A hallgatók, oktatók és érdeklődők által feltett kérdések változatosak, a tárgyi és információkeresői szaktudást igénylő kérdésektől a legprózaibbakig. Van, hogy könyvtárban tartózkodó hallgatók szégyellnek a pulthoz menni, inkább online tesznek fel kérdéseket. Mondjuk: itt, mellettem nagyon hangosak, csináljanak valamit... Chat-en 2-3 könyvtáros vagy könyvtárszakos hallgató szolgálja 2-3 órás műszakban a 80.000 egyetemi polgárt a Rutgers 4 campusának 24 könyvtárában.

Judit előző, független intézeti könyvtárában Excelben naplózta tájékoztatási munkáját. Ez alapján tudott tervezni, felettesei előtt indokolni fejlesztési igényeit, illetve felkészülni a típuskérdésekre. Ma a Rutgersen munkáját a Springshare alkalmazásai segítik. Hasonló típusú alkalmazást használnak a szakkönyvtári tájékoztatók, mint a különféle ügyfélszolgáltatók munkatársai. Erről is beszélt Hajnal Ward Judit, a Rutgers Egyetem természettudományi szakkönyvtárosa a MIBE máj. 11-i Tájékoztatást segítő alkalmazás - amerikai tapasztalatok virtuális klubjában. Minden megkeresés egy ticket, azaz "jegy", melynek útját végigköveti a könyvtáros.  Az alkalmazás "sürget", adatokat gyűjt, naplóz, legyen az chat-en, emailben, telefonon vagy személyesen feltett kérdés chat-en lényegében azonnal, az emailes kérdésekre 24 órán belül kell válaszolni. Általános kérdésekre mindenki válaszolhat, a szaktudást igénylő kérdéseket a megfelelő szakkönyvtároshoz irányítják át. A Covid után sok hallgató azt mondta, hogy elege van az online kapcsolattartásból.

Minőségi változást ugyan nemigen jelent a könyvtáros számára az online-offline váltást, mégis komoly munka megválaszolni a 40-45 kérdést egy háromórás chat alatt 2-3 embernek is.

A könyvtár - kultúraalakító tényező. Ezért szerepe lehet az autonómista törekvésű emberek megszervezésében. Azokéban, akik saját céljaikat szeretnék megvalósítani, és nem azokat, amelyeket a fogyasztói társadalom tőkés irányítói számukra kedvezőnek tartanak. (A podcastban nyilatkozó Kiss Viktor emellett az autonómista ember bemutatására történetesen az autonóm könyvtáros példáját hozza.)

Kiss Viktor Kívül/Belül Egy új politikai logika link c. könyvében szorgalmazza a kapitalizmus újragondolását a kívül-belül, a kirekesztettek-befogadottak viszonya mentén. Így jön létre a kulturális kapitalizmus fogalma.

A podcastban link 5'10"-től: A kapitalista rendszer központi eleme a termelés világa volt: gyárak, munkások, kizsákmányozás... A rendszer itt állította elő a profitot. A posztmodern kapitalizmus alapja azonban már nem az anyagi termelés, hanem kultúratermelés. A rendszer úgy működik, hogy azok az előállított termékek, szolgáltatások, és újabban élmények, identitások, kulturáis termékek (továbbiakban: termékek) csak úgy értékesíthetők, ha előbb létrehoz egy olyan kultúrát, amelyben ezek a termékek stb. relevánsak, érdekesek, fogyasztásra érettek. Ráadásul létrehozza azokat az embereket, akik ezeket a termékeket elfogyasztják. A kulturális kapitalizmusban tehát a rendszer már
- nem csak termékeket stb állít elő, hanem
- kultúrát is, melybe a termékeit beleilleszti, továbbá
- embereket, akik a termékeket stb. elfogyasztják.

Minőségi különbség van a termelési, illetve kulturális kapitalizmusban való alávetettség között: A termelési kapitalizmusban azért megy az ember dolgozni - kissé leegyszerűsítve - hogy ne haljon éhen, tehát nagyon könnyen zsarolható. A kulturáis kapitalizmusban - ahol egyre nagyobb szüksége van a tőkének a termelés felpörgetésére, és hogy a munkavállalók ebbe beilleszkedjenek és fogyasszanak, élményeket gyűjtsenek, individualizálódjanak stb. - viszont fordított a helyzet. És erre az éhenhalás terhe nélkül nemet mondhatnak. Ugyanis itt a tőke van alapvetően kiszolgáltatva a munkavállalóknak. Ami örömhír a posztmodern baloldal számára. (14'48"-tól)

Az emberek egyéni céljait követő autonómista mozgalmak felkarolása. 58'15-től: Az autonómizmusnak ellenkulturális mozgalommá kell összeállnia. A kapitalista rendszerkritikai baloldal povinciális alanyai. A kapuzárási pánik is az autonómizmus egyik formája. Az occupy mozgalom e fogyasztásközpontú gondolkodás becsapásai ellen emelték fel a szavukat.

Az autonómizmus tönkre tudná tenni a kapitalizmust két perc alatt. Akkor, ha azokból létre tudna jönni egy ellenkulturális mozgalom azokból, akik ma is ezt csinálják. Akik az ügyvédi iroda helyett gyógypedagógusok akarnak lenni. És nagyon sok ilyen ember van. A John Halloway (a Crack capitalism c. könyv szerzője) kimondottan azt állítja, hogy tíz- és százmillióan vannak olyanok, akik autonómista módon állnak az életükhöz, vagy ilyen pontok mutathatók ki az életükben. De nincsen jelenleg olyan mozgalom, világkép, amely őket orientálni tudná. Nincs az a képzelet, ahogyan ők magukat el tudnék képzelni. Ők csak egyszerűen azt látják, hogy "szívesebben vagyok [pl. - szerk.] könyvtáros, mint közgazdász". Ennyit látnak belőle. De nem mondja el nekik senki, hogy "azért vagy szívesebben könyvtáros, mert szerinted sokkal fontosabb a könyvekkel foglalkozni, sokkal fontosabb a közszolgáltatást csinálni, és sokkal fontosabb egy értelmes életet élni, mint a hülye tőkét mondjuk közgazdászként, vagy HR-esként kiszolgálni. Te ezért vagy könyvtáros." De mivel ezt senki sem mondja el nekik, ezért ők ezt nem tudják. - (...) Ha viszont jön az antikapitalista baloldal, és a hagyományos témáiról beszél, akkor itt válik kontraproduktívvá a dolog az én elképzelésemben. Mert az antikapitalista baloldal nem arról fog beszélni, amiről [az autonomisták számára - szerk.] az autonómisták számára kellene. Bár biztos, hogy azok is nagyon fontos kérdések.

Az MKE kompetencia-konferenciája - Új utak a COVID 19 idején és azt követően. Szakmai kompetenciáink átalakulása link - volt életemben az első konferencia, amibe már nem is terveztek kérdéseket. Ettől még persze átgondoltam, hogy ha úgymond - lett volna idő a közös szakmai szocializációra - mit is kérdeztem volna. Nos...

1. Az ukrán háború kitörése után néhány nappal két német közkönyvtár honlapján is láttam háború-temaikus oldalt. Jól időzítve: akkor, amikor az érdeklődés szintje igen magas volt. Kérdés: volt-e bárhol hasonló, a Covid kitörésekor?
2. Folytatva a fenti gondolatot... Két nagyvárosi könyvtár háborústartalom-példáját láttam, de feltehetően volt több is. A tartalom ugyanakkor nem helyspecifikus, tehát együttműködve is elő lehet állítani: egy elkészíti, sokan megosztják (esetleg módosítva, hat van helyi tartalom). Kérdés: van-e hasonló tartalomkészítői együttműködésre példa a könyvtárak között? Na nem, miért nem? Ha igen, melyek a megszervezés tapasztalatai?
3. E Covid-tapasztalatokat összegző konferencia a járvány kitörése után több mint 2 évre szerveződött meg. Azaz van lehetőség a tanulságok megfogalmazására. Kérdés: melyek azok az alapképességek (pl. tartalomelőállítás, tervezés, szervezés, megosztás) amelyek bármilyen eséllyel várható krízis, esemény kapcsán immáron rutinnal előhúzhatóak? - De úgy is kérdezhetjük a konferencia címe alapján: az elhangzottak alapján melyek az átalakult képességek? Bár ezt már 2017-ben is feltettük link ... (MG)

(Egy éve írtuk...) Vagy 20 éve, a BOBCATSSS konferenciák egyik budapesti rendezvényén a főszervező Ruud Bruyns így kezdte megnyitóját:
A tavalyi konferencia után összegeztük visszajelzéseiteket. Azt találtuk benne, hogy legyen kevesebb előadás, több büfé. Jó hírem van: a mostani konferenciánkra megfordítottuk az arányt.
- Mindezt nyilván nem szó szerint kell értelmezni, de az mindenképpen benne van, hogy a szakmai rendezvények gondolkodást változtató és cselekvésre késztető céljainak feltétele, hogy a témaadó előadásokat bőven kövesse a részben kötött, részben kötetlen szakmai beszélgetések lehetősége. S ez fontosabb, mint az előadások mennyisége. Azaz: nem mentség, hanem tünet a "sajnos - kollégák - elfogyott az időnk". Jelentése: fontosabb az egyirányú kommunikáció, mint a bevonás és a párbeszéd. Ami - mellesleg - szembe megy az IFLA fenntartható fejlődési célok (SDG) 17. "Partnerség a célok eléréséért" pontjával is. A diskurzus hiányával mi magunk rontjuk le jelentősen az előtérbe helyezni kívánt előadások hatását is. De nézzük a válaszokat...

Tehát a válaszok tájékoztató jellegű megoszlása a "Szerinted kell-e kérdésekre időt biztosítani egy könyvtárszakmai konferencián?" kérdésre:
0 - Nem lényeges szempont: a kollégák úgysem kérdeznek
19 - Lehetőleg minden előadás után: a közös gondolkodás hoz változást
11 - Valamennyi kell; legalább a nap, vagy blokk végén
4 - A konferencia = ismeretszerzés; beszélgetésre ott a büfé.
Mindebből látszik, hogy igenis van érdeklődés a konferenciákon a kérdésekre. Feltehetően az előadások számának rovására is (mennyiség helyett inkább a minőség számít). Az adatok diagramon: link . (MG)

Bizonytalan vagyok, hogy az MKE-konferencia végén - "Új utak a COVID 19 idején és azt követően. Szakmai kompetenciáink átalakulása" - a résztvevő fel tudta volna-e sorolni a címben említett új utakat illetve átalakult kompetenciákat... A magam részéről pl. szívesen láttam volna ilyen listát.

Prónay Szabolcs "Hogyan reagálhat a könyvtári marketing a COVID miatt megváltozott fogyasztói szokásokra?" elhangzott... A használók egyre nagyobb arányban a közösségi tudást veszik igénybe; vö.: közösségi média, legyen az YouTube oktatóvideó, Wikipédia-szócikk, Facebook bejegyzés. Egymillió légy ugyanis nem tévedhet - juthatott eszünkbe. És az a mechanizmus persze igaz az álhír-fogyasztásra is. A multinacionális információszolgáltatók ki is használják a közösségi lehetőségeket: segít a Google, a Tripadvisor, hogy egy idegen helyen hol ehetünk jót. S mindezt persze "tenyérbe mászó" módon; okostelefonon keresztül. Just in case, just in time. - Mi kell még a minőségbiztosításhoz?! - A nagy szolgáltatók tehát ezt csinálták. Az előadó más információszolgáltató intézményt nem említett meg...

Nem volt ez nagyon másként a Covid termelte információhiány esetében sem. A fitnesz-szolgáltatók otthon végezhető gyakorlatokat kínáltak. És beléptek könyvtárosok is, pl. online olvasmány-kínálattal és rendezvényekkel. (Olyan országokban, ahol a könyvtárak e-könyveket is szolgáltatnak, persze más volt a helyzet.) Könyvtár által összeállított Covid-információs oldallal azonban nem találkoztam. Igaz ugyan, hogy melyik könyvtár meri felvállalni a hiteles tájékoztatást egy átpolitizálttá tett téma esetében...?

Az előadó feltette a korábban is már feltett kérdését: Mi a probléma, amire a könyvtár megoldást kínál? (Korábbi előadásáról ld.: link ) - Jogos, erre az alapvető, égető kérdésről legalábbis nyilvánosan nem volt szakmai diskurzus a szakmánkban. Válasza: "Nem a hozzáférés a kérdés. Hanem a szűrés, validálás." (Sajnos nem emlékszem, hogy erre volt-e példa a kompetencia-konferencián.)
"Tévhit: A könyvtár marketing a könyvekről szól. A könyvtár marketing a tudással való kapcsolatról szól." - Ok. Akkor nosza, elő a vonatkozó kompetenciákkal... (MG)

A könyvtári rendszer hatalmas országos hálózattal rendelkezik, és képes arra, hogy embereket ne csak dokumentumokkal lásson el, hanem egyénekként megszólítsa őket, igényeiket figyelje, ajánljon nekik, testre szabva. Sőt - ahogyan a csütörtöki KIT-klubban elhangzott a múlt héten - olyan aktuális helyi ügyekre is tud reagálni, hogy hogyan érdemes használni a település új körforgalmát 8hazai példa). A téma, az "ügy" (issue) persze helyi és aktuális, amire a könyvtár érthet módon ráugrik, és informál. Mert alapvető feladata. Nem feltétlenül a közkönyvtáros válik közlekedési szakemberré, hanem megszervezi: tartson előadást a téma felelős, hiteles ismerője a könyvtárban, hozzon magával megfelelő szóróanyagot, plakátot, videót, vonatkozó tárgyakat stb. Az sem ördögtől való, hogy a szakembert tovább közvetítse a helyi iskolának is. - Ilyen, vagy hasonló járhatott Hannover Közkönyvtárosainak link és önkormányzati szakembereinek fejében, amikor a több halálos áldozatot követelő tavalyi németországi árvizeket követően a témával foglalkozó, ismeretterjesztő szintű, illusztrált füzetkét helyeztek - "Árvízvédelem; Megelőzés, védekezés, követő tevékenységek" - el a könyvtári hálózat bejáratához közel eső közhasznú információk polcára (a vonatkozó fotókat pl.: link ).

Egyik januári KIT-kérdésünk volt: Helyes-e, ha társadalmi célok elérésében vállal feladatot a könyvtár? link . A válaszolók 60%-a a "Természetesen, keresnie kell ezeket a kihívásokat, együttműködéseket" opció mellett tette le a voksát. Az eredmény persze tájékoztató jellegű. (MG)

A suffolki könyvtárak link a megye városaiban, falvaiban található 44 fiókjukban minden korosztály egészségét és jólétét támogatják, pl. átfogó mentális egészségügyi programokkal. 10 éve hozták létre a Suffolk Libraries nevű jótékonysági szervezetet. Bruce Leeke vezérigazgatója mondta: ha észreveszik a hozzájuk betérő küszködését, akkor bevonják őt szolgáltatásaikba és/vagy programjaikba. A könyvtári munkatársakat kiképezték az összes könyvtárban: 1. többek között mentális egészségügyi elsősegélynyújtásból; 2. a szorongás kezeléséből; 3. a "Your Needs Met" (Szükségletei kielégítése) című jóléti tanfolyam anyagából.

Ízelítő a programokból és a helyi partnerekkel való együttműködésből:
1. Open Space foglalkozások: sokszor tematikusak, pl. virágdekorálás, kreatív írás, könnyű testmozgásórák, bingójátékok. Az izoláció és a magány leküzdését szolgálják. Az együttműködésbe partnereik szakértelmét is bevonták. Néhány foglalkozáson klinikai pszichológus vett részt.
2. A perinatális mentális egészséggel foglalkoznak az "Én, magam és a baba" foglalkozások. A könyvtár munkatársai személyesen is meghallgatják a szülőket. Ügyfeleik hozzáférhetnek a Suffolk Mind által nyújtott telefonos tanácsadásokhoz. Különösen a pandémia idején volt ez óriási segítség.
3. Helyi igények alapján az egyik könyvtárban boxedzést tartanak tizenéveseknek. Máshol varróterápiás csoport működik. A fiókok vezetőinek nagy önállóságot biztosítanak.

Az egészségügyi egyenlőtlenségek kezelése:
1. A pandémia idején tartott online foglalkozások ihlették a Jump Start January projektet. Célja: arra ösztönözni, hogy tevékenyen kezdjék az évet. Ingyenes jóga-, pilates- és egyéb testmozgást kínálnak. A könyvtárhasználók sporteszközöket is kölcsönözhetnek.
2. A Pride and Periods program célja a menstruációs szegénység elleni küzdelem. Több könyvtárban a Co-op [segítő szervezet] által felajánlott, ingyenes menstruációs termékekhez lehet hozzájutni.
3. Az új, Discover More nevű alkalmazás egy mesterséges intelligencián alapuló algoritmussal segít megtalálni, hogy a használók közelében mely programok/rendezvények stb. felelnek meg leginkább a jóllét iránti igényeiknek. (Ref.: Szabó Eszter)

Van egy álmom... Mi lenne, ha a könyvtárak aktívan figyelnék azokat a társadalmi történéseket, és azonnal ugranának, ha információs hozájárulással segíthetnek? Mint pl. az alábbi esetben. Nem kizárt, hogy a nagyon vágyott társadalmi elosmertség legbiztosabb útját egyengetné e könyvvtáti küldetésben rejlő szakmai hozzáállás. (MG)

A menedékes státuszt igénylők alacsony számának az információhiány és a nem megfelelő tájékoztatás lehet az oka.
A Magyarországra érkező menekülők egy jó része nem is tud arról, hogy jogosult a menedékes státuszra és az azzal járó támogatásokra, szolgáltatásokra. A magyar-ukrán határon elsősorban a segélyszervezetekkel találkoznak a menekültek, akiktől tárgyi adományt, élelmiszercsomagot, szálláslehetőséget kaphatnak, de a tapasztalataink szerint professzionális jogi tájékoztatást a menekültügyi hatóság által működtett regisztrációs pontokon az igénybe vehető védelemről nem kapnak.

Úgy tűnik, hogy a tragikus háborús események kikényszerítik a könyvtáros egyesülettől az igényekre való ilyetén reagálást. E példa is jelzi: a könyvtárak, könyvtárosok - és az őket szolgáló egyesület - a társadalmi ügyek szolgálatában állnak.

Csatlakozz a CILIP-hez link (Könyvtáros és Információs Szakemberek Minősített Intézete - angol könyvtáros egyesület), és részesülj a következőkből:
- karriertámogatás
- szakmai elismerés
- professzionális hálózat
- pénzügyi támogatás
- ágazati hírek és elemzések
- országos képviselet
- változtatni
- képzés és élethosszig tartó képzés (Continuing professional development - CPD)
- ingyenes jogi tanácsadás
- kedvezmények és különleges ajánlatok
Tagjaink között vannak információs szakemberek, könyvtárosok és tudásmenedzsment-szakemberek különböző típusú szervezetektől, pályafutásuk különböző szakaszaiban.

A linkelt honlapon külön kínálatot fogalmaznak meg információs szakembereknek, regisztrált szakmabelieknek és hallgatóknak. (ism.: MG)

Egyre népszerűbbek a podcastok. Magyarországon is több százezres már a podcastok hallgatói tábora, komolyabb sikert azonban az új műfajban is a rég ismert nevek hoztak.
Az Egyesült Államokban több mint egy évtizede dívó műfaj Magyarországon még igencsak gyerekcipőben jár, mind a hallgatói bázisát, mind a pénzszerzési képességeit illetően. Az egyik legfőbb gond éppen abból a tévhitből fakad, hogy a podcast egyenlő a szerkesztetlen műsorral. Ez részben azért is lehet így, mert Magyarországon körülbelül ezer podcast érhető el, amelyeknek a 99 százaléka vagy interjú formában, vagy kötetlen beszélgetésként készül. Különösen a Covid okozta lezárások idején szaporodtak meg gombamód az amatőr podcastok, ezek sok esetben valóban mindenféle szerkesztés és megfelelő technikai háttér nélkül kerültek a közönség elé.

A podcasthallgatók jellemzően városiak, az átlagnál fiatalabbak, iskolázottabbak és magasabb vásárlóerővel bírnak. Reklámokkal nehéz elérni őket, hiszen tévét ritkán néznek, és az átlagosnál jóval magasabb arányban blokkolják az online hirdetéseket. Az ő elérésükre tehát hatékony eszköz lehet a podcast, de ahhoz, hogy a hirdetők számára is vonzóbb legyen, először a hallgatói kört kellene kiszélesíteni. Az IAB becslése szerint 2020-ban 250 millió forintot költöttek el a hirdetők digitális hangalapú felületeken - a szakemberek szerint a podcastpiac ennek nagyjából a feléből részesült. Ez az arány akár 80 százalékig is felkúszhatna, ha a hazai hirdetők nemcsak a műsor tematikája, hanem a felhasználók adatai alapján is tudnának hirdetni a podcastokban.

Meleg napokon az emberek 70%-a, a hűvös napokon már csak 40%-a hisz a klímaváltozásban. A könyvtár felelőssége ugyanakkor a kritikus gondolkodás fejlesztése, amibe beletartozik például az ilyen kognitív torzítások felfedése is. Ennek tág tere van:
- köszörülni a könyvtáros saját kognitív torzításait
- az UNESCO nyomán az IFLA által is szorgalmazott 17 db Sustainable Development Goal (SDG - fenntartható fejlődési célok) területein is. A környezettudatos döntés nehézségeiről, a zöld kognitív torzításainkról Csizmadia Máté pszichológus, agrárközgazdász vázol néhány, gondolkodást torzító tényezőt a vele készített podcastban. (MG)

A tervezett cselekvés elmélete szerint a szándékunk határozza meg, mit fogunk tenni. Ez azonban a tevékenységeinknek kb. 20%-át(!) magyarázza. Ennek elemei:
- Attitűd (hogyan viszonyulunk valamihez; miről hogyan vélekedünk). A viselkedés és magyarázat hatása azonban oda-vissza működhet: azaz az elméletünk és gyakorlatunk közötti különbséget csökkentendő, gyakran utóbb magyarázzuk meg, miért tettünk így vagy úgy.
- Normák (az együttélés szabályai)
- Észlelt kontroll (az általunk észlelt befolyásoló tényezők. Ezeket azonban újból és újból vizsgálnunk kell, mert változnak.)

Cselekvésünk nagyobb hányadát azonban kognitív torzításaink alakítják. Néhány ezek közül:
- Hozzáférhetőségi torzítás: abból az információból vonunk le következtetéseket, amelyek éppen elérhetők. Ezért van, hogy meleg időben jobban hiszünk a klímaváltozásban, mint a hűvösebb napokon.
- Veszteség averzió: adott nagyságú veszteségtől jobban félünk, mint örülünk ugyanannyi nyereségnek. Azaz: jobban félünk a lemondástól.
- Hideg-meleg empátiás szakadék: nem nagyon tudjuk hideg fejjel megjósolni, hogy hogyan fogunk később cselekedni, pl. nem teljesülnek a szilveszteri fogadalmak.
- Morális önengedélyezés: egy-egy jócselekedet után gyakran engedélyezünk magunknak egy kevésbé jót. (ref.: MG)

Kapcsolódó: Erősödik a környezeti tudatosság, de elbukik a kényelmességen link

Üzleti könyvek...
Az üzleti könyvek olvasása és megosztása nagyszerű módja annak, hogy a vállalkozók tájékozódjanak az üzleti trendekről, új készségeket sajátítsanak el és innovatív munkamódszereket fejlesszenek ki.
A Worcestershire-i könyvtár tagjai teljes hozzáféréssel rendelkeznek a különféle üzleti könyvekhez, a nyomtatottak és elektronikusak egyaránt kölcsönözhetőek.

Keresse fel a digitális könyvtárat az üzleti e-könyvek letöltéséhez, vagy keressen a teljes könyvtári katalógusban (és itt link jön). Csatlakozzon a Worcestershire Libraries üzleti könyvklubhoz (új ablakban nyílik meg), és lépjen kapcsolatba a hasonló gondolkodású emberekkel, miközben fejleszti üzleti ismereteit.

Az üzleti könyvklub havi rendezvényein neves üzleti előadók vesznek részt, akik beszélnek az üzleti pályájukat meghatározó könyvekről. Foglaljon online a BIPC Eventbrite oldalán. - Ha nem tagja még a könyvtárnak, válon azzá!

Felnőttképzési tanfolyamok...
A Worcestershire megyei tanács oktatási szolgáltatója számos online tanfolyamot tart az üzleti vállalkozások számára. A legutóbbi kurzusok között szerepelt a "Hogyan készítsünk webhelyet", "A közösségi média használata a vállalkozás marketingjére" és az "Ékszerkészítés".
A jelenleg elérhető kurzusok teljes listájának böngészéséhez látogasson el a Learn in Worcestershire kurzusfoglalási oldalra. (ford.: MG)

Egy éve írtuk, azóta is érdekes:
A digitális készségek fejlesztésétől egy mindenkit befogadó tér kialakításáig - a 2021-es WSIS (World Summit on the Information Society - Információs Társadalom Világtalálkozó) Fórumon az IFLA workshopja a jó gyakorlatokat és a kulcsfontosságú kérdéseket vizsgálta a nyilvános hozzáféréssel kapcsolatban, a kiszolgáltatott felhasználói csoportok elérése, tágabb közösségbe csatolódása (konnektivitás) céljából.

Idén az IFLA workshopja az internethez és infokommunikációhoz való nyilvános hozzáféréssel foglalkozott, hogy segíthessenek azoknak, akiket leginkább érint a digitális leszakadás. A könyvtárak régóta dolgoznak azon, hogy a nyilvános hozzáférés segítse a digitális befogadást és információhoz való hozzáférést. A workshopon ezeket a tapasztalatokat használták fel. A workshop néhány kiemelt pontja:

1. Az Alliance for Affordable Internet kutatásából kiderült, hogy a nyilvános hozzáférés és a könyvtárvezetők támogatása a probléma megoldását illetően összefügg a konnektivitás megfizethetőségével az országban. A nyilvános hozzáférés egy széleskörű konnektivitási stratégia része: segít növelni az igényt a konnektivitás iránt, javítja a digitális készségeket és erősíti a kapcsolati hálót.

2. Egy litván felmérésből kiderült, hogy a vidéken lakó idősek több mint 40%-ának nincs lehetősége a könyvtáron kívüli internethasználatra. Azért, hogy segíthessék ezeknek a használóknak a kapcsolódását, projektet indítottak a digitális készségeik fejlesztésére.

3. Szingapúrban 3 részes módszert dolgoztak ki az idősek segítésére:
- hozzáférés az infokommunikációhoz
- oktatási szolgáltatásokhoz és
- olyan térhez, ahol a társaikkal tanulhatnak.
A szingapúri könyvtárak szerint azért fontosak az idősek számára alakult csoportok, mert tagjaik a hozzájuk hasonló társakkal számukra megfelelő módon tanulhatnak.

4. Az Argentin Nemzeti Kongresszusi Könyvtár évek óta dolgozik 2 kezdeményezésen, melyek távolsági nyilvános hozzáférést biztosítanak. Az egyik egy berendezett busz, melyben olyanok mozizhatnak, akik nehezen jutnak el moziba; a másik pedig az egészségügyi vonat. Céljuk, hogy szolgáltatásaikat eljuttassák a városoktól távolabb eső településekre is.

5. A BSF - Könyvtárosok Határok Nélkül csoport vezetője arról beszélt, hogy milyen tapasztalataik vannak a tudáshoz és információhoz való hozzáférés bővítéséről a nők körében. Egy korábbi tanulmányuk azonosította a nők előtt álló akadályokat, melyek lehetnek pszichológiaiak, logisztikaiak vagy szociálisak. Azóta előadásokkal és workshopokkal próbálják leküzdeni a problémákat. Ezek a tapasztalatok hangsúlyozzák a mögöttes okok azonosításának, valamint a helyi környezethez és kultúrához igazodó megoldásoknak a fontosságát. (ref.: Salamon Sára)

Amerikai könyvtárosok, szerzők és kiadók koalíciót hoztak létre az Egyesült Államokban tapasztalható könyvbetiltási hullám ellen.
Az Amerikai Könyvtárak Szövetsége, az Amerikai Tanárok Szövetsége és még több mint egy tucat más szervezet Unite Against Book Bans néven lépett akcióba. A kezdeményezéshez olyan híres kiadók is csatlakoztak, mint a Penguin Random House, a Simon & Schuster és a Macmillan, a Szerzők Céhe és a Cenzúra Elleni Nemzeti Koalíció.
Segíteni fognak a közösségeknek, hogy petíciókat fogalmazzanak, kérdőíveket állítanak össze politikai jelölteknek és grafikákat terveznek a közösségi oldalakra.

Deborah Caldwell-Stone, a könyvtárosok szövetsége intellektuális szabadságért felelős irodájának vezetője a nyilatkozatban azt írta: "Veszélyes időszak ez az olvasóknak és azoknak a közalkalmazottaknak, akik hozzáférést biztosítanak az olvasnivalóhoz. Az olvasók, különösen a diákok nem jutnak hozzá a kritikus információhoz, a könyvtárosokat és a tanárokat azért támadják, mert a munkájukat végzik. Itt az ideje, hogy a politikai döntéshozók megértsék a probléma súlyosságát."
A könyvtárosok szövetsége a múlt hónapban arról számolt be, hogy 2021-ben kb. 1600 kísérlet történt könyvbetiltásra, ez a legnagyobb szám, amióta 20 éve elkezdték nyilvántartani a tiltásokat.

Ha a kéziratokat nem olvassák, nincs céljuk - vallja Abdel Kader Haidara, a könyvtáros, aki 350 ezer felbecsülhetetlen értékű dokumentumot csempészett ki Timbuktuból 2012-ben, amikor az iszlamisták el akarták pusztítani a könyvtár kincseit. A dokumentumok nagy része megmenekült: Haidara Mali fővárosába, Bamakóba szállította őket, ahol 27 otthon között osztották szét a könyveket, hogy megőrizzék az utókornak. A nagy részük azóta visszakerült Timbuktuba, de oda nem sokan jutnak el olvasgatni, és mint a 2012-es események is jól mutatták, az iratok mindaddig nincsenek biztonságban, míg több helyen nem őrzik őket.

Haidara és társai fénymásolatokat készítettek a dokumentumok egy részéről, 30 ezer így lemásolt iratot most már harminc különböző helyen őriznek. A könyvtáros 2014-ben felvette a kapcsolatot a Google-lel, és segítséget kért a kincsek digitalizációjához.

A Google elküldte a digitalizációhoz szükséges felszerelést, Haidaráék munkához láthattak. A digitalizáció és a dokumentumok indexelése nyolc évet vett igénybe. Amit Sood, a Google Arts and Culture igazgatója szerint ez a cég eddigi legnagyobb hasonló projektje. A szövegek egy része angol, spanyol, arab és francia nyelven is olvasható, a digitális könyvtárat itt link lehet felfedezni.

A gyerekkönyvkiadás ez egyik legvirulensebben fejlődő ágazata a kiadói világnak -mondta a Pénzcentrumnak Dr. Gál Katalin. Mint azt a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke kifejtette, az évi 50-55 milliárd árbevételű hazai könyvkiadás átlagosan 30%-át teszik ki a gyermek és ifjúsági könyvek. A piac két leghangsúlyosabb szereplője a Móra és a Pagony, de a kisebbek is jelentősek, mint például a Naphegy, a Katica Könyvműhely, vagy a Könyvmolyképző. Emellett a nagy kiadói csoportoknak is van külön gyerekrészlegük: a Librinek a Kolibri, a Lírának a Manó könyvek. Van ifjúsági kidója a HVG-nek, a Scolarnak, és a Centrálnak is.

A kicsiknél a legnépszerűbbek a népmesék és ezek feldolgozásai, és a hétköznapi tevékenységeket, praktikus dolgokat bemutató kiadványok, mint az iskolába készülés, vagy épp a fogmosás. Ezek általában didaktikus, de nagyon fontos szerepet betöltő történetek, sok illusztrációval. Állandó örökzöld műfaj a klasszikus (Grimm, Andersen) mesék új feldolgozásai. A 14-16 éves korosztály és ettől felfelé (az úgynevezett young adult csoport) számára a scifi, a szórakoztató irodalom, a fantasy, a krimi a legnépszerűbbek.

Sok gyerekkönyvnek van "átjárása" más műfajokba is: film, társasjáték, plüssjáték készül belőlük. Ez már a marketing területe, ahol a szülők mellett a gyerekeket is célozzák a kiadók. A gyerekkönyvek fontosságát jelzi, hogy az Ünnepi könyvhétnek hagyományosan erős a gyerekszekciója, sok programmal, foglalkoztató tevékenységekkel.

A gyerekeket körbevevő valóság sokszor megjelenik a kiadványokban. Ez régen is így volt, de ma nagyobb figyelmet kap. Ilyen a kisebbségi gondolat, ami nem csak a szexuális orientáltságról szól, hanem a szülők válásáról, a fogyatékossággal élőkről, beteg gyerekekről. Szintén új fejlemény a zöld irányvonal megjelenése. Az ültess fát, figyelj a vízhasználatra, rajzold le a természetet- típusú könyvek is nagyon hasznosak. Ezt a tendenciát Gál Katalin pozitív fejleménynek tartja, hiszen ez az a korosztály, ami még rugalmas, alakítható, toleranciára nevelhető.

2022 nagyon kritikus lesz az egész könyvkiadás számára. Ürögdi András (ügyvezető, Pagony) szerint kizárt, hogy meg lehetne úszni áremelés nélkül, a költségek nem fognak visszatérni az egy évvel ezelőtti szintre.

A könyvtárak gyakran nevezik magukat értékőrző intézményeknek. Nem alaptalanul. Ám ez gyakran kimerül a gyűjtögető, feltáró, esetleg a pr-tevékenységgel, és kisebb hangsúly esik a dokumentumok, az információs és tudásjavak tényleges megvédésre. Aztán persze időnként megtörténik a baj, mely a merev, hierarchikus szakmakultúrában leginkább az eltitkolás kategóriájába kerül - amivel az arculat időleges megvédése mellett meggátoljuk az esetekből való tanulás lehetőségét is.

Az üzleti életben, ahol komoly pénzek forognak kockán - számos eszköz ismert, amely megelőzi a szervezeti károkat. Ilyen eszközök pl.:
- Mystery shopping / álruhás vásárló: a hírnévrombolást és az ügyfélvesztést igyekszik megelőzni azzal, hogy felbérelt vásárlók tesztelik a kínálatot, kiszolgálást, majd jelzik a szolgáltatóknak az eredményeket. Ilyet hazai könyvtári környezetben Habók Lilla és Takács Dániel végzett (ld. a témát a KIT-ben: link .
- Red team exercise: a szervezet informatikai rendszerének sebezhetőségeit tárja fel informatikai és humán eszközök tárházával. Az eredményeket megosztják az informatikai végelem Blue team-jével, hogy megszüntethessék a sebezhetőségi pontokat. Általa elkerülhetőek a hanyagságból, netán egyéb okokból történő hazai könyvtári adatvesztések is.
- Szervezeti ördög ügyvédje pozíció: erről itt írtunk: link .
- Elhárítás: a hírszerzési tevékenység klasszikus, védelemmel foglakozó része, mely főként az üzleti titkok kiszivárgását igyekszik megelőzni.

A felsoroltak egyike sem mindenható, de sok meglepetést sikerül megelőzniük. (A kognitív torzítás miatt persze szinte kizárólag a negatív esetekről hallunk.) Mindenesetre eszközei a jobb félni, mint megijedni értékőrző eszköztárnak.

És egy szervezeti kulturális szempont: a bizonytalanságkerülés kulturális orientáció a jövőbeni versenyképességgel függ össze, pozitívan. Mindez nem azt jelenti, hogy elhárítunk minden bizonytalanságot (hiszen akkor megöljük az innovációt), hanem hogy a lehetséges veszélyeket feltérképezve igyekszünk felkészülni rájuk. (MG)

... fejtette ki a vele készült interjúban Hodász András (26'10"). Mint mondta: "Alapvetően nem a fiatalok hiányoznak az egyházból, hanem a 40-50-es férfiak, apukák, dolgozó emberek, családosok. Őket nemigen tudjuk megfogni. fiataloknak csinálunk gitáros misét, de mit csinálunk a felnőtt férfiaknak? A nyugdíjas korosztály ráér, sokkal több idejük van. Ők szívesebben eljönnek minden nap. Hálás közösség; bármit csinálunk, akkor ők jönnek. A felnőtt férfiakat nehéz megfogni, mert kevés az ideje, családja van, dolgoznia kell. Nagyon jó programnak kell lenni, és nagyon jól kell időzíteni azt a programot, hogy ő eljöjjön. Azért hála Istennek, az én plébániámon van egy nagyon jó férfiközösség, a férfiak imaköre, akik rendszeresen összejönnek. Letolnak egy rózsafűzért a templomban, imádkoznak, utána a plébánián sült hurka, kolbász, pálinka, dumálás éjszakáig... És ez nagyon jó. Majd ilyet kell csinálni az asszonyoknak is."

A beszélgetés során továbbá kifejti: a magyar társadalomban nagyon sok a lelki, mentális problémával küzdő, illetve traumatizált egyén, ezért igazi politikai sikert a szorongásra alapozással lehet elérni, amelyek a már bennünk meglévő alapvető szorongást még jobban felnagyítják, mondja Hodász András.

Egy módszer a millióból, hogyan vágjunk ki és helyezzünk új háttér elé egy portréalanyt Photoshopban. (Videó a forráslinken)

A Facebook 2016 vége óta ad lehetőséget a felhasználók kezébe, hogy jelentsék az olyan oldalakat, amelyeken hamis hírek terjednek. A közösségi oldalon a tényellenőrzés az elmúlt években különösen fontossá vált, a hamis hírek azonosításának pedig az egyik legfontosabb eleme a felhasználók visszajelzése - vagyis az, hogy egy adott tartalomról maguk az emberek jelentik-e, hogy hamis híreket tartalmaz. (Lépések: a forráslinken)

Minél szélsőségesebben jobboldali eszméket vall valaki, annál hajlamosabb hinni az összeesküvés-elméletekben - állítják régóta szociálpszichológiai kutatások.
"Miközben a világmozgató titkos szövetségekbe vetett hitre a politikai jobb oldal szavazói általában fogékonyabbak, és minél szélsőségesebb nézeteket vallanak, annál valószínűbb, hogy az összeesküvés-elméleteket is könnyebben elhiszik, a lineáris összefüggés mellett U-alakú kapcsolat is megfigyelhető a politikai és a konspirációs beállítottság között. Vagyis a szélsőséges politikai nézeteket vallók körében nemcsak a jobb, hanem a baloldalon is fogékonyabbak az összeesküvés-elméletekre" - mondta a konspirációs mentalitás és a politikai beállítottság összefüggéseit évtizedek óta kutató Krekó Péter, aki hozzátette, hogy "összességében a konspirációs mentalitás az ellenzékben lévő szélsőjobboldali szavazók körében a legmagasabb".

Hozzájárul a jelenséghez az is, hogy a politikai paletta szélsőségei felé haladva egyre kisebb az ilyen pártokra szavazók társadalmi és politikai képviselete. Ők emiatt egyfajta kontrollvesztett állapotot élnek meg, és az összeesküvés-elméletek abban segítik őket, hogy biztosnak hitt fogódzókat találjanak a mindennapi élet történéseire.
Az összeesküvés-elméletekre való nyitottság azokban az országokban volt nagyobb, ahol populista politikusok vezető pozícióba kerültek, vélhetően azért, mert az ő retorikájukhoz szervesen hozzátartozik az összeesküvés-elméletek stratégiai (szavazatmaximalizálásra fordított) felhasználása.
Bár a középfokúnál alacsonyabb iskolai végzettségűek körében nagyobb fogékonyság mutatkozott az összeesküvés-elméletekre, a kutatók szerint a konteók melegágya elsősorban nem a tanulatlanság, hanem az abban való hit, hogy a társadalmi igazságtalanságok kialakulásáért néhány nagyhatalmú ember a felelős, akik a saját érdekeiket a közjó elé helyezik. Aki hajlamos a világot ekképp látni, az többnyire a másképp gondolkodókról nemcsak azt gondolja, hogy nem a megfelelő oldalon állnak, hanem azt is, hogy veszélyesek és morálisan elítélendők. Ez a világszemlélet ugyanúgy jellemző a szélsőjobboldali, mint a szélsőbaloldali retorikára: míg az egyik jellemzően az idegenekben, bevándorlókban, például muszlimokban vagy más etnikumokban keresi a probléma forrását, addig a másik a világot irányító szupergazdag nagytőkéseket, a bankokat, a fedezeti alapokat vagy épp az Európai Uniót kiáltja ki ellenségnek.

Nomád könyvtárat, úgynevezett olvasóiglukat helyezne el országszerte a fontosabb turisztikai látványosságok környékén egy Arad megyei civil szervezet. A nyári, kora őszi időszakban tíz helyszínen, többek között az Erdélyi-szigethegységben található Sonkolyoson és a Pádis-hegységben, a vajdahunyadi középkori várban, a Tordai-hasadéknál, a Hargita megyei Gyilkos-tónál, valamint a turisták által sokat látogatott Bâlea-tónál és a Duna-deltában is egy-egy könyv mellett pihenhetnek meg azok, akik betérnek egy-egy műanyag buborékban kialakított könyvtárba ? mondta el a Krónikának Sebastian Marţian Sbîrcea, a kezdeményező Pu?ca?ii Felfedezők Egyesületének vezetője, a projekt ötletgazdája. A természetjárást és kulturális tevékenységeket népszerűsítő civil szervezet projektje a természetben töltött idő jótékony hatásaira kívánja felhívni a figyelmet, ezenkívül az országban található természeti látványosságok és az épített örökség védelmét is hangsúlyozza.

Nem az az igazán veszélyes, ha valaki mindig hazudik, hanem ha valaki összekeveri a hazugságot az igazsággal. A Lakmusz hírellenőrző portál a Magyarforum, Vadhajtások, Számok - a baloldali álhírek ellenszere, Orosz hírek, Hír-Express stb. esetében talált ilyen sandaságot. A kapott eredményeket a konkrátumok linkelésével táblázatba
link rendezte.

Kapcsolódó: Az "online trollok" köszönik, jól vannak ? főleg Magyarországon link