A Big Ten Academic Alliance (BTAA link ) 11 északi és közép-nyugati független amerikai egyetem konzorciuma, mely még 1958-ban alakult. Több mint 60 év együttműködés után, január közepén jelentették be következő lépésüket: a BIG Collection keretein belül, mindegyik intézmény könyvtári gyűjteményét egy nagy gyűjteményként fogják kezelni. - Írtuk egy éve a KIT-ben, a Library Journal nyomán.

- A BIG gyűjtemény hozzáférést biztosít majd a BTAA iskolák dolgozói és hallgatói részére a tagintézmények teljes könyvtári gyűjteményéhez, beleértve az archívumokban és speciális kollekciókban megtalálható anyagokat is.
A dékánok és igazgatók 2019 szeptemberében írták alá a megállapodást, miszerint fejleszteni fogják a gyűjtemény létrejöttéhez szükséges stratégiát, infrastruktúrát és szolgáltatásokat.
3 területre fókuszálnak: a rendszerekre, melyek szükségesek ahhoz, hogy létrejöjjön az együttműködés a gyűjtemények között; a stratégiák megvalósítására, melyek igazodnak az intézmények már meglévő stratégiáihoz; és a folyamatban lévő munkára, melynek célja egy mindenki által használt gyűjtemény létrehozása.
Mivel mindegyik könyvtár más technológiákat használ a katalógusához, nehéz feladat lesz egységesíteni őket. A jelenlegi elképzelés egy közös rendszer, mely együtt tud működni a különböző technológiákkal, így nem kellene lecserélni mindent egy új, közös rendszerre.
A kollaboráció jelentős területei lesznek a katalógusok, metaadatok, leírások, valamint a tudományos kommunikáció körüli döntések, a kollektív engedélyek, tantestületi publikációk, nyílt ösztöndíjak és a nyílt tudomány.
A munka a COVID előtt is fontos projekt volt, azonban a járvány miatt sürgősebb lett. Nyilvánvalóvá vált, hogy jelen helyzetben nagyobb szükség van az egyesített gyűjteményre, mint korábban bármikor. (ref.: Salamon Sára)

Pécs, Győr és Debrecen megyei hatókörű városi könyvtárai a koronavírus járvány következtében történt féléves bezárás utáni nyitáskor megosztották a látogatási és kölcsönzési adataikat egymással. Az automatikusan generált adataikat megosztják az OSZK és az EMMI illetékeseivel is. Pontosabban: a napi kölcsönzési adatok és ezek egyhetes mozgóátlagát. Hosszú távon cél, hogy a könyvtárak minél több adatát automatikusan lehessen feldolgozni, így követhetőbbé válnak a könyvtári rendszer finomabb rezdülései. Eddigi tapasztalatok Kovács Béla Lóránd (Debrecen) felsorolásában:
- összehasonlítottuk, hogy hogyan hat a kölcsönzésre az egy, illetve 3 ütemű vírushelyzet utáni nyitás?
- hogyan hatnak a zárvatartás ideje alatt is működő kölcsönzőautomaták a kölcsönzésre?

Az adatokat a több fiókkönyvtárral rendelkező megyei intézmények egyes részlegeik között is elemzik. Érdekes tapasztalat, hogy a kapott adatok szerint az országos változások meglepően azonosan hatnak a különböző könyvtárakra. Emellett a viszonylag ritkán előforduló eltérések is jól magyarázhatók a helyi sajátosságokból.

A vírus hatása jól kimutatható. Például: a pandémia kezdete óta 5-10%-kal csökkent a beiratkozott olvasók száma. Ugyanakkor az egy kölcsönzésre jutó dokumentumok száma 1,7-ről 2,3 dokumentumra emelkedett. Ez az érték a bezárásokat közvetlenül megelőző időben 4-5-re is felment.

A projekt következő állomása, hogy a három könyvtár három évre visszamenőleg hasonlítja össze adatait. Így pontosabb kép tárul fel a vírushelyzet könyvtárakra gyakorolt hatásáról. Amellett, hogy a felek előkészítik az IKR-ek adatainak statisztikai célú megosztási rendszerét.

Amikor 2020 márciusában a koronavírus-járvány miatt be kellett zárni a könyvtárakat, a könyvek elvitele, vagy házhoz szállítása mellett az online szolgáltatások kerültek előtérbe. Az Onleihe 2020-as adatai szerint az e-kölcsönzés és a streaming megsokszorozódott: 2020 márciusa és májusa között 3,7 millió digitális kölcsönzést regisztráltak. (2019-ben ez még csak 2,6 millió volt.) Több könyvtár a digitális térben szervezett felolvasást, programozási workshopot vagy olvasásnépszerűsítő programot. Ennek ellenére az első, majd a második, novemberben kezdődő lezárás is azt mutatta, hogy sok szolgáltatást a könyvtárak nem vagy csak részben tudtak digitális formában nyújtani, mivel a kisebb intézményekben nem állt rendelkezésre technológia, forrás és szaktudás, számos helyen pedig hiányzott a megfelelő infrastruktúra (szélessávú internet, wifi, korszerű hardver és szoftver) is.
A Német Könyvtárak Egyesülete (dbv; link ) a Jelentés a könyvtárak helyzetéről című dokumentum elkészítéséhez anyagi helyzetükről kérdezte tagjait. A települési könyvtárak 49%-a azt állította, hogy a meglévő költségvetése nem elegendő a digitális szolgáltatások bővítéséhez. A könyvtárak 47%-ának többletforrás kellene az infrastruktúra megújításához, 42%-uk pedig nem tudott a sajátos igényű célcsoportoknak (hátrányos helyzetűek, idősek, fogyatékkal élők, menekültek) oktatást biztosítani.

A járvány világossá tette, hogy a kulturális szektort további digitalizálással kell jobban felkészíteni a modern világ követelményeire, ezért a szövetségi kormány Neustart Kultur [A kultúra újraindítása] címmel 2020 júniusában programot indított a kulturális és a médiaszektor számára. A dbv a Bundestag és a szövetségi kultuszminisztérium képviselőivel való tárgyalások után elérte, hogy a könyvtárak és a levéltárak is bekerüljenek a programba. A 2020 őszétől futó WissensWandel [Tudásváltozás] program tízmillió euróval támogatta a könyvtárak és levéltárak digitális fejlesztését. (Eddig 190 projektet hagytak jóvá.) Az elmúlt időszakban kiderült, hol vannak még hiányosságok, mi lett a rendezvényekkel, hogyan alakult ki a könyvtári virtuális munka- és kutatókörnyezet, hogyan lehet egy analóg szolgáltatásból online, és hogyan lehetséges online elérhetővé tenni egy előadást, felolvasást, foglalkozást vagy megbeszélést. A program segítségével a könyvtáraknak és levéltáraknak digitális szolgáltatásokat és tudásátadási kínálatot, valamint a digitális és analóg szolgáltatások hibrid portfólióját kell megvalósítaniuk. (Pédják: ld. a cikkben) (Digitális átalakulás a könyvtárakban: a Német Könyvtárak Egyesülete programokkal támogatja a könyvtárak átalakulását, főleg a világjárvány idején;ref.: Murányi L.)

A digitális átalakulás évek óta fontos téma a könyvtárakban és az üzleti életben. Korábban viszont csak kis változások történtek. A pandémia kellett hozzá, hogy átfogó digitális transzformáció történjen. Például a videokonferencia, e-learning, streaming szolgáltatások, távmunka, telemedicina területén.
A változás nem csak IT projekt; hanem mindenkit érint. Az új technológiák elősegítői ennek. Az átalakulás minden olyan változást jelent, ami modern technológiával támogatott új üzleti modellhez kapcsolódik.

Az átalakulás előmozdítói pl. IT-feldolgozási teljesítmény növekedése, kommunikáció sebessége, automatizálás, robotika, kiterjesztett / virtuális valóság, gépi tanulás, big data, analitika, vizualizációk.
Az átalakulás mozgatórugói, pl. megnövekedett verseny, pénzügyi nyomás, felhasználói elvárások, a járvány által megváltozott körülmények. A digitális transzformáció lehetséges hatása a könyvtárban:
- A könyvtári termékek és szolgáltatások jövője több szcenárióban képzelhető el. A minimalista szerint a könyvtárak már most is jól automatizáltak, csak kis változások szükségesek. A mérsékelt nézet szerint nagy változásokat kell tenni, de kis lépésekben. A radikálisok a könyvtárakat AI-segítséggel manipulált, automatizált elektronikus szöveggyűjteményeknek tekintik. A szélsőségesek szerint könyvtárak sem lesznek, csak a tudást tartalmazó, extrém kvantumszámítási teljesítményű intelligens gépek, amelyek képesek új ötletekkel is előállni.
- Digitális javak: a könyvtárak vonatkozásában is a big data "5V" elvével írhatók le: értékes (value), különböző formátumú információk (variety), nagy mennyiségben (volume), megbízható tartalommal (veracity), gyors adatfeldolgozással (velocity). Például a Library of Congress 170 millió elemet tartalmaz, az Amazon 50 millió könyvet tart számon, a Google 56,5 millió weboldalas gyűjteménnyel rendelkezik.
- A könyvtári folyamatokra gyakorolt hatás és a működési agilitás szükségessége. Alkalmazkodás a folyamatosan változó üzleti követelményekhez, a könyvtárak erősségeivel és lehetőségeivel.
- Ügyfélközpontúság: az információ visszakereshetőségnél és a dokumentummenedzsmentnél is fontosabb. Meg kell tudni hallgatni az igényeket, személyre szabott szolgáltatások kellenek, ügyfélelégedettség és ezek folyamatos mérése. A cél a hosszútávú kapcsolat a felhasználókkal.
- A könyvtári munkaerővel szemben támasztott új követelmények, pl. digitális írástudás vagy műszaki ismeretek, az információs és kognitív túlterhelés kezelése, rugalmasság és alkalmazkodóképesség, egész életen át tartó mikrotanulás és személyes fejlődés, érzelmi intelligencia és szociális készségek.
A könyvtárak már sok változáson keresztülmentek, de mindig vannak elsajátítandó készségek. A rendelkezésre álló technológiának a könyvtárhasználókat kell szolgálnia. Folyamatosan javítani kell a minőséget, és gyorsabb könyvtári szolgáltatásokat kínálni. (ref.: Habók Lilla)

Múlt heti anyagunkban - Kik érdekeltek / ellenérdekeltek a könyvtárak stratégiai megújulásában? - nézzük újból - röviden, empirikusan felvázoltuk a könyvtárosok, könyvtárhasználók, könyvtárszakmai vezetők, könyvtárfenntartók és a kormányzat megtapasztalható attitűdjeit a könyvtárakkal kapcsolatban. Mivel nincsen ismert könyvtári stratégia, nem kerültek bele a lehetséges könyvtári irányok. Most - szintén empirikusan felvázolunk néhány lehetséges, 5-10 év alatt megvalósításra érdemleges irányt.
- a könyvtárak bevonása társadalmi ügyek megoldásába, a könyvtári hálózat, bizalom és szakértelem kihasználásával (vö.: link )
- a kormányablakok funkcióinak részbeni támogatása, átvállalása (vö.: link )
- ügyfélszolgálati hálózat és találkozási pont: "megbízható hely", más közszolgáltatók, hivatalok, hatóságok számára is
- oktatási és ismeretterjesztési funkciók bővítése, olyanoké is, melyeket ma a Digitális Jólét Program lát el; országos szinten: Tananyag clearinghouse
- kisebbségek, bevándorlók, hátrányos helyzetűek támogatása (vö.: link )
- tudatos közösségfejlesztés (vö.: link )

Veszélyek:
1. ciklusonként újrainduló közkönyvtárközeli projektek (Teleház, e-Magyarország, DJP). Lehetséges okok: a könyvtári döntéshozók nem képesek
- vonzó víziót összeállítani a kormányzat részére
- a könyvtárakat hatékony és eredményes rendszerré formálni,
ezért a mindenkori kormányzat a közkönyvtári hálózaton kívül teremt új, a könyvtáraknak részben legalábbis konkurens információs funkciókat. A felsőoktatási és iskolai könyvtárak más jellegű gondokkal szembesülnek.
2. egy könyvekre alapuló Netflix-jellegű szolgáltatás és a tényleges automatizálás kiválthatja a könyvtárak jelenlegi funkcióinak nagyobb hányadát.

Hannover könyvtárában szóróanyag mutatja be a Lesestart programot (weboldalon: link ). A honlapon bővebben is elérhető ismereteket a szóróanyag - Koragyerekkori olvasásra nevelés a közkönyvtár segítségével - tömören közli. Nézzük a legalapvetőbb ismereteket, melyek gyakran nem túl felkészült szülők kezébe kerülhetnek:
"Babák és könyvek - már ebben az életkorban?
- A könyvek és a beszélgetés segít gyerekének a nyelv játékos elsajátításában. Amit gyermeke most megtanul, egész életében hasznára lesz.
- A felolvasás még korai lenne. De már érzékeli és megkülönbözteti a képeket, hangokat és formákat. És mindenre kíváncsi, ami környezetében megjelenik.
- Gyermeke rámutat a könyvek képeire és megpróbálja megnevezni amit lát, illetve összekötni azt az általa ismert dolgokkal. Így kezd el gyakran "beszélgetni", tanulja kifejezni magát, növeli szókincsét.

Mit tehet ön?
- Teremtsen kellemes környezetet, ölelje meg gyerekét, vagy ültesse ölébe. Beszéljen arról, mit lát a könyvoldalon, tegyen fel kérdéseket, akár úgy is, hogy eleinte ön is ad választ rájuk. Hagyja, hogy gyereke válasszon könyvet akkor is, ha a gyermek mindig ugyanazt ragadja meg. Számára az ismerős, és az ismétlés segít a beszéd fejlődésében.
- Legjobb, ha minden nap azonos időpontban olvas. Így kisebb rituáléhoz szoktatja gyermekét. Ideális mondjuk fél óra, de a rendszeresség fontosabb, mint az időtartam. Ne feledje, hogy viselkedésével mintát ad gyermekének. Mutassa meg neki, hogy az olvasás önmagában is élvezet.
- Annyit beszélgessen gyermekével, amennyit csak tud. Így nap mint nap új szavakat tanulhat, amelyeket elraktároz, felismer és később fel is használ. Mutassa mag neki, hogy öröm és élvezet az olvasás. Így később könnyebbé lesz számára az iskola."

A szórólap természetesen felsorolja, milyen módokon segít a könyvtár a fiatal szülőknek:
"- A közkönyvtáraknak általában van gyerekrészlege életkorok szerinti kínálattal, közöttük keménylapos és bababiztos könyvekkel.
- Találkozhat gyermeknevelési tanácsadóval is, aki felkészült a gyerekgondozás, nevelés és fejlesztés kérdéseiben.
- Gyakoriak a gyerekeknek és szüleiknek kínált programok.
- Kérdezze meg a könyvtárban, milyen kínálatuk van fiatal családok számára.
- További információt talál az Alsószászországi Lesestart (olvasáskezdés) könyvtárairól, tippek könyvekhez és felolvasáshoz stb.: link

Az Alsószászországi Könyvtári Központ Lesestart-koncepciója: link (ref.: MG)

A lézerhárfa a mai napig különleges és hihetetlenül látványos hangszer, már `77-ben használták, és Jean-Michel Jarre francia zeneszerző tette népszerűvé - mondja a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója. Ez a hangszer lézersugarakat bocsát ki, amelyeket ha megszakítunk, az eszköz érzékeli, és hangokat ad ki. Persze, különbözik a klasszikus hárfától, hiszen ez számítógép-vezérelt, tehát be lehet állítani, hogy milyen hangot adjon ki, így például kutyaugatást is tud. "A lábító segítségével az oktávokat jobbra-balra lehet majd mozgatni, így hiába, hogy csak kilenc lézerszál van, egy teljes zongora áll a rendelkezésünkre, nyolc oktávval" - magyarázza.
A lézerhárfa mellett még további kilenc különleges hangszert lehet majd kipróbálni a könyvtárban, többek közt a világ egyik legelső elektronikus hangszerét, a teremint, amit pusztán gesztusokkal lehet megszólaltatni anélkül, hogy magát a hangszert megérintenénk.
Ezeket a hangszereket a tengerentúlról, Ázsiából, Nagy-Britanniából rendelte a könyvtár, de akad olyan is, ami csak márciusban fog megjelenni, ám az intézmény már feliratkozott rá, csak annyit tudtunk meg róla egyelőre, hogy "egy egészen friss, különleges kis huncutságról lesz szó".

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára nemrég egy 50 tételből álló listát tett közzé arról, hogy milyen kulturális beruházásokat köszönhet az ország a Fidesz-kormánynak. A parlamenti képviselő ezzel szándékozott bizonyítani, hogy sokat tesznek a magyar kultúra védelméért és erősítéséért. Megnéztük ezért a felsorolt beruházások költségét, valamint azt, hogy mely cégek voltak a kivitelezők. A fellelhető dokumentumok és cikkek alapján az említett ötven beruházás összesen 255 milliárd forintot tesz ki, miközben csak a Puskás Aréna 190 milliárd forintba került. Az is kiderült, hogy a megbízások jelentős része és az arra fordított állami adóforintok több, mint fele kormányközeli cégeknél landolt.

A listában két könyvtári tétel is szerepel:
- Megújult a tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtár link 2.600.000.000 (link )
- Megújult A Művelődés Háza és Könyvtára Sárospatakon link 2.300.000.000 (link )
A listában szereplő értékeket egyrészt politikusok, intézményvezetők nyilatkozataiból, másrészt közbeszerzési dokumentumokból gyűjtöttük ki. Azért tettünk így, mert adatgyűjtési munkánk közben feltűnt, hogy sok beruházás "láthatatlan drágulásokat" is tartalmaz. Azaz: a közbeszerzésekben található összegek nem mindig egyeznek meg azzal, amit a kormány vagy az adott illetékes hivatalosan kommunikál.
Egyetlen stadionra majdnem annyi közpénzt fordított a kormány, mint 50 kulturális beruházásra együttvéve.

A Fisk University (Nashville, Tennessee) Franklin Könyvtára link 1.000-nél kevesebb hallgatót szolgál, afroamerikaiakat. Bár 2013 óta használtak könyvtári menedzsmentet támogató alkalmazást, 2020-ra a kis személyzetnek megterhelő, időrabló volt a használói regisztráció és az elektronikus források felkutatása. Ráadásul egyetemen kívüli adatbázisokhoz, forrásokhoz csak a könyvtárban vagy WiFi-vel lehetett hozzáférni. Az afroamerikai tanulmányokat folytatóknak, kutatóknak a könyvtár egyedülálló, digitalizált különgyűjteményét szintén jó lett volna távolról elérni. Az "Ex Libris Alma" nevű alkalmazást választották, mert:
- Egyszerre kereshetők a nyomtatott, digitális és elektronikus források, többféle adatbázisból. A Fisk egyetem partnerintézményének imént felsorolt forrásai ugyanígy elérhetők.
- Időkímélő - A hallgatói információs rendszerrel összekapcsolva hozzáadhatók a hallgatói, kari, személyzeti adatok a könyvtári nyilvántartáshoz. Egy olvasószolgálatos könyvtáros szerint nem kell minden egyes félév elején manuálisan bepötyögni az újonnan belépő használók adatait, mert azokat átemeli a rendszer. Az Ex Libris Alma elemzőeszköz-csomag időt és energiát spórol, mivel a könyvtári munkára vonatkozó adatokat egyetlen felületen kezeli. Megbízható szegmentálási képességekkel rendelkezik. Közvetett előny, hogy a könyvtár könnyen bizonyíthatja értékességét az egyetem munkatársainak, továbbá befolyásolja az adatvezérelt döntéshozatalt.
- Költséghatékony - A felhőalapú szolgáltatás miatt az IT-személyzetnek nem kell többé folyamatosan frissítenie a könyvtári szoftvereket, szervereket vagy az integrált könyvtári rendszert, ami nemcsak olcsóbb a könyvtári menedzsmentnek, hanem egyúttal a konfliktusoktól is megszabadulnak.
- Illeszkedik a könyvtár stratégiai céljaihoz. Arra ösztönöz, hogy a könyvtári katalógussal kezdjék a kutatást, mégis élményszerű.
- Projektmunka: a bevezető szakaszban együtt dolgozott az egyetem IT-csapata, a könyvtárosok és az Ex Libris projektmenedzsment csoportja. Dr. Brandon A. Owens, a könyvtár dékánja elmondta, hogy amikor a házon belüli IT-csapatnak gondot okozott néhány hálózati tűzfal- és biztonsági probléma, az Ex Libris informatikusaival két napig dolgoztak együtt, hogy tarthassák a tervezett indítási határidőt. A bizalom, lojalitás mind a program iránt (dolgozói elkötelezettség), mind az üzlettársak között fontos. A kommunikáció a cég ügyfélszolgálatával Owens úr szerint nagyon gyors és proaktív volt. Az Ex Libris csapata "mindig betartotta ígéreteit és vállalásait". (Ref.: Szabó Eszter)

A hatalom koncentrálása számos kellemetlen következménnyel jár: demotiválás, gyengébb minőségű döntés, túlterhelt vezető, kontraszelekció stb. vö.: link . Holch Gábor író, interkulturális tanácsadó podsactban járta körül a témát. (MG)

- Arra oktatjuk az embereket, hogy jól megfontolt elvek, elméletek, szabályok alapján hozzanak saját döntést, mert az gyorsabb. Ha az illető tudja, mik a szabályok, és ezek alapján ott, helyben döntést hoz, az egyszerűbb és gyorsabb, mintha megnézi a helyzetet, azután berádiózik / betelefonál / appon keresztül bejelentkezik a főnökhöz, a főnök meghozza a döntést, és aztán az illető végrehajtja. Egyszerűbb, gyorsabb, rugalmasabb a belső késztetés, akár intézményes szinten is.

Olyan intézményes környezetben, vagy akár egész társadalmakban, ahol arra szoktatják az embereket, hogy a főnök döntsön, ott kialakul egy nagyon kényelmes rendszer majdnem mindenki számára. Kivéve a főnököket, mert az alkalmazott vagy állampolgár számára rendkívül nyugalmas helyzet, hogy "majd a főnök eldönti". Ha a főnök nem dönt, akkor nincs döntés. Az én dolgom csak az, hogy várjak. A főnök állandóan panaszkodik, hogy "miért én vagyok az egyetlen, aki döntéseket hoz", és persze szeretné az illető, ha döntési helyzetben a munkatársak, állampolgárok is döntést hozzanak, ugyanakkor a vezetés kiveszi a döntési felelősséget a kezéből. És ez nagyon-nagyon gyorsan, spirálisan vezethet a legrosszabb dolgokhoz. Utána könnyű panaszkodni, hogy a beosztott nem dönt, és arra vár, hogy én, a főnök döntsek. Visszafordítani ezt elég kemény munka.

A szabályrendszereket az emberi természet, illetve az egyéni döntések kordában tartására találjuk ki. Aki már látott ötéves gyereket, az tudja, hogy nem kell megtanítani arra, hogy ha melege van, akkor levegye a kabátját, vagy ha éhes, akkor egyen. Aztán megtanítjuk, hogy ne vedd le a kabátodat, mert például templomban vagyunk és így illik, vagy ne vedd el az ételt, mert nem a tiéd. De arra nem kell megtanítani a gyerekeket, hogy megoldják saját problémáikat.
Viszont ha egyszer rászoktattuk őket, hogy ne oldják meg saját problémájukat, mert majd én megoldom, akkor később ezeket a készségeket újra el kell majd sajátítania. Sajnálatos módon nagyon sok intézményrendszerben ez van. A vezetők olyan szinten magukhoz ragadták a kezdeményezést, meg a döntési felelősséget, hogy kiidegelték az átlag alkalmazottat vagy állampolgárt.
Akik emléksznek a rendszerváltásra, azoknak nem kell elmagyarázni: a tízezer éves, teljesen természetes dolgokat kellett újra megtanulnunk, amikor az ún. átkos rendszer véget ért - fejtette ki Holch Gábor. (A téma meghallgatható: 20'50"-25'50" link )

Berlin iskolai könyvtárai sokszínűek: vannak újonnan létesültek, és számos iskolai könyvtárat bezártak az utóbbi időben. Egyes iskolai könyvtárakat a foglalkoztatási központok által kiközvetített közmunkások működtetnek. Az iskolák vezetésének hozzáállásán sok múlik, továbbá azon is, van-e egy-két elkötelezett tanár a testületben.

Az iskolai könyvtárak ügye gyakran felmerül a szakmai vitákban. Több mint tíz éve (2013 óta egyesületi formában) létezik a régió iskolai könyvtári munkaközössége (Arbeitsgemeinschaft Schulbibliotheken Berlin-Brandenburg e.V.), amely iskolai könyvtári portált is indított (link A munkaközösség gondolatát a PISA 2000 felmérés tanulságai hívták életre. Évente rendeznek konferenciákat, versenyt hirdetnek Az év iskolai könyvtára cím elnyerésére, továbbképzéseket tartanak a tanárok továbbképzését szervező központ bevonásával. A munkaközösség tevékenysége felöleli a tapasztalatcserét, a kölcsönös támogatást, különböző szabályozó dokumentumok (pl. normatívák) megfogalmazását. A helyi választások alkalmával a pártok figyelmét is felhívják az iskolai könyvtárak problémáira. Ennek eredményeként a szenátus 2016. évi megalakulásakor bekerült a koalíciós megállapodásba, hogy az iskolai könyvtári gyűjtemények fejlesztéséhez és működtetéséhez megfelelő finanszírozásra, személyzetre, információtechnológiai megoldásokra és tanácsadásra van szükség. Ezek a területek lettek a munkaközösség által kidolgozott fejlesztési koncepció elemei is.

Egy felmérés szerint jelenleg a berlini iskolák közel felében nincs iskolai könyvtár. Az iskolai könyvtárak elismertsége ugyanakkor nő (ezt mutatják a különböző díjak, pl. Az év iskolai könyvtára, innovációs díj). 2020-ban a berlini könyvtárak fejlesztési tervébe bekerültek az iskolai könyvtárak is, mint együttműködő partnerek. A berlini képviselőház a 2020/2021-es költségvetési évre 500 ezer euró támogatást ítélt meg az iskolai könyvtáraknak, többek között egy kompetencia-központ létrehozására. (Nem szabad feladni: iskolai könyvtárak Berlinben; ref.: Hegyközi Ilona)

A California Állami Egyetem San Marcos Könyvtárának nézegetésekor egy felugró ablak visszajezést kér a látogatótól. Tartalma:
"Számít a véleményed [cím]
Mennyire volt könnyű megtalálnod ma oldalunkon azt, amit kerestél? (válaszlehetőség 1-től 5-ig)
Miért kerested fel ma oldalunkat? (többválasztós)
- Cikkek és folyóiratok keresése
- Könyvek keresése
- Hozzáférés a könyvtári állományhoz
- Információ rendezvényekről
- Keresési útmutatók használata
- Könyvtáros kérdezése
- Egyéb...
Szeretnél további visszajelzést adni, egy Amazon-ajándékkártya-sorsoláson való részvételért?"

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
3 - csak felbosszantott(ak)
0 - megírom: kithirlevel@gmconsulting.hu
21 - nem találkoztam ilyennel
7 - némileg segített(ek)
2 - segített(ek)
2 - sokat segített(ek).
Ha a most kapott adatokat a 2017-es és 2019-es adatokkal összhasonlítjuk, akkor a következő diagram tárul a szemünk elé: link . Úgy tűnik, hogy a szakértői rendszert érdemes átgondolni a könyvtárak nagyobb nyeresége érdekében. (MG)

Amikor új helyeken járunk, gyakran a Google-ben található vélemények jelentik a helyi tudásbázist - legyen szó a legjobb gluténmentes süteményt kínáló pékségről vagy egy közeli, élőzenés étteremről. Mivel naponta több millió véleményt tesznek közzé emberek a világ minden tájáról, a Google éjjel-nappal dolgozik azon, hogy a felületen található információk relevánsak és pontosak maradjanak. A nem helyénvaló tartalmak megelőzése érdekében végzett munka nagy része a színfalak mögött zajlik, a vállalat azonban most megmutatja, hogy mi történik a "közzététel" gomb megnyomása után egy véleménnyel.

A tartalmat érintő szigorú szabályok megalkotása csak a kezdet - miután egy szabályzat elkészül, képzési anyag születik belőle - mind az üzemeltetők, mind az algoritmusok számára -, hogy a Google csapatai könnyebben megtalálják a szabályzatot sértő tartalmakat, és végső soron a Google-vélemények hasznosak és hitelesek maradjanak.

Miután egy felhasználó véleményt posztol, a poszt a moderációs rendszerébe érkezik meg, amely úgy működik, akár egy biztonsági őr. Ez a rendszer akadályozza meg, hogy sértő tartalmak kerüljenek fel a Google-ra. A vállalat mind a gépek, mind az emberek segítségét használja az vélemények szűrésére - a gépen könnyedén keresnek és ismernek fel mintázatokat, az emberek pedig hatékonyan képesek a gépeket tanítani. Ha a rendszer nem talál a szabályzatot sértő tartalmat, a poszt néhány másodpercen belül megjelenik a platformon. A munka azonban nem ér véget itt, ugyanis a kereső rendszerei az vélemények megjelenése után is keresi a megkérdőjelezhető tartalmakat.

A cég a felhasználókra is számít, biztosítja számukra a sértő tartalmak jelentésének lehetőségét. A vállalat operátorai pedig folyamatosan dolgoznak azon, hogy felülvizsgálják ezeket - ha pedig a szabályzatnak ellentmondó tartalmat találnak, törlik a véleményt, vagy súlyosabb esetben felfüggesztik a felhasználó fiókját.

Dan Pink, TED-előadó: - Hányan hallottak már az Atlassian nevű cégről? Úgy tűnik, kevesebb, mint a terem fele. (Nevetés) Az Atlassian egy ausztrál szoftvercég. És valami hihetetlenül király dolgot csinálnak. Pár éve azt mondták a mérnökeiknek, "A következő 24 órában menjetek, és dolgozzatok azon, amin csak akartok, bármit, ami nem része a szokásos munkátoknak. Dolgozzatok akármin, amin szeretnétek." A mérnökök pedig arra használták az időt, hogy pompás kódjavítással és elegáns szoftver-feltöréssel álljanak elő. Ezután bemutatták a fejlesztéseiket a munkatársaiknak, a cég többi részének, egy egyszerű és keresetlen találkozó keretében a nap lezárásaként. Ezután, ausztrálok lévén, mindenki sört ivott.
Úgy hívják az eseményt, hogy FedEx Napok. Miért? Mert egy nap alatt elő kell állniuk valamivel. Ez tetszik, nem rossz. Hatalmas márkanévsértés. De igazán okos. (Nevetés) Az igazi önállóság egyetlen napján annyi szoftverhiba kijavítása történt, amennyi talán nem is létezett előtte.
Olyan jól ment, hogy az Atlassian továbblépett, és a munkaidő 20% -ára alkalmazta. Hasonlóan, mint a híres Google esetében, ahol a mérnökök idejük 20%-át arra fordíthatják, amire akarják. Önállóan döntenek az idejükről, a feladataikról, a csapataikról, a technikáikról. Oké? Radikális mennyiségű önállóság, és a Google-nél, ahogy sokan tudják is, az új termékek közel fele abban a bizonyos 20% időben születik. Olyan termékek mint a Gmail, Orkut, Google News.

Az 1990-es évek közepén a Microsoft egy Encarta nevű enciklopédiát kezdett készíteni. Bevetették az összes ismert ösztönzőt. Az összes jó ösztönzőt. Hivatásos szakembereket alkalmaztak, hogy cikkek ezreit írják és szerkesszék meg. Jól megfizetett menedzserek felügyelték az egészet, hogy biztosan a pénzügyi kereten belül, és időben készen legyenek. Pár évvel később egy másik enciklopédia indult. Egészen más elven. Csináld a móka kedvéért. Semmit se fizetnek érte, se eurót, se yent. Csináld csak azért, mert szereted.
Ha mondjuk 10 évvel ezelőtt elmentél volna egy közgazdászhoz, akárhová, és azt mondtad volna, "Két teljesen különböző modellem van egy enciklopédia elkészítéséhez. Vajon melyik lenne a nyerő?" 10 évvel ezelőtt egyetlen árva közgazdászt sem találtál volna sehol ezen a Földön, aki a Wikipedia-modellt jósolta volna győztesnek.

Habók Lilla gyakorlott szerkesztő a KIT-nél, tudását több lapnál kamatoztatta, könyvtáros és kiterjedt információs, informatikai, valamint pedagógiai háttértudással bír. Gyakorlata hasznos lehet akár olyanok számára, akik maguk veszik a bátorságot szakmai közlemények értelmezésére, fordítására, tömörítésére. (MG)

Több, mint 4 éve nagyjából minden héten referálok egy könyvtári cikket a KIT hírlevélbe. A referálás témától és hossztól is függően, átlagosan 1 órát vesz igénybe. A DeepL fordító és Google Translate-tel szemben elért eredményei kapcsán merült fel a kérdés, hogy én hogyan dolgozom. A módszer ez idő alatt így alakult ki:
- Átolvasom a címeket, és megpróbálom megtippelni, hogy melyikre érkezett a legtöbb szavazat. Magamban is szavazok, hogy melyiket lenne a kedvem a leginkább referálni.
- Megnézem, hogy melyik hírre érkezett végül a legtöbb szavazat.
- Először átfutom a hírt terjedelem, szerkezet és alfejezetek címe szerint. Így ismerkedem a szöveggel.
- Változó, hogy az angol szöveget egészében átolvasom, vagy rögtön elkezdem bekezdésenként feldolgozni.
- Ha nem teljesen egyértelmű számomra első olvasatra a szöveg, akkor beteszem Google Translate-be 1-2 bekezdésenként. Átfutom a Google által magyarra fordított változatot. A KIT-nél a célunk eleve nem a szöveg szóról szóra fordítása, de az a Google Fordítóval lehetetlen is lenne. Általában minden mondatban van valamilyen mondategyeztetési probléma, vagy ami még értehetetlenebbé teszi a mondatot.
- Miért használom mégis a fordítót? Ad egy általános képet a szövegről. Másrészt bizonyos kifejezéseket nagyon jól fordít. A szótárnak aktuálisabb és szélesebb körre kiterjedő a tudása, mint amit a középiskolában tanultunk.
- A fordításban megnézem az érdekesebb részeket, vajon melyik részből következett az adott magyar fordítás. Egyesével is rákattintok a kevésbé ismert kifejezésekre, hogy mi a szótári fordítása.
- A fontosabb szakkifejezésekre külön is rákeresek. Ha a megértést segíti, akkor zárójelben magyarázom az olvasó számára.
- Az egyértelműen csak az amerikai olvasókat érdeklő részeket kihagyom. Például más a szabályozói környezet, az adózási rendszer, a szavazás vagy az oktatás. Amikor a szöveg szempontjából fontos, akkor magyarázatokkal látom el a gondolatot.
- Igyekszem minél tömörebben összefoglalni az eredeti cikket, akár egy bekezdést egy mondatban. Előfordul, hogy mondatonként kell haladnom a fordításban, de ekkor is tömörítést alkalmazok. Figyelek a rövid mondatokra. Minél tördeltebb szerkezetet próbálok létrehozni, hogy könnyebben befogadható legyen. Akkor is alkalmazok sortörést és felsorolást, ahol az eredeti műben folyó szöveg szerepel.
- A referátum elkészült részeit újra és újra elolvasom az összefüggőség miatt. Olykor változtatok bizonyos gondolatok sorrendjén, ha az a referátum szerkezetéhez jobban illeszkedik.
- Az eredeti cikkben végigkattintom a linkeket, van-e közöttük fontos tartalom. Ha igen, akkor elhelyezem a hivatkozásokat.
- Folyamatosan figyelem a karakterszámot, ami ideális esetben 1500-2000 közötti, de nem mehet 3000 fölé. Ebben az esetben több hírlevélre bontjuk a hírt.
- Az elkészült referátumot a végén is átfutom, lehet-e valahol rövidíteni. (Habók Lilla)

A Google Fordító esetében a legtöbb kritika a "kevesebb több" elvére irányul: habár a Google rengeteg nyelvre fordít, ezek többsége, különösen, ha nem angolról, hanem más nyelvről történik a fordítás (például magyarról szuahélire), meglehetősen pontatlan eredmények születhetnek. A Google-höz képest a DeepL fordító jelenleg 26 nyelven nyújt szolgáltatást, ami 2021-től kezdve magyar nyelven is ingyenesen igénybe vehető. A jelenlegi tapasztalatok szerint a DeepL fordító nem csak érzékenyebben dolgozza fel a nyelveket, de sokkal pontosabb és hitelesebb végeredményt nyújt, mint népszerűbb társai. De mitől ilyen jó a DeepL fordító, miben más a DeepL fordító működése, mint a Google-é?

A DeepL fordító mesterséges intelligenciára hagyatkozva fordítja a nyelveket. A magyar esetében, ha magyarról angolra fordítunk (ami könnyebb a DeepL fordító számára is), hasonló eredményeket kapunk, mint a Google-nál. Az igazi minőségi különbséget akkor vehetjük észre, ha a fordítás angolról magyarra történik: a fordító DeepL hatékonyan elemzi a szövegkörnyezetet, felismeri az összefüggéseket, ezáltal az eddig ismert fordítóprogramok közül ő nyújtja a legértelmesebb, az eredeti forráshoz hű fordítást a választott nyelven.

Fontos hangsúlyoznunk, hogy sem a Google, sem a DeepL fordító nem fog irodalmi minőségben fordítani, ne várjuk tehát azt, hogy a bemásolt, maximum 5.000 karakter hosszúságú szöveg logikai hibák, eltérések nélkül konvertálódik át a másik nyelvre. A DeepL fordító esetében inkább a félrefordítások, szókapcsolatok félreértelmezésének a lehetősége kisebb, a lefordított szöveg összességében pontosabb ("magyarosabb"), mint más népszerű fordítóknál.

A DeepL fordító használata kapcsán elmondhatjuk továbbá azt, hogy az alkalmazás a leggyorsabban Chrome, illetve Firefox böngészőkből megnyitva fut, de telefonos applikációja egyelőre még nincsen.

Egy apró mozdulattal, egyetlen ujjunkkal is meg tudjuk változtatni, hogy mekkora részletet lássunk a környékből a mobilos Google Térképen.
Kétségtelen, hogy a Google Térkép az egyik legnépszerűbb navigációs szolgáltatás, ám a nagy mobilok miatt ennek is van egy hátránya: nagyon nehéz egy kézzel használni. Jó példa erre az, amikor a térképen szeretnénk nagyítani vagy kicsinyíteni: ilyenkor vagy mindkét kezünkre szükség van, vagy le kell tenni valahova a mobilt, hogy ezt két ujjal meg tudjuk tenni.
Ez azonban nem teljesen igaz. A The Verge újságírója kapta fel azt a Twitterre kitett videót, ami valójában már 2013-ban felkerült a YouTube-ra, de a megtekintések száma alapján akkor nem futott nagyot. Pedig rendkívül praktikus tippet látni benne: azt, hogy miként lehet egy ujjal is oda-vissza zoomolni a térképen. Ahogy az a videóban is látható, elég duplán koppitani egy ujjunkkal a térképre, majd a második koppintás után rajta tartani azt a kijelzőn. Ekkor, ha elkezdjük fel- vagy lefelé húzni a térképet, a környékéből egyre kevesebbet, vagy többet láthatunk. A trükk működik a Google Térkép androidos eszközökre, valamint iPhone-okra szánt változatában is.

Idén már nem kötelező a távközlési szolgáltatóknak papíralapú telefonkönyvet megjelentetni. A hangalapú és online tudakozók, illetve a netes keresők és közösségi oldalak szinte teljesen megszüntették a vaskos kiadványok iránti keresletet.
2022-ben végleg leáldozott a vaskos telefonkönyvek korszakának, ettől az évtől kezdődően ugyanis már nem számít egyetemes szolgáltatásnak az ún. előfizetői névjegyzék kiadása fizikai hordozón. A szakterületet felügyelő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatai szerint jó eséllyel egy lélek sem fog könnyeket hullajtani a vaskos kötetekért, melyek létjogosultságát már évekkel ezelőtt megkérdőjelezték az internetes keresők.
Az NMHH piackutatása alapján 2017-ben még közel 60 ezer telefonkönyvet nyomtattak, 2020-ban azonban már 17 ezernél is kevesebbet, és felére esett vissza a fogyasztók által átvett névjegyzékek száma. Ennél is meredekebben zuhan az elektronikus adathordozón (CD-n) terjesztett telefonkönyvek száma is, 31 ezerről mindössze 2500-ra, ami 92 százalékos csökkenést jelent.

Egy tennessee-i lelkész, Greg Locke a Facebookon élőben közvetítette, ahogyan hívei könyveket égetnek el. Olyan címek kerültek a lángoló máglyára, mint a Harry Potter- és az Alkonyat-sorozatok darabjai, de szellemidézéshez használt Ouija táblákat és más hasonló holmikat is elégettek Jézus Krisztusra hivatkozva - adta hírül a CNN.
Locke a járvány alatt már többször felhívta magára a figyelmet, például maszkellenes szónoklataival, de 2021 szeptemberében a Twitter is felfüggesztette a fiókját, amiért hamis információkat terjesztett a koronavírussal kapcsolatban. Ezúttal az ?elátkozott? tárgyaik elégetésére szólította fel a híveit.
"Hozzátok el az összes Harry Potter-es cuccotokat! Minden Alkonyat-könyveteket és filmeteket. Ezek tele vannak varázsigékkel, démonokkal, alakváltással és okkultizmussal. Hozzatok tarotkártyákat, Ouija-táblákat, gyógyító kristályokat, idióta szobrokat, varázsigés könyveket, és minden mást, aminek köze van az okkultizmushoz. Ezeknek menniük kell. A boszorkányságnak el kell tűnnie Jézus Krisztus nevében" ? szólt a híveihez a lelkész.

A Digitális Közönségmérési Tanács (DKT) mérései szokás szerint vizsgálták a weboldalak és brandek havi, illetve napi átlagos látogatottságát. Januárban külön adatokat közöltek a női oldalak helyzetéről is. A DKT közleménye szerint "általános vegyes tematikájú női site-okat vizsgált", a specifikusabb gasztro vagy bulvár tartalmú oldalak nem kerültek be. Így lett az első a Femina.hu, második az Nlc.hu, majd némileg lemaradva harmadik a Life.hu. Havi egymilliós látogatottság felett van még a Cosmopolitan.hu, a Femcafe.hu, a Joy.hu, a Glamour.hu és Divany.hu is. A lista második felébe sorrendbe bekerült a Divany.hu, a WMN.hu, Marieclaire.hu, a Bien.hu, az Évamagazin.hu, a Csaladinet.hu, Noklapja.hu és a Retikul.hu is. Ha a női vonalba illő, de specifikusabb oldalakat is vizsgálta volna a DKT, akkor a Top15-ben végzett volna a Nosalty.hu, a Blog.hu, Streetkitchen.hu és Story.hu is.

Jön fel az Nlc.hu. Tovább erősít az Időkép. Havi átlag alapján nincs top10-ben a Telex. Ha havi átlagot és weboldalakat nézünk, az első helyeken továbbra is stabilan áll a 24.hu, a Blikk.hu és az Origo.hu. Negyedikként tudott egy helyet javítani az Index.hu, így a Femina.hu most ötödik, az Nlc.hu pedig hatodik lett. Hetedikként futott be a Portfolio.hu, itt három helyet javítva decemberhez képest, a Riport.hu viszont kettőt csúszott vissza a nyolcadik helyre. Kilencedik a decemberben ugyanitt végző Borsonline.hu, tizedik pedig az épp becsúszó Nosalty.hu.

Vannak, akik a globális felelősségvállalás képességét az egyik legfontosabb 21. századi kompetenciának tartják. A legutolsó Nemzeti Alaptanterv (NAT) is több ponton utal a globális világ megismerésére, jelenségeinek feldolgozására. De milyen lehetőségei vannak a pedagógusoknak a globális világ és a benne rejlő nehézségek, vagy éppen lehetőségek bemutatására? Milyen oktatási segédanyagok vannak most a piacon ebben a témában? Hol tudnak segíteni a civilek? Lehet-e tantárgy a globális nevelésnek hívott oktatási paradigma 2021-ben Magyarországon? Mérhető-e a globális problémák iránti érzékenység?
Az érintett részterületek:
- emberi jogi oktatás
- környezettudatosság, fenntarthatóságra nevelés
- békére nevelés
- interkulturális tanulás és vallási tolerancia
- aktív állampolgárságra nevelés
- kritikai gondolkodás.
(A cikk tananyagokat és forrásokat linkel.)

Kedd [febr. 1.] reggel óta az interneten is elérhetők a Magyarországon elítélt pedofil bűnözők adatai. A kormány bízik a felhasználók jóhiszemű magatartásában, nem tartanak attól, hogy kíváncsiságból fogják böngészni a profilokat. De azért törvénybe foglalta, hogy aki nem megfelelően használja az adatokat, két év börtönre is számíthat. Kérdés, ez elég-e a visszaélések megakadályozására.
Kis túlzással csak a felhasználó jóindulatán múlik, történhet-e visszaélés azzal az adatbázissal, melyen keresztül február 1-től gyakorlatilag bárki hozzáférhet a Magyarországon elítélt pedofil bűnözők adataihoz. A kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális visszaélések ügye valódi probléma, és minden társadalomban az egyik legsúlyosabban elítélt és megvetett bűncselekmény, a lista létrehozásának bejelentésekor azonban arra figyelmeztettek szakértők, hogy az akár káros is lehet, jogilag és társadalmi szinten is.

A kormány egy gyakorlatilag mindenki számára elérhető, internetes adatbázist hozott létre, melynek segítségével a szülők lényegében pár kattintással ellenőrizhetik, hogy a gyermekükkel közvetlen kapcsolatba kerülő személyt a bíróság pedofil bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélte-e vagy sem.
A hasonló listázások nem példátlanok a világban. Mint ahogy a hvg.hu is megírta, az Egyesült Államokban területi alapon és névre is lehet keresni: előbbi esetben feldobja a rendszer a környéken élő, pedofil bűncselekmények miatt elítéltek adatait, utóbbiban pedig az összes azonos nevű érintett adatai elérhetők lesznek a lekérdező számára. Az USA-ban ez alapján már SMS-szolgáltatásra is elő lehet fizetni, amely figyelmeztetést küld, ha egy adott környékre ilyen bűncselekményekért valamikor elítélt személy költözik. A nyilvántartott elítéltek adatait az ítélettől függően 10-20 évig, vagy akár örökre is a listán tarthatják, a kötelezően frissítendő, mindig aktuális arcképével együtt.
Az Európában létező hasonló listák zömében - Lengyelország kivétel - [a nem kizárható kontraproduktív hatások miatt] egyébként csak a bűnüldöző szervek számára hozzáférhetőek, akik egyéni kérelmek esetén adhatnak ki róla információkat, például Portugáliában, Spanyolországban, Cipruson vagy Írországban. Az Egyesült Királyságban 2003 óta tartják nyilván külön adatbázisban a szexuális visszaélések elkövetőit, de itt is csak a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a felügyelőtisztek férhetnek hozzá az adatokhoz.

Az állami média és a vállaltan kormánypárti orgánumok alkotta csúcsliga mellett megszületett a NER-sajtó másodosztálya: a Fidesz-rendszer tulajdonosi befolyása alá került, ám tartalmilag - még - nem teljesen átállított, "ellenzékinek", függetlennek vagy pártsemlegesnek tűnő kiadványok csoportja. Az összesen 241 országos hatású közéleti- vagy tömegcsatornából 26 sorolható a fenti átmeneti kategóriába, 132 pedig tisztán fideszes. Ha e két számot összeadjuk, már kétharmadnál járunk - listánkon ráadásul további nyolc, úgymond "bizonytalan státuszú" médium is szerepel.