A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. 2020 nyarán kutatást végzett a
- rendszeresen olvasó, interneten elérhető felnőtt népesség
- és a teljes felnőtt magyar lakosság
olvasási és könyvvásárlási szokásainak feltérképezésére. Néhány megállapításuk:
- A 2005. évi kutatási eredményekhez viszonyítva 12 százalékponttal esett vissza a könyvolvasó felnőttek aránya; 2020-ban a felnőtt magyar lakosság 13%-a olvas rendszeresen (legalább hetente), míg 2005-ben 25%-uk olvasott rendszeresen.
- a szépirodalmi művek és a szórakoztató irodalom a legnépszerűbb műfajok
- a hagyományos nyomtatott könyvek magabiztosan tartják könyvpiaci dominanciájukat.

A kifejezetten könyvkedvelők legalább annyira szeretnek könyvesboltban vásárolni, mint online megrendeléseket bonyolítani, ugyanis az online kitöltők 88%-a vásárolt nyomtatott könyvet könyvesboltban az elmúlt egy év során és szintén 88% azoknak az aránya, akik interneten keresztül magyar online áruházban szereztek be könyveket. Ugyanakkor az internetező könyvkedvelők gyakrabban látogatnak online, mint hagyományos könyvesboltot.
A leginkább vásárlásra ösztönző akciók közé tartoznak az egyszeri leértékelések, szezonális kiárusítások, melyeket a kifejezetten könyvkedvelő online válaszadók 85%-a használ ki tudatosan, miközben bő felükre (55%) jellemző a vásárlás elhalasztása az időszakos akciók idejére. Az online kitöltők közel fele (49%) elsősorban akciós áron vásárol (könyvesboltban vagy interneten) új kiadású könyveket, miközben egyhatoduknak (18%) a könyvtári kölcsönzés az elsődleges könyvszerzési stratégiája.

Callie Crossley, a színesbőrű közösségek aktuális eseményeivel foglalkozó rádióriporter és újságíró, e cikk szerzője mindig csodálta a közkönyvtárosokat, ám az iskolai könyvtárosok kulcsfontosságúak voltak az életében. Számíthatott a könyvtárosra, hogy megtalálja neki azt a néhány, a feketék történelméről írt könyvet és olyan törtéteket, amelyek fiatal, néger nőkről szóltak, mint amilyen ő volt.
Manapság viszont egyre jobban félnek az iskolai könyvtárosok azon témáktól, amelyeket annak idején neki ajánlottak. Sőt, az ilyen könyvek ellen tiltakozók - többek között szülők, konzervatív politikusok, egyes érdekcsoportok - nem zavarják többé az iskolai könyvtárost az érveikkel. Helyette az iskolát és a könyvtárosokat támadják. Jogot formálnak a könyvtári állomány alakítására. A Wyominghoz hasonló államokban például helyi tisztviselők fenyegetik feljelentéssel az iskolát és a könyvtárosokat az általuk "obszcénnak" tartott könyvek miatt. Azok jelentenek legális veszélyt és gyakorolnak közösségi nyomást a könyvtárosokra, akiket szolgálnak. A támadások célpontja az LMBTQ-s és színesbőrű szerzők identitásról, előítéletről és nemiségről (gender kérdésekről) alkotott megközelítése. A New York Times egyik bestsellere is ilyen, ám az ellenzők megkérdőjelezik annak értékeit.

A Nobel-díjas Toni Morrison regénye a republikánus Glenn Youngkin kampánya miatt már nem ajánlott olvasmány Virginia államban, de a K-12-es osztályokban másutt sem. A cikk szerzője idézi Ray Bradbury híres mondását: "Nem szükséges könyveket égetned ahhoz, hogy elpusztíts egy kultúrát. Elegendő rábírnod az embereket arra, hogy ne olvassák őket." Szeptemberben, a Tiltott Könyvek Hetében az American Library Association's Office for Intellectual Freedom (az Amerikai Könyvtárosok Egyesületének Szellemi Szabadságért Hivatala) meghirdette, hogy 60%-kal növelik az olvasási kihívásokat az iskolai és közkönyvtárakban. A könyvtárosok riadót fújtak a politikailag irányított cenzúra miatt. Sokan nyugodt hangnemben elutasították a rájuk gyakorolt nyomást, míg mások beletörődtek. "...Hogyan lehet ilyen alattomos módon aláásni a demokráciát egy olyan társadalomban, amelyik a szabad és kritikus gondolkodására büszke? Álljatok a könyvtárak mellé!" - zárja cikkét a szerző. (Ref.: Szabó Eszter)

A minőségirányítás egyik oszlopa a tények alapján hozott döntések. Ami érdekében megbízható adatokat érdemes gyűjteni. A múlt heti kérdés arra is választ ad: mennyire sikerült az egész minőségirányítást stabil alapokra helyezni. Nos: a beérkezett tájékoztató jellegű adatok alapján ez közepes és elégséges osztályzat. Kb. ennyire. A diagramot ld.: link .
S mivel a megbízható szakmai döntéshozatal is erősen támaszkodik az országos statisztikai adatokra, akár az egyes könyvtárakban a benchmarkok, így a megbízhatóság kihat a szakma egészének fejlődésére. Már ha a tények fontosak ilyen szempontból.
A könyvtárak statisztikai adatszolgáltatásának megújítására több kísérlet történt: rendre összeültek a szakemberek. Történetesen azok, akik a régóta kritizált rendszereket alkották. Munkájuk eredménye eddig legalábbis kevéssé változott. Ahogyan az sem, hogy félhomályos folyosókon újra és újra elmondják a kollégák: hogyan születnek azok az adatok, amelyek később megjelennek az országos összegzésben. Melyben aztán ehhez mérten hisznek is. De talán lehet megújulás ebben is. (MG)

"Annyira az igazság keresésére koncentrálunk, hogy elfelejtjük felmérni, mennyire kevesen szeretnék, hogy rátaláljunk. De attól az igazság még ott van, akár látjuk, akár nem, akár akarjuk látni, akár nem. Az igazságot nem érdekli, mire van szükségünk, vagy mit akarunk. Nem érdekli sem a kormányunk, sem az ideológiánk, sem a vallásunk." (Valerij Legaszov, Csernobil film) - Egykori, két félévnyi minőségirányítási, vállalati statisztika megkopó emléke csupán arra elég, hogy nagyjából felidézzek pár gondolatot.

1. Az egyén érzékelt valósága köszönő viszonyban sincs a mért, tény alapú igazsággal. "Ma is sok olvasó volt." "Egész nap dolgoztam." "A pandémia alatt sem változott a forgalmunk" "Jelen vagyunk az online térben." "Sokat látták a FB bejegyzést" stb.

2. Csak olyan adatokból érdemes dolgozni, aminek valós értelme van, egyértelműen szolgálja a könyvtári stratégiai döntéseket és a definícíó is tűpontos. Illetve a mérés nem szemre történik, könyvtári környezetben ezt gyakorlatilag az IKR szolgáltatja. Mint valami vállalatirányítási rendszer. Így pl. az IKR nagyon tisztán azt is meg tudja mutatni, hogy napi szinten mi történik egy könyvtárban. Sőt akár percre pontosan lehet tudni, hogy mikor lépett be az olvasó és mikor távozott, mennyi időt töltött ott. Akár egy hőtérképen ábrázolva is lehet vizsgálni egy időszak valós kölcsönzői forgalmát akár kölcsönzési pontonként is. Meg lehet határozni a forgalmas órákat és át lehet alakítani a nyitva tartást. De azt is lehet pontosan tudni milyen típusú könyveket olvasnak évtizedes adtok állnak rendelkezésre. Mindegyik információ fontos előkészítése lehet egy-egy startégia döntésnek.

3. Mintavétel. Ezt jelenti, hogy nem kell a teljes képet látnom ahhoz, hogy le tudjak vonni következtetéseket, elég csak egy kis szelete. Vagyis, ha kiválasztok, teszem azt egy tucat könyvtárat, ahol biztos vagyok a mérések pontosságában úgy valós adatokat kapok, akkor jó eséllyel ki tudom szűrni ahol hasisztika van. Pl. ha a minta alapján az látszik, hogy egy kölcsönzésre jutó könyvek száma egy állandó érték, kis kilengéssel, akkor ahol ettől jelentősen eltér, ott már lehet gyanút fogni. Vagy pl. a regisztrált olvasó és az aktív olvasó közötti tapasztalati arányszámtól való eltérése is beszédes? stb. (folytatjuk)

Az Országgyűlés elnöke által alapított Nagy Miklós-­díjat idén Ramháb Máriá­nak, az Informatikai és Könyv­tári Szövetség elnökének, a kecskeméti Katona József könyvtár nyugalmazott igazgatójának adományozták. Az elismerést a napokban vehette át a díjazott Kecskeméten.
Az Országgyűlés elnöke az Országgyűlési Könyvtár fennállásának 150. évfordulója alkalmából alapította meg a Nagy Miklós-­díjat. Az elismerést minden év novemberében annak a személynek nyújtják át, aki magas színvonalú szakmai munkájával kiemelkedően segíti a könyvtár tevékenységét, gyűjteményének építését vagy szakmai projektjeit.
Az idei díjazott Ramháb Mária, a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár nyugalmazott igazgatója, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke, a hazai könyvtári élet egyik meghatározó alakja, aki a könyvtári munkája mellett évtizedek óta jelentős részt vállal a szakmai közéletben.

Ugyan a járványhelyzet most megengedi, hogy a könyvtárak nyitva tartsanak, a Csorba Győző Könyvtár mégis tovább üzemeltette népszerű futárszolgálatát, mely lehetővé teszi az olvasni vágyók számára, hogy 500 forintért házhoz rendeljék kedvenc köteteiket. A Könyv(fu)tár hamarosan jól megérdemelt téli pihenőre megy, így érdemes előrendelni.
A szünet előtti utolsó kiszállítás várható dátuma december 15-e, a pihenő utáni első kiszállítás várható dátuma pedig 2022. január 12-e.
A szolgáltatás igénybevételének szabályairól IDE kattintva lehet tájékozódni. Részletekről a konyvfutar@csgyk.hu e-mail-címen vagy telefonon, a 72/324-001-es számon, hétköznap 10-16 óráig érdeklődhetünk.

1866-ban Siófokon könyvtárat alapítottak. Ez már önmagában is nagy szó, hiszen mindez még a kiegyezés előtt történt, a neoabszolutizmus korában, a porosz-osztrák háború hatására. Siófok lakosságának fontos volt a jótékonykodás, az adakozás, mindemellett lelkesen és élénken támogatták a kultúrát. A könyvtár alapítása nemcsak azt mutatja, mekkora csodákra képes a gondolatok teremtő ereje, az összefogás ereje, de bizonyítja azt is, hogy van értelme az együttműködésnek.
1873-ban - többek között - önképző céllal jött létre a siófoki izraelita népiskola ifjúsági olvasóköre. Könyvtárat állítottak föl. Gyermekújságokat járattak. A segélyezést pedig továbbra is fontosnak tartották - írja Pusztai Fruzsina (Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház, Siófok).

Több kerek évfordulót is ünnepel a Siófoki BRTK Könyvtár. Tíz éve költöztek új épületbe. Jogelődjét, a Siófoki Községi és Közművelődési Könyvtárat pedig 75 évvel ezelőtt, 1946-ban alapították. Mindez elegendő okot szolgáltatott némi könyvtártörténeti kutatásra, mely - mint utólag kiderült - több kellemes meglepetést is tartogatott.
Pusztai Fruzsina: - A siófoki könyvtár történetével sokan foglalkoztak már. Ők az olvasási kultúra gyökereit a XIX. század végére, a siófoki Iparos Olvasókör alapításának idejére (1894) tették. Ám kutatásaim során igazi kuriózumokra bukkantam: a nem kevesebb, mint 155 évvel ezelőtt, 1866-ban alapított siófoki községi könyvtár nyomára, illetve a 148 éve, 1873 decemberében alapított siófoki izraelita népiskola ifjúsági olvasókörére, egyletére. Korábban egyikről sem volt tudomásunk, sem a községi könyvtárról, sem az említett ifjúsági olvasókörről. Méltatlanul a feledés homályába merültek.
Sem az 1866-ban alapított siófoki községi könyvtár, sem a siófoki izraelita népiskola ifjúsági olvasókörének későbbi sorsáról, tevékenységéről nincs egyelőre tudomásunk. Kétségtelen azonban, hogy alapításuk - még akár csírájában is - komoly, máig ható, a XXI. századra átívelő művelődéstörténeti jelentőséggel bír, s emlékük becses értéket képvisel nemcsak a szakmabeliek, hanem a helyiek számára is. (A vonatkozó tanulmány első része: Könyv, könyvtár, kultúra Siófokon a sajtó tükrében I. link (SiópArt, 2021/4.). A folytatás januárra várható.

Hannover közkönyvtára link honlapján és prospektusán egyaránt hirdeti óvodáknak szóló szolgáltatásait. Részletekben:

Rendezvények - képeskönyv-mozi és kamishibai link (a nálunk is ismert szolgáltatások), melyeket itt "katalógusból" kínálnak.

Speciális rendezvények és projektek
- könyvtári bicikli: a megpakolt közlekedési eszköz tartalmát a megrendelő óvoda kívánságai szerint állítják össze
- méhecske robot - robotikai bemutatókhoz
- MINT-médiadobozokban a matematika - informatika - természettudományok és technika területein használható kísérleti és oktatási eszközök kapnak helyet benne
- további egyedi rendezvények: bátorítják az óvodákat, hogy speciális kérésekkel álljanak elő.

Dokumentumkölcsönzés óvodapedagógusok számára
- ingyenes intézményi olvasójegy: bármely fiókkönyvtárból kihozható és bármelyikbe visszavihető dokumentumok
- képeskönyv-mozi: könyvtárosok segítenek a helyzetnek legmegfelelőbb készletek kiválasztásában
- szakirodalom és didaktikai dokumentumok: a könyvtári honlapról letölthetők a tartomány által készített módszertani anyagok, egyebek mellett pl.: hogyan építsünk beszélgetősarkot az óvodában link , vagy miként javítsuk meg óvodánk akusztikáját link
- tematikus médiadobozok: összeállítás projekthétre, vagy aktuális témákhoz, különféle dokumentumtípusokból. (ref.: MG)
- A vonatkozó fotókat ld.: link

2018 óta, országos szintű programokhoz csatlakozva, STEM [természettudomány, technológia, mérnöktudomány, matematika - Science, Technology, Engineering and Mathematics] oktatás zajlik Hargita megye több könyvtárában, a Kájoni János Megyei Könyvtár irányításával. (STEM: Science, Technology, Engineering, Mathematics, azaz: Tudomány, Technika, Technológia, Matematika).
Bedő Melinda, a STEM oktatási programok megyei koordinátora tájékoztatása szerint jelenleg 75 Hargita megyei, 10-12 éves gyerek vesz részt a Kájoni János Megyei Könyvtár által irányított és Hargita Megye Tanácsa által támogatott STEM oktatási könyvtári programokban. Az évek folyamán a szükséges eszköztár a Code Kids országos program keretében kapott készletekkel és pályázati finanszírozásokból nyert, valamint Hargita Megye Tanácsa jelentős anyagi támogatásával beszerzett eszközökkel bővült. A gyerekcsapatok a könyvtárban szerzett vagy fejlesztett villamossági, programozói és szerelői ismeretek birtokában, a Kájoni János Megyei Könyvtárból kölcsönzött eszközöket használva látványos projektek megvalósításán dolgoznak: csíkszeredai Mesterkék - vonalkövető jármű a természetvédelmi területek rombolásmentes látogatásáért; bélbori Lángelmék - akadálykerülő jármű a biztonságosabb közlekedésért; bögözi Robotzsaruk - irányított közlekedés a Mókavilág megőrzéséért; csíkszentgyörgyi Hurkoló Lurkók - Gedeon, a mechanikus gúnár az olvasás népszerűsítéséért; maroshévízi Top Robotok - digitális zongora Geoge Sbârcea maroshévízi származású zeneszerző emlékezetére. A járványügyi korlátozások miatt a csapattagok egyénileg szerelik össze a Kájoni János Megyei Könyvtárból kölcsönzött alkatrészeket, és távmunkával programoznak. A STEM tevékenységekhez csatlakozott gyerekeket a korlátozások feloldása után újabb vonzó eszköz várja a könyvtárban, egy Hiwonder H3P humanoid robot. További jó hír, hogy kevesebb mint fél év múlva újabb kezdőcsapatok foglalkoztatását tervezik. (via ReMeK-e-Hírlevél)

A személyes adatokkal kapcsolatos műveltség (privacy literacy) az információs műveltséghez kapcsolódik, így a könyvtárak a magánélet megzavarásával szembeni fellépés színhelyei lehetnek. A magánszféra védelme a modern könyvtárosság egyik központi eleme az Egyesült Államokban. A vele kapcsolatos gondolkodás 1886-ban kezdődött, majd a könyvtári jogok nyilatkozatának (Library Bill of Rights) kiadásával folytatódott 1939-ben. Az Amerikai Könyvtáros Egyesület (ALA) 2001-2002-ben hagyta jóvá a magánélet védelmére vonatkozó hivatalos értelmezést. A felsőoktatási könyvtárosok 2000-ben szintén kodifikálták az adatvédelmi értékeket; az adatvédelem azonban nem szerepelt a 2001-ben elfogadott információs műveltségi célkitűzések és kompetenciaszabványok között, és a keretrendszer 2016-os elfogadásáig hivatalosan nem került be a felsőoktatási könyvtári oktatási gyakorlatba.
A könyvtári szakirodalom főként az olvasók jogainak védelmével foglalkozik, a személyes adatokkal kapcsolatos műveltség gyakorlati alkalmazásaival ritkán találkozunk. 2019-ben ezért online felmérést végeztek azoknak a felsőoktatási könyvtárosoknak a körében, akik munkakörük részeként oktatási feladatokat látnak el. A felmérésre 118 kitöltött kérdőív érkezett vissza, ebből 82 esetben minden kérdésre kaptak választ. Említést érdemel, hogy a válaszadók 35%-a egyáltalán nem érinti a személyes adatokkal kapcsolatos műveltséget a képzéseken. A többi esetben a három leggyakrabban tárgyalt téma a magánszférához kapcsolódóan a szűrőbuborékok és a visszhangkamrák, a célzott reklámok, valamint a cenzúra problémája volt. A szerzők úgy látják, hogy ezek egy része az álhírjelenségeknek, illetve az álhírek információs műveltségi oktatásban való megjelenésének tudható be. A használóképzés előadások, bemutatók, nagycsoportos és kiscsoportos megbeszélések formájában valósult meg, és a válaszadók olyan szempontokat és értékeket említettek motivációként, mint a szakmai etikai kódex (68%-kal), az ACRL információs műveltségi keretrendszere (64%-kal) és a hallgatók érdeklődése (42%-kal). A felmérés tanúsága szerint a többség elégedetlen a témakör oktatásával az intézményében, az okok között pedig az időhiányt, a szakértelem hiányát és azt a tényt nevezték meg, hogy a személyes adatokkal kapcsolatos műveltség nem számít prioritásnak az információs műveltségi oktatáson belül. (A személyes adatokkal kapcsolatos műveltséget fejlesztő használóképzés a felsőoktatási könyvtárakban: múlt, jelen, jövőbeli lehetőségek; ref.: Koltay T.)

2021. november 2-án szórakoztató játékot indított link a városi könyvtár a Könyv évében, Székelyudvarhelyen. A könyvkeresés a székelyudvarhelyi önkormányzat által, 2019-ben kiadott könyvből inspirálódott, amely a 30 éve szabadon címet viseli. Az említett kötetben alkalmazott technikához hasonlóan, a könyvtár feladatsorozata is a kiterjesztett valóság technikájára épül. Tiszta sci-fi, éés: bármikor beléphetsz, ha játszani van kedved!
Szőcs Endre könyvtárigazgató bevallotta, hogy a 30 éve szabadon című könyvnek köszönhetően találkozott először olyan kiadvánnyal, ami a szövegeken és a képeken túl önmagában sokkal többet is jelenthet. A kiterjesztett valósággal ellátott képsorozatokat szóra lehet bírni, és egy applikáció segítségével meg lehet eleveníteni. A könyvtár igazgatója megragadta a lehetőséget, és bedobott egy olyan játékot, ahol a könyv mint információszerzés és a mobiltelefon mint modern digitális világ találkozik egymással.
A vetélkedő nincs korosztályhoz kötve, viszont nem kimondottan gyerekjáték: a feladatok és a kérdések nem kisgyerekeknek szólnak, inkább középiskolás diákokat, illetve felnőtteket céloznak meg - hívta fel a figyelmet a feladatok nehézségeire az igazgató.

Nagy Mária a megyei könyvtár munkatársaként 27 évig szervezte a könyvtárhasználati vetélkedőt, napjainkban a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltárának munkatársa
A Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete 1990-ben alakult újra, hogy a helyi szervezeteket összefogja és képviselje, valamint elősegítse szakmai fejlődésüket. Nagy Mária már ekkor tagja volt a szervezetnek. Harmincnyolc évnyi szakmai munkáját az Országos Könyvtári Napok alkalmából tartott szakmai eseményen ismerték el.
- Egy könyvtárosnál fontos a jó kommunikációs készség, az informatikai ismeretek, valamint egyre jobban előtérbe kerül a nyelvtudás is - mondta el a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltárának munkatársa, aki mindig élen jár a különböző programok szervezésében, legyen szó akár a hallgatók, akár a környéken élő fiatalok és idősek megmozgatásáról. A megyei könyvtár munkatársaként 27 évig szervezte a töretlen sikernek örvendő könyvtárhasználati vetélkedőt a helyi fiataloknak, az egyetemi könyvtár dolgozójaként pedig a Kutatók Éjszakájának programjaiban és a nyári gyerektáborban is segédkezik.
- Azért szeretem a munkámat, mert emberekkel foglalkozhatom és főleg segíthetek másoknak. Nagyon sokrétű a munkánk, mindig követni kell a változásokat, a napi hírektől kezdve az új könyveken át a legfrissebb technikai megoldásokig. Remélem, sok hallgatónak, oktatónak tudtam segíteni. A munkám során sok íróval, művésszel is kapcsolatba kerültem, és számos felejthetetlen élménnyel gazdagodtam. Szenvedélyem az olvasás, amit a vetélkedőkkel talán a gyerekkel is sikerült megszerettetni.

Újabb béremelésről rendelkezett egyik hétfő esti határozatában a kormány: nőni fog a kulturális intézményekben dolgozók bére és a vízügyi dolgozók is magasabb fizetésre számíthatnak. Előbbiek egységesen 20, utóbbiak differenciáltan, akár 50 százalékos emelést kapnak.

Ezúttal nem pótlékokat emeltek, mint a közelmúltban a bölcsődei dolgozók, a sérült gyermekeket gondozók és a pedagógusok esetében, hanem a bérek lesznek - beépülő jelleggel - 20 százalékkal magasabbak január 1-től a kulturális intézményekben.

Az emelés "az alapbér, valamint a bérpótlék és egyéb bérelemek együttes bruttó összegének, továbbá az illetmény - ideértve a fizetési osztály és a fizetési fokozat szerint megállapított illetményt, a munkáltató döntésén alapuló illetményrészt, az illetménykiegészítést, az illetménypótlékot és a rendszeres keresetkiegészítést - bruttó összegének" és a 2022. január 1-jétől érvényes minimálbérnek az alapul vételével történik.

A kormány hétfő este közzétett rendelete vonatkozik a levéltári, "a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről" szóló és az előadó-művészeti törvény szerinti intézményekben vagy azon kulturális közfeladatot ellátó szervezetekben dolgozókra, amelyek a központi költségvetésből rendszeres támogatásban részesülnek. Azok is megkapják az emelést, akik közalkalmazottként végeznek "kulturális tevékenységet". Az egyházi intézmények és szervezetek állami támogatást kapnak, hogy ők is többet fizethessenek a munkatársaiknak.

A Covid19 2020 tavaszi és nyári szemeszterében az amerikai Georgia Southern University Zach S. Henderson Könyvtárának link olvasószolgálati osztályát is kihívás elé állította. Módosítani kellett a működésmódon, illetve a campuson és az államban elérhető szolgáltatások körén.
Első intézkedésként meghosszabbították a már kikölcsönzött dokumentumok és eszközök (pl. laptopok) lejárati idejét a szemeszter végéig. Erre azért is volt szükség, mert az egyetemi hallgatók egy része az online oktatás idejére elköltözött. A könyvtár az egyetem jogi osztályával közösen felmérte a kötelező irodalom méltányos használaton alapuló digitalizálásának lehetőségeit, aminek eredményeképpen a PDF-eket korlátozott módon tették elérhetővé az adott kurzus hallgatóinak. A költségvetési forrásokat a távoktatást támogató dokumentumok gyarapítására összpontosították, emellett távkölcsönzést is biztosítottak postai vagy személyes átvételi lehetőséggel. (A legnagyobb nehézséget a hallgatók postacímének megállapítása okozta.)
A digitális eszközökben hiányt szenvedő hallgatóknak - az egyetem kérésére - a könyvtár egy időpontfoglaló rendszer segítségével tette lehetővé a személyes számítógép-használatot: a járványügyi szabályok betartása mellett az országban kivételesen hamar újonnan kinyitó könyvtárba egyszerre 10 fő mehetett, kétórás idősávokban. A könyvtárban már korábban is volt lehetőség laptopok kölcsönzésére, ám ezek iránt a járvány alatt megugrott az érdeklődés, az egyetem ezért további eszközöket biztosított, melyeket személyesen és postai úton vehették át a rászoruló hallgatók. (Az eszközök biztonságát speciális dobozok és postai biztosítás garantálták.) (Navigálás a Covid19 légörvényében: esettanulmány az olvasószolgálat működtetéséről egy globális pandémia során; (ref.: Molnár Bence)

A Policy Solutions rendszeresen vizsgálja a magyar társadalom változásait, hangulatát. A mostani kutatásuk, amelynek Lélekben a járványon túl címet adták, a negyedik hullám idején készült. A beszélgetés során az egyik legfontosabb kérdés amit érintettünk, az a problémáink megítélése, és rangsorolása. Ezt a vizsgálatot évek óta elkészíti az intézet, így van egy összehasonlítási alapunk a 2020 járvány utáni és az az előtti Magyarországgal.
A legfőbb változás, hogy egyértelműen előre törtek azok az ügyek, amelyek anyagi értelemben érdeklik a társadalmat. A legtöbben azt gondolják, hogy a magas megélhetési költségek, és az alacsony bérek jelentik a legfőbb problémát. A harmadik helyen az egészségügyi rendszer problémái vannak.
Ebben a három elemben nincsen különbség az ellenzéki, a kormánypárti és az ún. bizonytalan, azaz párt nélküli szavazók között. Ez mutatja azt is, hogy például egy kormánypárti szavazó is látja az erőteljes egzisztenciális kihívásokat, ennek ellenére szavazatát ott tartja, akivel szemben lényegében kritikája van.

A beszélgetés második felében a kutatásnak azt a részét beszéltük át, amely az összeesküvés-elméletekre való fogékonyságot mutatja. A kutatás módszertana ebben úgy működött, hogy voltak állítások, amelyek kapcsán 1 és 10 között kellett állást foglalni a válaszadóknak. Ezzel a kétkedés lehetőségét is ki tudta fejezni a megkérdezett, és nem kellett polarizált véleményt felvállalnia.
Érdekes, hogy olyan állításra, minthogy nem is létezik a koronavírus, mindössze 46% mondta, hogy ez biztosan nem igaz. 26% inkább határozottan mondja, hogy nem ért egyet ezzel, de már benne van a kétkedés magja (2-5 értéket adott a skálán), 19%-a a társadalomnak inkább nem hisz ebben, míg 2%, aki abszolút tagadja a vírus létezését. Az is szembetűnő, hogy 7% nem vállalta fel ebben véleményét.
Ennél is több "kétkedőt" találunk, ha például olyan állítást vizsgálunk, hogy az oltásokat azért fejlesztették ki mert az ezáltal okozott meddőség a népességszabályozás eszköze. Ezt már csak a társadalom 31%-a zárta ki teljesen, míg 25% inkább egyetért, vagy teljesen egyetért ezzel az állítással.

Hétfőn helyezték el a Beruházási Ügynökség BMSK Zrt. beruházásában Szekszárdon megvalósuló új tudásközpont alapkövét. Korábban már beszámoltunk arról, hogy az interaktív könyvtár és levéltár kivitelezését a ZÁÉV Építőipari Zrt. végzi el.
Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára közös épületben történő elhelyezése révén olyan új, szolgáltató szemléletű tudásközpont jön létre a volt szekszárdi laktanya helyén, amely meg tud felelni a könyvtári és levéltári feladatellátás 21. századi követelményeinek. Az épület engedélyes és kiviteli terveit az Építész Alkotóműhely Kft. készítette.
A teljeskörűen akadálymentesített, többfunkciós, "L" alakú közhasználatú építmény központi aulájából mind a felnőtt könyvtár, mind a levéltár funkció elérhető. Az aulához kapcsolódik majd ruhatár, kávéház, szociális blokk, egy legalább 200 főt befogadni képes rendezvényterem, illetve a gyermek könyvtárat is innen lehet megközelíteni.
Elhelyeznek egy 778 négyzetméter alapterületű, kétszintes tömörraktárat, amelyet beépített síneken és elektronikusan mozgatható irattári tároló állványrendszerrel látnak el, összesen 2923 polcfolyóméter tárolási kapacitással.
A fenntartható működést napelem panelek támogatják. Az I. emeleten közösségi teret, előadó és oktató termeket, felnőtt könyvtárat, irodákat és kiszolgáló helyiségeiket helyezik el. A II. emeletre felnőtt könyvtár, irodák és kiszolgáló helyiségeik kerülnek. Az épületben emellett négy felvonót is elhelyeznek.
Az intézmény környezetében szolgáltatások és rendezvények kitelepülésére alkalmas zöldterületet, parkot alakítanak ki, a környezetrendezés során 5200 négyzetméter zöldfelület létesül. Az ingatlanon 62 felszíni parkolót és 30 kerékpártárolót helyeznek el. A tervezett épület bruttó beépített alapterülete 3551 négyzetméter. Továbbá az épület tetőfelületére 3×152 darab napelem panelt is terveznek összesen 150 kWp teljesítménnyel.



Kiemelt terület rehabilitációja történik meg
Az eseményen Juhász Roland, állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár kiemelte:

különleges intézmény alapkövét helyezik ma el, hiszen a könyvtár és a levéltár együtt egy új minőséget létrehozva, tudásközpontként is fog működni. A két intézmény összekapcsolásával szolgáltató szemléletű tudásközpont jön létre, mely megfelel a modern kor követelményeinek. Az új épületben a könyvtár és a levéltár működése racionálisan, összehangoltan szervezhető meg.

Tandori Dezső hagyatékával gazdagodott az Apor Vilmos Katolikus Főiskola, miután az örökösök több mint 6400 kötetet adományoztak a Kossuth-díjas magyar költő, író, műfordító és felesége, Tandori Ágnes könyvtárából a váci felsőoktatási intézménynek - közölte az Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
Tandori Dezső 2019-es halála és felesége, Tandori Ágnes egy évvel később bekövetkezett halála után az örökösök úgy döntöttek, hogy a házaspár könyvtárának jelentős részét, 6413 kötetet az Apor Vilmos Katolikus Főiskolának adományoznak. Kérésük az volt, hogy az átadott könyvek maradjanak egyben és a gyűjtemény legyen kutatható.
Az intézmény a köteteket egy külön, erre a célra speciálisan átalakított, zárható polcrendszerrel ellátott helyiségében helyezte el, amelyet dedikáltan Tandori Dezső és Ágnes hagyatéknak neveztek el. A helyszín azért is szimbolikus, mert Tandori Ágnes gyermekkorának jelentős részét Vácon töltötte testvéreivel.
"Tandori Dezső könyvtárának megőrzésénél fontos szempont volt, hogy egyben maradhasson a könyvtár, hiszen így tudunk igazán teljes képet alkotni arról, milyen könyvek ölelték körül Dezsőt, milyen könyveket olvasott" - idézi a közlemény Tandori örököseit.
A könyvek a házaspár legendás Lánchíd utcai lakásából dobozokban érkeztek a főiskolára. Jelenleg a katalogizálás zajlik, ami várhatóan jövő decemberre zárul le. A gyűjtemény előzetes időpont-egyeztetéssel addig is látogatható.
A katalogizálás során sok olyan kötet is előkerült, amelyet az írónak dedikáltak a magyar irodalom jelentős alakjai, így például Esterházy Péter, Háy János vagy Ágh István. Az egyik kötetben, amely a díszmadarakról szól, Tandori személyes jegyzetei láthatók.

Esélyes, hogy így, a konkrét ötlet nem túl nyerő, de érdemes elgondolkodni ennek szakmai-racionális megoldásán. (MG)
- Gigantikus adatbázist építene az MTÜ az ország összes büféjének forgalmából. - Ha minden jól megy, 2022. július 1-jétől a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökségnek (MTÜ) napi szintű információi lesznek arról is, hogy például a békéscsabai vasútállomással szemben, az OBI barkácsáruház parkolójában található Zebra büfében hány lángos és hamburger fogyott, de azt is tudhatják majd, hogy a balatonszemesi Zacc kávézóban a kávé vagy a pálinka a népszerűbb a betérő vendégek körében.
Ez maga az adatvezérelt turizmus. Még június 25-én jelent meg a turisztikai törvény módosítása, amely szerint november 1-jétől már nemcsak a szálláshelyeknek, hanem a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók üzemeltetőinek is regisztrálniuk kell a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltatási Központ (NTAK) rendszerében.
Ha valakinek nem lenne világos, hogy a kormánynak miért van szüksége például a rengeteg hazai büfé adataira, annak az MTÜ a segítségére sietett, amikor október közepén közölte: Az átállás után látjuk a vendéglátóhelyek kapacitásait, a kihasználtságot és a főbb fogyasztási kategóriákat, mindez érdekes összefüggésekre világít rá. Az attrakcióknál látható lesz, mikor milyen típusú jegyet vásárolnak, mivel fizetnek, és a jegyet mikor használják fel.
A napi forgalmi adatot bizonyosan be kell küldeni, de a részletesebb számok köréről később értesítik a regisztrált vendéglátókat. Az biztos, hogy irgalmatlan mennyiségű adatról van szó.
Támpontot jelenthetnek a szálláshelyek, a szállodákat és panziókat ugyanis 2019 óta rákötötték az NTAK rendszerére. Itt a legfontosabb turisztikai mérőszámokat lehet látni, azaz hogy hány turista, melyik országból, hány napot tölt az adott szálláshelyeken, milyen szolgáltatásokat vesz igénybe, mennyi pénzt költ. Tehát lehet tudni például, hogy egy 53 éves svéd állampolgár 5 ezer forintot költött a szállodai vacsorára és 15 ezer forintot a szállásra egy hajdúszoboszlói négycsillagos hotelben. De nemcsak az állam figyeli a szálláshelyeket, hanem a szálláshelyek is figyelhetik egymást: név szerinti bontásban nem látják a riválist, de össze tudják hasonlítani foglalási adataikat más hasonló besorolású helyek adataival.

Amikor a cenzúráról beszélünk, akkor jellemzően valamilyen állami hivatal jelenik meg a fejünkben, ahol a cikkekből kihúzzák a kellemetlen mondatokat. Pedig a cenzúra jellemzően sokkal sunyibb formában van jelen a mindennapjainkban. A Vígszínház döntése kiváló illusztráció arra, hogy miért vált általánossá ebben az országban a "nem szól szám, nem fáj fejem" szörnyű gyakorlata. (Mérték Médiaelemző Műhely)

Az ügyben csak a vizsgálatok lezárulta után várható bármiféle előrelépés, a színház pedig újra kijelentette: a művész posztjában elhangzott vádak nem állják meg a helyüket.
A Vígszínház társulatának tagja, Wunderlich József a múlt héten hosszú, nyilvános posztot tett közzé a Facebook-on, amiben arról írt, hogy munkáltatója a koronavírus-járvány miatt alapvető óvintézkedéseket sem vezette be, így a társulat tagjai folyamatos veszélynek vannak kitéve. Hamarosan csak ismerősei számára látható gondolatait Rudolf Péter, a színház igazgatója szinte azonnal cáfolta.
A színész később egy másik, a nagy nyilvánosság számára szintén csak rövid ideig látható Facebook-posztot is közzétett, amiben azt állította, egy kolléganője azért nem kapott szerepet, mert nem akart a színpadon vetkőzni.
A hírek szerint Wunderlich később mindkét eset miatt bocsánatot kért kollégáitól, az ügynek azonban volt további következménye: a szerdai előadáson már egy beugrós színész helyettesítette, így felmerült a kérdés, hogy vajon színpadra léphet-e a közeljövőben, illetve az is, hogy milyen jövő vár rá a teátrumnál.

Szkennerek helyett sok esetben egy mobiltelefon is elég a dokumentum beolvasásához. A New York-Lehman College könyvtárosa arról számol be, hogy a hallgatók hiányolták a könyvtárban használható szkennereket. A szkennerek valóban népszerűek lettek, de nem problémamentesek. Az olcsóbb eszközök lassúak, így a diákok két óra közt nem tudták megoldani a fejezetek beszkennelését. Az eszközök rongálódtak, az alapbeállításaik sem feleltek meg.
A diákok a sorban állás helyett elkezdték használni a mobiljaikat a fejezetek kifotózására. Tippeket kértek a kamera helyett szkennelő alkalmazásra. Az appok fejlesztésére kb. 2010 óta fordítanak figyelmet a cégek. A cikk ezeknek az összehasonlításához ad szempontokat.
- Költségek: a legtöbb app ingyenes a reklámok megjelenítéséért cserébe. Az előfizetéssel eltünteti a reklámokat, OCR és export lehetőséget kínál. A könyvtárosnak érdemes a biztonsági szempontra felhívni a figyelmet, milyen előnnyel jár a reklámmentes verzió.
- Beolvasási gyorsaság és egyszerűség. Különösen fontos, ahol hosszú fejezeteket szoktak szkennelni, és nincs idő egy app kiismerésére.
- Kép tisztasága: könyvtári lámpák fényének kiszűrése miatt fontos, főleg a fényvisszaverő papíron.
- Fájl kompatibilitás: a legtöbb most már tud PDF-et, ami jól használható utána.
- OCR: a képet olvasható szöveggé alakítja, hogy kereshető legyen.
- Képszerkesztő funkciók, pl. ferdeség korrekció.
- Felhős tárolás: nem foglalja a saját tárhelyet, több eszközről elérhető.
A szerző több alkalmazást is kipróbált az összehasonlítás miatt:
- Google's PhotoScan: a legtöbb androidos mobilon előre telepített, ingyenesen (reklámokkal) elérhető app. Egy fotó szkennelése kb. 30 másodperc. A beolvasás nem mindig sikerül jól elsőre, csak második vagy harmadik alkalommal. Az élek felismerése nem tökéletes, a tükröződés- és árnyékmentes szkennelés függ a fényviszonyoktól.
- Microsoft Lens: egy 11 oldalas dokumentum beolvasása 6 perc 25 másodpercbe telt. A végén felkínált "document filter" javított az árnyékokon. A szkennelés minősége nem minden dokumentumnál egyenletes. Nehézsége, hogy egészen az exportig nem ellenőrizhető a minőség, míg a PhotoScannél rögtön beolvasás után látható az eredmény. A fájl viszont több (microsoftos) formátumban kimenthető, pl. Word, PowerPoint, OneNote.
- Adobe Scan: gyors és könnyen használható, 15 oldal beolvasása kb. 6 percbe telt. Több formátumot támogat, köztük PDF-et és JPG-t. Emellett van nyomtató funkciója is. A dokumentum feldolgozás is gyors, már szkennelés közben próbálja felismerni a szövegeket.
A mobil szkennelés kevésbé pontos, mint a hagyományos, de gyorsabb és egyszerűbb. Könyvtárosoknak és olvasóknak is ajánlható. (ref.: Habók Lilla)

Kína az utóbbi években nagyon tetszetős könyvtárpalotákat épít. Számos látványos, külső jelét adja az információhoz, tudáshoz való hozzáférésnek. (MG)

- Háromezer, arcfelismerő szoftverrel turbózott kamera lesi az újságírók, külföldről érkezett diákok és egyéb gyanús elemek mozgását.
A nyáron közzétett tendert Henan tartomány vezetése írta ki, kifejezetten azzal a céllal, hogy a tartományba érkező gyanús elemeket - újságírókat, külföldi diákokat - figyeljenek meg. A 200 oldalas dokumentum szerint a tendert a kínai Neusoft nyerte el 5 millió jüanért, két hónapot kaptak a rendszer felállítására. A Reutersnek egyelőre nincs arra vonatkozó információja, hogy sikerült-e beüzemelni a hálózatot, a cég pedig nem válaszolt a megkeresésekre. A tender hivatalos dokumentációját azóta levették a netről.
A Guardian információi szerint a pályázat kitér arra, hogy a kameráknak fel kell tudniuk ismerni célszemélyeket akkor is, ha maszkban vagy szemüvegben vannak, és egy olyan adatbázist is létre kell hozni, melyben fotó alapján lehet keresni.
A rendszer működetetéséhez kétezer hivatalnok és rendőr kell, az újságírókat pedig három kategóriába sorolják (piros, sárga és zöld), attól függően, hogy a rendszerre mekkora kockázatot jelentenek. A tartomány rendőrsége riasztást kap, ha egy újságíró átlépi a tartomány határát, jegyet vált, vagy bejelentkezik egy hotelbe.
A Guardian arról ír, hogy az egyik amerikai kiberbiztonsági cég szerint a tender különlegessége, hogy kifejezetten az újságírókat célozzák a megfigyeléssel, és lényegében egy komplett stratégiát kapnak a hatóságok arra, hogyan kell gyorsan felkutatni és megakadályozni a sajtó munkatársait abban, hogy a dolgukat végezzék.

A 2021. december 3-án az Új Egyenlőség magazinban Világvége és klímaváltozás az irodalomban címmel Gébert Judit Selyem Zsuzsa íróval, irodalomtörténésszel, Az első világvége, amit együtt töltöttünk (Jelenkor Kiadó, 2020) című könyv szerzőjével beszélgetett.
A riportban kiderült, hogy melyek a legfontosabb klímaváltozásról szóló szépirodalmi szövegek, szeretünk-e ilyen történeteket olvasni; szó volt arról is, hogy miért is fontos megérteni a klímaváltozással és a világvégével kapcsolatos érzéseinket, vagy hogy miért fontos az állatok és a növények nézőpontja egy-egy ilyen történetben.

A klímaváltozás mint téma a szépirodalomban mára már külön csoporttá nőtte ki magát. A disztópia műfaji, illetve a science-fiction tematikus csoportján belül már megkülönböztetünk ún. cli-fiket, climate fiction vagy climate distopia besorolású műveket is. A Goodreads oldalain böngészve több listát is lekérhetünk, többek között ezt is: link

Szerencsére a gyermek- és ifjúsági irodalomban is megjelenik a klímaváltozás. Ez azért is fontos tény, mert egyre több pszichológus jelzi, hogy a klímaválság okozta depresszió jelenléte a fiatalok és a fiatal felnőttek körében ugrásszerűen megnövekedett. Sok kezdeményezés szól a szépirodalmi művek alkalmazásáról: hogy segítségükkel könnyebb beszélgetni a válság okozta feszültségekről, félelmekről.
A magyar ifjúsági irodalom is szolgál példákkal: Rojik Tamás Szárazság c. disztópiája (Tilos az Á, 2020) kifejezetten cli-fi regénynek tekinthető, Gáspár András Gáspár Föld 2 záróvizsga (Móra, 2020) c. regénye pedig az emberiség jövőjéről, a környezetvédelemről, a bolygónk és az élőlények iránt érzett felelősségvállalásról szól.

Boldizsár Ildikó mesekutató, meseterapeuta, író és szerkesztő hivatalos szerzői oldalán jelentette be a Mese című új szakmai folyóirat megalapítását, amelynek első lapszáma várhatóan 2022. március 10-én jelenik meg. A platform másik alapítója Luzsi Margó mesemondó és meseterapeuta, az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Gyermekkönyvtárának nyugalmazott osztályvezetője.
A Metamorphoses Meseterápiás Módszer megálmodója hírül adta továbbá, hogy a lapalapítás saját anyagi forrásukból valósul meg, és a rendelkezésre álló összeg az első négy szám nyomtatására lesz elegendő (a kezdetekben negyedévente fog megjelenni a folyóirat). A lap nyitott a mese mindegyik irányzatára, valamint minden olyan szakember számára, aki relevánsnak tartja a témát.
A missziónak nevezett kezdeményezés "elsődleges célja, hogy tájékozódási alap legyen azoknak, akik mindent tudni szeretnének a mesékről, valamint a meséket munkájuk alapjának tekintő műhelyekről és szervezetekről" - áll a közlemény folytatásában. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Kapcsolódó: Interjú Boldizsár Ildikóval, a Mese című folyóirat megalapításáról link