Kiscicák születtek a városi könyvtárban! Ez a hír lenne legnépszerűbb a KIT-ben. Már akkor, ha közölnénk ilyeneket. A KIT folyamatosan egyensúlyoz olvasóinak igénye és a szakmainak tartott tartalmak között, mely két halmaz változó módon fedi egymást. Így előfordul, hogy eltaláljuk széles közösség igényeit, máskor nagy az elégedettségünk, ha szakmai cikkünket 5-en elolvassák - köztük persze a téma két szakértője is.
Használóink igényeit eltaláltuk, amikor az idén márciusban konferenciát szerveztünk a Hollandiai Mikes Kelemen Kör felkérésére. A tagok szerint - úgy tűnik - szintén hasznos az ebben az évben indult a KIT Klub, amely heti virtuális találkozó olyan meghívott szakemberek számára, akik hozzájárulnak a KIT tartalmainak fejlesztéséhez.

A KIT büszke arra, hogy a legnagyobb megrendelői táborral rendelkező hazai könyvtári orgánum, egyben a legnagyobb hazai könyvtári-információs adatbázissal is bír. Néhány számmal: 20 év alatt: 25.954 db hír, 896 db lapszám, 902 db szavazás, 450 db képgaléria. A KIT munkáját mintegy 150 alkalmi információszolgáltató is segítette.

A lap nem termel bevételt, nem kap támogatást; és nem tartozik szakmai és nem szakmai érdekcsoportokhoz. Független. Önkéntesek segítették illetve segítik munkáját, akiknek köszönettel tartozik. Név szerint: Balassáné Margó, Bérczy Ildikó (lektor), Habók Lilla (referáló), Hajdu Katalin, Hajnal Ward Judit (referáló), Káldi Emese (szerkesztő), Kelemen-Molitorisz Anikó (szerkesztő), Kocsis Dóri, Kovács-Ördög Éva (szerkesztő), Mészáros Anikó (szerkesztő), Nagy Marianna (referáló), Salamon Sára (lektor), Sonnevend Péter (referáló), W. Kovács Ágnes (szerkesztő); valamint Papp Gábor és Rab Árpád Szörény (rendszergazdák). (MG)

2021-ben a Library Journal "Movers" (magyarul kb.: előremozdító) díját 46-an kapták meg. A díjat 2002 óta osztja ki a Library Journal folyóirat bizottsága a könyvtári területet a szakértelmükkel felrázó dolgozóknak. A díjazottak lehetnek diplomás és nem diplomás könyvtári szakemberek, önkéntesek, beszállítók bármely könyvtári területről. A díjra az olvasók jelölhetnek szakembereket.
Az idei díjazottak a kiemelkedő munkájukat kifejezetten nehéz körülmények között, a pandémia alatt végezték iránymutatóan. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkitől elvárható a kivételes eredmény ebben a helyzetben. Inkább csak az előrelépések bemutatása, amiből könnyen lehet tanulni.
A következőkben a "Szószólók", "A változás ügynökei" és a "Közösségépítők" kategóriákból véletlenszerű választással mutatunk be röviden 1-2 díjazottat.

- Szószólók (9 díjazott)
Amber Gregory, az Arkansas Állami Könyvtár E-Rate szolgáltatások vezetőjeként az egész államban segítette a könyvtárakat a szélessávú szolgáltatások és berendezések elérésében. A program az E-Rate keretein belül elérhető, de nagyon bonyolult a jelentkezési folyamat. Emellett Gregory az E-Rate kihasználatlanságának egyik kiváltó okával, az elégtelen informatikai ismeretek fejlesztésével is foglalkozott a You Can Do I.T. gyakorlati technikai képzési program adaptálásán keresztül. A könyvtárosoknak hardveres, biztonsági, hálózati technológiai ismereteket is tanított.

Emily Dowie a társadalmi igazságosságért dolgozik, és szerinte minden könyvtáros a téma szószólója lehet. Ő alapította és vezeti a New York-i színesbőrű könyvtárosok kerekasztalát. Például a rasszizmus felszámolásáról tartanak workshopokat könyvtárosoknak. Szerinte a színesbőrű könyvtárosoknak mentorra van szükségük.

- A változás ügynökei (9 díjazott)
Callan Bignoli több közösségi média hashtag (címke) elindításával küzdött a könyvtárosok egészségügyi biztonságáért. A #CloseTheLibraries kampány igyekezett meggyőzni az igazgatókat, hogy zárják be a könyvtárakat. A #ProtectLibraryWorkers pedig azért küzdött, hogy egyértelmű egészségügyi utasítások nélkül újranyissák a könyvtárakat. A hashtagek végül a link oldal létrehozásához vezettek, amely az egyenlőtlenség ellen küzd. Megszervezte az ingyenes online #LIBREV(olution) konferenciát, amelynek következtében létrejött a LIBREV online Slack közösség a könyvtárosok véleménycseréjére.

- Közösségépítők (8 díjazott)
David Kelsey élete nagy részében idősekkel foglalkozott önkéntesként. A járvány előtt csapata havonta több mint 35 programot kínált 10 létesítményben a demenciával küzdő idősek bevonására, pl. emlékezet beindítására, beszélgetésekre. Emellett kapcsolatban áll a helyi kórházzal, hajléktalanszállóval, a megyei igazságügyi központtal, kerekesszékes csoporttal. Aktívan foglalkozik könyvkiszállítással és egyéb szolgáltatásokkal. A pandémia alatt online programokat is szervezett időseknek.
A következő részben a Digitális fejlesztők, az Oktatók és az Innovátorok díjazottjai közül is bemutatunk néhányat. (ref.: Habók Lilla)

... ismertette Makkai-Deuten Réka a hágai gyakorlatot a Felelős gazdasági, ügyviteli döntések - könyvtári támogatással c. OSZK-MIBE konferencián. A Hágai Városi Könyvtár link ugyanis rendelkezik a Királyi Könyvtár (alias holland nemzeti könyvtár) által, a holland közkönyvtári rendszer számára megrendelt Oefenen.nl portál használati jogosultságával. Ebben az oktatási csomagban három oktatási modul is segít pénzügyileg egyenesbe kerülni. A központi rendszert emellett az egyes könyvtári egységekben önkéntesek is támogatják. Ők segítenek az alacsonyabb képzettségű embereknek az online rendszer használatában. Amely persze gamifikációs elvekre is épül, egyszerű holland nyelvet használ és sok grafikát, valamint gyakorlatot tartalmaz.
Az önkormányzat ugyanis felismerte: érdemes a könyvtárakat támogatni, mert ott van a legnagyobb esélye annak, hogy biztonságos, kényelmes és támogató környezetben, ráadásul hasonló társak között foglalkozzanak az emberek saját önképzésükkel. (MG)

Az ALA (Amerikai Könyvtárosok Egyesülete) által akkreditált online Master of Library Science program célja olyan kreatív problémamegoldó emberek felkészítése, akik proaktív ügyfélközpontú szolgáltatásokat nyújtanak az információs szervezetekben.

Tananyagukat ezért az alábbi témákból állították össze:
- Elméleti alapozás, a könyvtári és az információs menedzsmenthez szükséges készségkészlet.
- Eszközök modul: katalogizálás, osztályozás, információkeresés, és -újracsomagolás, információigények azonosítása, információs szolgáltatások tervezése és értékelése, nyomtatott és elektronikus források használata.
- Alkalmazások modul: kibővítik és kiterjesztik az elméleti tanfolyamok témáit, és az információátadásra, a globális információs infrastruktúrára, a menedzsmentre és a technológiára összpontosítanak.
- Választható modulok: a szakma aktuális kérdései, illetve lehetőség az oktatási tapasztalatok szintetizálására, a pályára lépés sikere érdekében.

A képzés a tapasztalt oktatók mellett felhívja a figyelmet a szakmai kapcsolatépítés lehetőségeire is: "Országszerte és szerte a világon több mint 3300 öregdiák remek álláskeresési hálózatot jelent." Emellett a hagyományos képzésben gyakran figyelmen kívül hagyott megváltozott képességűek számára is felkínálja az online képzés lehetőségét. (ref.: MG)

A pszichológia is alakul a társadalom változásaival. A kritikai pszichológia az egyéni fókusz mellett a társadalmi összefüggéseket vizsgálja. Ha egy pszichológus például eredményt ér el egy páciensével, aki társadalmi hatások miatt szenvedett el traumát, és kezelés után visszaküldi ugyanabba a társadalmi közegbe, a folyamat reménytelennek tűnik. Ezért merül fel a kérdés: hogyan magyarázhatók, és kezelhetők-e a társadalmi problémák a pszichológia eszközeivel? Vö.: link . A pszichológiában tehát megváltozik a keretrendszer: személy helyett társadalmi hatásokat is saját tárgyává tesz.

Ugyanilyen megközelítéssel merül fel egyre gyakrabban például a kritikai pedagógia, vagy kritikai közgazdaságtan fogalma is. No de van-e értelme, hasznos tárgya pl. a kritikai könyvtárosságnak is? És ha igen, mi lenne az?

Czupi Gyula a KIT-klubban: A könyvtárban is gondolkodhatunk úgy, hogy nemcsak alkalmazkodunk, hanem alakítjuk is a környezetet. [Ehhez nyilván előbb meg kellene határoznunk magunkat, a missziónkat és a vízióinkat.] Takács Dániel ilyen eredményes kísérletnek látja pl. a Robin Hood projektet a New York-i iskolákban (ld.: link és link ). Mindez gyakorlatilag a "könyvtáros és társadalom" téma gyakorlati alkalmazása.

Ennek alapján a kritikai könyvtárosság művelése alkalmas lehet a könyvtár(osok) funkcióinak társadalomba integrálására, nélkülözhetetlenné tételére, ami - siker esetén - meghozhatja a reszketve vágyott nagyobb társadalmi elismertséget. (MG)

Az első részben link bemutattuk, mi a jelenlegi digitálismédia-környezet 3 fő kihívása, és hogyan segíthetik benne a könyvtárosok eligazodni a diákokat. A mostani rész egy újabb kihívással, a hírek felületes olvasásával foglalkozik.
A hírek olvasásakor is le kell lassulni, hogy ne hozzunk gyors benyomások után ítéletet. Hogyan tanítsuk a diákokat értő, figyelmes olvasásra? Egyik lehetséges módszer a nudge (bökdösés). A kutatások szerint a kis megzavarás, visszajelzés is változtat a viselkedésen. Például az autókon kigyulladó jelzőlámpa is lassabb vezetésre késztethet. Ahogy a Twitteren is a "disputed" (vitatott) jelzés felébreszti a figyelmet. (2020-as kutatás a COVID és a közösségi média kapcsán: doi.org/10.1177/0956797620939054 .) A jelzés lelassítja az olvasót és elgondolkodtatja az állítás igazságán. Érdemes néha magunktól is rövid szüneteket beiktatni olvasás közben.

Példa néhány gyakorlatra:
- Kérjük meg a diákokat, hogy olvassák el az éppen legnépszerűbb Twitter üzeneteket. Közben fogjanak egy tollat a kezükbe, és érintsék az asztalhoz minden alkalommal, mikor nagyobb érzelmi hatás éri őket. Kérdezzék meg maguktól: Miért érzik ezt éppen? Mi zavarja őket? Kinek lehet haszna ebből a tweetből?
- Leggyakrabban talán a felületes olvasás miatt nem látjuk át az összetett tartalmat. Keressünk egy felkapott és bonyolult sztorit, amit a média leegyszerűsített. Hozzunk létre két csoportot. Az egyik csoport csak a közösségi médián át értelmezze a történetet. A másik csoport hosszabb elemzéseket olvasson át. Majd egyeztessék közösen az elemzés eredményét. (ref.: Habók Lilla)

A világháló mellőzése a 14 éves és idősebb népesség 18 százalékára igaz, vagyis másfél millió ember nem használja az internetet Magyarországon. Ezt a jelenséget több társadalmi jellemző is befolyásolja, legnagyobb szerepe az életkornak és a vagyoni helyzetnek van.
Negyven éves kor alatt már lényegében mindenki internetezik, a 70 éven felülieknek viszont csak a 30 százaléka.

A digitális világból való kimaradás legfőbb oka, hogy sok idősnek a náluk fiatalabbak még mindig nem tudták kellően érthetővé és vonzóvá tenni az internetet. A nem-internetezők leggyakrabban - 74 százalékban - azzal magyarázták a kimaradásukat, hogy nincs szükségük rá, ők viszont túlnyomó részben (81 százalék) idősek. Sokan említették (62 százalék), hogy nem értenek hozzá, de ők is szinte kizárólag (88 százalék) idős emberek.
A megkérdezettek 29 százaléka úgy véli, nem tudnák folyamatosan fizetni az internetszámlát, illetve megfelelő eszközt sem tudnak venni hozzá. Ők rendszerint a legszegényebb (86 százalék), legalacsonyabb jövedelmű családok tagjai (76 százalék).
A felmérés 2020. augusztus 11. és szeptember 11. között készült országosan reprezentatív mintavétellel 3244 háztartásban, személyes kérdezéssel.

A nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár link a helyi Szuperinfo ingyenes heti hirdetési újság hirdetési lehetőségét használva több héten keresztül teszi közzé gondolatait a könyvtárról. A lapban a könyvtár márkát épít - a hirdetési újság stílusában.

Még a nyitási lehetőség előtt elkezdték bemutatni, a "vágy tárgyává tenni" az átrendezett és így jelentősen megújult könyvtári tereiket. (A történet 2021. március 25-én kezdődött.) - a vonatkozó képeket ld.: link
Egy kis hirdetési sorozatot állítottak össze, "Nyitásig is könyvtár" szlogennel. Az üzenetek külön-külön és egyesítetten is megállják helyüket. Az egyesített üzenet: "Kimozdulni egy otthonos világba / Együtt lenni - akár egyedül is / Megvalósuló vágy - könyvtár".

Arra is volt lehetőség, hogy a könyvtár figyelembe vegye a megjelenő hirdetési környezetet. Így klasszikus szemészeti témájú hirdetések szomszédságába került az ahirdezés, melynek szövege kihasználja a kétféle értelmezés lehetőségét: "Hogy élvezet legyen tisztán látni, használja a könyvtárat".

Az üzenetek az érzelmekre kívánnak hatni.
Az együttműködésben persze kihívás, hogy a lapra jellemző szín kavalkádban sikerül-e megragadni az olvasó figyelmét, és vizuálisan is egyfajta biztos nyugvópontot kínálni. Vizuális attrakciónak is szánták a következő hirdetést:
"Tiszta lappal"

Az együttműködés a lappal a kölcsönös haszon elvére épül. Más tartalmak ügyében is együttműködnek az újsággal. Akkor indult ez az időszak, amikor a pandémia idején a hirdetési piac lankadása miatt tér nyílt a direkt hirdetések közötti tér más fajta hasznosítására.

Végül a klasszikus "rábeszélés" is megjelent, bár különleges formában, hiszen a polcok tetejére helyezett kiállításra invitál. (Czupi Gyula közlése nyomán)

A tájékoztató jellegű válaszok:
2 - Maga a kérdés is felháborító
15 - Természetesen, mint minden szakmában
21 - Igen, olyan mentálhigiénés szakemberekkel, akik ismerik a mi világunkat
3 - Az általános mentálhigiénés szolgáltatások elegendőek
3 - Nincs olyan probléma, amely ezt indokolná
A válasz egyszerűen fogalmazva: nagy szükség lenne rá (80%). És ha a könyvtáros szervezetek meg kívánják hallani a könyvtáros társadalom hangját, akkor bizonyára lépnek is az ügyben. (Vagy legalább jelzik, hogy miért nem tudnak lépni.)
A válaszokat ábrázoló diagramot ld.: link .
Korábbi felméréseink szerint (jobb híján) szintén arra jutottunk, hogy a könyvtárosok közössége frusztrált, a szakma kultúra által abuzált (azaz strukturális erőszak által folyamatosan zaklatott) közösség. A szakmai szervezetek és a szakmai irányító szervezetek sokat tehetnek a stressz csökkentése (vagy tesznek nehézkedésük következtében a fenntartása) érdekében. (MG)

A könyvtárosok egyre jobban figyelnek a faji megkülönböztetés témájára, a befogadásra és a sokszínűségre új könyvek vásárlása esetén - derül ki a School Library Journal felméréséből. A gyermek és ifjúsági gyűjtemények fejlődését vizsgáló kérdőívet 784 könyvtáros töltötte ki.
A gyűjtemények sokszínűvé tétele mellett a közkönyvtárak az otthon tanuló gyermekek szüleinek is segítettek: olyan könyveket vásároltak, melyek útmutatást adnak a gyerekek otthoni tanításához.

A közkönyvtárak 63%-a nyilatkozott arról, hogy a 2020-ban megvásárolt gyermek- és ifjúsági könyvek a távoktatás szükségleteit elégítették ki.
2020-ban a könyvtárak több szépirodalmat vásároltak, mint szakirodalmat. A képeskönyvek tették ki a vásárlások 30%-át - többet, mint bármely más kategória. A következő kategória a middle grade (8-10 éveseknek szóló fikció), 24%-kal.
Sok könyvtáros szerint a diákok érdeklődési köre a legfontosabb szempont a vásárlási döntésnél. A közkönyvtárak gyűjteményeiben nagyobb eséllyel találhatóak újabb könyvek, mint az iskolai könyvtárakban: míg előbbiekben 26,2%-át teszik ki olyan könyvek, melyek az elmúlt 2 évben jelentek meg, utóbbi esetében ez 16,5%.
A válaszadók közel fele (47%) számolt be arról, hogy a járvány idején többször selejtezték gyűjteményeiket. Vannak, akik a kölcsönzés szünetelése miatt, mások pedig azért, mert több idejük maradt rá.

A 3 leggyakoribb szempont, amely alapján a könyvtárosok eldöntik, hogy mely könyveket vegyék ki a gyűjteményükből: a könyvek állapota, elavult szakirodalom és a nem kölcsönzött könyvek. Ezek mellett fontos szempont még a gyenge minőségű szakirodalom, a nem megfelelő tartalom és a helyhiány is.

55% a CREW-módszert alkalmazza (Continuous Review, Evaluation, and Weeding = folyamatos átnézés, értékelés és selejtezés), amely 6 kritériumot ad meg a selejtezendő dokumentum kiválasztására. Néhány könyvtáros viszont a diákokhoz fordul segítségért.
A felmérés azt is megmutatta, hogy a közkönyvtárak és iskolai könyvtárak kritériumai eltérőek lehetnek. Például az iskolákban fontosabb a nem megfelelő tartalom kiszűrése. (ref.: Salamon Sára)

A Dél-floridai Egyetem Könyvtárai link az egyetem Földtudományi Intézetével együttműködésben készített podcast-sorozatot (Calling: Earth - link ) Szakmai felvetése: miként népszerűsítik az oktatók és a hallgatók kutatásait és segítik eredményeik disszeminációját az egyetemi polgárok és a nagyközönség körében?
Mint minden sikeres projekt esetében, itt is olyan személyekre volt szükség, akikben megvan a kellő érdeklődés és szakértelem a munka megkezdéséhez. Az ötletgazda egy könyvtáros volt, aki több mint 13 év tapasztalattal rendelkezik a podcastok készítésében, a másik fő közreműködő pedig egy doktorandusz munkatárs lett, aki a könyvtár Kutatási Platform Csoportjában dolgozott, kapcsolatban a Földtudományi Intézettel.

A podcast tervezése körülbelül két hónappal az első epizód megjelenése előtt kezdődött. A projektmenedzserek és a podcast-készítők számos alkalommal találkoztak, hogy megvitassák a logisztikai, felszerelési és személyzeti igényeket, és megegyezzenek a podcast nevéről. Az első epizódok elkészítése után a podcast iránti érdeklődés megnövekedett, így további támogatást kaptak jövőbeli törekvéseikhez. A könyvtár kölcsönözhető médiaeszközei közül a Tascam DR-05 Linear PCM Recordert tudták használni, ami irodai környezetben is megfelelő minőséget eredményezett. Megállapodtak egy helyi együttessel - amelynek basszusgitárosa a Földtudományi Intézet adjunktusa -, hogy felhasználhatják a számaikat zenei anyagként. Tárhelyszolgáltató gyanánt a Libsynre esett a választás.
... A Libsyn statisztikája alapján 2020 júliusáig 48 országból több mint 3500 letöltés történt az addigi 35 podcast-epizódra. A készítők kérdőívet küldtek az interjúalanyoknak, hogy felmérjék, megvalósítja-e a podcast a kitűzött célját, a tudományos kutatások hatásának növelését. (A szakterületi kutatások hallhatóvá tétele: a felsőoktatási könyvtár mint podcast-előállító; ref.: Pataki F.)

A webes elemzőeszközök kiválasztásakor a felsőoktatási könyvtárak hagyományosan a Google Analytics-hez fordultak az adatok gyűjtése céljából, hogy képet kapjanak webtulajdonaik használatáról. Miközben az adatelemzés nagy értékkel bíró területe egyre nő, aggályok is felmerülnek a használói személyes adatokkal (user privacy) kapcsolatban, különösen ha egy Google-hoz hasonló technológiai óriásról beszélünk. A cikkben a szerzők a Matomo nevű ingyenes és nyílt forráskódú, a könyvtáruk discovery rétegének webanalitikájára szolgáló szoftveres alkalmazás használhatóságának lehetőségeit tárják fel. A Matomo olyan webanalitika-platform, amelyet a felhasználói adatok védelmének garanciáit szem előtt tartva terveztek. A cikk részletezi a telepítési folyamatot, összehasonlítja a Matomót a Google Analytics-szel, továbbá leírja egy nyílt forráskódú elemzőplatform működését egy könyvtárspecifikus alkalmazás, az EBSCO Discovery Service keretén belül. (Analitika és adatvédelem: a Matomo használata az EBSCO Discovery Service-ben; autoref.)

A Békés Megyei Könyvtár link az olvasás hete alkalmából könyves meglepetéssel készül. Június 7-e és 11-e között sorsolással kedveskedik a Békés Megyei Könyvtár azoknak, akik segítő karjukat nyújtják a Békéscsabai Területi Vérellátóban.
Az olvasás hete alkalmából öt nyertest sorsolnak ki. A nyeremények: páros, éves tagsági kártyák a Békés Megyei Könyvtárba és egy könyv a Líra-Móra Könyvesbolt jóvoltából. A nyerteseket telefonon értesítik. A véradásra hétfőtől péntekig van lehetőség, mellyel kapcsolatban ide link kattintva tájékozódhat.

Megjelent a Code4Lib Journal 51. száma, elérhető a következő URL-en: link
Magyar szempontból különösen érdekes lehet Adrian Pohl írása, amiben azt mutatja meg, hogy hogyan használja az Északrajna-Westfáliai Bibliográfia (NWBib) földrajzi tárgyszavazásra a Wikidatát.
A Wikidata a Wikipedia "testvére", aminek a célja, hogy az adatokat formalizáltan, szemantikus webes technológiákkal és tudásrendszerezési elvek alapján rendezve szolgáltassa. Az NWBib egyrészt beépíti a (MARC formátumú, de MAB2 alapú) katalógusrekordba a Wikidata linkjeit, másrészt a Wikidatába is beépíti a saját azonosítóit, illetve létrehozza a helyismereti szempontból fontos, de a Wikidatában korábban nem létező szócikkeket (mivel a Wikidatában nincs narratív leíró tartalom, helyesebb lenne inkább entitást mondani). A magyar párhuzam a nemzeti névtér, ami sok szempontból hasonló problémák (földrajzi nevek egységesítése, a jelölt dolgok változásainak - pl. települések névváltozásai, összevonások, szétválasztások, megszűnés stb. - követése) megoldására jött létre.

Közel háromszáz diák látogatott el pedagógusok kíséretében kedden a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárba link , ahol az udvaron lovakkal ismerkedhettek, illetve lovakkal kapcsolatos könyvkiállítást tekinthettek meg.
A program célja kettős - fogalmazott Vincze Csilla intézményvezető -, egyrészt élettel megtölteni a könyvtárat, másrészt a lovak által játékos formában megszerettetni az olvasást a gyerekekkel. "Amikor ide kerültem a könyvtárba, azt mondtam, szeretnék ebbe az udvarba életet lehelni - ez az udvar akkora lehetőség a könyvtárnak, amivel sem a székelyudvarhelyi, sem a csíkszeredai könyvtár nem büszkélkedhet, és amit ki kell használni. Erre egy próbálkozás a mai program. Három, lovakkal foglalkozó szakembert szólítottunk meg, és nagy örömünkre mindhárman azonnal igent mondtak, behozták a lovakat a foglalkozásra" - mondta el Vincze Csilla. A program keretében a gyerekek megsimogathatták és etethették a lovakat, de akár fel is ülhettek rájuk. Bajkó Kriszta a lovagoltatást vállalta, Gál Katalin lovasterapeuta a lóról, a ló tulajdonságairól beszélt, délután pedig Farkas Árpád lókiképző egy újabb szemszögből hozta közelebb az érdeklődőkhöz az állatokat. Az udvaron zajló programmal párhuzamosan az emeleti teremben lovas témában könyvkiállítást tekinthettek meg az érdeklődők.

Már nemcsak a tankönyvfejlesztésre, iskolák, könyvtárak ellátására, hanem a nyomdai feladatokra is a kormány jelölhet ki neki tetsző cégeket.
A jövőben már nemcsak az állami tulajdonú Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-vel (Kello), hanem egy külső gazdasági társaságot is bevonva látná el a kormány a tankönyvek előállításával, valamint az iskolai tankönyvrendelés lebonyolításával kapcsolatos feladatokat. A köznevelési törvény nemrégiben elfogadott módosításával ugyanis felhatalmazást kapott a kormány arra, hogy rendeletben jelöljön ki egy (vagy több) gazdasági társaságot az említett feladatokra.
A módosítás indoklásában mindössze annyi szerepelt, hogy minderre a "költséghatékony és zavartalan tankönyvellátás biztosításához" van szükség, cél, hogy az iskolákba "a nemzeti oktatáspolitikának és az aktuális iskolai követelményeknek megfelelő, jó minőségű tankönyvek kerüljenek." Azt is kikötötték, hogy a Kellonak mint tagnak legalább minősített többségű befolyással kell rendelkeznie a kormány által kijelölt gazdasági társaságban.

A nyílt tudomány (open science) magában foglalja a
- publikációkhoz való nyílt hozzáférést
- a nyílt kutatási adatokat
- a nyílt forráskódú szoftvereket
- a nyílt együttműködést
- a nyílt lektorálást
- a nyílt oktatási forrásokat
- a nyílt hozzáférésű monográfiákat, az ún. civil tudományt, valamint
- a kutatás közösségi finanszírozását.
A felsőoktatási könyvtáraknak szolgáltatásaik körének kiszélesítése mellett új szerepeket és felelősségeket is adaptálniuk kell. Ide tartozik a kutatási adatok kezelését támogató modellek kidolgozása, a munkatársak szakismeretének adattudományi témákkal történő bővítése, továbbá a könyvtári szolgáltatások integrálása a kutatási és oktatási folyamatba. Ezen a téren számos lépést tettek előre a New York-i Városi Egyetem (CUNY) könyvtárai link is.

A felsőoktatási könyvtárak szerepköre bővülhet azzal, hogy a különféle intézményi modelleket aktívan támogatják, ami feltételezi, hogy a kutatói közösség egyedi igényeinek megfelelő, személyre szabott adatmegosztási szolgáltatások álljanak rendelkezésre. A kutatóegyetemeken dolgozó könyvtárosoknak lehetőségük nyílhat arra, hogy a kutatócsoportok és az egyének között közvetítőkké váljanak intézményükön belül és azon kívül is. Ez magában foglalhatja a tanszékek és más szervezeti egységek dokumentációjának (adatkezelési, felhasználási szerződéseinek stb.) elkészítését is. Mindennek érdekében a könyvtárosoknak el kell sajátítaniuk a projektek irányítására és a tudományterületektől független digitális gyűjtemények létrehozására vonatkozó gyakorlati készségeket. A nyílt hozzáférésű intézményi adattárak kiépítésével és fenntartásával az egyetemi könyvtárak saját intézményeik (publikált és publikálatlan) kutatási eredményeinek teljességét is elérhetővé tehetik, legyen szó tudományos publikációkról vagy a könyvtárakban gondozott kutatási adatokról. A CUNY nyílt hozzáférésű intézményi repozitóriuma példának okáért immár 600 TB-nyi adatrepozitóriummal egészül ki. (Változások a felsőoktatási könyvtárakban a nyílt tudomány korában; ref.: Koltay T.)

A "Győr 750" évforduló keretében új kiadvánnyal gazdagodott a város történetét és történelmét bemutató kötetek sora. A Győri képeskönyv című színes albumot pénteken sajtótájékoztatón mutatták be a győri városházán.
A kiadványt - amely a győri könyvtár link gondozásában jelent meg - dr. Horváth Sándor Domonkos ismertette. Az igazgató elmondta, hogy a több mint ezer fotót tartalmazó kötet négyévnyi munka eredménye.
- A képeskönyv alkotói, Orbánné dr. Horváth Márta és Galambos Krisztina a tartalomért, míg Szabó Béla fotóművész a képekért érdemelnek elismerést - mondta az igazgató. - A 426 oldalas kiadvány egyik részében látványos győri sétára invitáljuk a lapozgatót, míg a másikban történelmi emlékeink tábláit mutatjuk be. A bemutatón a könyvtár igazgatója megköszönte a helyi önkormányzatnak az album létrejöttét támogató hathatós segítséget.
Dr. Dézsi Csaba András polgármester elmondta, hogy az igényes kiadvány egy olyan teljes anyag, amely képet rajzol Győr történetéről és történelméről. Méltatta az alkotók munkáját, és olyan értéknek tartja a könyvet, amely a felnövekvő generációknak is hasznára válik.

A fő szabály szerint, ha egy cégnél van olyan folyamat, amit rendszeresen ismételni kell, és ezt a feladatot ember látja el, akkor azt valószínűleg érdemes automatizálni. A monoton, ismétlődő feladatok megterhelik a hús-vér dolgozókat. Ha ezeket gép végzi el helyettük, akkor idejük és energiájuk szabadul fel más feladatokra. Ráadásul a monotonitás, az új ingerek, a kihívások hiánya pszichológiailag is megterhelő: elégedettebb az a munkavállaló, akinek nem kell ilyen feladatokat végeznie. Márpedig munkaerőhiányos környezetben a cégek számára egyre fontosabb a dolgozók bevonzása és megtartása, ennek útja pedig az elégedettségük növelése. Már a részleges automatizációval is nő a folyamatok hatékonysága, az apró emberi hibák, tévesztések esélye pedig csökken.
Az automatizálás további előnye, hogy skálázhatóvá teszi a folyamatokat. Ha egy feladatot szoftver végez el, ugyanazt jó eséllyel többszörös terheléssel is el tudja majd látni, ha a vállalat bővül, több lesz a megrendelés. Persze a gépeknek, szoftvereknek is vannak korlátaik, de ezek általában jóval távolibbak, mint az emberi teljesítőképesség határai, ráadásul könnyebben és többnyire olcsóbban bővíthetők. Azaz a vállalkozás jobban működik, és pénzt spórol meg a "gépi dolgozókkal."

A Pennsylvaniai Egyetem kutatói május végén egyedülálló tanulmányt tettek közzé arról, hogy a játékosítás (gamification) tényleg jó módszer-e a hosszabb távú életmódváltás ösztönzésére. A technikát magas rizikójú betegcsoportban felmérő, eddigi leghosszabb klinikai vizsgálatban egy teljes évig kísértek figyelemmel 361 kettes típusú cukorbetegséggel küzdő beteget, akik okosmérleget, lépésszámlálót és egy online platformot használva súlyfeleslegüktől kívántak megszabadulni, igyekeztek többet mozogni és vércukorszintjüket csökkenteni.
A kontrollcsoport tagjai szintén használták ezeket az eszközöket, figyelemmel kísérhették értékeiket és visszajelzést kaphattak a kütyüktől, míg a többi tesztalany pontokat gyűjthetett, különféle szinteket érhetett el teljesítményével, naponta értesítést kapott az eredményeiről, és attól függően, hogy a kutatók milyen csoportba osztották, együttműködéses, versengéses vagy társas támogatásos technikával igyekezett közelebb jutni céljaihoz. Habár korábban a játékosítás előnyeiről az oktatástól kezdve a marketingen át az egészségügyig ódákat zengtek az innovátorok, és manapság már nincs olyan életmódváltást támogató, aktivitást növelő alkalmazás és okoskütyü, ahol virtuális motivációs trénerként ne vetnék be a játékosítás különféle technikáit, a tanulmány nem feltétlenül erősítette meg a játékosítással kapcsolatos eddigi közhiedelmeket. Miközben a fizikai aktivitás növelésében segített a pontgyűjtés, a kihívások, a versengés vagy a társas támogatás, a plusz kilók leadását vagy a vércukorszint csökkentését a kontrollcsoporthoz képest a játékosítás érdemben nem támogatta.

Az újságíró szakma művelői betonfalakba ütköznek, amikor a munkájukat végzik: tájékoztatni szeretnének, rámutatni összefüggésekre vagy az olvasókban felmerülő kérdésekre válaszokat keresni - nyomatékosítja egy friss kutatás is. A Társaság a Szabadságjogokért a szerkesztőségek tapasztalatainak összegzése után tipizálta a szakmai munkát akadályozó, részben korábbról is ismert, de az Orbán-kormány által "tökélyre fejlesztett" megoldásokat. Eszerint a sajtó munkatársait leginkább a közhatalmi szervek általi ignorálás, a források megfélemlítése, illetve az újságírók és a médiumok hiteltelenítése gátolta a munkájuk végzésében. A járvány idején pedig olyan új típusú akadályok is megjelentek, mint például a "sajtó nélküli sajtótájékoztatók" műfaja, ahol csak elvben lehet kérdezni: a tájékoztatni hivatott szervezet - például az operatív törzs - kedvére mazsolázgat a szerkesztőségi megkeresések között. Ha valamire esetleg válaszol, azt is sokszor a lényeget megkerülve teszi, az interaktivitás hiánya miatt esélyt sem adva a visszakérdezésre.

Bár az újságírói munka akadályozásának látszólag konkrét szerkesztőségek az áldozatai, a hatalmi helyzetben lévők valójában nem őket büntetik, hanem az információktól elzárt, megfosztott médiafogyasztókat - mutat rá a TASZ.
A független sajtó ignorálása, az újságírók "levegőnek nézése" érhető tetten abban is, hogy szinte már az a természetes, a megszokott, hogy az állami szervek, minisztériumok, kormányhivatalok nem reagálnak a sajtómegkeresésekre, vagy csak rendkívül lassan, sürgetésre, és a válaszban kikerülve a konkrétumokat. Mindez például az olyan, a kormány által központosított területeken, mint az egészségügy vagy az oktatás, szinte teljesen lehetetlenné teszi a hiteles tájékoztatást. A "terepen dolgozók", például a kórház- és iskolaigazgatók pedig azért nem nyilatkoznak, mert tudják, hogy a felettes szerveik - például a tankerületek - valószínűleg úgysem járulnának hozzá. Sokan éreztetik viszont, hogy lenne ugyan mondanivalójuk, de nem beszélhetnek.

"A CIB Bank központi területeinek munkatársai a járványhelyzet előtt két irodaházban dolgoztak. (...) Felméréseinkből és a kollégáinktól érkező visszajelzésekből jól látszik, hogy egy olyan központi területi munkavégzési modell felé kell elmozdulni, amely egyesíti a vállalati kultúránk személyes együttműködésen alapuló előnyeit és az otthoni munkavégzés adta többletlehetőségeket.
A járványhelyzet miatt a bank központi területein dolgozók többsége jelenleg még otthonról végzi munkáját, de június közepétől már 40 százalékban kötelező lesz az irodában dolgozni, majd szeptembertől - és hosszú távon is - 60 százalék irodai munkavégzés a cél, 40 százalék otthoni munkavégzés mellett."

A 15 éves Mireille Lee és 13 éves húga, Elodie A Life of Literature elnevezésű oldalukon igyekeznek bebizonyítani, hogy a könyvek és az olvasás menő dolog. 210 ezer követőt szereztek pusztán néhány hónap alatt, és segítettek növelni az eladását azoknak a könyveknek, amelyeket bemutattak.
A két fiatal lány sikeresen megrengette a New York-i könyvkiadás sziklakeménységű intézményét szülővárosából, a 4300 mérföldnyire levő angol Brightonból. A figyelmet egy, a New York Timesban megjelent sztori irányította rájuk és az A Life of Literature-re, amely több mint négymillió like-ot kapott. Ebben Mireille Lee arról beszélt, hogy egyszerű a küldetése: azt szeretné, ha mások is annyi élvezetet nyernének az olvasásból, mint ő.
A pandémia katasztrófaként érte azokat a könyvkiadókat, amelyek még mindig téglából és cementből épült könyváruházakban árusítanak, amelyeket most be kellett zárni, miközben az online eladások az egekbe szöktek. Mireille is a világjárvány idején fedezte fel magának újra az olvasást, majd a húgát is arra kezdte biztatni, hogy vegyen kézbe könyvet. Elodie-t inkább a számítógépes játékok érdekelték, az olvasás magától eszébe sem jutott, ám ez nem tántorította el Mireille-t. Sikerült rávennie, hogy kezdjen el olvasni, amit hatalmas sikernek könyvelt el.
A nővérek Anglia déli partjainál nőttek fel, ahol anyjuk, Lily, és apjuk, Jon mindenben támogatta őket. A TikTokot hamar felfedezték maguknak, és éveken át csinálták a videóikat, de a fordulatot az hozta el, amikor idén év elején Mireille felfedezte a könyvekre szakosodott BookTokot, ahol több milliárdszor megnézett videók kapnak helyet. Ezek a videók nagyjából arról szólnak, hogy ITT EZ A KÖNYV, AMIT EL KELL OLVASNOTOK, MERT ZSENIÁLIS.

Továbbra is a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a legjobb magyar egyetem a világ felsőoktatási intézményeit minősítő Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2022-es évszámmal ellátott ranglistája szerint. Azonban míg 2019-ben a 470. helyet szerezte meg az SZTE, majd tavaly az 501-510. hely közé sorolták, az idei rangsorban már csak az 551-560. hely között szerepel a legjobb magyar egyetem.
Az SZTE-t követő magyar egyetemek többsége is hátrébb csúszott a listán. A Debreceni Egyetem az 521-530. helyről az 591-600. helyig, az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 601-650. helyről a 651-700. helyig, a Miskolci Egyetem pedig a 801-1000. helyről az 1001-1200. helyig csúszott vissza. A Pécsi Tudományegyetem (651-700.), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (801-1000.), a Corvinus Egyetem (801-1000.) és az azóta MATE névre keresztelt Szent István Egyetem (801-1000.) megtartotta a tavalyi helyét, míg újoncként a győri Széchenyi István Egyetem is felkerült a listára, szintén a 801-1000. helyek közé.
A Budapestre kampuszt tervező, ezzel szakértők szerint a teljes magyar felsőoktatást veszélyeztető kínai Fudan Egyetem a 34. helyről a 31. helyre ugrott előre. A kínai egyetemek ugyanakkor közismerten az egyetemi rangsorok kritériumaira építették a felsőoktatás fejlesztését, és ehhez különböző trükköket és csalásokat sem félnek bevetni - ahogy az Győrffy Dóra közgazdász előadásából is kiderült az MTA köztestületi tagjaiból álló Stádium 28 Kör néhány hete tartott fórumán.