Az Obotti az Oodi központi könyvtárának ajánló chatbotja (chatbot: automatikusan hanggal vagy szöveggel kérdező / válaszoló robot). A szolgáltatás a használók érdeklődése és visszajelzései alapján ajánl könyveket az Oodi kínálatából. A szolgáltatást minden használó számára elérhető, és mobilalkalmazásként letölthető Android és IoS eszközökre.

A szolgáltatás kontextuális elemzés alapján olyan könyveket ajánl a használónak, amelyeket egyébként nem találna meg. A szolgáltatás célja, hogy az Oodi könyvtárban elérhető anyagot érdekesen mutassa be, és könnyítse meg a hozzáférést a szabadon elérhető dokumentumokhoz.

A szolgáltatás lényegében hat tematikus chatbot, melyek mindegyike témájának megfelelően ajánl tartalmat. Ajánlások kérhőek kész válaszlehetőségek segítségével, vagy szabad szöveges keresési kifejezésekkel, írott szöveges, vagy beszéd formában. A szolgáltatás a természetes nyelv kontextuális elemzését használja fel a használói érdeklődés meghatározására, valamint a megfelelő könyvajánlások elkészítésére. (ref.: MG)

A könyv - könyvtár - olvasás imázsa nem áll egymástól távol a könyvtárosok és a használók fejében. Akkor is, ha ezek mind eszközök. A könyvtár küldetésében az információs, rekreációs és oktatási szolgáltatást szokták megemlíteni. Ez már közelebb áll a könyvtári szolgáltatás végcéljához, amely a használók saját céljainak elérése. Azaz pl.: hogy boldog kapcsolataik legyenek, azzal foglalkozhassanak, amely dolgokat lelkesen végezhetnek stb. Mi történne, ha a könyvtár inkább e célokhoz kötné arculatát, formálva a róla kialakított imázst? Azaz: az eszközök helyett a célt kommunikálná, előbbre lépve a marketingtudatosságban (vö.: link )?

Egy korábbi kérdésünk is e témát piszkálta: Megkérdeztük: Jó-e, hogy a könyvtárat sokszor könyvszimbólummal ábrázolják? link . (MG)

Gyermekeknek megtartott rendezvények sora bizonyítja, hogy a bonyhádi Solymár Imre Városi Könyvtár link mindig is nagy figyelmet szentelt ezen korosztálynak.
- Akár intézményi hitvallásnak is megfelel az a megállapítás, mely szerint mindenki jó valamiben - mondta el lapunknak Schnell-Nagy Erika, a könyvtár vezetője. - Ha a tanulók lehetőséget kapnak arra, hogy fejlesszék készségeiket és elmélyüljenek érdeklődési területeiken, akkor lépésről lépésre közelebb kerülnek az önmegvalósításhoz.
Az elmélet gyakorlattá váltása érdekében a könyvtár a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával tavaly tízféle, az idei esztendőre is áthúzódó levelezőversenyt hirdetett és tartott meg általános iskolai tanulóknak.

Szeretsz naprakész lenni? Nos, akkor itt az ALA 2022. júniusi vándorgyűlésének anyagáról szóló múlt heti hírünk link folytatása. Annak teljes programjából emeltük ki e két témát.

1. Trauma a könyvtárban: a könyvtári személyzet által tapasztalt munkahelyi trauma felmérésére a Fishbowl technikát használják, interjúkat készítenek, újabb bizonyítékokat gyűjtenek a "Trauma a könyvtárban" című tanulmányunkhoz: A PTSD tünetei a személyzet körében és módszerek a trauma-informált ellátás biztosítására".
2. Drag Queen Storyhour meseórák, ezúttal könyvtárosoknak! A gyerekek identitásválasztását, meleg érzékenyítését segítő foglalkozásokról lásd a KIT-ben:
link (Ref.: Szabó Eszter)

(Egy évvel ezelőtt írtuk) A szigorú gazdasági feltételek idején a kulturális intézményeknek is a lehető legmagasabb szintű szolgáltatásokat kell nyújtaniuk elfogadható kiadások mellett. Az értékelésben a fókusz a mennyiségi és statisztikai módszerekről a szervezet hatásának és értékének bemutatása felé mozdul. Jelenleg csak a könyvtárak rendelkeznek az értékeléshez (hatásméréshez) szükséges szabvánnyal (ISO 16439). A szabvány segíti az új típusú mutatók kifejlesztését, ajánlása az erőfeszítéseket a fő feladatokra korlátozza: a könyvtári gyűjteményekre, a könyvtári térre és a könyvtárnak a használók eredményeire gyakorolt hatására. Ezeket nem lehet "kemény" módszerekkel mérni, új megoldások szükségesek. Érdemes a szabvány ajánlásában lévő területekre összpontosítani, mivel az intézményeknek általában nincs tapasztalatuk a minőségi módszerek és az interjúk eredményeinek - gyakran munka- és költségigényes - hasznosításával kapcsolatban. A paradigmaváltás egyik példája a Finn Nemzeti Könyvtár és a kulturális intézmények együttműködésében fejlesztett Finna link online szolgáltatás, amely az összes finn könyvtár, múzeum és levéltár felhasználói interfészét a különböző intézmények metaadatait kombinálva egy integrált keresőfelület formájában hozza össze, így egyszerre több, hálózatba kötött intézmény szolgáltatásait teszi értékelhetővé. Az általa használt, az ISO-ajánlással jól összehangolható Net Promoter Score (NPS) egy statisztikai és a lojalitást mérő mutató, amely a minőségi adatokat numerikus értékekké alakítja, s meghatározza a könyvtár fő céljaihoz leginkább releváns szolgáltatásokat. A módszer lényege: az olvasók 0-10-ig terjedő skálán értékelik, milyen szívesen ajánlanák a szolgáltatást ismerőseiknek. Ezután a válaszadókat csoportosítják: a 9-10 pontot adó csoportba kerülnek az ún. támogatók, a 7-8-as csoportba az ún. passzívan elégedettek, és a 0-6-os csoportba az elégedetlenek. Az NPS-t százalékban határozzák meg, a támogatók és az elégedetlenek arányában.
A mutatószámot az üzleti életben széleskörűen alkalmazzák, de nincs szakirodalom sem az NPS-nek, sem más hasonló eljárásnak a könyvtári világban való használatáról. Az NPS-t az ISO bedolgozza új szabványába; a megoldás hasznos lehet a közgyűjteményi szektor más intézményei számára is.
Az NPS használatát az Észt Nemzeti Könyvtárban tesztelték, az eredmények nagyon ígéretesek. A Finna saját felméréseket is végzett több tízezer olvasó megkeresésével, az ő eredményeik is biztatóak. (Az innovatív szolgáltatások hatásának vizsgálata a finn könyvtárakban Viszocsekné P. É.)

Június 29-én a CILIP, a nagy-britanniai könyvtárosok egyesülete tagjai számára ingyenes webináriumot tart "A növekvő megélhetési költségek kezelése" címmel.
Mint írják: A társadalombiztosítás, az energiaszámlák és más alapvető megélhetési költségek idei növekedése miatt a legtöbben megérzik a hatást pénzügyeikre. Csatlakozz a Better With Money képzőcég webináriumához, hogy tíz tippet hallhass arról, hogy hogyan kezelheted a megélhetési költségek növekedését, hogyan javíthatod anyagi jólétedet és csökkentheted a pénzzel kapcsolatos stresszt. (ref.: MG)

Daniel Herschel név alatt jelent meg jún. 5-én a Könyvtárosok Facebook-csoportjában az Állásfoglalás az OSZK kutatói/olvasói nevében c. felhívás link . A KIT megkérdezte az OSZK sajtófelelősét a témában, de lapzártáig nem érkezett válasz. Ha érkezik; közöljük. Addig részlet a dokumentumból:

"Állásfoglalás az OSZK kutatói/olvasói nevében a könyvtár vezetősége által tervezett átalakításokról, amelyek segítségével az országos szakkönyvtárként működő nemzeti könyvtár státuszának megváltoztatásával leépíteni kívánják a tudományos kutatási célokat szolgáló olvasótermeket és a bennük kialakított egyedülálló szaktudományos könyvgyűjteményeket. (...)
Azonban már nem csupán a termek megnyitása a tét: a kézikönyvtár állományát a tájékoztató könyvtárosok folyamatosan, precíz munkával ápolták, korszerűsítették az igényeknek megfelelően hosszú ideig. Most az a terv, hogy a fentebb említett olvasótermek kézikönyvtárát az általános olvasóterem állományával egyetemben radikálisan apasztják, a speciális, tematikus lexikonok termét teljesen megszüntetik, majd mindebből egy nagyságrendekkel kisebb kézikönyvtárat hoznak létre. Ugyanebbe a térbe (7. emelet) felhozzák a különgyűjteményeket is (6. emelet) - szintén az ő jelentősen leapasztott segédkönyvtárukkal együtt. Ez a döntési mechanizmus minden szempontból katasztrofális lenne: (...)
(...) A kutatók különböző tárgyalóküldöttségei, akik a több, mint két éve zárva tartó szakolvasók megnyitását az OSZK vezetőségétől személyes találkozókon kérvényezték a sok egyéni, válaszra sem méltatott kérelem után, tehát nem kaptak választ arra, hogy miért tervezik felszámolni a jelenlegi szakkönyvtári olvasótermeket, milyen szemléletmód mentén vált 2022-re feleslegessé a hosszú évtizedek munkájával gondosan válogatott, kimagasló színvonalú történettudományi, irodalomtudományi és nyelvtudományi, valamint hírlaptári szabadpolcos könyvállomány, amelynek töredékére csökkentésével a magyar tudományos kutatás eleddig jól működő kutatóhelye fog megszűnni."

A poszt alatt diskurzus alakult ki, melyben Bubonyicz Andrea osztályvezető többek között ezt reagálta:
"nem kell digitalizálni. Már megtette más. Egy részük szabadon, más részük előfizetéssel hozzáférhető. De itt nem ez a lényeg, csak az számít, hogy világvégét vizionálhassunk."

A Leideni Egyetemi Könyvtárak link (UBL) saját adatainak ellenőrzére lehetővé teszi az összes erőforrásuk rugalmas használatát, az azokhoz való hozzáférést, betekintést. 2002 óta használnak különböző Ex Libris alkalmazásokat: pl. az adataik feletti nagyobb kontrollt biztosító Primo-t 2011-ben, az Alma szoftvert 2016-ban vezették be. A könyvtár az Alma-val ellenőrzi:
1. Kié az adat? Teljes egészében a könyvtáré: a) az UBL több nagy könyvtári gyűjteményt vihetett át az Alma rendszerébe mind a metaadatok maximális kontrollja, mind a rugalmas adatimport és -export révén; b) a fizikai objektumok metaadatait is könnyen újra felhasználhatják ugyanazon tételek digitális verzióinak leírásához. Az utóbbi évek digitalizálási projektjeiben ez nagyon fontos volt, főleg az UBL különgyűjteményei miatt.
2. Integráció: pl. a szállítókkal, a valós idejű beszerzéssel, az EDI-vel, a központi indexekkel stb. Az Alma out-of-the-box integrációi és a gazdag API-k lehetővé teszik a könyvtárnak, hogy a munkafolyamatokat, az adatokat és az egyedi folyamatokat bármikor az UBL döntése szerint kezelje, Pl. a Covid-19 világjárvány miatt integrálták a felhőalapú Alma és az UBL szekrénykezelő rendszerét: az UBL nem személyzettel ellátott kölcsönzőpultot, hanem szekrényeket használt a fizikai egységek kölcsönzéséhez. Az integráció különösen hasznos volt a folyamatosság fenntartásában.
3. Elemzések: Az Alma elemzési képességei az átfogó átláthatóságra és kontrollra épülnek. Több adat birtokában a könyvtárosok informatívabb, hasznosabb jelentéseket készíthetnek.Az UBL csapata számos elemzési táblát hozott létre. Más adatokkal kombinálva olyan teljesítménymutatókat alakítottak ki, amely pl. méri a munkatársak teljesítményét.

Végkövetkeztetés: Bas Vat, a könyvtári folyamatok menedzsere így összegez: "Az Alma általunk kedvelt dolgainak listája eléggé hosszú - és hosszabb lesz, mert többet kell még felfedeznünk. (Ref.: Szabó Eszter)

"Huh, ein Buch" - Hú, itt egy könyv - szól Itzehoe gyerekkönyvtárának felhívó szövege, plakáton, könyvjelzőn. A részlegen semmi különös nincs, legalábbis a német viszonyokhoz képest. Magyar szemmel néhány érdekesség (képeket ld.: link ):
- konzoljátékok gyűjteménye a bejáratnál (a németek hozzánk képest alig torreneznek, helyette kölcsönzik a szoftvereket, elektronikus tartalmakat)
- a Kuti elektronikus képességfejlesztő bútorról itt írtunk korábban :link
- a könyvszállító kisvonat felirata: szakkönyvek
- az uniszex wc nem férfi vagy női, hanem kicsiknek és nagyoknak van berendezve. (kép és szöveg: MG)

Az olvasók nyomtatott anyagokkal kapcsolatos információfogyasztási szokásait a dokumentumok tartalma és fizikai jellemzői befolyásolják. Ebbe a kvantitatív vizsgálatba számos, az állományalakítási gyakorlatban széles körben elfogadott tartalomalapú tényezőt, továbbá két fizikai dimenzióval kapcsolatos tényezőt vontak be (a könyv méretét és az oldalak számát), és egy sor regressziós elemzést alkalmaztak annak mérésére, hogy milyen relatív hatást gyakorolnak ezek a tényezők az olvasók kölcsönzési vagy helyben használati döntéseire. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a polcon állás ideje (más szóval, hogy mennyi ideje van a polcon egy nyomtatott könyv az utolsó kölcsönzés óta) és a könyv mérete konzisztens és szignifikáns hatással van a nyomtatott anyagok használatára, mégpedig a következő irányban: minél nagyobb a gerincmagasság, illetve a polcon állás ideje, az olvasók annál jobban hajlamosak kölcsönzés helyett a helyben használatot választani. Ezek a következtetések adalékot jelenthetnek a felsőoktatási könyvtárak állományalakítási gyakorlataihoz és irányelveihez azon törekvésük közepette, hogy még inkább használóközpontú gyűjteményeket és tereket biztosítsanak. (Statisztikai elemzés az olvasók nyomtatott dokumentumokkal kapcsolatos helyben használati szokásairól; Autoref.)

Az információs műveltség elválaszthatatlan az olvasási készségektől, viszont egyik sem veleszületett képesség. Mindkettőhöz idő, gyakorlás és ismétlés szükséges, valamint olyan oktatókat igényelnek, akik készek együtt gondolkodni az olvasási stratégiákról. Ez különösen fontos az első generációs, nem hagyományos és marginalizált helyzetű egyetemi hallgatók esetében. Az oktató könyvtárosok tehát egyedülálló helyzetben vannak ahhoz, hogy elősegítsék az olvasásértés javulását.

A cikk szerzője 2019-ben, a Tennessee Egyetemen link (Martin, TN) hét könyvtári workshopot szervezett "Hogyan olvassuk a tankönyvünket?" címmel. Ezeken a hallgatók számos olvasási és olvasásértési technikát sajátíthattak el. A bemutatott stratégiák lényege, hogy az olvasottakat részekre bontjuk, leírjuk, hangosan kimondjuk, és összekötjük életünkkel. Ez a négy stratégia nem új azok számára, akik tisztában vannak a tudományos munka módszertanával, de sok hallgató még sosem hallott róluk. A könyvtárosok emellett útmutatóval szolgálhatnak azoknak a hallgatóknak, akik nem ismerik az információszerzés módjait és a könyvtári szakzsargont. A műhelymunkán megvitatták az egyes olvasási stratégiákat, és arra bátorították a hallgatókat, hogy a saját stratégiáikat egymással is osszák meg.

Az ACRL információs műveltségi keretrendszerének kiterjesztéseként, az olvasásra fókuszálva olvasási küszöbfogalmak is meghatározhatók. Az "Olvasás mint stratégiai felfedezés" többek között arra épül, hogy a szövegeket kontextustól függően többféle módon is olvashatjuk, ideértve a laterális olvasást (pl. újságcikkek, közösségi média), a többszöri elolvasást (szakcikkek), a részletekben való olvasást (fejezetek), az átfutást vagy a sorrendtől eltérő olvasást. A hallgatók számára szinte sokkolóan hatott, hogy a szakcikkeket a kutatók sokszor nem az elejüktől a végükig, hanem bizonyos részeket átugorva és/vagy "felborított" sorrendben olvassák el (pl. először az összegzést). (Koltay T.)

16 - Nem látom, hogy fontos kérdéseken bárki is gondolkodna a szakmában.
8 - Fontos szakmabeliek telefonbeszélgetésein, háttérmegállapodások szerint.
2 - Széleskörű szakmai bevonással.
4 - Könyvtárvezetők összejövetelein.
0 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
12 - Leszólnak valahonnan fentről, hogy ez lesz.
Mindez diagramban: link .
A kapott, tájékoztató jellegű adatok szerint demokratikus döntéshozatalt szinte senki sem lát. Sőt, jelentős részben még döntéselőkészítésnek nevezhető tevékenységet sem. Ami - hacsak nincsen ezt cáfoló, mérvadó észrevétel - súlyos látlelet. Az adatok alapján inkább az a kérdés, hogy a lehet-e egyáltalán valamilyen szinten szakmai döntéshozatal, vagy sem. Ha ebben van valami igazság, akkor innen tényleg szép nyerni :-) (MG)

Ne a jól olvasót jutalmazd! - Mégegyszer mondom: Ne a jól olvasót jutalmazd, mert kárt okozol! link - írtuk korábban pedagógiai és pszicholóhiai kutatásokra hivatkozva. A témáról érdekes módon nincs diskurzus a hauzai szakmában. Tény, hogy bonyolultabb, nagyobb kreativitást és egyéb ráfordítást, ugyanakkor kisebb látványos redményt jelent a kevésbé tehetségesekkel valókkal való foglalkozás. De a nagyobb társadalmi és személyes haszon. Az eljárás növeli a társadalmi különbségeket, ezért az IFLA 10. fenntartható fejlődési célja (SDG, ld.: link ) ellen is hat. (MG)

A Somogyi-könyvtár link az Ünnepi Könyvhéten minden évben megválasztja a Könyvkirályt, vagyis azt a gyermeket, aki az ajánlott, korosztályonkénti bontásban található könyvek közül a legtöbbet elolvassa és a hozzá tartozó feladatlapot leadja. A komoly teljesítményhez ünnepség is dukál, így a Könyvkirálynak és a többi, hasonlóan sokat olvasónak ünnepélyes birodalomalapítási és koronázási ceremóniát szerveznek a városháza dísztermében. A Könyvkirályt, Főkönyvhercegeket, Könyvhercegeket és birodalmi tagokat pénteken ünnepelték.
Az elmúlt évben összesen 134 mű került fel az ajánlólistára. A legelszántabb könyvfalónak járó korona idén Perneki Nikolett fejére került. Az ötödikes kislány egy év alatt 120 könyvet olvasott el, ami több mint 20 ezer oldalt jelent. Az elolvasott művek között szerepel például Jean-Claude Mourlevat: A visszafeléfolyó, Varró Dániel: A szomjas troll és Padisák Mihály: Éljen a száműzetés című műve is. A király mellett az udvartartásba megválasztottak még három főkönyvherceget és hat könyvherceget is. A Könyves Birodalomnak összesen 33 új tagja lett.

E cikk kiemelés az ALA 2022. júniusi vándorgyűlésének teljes link programjából.

Az Amerikai Könyvtárosok Egyesületének vándorgyűlésének egyik panelbeszélgetésére három könyvtárból hívtak meg előadókat a jó gyakorlatok bemutatására. Mindhárman az ALA 2020-2021 Resilient Communities (Rugalmas közösségek) című programjának résztvevői voltak A könyvtárak reagálnak az éghajlatváltozásra című kezdeményezésben. Előadásaikban a méltányosság, a sokszínűség és a befogadás központi szerepet kapott.

1. Kristina Gómez, aki Milwaukee (WI) közkönyvtárában dolgozott, a hátrányos helyzetű városrészek lakóit segítette az otthoni zöldségtermesztésben, amihez anyagokat, a telepítéshez segítséget és tanulási lehetőségeket is teremtett. Folyamatosan figyelemmel kísérte a lakók munkáját.

2. Beatriz Echeverria, az Evanston (IL) Közkönyvtár munkatársa virtuális programokat alkotott, hogy a spanyolul beszélőknek megtanítsa a klímaváltozást. Virtuális workshopot szervezett a háztartási alkalmazottak képzésére a boltban vásárolt tisztítószerek kezeléséről és az őket megillető jogokról, amelyek a potenciálisan veszélyes vegyi anyagokkal való munkával kapcsolatosak. Megjegyzés: A könyvtárosnő révén érkezett Evanstonba holland minta alapján a fenntarthatóságot támogató Repair Clinic (kb. tárgyakat javító klinika). Lásd: Free Evanston Repair Clinics Part of City Waste Reduction Strategy and 'Right to Repair' Movement - Evanston RoundTable. A könyvtár "Climate Resilient Communities" (Klímaváltozáshoz Alkalmazkodó Közösségek) című sorozatának programjairól lásd: Take Action for the Planet, Starting Now - Evanston RoundTable. Repair Café-król bővebben: link )

3. Nick Demske, a Racine (WI) közkönyvtár munkatársa a helyi fekete és latin-amerikai lakosok és egyéb helyi lakosok számára szervezett beszélgetéseket a klímaváltozási akciókról. Célja volt megszólaltatni a párbeszédben azoknak a hangját is, akik hagyományosan háttérbe szorultak az éghajlatváltozásról szóló vitákban. (Ref.: Szabó Eszter)

"Nem lehet megsérteni Dosztojevszkijt anélkül, hogy meg ne sértenők magát az emberiséget is, sokféle nagyszabású szándékában és útkeresésében." - írta Viktor Sklovszkij szovjet író, irodalomtudós 1957-ben.
Május végén azonban Olekszandra Koval, az Ukrán Könyvintézet igazgatója mégis vállalkozott erre a grandiózusan kisstílű feladatra, s rögtön tovább is ment. Attól, hogy egy végtelenül ostoba tartalmú és pökhendi hangvételű interjúban a "gonoszság és a totalitarizmus gyökerének"(!) nevezte volna Dosztojevszkij és Puskin munkásságát, és közvetve az egész orosz klasszikus irodalmat, még teljes kora nyári nyugalommal hajthatnánk álomra fejünket. Koval azonban nem kizárólag elképesztő éretlenségét és értetlenségét, szánnivalóan kontrollját vesztett gyűlölködését tárta a világ elé ebben a megnyilatkozásában.
A könyvintézeti igazgatónő ugyanis arról a folyamatban lévő intézkedésről beszélt, amelyet az ukrajnai Kulturális és Információpolitikai Minisztérium adott parancsba, és amelyet ő nagy ügybuzgósággal vállalt: jelesül 100 millió orosz nyelvű, "propagandairodalomnak" bélyegzett könyv eltávolítását Ukrajna nyilvános könyvtáraiból.
Jól olvasták. Dosztojevszkij és Puskin, valamint áttételesen a teljes orosz klasszika az igazgatónő döntése nyomán orosz propagandává avanzsál, és első körben "csak" a könyvtárakból, egy további körben pedig, ha Kovalon múlik, elmondása szerint a közoktatásból is kikerülnek. Kovalon, aki ilyen mondatokkal teszi tanúbizonyságát annak, hogy könyveket sürgősen olvasnia és nem bezúzatnia kellene: "Ma már meg vagyunk győződve arról, hogy az angol, a francia és a német irodalom, az Egyesült Államok és a keleti népek irodalma sokkal több remekművet adott a világnak, mint az orosz irodalom."
"Azt hiszem, sok tudományos elmélkedést és kutatást fognak írni arról, hogy az orosz klasszikusok hogyan befolyásolták az oroszok mentalitását, és hogy ez közvetve hogyan vezetett ilyen agresszív állásponthoz, és a világ bármely más népének, köztük az ukránok dehumanizálására tett kísérletekhez."

Az eredeti interjú (ukrán nyelven): link (HWJ)

"Az adat az új olaj." - "Az adat az új arany" - "Az adat az új pénz" - Sorolhatnám a hangzatosnál hangzatosabb mondatokat, melyek használatával én is néha igyekszem felrázni az előadásaim közönségét. Pedig talán elég lenne annyit mondani, hogy az adat ugyanolyan erőforrás vagy ásványi kincs, mint amiről annak idején földrajzból a gazdasági világtérképek segítségével tanultunk. Egy olyan nyersanyag, amit nemrég fedeztünk fel jelentős mennyiségben, és amiből kimagasló értéket képviselő "termékeket" lehet gyártani.

Ha te nem is gondolod igazán értékesnek az adataidat, attól még azok jelentős értéket képviselhetnek. Ezért érdemes szintet ugranunk - nemcsak akkor, ha egy cég adatvagyonáról gondolkodunk. Ugyanúgy kérdés ez egy magánember számára (vajon meg tudnád most nézni, hogy az elmúlt egy évben mire költötte a családod a pénzét, át tudnád látni ebben a tendenciákat), mint ahogy egy állami / önkormányzati szervezet számára (vajon mit láthatnak a digitális átállás után az egyes tanárról, diákról az oktatást szervező szereplők és mit láthatnak a platformokat biztosító cégek adatelemzői).

A szintugrást leegyszerűsítve három lépcső között lehet megtenni:
1. Pazarlók - Ezek azok a szereplők, akik nem becsülik nagyra az adatok erejét, sőt tartanak tőle. Ők azok, akik az IT erőforrás szűkösségére hivatkozva havonta törlik az adatokat, vagy egyszerűen teljesen lemondanak az adataikról egy másik gazdasági szereplő javára.
2. Gyűjtögetők - A feleszméltek vagy az idők szeleit meghallók először általában gyűjtögetésbe kezdenek. Megváltoztatják a hozzáállásukat, elkezdik menteni az adatokat és várják, hogy egyszer lesz elég adatuk és elég kompetenciájuk, hogy feldolgozzák azokat. Ez egy szinttel feljebb van, mint pazarlónak lenni.
3. Kiaknázók / adatvezéreltek - Ők azok, akik már értéket teremtenek az összegyűjtött adataikból, ők már feldolgozzák azokat, van tapasztalatuk, hogy mikor hasznos és mikor felesleges az adatokat használni.
Nem tudom - bár kíváncsi lennék rá - hogy Te hogy állsz ezen a skálán. Nézz körül az adataid táján, vedd számba mekkora a te adatvagyonod, a tartalék erőforrásod!

Új klub indult a Huszár Gál Városi Könyvtárban link . A társasjátékok szerelmeseit is várják Ternyik Vanessza vezetésével.
Miért is jó társasozni? Számos dolgot lehet említeni, talán a legfontosabb, hogy a kikapcsolódás így közösségi élmény is egyben. Együtt veszünk részt egy játékban, ahol lehet versenyezni, örülni, nagyokat nevetni. A Huszár Gál Városi Könyvtárban Ternyik Vanessza vezetésével, ezért is indul most társasjátékklub, amely remélhetőleg állandó programja lesz a közösségi térnek.
Több mint negyven játék... A könyvtár egy negyvendarabos társasjáték-gyűjteménnyel rendelkezik, emellett pedig az ötletgazda viszi a sajátjait. Persze bárki csatlakozhat, és szintén hozhatja a közös társasozásokra a kedvenc darabjait. Az alakuló klub legfontosabb célja pedig a tartalmas, közösségi időtöltés és persze az önfeledt szórakozás.

Az IFLA 10 perces feladatai gyakran arra szolgálnak, hogy cselekvésre szólítsák a könyvtárosokat. Például innováljanak, tanítsanak, tanuljanak. Érzékeltetik a könyvtár haladását. Emlékeztetik őket, hogy minél több embernek számoljanak be a munkájukról.
A sok tennivaló közt azonban gyakran elmarad a dokumentáció. Ekkor viszont fennáll a veszélye, hogy az emberek elfelejtik a jó ötleteket. Ezért az IFLA 92. feladata a dokumentációt tűzte ki feladatként. Nem kell kimerítőnek lennie, hiszen csak egy 10 perces feladatról van szó. Arra kérik a könyvtárosokat, hozzanak létre egy fájlt vagy nyissanak meg egy online jegyzettömböt, és írják le a legérdekesebb, legfontosabb dolgokat a tapasztalatok közül. Nem kell hosszúnak lenni, csak hogy később is emlékeztetőül szolgáljon.
A gyakorlat a reflektív gondolkodást is segíti, mivel át kell gondolni a fontos dolgokat, és hogy hol szerezték meg ezeket a tapasztalatokat. Így nem csak a jó gyakorlatok gyűjteménye lesz a lista, hanem további gondolatokat is ébreszthet.
A feladat ezúttal az IFLA stratégia 3.4. pontjához kapcsolódik, amely a célzott tanulást és a szakmai fejlődést foglalja magába. (ref.: Habók Lilla)

A KIT-ben többször szóba kerültek a feudalista szakmakultúra jellegzetességei. Most a Partizán podcastjából tágabb analógiák mentén közelítünk. A szociológiai kerekasztal-beszélgetésén meghívott vendégei Kovai Cecília, Szombati Kristóf és Kovách Imre. (MG)

Klientúrahálózat: SzK: A kliensi rendszer évszázados örökség Magyarországon. Előképe a szegény agrárproletárok megszerveződésének letörése volt. Nagyobb településen e beidegződéssel szemben még van alternatíva, a kisebbekben már nemigen.
KC: Nem működnek a szélesebb merítésű elképzelések. A privatizáció viszontagságai után az azonnali biztonságot adó közmunkával az állam a visszajött a munkanélküliséget csökkenteni. Ezt a középosztálybeli fegyelmezésnek észleli, a rászoruló viszont gondoskodásnak érzékeli. S bár a kedvezményezettek is érzékelik a visszásságokat, a kritika és feudális, kölcsönös támogatás megfér egymással. Kettős nyilvánosságnak hagyománya van. Hatnak a szimbolikus gesztusok. SzK: Pl. a közmunkások virágültetésének van kulturális hatása. A közmunka fenntartja a normális élet látszatát.
KI: A kliensi rendszer nem ölti a nyílt erőszak formáját. Inkább kényszerházasság-szerű. SzK: A munkaalapú társadalommal a szegényeket beépíti a hierarchiába, pacifikálja, jegelve a konfliktusokat. - E klientúrahálózatok rugalmasak és a kölcsönösség jellemzi őket: hierarchikus egyezkedés. Pl. a megfelelő szavazatért cserébe a polgármester elviszi a beteg gyereket az orvoshoz.

Elfojtott önszervezési képesség: SzK: A kliensek nem egymással vannak elfoglalva, hanem a patrónusukra figyelnek. Mindez a szolidaritás és az önszerveződés ellen dolgozik. Nem várható, hogy a szegények meg tudnák szervezni magukat.

Továbblépési lehetőségek: SzK: A már kiépült klientúrahálózatokat nagyon nehéz lesz eltakarítani. Az önrendelkezés kiépítéséhez 10 év kellene. KC: Csak az önrendelkezést felajánlani nagyon kockázatos.
Viszont? KI: Kinőtt egy felnőtt társadalmi réteg, amelyben megteremtődik az igény az autonómiára.
CK: Vannak kritikai hangok, viszont egy újraépítkezni akaró hatalom eséllyel belecsúszna a klientúra-struktúrába. Mert nagyon erősek, évszázadosak a klientúraviszonyok.
KI: Békét kell kötni a vidéki társadalom vezetőivel. Kell valamit kezdeni a nemzet fogalmával. KI: A fekete-fehér nézőpont nem esélyes. Az lesz sikeres, ami / aki továbbvisz bizonyos elemeket. Pl. közben nagyobb autonómiát biztosítva a forrásfelhasználáshoz.
SzK: Nincs meg az analízis és hiányoznak a hidak, nincs baloldali népfőiskolai hálózat (csak baloldali). Bázisokat építeni, amelyek önmagukban hidat képeznek.

A foglalkoztatással ellentétben (...) a munkatermelékenység uniós átlaghoz viszonyított elmaradása 2010 óta nem csökkent. Ennek eredménye, hogy egy magyar munkavállaló bármely átlagos uniós társánál harmadával kevesebb hozzáadott értéket állít elő. Ezért a magyar kormánynak a hosszútávú növekedés biztosításához a termelékenység növelésére kell összpontosítania - javasolják a brüsszeli szakértők. A jelentés szerint a magyar gazdaságnak a munka- és erőforrás-igényes összeszerelési tevékenységek helyett egyre fejlettebb és termelékenyebb feladatokat kellene végeznie a világ értékláncain belül. Ehhez több innovációra és jobban működő piacokra, képzett és egészségesebb munkaerőre lenne szükséges - jegyzi meg a tanulmány.

Az Európai Bizottság megjegyzi, hogy Magyarország az innovációs eredmények alapján a lemaradók közé tartozik, a magyar gazdaság ebbéli teljesítménye az uniós átlaghoz képest csökken. Alacsony képességeink egyik oka a munkaerő nem megfelelő képzettsége, az oktatási rendszer gyenge teljesítménye. Magyarország nem teljesítette az Európa 2020 stratégia korai iskolaelhagyás csökkentésére és a felsőfokú végzettségűek arányának növelésére vonatkozó céljait sem -jegyzik meg. 2010 óta nálunk nőtt a korai iskolaelhagyók aránya, a felsőfokú végzettségűeké pedig továbbra is jóval elmarad az uniós átlagtól. Bár 2010 óta nőtt a felsőfokú végzettségű 25-34 évesek aránya, az továbbra is EU-szerte a legalacsonyabbak közé tartozik. Magyarországon a felnőttkori tanulásban résztvevők aránya éppen csak meghaladja az uniós átlag felét. A digitális készségek is hiányosak, különösen a szegényebbek körében. Magyarországon a magasan képzett munkavállalók iránti növekvő kereslet kielégítéséhez nincs elegendő diplomás. A felsőoktatásba belépők száma az elmúlt évtizedben csökkent, aminek háttere a demográfia, a közoktatás gyenge teljesítménye és az államilag finanszírozott helyek számának csökkenése. A felsőoktatásba jelentkezők száma 2011 és 2021 között évi 102 ezerről 69 ezerre, a felvettek száma pedig 67 ezerről 51 ezerre csökkent - jegyzi meg az Európai Bizottság jelentése. Tehát amíg a fiatalok be sem kerülnek a felsőoktatásba, a versenyképes társadalom alapjai hiányoznak.

Az OSZK régi tervét valósítja meg a csütörtök délután az intézmény VI. emeletén nyíló plakátkiállítással, amelynek anyagát a nemzeti könyvtár Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárának munkatársai hosszas kutatómunka után tárják a közönség elé. A tárlaton egykori és ma is létező cégérek magas minőségű vizuális megjelenítésével találkozhatnak az érdeklődők.

Az OSZK-ban található az ország legnagyobb - csaknem nyolcvanezer darabos -, legátfogóbb grafikai plakátgyűjteménye, amely a legjelentősebb darabokat őrzi a plakát születésétől napjainkig. Művészi szempontból sokszor jelentős alkotásokról, elismert grafikusok munkáiról van szó - mutatnak rá a közleményben, hozzátéve, hogy a plakátok a tömegkommunikáció forradalma előtt az utca hírmondójaként a reklám, a propaganda és a véleményformálás legfőbb eszközei voltak.

A Magyar márkák, magyar plakátok című tárlaton ezzel a hat márkával találkozhat a közönség. Van közöttük, amelynek a története a 19. századra nyúlik vissza (Stühmer, Dreher), és van, amely a 20. század második felének ismert márkája volt (Közért). Akad ma is élő márka, és olyan is, amely már csak az emlékezetben él, valamennyire jellemző azonban, hogy szinte fogalommá váltak az évtizedek során - áll a közleményben.

Tóth Kriszta: - Nemrégiben egy ismerősöm szerette volna eladni a lakását. Szép, könyvekkel teli nappalijáról tetszetős fényképeket készített a délután beáramló, teaszínű fényben. Az ingatlanos megkapta a fotókat, aztán az eladó lakásról egy drapp konyhapultot és egy mikrohullámú sütőt töltött fel a portálra profilképnek. Ismerősöm értetlenkedő kérdésére, hogy ugyan miért nem a meleg, intellektuális hangulatú nappalit mutatta meg, az ingatlanos szabadkozni kezdett: - Nézze, ne haragudjon meg érte, de egy könyvekkel telezsúfolt lakást képtelenség manapság eladni. Egy ilyen faltól falig könyvespolc mindenkit elriaszt!
Ismerősömnek, aki a könyv embere, elkerekedett a szeme a szemüvege mögött. Az ingatlanos szelíden elmagyarázta, hogy egy tömött könyvespolc bizony nagyon öreges benyomást kelt. Rosszabb, mint egy láncdohányos lakása. Az emberek az ilyen lakást nagy ívben elkerülik. Én is tapasztalom, hogy egyre kevesebben gyűjtenek otthon könyveket. Hogy a mobilitás, a könnyedség fontosabb, mint a könyvek felhalmozása. Alig akad már olyan harmincas, negyvenes, aki leemeli otthon a polcról Vörösmarty vagy Kosztolányi összegyűjtött verseit, hogy csak úgy belelapozzon. Jó volna erről valamiféle statisztika. Hogy hány könyv van ma átlagosan egy magyar háztartásban. Jó volna tudni, hogy milyen mértékben fogynak a könyvek és velük az olvasók. Az Antarktisz jégtakarójának olvadását és az esőerdők pusztulását aggódva követjük, de arról már kevesebb szó esik, hogyan apad napról napra a magunkkal hozott tudás, hogyan fogy azoknak a száma, akik még tudják, hogy a könyv titok, vigasz, fegyver és társ. Testvérim vannak, számos milliók, ahogy Vörösmarty írja a Gondolatok a könyvtárban című versében, csak meg kell találnom őket. Elrejtőztek könyvekkel telezsúfolt, öreges lakásaikban, és nem szívesen jönnek elő manapság. (Litera)

- Nem egyszer tűnt fel, hogy az általam látott holland lakásokban kevesebb könyv volt a polcon, mint az átlagmagyarban. És ezt nem ragadt volna meg bennem olyan erősen, ha egy ÉS-ben olvasott cikkben sen utalt volna annó valaki erre. Mindezek persze, nem szignifikáns felmérések eredői, de azért érdemes elgondolkodni, hogy a kevesebbnek tűnt otthoni könyv ellenére a hollandok IQ-ja nem alacsonyabb, mint a miénk. Viszont többet olvasnak elektronikusan. Tudományos teljesítményben előbbre vannak. Tény azonban, hogy nem olvasnak Vörösmartyt. Viszont Esterházyval és Máraival kapcsolatban érdeklődtek már nálam holland ismerőseim. Esélyes, hogy én kevesebb holland szerzőt ismerek... Lehet, hogy nem a mennyiségen érdemes keseregnünk... Vagy sima nosztalgia a "múltnak árnya felé visszamerengni"? (MG)