(frissítve) Viszonylag alacsony szintre látszik beállni zuhanás után a könyvtárosképzés volumene. Hogy mekkora lenne az ideális hallgatói létszám, országos könyvtári stratégia hiányában meg sem becsülhető. (A vonatkozó diagramokat ld.: link )

Alapszakon a 10 lehetséges helyből 9-en indul képzés (csak Debrecenben nem levelező), a nappalin a felvettek száma jelentősen meghaladja azelső helyesekét az állami helyekre (68-ra 88), az összesen 91 nappalis és 51 levelezős nem látszik olyan alacsonynak. Egerben távoktatás is indul, 4 fővel (ATK). Ezt évek óta hirdetik, de eddig nem indult.

Hosszú idő után volt növekedés a felvett mesterszakosok számában, nem azonban 2019-ről '20-ra elmarad a várttól. Ennek a legfőbb oka az első helyes jelentkezők és a felvettek száma közötti viszony.
Azt sejteni lehetett, hogy ahol 1 első helyes jelentkező van, az elveszik, de azt lehetett remélni, hogy jelentkeztek máshová is, így mégis növelik a felvettek számát. A nappali tagozaton három ilyen hely is volt (Debrecen, Eger, Pécs), ott nem is indul a képzés.
Viszont az ELTE-n és Szegeden is kevesebbet vettek fel, mint ahány első helyes jelentkező volt (4-ből 3, illetve 9-ből 5). Pedig azt, aki elmegy a felvételire, azt biztosan felveszik. vagy meggondolták magukat, vagy nem teljesítették az feltételeket, pl. az alapszakos diplomát, mert nappalira valószínűleg azok jönnek, akik épp befejezik alapszakos tanulmányaikat.
Így nappalin 16 első helyes jelentkezőből csak 8 felvett lett. Levelezőn is elveszett egy pécsi első helyes, Debrecenben pedig nem is volt, ők levelezőn rég nem kapnak állami helyet alapszakon sem, ami nagyon csökkenti az elindulás esélyét.

Egyetlen hely volt, amelyik túlteljesített, Egerben 3+1 (állami és költségtérítéses) első helyes jelentkezőből 4+1 felvett lett, az ELTE-n és Szegeden 7+1-ből 5+0, 3+1-ből1+1lett. Összesen 14+3-ból 10+2 levelezőn, nappalival együtt 33 első helyes jelentkezőből 20 felvett. 10 lehetséges helyből (5 képzőhely, nappali és levelező) összesen 5 helyen indul, Eger 0+5, ELTE 3+5, Szeged 5+2), a jelentkezések alapján két nagyobb csoportot volt remélhető (ELTE levelező, Szeged nappali), de egyik sem lett igazán az.

Egy kanadai kutatás arra irányult: miben áll a mesterszakos könyvtáros diploma "hozzáadott értéke" a közkönyvtári munkában?
A könyvtárosok válaszaiból kitűnik, hogy az emberek nagy többsége nem fordul a tájékoztató munkatársakhoz, és megelégszik a Google által nyújtott segítséggel. Megszűnni látszik a könyvtáros, mint információs szakértő jelentősége, valamint a tájékoztatópult, mint a szakmai munka központi helyszíne. (Noha a felkeresett 15 könyvtárból 14-ben működtettek információspultot.) A tájékoztatás feladatát a felmérés tanúsága szerint részben könyvtáros végzettség nélküli munkatársak látják el. A dolgozók szerint - bár tisztában vannak saját szakértelmük értékével - a könyvtár veszíteni fog jelenlegi szerepköréből, csökkenni fog a költségvetés könyvvásárlásra fordítható összege, és a könyvtár olyan kulturális intézménnyé válik, ahol a tevékenység kisebb részét fogja kitenni a könyvkölcsönzés, helyette jóval nagyobb hangsúly lesz azon, hogy a könyvtár közösségi tér legyen. A tendenciák közül kiemelhető még a gyarapítás és a katalogizálás kiszervezése (vagy központosítása), ahol pedig "házon belüli" katalogizálásra van szükség, ezt áltatában nem felsőfokú könyvtáros végzettségű kollégák végzik.

A kutatás során kiderült, hogy nem minden esetben válik szét a szakképzett könyvtárosi munka és a nem könyvtárosi végzettségű alkalmazottak szerepköre. Több helyen előfordult, hogy a vezetők kiterjesztették az utóbbi dolgozók munkakörét azon területek egy részére is, melyet korábban csak a könyvtáros diplomával rendelkezők láthattak el. A vezetők kifejtették továbbá, hogy megváltoztak az elvárt készségek: olyan szakemberekre is szüksége van az intézményeknek, akik nem feltétlenül könyvtáros végzettségűek, viszont képesek kiállni az emberek elé, és előadást tartani. A vezetők a legnagyobb értéknek a kommunikációs készséget, valamint az olvasókkal való személyes interakciókat tartották. Többen nagyobb fokú egyenlőséget, továbbá egységesebb szervezeti kultúrát szeretnének kialakítani. Ezen túlmenően a vezetők többsége úgy nyilatkozott, hogy a jövőben könyvtárosaikat nem elsősorban hagyományos szerepkörben, inkább a közösségben elkötelezetten jelen levő résztvevőként, esetleg (közép)vezetőként szeretnék látni. Kiemelték azt is, hogy a könyvtárosképzés nincs összhangban a szakma követelményeivel. (Mi a könyvtáros mesterszakos diploma "hozzáadott értéke"? A mai könyvtárvezetők és beosztottaik meglátásai; ref.: Szőnyegi Zs.)

Először egyetemi hallgatók körében vették észre, hogy tartózkodnak a könyvtárba járástól. Mikor az okát kezdték kutatni, rájöttek, hogy annak oka a félelem az ismeretlentől. Egyfajta lelki gátlás. Mindez a gyakorlatban az olvasó és az információ közti korlátot, akadályt jelenti. Ennek oka az az érzés, hogy az olvasó/hallgató információkeresési jártassága nem kielégítő, és ezt szégyellni kell.
Félelem a könyvtáraktól és a könyvtárosoktól; attól, hogy tudatlannak tűnik a kezdő olvasó. Az az érzés is gyakori, hogy 'Másoknak nincs könyvtári szorongása, csak nekem van' és ezt titkolni kell. Mindennek irodalma is van: Bostick, S.L. 1992. disszertáció és mérőeszköz: Könyvtári szorongás skála. ... Hangzott el a kaposvári vándorgyűlésen, Somorjai Noémi Hogyan mozdíthatjuk elő könyvtári módszerekkel az olvasók küszöbfélelmének leküzdését? c. előadásán.
Ha a fentieket továbbgondoljuk, világossá válhat a könyvtárak szóbeli elismerése és a tényleges használat - azaz gyakorlati elismertsége közötti különbség. Jelenjen meg az akár a fenntartó, akár a használók részéről. A magyarázat: a kompenzáció. Ha fontosnak ismerem el a könyvtárat (szóban!), akkor elterelem a figyelmet saját takargatni való kulturális-információs hiányosságaimról. Így magyarázhatóvá válik a fenntartó könyvtáráról mondott elismerő nyilatkozata és a finanszírozottsága közötti különbség. Ami viszont ténylegesen fontos - azaz: evidencia -, azt nincs értelme verbálisan külön is megtámogatni. (MG)

Nick Poole, a könyvtáros és információs szakemberek intézete (CILIP) vezérigazgatója szerint nem az a gond, hogy kellenek-e könyvtárak a digitális társadalomban, hanem az, hogyan kellene megszervezni, irányítani és finanszírozni őket. Skóciában, Angliában és Wales-ben 2010 óta több mint 780 könyvtárat zártak be. Néhány londoni könyvtár jelentette: sok használó távol maradt a Covid-hullám után, noha a nyitvatartási idő a régi, a szolgáltatások újra visszatértek a normális kerékvágásba. Lehet, ez veszi rá a politikusokat arra, hogy a mostani látogatási adatokkal indokolják a további finanszírozás kurtítását. Vidéken és a kisebb könyvtárakban más a megtérülés. Példák:
1. Suffolk: a pandémia idején a könyvtárak munkatársait mentális egészséggel foglalkozó képzést kaptak a Mind nevű jótékonysági szervezettől. Céljuk az elszigetelt és kiszolgáltatott könyvtárlátogatók segítése.
2. Ipswich: 700 könyvtárhasználóval állt rendszeres telefonos kapcsolatban a könyvtár.
3. London: idén a 40 fokos hőségben hűvös helyként hirdette a Lambeth Tanács számos könyvtárát. A tradíciók hívei panaszkodhatnak: az ilyen tevékenységek elterelik a figyelmet arról, hogy az ingyenes könyvtár az önművelés elkötelezett helye. Chris Smith volt munkáspárti miniszter szavaival: az utcasarki egyetem.

A könyvtártörténet a világi nyilvános közösségi helyiség története is. Ray Oldenburg amerikai szociológus (The Great Good Place, 1989) szerint a könyvtár az első számú példa a harmadik helyre. A menekültek, menedékkérők megvethetik lábukat egy új országban. A könyvtárat használók a világ polgárai. Az online kölcsönzés rávilágít a meglevő választék korlátaira: zsánerregények, klasszikus szépirodalom, hírességek memoárjai. Kevésnek tűnhet a sokféle könyv a polcokon. A kereskedelmi beszállítók a befutott szerzőket népszerűsítik. A kis kiadók könyvei már nehezen jutnak el a könyvtárakba, pl. helyi és regionális történelem, fekete és etnikai kisebbségi kultúra, női tanulmányok, fordításirodalom, fikciós kísérletek, művészeti és a természettudományos könyvek.

A jelenlegi válságot ábrázolja John Bevis hírlapíró nemrég megjelent, An English Library Journey című könyve egy fellegekben járó kaland formájában. Feltárja a lassú, látszólag megállíthatatlan hanyatlást: a szakmai személyzet és a könyvállomány csökkenését, a könyvtárbezárásokat vagy azt, hogy önkéntesekre bízták a felelősséget.
Sikertörténetek is vannak. Az 1990-es években lenyűgöző, új könyvtárak sora épült: Barking, Birmingham, Brighton stb. Ők még mindig sokszínűbb közönséget érnek el, mint a főutca bármely más kulturális helyszíne. Poole e mostani interjúja előtt leírta, hogy olyan társadalom felé tartunk, ahol a bizalom a legfőbb valuta. A könyvtárosság szakmailag elkötelezett a megbízható információ etikus közvetítése iránt. A könyvtárak és a könyvtárosok központi szerepet játszanak majd a formálódó hálózati társadalomban. (Ref.: Szabó Eszter)

Demeter Szilárd: - Egyre fontosabb a könyvtár. Erről is beszéltünk Csák miniszter úrral. Egyre több helyen hozzáférhetővé kell tenni a könyvet. Tárgyaltunk a Poket-automatákról Vecsei H. Miklósékkal, vagy Debrecenben például feltalálták a könyvtárautomatát, beteszed a régit, viszed az újat. Rengeteg ötlet, lehetőség van.
A klasszikus könyvtár se rossz, ahová bemegy az ember, nézelődik, leül, olvasgat, és hazaviszi, amit kiválasztott. Ezekből sokat bezártak az elmúlt évtizedekben.
Az Alaptörvény kimondja, hogy minden településen kell lennie könyvtári szolgáltatásnak. Ez a kistelepüléseken is megoldott, papíron legalábbis mindenütt van ilyen a megyei hatókörű könyvtárok szolgáltatásaként. A nagyvárosokban viszont olyan szolgáltatást kell nyújtani, ami hozzáférhetővé teszi a könyveket.

- Mi a helyzet az Országos Széchényi Könyvtár költözésével?
DSz.: Mivel a miniszteri biztosi kinevezésem az új kormány megalakulásáig szólt, az új miniszter még nem nevezett ki miniszteri biztost, ezért csak informális egyeztetések alapján tudok válaszolni. Ha megkapják az úgynevezett konszolidációs pénzeiket, amely a kultúrstratégiai intézmények konszolidációjára vonatkozik, akkor ők is rendben vannak. Egy tételt kivéve, ami a szívügyem, és Csák miniszter úr figyelmébe is ajánlottam. Ez a közgyűjteményi digitalizálási stratégia, tehát a digitális kulturális adatvagyonhoz való ingyenes hozzáférés megteremtése. Úgy látom, hogy ez a miniszter úr számára is fontos, már egyeztetett is az ügyben Guller Zoltánnal, aki a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztosa.

Egyre több önkormányzat készít vészforgatókönyvet a gazdálkodásuk egyensúlyban tartása érdekében. Költségvetésüket még az év elején fogadták el, azonban az energiaárak olyan mértékben emelkednek, hogy sok településen azt sem tudják, miből fizetik ki a rezsiszámlákat. Próbálnak takarékoskodni, emellett beruházásokat, fejlesztéseket, karbantartásokat halasztanak el. Az ATV Híradójának riportja.
A Hajdú-Bihar megyei Polgár önkormányzata is nehéz helyzetbe került az energiaárak emelése miatt. Most vészforgatókönyvet készítenek, amelyben az óvodai csoportok összevonása, a könyvtár bezárása, vagy éppen a közvilágítás csökkentése is szerepelhet.
"Ilyen szempontból nagyon-nagyon nehéz helyzet elé nézünk, és, hogy megtaláljuk a megoldást, az nagyon nehéz kérdés. Nagyon-nagyon fájdalmas lesz és megismétlem: szükség lesz az önkormányzatok számára központi költségvetési támogatásra. Másképpen a rendszer működésképtelenné válhat" - véli Tóth József polgármester.

Nagykanizsán az uszoda várható költségei jól mutatják, mire lehet számítani. Itt a villany ára a tavalyinak 15-szörösére, a gáz pedig több mint 25-szörösére emelkedik majd. A bizonytalanság itt is érezhető, mert sok esetben az év végéig látnak csak. Fodor Csaba önkormányzati képviselő szerint, hogy mi lesz december 31. után, "azt nem látjuk."
"Ez egy elhibázott kormányzati politikának köszönhető" - véli. A települések jó részén abban bíznak, hogy a kormány segít majd a bajba került önkormányzatoknak.

Megnevezte az IFLA, hogy idén az amerikai Missoula Public Library-t link tartotta a legjobb közkönyvtárnak. A versenyben 17 ország 20 különböző könyvtára közül kellett a zsűrinek választani. A nyertest július végén, a dublini WLIC kongresszuson hirdette ki a szervezet.
A zsűri szerint a jelöltek közt akadtak lenyűgöző épületek és innovatív kisebb könyvtárak egyaránt. Missoula könyvtára pedig egyszerre megfelelt mindkét szempontnak.
A Mount Sentinel hegy lábánál álló épület jól illeszkedik a tájhoz, eközben pedig a helyi közösség találkozópontjaként is szolgál. A tájhoz kapcsolódik, hogy a lépcsők, a falak és a bútorok is fával burkoltak, mintha a látogató hegyet mászna. A belső tér lila színe Montana állam virága, a keserűgyökér előtt tiszteleg. A tetőteraszról a hegyben és a tájban lehet gyönyörködni. A fenntarthatóság érdekében az épület energiatakarékos légelosztó rendszert használ, geotermikus energiával fűtik. Emellett minden emelet más tevékenységet kínál a látogatóknak:
- A földszinten bolt, kávézó és a helyi közösségi televízió stúdiója található. Továbbá az University of Montana Living Lab, amely könyvtár és a kutatás világa közt igyekszik hidat teremteni.
- Az első emelet a családokról és a gyerekekről szól. Itt a gyerekek játszhatnak és tanulhatnak játék közben, módszertani intézetek közreműködésével.
- A második emeleten helyezkedik el a könyvtári gyűjtemény, tanulószobák és egy családfakutató műhely. Ezenkívül egy látogatók számára is használható konyharész.
- Az emelet ad otthont különböző eseményeknek, fogadásoknak, és innen nyílik a gyönyörű kilátással rendelkező terasz.
A Missoula Public Library négy másik szervezetnek ad otthont. Többfunkciós könyvtári szerepe, valamint tudás-, tanulási és közösségi központja segítette, hogy idén megkapja a legjobb közkönyvtár címet. (ref.: Habók Lilla)

Az Amerikai Könyvtárosok Egyesülete (ALA) 2022. június 23-28-i éves konferenciája 2019 óta újra személyes lehetett Washingtonban. Az eseményt beárnyékolta a COVID. Védőoltás vagy negatív COVID-teszt igazolása kellett a bejutáshoz. Maszk viselését tették kötelezővé az előadóknak is a konferenciateremben. A torokfájásos és egyéb betegségtünetekről e-mailben kértek információt a szervezők. Gyakori vitatéma volt az abortuszbotrány. Sokan a konferenciára menet olvastak először arról, hogy megszüntették az abortusz alkotmányos védelmét. A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Roe v. Wade ítéletet. A döntés ellen sok konferenciázó békés tüntetésen tiltakozott a Legfelsőbb Bíróság épülete előtt. A konferencia alaphangját az említett eseten kívül a közelmúlt LMBTQIA+-ellenes támadásai, a szellemi szabadság és a magánélet védelmének kérdései adták. A tilalmat kiváltó államokból sok könyvtáros jelezte, hogy szükségük van az ALA és a szakma folyamatos támogatására, szolidaritására. Most jobban, mint bármikor! A queer és BIPOC emberek által írt, ill. róluk szóló könyvek elleni támadásokat ők viselik.

Lehet-e semlegesnek maradni? A dezinformáció, félretájékoztatás terjedése miatt az ALA Szabadság az Olvasáshoz Alapítványa (ALA's Freedom to Read Foundation) és a Szellemi Szabadság Hivatala (továbbiakban: OIF) üléseihez kapcsolódó témákat vizsgáltak, pl. hogyan segíthetnek látogatóiknak a könyvtárak az online megjelenő információk elemzésében, hogyan használhatják a könyvtárban dolgozók az újságírók által használt információgyűjtési technikákat stb. Az ALA Könyvtári Oktatási Kerekasztal (LIRT) által szponzorált ülés témája az együttműködés volt az információ létrehozásának, előállításának és terjesztésének rendszereivel. Az "Egyesüljünk a könyvtilalmak ellen" című téma váltotta ki a legtöbb vitát a könyvtárosi munkáról, a véleménynyilvánítás szabadságáról és a könyvekkel kapcsolatos kihívásokról. Nancy Pearl, egykori könyvtáros szerint, ha a könyveket levesszük a közkönyvtárak vagy iskolai könyvtárak polcairól, az annak a folyamatnak a része, hogy "szembesülünk saját előítéleteinkkel". A holokauszttagadó könyveket ő személy szerint sértőnek találta, mégis úgy vélte, hogy a könyvtárnak szükséges az ilyen nézetek megértése. 1967-ben azt tanulta az egyetemen, hogy a könyvtárak értéksemlegesek. Elmondta: ha most lenne gyűjteményfejlesztő, más döntéseket hozna. Feszültség van a "befogadunk minden nézőpontot" etikája és a "félretájékoztatás veszélyei" etikája között. A könyvtári szakmán belüli, változó nézetek hűen tükrözik a változó információs környezetet. (Ref.: Szabó Eszter)

Felkopik az álla a könyvkereskedőknek, ha portékáikat nem kínálják elég hatékonyan. Ezért marketingeseik számtalan trükköt (vö.: nudge link ) kitalálnak arra, hogy a betérő minél nagyobb kedvet kapjon a könyvekhez. A szemfüles könyvtárak pedig ellesik módszereiket, amelyet shop-koncepciónak link neveztek el. Néhány eljárás:
- Csak a jó könyveket tartsd meg, s azokat pedig úgy mutasd be, mintha könyvesbolt vagy kiállítóhely lennél.
- A könyveket láttassad, ne a polcokat!
- A könyvek címoldala nézzen az olvasó felé, ne a gerince!
- Azokat a könyveket rakd inkább előre, melyeken arcok vannak (ha a témában van ilyen).
- Azonos témán belül lehetnek egy csoportban az azonos színű(!) könyvek!
- Azonos témában legyenek egy helyen a folyóiratok és a könyvek.
- Bátran kupacold a könyveket.

Ezekből a Helischer József Városi Könyvtár link is alkalmaz néhányat Esztergomban. - Folyamatosan kísérletezünk a shop-koncepcióval, vagyis a kirakatszerű könyvbemutatással - mondja Schmöltz Margit, könyvtárvezető. - A lépcsős kirakatunk olyan népszerű, hogy naponta kb. 6 alkalommal kell újra tölteni. - A vonatkozó fotókat ld.: link

A kérdésre kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
3 - Éppen elég
11 - Több kellene, mert nagyon sok fontos feladat előtt állunk
3 - Túl sokan vannak, hiszen alig lehet elhelyezkedni könyvtáros diplomával
1 - A meglévő feladatok hatékony ellátására kevesebb könyvtáros is elég lenne.
Ha a most kapott eredményeket összehasonlítjuk a korábban kapottakkal, a következő diagramot kapjuk: link .
A kevés válasz nem ad lehetőséget következtetés levonására. Úgy tűnik azonban, hogy a könyvtárosok keveslik saját létszámukat. (MG)

... persze ez csak a kisebbik baj.
Értéktelenedő diplomákat, fokozódó társadalmi különbségeket hozhat az új nyelvvizsgaszabály.
Nagyon rossz üzenet a kormány részéről, hogy a nyelvtudás jelentéktelenségét sugallja. Márpedig a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint erről van szó akkor, amikor a kormány kiveszi a nyelvvizsga-kötelezettséget az egyetemi kimeneteli feltételek közül. Az intézkedés még egy sor negatívumot hozhat, hiába örülnek neki sokan. Légrádi Tamást kérdeztük.

2024 őszétől átalakul a felsőoktatási felvételi rendszer - jelentette be Facebook oldalán Csák János kulturális és innovációs miniszter csütörtök délután. A változtatások leghangsúlyosabb eleme, hogy eltörlik az általános nyelvvizsga-kötelezettséget és az intézmények saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy törlik-e a diplomaszerzés előtt álló hallgatók nyelvvizsga-követelményét. A legfőbb változásokat ebben a cikkben gyűjtöttük össze.

"Nem méltó ez a változtatás az európai Magyarországhoz" - mondta a változásról Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke. "Kérdezem én, egy egyetemet végzett embernél mennyire elfogadható, hogy nem képes tájékozódni a világ történéseiről, nem tud elolvasni egy idegen nyelvű szakirodalmat, valamint képtelen egy más országbeli és anyanyelvű szakemberrel nyelvtudás híján együttműködést kialakítani?"

A projekt célja, hogy a fiatalokat olyan kompetenciákkal ruházza fel, amelyek az online állás megszerzéséhez és megtartásához és/vagy az online vállalkozói tevékenységhez szükségesek. Olyan készségekkel vértezze fel a fiatalokat, melyek segítségével a digitalizált világ közelebb kerül hozzájuk, és könnyebben vállalhatnak online munkát, vagy végezhetnek részben olyan feladatokat, melyek az online térben történnek.
A projekt 4 ország megvalósításával jön létre (Olaszország, Bulgária, Magyarország, Portugália). Minden országban szervezünk egy-egy Élő Könyvtár rendezvényt és Magyarországon, ez az újszerű ötlet az Állatorvostudományi Egyetem gyönyörű szecessziós könyvtárában valósul meg.

Az Élő Könyvtár nem formális oktatási eszköz, mely érzékeny, vagy újszerű témák bemutatását segíti közvetlen tapasztalat útján. Az Élő Könyvtár kezdetben egy kihívást jelentő eszköz volt, általában előítéletek és diszkrimináció feldolgozásáról szólt, de aztán tovább bővült, hogy érdekes és újszerű témákat is feldolgozzon, vonzó módon. Úgy működik, mint egy normál könyvtárban: a látogatók a katalógusban böngészhetik az elérhető címeket, kiválaszthatják az olvasni kívánt könyvet, és korlátozott időre kölcsönözni tudják azokat. Elolvasás után visszaviszik a könyvet a könyvtárba, és ha akarnak, kölcsönöznek másikat. Az egyetlen különbség az, hogy az Élő Könyvtárban a könyvek emberek, az olvasás pedig beszélgetésből áll.
A téma ehhez az Élő Könyvtárhoz a távmunka, az online karrier, az online vállalkozás, digitális nomadizmus lesz.

Megvédte "a hónap legaktívabb szervezeti egysége" címét a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár. Akárcsak júniusban, úgy júliusban is a könyvtár dolgozói mozogtak a legtöbbet és gyűjtötték ezzel a legmagasabb pontszámot az intézmény Dolgozói Mozgásprogramjában.
A DEAC Szabadidősport Szakosztálya és az egyetem május elején indította útjára a szervezeti egységek közötti sportos vetélkedést Debreceni Egyetem Dolgozói Mozgásprogram (DEDM) néven azzal a céllal, hogy kialakuljon egy jó hangulatú, motiváló, aktív közösség. Azok a dolgozók, akik sportolnak és regisztrálják mozgásukat, pontokat gyűjtenek a szervezeti egységüknek. Így minden hónapban kiderül, melyik szervezeti egység a legaktívabb.

Az első hónapot az Informatikai Kar nyerte, míg júniusban az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár végzett az élen, csakúgy, mint legutóbb, júliusban. Karácsony Gyöngyi főigazgató örömének adott hangot, hogy munkatársainak lendülete töretlenül megmaradt. - Büszke vagyok a csapatra, fantasztikus, hogy belehúztak szabadságon innen és túl, munka előtt és után. Kiderült, hogy a kollégák a nyári szabadságukat is nagyon aktívan töltik és emellett szorgosan jegyzik a pontokat. Az a tapasztalatom, hogy munkatársaink jellemzően a nyári sportokat űzik ilyenkor, úsznak, túráznak és nagyon örülünk, hogy az aktivitásuknak ilyen látható és kézzelfogható eredménye is van - mondta Karácsony Gyöngyi. A könyvtárnak jó esélye van arra, hogy elnyerje majd a nagykupát, amit az a szervezeti egység kaphat, amely legalább háromszor a hónap legjobbja.

A főiskolai (BA)tanulmányaim során a felsőoktatásban résztvevő hallgatók elektronikus könyvhasználati és olvasási szokásait vizsgáltam. A vizsgálat eredményei jól tükrözik, hogy érdemes ezzel a területtel tovább foglalkoznom.

Az amerikai e-könyv terjesztők közül a választásom az OverDrive Média Konzol, a World Public Library, a 3M Cloud Library és a Smashwords weboldalra esett,valamint a velük szerződésben álló legismertebb könyvtárak kölcsönzését vizsgáltam. A vizsgálati szempontok a következők voltak:
- Mióta nyújtanak tartalomszolgáltatást?
- Mekkora a digitális gyűjteményük? Ennek mekkora része elektronikus könyv?
- Milyen formátumban érhetőek el, tölthetőek le a tartalmak?
- Milyen eszközökön olvashatóak?
- Milyen a tartalmak nyelvi megoszlása?
- Milyen üzleti modell alapján teszik elérhetővé az e-könyveket a könyvtárak számára és hogyan?
- Hány könyvtár és kiadó a partnere?
- Milyen és hogyan használható a keresőplatformja?
- Milyen segítséget, tájékoztatást nyújt az oldal a felhasználónak a tartalomkezeléssel kapcsolatban?
- Melyek a legújabb projektjeik, zajlik-e még a folyamatos tartalomszolgáltatás?
Az esettanulmányok során e kérdések mentén keresek elméleti és gyakorlati összefüggéseket és sort kerítettem néhány jelentős amerikai könyvtár e-könyv kölcsönzési és használati szokásainak áttekintésére. - Szalacsi Alexandra cikke

A 16 évnél idősebb városlakók egymilliárd forint sorsáról dönthetnek. A Szabó Ervin Könyvtár intézményeiben is lehet szavazni Budapest közösségi költségvetéséről - erről posztolt Karácsony Gergely főpolgármester kedd délelőtt. A résztvevő könyvtárak listája és nyitvatartása ezen a linken elérhető.

A közösségi költségvetés lényege, hogy a Főváros 1 milliárd forintot különít el arra, hogy a lakosság által előterjesztett és általuk is megszavazott projektek, fejlesztések indulhassanak Budapesten. A terveket előző év végén lehet leadni, ezeket szakmailag jóváhagyják, továbbgondolják, a listát valamelyest leszűkítik, majd nyáron a lakosság elé bocsátják. Korábban közösségi költségvetésből ivókutakat létesített, hajléktalanokon segített, ingyenes sportolási lehetőséget biztosított és kerékpártámaszokat épített ki a Főváros.

Az idei kiírás ötleteit három csoportra, és azokon belül két kategóriára osztották. A Zöld Budapest témájú projektek a klímaváltozásra való felkészülést segítik, az Esélyteremtő Budapest kategóriájába a társadalmi egyenlőtlenségek elleni programok kerülnek, a Nyitott Budapest csoport pedig együttműködéseket és kísérleti megoldásokat keres. Minden témakörben vannak kis ötletek és nagy ötletek: előbbiekből kategóriánként többet, utóbbiakból egyet tud megvalósítani a Főváros.

Sokáig elpusztíthatatlannak gondolták a CD-ket és a DVD-ket, de mostanra kiderült, hogy sokkal gyorsabban pusztulnak, mint akár a múlandónak gondolt papír. A probléma nemcsak a gyűjtőket érinti, de a könyvtárakat, közgyűjteményeket is. Már Magyarországon, az Országos Széchényi Könyvtárban is elkezdték inkább átmenteni az adatokat, hogy ne vesszen el az emberiség kulturális emlékezete.
Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Digitalizáló Osztálya lapunknak elmondta, a lemezek elöregedése nagyban megnehezíti az archiválási folyamatot. "Az ilyen típusú hordozók esetén elsődleges fontosságú, hogy azokról a gyűjteménybe való bekerülésekor az információtartalom adatveszteség nélkül lementésre kerüljön, az erre a célra a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel közösen létrehozott felhőszolgáltatás segítségével." (Napi)

Moldován István lakonikus megjegyzése jut eszembe: 1000 éves könyvet már láttam. 1000 éves CD-t még nem.

Nyár végén kezdődhet az Eötvös Károly Megyei Könyvtár link részleges felújítása az Európa Kulturális Fővárosa 2023 program támogatásával.
A beruházás a könyvtár első emeleti szintjét érinti, és megszünteti az épület Iskola utcai falának vizesedését - mondta el érdeklődésünkre Baranyai Tamás igazgató. A könyvtár folyamatosan fogad látogatókat a felújítás ideje alatt is. A gyermekkönyvtár már átköltözött a harmadik emeletre az eddig közösségi térként használt helyiségbe, ezt leszámítva a látogatók nem érzékelnek majd változást, a kölcsönzés továbbra is a földszinten történik. Az igazgató elmondta, a tervek szerint a felújítás után a gyermekkönyvtár visszaköltözik az első szintre, várhatóan jövő tavasszal.
A beruházás engedélyes és kiviteli tervei elkészültek, rendelkezésre állnak a szükséges engedélyek, és jelenleg folyamatban van a kivitelező kiválasztására irányuló feltételes közbeszerzési eljárás, közölte érdeklődésünkre Schmidt István, a Veszprém 2030 Kft. műszaki igazgatója. A közbeszerzési eljárás lezárását követően támogatói döntés szükséges a forrás biztosításáról, ez alapján a kivitelezés várhatóan augusztus-szeptember fordulóján kezdődhet el. A fejlesztés az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programban, hazai forrásból valósul meg, bruttó 300-400 millió forintból.

Baranyai Tamás igazgató elmondta, az eddigi raktárhelyiség előterében közösségi helyszín jön létre munkaállomásokkal, amelyeket például digitális nomádok is igénybe vehetnek napközben. A boltíves helyiségben a középiskolásoknak alakítanak ki olyan helyszínt, amely rendezvények megtartására és oktatásra is alkalmas, valamint egy podcaststúdiót is létrehoznak. Schmidt István megjegyezte, az új közösségi tér a belső udvar felől új bejáratot kap, így a könyvtár működési rendjétől függetlenül, önállóan is üzemeltethető lesz. A megújult helyiségeket akadálymentes mosdók szolgálják ki.

A kaposvári Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár építészeti és komplex energetikai korszerűsítésére pályázatot nyújtott be Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata - olvasható az uniós közbeszerzési értesítő oldalán.
A megjelent felhívás célja a létesítmény energetikai korszerűsítése, az energia- és használati hatékonyság növelése. A beruházást az épület részeinek leromlott műszaki állapota, elavult berendezései, magas üzemeltetési költségei, illetve rossz hőkomfortja indokolja.

Az eredeti épületet 1964-ben adták át, az intézményt Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár névvel nyitották meg. 2000-ben emeletráépítéssel és toldalék épületrész építésével bővítették az épületet. Jelenlegi formájában az épület részlegesen alápincézett, földszint + emelet + tetőtérrel rendelkező közintézmény.

Az eredeti épületrész falai vasbeton szerkezetűek, parapetmezőben homlokzati kőburkolattal. A bővítmény falszerkezetei tégla falazatok. Az épület homlokzatán nem található hőszigetelés.

Jelen projektben csak egyes energetikai megtakarítást eredményező projektelemek megvalósítására nyílik lehetőség, az épület teljes korszerűsítése jóval nagyobb forrásigényt kíván. Az energetikai korszerűsítést a homlokzati felületekkel, illetve a korszerű, új nyílászárókkal tudják elérni.

Mivel az építési terület működés alatt lévő közművelődési intézmény, ezért a kivitelezés ideje alatt az intézmény működését biztosítani kell.

Az olvasóterek feszültségcsökkentett fénycsöves világítási rendszerét és az egyéb helyiségek hagyományos világítási rendszereit elbontják. Helyettük energiatakarékos LED-es világítás létesül. A kamarateremben a gépészeti légcsatornát a meglévő világítás fölé szerelik fel. Igény esetén a lámpatesteket a szükséges mértékben le kell szerelni, állagmegóvásukról gondoskodni kell és a gépészeti kivitelezés után vissza kell őket szerelni.

"Egy hírszájt választási felkészülése és szerelemmozi az újságíráshoz." - Augusztus 7-én mutatja be a 24.hu a Wörkfilmet, azaz egy, a szerkesztőség által, a szerkesztőség munkájáról szóló dokumentumfilmet, amiben "az újság választási felkészülését mutatja be értekezleteken, forgatásokon, vidéki riportokon készült felvételekkel, interjúkkal."

A lap főszerkesztője, Pető Péter azt írja a felmerülő miért kérdésre: ?(...) hogy mit is jelent újságot írni a mindennapokban, azt talán mi magunk is nehezen foglalnánk össze. Hiszen az újságcsinálás eltart a mínuszos hírtől az Instagram-posztok szemlézésén, vidéki riportokon, legkomolyabb oknyomozó munkákon át a site fejlesztéséig, a tartalmi koncepciók kitalálásig, a címlap összepakolásáig, a választási éjszaka őrületéig. Úgy gondoltuk, mindebből megpróbálunk megmutatni valamit olvasóinknak, nézőinknek?

A filmen egyébként nem egy kijelölt stáb dolgozott, hanem a szájt videósai a nap munkájuk mellett készítettek él a felvételeket és interjúkat, amikből végül összeállt a Wörkfilm.

Alaposan megfizethetünk a digitális világban a másokkal megosztott privát adatainkért: a magánéletünk lehet az ára. A kiberbiztonsági kutatók szerint az általunk meglátogatott weboldalak, költéseink, tartózkodási helyünk és az, hogy milyen bankkártyával fizetünk, csak néhány azok közül az információk közül, amelyeket mások gyűjtenek és pénzzé tesznek. Háborús helyzetben a veszély még ennél is sokkal nagyobb: az adatokkal olyan módon élhetnek vissza, ami a virtuális és valós életünkre nézve is káros lehet.

Az ukrajnai háború kezdete óta a virtuális magánhálózatok (VPN megoldások) iránti kereslet Ukrajnában és Oroszországban is több száz százalékkal megugrott. Az ESET kutatói most megválaszolják a VPN-ekkel kapcsolatban leggyakrabban feltett kérdéseket, bemutatják működésüket, valamint azt, hogyan nyújthatnak védelmet az online tevékenységeink során.

A bakelitlemez gyártás és eladás újra felendülőben van a világban, és Magyarországon is. A komoly piaci növekedés ellenére az "iparág" szereplői szerelemprojektként űzik mesterségüket. Csak ebből ugyanis nem lehet megélni - számolnak be egyöntetűen a Pénzcentrumnak.
Manapság ismét világjelenség a bakelit- mondja Pápai Sándor, a Wave lemezbolt tulajdonosa. 1989-ben nyitotta meg a boltot, a bakelit egyik utolsó fénykorában. A 20-50 darabos(!) CD gyűjteményükkel akkor még piacvezetők voltak Budapesten. Nem véletlen, hogy csillagászati áron keltek el. 2-3 év múlva jött a "CD robbanás": mindenki CD lejátszót vett, bezuhantak az árak.
A 90-es évek közepén alig volt piaca a lemeznek Mi ekkor főleg a gyűjtőknek adtuk el a bakelitet, ezért mindig tartottunk párat a boltban. A lemez a "nehéz években" sem tűnt el teljesen, a DJ-ek és a vájtfülű, "audiofilek" (akik esküsznek a hanghűségre) tartották életben a piacot. Egy REM vagy U2-hoz nem lehetett hozzáférni, igazi kincsek voltak, kis példányszámban, csillagászati áron - mondja Pápai Sándor.
A következő hullám a letöltés időszaka volt, amikor a legtöbb lemezbolt lehúzta a rolót, eltűnt, mind a CD, mind a bakelit piaca. Ma viszont a Wave-ben 10:1 a bakelit-CD arány, bár kétségkívül a CD is kezd feltámadni a romjaiból.

4 millió dollár megfizetésére kötelezte Alex Jonest a bíróság, a férfi ugyanis 2012-ben azzal tett szer nagy népszerűségre a jobboldali, összeesküvés-elméleteket gyártók közösségében, hogy azt állította, a Sandy Hook iskolában nem történt lövöldözés. A férfi az InfoWars nevű konteógyáros oldalán terjesztette az álhírt, miszerint a lövöldözést a kormány rendezte meg, hogy indokot adjon a fegyverviselési jogok megnyirbálására.

Az igazság ezzel szemben az, hogy az általános iskolában valóban történt lövöldözés, amiben húsz gyerek és hat felnőtt halt meg. Az egyik áldozat szülei pedig pert indítottak Jones ellen az álhírterjesztés miatt. Ezt pedig nemcsak azzal indokolták, hogy nyilvánvaló emocionális stressznek tették ki őket az InfoWars anyagok, hanem számos zaklatásnak is áldozatul estek a férfi összeesküvés-elméletei miatt.

A felperesek eredetileg 150 millió dollárt szerettek volna, ám ahogy arról korábban a Hvg.hu írt, az álhíreket terjesztő oldal anyacége csődeljárást kezdeményezett maga ellen, hogy így minimalizálják a kártérítés összegét.

Időközben egy másik Sandy Hook-szülői csoport is pert indított Jones ellen, ám a tárgyalás az esküdtek kiválasztásának folyamatában megakadt, a csődeljárás miatt pedig még hosszú időt csúszhat.

... és ha közkönyvtáros vagy, ők is a célcsoportod! Vö.:
1. meglévő tudásunkat hajlamosak vagyunk közismertnek tartani
2. a társadalom többsége pl. a diplomás könyvtároshoz képest alacsonyabban képzett (amellett, hogy a formális képzettség nem mindig mérvadó)
3. a legrászorultabbak általában nem ismerik a legelemibb "trükköket". Előfordulhat pl., hogy az ütődött gyümölcsöt nem eszi meg, mert nem látott mintát arra, hogy a sérült részt eltávolítva a gyümölcs nagyobbik része még fogyasztható. - Az alábbi 15-ös lista tehát legtöbbünknek rutin. De célcsoportunk nagy része számára nem feltétlenül! (MG)

2022-ben brutálisan elszálltak a termékek árai Magyarországon. A drágulás az egyik legnagyobb mértékben az élelmiszereket érintette. A zöldségek, gyümölcsök és a csomagolt élelmiszer ára is sok esetben 20-50 százalékos emelkedésen ment keresztül csupán egyetlen év alatt. Épp ezért a korábbinál jóval fontosabb most, hogy rákészüljünk a nagyobb bevásárlásinkra, számos tipp és trükk létezik ugyanis, amiket megfogadva rengeteg pénzt spórolhatunk, akár anélkül is, hogy más üzletet kéne felkeresnünk. A komolyabb bevásárlásokhoz elengedhetetlen eszközöktől a termékek polcon elfoglalt pozíciójának fontosságáig számos dologról lerántja most a leplet a Pénzcentrum ezekről készült top 15-ös listája. (ld. a forráslinken)

Egyre több döntését zárja el a nyilvánosság elől az Orbán-kormány. Tavaly rekordszámú, 679 olyan kormányhatározat született, amelynél semmi nem indokolná a titkolózást, mégsem ismerhetők meg. A 2010 óta keletkezett úgynevezett "kétezres határozatok" egyharmada tavalyi.
Minden napra jutott tavaly csaknem két olyan kormánydöntés, amelynek tartalmáról - bár lehet, hogy ezrek vagy akár milliók életét is befolyásolhatja - semmit nem tudunk, hiszen mind úgynevezett kétezres besorolású kormányhatározat. A számozás fontosságáról később írunk részletesen, de a lényeg, hogy a kétezres döntések nem titkosított határozatok, mégsem hozzák nyilvánosságra őket.