Amikor papíron - pláne fejben - szorzok, akkor emlékezeti gyakorlatot végzek. A mai fiatalok a műveletet telefonon végzik el. Az emlékezeti gyakorlatok kezdenek az új nemzedék életéből kicsúszni. Nem tudjuk, ennek milyen következménye lesz. A technológia révén létrejönnek eszközök arra, hogy kiterjesszük memóriánkat.
Kísérletet végeztek: tudáselemeket kellett keresni, melyeket a résztvevők akár el is tehettek egy tárolóba. Ezután megkérdezték őket, hogy emlékeznek-e a keresett dologra. Aki eltehette az információt, csak arra emlékezett, hogy hová tette. Arra, hogy mi volt az a keresett elem, már nem.
Ennek olvasata lehet: az ember mindig a saját eszközeivel együtt alkot megismerési rendszert. Ilyen eszköz lehet a könyvtár, könyv, internet stb. Így pl. a könyv és az ember EGYÜTT hordozza a tudást. A könyvek (vagy más eszközök) valójában külső emlékezeti mankók - fejtette ki Pléh Csaba Széchenyi-díjas pszichológus a vele való beszélgetésben. Lehet, hogy a számítógép is ilyen lesz. Mindez a jövő pszichológiájának nagyon izgalmas témája. A podcastban: 1'09"10-től. (ref.: MG)

Márc. 10., csütörtök, 18.00 - az év elején alakult Lakmusz műhely és portál mutatkozik be a Magyar Információbrókerek Egyesületének (MIBE) virtuális Zoom-klubjában. Vendég: Zöldi Blanka. Téma:
- Mi a Lakmusz célja? És a készítőiké?
- Csak érezzük, hogy az álhírek elborítanak, vagy tényleges a cunami?
- Tényeket vadásznak, ám az emberek véleményét nem a tények, hanem az azokról alkotott kép határozza meg. Jó irány ez?
- Hogyan folyik az adatgyűjtés? - Példák forrásokra és eljárásokra.
- Ki lehet munkatárs? - Motiváció, képzettség, tapasztalat.

A részvétel térítésmentes, de regisztrációhoz kötött. Itt jelentkezhetsz: link

A Lakmuszról ld.: link

Dánia számára fontos, hogy a történelem során változatos helyeken meghúzott határain belül és azon túl élő dánok is megtartsák kulturális identitásukat. Ennek egyik eszköze Dél-Slesvig Dán Központi Könyvtára link , amely intézmény egymagában jelent gyűjteményt, kulturális központot és kutatókönyvtárat. Ez a szervezet alacsonyküszöbű átjárást kínál a kikapcsolódás, a tudomány és a tanulás között, mely a demokrácia intézményét minden társadalmi rétegre kiterjesztő társadalmak jellemzője.

A kulturális központ éves programkínálatát, amely nyomtatva, weben is elérhető, rövid videóval is promotálják. (Érdemes megfigyelnünk az alacsony küszöb e példája mellett, hogy a nyomtatott forma elején nem a gyűjtemény kínálatát mutogatják. Hanem... A használók fényképei láthatók rajta. Vö.: gyűjtemény- helyett használóközpontú szemlélet.)

Az 50 ezer tételes tudományos "Den Slesvigske Samling" gyűjtemény a (magyar hungarika fogalmának mintájára) az egykori Schleswig / Slesvig Hercegség területének dokumentumörökségéből áll. A kultúra és társadalom számos megközelítését bemutató könyvek és folyóiratok nagyobb részét már digitalizálták, és elérhetővé tették honlapjukon. A gyűjtemény ötnyelvű: német, dán, felnémet (plattdeutsch), dél-jütlandi (plattdaenisch) és fríz.

A Flensburgban (Flensborg) található intézményt nem kell feltétlenül fizikailag felkeresni, a link oldalon konzultációt is lehet kérni. Ugyanitt érjük el az intézmény 2 perces imázsvideóját is, amely könnyed technikájával módszertanilag is izgalmas élmény - még nyelvismeret nélkül is. - A vonatkozó fotókat ld.: link (ref.: MG)

Az Egyesült Királyságban az elmúlt évtizedben a könyvtár- és információtudományi képzések sorsa rosszabbra fordult. Számos intézményben szűnt meg a képzés, vagy olyan tudományterületekbe olvadt bele, mint az informatika vagy a kommunikáció. A könyvtár- és információtudománynak jelenleg mindössze három önálló intézete van Angliában: a Sheffield Egyetemen, a Londoni Városi Egyetemen és a Közép-angliai Egyetemen - szemben az 1980-as években működő 15 intézettel.
Összességében véve azonban a könyvtár- és információtudomány válságban van: a beiratkozottak száma visszaesett, és az alacsony bevételek miatt az egyetemek támogatásának hiánya is érezhető, párhuzamban azzal, ahogy a kormány a közkönyvtárakat kezeli.

A könyvtárosképzés jövőjét nehéz megjósolni: valószínűleg korlátozottabban, kevesebb tanszékkel fognak működni, viszont együttműködnek majd a levéltárakkal és múzeumokkal. A kérdésre, hogyan képzelik el a könyvtárosképzést a jövőben, többen azt válaszolták, hogy a puszta túlélésben látják a jövőt, többek szerint pedig a mostani negatív spirál (kevesebb hallgató - kevesebb tandíjbevétel - kevesebb oktató - kevesebb kutatási eredmény - kevesebb finanszírozás - kevesebb ösztöndíjas hely) a könyvtár- és információtudományi tanszékek teljes megszűnéséhez fog vezetni az országban.
A könyvtár- és információtudomány alacsony érdekérvényesítő képességének is köszönhető, hogy több területen (pl. álhírek, információs viselkedés, adatvédelem) más tudományágak (pl. kommunikáció, informatika) uralják a kutatási diskurzust. Annak érdekében, hogy a könyvtár- és információtudomány visszaszerezze a kezdeményezést, fontos lenne jobban hangsúlyoznia eredményeit és relevanciáját a mai társadalom számára.
Az információkeresésért és az adatelemzésért vélhetően már elvesztettük a csatát - a könyvtár- és információtudomány számára fontos területekről ezért a jövőben konszenzusra kell jutni, majd ezekre összpontosítva kell láthatóvá tenni a tudományterület eredményeit és társadalomra gyakorolt hatását. (Van-e jövője a könyvtárosképzésnek az Egyesült Királyságban?; ref.: Szőnyegi Zs.)

Az éves kulturális statisztikai adatok összeállítása minden könyvtár számára sok munkával járó feladat. Az állományadatok többnyire az IKR-ből nyerhetők ki, de kiszámításuk korábban nehézkes volt, számos ponton. Nemrég azonban a korábban használt IKR-ünket Liberty-re cseréltük, és annyit biztosan el tudok mondani, hogy a számos új szolgáltatás mellett nagy könnyebbség, hogy a KultStat azon adatszolgáltatási igényét, amelyek az állományadatokra vonatkoznak pár kattintással lekérhetjük. Ezek az adatok a könyvtárosi felületről roppant egyszerűen, néhány kattintással megjeleníthetőek, sőt a Liberty csapata elkészített egy olyan, beépített riportot, ami kimondottan a KultStat-hoz szükséges adatokat jeleníti meg számunkra. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a könyvtáros - a rendszerben elérhető statisztikai kimutatások közül -kiválasztja a KultStat elnevezésűt, beállítja, hogy mely időszakra vonatkozóan kíváncsi az adatokra, majd pedig kiválasztja, hogy ezeket word, excel vagy pdf file-ban szeretné lekérni, és már csak annyi feladata van, hogy rákattintson az OK gombra. Aki könyvtárosként e kimutatás elkészítésével (is) foglalkozik, annak nem kell magyaráznom, hogy ez mekkora segítség. (Winkler Bea)

Az USA-ban, a legtöbb egyetemi könyvtárban úgynevezett virtuális referensz, vagyis elektronikus tájékoztatás áll a használók rendelkezésére. A szolgáltatás fő részei az aszinkronikus, elektronikus űrlap-alapú vagy email-tájékoztatás 24 órás átfutási idővel és a valós idejű chat. Megjelenését tekintve ez utóbbi egy felugró ablak, amelyen keresztül a használó felteheti kérdését a vonalban lévő két-három könyvtáros valamelyikének. Az ablak a könyvtár weboldalának használata közben az ott eltöltött, előre meghatározott időtartam után az otthon vagy helyben használt számítógép képernyőjén jelenik meg. A Springshare link szoftvere egy és ugyanazon a kezelőfelületen biztosítja a fenti két típusú szolgáltatást a LibAnswers modulban.

Az egyes könyvtárak saját igényeiknek megfelelően állíthatják be, hogy az ablak a használó megjelenését követően mennyi időn belül, milyen szöveggel és mely oldalakon ugorjon fel: honlap, katalógus, adatbázis stb. Két- vagy háromórás műszakban tájékoztató könyvtárosok adnak felváltva azonnali választ vagy továbbítják a kérdést az illetékesnek az aszinkron rendszeren át (Ask A Librarian). A rendszer rögzíti a párbeszédet és gyűjti a naplózott adatokat, mint például a válaszadás időtartama vagy nehézségi foka a READ skála alapján link: link

Az adatok és bejegyzések alapján egyrészt fejleszteni lehet a könyvtár szolgáltatásait, másrészt át lehet gondolni a munkaerő-szervezést a napi 12 órában, a hét minden napján, beleértve a hétvégét is. A könyvtárosok össze tudják mérni saját teljesítményüket a kollégákéval, hiszen mindenki, akár a felettes is, láthatja, hogy ki mennyi és milyen szövegű választ adott, hasonlóan az üzleti szférában évtizedes hagyományokkal bíró gyakorlathoz.

Egy példa: A chat-ablak automatikusan megjelenik a honlapra belépve, bizonyos - előre beállított - idő után. Minél hamarabb ugrik fel az ablak, annál több kérdést tesznek fel a használók. Az ablak felugrása előtti idő rövidsége azonban megnöveli a kényelemből feltett, nem szakmai tartalmú kérdések számát (pl.: merre van a WC). A rövidebb idő nem ad lehetőséget az önálló gondolkodásra. Hosszabb intervallum esetén viszont akár a katalógus vagy adatbázis kezelésével is megpróbálkozik a használó, és csak bizonyos mennyiségű gyakorlás, sikertelenség után kér segítséget. Mindezzel tehát manipulálni lehet a tájékoztatási "teljesítményt". Ha 30 másodpercen belül jelenik meg az ablak, nagyobb lesz a válaszadói leterheltség, egyúttal teljesítmény is, mint ha 60 vagy 90 másodperc áll a használó rendelkezésére.

A beérkező kérdést a szolgálatban lévő könyvtárosok egymásnak is átadhatják. Ez döntően két okból történik:
- korábbi illetékesség (mivel pl. az internetkapcsolat szakadása vagy rossz helyre kattintás miatt gyakran megszakad a párbeszéd, új bejelentkezés estén a könyvtáros "visszaadja" a használót addig választ adó kollégának)
- vagy X kolléga szakterületi illetékessége és egyéni preferenciái miatt (államigazgatási témát cserélek orvosira).
A Springshare-felület részei még a LibGuides (kutatási segédanyagok), LibCal (naptár és rendezvény-szervezés), LibWizard (kérdőívek, nyomtatványok, oktatási segédanyagok), és LibInsight (adatgyűjtés, statisztika). - Hajnal Ward Judit (Rutgers Egyetem, USA)

Negyven év alatt 10 tréningen vettem részt, ahol interaktív kommunikációra (is) edzettek. A tréningeket többnyire az értő figyelem gyakorlásával kezdtük. Ha ez a könyvtárról szólt, annak örültünk a legjobban. Amikor olyan feladatok követték egymást, amelyeknek semmi köze nem volt a szakmánkhoz, többen is úgy éreztük, fölösleges időpocsékolás a részvétel. Kivételt képeztek azok a tréningek, amelyeket csapatépítési célból (is) szerveztek.

Nagyon tetszettek a szerepjátékok, amikor egy-egy rázós problémát kellett megoldanunk. Régi kollégát is elbocsátottunk, de saját kirúgásunkat is átélhettük. Gyakori téma volt a problémás olvasóval való, szemtől szembeni kommunikáció. Legjobban az a feladat tetszett, amikor a polgármesterhez kellett bemenni, majd tárgyalni. Már az sem volt mindegy, hogyan lépek be az ajtón. Videóra vették. Együtt elemeztük a metakommunikációt is. Kár, hogy tárgyalástechnikát kevés tréningen tanítottak! Vitavezetést csak egy tréningemen gyakorolhattam előzetes felkészülés után. Megtanultam: ha elszabadulnak az indulatok, akár egy izmos férfi vállát is megfoghatom, hogy csillapodjon.
Az érzékenyítés fontos, hiszen más kultúrájú diákokkal, nehéz élethelyzetű (pl. koldus, hajléktalan) vagy fogyatékkal élő, beteg vagy deviáns használókkal is találkozhatunk. A képek válogatása, történetmesélés, bár hasznos, mégis többet jelentett, amikor bele kellett élni magam a "másféle" ember helyzetébe, pl. vak vagy siket lettem. Az empátia talán ezzel fejleszthető leginkább.

Nagy élmény volt, amikor a tanulási típusok és az interaktív kommunikáció összefüggéseit magyarázta előadónk. Ezután mi is kitöltöttünk egy tesztet, hogy kiderüljön, melyik típusba tartozunk. Tiszta típusok nincsenek, de a domináns jegyek fontosak pl. a csapatok összeállításánál. Az interaktív kommunikációt többféleképpen meghatározza a tanulási típusunk, mert pl. egy szekvenciális tanulási típusba tartozó számára lépésről lépésre kell megadni az utasításokat. A kudarctűrés is többféle lehet, amit kezelni is másként kell. A sikert sem viseli könnyen mindenki. E tréning hozadéka, hogy megértettem egy régebbi, munkahelyi konfliktusomat. (Szabó Eszter)

Arra emlékszel, hogy Hollandiában a nemzeti könyvtár koordinálja az Oefenen.nl portál nemzeti szintű működését, amely a közkönyvtárak használói számára nyújt pénzügyi tudatosság ismereteket? Persze az egyes helyi könyvtárak hely- és használóismeretét kihasználva. Vö.: "Az önkormányzat a könyvtárba irányítja az adóssággal küzdő lakost" link . Míg Magyarországon nincs ilyen közös projekt, egyes könyvtárak is indulhatnak saját pilot projektekkel. Ebben az egyik tájékozódási pont a Pénzcentrum cikke. (MG)

Mindenki, aki próbálja a fizetését beosztani, netalántán félretenni, tudja, hogy ez akár órákat is elvehet az ember életéből. Mutatjuk, hogy hogyan lehet hatékonyan pénzt félretenni úgy, hogy naponta több órát ne szúrjunk el erre.
Évek óta bizonytalanságban élünk: tombol a világjárvány, és most, hogy végre látni véltük a pandémia végét, háború tört ki a közvetlen szomszédunkban. Az albérlet és az ingatlan árak az egekbe szöktek, tombol a munkaerőhiány, a forint pedig történelmi mélyponton van. Nem csoda, ha minden idegszálunkkal arra próbálunk koncentrálni, hogy ne folyjon ki a pénz a kezünk közül.
Mindenki más eszközhöz nyúl, hogy a hó vége ne két héttel a fizetés után köszöntsön be: van, aki a kockás füzetben hisz, és folyamatosan figyeli, hogy mire mennyit költött, míg mások az ökölszabály szerelmesei és százalékosan osztja el a fizetését, hogy miközben mindenre jut maradjon is. Bárhogyan is rendszerezzük kiadásainkat, vannak persze szabályok, amiket be kell tartanunk, hogy több maradjon a zsebünkben. De bármilyen utat is követünk, ezeknek a folyamatos vezetése akár órákat is elvehet az ember idejéből, hiszen a pénzünk kategorizálása, pontos beosztása és annak újra és újra számlálása hosszú órákba kerül. Ezért érdemes erre a négy dologra odafigyelni, hiszen az idő is pénz. (...)

Bár az országban háború zajlik, és bizonytalan minden, Beregszászban mégis gondoltak a kisgyermekek fejlesztésére. Babják Zoltán polgármester közösségi oldalán tette közzé a városban elérhető színes programokat. (...)
A városban minden nap dolgozik a Beregszászi Központi Könyvtár link . Irodalmi órákkal és gyerekmozival várják a kicsiket 14-16 óra között, vasárnaponként pedig 11-14 óra között. Cím: Beregszász, Hunyadi u. 21. Elérhetőség: 0952087423 (Varga Éva igazgatónő), 0664093438 (Mironyuk Natália, igazgatóhelyettes)

A kapott tájékoztató jellegű válaszok:
5 - az egyébként is megrendezendő programokat ebben is el lehet számolni
2 - kimutathatóan növelni tudjuk használói táborunkat
14 - jó?!
6 - tovább növekszik általa szolgáltatásaink elismertsége
1 - újabb fellépési lehetőség a központi szervezőknek
0 - megírom: kithirlevel@gmconsulting.hu
Magánba érkezett válasz: - "Országos programfelhívás esetén szívesebben vesz részt rendezvényen bármilyen célközönség. Ők még elhiszik, hogy az ilyen hirdetés jobb minőséget ad, így szívesebben vesznek részt rajta. És bizony, ha társul hozzá némi kis szóróajándék központilag, azt is imádják az emberek, de mindenki. És ezt a könyvtárak nem engedhetik meg maguknak.
Én más előnyt nem képzelnék bele. A program önmagában nem több, nem kevesebb, mint amit egy kreatív és motivált könyvtáros önmagától is kigondol, hiszen ismeri a használók vagy a lehetséges használók érdeklődését."

A kapott adatok alapján úgy tűnik: nincs 1/3 azoknak az aránya, akik szerint valamilyen elismertsége származik a könyvtárakban az Internet Fiesta
link rendezvénysorozatból. A válaszadóknak legalább fele kételkedik létjogosultságában. (A KIT korábbi kérdései rámutattak: sok éve elfáradt a rendezvény, más attrakcióra van szükség.) Az adatok diagramon: link . (MG)

A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárának gyakorlata: - Nem törvényszerűen igaz, és nem is történt gyökeres változás: könyvtár szak mellé korábban is elsősorban humán szakokat választottak. Most kifejezetten arra törekszünk, hogy a szükséges szakterületen szerzett végzettséggel alkalmazzunk feldolgozó (és szakreferens) munkatársakat. Őket személyre szabott belső képzések során (és pl. a segédkönyvtáros-képzést is igénybe véve) képezzük ki a szükséges könyvtári feladatokra - fejtette ki a KIT-nek Keveházi Katalin.

Takács Dániel máshonnan közelít: - Célszerű a dokumentum feltárásának szükségességét és minőségi kritériumait újragondolni. A jelenleg alkalmazott kereskedelmi algoritmusok (ld. pl.: YouTube, Netflix, Ebay, Amazon) sokkal hatékonyabban ajánlanak a viselkedés alapján további tartalmakat, termékeket, mint az előre definiált tárgyszavak, illetve az egyre szélesebb körben hozzáférhetővé váló teljes szövegű dokumentumok (bennük a hivatkozások - lábjegyzetek, bibliográfiák) kereshetősége sem feltétlenül teszi szükségessé a végtelenül részletes vagy hajszálpontos tartalmi feltárást. Érdekes lenne a már egyre több helyen működő discovery eszközök ellátása olyan kiegészítőkkel, amelyek (akár a Google Analytics mintájára vagy pont ezzel az eszközzel) mérik és követik a tárgyszavak használatát az OPAC-okban, adatbázisokban és más webes felületeken. Emellett a felhasználói szokások alapján felhasználói profilok létrehozásával próbálják kitalálni és kiszolgálni az adott felhasználók igényeit.
(A címbeli felvetés a virtuális KIT-klubban hangzott el.)

Folytatva a múlt héten elkezdett link anyagot...

Az új, adatmenedzsmenttel és információtechnológiával foglalkozó kurzuson (Certificate of Advanced Studies - CAS) elméleti és gyakorlati képzést egyaránt nyújtanak, és gyakorlati projektekre is sor kerül. A fél évet felölelő, 20 kredites kurzus négy modulból áll, ezek:

1. Adatok létrehozása (digitalizálás, OCR, digitális kiadás);
2. Információs rendszerek (adat- és metaadat-formátumok, szövegbányászat, keresőrendszerek, integrált rendszerek);
3. Gyakorlati modul (könyvtári információtechnológia);
4. Hozzáférés és hosszú távú digitális archiválás (kiegészítve a vizualizációval, a kutatásiadat-kezeléssel és jogi kérdésekkel).

A zürichi képzési folyamatba új tanítási és tanulási formák kerültek be. Hetente van jelenléti oktatás, emellett online lehetőségek is rendelkezésre állnak egyéni és kollektív formában. A képzések kialakításakor a svájci és a német akkreditációs kritériumokat egyaránt szem előtt tartották, a tananyagot folyamatosan frissítik és bővítik. A könyvtár- és információtudományi továbbképzés tantervét a jövőben például két választható természettudomány-orientált modullal kívánják kiegészíteni. (A tudományos könyvtáraknak szervezett továbbképzési program reformja a Zürichi Központi Könyvtárban a Zürichi Egyetemmel együttműködésben; ref.: Hegyközi I.)

A tudásgráfok három fontos funkciót biztosítanak a mesterséges intelligencia (továbbiakban: AI) és a gépi tanulás számára: 1. analitikai képességet; 2. adatintegrációs vagy adatelőkészítési képességet; 3. az előző kettő kölcsönhatását. Ez utóbbi a vállalati AI csúcsa. Így lehet egy új üzleti folyamatot irányítani, pénzt megtakarítani (pl. felmérni, hogy egy hitel kockázatos-e) vagy bármilyen üzleti háttérproblémát kezelni. A tudásgráfok jelentik az egyik legjobb eszközt arra, hogy az emberek kölcsönhatásba lépjenek a mesterséges intelligenciával, javítva mindkettőjük termelékenységét. "Ez az adatok arannyá változtatása: ezek a felismerések" - véli Sean Martin, a Cambridge Semantics technológiai igazgatója. Az általa "aranynak" nevezett tudásgráf típusától függ, hogyan bánnak az adatokkal. Kétféle tudásgráf van:
1. Szemantikus gráfok: logikai következtetéseket képesek levonni mind az analitika, mind az adatelőkészítés során, ezért tudásgráfoknak hívják. Még fontosabb, hogy ezeket az együttműködő-képesség és az adatok egységes szabványok szerinti összekapcsolása érdekében tervezték. A tudásmenedzsment, ill. a tudásgráfok a vállalati tudás összegyűjtésének skálázható eszközei.
2. Címkézett tulajdonsággráfok: a felhasználók olyan fontos tulajdonságokat adhatnak hozzá a gráfhoz az adataikról, mint a metaadatok vagy a származás. E gráfok egyszerűen silóként működnek.
- Tudásgyűjtés: A gépi tanulás és az AI hozzáadásával a szervezetek nagyobb mennyiségű, mélyebb tudást építhetnek be. Az AI-val és a gépi tanulással a megfelelő időben lehet tartalmat (azaz tudást) szolgáltatni.
- Az AI tudásbázisa: alapja a szemantikus gráfoknál fontos taxonómiák. A meglévő tényekre vonatkozó logikai következtetésekből további tényeket lehet létrehozni. Az adatállomány (data fabric) elvét támasztja alá, hogy a taxonómiai megközelítés lehetővé teszi a holisztikus lekérdezéshez a források, üzleti egységek vagy felhasználási esetek együttes kezelését.
Teljes AI: 1. szimbolikus AI (tudásmodellek); 2. statisztikai AI (gépi tanulás). Ezeket egyesítik. 3. "Gráf algoritmusok": statisztikai AI-ra hivatkoznak, pl. klaszterezés, legközelebbi szomszéd, legrövidebb út. A felelős AI az emberi elemet hangsúlyozza. Az AI szimbolikus érvelésének szabályalapú megközelítése: a) biztosítja a szabályokon alapuló érvelés eredményeinek magyarázatát, ami jól nyomon követhető; b) befolyásolja a statisztikai gépi tanulási modellek magyarázhatóságát is. Szinergiák: A tudásgráfok adatelőkészítési funkciói összegyűjtik a vállalati tudást. Összekapcsolják a különböző adattípusokat és előkészítik az adatokat a gépi tanuláshoz. Elemzési képességek: pl. gépi következtetés. (Ref.: Szabó Eszter)

Kaposvár közgyűlésének csütörtöki ülésén döntenie kellett a Takáts Gyula Megyei Hatókörű Városi Könyvtár új vezetőjének személyéről is, hiszen Horváth Péter jelenlegi igazgatónak március 31-én lejár a megbízása. Rajta kívül két jelölt pályázott, dr. Dénesné dr. Orcsik Judit művelődésszervező, pénzügyi menedzser és jogász, illetve Rázsits Veronika, aki felsőfokú marketing menedzseri, illetve informatikus-könyvtáros képesítéssel rendelkezik.

Szita Károly mind a könyvtár, mind pedig a múzeum esetében jelezte: az intézményeknek igazi közösségi térré kell válniuk, másként az alapfunkció ellátása mellett tapasztalható, egyre csökkenő látogatói igény eredményeként ki fognak ürülni a kulturális létesítmények. A testület Rázsits Veronika pályázatát támogatta.

Jövőre új épületbe költözik az Illyés Gyula Megyei Könyvtár link . A Tudásközpont várhatóan jövőre készül el, így a könyvtár dolgozói már tavaly elkezdtek készülni a költözködésre.
Az idei évben nagyon szorgosnak kell lenniük a könyvtár dolgozóinak, hiszen alig egy évük van arra, hogy mindent elintézzenek, ami az új helyre való átköltözést jelenti. Nagyon régóta tudták, hogy az intézmény egyszer egy új helyre fog átkerülni, viszont akkor vált a gondolat teljesen igazivá, amikor időpont is lett a Tudásközpont megnyitására.
"Ezt a több százezer gyűjteményi tételt mind végignéztük, ez több éves folyamat volt. (...) Most ezzel a letisztázott állománnyal azt végezzük végig, hogy amire nincs szükségünk, az új épületben, ami már vagy erkölcsileg, vagy fizikailag is olyan állapotba került gyűjteményrész, azt leselejtezzük." - meséli Lieghauser János, a könyvtár igazgatója.
Mint mondja, a költözés nem csak dobozolásból áll, az emberekkel is tudatni kell a változást és hirdetni azt, hogy a jövő évi időponttól kezdve már egy másik helyen lesz a könyvtár.

Folytatjuk a két hete kezdett link referálást...

Technológia - A Library Journal (LJ) felmérésére válaszoló 214 közkönyvtár 47%-a többet költött technológiára 2021-ben, ami 22%-al több, mint a 2020-as, hasonló kiadásuk. Becslések szerint a dokumentumokra szánt kiadások 27%-át fordították digitális tartalomra. A külvárosi és városi könyvtárakban volt ez az arány a legnagyobb: több mint 30%. A távmunkához, számítógépes rendszer fejlesztéséhez szükséges technológia is gyakori tétel. "Az egész rendszerben a technológián alapuló kezdeményezéseket és a személyzet szakmai fejlődését helyeztük előtérbe" - mondta Misty Hawkins, Arkansas regionális könyvtári rendszerének igazgatója. A számítógépes rendszer fejlesztésére a legnagyobb könyvtárak költötték a legkevesebbet. Sok technológiai kezdeményezés végleges lesz, főleg a kisebb könyvtárakban. Egy oklahomai könyvtárigazgató elmondta, hogy négy asztali számítógépet tudott hozzáadni a meglévőhöz, köztük egy magánszámítógépet a távgyógyításhoz és állásinterjúkhoz.

A könyvtárak becslése szerint technológiai kiadásaik zömét - 35%-ot - ügyviteli szoftverekre, pl. integrált könyvtári rendszerükre (ILS) szeretnék fordítani. 2022-ben az egyéni hardverbeszerzések a technológiai kiadások közel negyedét teszik majd ki.

Személyes könyvtárhasználat - Minél nagyobb egy könyvtár, annál inkább költött rá: 75%-uk. A legkisebbeknek csak 17%-a adott ki pénzt erre. A világjárvány miatt épületeket is bezártak.

A használók egészsége, biztonsága - Erre szinte minden könyvtár sokat áldozott. Ez nem merült ki abban, hogy megfeleljenek a higiéniai követelményeknek. Olyan beszerzési tételek is voltak, mint pl. a járdaszegélyek akadálymentesítése. Akadtak nagyobb beruházások: pl. szekrények, érintésmentes vizespalack-töltők, önkiszolgáló pénztárgépek vásárlása.

Mozgó állomány - Az egy főre jutó példányszám folyamatosan csökkent az elmúlt 30 évben. 2020-ban - beleértve a nyomtatott és digitális példányokat is - 8,01 db volt. A középnyugati és a külvárosi könyvtárakban volt a legmagasabb az egy főre jutó mozgó állomány. 2021-ben precedenst teremtett, hogy sok könyvtár eltörölte a késedelmi díjakat, de kérdés, hogy ez bevételkiesést-e egyáltalán? E gyakorlatot több könyvtár is véglegesíti. A könyvtárak 70%-a azt jósolja, hogy 2022-ben mégis 11%-al emelkedni fognak a példányszámok. Ennek oka az újranyitások miatti optimizmus.

Létszámgazdálkodás és nyitvatartás - A könyvtárak negyede számolt be létszámnövekedésről az elmúlt évben. Bár 70%-al nőtt a személyzeti ráfordítás, a teljes munkaidősekre fordított kiadás mégsem változott. A könyvtárak negyede bocsátott el dolgozót a Covid alatt, de közülük 59% visszavette az összes alkalmazottat. 22% néhányat vett vissza újra. A könyvtárak 19%-a egyáltalán nem vett fel új embert. A minimálbért 21 állam emelte 2021 végén. Egy könyvtárigazgató szerint majd kevesebb lesz az órabér és a szolgáltatás. A nyitvatartási órák száma a legnagyobb könyvtárakban nőtt a legjobban, míg a legkisebbeknél volt a legalacsonyabb a nyitvatartás óraszámának emelése. (Ref.: Szabó Eszter)

Számokkal alátámasztott beszámoló készített a Csuka Zoltán Városi Könyvtár link , amiből kiderült, hogy a könyvtárba járó érdiek tavaly átlagosan 29,7 db könyvet olvastak el. Egyébként 671-en iratkoztak be a könyvtárba, ahol már 3709 olvasó van, akik 85.620 alkalommal látogattak el a bibliotékába.
110.366 alkalommal kölcsönöztek könyvet, annak ellenére, hogy a pandémia miatt, csak 176 napot volt nyitva a könyvtár (koronavírusmentes időszakban 240 nap a nyitvatartás). A távhasználat száma 58.526 alkalom, míg helyben 81.752 dokumentumot használtak az olvasók. A könyvtárosok 1632 könyvcsomagot raktak össze és 4271 kérdésre válaszoltak.

A sokkönyves otthonban felnövő gyerekek 3 évvel több iskolai osztályt járnak ki, mint a könyv nélküli otthonok gyerekei, szüleik végzettségétől, foglalkozásától és társadalmi státuszától függetlenül. Ez akkora előny, mintha egyetemi végzettségűeket vetnénk össze iskolázatlan szülőkkel. Illetve kétszer nagyobb előnyt jelent, mintha szakképzett és a szakképzetlen apa hatása közötti különbséget vennénk. Egyformán érvényes az összefüggés a gazdag illetve a szegényebb nemzetekre; a múltban és a jelenben; a kommunizmus, a kapitalizmus és az apartheid alatt; és legerősebben Kínában. Az adatok 27 nemzet reprezentatív nemzeti mintáiból származnak, több mint 70 000 esettel, többszintű lineáris és probit modellekkel, a hiányzó adatok többszörös imputálásával. (Research in Social Stratification and Mobility)

A beszámoló nem szól a hatás irányáról: az igényesebb családok veszik magukat körül több könyvvel, vagy a több könyv alakít ki nagyobb szociokulturális igényességet.
Kérdés továbbá, hogy az összefüggés e-könyvek esetében is fennáll, vagy csak papírkönyvek esetében. - Felmérési adatok nélküli sejtésem: csak papírkönyvek esetében. (MG)

Vagy 10 éve vannak Magyarországon közösségi irodák (coworking office). Azaz, olyan helyek, ahol térítés fejében munkavégzés céljából több vállalkozás munkatársai egy tárben, részben egy infrastruktúrát (tárgyalóhelyiség, elektronikus eszközök stb.) használva dolgoznak. Vannak közkönyvtárak is, amelyek ilyen szolgáltatásban gondolkodnak.
A Likespace platform a munkavállalók és az irodák közötti kapcsolatteremtést vállalja fel. Az ország számos pontján kínálnak helyszíneket, felsorolva az egyes irodák kínálatát, felszereltségét - egyúttal benchmarkot kínálva a műfajban gondolkodó, a listában még nem szereplő könyvtárak számára. (MG)

Az iskolai könyvtár az innováció helye is. A könyvtárosok segíthetnek megmutatni a legújabb eszközöket, és azok felelősségteljes használatának módját. A SLJ összegyűjtött pár manapság népszerű eszköztippet gyakorló iskolai könyvtárosoktól:
- Wakelet, Padlet tanulási platformok: források kezelését segítő eszközök, könnyedén hozzáadhatók a virtuális táblákhoz különböző linkek. A gyűjtemény beágyazható például az iskola weboldalára.
- Canva: a design terveket segítő eszköz, legyen szó akár Instagram bejegyzésekről, Google Classroom fejlécről, poszterekről és egyéb könyv hirdetések tervezéséről.
- Flipgrid: a diákok iskolán belüli és iskolák közötti együttműködési eszköze, pl. ezen keresztül reflektálnak az órákra, videókat és könyvajánlókat készítenek, illetve egymást segítik a tanulásban.
- Twitter, Facebook, Instagram, TikTok, Clubhous: a közösségi média eszközök főleg a könyvtárosok egymás közti információ megosztását segítik. Nem kell mindig az új eszközöket kipróbálni. Inkább az a fontos, hogy a meglévőeket módszertanilag jól használják.
- Pear Desk - Be Internet Awsome, Netpod - Time to Climb: a hírek megértését és kiértékelését segítik óratervekkel és sablonokkal (angolul).
- News Literacy Project - Checkology / Sift hírlevél / Informable app / Is That a Fact? podcast: az álhírek felismerését segíti, példákat ad álhírekre és valós hírekre.
- Do Ink: a videó, podcast és fotó projekteket támogatja, például diákok saját könyvklubjait.
- Screencastify: videók készítését segíti, beleértve a felvételt, szerkesztést, megosztást. Főleg azok szeretik, akik szívesebben mutatják be projektjüket felvételről, mint élő előadásban.
- Mote: alkalmazás vagy Google Chrome kiegészítő, amivel Word dokumentumhoz, táblázathoz vagy Google Formhoz lehet hangfelvételes visszajelzést adni a diákoknak. A tanárok szerint a humor és a szarkazmus jobban érezhető így mint írásban.
- Edpuzzle: a tanulást videókkal lehet kiegészíteni, akár saját felvételekkel, Khan Academy vagy YouTube videók beágyazásával.
- Minecraft for education: a videójátékokat kedvelő diákoknak a közösségben nagyobb élménnyé tehető a tanulás.
A könyvtárak gyakran az iskolák technológiai központjai. Az elért eredmények viszont messze túlmutatnak a könyvtárak terein. Az iskolai innovációt kell támogatniuk. (ref.: Habók Lilla)

Borba fojtott mesék címmel rendeznek mesedélutánt felnőtteknek március 9-én, szerdán 17.00 órától az Aranybulla Könyvtárban. A programra pajzán székely történetekkel érkezik Babos Eszter előadóművész. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
"Mert mese kell mindenkinek, legyen az lyány, legén, vagy asszony, öreg vagy fiatal, rusnya vagy szép. A székely humor, nyelvi ízvilág, őszinteség garantáltan jókedvre derít mindenkit a pajzán meséken keresztül." - így ajánlja szerdai mesedélutánját az Aranybulla Könyvtár.
A Sebestyén István gyűjtéséből származó Borba fojtott meséket Babos Eszter bábos, író, előadóművész, a Babos Bábos Társulat és a Bábos Mesekuckó alapítója hozza el a nézőknek.
A szerelemről, párválasztásról, házasságról szóló, virágnyelven elmondott történetek könnyedséget, humort csempésznek a hétköznapjaikba.

Egy bizonyos ország kormánya mindig dezinformációkat közöl. A dezinformáció mindig két állítás, amikből az egyik igaz, a másik pedig hamis. A dezinformáció célja, hogy egy igaz háttérinformáció hitelesítsen egy hamis információt. Tegyük fel, hogy N = 7 egymástól független állítás van, amikből a dezinformációkat össze lehet állítani, azaz ezen állításokat és tagadásukat lehet használni. Egy állítást és saját maga tagadását persze nem lehet összetenni, és tegyük fel azt is, hogy az állításokból bonyolultabb állítások sem képezhetők (például és/vagy kötőszavakkal), csakis önmagukban használhatjuk őket, vagy a tagadásukat. Ezen kívül, ha egy dezinformáció tartalmaz egy állítást, akkor egy másik dezinformáció nem tartalmazhatja ugyanannak az állításnak a tagadását, azaz a dezinformációknak látszólag összhangban kell lenniük egymással. Továbbá teljesülnie kell annak is, hogy aki hisz a dezinformációk mindegyikének, az az N állítás többségéről higgye a hazugságot. Mennyi a legtöbb dezinformáció, amit az ország terjeszthet, ha az fentieket mind szem előtt tartják?

Haladó kérdések: Mi a helyzet tetszőleges N esetén? Igaz-e, hogy aki nem hisz a dezinformációknak, sőt pontosan tudja, hogy minden dezinformáció egy igaz és egy hamis állítást tartalmaz szigorúan, az se tudja kikövetkeztetni, hogy mi az igazság az állításokat illetően?

A "Geraszimov-doktrína", amely a szaknyelvben a hibrid háború, vagy nem-lineáris hadviselés elméletének alapvetése. - Osztottuk meg 2016-ben az "Bedőlünk-e a Geraszimov hadműveletnek, vagy képesek vagyunk kritikus olvasásra?" link anyagunkban. (MG)

A geraszimovi módszerek bemutatkoztak az inváziót előkészítő hetekben és napokban. A dezinformációs hullám erős része volt, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok skandináviai képviselője a támadás előtt hat nappal határozottan közölte, hogy Moszkva nem fog háborút kezdeni, hanem csak a területek biztonságáról szeretne gondoskodni.
"Oroszország mindent megtesz, hogy megállítson egy lehetséges háborút. Oroszország a béke hona, nem a háborúé. Mint korábban, az orosz pozíció most is védekező jellegű." Johan Bäckman professzor, Newsweek, 2022. február 18.

Törvényellenesnek tartják a közszolgálati kuratórium tagjai, hogy a kormány konkrét utasításai szerint működik a nemzeti hírügynökség.
A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának három ellenzéki tagja, Debreczeni József, Kránitz László és Silhavy Máté szerint ki kell vizsgáltatni az MTI-nél kialakult helyzetet, és azt is szeretnék, ha a Médiatanács is eljárást indítana az ügyben.
A Kuratórium tagjai a Direkt36 pénteken megjelent cikke link miatt kezdeményeznék a vizsgálatot. Ebből az derül ki, hogy Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke, valamint a Rogán Antalhoz tartozó Kormányzati Tájékoztatási Központ közvetlenül beavatkozik a hírügynökség munkájába, és olyan kész anyagokat küldenek el az MTI-nek, amelyeket aztán a hírügynökség szó szerint leközöl. Ezzel az MTI megsértette a Médiatörvényt, amely előírja a közmédia függetlenségét.

Az MKE rövidítését több szervezet használja. Néhány közülük:
- Magyarországi Kárpát-egyesület
- Magyar Képzőművészeti Egyetem
- MKE Ankaragücü
- Magyar Kémikusok Egyesülete
- Ministry of Knowledge Economy
- Magyar Könyvtárosok Egyesülete
- Matsushita Kyotobuki Electronics
és a legújabb:
- Magyar Kannabisz Egyház.
Azért jó tudni e szervezetekről, mert aki meg kívánja újítani MKE-tagságát, ügyelnie kell, hogy a neki megfelelő helyre kell adja le kérelmét! ;) (MG)