A dániai Ikast településen található a helyi területi közkönyvtár központi könyvtára link . A hálózat legújabb tagjában, az Artiumban - mely egyben iskola, integrált könyvtár, zeneiskola és helytörténeti levéltár - nem dolgozik hivatásos könyvtári személyzet. (A helyiek a könyvtárat TAJ-kártyájukkal használhatják reggel 7-től 21 óráig.)

De mi is az önkéntesség? Vezette fel a kérdést Martin Lundsgaard-Leth az "Önkéntesség a könyvtárakban a COVID-19 járvány előtt, alatt és után" c. előadásában az MKE máj. 11-i "kompetencia-konferenciáján" link . Az önkéntesség tehát:
- amikor másokkal együttműködve teszel valamit mások javára saját magadon kívül, anélkül, hogy fizetnének érte.
- önkéntességet meg kell szervezni, azaz a segítőkészség általában még nem önkéntes munka.
- az együttműködés szervezésével a tevékenységeknek keretei és szabályai lesznek.

Minden önkéntesnek megvan a maga motivációja:
- sokan szeretnének hasznosat tenni, illetve jelenteni valamit másoknak
- kielégíteni önnön érdeklődésüket, jó ügyben vagy hobbiban
- a közösség részének lenni szinte mindegyiküknek célja
Dánia lakosságának 39%-a önkéntes. Legtöbbjük viszonylag jól képzett, 30 és 39 év közötti nő.

A másik oldalon is számos előnnyel számolhatunk:
- a könyvtár olyan dolgokat is elvégezhet, melyekre egyébként nem lenne kapacitása
- sokszínűséget ad: a polgárokat is képviselő önkéntesek hangja erősebb alapot ad jobb gyakorlati és stratégiai döntésekhez, javaslatokhoz
- lehetőséget ad az elkötelezett állampolgároknak a helyi társadalom támogatására. (ref.: MG)

Bár az MKE 2018-ban külön kiadványt is készített link a fenntartható fejlődési célok (SDG) hazai művelését bizonyítandó, és a 2022. évi vándorgyűlés is ezt a témát választotta, a célok hazai könyvtári tudatosulása nem tűnik erősnek. Ezért érdemes a célokról és azok kifejtéséről visszatérően szólni. Ismétlésként a célok:

1. A szegénység felszámolása
2. Az éhezés megszüntetése
3. Egészség és jólét
4. Minőségi oktatás
5. Nemek közötti egyenlőség
6. Tiszta víz és alapvető köztisztaság
7. Megfizethető és tiszta energia
8. Tisztességes munka és gazdasági növekedés
9. Ipar, innováció és infrastruktúra
10. Egyenlőtlenségek csökkentése
11. Fenntartható városok és közösségek
12. Felelős fogyasztás és termelés
13. Fellépés az éghajlatváltozás ellen
14. Óceánok és tengerek védelme
15. Szárazföldi ökoszisztémák védelme
16. Béke, igazságosság és erős intézmények
17. Partnerség a célok eléréséért.

Jól látszik, hogy a témák a társadalmi elvárásokból vezetik le a könyvtárak kívánt cselekvését, nem a könyvtári hagyomány szerint kultivált könyvtári alaptevékenységből. A célok megismerésére van igény (ld.: link ) de művelésük és pláne annak hatékonyságát előrejelző a könyvtárak közötti és a használókkal, fenntartóval való együttműködés (vö.: 17. pont) krónikusan és súlyosan deficites. Ha szóba kerülnek is az egyes pontok (ld. vándorgyűlési előkészületek), azok művelésének hatékonyságát radikálisan emelni kell. Nem verbálisan, hanem tettekben. (MG)

Négy éve, május 16-án írta alá az Education International, a világ vezető nemzetközi oktatási szakszervezete nyilatkozatát link az Oktatást Támogató Személyzetről (Education Support Personnel - továbbiakban: ESP). A nyilatkozat minden oktatásban dolgozóra, így könyvtárosokra is érvényes. Az idei ESP Világnapjának központi kérdése, hogy sokak számára romlanak a lehetőségek: elveszítik státuszukat, munkahelyük biztonságát.

Kihívások: 1. a személyzet csökkentése az iskolai könyvtárakban (lásd a cikk linkjét az USA-beli helyzetről: link + egy KIT-hírt: link 2. az egyetemi könyvtárak státuszának érvényesítése más tanszékekkel szemben, lásd a Texas A&M Egyetemről: link

A közlemény három érdekérvényesítési érvet fogalmaz meg:
1. Központi - nem periférikus vagy opcionális - szerepük legyen az oktatásban a könyvtáraknak. Segítik a pozitív és biztonságos tanulási környezetet. Támogatják, hogy "teljes tanuló" legyen a diák, aki a készségek széles skálájával rendelkezik a sikerhez. A pedagógus a minőségi oktatásért megbecsülést érdemel. Az ESP Nyilatkozat - tükrözve az Oktatási Világszervezet szélesebb körű prioritását - határozottan kiáll a kiszervezés ellen.
2. Egyenlő bánásmód a könyvtárosoknak és más ESP-knek. Bevonás a döntéshozatalba. Az ESP-k teljes mértékben vegyenek részt az iskolák és más intézmények vezetésében. Az Educational International céloldala kiemeli: hasonló képzettségi szintű, azonos tapasztalatokkal bíró könyvtárosok, pedagógusok ugyanolyan jogokkal és státusszal rendelkezzenek, mint a hivatalos tanári személyzet. Lásd: link
3. Méltó munkakörülmények, minőségi munkahelyek. Ez a fizetésekre és a foglalkoztatás esélyeire egyaránt vonatkozik. Arra is, hogy ne fenyegessen zaklatás vagy más bizonytalanság.

Világszerte hasznos hivatkozási alap a nyilatkozat a könyvtárak és a könyvtári egyesületek számára. Az oktatási intézményekben dolgozó könyvtárosok státuszának védelmén dolgoznak: a) a szélesebb körű oktatási szakszervezetek támogatásának mozgósításán; b) a kormányokkal való közvetlen kapcsolatfelvételen. (Ref.: Szabó Eszter)

Több mint 400 amerikai főiskolás és egyetemista felsőoktatási könyvtár használati szokásait mérte fel a ProQuest. Mennyit járnak könyvtárba és mennyire elégedettek vele. A kutatók az eredményeket megbontották online, offline és hibrid tanulással jelenlevő hallgatók szerint. Valamint a főbb tudományágak mentén, úgy mint bölcsészet, természettudományok, valamint üzlet/oktatás. A legtöbben elégedettek, minőséginek tartják a forrásokat. A könyvtárlátogatás viszont elég változó: nagyjából annyian mennek könyvtárba szemeszterenként tízszer, mint akik soha nem mennek.
2021-ben átlag 4,7 alkalommal fordultak meg a könyvtárban. Közel 15% jár szemeszterenként több mint tíz alkalommal. Az egyetemisták körében jellemzőbb a gyakori használat mint a főiskolásoknál. Az online hallgatóknál sem különbözik igazán az arány.

Szakok szerint legtöbben az angol irodalom hallgatói közül látogatták a könyvtárat (21,4%-uk). Szorosan követik az üzleti és pszichológia hallgatók (21,1%). A természettudományok hallgatóinak 12%-a viszont egyáltalán nem ment könyvtárba az elmúlt évben.
Akik használják a könyvtárat, főleg a digitális forrásokat keresik (61,2%). Sokan használják a könyvtárat tanulószobaként (47,8%). Továbbá a kutatásokhoz, projektekhez keresnek anyagokat (43,8%). Azonban aránylag kevesen kölcsönöznek eszközöket (13,9%).

Nagyjából a hallgatók fele a könyvtáron keresztül fér hozzá e-könyvekhez, tankönyvekhez, adatbázisokhoz. Az elektronikus folyóiratok is sokkal jobban elérik a hallgatókat (43%) mint a hagyományos újságok (20,9%) vagy akár könyvek (34%).
A hallgatók több mint 80 százaléka elégedett az elektronikus források minőségével, a releváns tartalmak mennyiségével, az elektronikus platformok egyszerűségével.

Fejlesztendő területek közé tartozik, hogy a hallgatók hosszabb, főleg késő esti nyitvatartást szeretnének inkább. Jobb technológiát, több könyvtárost és több csendes szobát, valamint csoportos tanulószobát. Többen megjegyezték, hogy jobban szeretnének online a könyvtári szolgáltatásokról értesülni (69,2%), mivel csak személyesen tapasztalták meg igazán a kínálat gazdagságát. (ref.: Habók Lilla)

Egy EBSCO-kutatás szerint a megkérdezett felsőoktatási könyvtárosok 91 százaléka hisz benne, hogy az elemzések alapján jobban érti a hallgatók, oktatók és kutatók elköteleződését a könyvtáruk iránt. 85% pedig úgy gondolja, hogy a kimutatások a támogatók felé is segítenek bizonyítani a könyvtár értékét. Sőt, 80% szerint az elemzések nélkül nem is lenne érthető a könyvtár közreműködése. 62% pedig úgy gondolja, hogy adatok híján csökkentené a fenntartó a könyvtári szolgáltatásokat. Mellőznék, vagy szükségtelennek nyilvánítanák azokat; a támogatásokat pedig a campus más területén használnák fel.

A legfontosabbnak a könyvtárak az online és e-források használatának megértését tartják az analitika alapján (82%). Ezt követik a tájékoztatásra vonatkozó adatok (65%), a diákok eredményei (54%), a fizikai gyűjtemény használata (43%), a létesítmény kimutatásai (40%), a nyílt hozzáférés és tudományos kommunikáció adatai (28%) vagy az adott tanszék/kar eredményeinek kimutatásai (19%).

A jövőben szeretnék, ha az analitika segítséget nyújtana például a gyűjteményre vonatkozó ajánlásokban vagy a kollaboratív gyűjteményfejlesztésben (67-69%). Érdekesség, hogy a könyvtárosok legkevésbé a mesterséges intelligencia és gépi tanulás eszközeire vágynak (28%).
Többen az analitika alapú működés problémáira is rámutattak. Vannak, akik idő híján vannak az elemzések készítéséhez és böngészéséhez egyaránt (~50%). Esetleg az adatok személytelenségével akad problémájuk. Másoknak pedig nincsenek hozzá elég robusztus eszközeik, mert ezeket drágának, néhányan pedig túl bonyolultnak tartják.
Az ideális elemzőeszköz megfizethető, könnyen megtanulható a használata, és a könyvtár minden típusú adatának, és az adatok közti kapcsolatnak a bemutatását átlátható irányítópultokon (dashboard felületeken) keresztül segíti. (ref.: Habók Lilla)

A KIT előző hírlevelében a következő felvetés jelent meg link a "Kompetencia... Képesség a párbeszédre és ugrás akkor, amikor helyzet van" című cikkében: hogyan reagálunk az aktuális eseményekre? Mennyire gyorsan mutatunk valamit, ami reflektál a mindennapok problémáira" Az esztergomi Helischer József Városi Könyvtárban link már az orosz-ukrán konfliktus kitörésekor úgy gondoltuk, ez az esemény sokakat érint, megérint. Viszont nem a háborús retorikát óhajtottuk erősíteni, hanem szándékosan a béke irányába akartuk terelni az emberek gondolatait. Így született meg a háború kitörése után egy nappal a poszt, amelyhez az olvasószolgálatos kollégák válogatták az irodalmat és szerkesztettek posztot a canva.com alkalmazás segítségével: link
Nem volt különösebb visszhangja a posztnak, az ajánlott könyvek egyikét sem kölcsönözték, és összesen 7 embernek tetszett. (Mondjuk a kölcsönzés amúgy is bajos lett volna, mivel éppen felújítás alatt álltunk.) Mégis fontosnak tartottuk a béke melletti ilyen módon való kiállást a háború kitörésekor. (Schmöltz Margit)

Sok német könyvtárhoz hasonlóan a Hannoveri Városi Könyvtár is üzemeltet honlapján jól demonstrált aloldalat a Covid mellett az ukrán menekülthullámmal kapcsolatban. Nézzünk bele, legalább a címek szintjén. Figyelmet érdemel, hogy az információt nem témák, hanem célcsoportok szerint osztják fel. A menekülteknek szóló információ német, ukrán és néha orosz nyelvű.

"Segítség a menekülteknek és tájékoztatás a segítőknek" - olvasható a link a könyvtár főoldalán. Mögötte:
- GYIK; Mindennapi kérdések
- Regisztrációs eljárás. Munkajog és foglalkoztatás. Pénzügyi támogatás. Önkéntes segítség. Háziállatok. Gyerekek. Egészségügyi ellátás. Adományozás. Tanulás. Szállás.
- Családtájékoztatási útmutatók ukrán családok számára. Segítség a menekülteknek. Információ ukrán nők számára.
- Friss hírek: Hannoveri lakhatási támogatás. Figyelmeztetés embercsempészetre. Ingyenes zeneoktatási ajánlatok. Üdvözöljük az ukrajnai művészeket. Új koordinációs iroda felállítása. Információk az Ön hannoveri tartózkodásáról. Tájékoztatás fogyatékkal élőknek. Szállás és tartózkodás. Ukrán diákok és kutatók támogatása. Ajánlatok ukrajnai queer embereknek.

Információk a segítőknek
- Hol tudok pénzbeli adományt adni? Lakás felajánlás, Jelentkezés tolmácsnak. Szállítási lehetőségek felkínálása. Jelentkezés segélyszervezetek számára. Gyerekeknek és fiatalok felvétele oktatási intézményekbe. Támogatási és tartózkodási jogi információk. Háziállatok a menhelyen.

Mindezeket a Hírarchívum és a Képgaléria zárják. (ford.: MG)

A könyvtárak a háború korai szakaszától kezdve kiszolgálták a változó igényeket. Az Ukrán Könyvtári Szövetség (ULA) arra ösztönözte a könyvtárakat, hogy saját termeikből alakítsanak ki menedékhelyeket az evakuáltaknak, szervezzék meg a humanitárius segélyek gyűjtőpontjait, folytassák az információhoz való hozzáférést és küzdjenek a dezinformáció ellen. Ez utóbbi célt az ULA a helyszíni helyzetről szóló, első kézből származó beszámolók, fényképek és videók megosztásával próbálja elérni. A KIT többször hírt adott az ULA munkájáról link . Az IFLA lehetőség szerint továbbra is támogatja ukrajnai tagjait és nemzetközi szintű partnereit. Ezt célozza pl. az ULA és a Könyvtári Országos Jótékonysági Alapítvány által létrehozott pénzügyi alap, amely a nehéz körülmények között élő könyvtárosoknak segít. Erről és a könyvtári szervezetek összefogásáról ld.: link

Példák ukrán könyvtárak helytállására az újabb IFLA-cikkből:
- Berezansky Public Library [Berezanszkij Közkönyvtár]: a helyi hatóságok hivatalos információit osztja meg közösségi oldalakon, pl. viselkedési szabályok a kijárási tilalom idején. Pszichológusok tanácsait is közzétették. Helyi szerzők és ukrán klasszikusok műveit ajánlják. Az ULA jelentése szerint több könyvtár lakóhelyként szolgált, pl. a nyugat-ukrajnai Tulchin [Tulcsin] Központi Könyvtára is. A könyvtári erőforrások átcsoportosítására példa: Yevgeniv [Jevgenyiv] falu könyvtárosai kórházi köpenyeket varrtak a közeli egészségügyi intézményeknek. Pishchanka Public Library [Piszanka Közkönyvtár]: a kiszolgáltatott embereknek gyógyszereket és más, közszükségleti cikkeket szereztek be és azokat kiszállították. A Kobliv közösség könyvtárai önkénteseket irányítottak ételkészítésre és álcahálók varrására. Ilyen az ország sok más könyvtárában is volt.
- Folyamatos szolgáltatások: A bombázásoknak kitett Harkivban a városi könyvtárak a kulturális minisztériummal együttműködve a földalatti metróállomásokon könyveket osztanak. Ezek az állomások egyúttal a lakosság menedékhelyei. Önkéntes munkával kreatív műhelyekhez és gyermekeknek szóló, szórakoztató rendezvényekhez is hozzáférhetnek az ide érkezők. A háború kezdete óta a Lviv Regional Library of Youth [Lembergi/Lvivi Regionális Ifjúsági Könyvtár] a menekülők, kitelepítettek menedékhelye. Önkéntesek koordinálásával humanitárius tevékenységet folytattak, pl. ételkészítés a rászorulóknak. Kulturális intézményként az ukrán szellemi kulturális örökséget ünneplő eseményekbe vonták be az embereket, pl. hagyományos ének, tánc. A nehézségek dacára is folytatták a munkát: pl. kézművesség, terápiás kulturális, művészeti rendezvények, előadássorozatok, irodalmi ajánlások. A Lembergi Közkönyvtárak ukrán nyelvű könyveket adtak Lengyelországnak, Németországnak. A Luhansk OUN-B [Luhanszk] mobil könyvtár szakértői pszichológiai segítséget nyújtanak, biztosítják az információkhoz való hozzáférést és a népszerűsítik az ukrán irodalmat. (Ref.: Szabó Eszter)

Sorozatunk záró részében a worcesteri kínálat Üzleti útkeresés csoportja link és a Startup-támogatás link közléseit mutatjuk.

Üzleti útkeresés csoport
Saját vállalkozásról döntés, annak létrehozása és működtetése ijesztő és magányos élmény lehet. Rengeteg időt és ráfordítást igényelhet az indulás. A kockázatok magasak, a környezet pedig új és bizonytalan. Ezért a BIPC elindított egy új szakmai támogatási csoportot Business Pathfinder néven.
Ez a vállalkozások közötti támogatást végző közösség az induló vállalkozások és a hasonló gondolkodású vállalkozások összekapcsolásáról és az egymástól való tanulásról szól. De leginkább az a cél, hogy ne legyél egyedül.
A csoport havonta találkozik, és tagjai egy barátságos közösséget alkotnak, amely hasonló gondolkodású emberekből áll: akik támogatják egymást üzleti útjukon. Informális hely, ahová eljöhetsz, és megoszthatod reményeidet, félelmeidet és a tanultakat. Bővebb információ (ld. a forráslinken).

Startup-támogatás
Az Enterprising Worcestershire a European Regeneration Development Fund által finanszírozott program, amely támogatást nyújt a régió új és korai szakaszában lévő vállalkozásoknak. Azért vagyunk itt, hogy támogassuk korai szakaszában lévő vállalkozásának elindítását, fejlesztését és bővítését.
Számos támogatást kínálunk, pl. ingyenes induló mesterkurzusok, üzleti coaching, a szaktanácsadási támogatás, az üzleti tagság finanszírozása és az indulási támogatások - hogy vállalkozási ötleteidet magasabb szintre emelhesd. (ref.: MG)

A kapott tájékoztató jellegű válaszok:
9 - Stratégia, tervezés
11 - Mentálhigiénia, empátia
2 - Könyvtári szakismeret
1 - Információ, informatika
2 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
9 - Szervezés, irányítás
Ha mindezt összevetjük az 5 évvel ezelőtti hasonló adatokkal, akkor a következő diagramot kapjuk: link . A válaszadási arány miatt nem lehet kikezdhetetlen értékelést adni, de úgy tűnik, hogy az informatikát és a könyvtári szakismereteket kevéssé, a mentálhigiénét (egyre erősebben), a szervezést és tervezést pedig tartósan fontos hiányzó készségnek tartják a válaszadók. Somorjai Noémi alábbi megjegyzésében a teljes kognitív megújulást sürgeti:

"Ha szabad elengedni a fantáziámat a válaszhoz, és kicsit elrugaszkodni a földtől, tisztelettel javasolnám a könyvtári vezetőknek, hogy felejtsenek el mindent, amit eddig tanultak a könyvtárról, szervezésről, vezetésről, és az örök kezdők szemlélete jegyében nézzünk körül a világban, lépjünk ki a könyvtár védett falai közül, - outreach és hasonló kitérőket téve - mérjük fel a világháló, a szuper számítógépek és Big Data elemzőprogramok segítségével, hol van információhiány - esetleg információs vákuum - majd tervezzük újra az információáramlást segítő stratégiát a könyvtár mint háttérintézmény segítségével.
Ne 'könyvtárban' gondolkozzunk, hanem információban és információhiányban, információáramlásban és információáramlás-gátlásban, támogatott és hiányosan támogatott olvasói csoportokban.
Ha ezt megtettük, jelezzük kifelé is, a különböző tudományterületek, kultúra, vallás, egyházak, szociális hálót építő szerveződések felé, hol lehet erősíteni, honnan kérünk adatot, információt, inputot.
Információt szolgáltatni csak abban az esetben lehet, ha az információ rendelkezésre áll. Egyre többször vesszük észre, hogy nyúlnánk az információ után, de csak az üres helyét találjuk...
A szükséges információ megléte, az áramlás akadálytalansága az egész társadalom egészséges működése irányába hat."

Az idén Nagy Lászlónak, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatójának adományozta a Csendes János-életműdíjat a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete. A kitüntetett - akinek példaértékű munkáját mintegy másfél évtizede Nyíregyháza Város Közművelődési Életéért Porzsolt István-díjjal és minisztériumi Szinnyei József-díjjal is elismerték - nem csupán a négy évtizedet felölelő szakmai életútjáról, hanem családjáról, hobbijáról és közelgő házassági jubileumáról is örömmel mesélt lapunknak.

Nagy hangsúlyt fektetett a megye könyvtári szolgáltatási rendszerének korszerűsítésére, új informatikai technológiák és eljárások bevezetésére. Egy modern, nagyvárosi színvonalú könyvtári és információszolgáltatás működtetése mellett fáradhatatlanul tevékenykedett azon, hogy megyénk hátrányos helyzetű településein is beköszöntsön a technikai modernizáció. Rendszeresen publikált, a "Bevezetés a könyvtár-informatikába" című főiskolai jegyzetéből hallgatók százai merítettek új ismereteket. 2011 és 2014 között az MKE megyei szervezetének első embere volt, majd vezetőségi tagként segítette az ott folyó munkát.
- Éppen tíz éve, 2012-ben vonultam nyugdíjba. Természetesen mindmáig részt veszek az egyesület programjain, ugyanakkor több időm jut a családomra, a kertészkedésre és a jól megérdemelt pihenésre - jegyezte meg csendesen a Csendes János-emlékérem ez évi birtokosa.

A kulturális programok már régóta szerepelnek a könyvtárak kínálatában, többek között a "harmadik hely"-koncepció jegyében. Ezt a fogalmat újra kell értelmezni: a "harmadik hely" nemcsak színvonalas időtöltést kínál, hanem egy sokszínű publikum számára a fogyasztásmentes társadalmi részvétel lehetőségét is, amely a digitális közegben is működik. Ezzel a feladatkörrel összefüggésben a felsőoktatásban egy ideje egyre inkább előtérbe kerül a "harmadik küldetés" fogalma: az intézmények nyitnak a külvilág felé, és a kutatást és az oktatást beviszik a társadalom életébe. Németországban az "Innovatív felsőoktatási intézmény" program (2019-2027) tudatosan kiemeli a tudásátadás és a "harmadik küldetés" ügyét. Ez olyan területeket is felölel, mint a tudományos továbbképzés, a szociális elkötelezettség, továbbá ebbe a körbe tartoznak az intézmények helyi és regionális vonatkozású tevékenységei is. A nyilvános rendezvények jelentősen segítik e funkcióik megvalósítását.

A "harmadik küldetésbe" beletartozik a rendezvények digitális lebonyolítása is. A könyvtár mint fizikai "harmadik hely" jelentősége a közeljövőben erősen meg fog változni. A "harmadik küldetés" digitális térben történő megvalósítására ugyanakkor belső és külső együttműködéssel sikeres formátumok alakíthatók ki. A kulturális rendezvények a kutatók számára is jó szolgálatot tesznek, mivel támogatják a tudományos kommunikációt. A regionális és helyi szempontok már a rendezvények témaválasztásánál érvényesülhetnek, és sokféle új használói csoportot kapcsolhatnak be. A "harmadik küldetés" gondolata a közkönyvtárakban is megvalósítható.

A digitális rendezvények alkalmat teremtenek egyes témák megvitatására, elsajátítására, továbbá kulturális élményszerzésre. Közösségteremtő erejük van, és hozzájárulnak egy-egy felsőoktatási intézmény "harmadik küldetésének" teljesítéséhez. Általuk javul a nagyközönséggel folytatott tudományos kommunikáció. Ezt a tevékenységet ezért a koronavírus-járvány lecsengése után is érdemes folytatni. (ref.: Hegyközi I.)

Kis kiállítás a könyvtár előterében... hobbikönyvek + kész művek a tárlókban. A képeket ld.: link .

Vajon, mi egyébbel foglalkoznak a könyvtárosok, amikor nem a szakmájukat gyakorolják? A váci Katona Lajos Városi Könyvtár munkatársai, akik már bizonyították rátermettségüket a gyerekkönyvtáruk felújításakor link megmutatják másik énjüket, hobbijukat az olvasóiknak.
A Könyvtárban a folyosói tárlókban egyedi könyvajánlók vannak: hobbikönyveket ajánlanak az olvasóknak, de a kitett könyvek mellett a saját kezűleg készített műveiket is megcsodálhatják az érdeklődők.
Két (vagy akár három-négy) legyet ütve így csapásra:
- könyveket ajánlanak a szabadidő eltöltésére
- büszkélkednek hobbijaikkal és kreativitásukkal,
- esztétikai élményt nyújtanak a látogatóknak,
- újabb oldalukról mutatkoznak be, személyesebbé téve a kapcsolatukat.
Nem lehet elégszer leírni: büszke vagyok, hogy olvasója lehetek egy ilyen nagyszerű csapattal rendelkező könyvtárnak.

A Bródy Sándor Könyvtár ismét új szolgáltatást kínál könyvtárhasználói részére. A könyvtár fejlesztéseinek köszönhetően lehetőség van videókazetták digitalizálásra is.

Egy 35 évvel ezelőtti születésnap, nyaralás vagy házasságkötés - újra megnézné, de nincs mivel? Ha szeretné családi felvételeit a most felnövekvő generációnak megmenteni vagy a régóta fiókban tartogatott videokazetták anyagait újranézni, keressen minket!

A Bródy Sándor Könyvtár új szolgáltatásával digitalizáltathatja videokazettáit. Zárt rendszerben, professzionális eszközökkel a digitalizált anyagot DVD ISO vagy MP4 formátumban készítjük el, amelyet DVD lemezre, külső adathordozóra (pendrive, HDD) másolunk, illetve igény szerint online tárhelyre is lementik.

A digitalizálás során jogvédett anyagokkal nem dolgoznak - hívták fel a figyelmet, azaz műsoros és szerzői jogvédelem alá eső (gyári- vagy tévéfelvételt, koncert- és mozifelvételeket tartalmazó) videókazettákat. Kis mennyiségnél (kb. 5 adathordozó) a megrendeléstől számítva egy héten belül készülnek el a munkával.

Elfogadott videokazetta formátumok: VHS, S-VHS, VHS-C, BetaCam SP, DV, MiniDV, Video8, Hi8. Ezen kívül magnókazettát, diát és képet is digitalizálnak (kivéve jogvédett).

A szolgáltatás térítés ellenében vehető igénybe. 60 percig 3.500 Ft, 100 percig 5.000 Ft, minden további 100 perc 3.000 Ft. Csak a bedigitalizált időtartamért kell fizetni, a végösszeg időarányosan, 5 perces bontásokban kerül kiszámításra. Több darab esetén kedvezményt biztosítunk. Egyéni kérések megbeszélés alapján.

Az egyetem 10 könyvtárának link teljes átszervezése során több könyvtáros megbízatása megszűnne. A terv szerint át kellene költözniük másik tudományos osztályra. Ez azért is érthetetlen, mert a Texas A&M-et a Kutatási Könyvtárak Szövetsége jónak minősítette: az állami intézmények között a 8., összességében a 18. helyen áll. Az oktatók aggódnak: ha a könyvtárosokat rákényszerítik, hogy lemondjanak státuszukról vagy új tanszéket keressenek, akkor elmennek. Ez hatni fog az elérhető szolgáltatások minőségére. [Ezen az egyetemen speciális szolgáltatásokat nyújtanak, lásd a KIT-ben: link ] A kari szenátus érvei is hasonlók: a könyvtári szolgáltatások minőségének csökkenése a kutatásra, a tantermi oktatásra és a Texas A&M egyetem akkreditációjára egyaránt hat.

Két névtelen, Texas A&M-beli könyvtáros április végén, egy Academeblog.com bejegyzésben azt állította, hogy az egyetem a cenzúra csatatere. Állították: senki sem magyarázta meg a reform okait, mint ahogy azt sem, miért kell azt a 2022-es, őszi félévre befejezni? A könyvtárosok tudományos szabadsága elleni támadás közvetlen hatással van a marginalizált csoportokra. A PEN America [szólásszabadságot védő csoport] áprilisi elemzése szerint Texas a könyvtilalmak terén vezet Amerikában: 16 iskolai körzetben 713 tilalmat léptettek életbe. Michael S. Harris dallasi felsőoktatási professzor, szakértő szerint, bár e támadások a K-12-es szinten történtek, előfordulhatnak az állami felsőoktatásban is. A könyvtárosok kinevezése olyan, mint a tudósoké. Nekik is tudományos szabadságra van szükségük és beleszólásra az intézményirányításba. (Ref.: Szabó Eszter)

A vidéki könyvtáros eldönti, hogy mit kezd az idejével. Megteheti, hogy a könyvtárban csendben várja az olvasókat, de ennél többre is vállalkozhat: rendezvényeket szervezhet, gyermekfoglalkozásokat ren­dez­het, így megmozgathatja a falu apraja-nagyját. Közösségszervező szerepe van, ugyanakkor nevel is. Vitályos Katit, Csíkpálfalva község könyvtárosát nemcsak arról kérdeztük, hogyan működik a könyvtár, hanem arról is, hogy milyen szerepet tölt be a falu életében egy olyan könyvtáros, aki többet tesz hozzá a munkájához, mint amit elvárnak tőle.
- Most közösségi térként is működik a könyvtár. Nálunk van egy hagyomány, ami abból áll, hogy Szent Pál napjára a felnőtt fiatalok betanulnak egy színdarabot, és ezt mindig a könyvtáros segítségével teszik. Én is igyekszem folytatni ezt a hagyományt, sőt bővíteni a tevékenységek sorát. Gyermekfoglalkozásokat tartunk itt, és van, aki tanulni jön ide, például fiatal anyukák, akik továbbtanulnak, és csendre, nyugalomra van szükségük. Olyan is akad, aki csak beszélgetni jön ide, és olyan is, akinek fénymásolni kell, szkennelni vagy segíteni kitölteni egy formanyomtatványt. A község kultúrházaiért is felelek, ezért sok ember megfordul itt.
- Könyvtárosként szervez, csatlakozik közösségi eseményekhez?
- Én leginkább az alulról jövő kezdeményezésekre figyelek, olyan rendezvényeket szervezünk, amelyekre van igény. Például a nőnapot azért rendeztük meg itt, mert többen is mondták, hogy milyen jó lenne összegyűlni. Vannak rendezvények, amelyeket én szervezek, de olyanok is, amelyekhez csatlakozom. A községben szoktunk szemétgyűjtést szervezni, tojásfestést, karácsonyfa-díszítést, adventi gyertyagyújtást, de a szüreti bál szervezésében is szoktam segíteni. Ezek nem feladatok, hanem hagyományok, és a benti foglalkozásoknak rendszerint a könyvtár ad otthont. Elindítottam a nyári ovit, ami gyermekeknek szól, a nyári vakáció idején. Heti két-három alkalommal jöttek a gyermekek, és mindig valamilyen tematikus foglalkozást tartottunk.

Együttműködési megállapodást kötött az MH Transzformációs Parancsnokság és a Forum Hungaricum Nkft. A közös munkát megalapozó dokumentumokat Frigyer László vezérőrnagy, megbízott parancsnok és Lovas Lajos ügyvezető igazgató írta alá a budapesti Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campuson.

Az együttműködés az MH Transzformációs Parancsnokság Szakkönyvtári Vezető Könyvtár (Haditechnikai Könyvtár) közérdeklődésre számot tartó, egyedülálló dokumentumainak digitalizálását célozza, amelyek több évtized után online formában kerülhetnek az érdeklődő szakközönség, valamint a haditechnikai fejlesztésben érdekelt olvasók elé.

A digitalizálási partner Forum Hungaricum Nonprofit Kft. ágazati aggregátorként részt vesz a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia végrehajtásában. A most digitalizálásra kerülő, többnyire a második világháború előtti haditechnikai, katonai műszaki kiadványok a szervezet üzemeltetésében működő Magyar Nemzeti Digitális Archívumban lesznek elérhetőek. (MaNDA DB - link

Vagyonépítés, munkajog, poptörténet - elképesztő órái vannak egy amerikai középiskolásnak, Európából nézve ez szinte hihetetlen. Látszólag nem bajlódnak műfajokkal, évszámokkal, sem pedig zigótákkal, helyette olyan dolgokat tanulnak ami érdekli őket, vagy igazán hasznát veszik majd a munkaerőpiacon.

Egy német középiskolás, Julian az Egyesült Államokban tanul éppen cserediákként, és a TikTokra feltöltött videóban bemutatja, milyen tanórái vannak egy nap. Az első órája economic, azaz gazdasági ismeretek, ezt nálunk jellemzően csak közgazdasági technikumban tanulják a fiatalok. A második órája building wealth, amit vagyonépítésnek lehetne durván fordítani - szintén nem találjuk meg egy átlagos magyar diák tantárgyai között. A harmadik órája statisztika, a negyedik pedig német - ez neki nyilván nem a legnehezebb órája aznap.
Az ötödik street law, mely konkrétan egy olyan globális jogi és állampolgári ismereteket oktató program, amely kifejezetten középiskolás diákoknak szól. Ennek keretében tanulnak emberi jogot/polgári jogot, a bűncselekményekről és jogsértésekről, demokratikus elvekről, konfliktuskezelést, az érdekérvényesítés folyamatát, büntető- és polgári jogot, munkajogot, a családjogot és a fogyasztói jogokról.

Teszik mindezt láthatóan laza és oldott környezetben, frontális oktatásnak nyoma sincs, és a mobiltelefonok sincsenek betiltva a tanórákon. Mindeközben Magyarországon 2020/2021-es tanévtől kezdve felmenő rendszerben már a megújult Nemzeti alaptanterv szerint folyik az oktatás. Kásler Miklós miniszter a kihirdetésekor kiemelte, hogy a módosított Nat ötvözi a legmodernebb, legeredményesebb nemzetközi pedagógiai gyakorlatot a magyar oktatás hagyományaival és értékeivel, és erősíti a nemzeti identitást.

AZ ÉV MÚZEUMA 2022 díjat a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület évente ítéli egy-egy kiemelkedő teljesítményt felmutató intézménynek. Idén két kategóriában 9 jelölt verseng: heten a kismúzeumok, ketten pedig a nagy múzeumok ütközetében mérettetik meg magukat. A kismúzeumok kategória nyertese a bajai Türr István Múzeum link . Mint magukról írják többek között...

Látogatóiknak állandó és időszaki kiállításaink megtekintésén kívül (óvodás kortól felnőtt korig) többféle izgalmas ismeretszerző, alkotó és játékos programot kínálnak. A legkisebbeknek mesés, szerepjátékos és kézműves foglalkozásokat tartanak, az általános iskolás diákoknak élményalapú tanórákat, műhelyfoglalkozásokat, a középiskolás diákcsoportok pedig 90 perces komplex múzeumi órákon, alkotóműhelyeken vehetnek részt. Mindezek mellett ismeretterjesztő előadásokat szerveznek a felnőtteknek is.
Rendszeres programokat kínálnak a hátrányos helyzetű, valamint a fogyatékkal élők támogatására és a múzeumba történő eljutását is segítik. Ezeken a foglalkozásokon résztvevők köre folyamatosan bővül a különböző érzékszervi-és értelmi sérült gyerekekkel és fiatalokkal, valamint az autizmus spektrum zavarral élő alsó-és felső tagozatos diákokkal.
A Türr István Múzeum fő törekvése - gyűjtőterületén 25 hátrányos helyzetű településsel -, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű (roma és nem roma, nemzetiségi) közoktatásban résztvevő gyermekek, akik családjuk szociokulturális helyzetéből adódóan eleve esélyhátránnyal küzdve kerülnek be az oktatási rendszerbe, tanulmányi munkájukban motiváltabbak legyenek. Munkájukat a helyi Gyermekjóléti Szolgálat segítségével és együttműködésével végzik.

2019-ben megalapította a Meseháló - NépmesePontot, amely a soknemzetiségű Bácska magyar, délszláv, bunyevác, cigány népmesekincs és az élőszavas népmesemondás hagyományának népszerűsítését, és ennek közösségteremtő erejének átörökítését vállalta fel a Hagyományok Háza partnerintézményeként. A NépmesePont az oktatási-nevelési intézményekkel történő együttműködés keretében hivatott népszerűsíteni a magyar népmesét, a népmesei gondolkodást és nevelést, valamint az élőszavas mesemondást.

Lehet, hogy a könyvtár előfizetésre testre szabott tanácsadás keretében kínál rendszeresen kölcsönzésre könyveket? Akár úgy, hogy a szolgáltatást egy külső szervezet / személy fizeti elő valaki kedvezményezettek számára...? (MG)

Az első Szex és New York mozifilmben a főszereplő, Carrie Bradshaw rácsodálkozott asszisztense luxustáskáira. Nem értette, hogy a fiatal nőnek miből futja ilyen drága holmikra, mire ő elmagyarázta, hogy ezek kölcsöntáskák. Egy cégtől bérli őket, így hetente más luxustermékkel parádézhat, amit megvásárolni soha nem tudna. 2008-ban, a film bemutatásakor még újdonságnak számított a luxusruhák, -táskák, -ékszerek, -órák kölcsönzése, de néhány év alatt - elsősorban az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában - szépen felfutottak a dizájnerdarabokkal foglalkozó kölcsönzőcégek. Az egyik legismertebb amerikai vállalkozásnak, a 2009-ben indult Rent the Runway online ruhakölcsönzőnek a 2010-es évek végére már évi 100 millió dolláros bevétele és közel kétezer alkalmazottja volt.

A luxuskölcsönzéssel foglalkozó cégek többféle modellben működnek. Vannak klasszikus kölcsönzők, ahol a dizájnertermékeket a cég készletéből meghatározott időre, általában néhány napra ki lehet bérelni, vagy előfizetési díj ellenében lehet havonta több darabot kölcsönözni. Más cégek, mint például a brit By Rotation, csak összekötik a dizájnerdarabok tulajdonosait és a bérlőket. "Egyfajta Airbnb, csak ruhákra" - a divatsajtóban így emlegetik őket. A szintén brit My Wardrobe HQ tárolja is a bérbeadók termékeit, miután megbizonyosodott róla, hogy valódiak. Emellett helyet biztosít bizonyos luxusmárkák eladatlan készleteinek, valamint gondoskodik a kiszállításról és a tisztításról. Cserébe százalékot kér a bérleti díjból.

Néhány szó is elég az OpenAI új, DALL-E 2 névre keresztelt mesterséges intelligenciájának ahhoz, hogy fotorealisztikus képeket hozzon létre teljesen önállóan. Ezen felül még azt is meg lehet mondani a programnak, hogy pontosan milyen elkészítési technikát reprodukáljon, azaz hogy fényképre, esetleg festményre, vagy rajzra hasonlítson a készülő kép. A program továbbá már meglévő fényképeket is képes átszerkeszteni, valamint nem okoz gondot számára az olyan absztrakt ötletek képpé tétele sem, mint a kosárlabdázó koala, vagy a fehér lovon közlekedő űrhajós.

Digitális pajzsot emel az európaiak elé az unió azzal, hogy - hatalmas büntetések kilátásba helyezésével - megálljt parancsol az online óriások gátlástalan adatkereskedelmének. A minap elfogadott új rendelet a fogyasztói önvédelem hatékony eszközének ígérkezik.
Már-már szabadságjogi forradalomnak is beillik, hogy az Európai Unió szombat hajnalban lezárta a nagy online szolgáltatók adatkezelését megrendszabályozni akaró tárgyalásait. A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) 2024-től életbe lépő passzusai kerek perec megtiltják a gyermekeket célzó reklámtevékenységet, valamint az olyan hirdetéseket, amelyek érzékeny adatok - így különösen vallási meggyőződés, nem, etnikai hovatartozás, politikai preferenciák - alapján találják meg a közönségüket. Ez óriási váltás, eddig ugyanis vállalatok sokasága kereste degeszre magát ilyen információk gyűjtésével és adásvételével. Tilosak lesznek az úgynevezett sötét minták is, vagyis az olyan praktikák, amelyek gyakorlatilag a felhasználók megtévesztésével csikarnak ki tőlük személyes adatokat. Ilyen például az, amikor követhetetlen és logikátlan menürendszerek mélyére rejtik a lemondási, leiratkozási, profiltörlési lehetőségeket.
A regulák ellen vétőket óriásbüntetésekkel sújthatják majd, így a Facebookhoz, a Twitterhez, a TikTokhoz hasonló közösségi oldalak, a Google-féle keresőmotorok és egyéb online szolgáltatások működtetőinek a korábbinál sokkal többet kell majd tartalomszűrésre és -ellenőrzésre, a demokratikus értékek védelmére, a szólásszabadság biztosítására költeniük.

Szinte semmi sem fejleszti olyan gyorsan és hatékonyan a legkisebbek agyát, mint a társasjáték, arról nem is beszélve, hogy teszi mindezt játékos formában, miközben még szórakoznak is a gyerekek. Nem csoda, hogy mára milliárdos iparág épült a táblajátékok köré, népszerűségük folyamatosan nő.
Ha gyakran játszunk a gyerekkel, az élet minden területén szükséges kompetenciáit fejlesztjük ezzel. A társasjátékokkal egy sor szociális és kognitív kompetenciát fejlesztünk, a szabályok betartását, a számolási képességet, a társakhoz és a folyamatosan változó játékmenethez való alkalmazkodást - emelte ki korábban a Pénzcentrumnak Papszt Krisztina, pénzügyi tanácsadó, mentor, aki kiemelte, hogy a társasjátékok elsősorban a tanulási és a gondolkodási képességeket fejlesztik, hiszen a játékok során gyerek megtanulja az alábbi gondolkodási műveleteket: analízis, szintézis, elvonatkoztatás, összefüggés felfogása, rendezés. Továbbá a játékkal fejleszthető a gyerek figyelme, koncentráló képessége, de nem kell motiválni, hiszen játszunk.
Érdemes tehát minél előbb elkezdeni játszani a gyerekkorban, legjobb, ha a szülők tanítják meg nekik a szabályokat, ők magyarázzák el nekik a lényegét. Megtanulhatja már nagyobb korban akár azt is, hogy nem árt a játékban, ahogy később az életben sem két lépéssel előre gondolkodni, de akár az együttműködést, a csapatjátékot is gyakorolhatja, mely szintén fontos képesség, szüksége lesz rá majd a jövőben. Ráadásul sok játék fejleszti a nyelvi készségeket is, ami szintén jól jön majd a jövőben.