok számítógépen. A torzító hatás következménye, hogy egy globális felmérésben az egyes országokból érkező véleményeket az okostelefonok elterjedtsége is befolyásolhatja.
A kutatók szerint vagy arra kellene ügyelni, hogy mindenki elé ugyanolyan formátumban kerüljenek a kérdések, vagy pedig ki kéne kötni, milyen készüléken válaszolhatnak a résztvevők.

Sokaknak kellett hirtelen megtanulniuk a munkahelyükön kívül dolgozni, és ez komoly feladat elé állította a háztartásokat. Ugyanakkor immár számos digitális eszköz segít átlátni a káoszt.
"Rá kellett döbbennem: a korábban kifejezetten tágasnak vélt, több mint 80 négyzetméteres lakásom valójában egy szűkös lyuk. Mármint akkor, ha nemcsak otthonként, hanem két felnőtt ember két különálló irodájaként, két iskolás gyerek osztálytermeként, kondi- és moziteremként, esetenként kocsmaként vagy játszótérként is funkcionálnia kell egyszerre" - foglalja össze milliók friss tapasztalatát egy budapesti értelmiségi szülő.

A koronavírus-járvány következtében tömegek kényszerültek a négy fal közé, ahol immár nemcsak lakni, de - egyebek mellett - dolgozni is kénytelenek voltak. Persze azok még a szerencsésebbek közé tartoztak, akik ezt egyáltalán megtehették, ám ettől nem lett könnyebb a családi napirendek egyeztetése.

Az Asana, 13 éves fennállásával a munkahelyi "kollaborációs hadszíntér" veteránjának számít. Olyan világcégeknél is használják a munkatársak közötti kommunikáció fő csatornájaként, mint az Intel, a Pinterest vagy az Uber. Úgy alkották meg, hogy segítsen követni, ki, mit csinál éppen, és hogy ezzel lehetővé tegye a legjobb eredmények elérését. A programmal feljegyzések és emlékeztetők készíthetők, kommentálható a kollégák munkája, rendszerezhetővé és kereshetővé válnak a futó projektek. Az Asana tehát segít rendet vágni a káoszban, amire most óriási szükségük van a tennivalókban fuldokló dolgozóknak.
Hasonló a Trello, amellyel gyorsan és egyszerűen lehet létrehozni, menedzselni vagy megosztani például tennivalólistákat, de akár jóval összetettebb tartalmak munkatársak közötti továbbítására is alkalmas. Ráadásul képes együttműködni olyan szolgáltatásokkal, mint a Google Hangouts, a Twitter, a OneDrive, a Salesforce vagy a Slack, s ezeket mintegy önmagába integrálva könnyíti meg a felhasználók életét.

Az időtlen idők óta szájról szájra hagyományozódott, aztán a 20. századra felnőttből gyerekműfajjá lett, az elmúlt két évtizedben viszont a nagykorúak által újra felfedezett népmese volt a témája június 4-én a CEU Határtalan Tudás című előadássorozatának. Az élőben közvetített eseményen a Grimm-testvérek szándéktalanul sikeres mentőakciójától az uniformizáló Benedek Eleken át a folklorisztikai egyéniségkutatásig számos téma terítékre került. A hallgatóság például megtudhatta, hogy a nemzeti jelző aligha ragasztható rá a népmesékre, amelyek, amennyiben valódiak, egyáltalán nem didaktikusak.
(...) a szakirodalom ismeri a kocsmai mesemondást is: "a szamosszegi Ámi Lajos például falujának két kocsmája közül szó szerint csődbe vitt egyet, mivel a falubeliek csak abba jártak, ahol ő mesélt".
Gombos Péter: (...) "a csodás elemekkel átszőtt történet ott és akkor játszódik, ahol a mesélő meséli, a mesemondó ugyanis beleszövi az ismert világot, földrajzi viszonyokat, az ott és akkor, vagyis az itt és most állapotait".
Ezért nem is lehet kijelenteni, hogy egy-egy mese kizárólag egy nemzeté vagy nyelvé lenne. Klitsie-Szabad Boglárka és Sándor Ildikó kitértek a folklorisztikában ATU Index néven ismert, közel egy évszázadon keresztül csiszolt nemzetközi mesekatalógusra, amelyet az 1910-es években a finn folklorista Antti Aarne kezdett kidolgozni. Munkáját az amerikai néprajztudós Stith Thompson folytatta az 1960-as évekig, míg végül a német néprajzkutató, Hans-Jörg Uther 2004-re fejezte be a tipizálást. A katalógus mintegy 2000 univerzális mesetípust tart számon, és a világon eddig lejegyzett szinte valamennyi népmese belefér a kategóriák valamelyikébe. Kivétel persze akad. A magyarok közül három is: a Jankovics Marcell által megfilmesített és 1981-ben bemutatott Fehérlófia, a Király kis Miklós, illetve Az égig érő fa címen ismert, komplett világmagyarázatokkal szolgáló mitológiai jellegű népmese, amelyek a besorolhatatlan, de évszázadokon át tartósnak bizonyult alkotások szűk csoportjába tartoznak.
Bár abban mindhárom megszólaló megegyezett, hogy a mesék számos funkciót töltöttek és töltenek be, a direkt tudásátadás nem volt és ma sem lehet célja a mesélésnek. A mese ugyanis elveszti varázsát és ezzel erejét, amennyiben - mint Gombos Péter fogalmazott - kilógnak belőle a didaktikus lólábak.

Amit most látunk, ahogy belegyalogolnak a kortárs irodalomba, a retorika, amely nemzeti és nemzetietlen (liberális és konzervatív) oldalakra ossza az irodalmat, nem a 30-as - 40-es éveket idézi?
Nyáry Krisztián: - Dehogynem, persze! Hát az egész logika az, és ezt nyilvánvalóan nem nézem jó szemmel... Dehát az irodalom önmagában, élő szövetként működik. És nagy irodalmi teljesítmények jelennek meg. Persze, nem jó, hogyha egy írót nem hívnak meg politikai okokból egy rendezvényre; vagy fél meghívni egy könyvtáros, mert mit fog hozzá szólni a polgármester... Van ilyen. Ez egy mindennapos kellemetlenség, de azért nem az történik, mint egy diktatúrában, hogy elnémítanak írókat. Nem tudnak igazából belenyúlni abba, hogy az olvasóhoz mi jut el és mi nem.
Annak viszont jobban örülnék, ha azt a rengeteg pénzt, amit irodalmi kánonépítésre vagy klientúraépítésre szánnak, azt átlátható formában, pályázati rendszerben szánnák az irodalmi életre. De én piacbarát liberálisként annak örülök a legjobban, hogyha az állam nem csinál semmit ott, ahol nincs dolga. Ezzel a véleményemmel nagyon egyedül vagyok: sem baloldali, sem jobboldali barátaim nem szoktak ezzel egyetérteni. Tulajdonképpen az irodalom és a könyvkiadás az a része a kulturális intézményrendszernek, ami azért alapvetően a piacra van bízva: a könyvet meg kell venni. Lehet bármit csinálni, a végén a könyvesboltban dől el a kérdés, szerencsére. Persze értem, hogy vannak műfajok, amik nem mennek állami pénz nélkül. A tudományos könyvkiadás, bizonyos művészeti könyvek egy ilyen kis kultúrában nem maradnának fenn állami segítség nélkül. Az írókat is lehet ösztöndíjakkal támogatni, ez fontos dolog, de elsősorban az olvasókat érdemes. - a Transindex.ro portálról

Július 1-től kétszer kilencven napra a titkosszolgálatok saját hatáskörben elrendelhetik egyes online szolgáltatások felfüggesztését.
Veszélyes irányba növeli a titkosszolgálatok hatáskörét az a törvénymódosítás, amit kedden fogadott el az Országgyűlés. A Semjén Zsolt által benyújtott jogszabály a nemzetbiztonsági törvényt és az elektronikus információ biztonságáról szóló törvényt is több ponton kiegészíti a kiberbiztonság erősítése jegyében.
A jogszabály kimondja, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat saját hatáskörben elrendelheti az "ideiglenes hozzáférhetetlenné" tételét annak az "elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított" adatnak vagy szolgáltatásnak, amely a "magyar kibertér biztonságára fenyegetést jelent", vagy "amely honvédelmi vagy szövetségi érdeket sért vagy veszélyeztet".
Az "ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel" időtartama akár 90 nap is lehet, amit a két említett titkosszolgálati szervezet még egyszer ugyanekkora időtartamra meghosszabbíthat. Az intézkedés praktikusan azt jelenti, hogy valamely online tartalmat, szolgáltatást elérhetetlenné tesznek, vagyis szervereket kapcsolhatnak le, online szolgáltatók működését függeszthetik fel. (Népszava)

Múlt heti lapszámunkban írtuk történetesen: "Minden gond ellenére a Václav Havel Könyvtár munkatársai folyamatosan szolgáltattak mindenki számára e nehéz időszakban, szembemenve a rendőrség és a város azon kérésével, hogy az internethasználathoz igazolást vezessenek be." link

A hétköznapi befogadóra is hat egy fotó minősége - tudat alatt. És természetesen a könyvtárak többségében ott van a megfelelő könyv arról, hogy hogyan készítsünk jó fotókat. A látható tapasztalat viszont az, hogy ez gyakran elkerüli a könyvtáros figyelmét is. Ha viszont jó tájékozódásra / tájékoztatásra vágysz a témában, pl. itt megtalálod. Utána bővebb kifejtésért persze nyúlhatsz a könyvespolcod felé is :) (MG)
- Ha lassan és korlátozottan is, de végre ismét van lehetőség utazni. A kiszemelt célpont tele van fantasztikus helyekkel, amiket jó lenne igényesen megörökíteni? Tudod, ha nincs róla fotó, akkor meg sem történt... Vagy legalábbis sokkal nehezebb lesz rá visszaemlékezni később. Ebben a posztban ahhoz adok tippeket, hogy tökéletes fényképeket készíthess az utazásaid során.
1. Kelj korán és feküdj későn!
2. Készülj fel a helyszínekből!
3. Adj a kompozícióra!
4. Fotózz embereket és állatokat is!
5. Nem kell odaállítani a családot minden nevezetességhez!
6. Ne vigyél sok cuccot!
7. Lépj túl az automata módon!
8. Ne told túl az effekteket! (A pontok kifejtését ld. a forráslinken.)