A tanárok, könyvtárosok és ápolók munkájának közös vonásai: többnyire nők végzik, küldetésre orientált, alulfizetett és stresszes munkák. Sokan gondolnak pályaelhagyásra. A maradókra még nagyobb nyomás nehezedik. Mind a kulturális harcok frontvonalában vannak. Köztudott: tanárokat, könyvtárosokat vádolnak megosztással, pedofíliával, mert hozzáférhetővé teszik a BIPOC és LMBTQIA+ átélt tapasztalatairól szóló könyveket. A cenzúraviták miatt főleg ott hagyják el állásukat, ahol a testület nem támogatja a dolgozókat.

Az egyes könyvtárak pl. így tehetik magukat vonzóbbá a munkáltatók előtt:
1. Meghallgatjuk a munkatársakat, elsősorban a saját szervezetünkben: szakszervezet, tanácsadótestület, ötletdoboz, felmérés vagy ezek mindegyike révén. Keressünk kapcsolódásokat tágabb területről is, pl. a városi könyvtárosok trauma-tanulmányából link és Kaetrena Davis Kendrick kutatásából link . Ez utóbbi a közkönyvtárak és a tudományos könyvtárak alacsony moráljáról szól. Ne csak meghallgassák a visszajelzéseket, hanem valósítsák meg, átalakítva az irányelveket, bizonyítva a részvételét a döntéshozatalban és az átláthatóságban. Így tett Gena Cox szervezeti pszichológus, vezetői tréner, a Leading Inclusion című könyv szerzője is nemrég a Library Journal-nek adott interjúban link .

2. Segíthet, ha a könyvtárosképző iskola jobban felkészít a gyakorlatra, de csak a későbbi diplomásoknak. A Szövetségi Tartalékbank tanulmánya szerint azonban a bölcsészet- és társadalomtudományt választók csaknem fele megbánta döntését. Kevesebben választják és kevesebb egyetemi diplomát adnak ki e területeken, beleértve a könyvtártudományt is.

3. A probléma rendszerszintű. Az USA-ban újra kell gondolni a segítő szakmákhoz való viszonyt. A megbélyegzés a férfiakra is hat, továbbá - nemektől függetlenül - a faji hovatartozás, a fogyatékosság, a neurodiverzitás, a szexualitás, a mentális egészség stb. is befolyásolja, hogyan bánnak a munkavállalókkal. A dominánsan női szakmákban dolgozók [képzési, munkavégzési] feltételeit és javadalmazását újra kell értékelni a versenyképesség érdekében. (Ref.: Szabó Eszter)

A legtöbb könyvtár értékesnek tartja a bírságok részleges vagy teljes elengedését a használók számára, például a késedelem esetén. Akkor is, ha ezáltal jelentős jövedelemtől esik el. 2017-ben a könyvtárak 92%-a élt a pénzbírság eszközével, mostanra viszont csak 36%. A változást nagy részben a COVID hozta, és a könyvtárak közül sokan kitartottak a büntetések elengedése mellett. A díjak elengedői pozitívumként élik meg, hogy az olvasók akár több éves késéssel, de visszahozzák a könyveket - derül ki a Library Journal idei könyvtári büntetési és egyéb díjakról szóló jelentéséből.

És hogy miből van mégis könyvtári bevétel a díjak helyett?
- Nyomtatás: vezette a listát 2017-ben és idén is. A könyvtárak 94-95 százaléka szed ezért díjat.
- Másolás: az arány valamelyest csökkent az öt évvel ezelőtti kereslethez képest, de ugyanúgy több mint a könyvtára 90 százaléka szed ezért összegeket.
- Faxolás: a 2017-es évből erről nincs adat, de érdekes módon 2022-ben a könyvtárak 61 százalékának van ebből származó bevétele.
- Elveszett vagy sérült dokumentumok cseréjének díja: nagyjából folyamatosan 53-54 százaléknak hoz bevételt.
- Az olvasójegy cseréje: 2017-ben még a könyvtárak 77 százaléka szedett érte díjat, idén csak 52 százalékuk.

Összességében a bevételek csökkentek 2017-hez képest, míg akkoriban átlagosan egy könyvtárnak havi 400 dollárra származott a szolgáltatási díjakból. Addig 2022-ben havi átlag 250 dollár egy könyvtár szolgáltatásból származó bevétele.
Néhány könyvtár úgy nyilatkozott, hogy a bevételek miatt nem engedheti meg a késedelmi díjak elengedését. Átlag havi 3 ezer dollár származik ugyanis ebből. Emellett egyébként a késedelmek kezelésének és begyűjtésének is költsége van, ami nagyjából havi 200 dollárba kerül egy könyvtárnak.

A büntetések elengedői nem csak a pénzzel érvelnek. Megállapították, hogy a büntetések nincsenek összhangban a könyvtár céljaival: korlátozzák a hozzáférést, növelhetik az egyenlőtlenséget, konfliktust teremtenek könyvtár és használók közt. A válaszadó könyvtárak negyede szerint kifejezetten a díjak elengedése miatt nőtt a kölcsönzések száma.
Módszertan: A Library Journal a kérdőív kitöltőit az Egyesült Államok könyvtári email listáin keresztül érték el. 2022. május 26. és június 16. között 320 könyvtáros töltötte ki a kérdéssort. Az elemzők a kitöltéseket a könyvtárméret szerint csoportosították és az eredményeket összevetették a 2017-es adatokkal. (ref.: Habók Lilla)

A KIT ez évben [pontosabban tavaly, mert ez a hír egy éves utánközlés - szerk.] két, holland, könyvtárak által is használt együttműködési rendszerre is felhívta a figyelmet:
- A hátrányos helyzetűek ismeretszerzését támogató Oefenen.nl (erről közös konferenciánkon is szóltunk) link
- Az idősek tanulását támogató Studiekringen platform link .
A rendszerek jellemzői, hogy
1. hatékonyak, kihasználva a méretgazdaságosságot
2. könyvtárakon kívüli, külső vállalkozás / alapítvány szolgáltatja őket - amellyel a könyvtárak közvetve elismerik: jobb, ha e speciálisabb feladatokat külső, a témában szakértő szervezet kínálja
3. a könyvtárak (gyakran a nemzeti könyvtár bevonásával) megvásárolják a külső szolgáltatást, ahelyett, hogy drágábban és lassabban saját maguk fejlesztenének hasonló rendszert - egymással párhuzamosan; az üzleti modell emellett jelentősen megnöveli a minőségi szolgáltatás és folyamatos fejlesztés elvárhatóságát
4. a könyvtárak integrálják a felületet és a szolgáltatást saját könyvtári portáljukba és működésükbe, és az így bevont szakértelmet kiegészítik saját használóismeretükkel, helyismeretükkel - azaz: egymás jobb szakértelmét elismerve, munkamegosztásra építenek. A jó eredményhez ugyanis mindkettőre szükség van.

A holland könyvtári hozzáálláshoz nagyon hasonlót találunk és mutattunk be az utóbbi években pl. Németországból és Nagy-Britanniából is. Közös jellemzőjük: a használók szempontjait figyelembe vevő, azaz minőségi rendszerek használatában érdekeltek, szemben a "mi tudjuk jobban" attitűddel. Ezzel a könyvtárosok megemelik saját társadalmi elismertségüket - nem könyvtárpropaganda, hanem minőségi szolgáltatások által. (MG)

A mostani történés a NOLA, az ohioi könyvtáros egyesület égisze alatt fut "AskUsQuestions Project" név alatt, 15 közművelődési könyvtár részvételével. A könyvtári referensz és MIT-HOL újabb, továbbfejlesztett változatáról van szó. Lényege, hogy a könyvtárak beiratkozott tagjai élő, interaktív - gépi - csevegésbe léphetnek kedvenc könyvtárosukkal, közös webkeresést végezhetnek, űrlapkitöltésben segítséget kérhetnek stb. Vasárnaptól csütörtökig este 8-tól éjfélig él a vonal (bizonyára versenyt támasztva a sex.com-nak -:))). Ezalatt egy speciális program segítségével a könyvtárak beiratkozott tagjai bármely gépről kapcsolódhatnak ehhez a szolgáltatáshoz látogatójegyük (bárcájuk-:) azonosítójával. Hamarosan a projekthez kapcsolják a Voice Over IP hangfelismerő programot, és akkor hangbemondásosan is megnyilatkozhatnak az olvasók.
A dologban fontos szerintem nemcsak az éjjel-nappalos közért mintájára kínált online rendelkezésre állás (csúnya szó...), hanem az interaktivitás és az ún. home-working. A könyvtárosok otthoni gépükről válaszolnak, kétórás váltásban dolgoznak.

- Olvasom újra [egy éve, mert ez utánközlés... - szerk.] az azóta elhunyt Bánhegyi Zsolt Katalistre írt 2000. dec. 5-i, ohioi levelét. Azóta sok víz lefolyt az Ohion és a Dunán is. Szerinted tudunk már ilyen rendszert Magyarországon közösen üzemeltetni (a MIT-HOL-tapasztalat után)? (MG)

A Green Libraries Manifesto (Zöldkönyvtári Kiáltvány) kezdeményezője a CILIP, az Arts Council England, a British Library, a Libraries Connected és a Julie's Bicycle együttműködésében. Minden egyesült királyságbeli könyvtárat szeretettel várnak, hogy írja alá és ossza meg az alábbi dokumentumot:

Az éghajlati és környezeti válság hatása globálisan és lokálisan is érezhető. Mindannyiunkat érint, de valószínűleg azok szenvednek a legtöbbet, akik a legkevésbé felelősek a válságért - a leghátrányosabb helyzetű közösségeink.

Könyvtárként az általunk szolgált közösségek szívében foglalunk helyet. E kiáltványon keresztül szeretnénk összefogni egy közös jövőkép felé: példát mutatni saját környezeti tevékenységeinken keresztül, erőnket és elérhetőségünket arra használva, hogy tájékoztassuk és inspiráljuk az embereket, hogy tegyenek pozitív lépéseket és erősítsék meg ellenálló képességüket a sokszínű közösségekben, amelyeket szolgálunk.

Tudatosítva ágazatunk sokszínűségét, átfogó kezdeményezést kínálunk minden könyvtár számára, segítve őket, hogy erőforrásaikkal megtegyék a lehetséges változtatásokat.
A kiáltvány aláírásával egyetértünk a következőkben:

1. Tedd a környezeti fenntarthatóságot a döntéshozatal középpontjába
Megígérjük, hogy azon munkálkodunk, hogy a környezeti gondolkodást és értékeket tevékenységünk középpontjába helyezzük. Együtt fogunk működni szervezeteink döntéshozóival, hogy ambiciózus, hiteles és nyilvános környezetvédelmi elkötelezettséget és cselekvést szorgalmazzunk, összhangban a helyi környezetvédelmi és éghajlat-változást kezelő törekvésekkel, célokkal és tervekkel, ahol az releváns. Ahol lehetséges, együttműködünk másokkal, tanulva és megosztva a legjobb környezetvédelmi gyakorlatokat.

2. Innoválj és fejlődj
Azon fogunk dolgozni, hogy a környezetvédelmi gyakorlatot az alapvető könyvtári funkciók és gyakorlatok között fejlesszük, valamint új és innovatív megközelítéseket és megoldásokat teszteljünk és fedezzünk fel a pozitív környezeti változáshoz.

3. Együttműködjünk közösségeinkkel
Tanulni fogunk a helyi zöld kezdeményezésektől, támogatni fogjuk azokat, és együttműködünk velük és másokkal annak érdekében, hogy helyi közösségeinket pozitív környezetvédelmi intézkedések megtételére ösztönözzük. Biztonságos és nyitott környezetet biztosítunk a tanuláshoz, az ötletek megosztásához és az éghajlati és környezeti válság megvitatásához, valamint ahhoz, hogy miként dolgozhatunk a bolygó és az emberek jobb jövőjéért. Ennek során kreatív és innovatív megközelítéseket alkalmazunk a sokszínű és alulreprezentált csoportokkal való kapcsolatteremtés érdekében.

4. Használd hangunkat a nagyobb hatás érdekében
Egyedülálló hatókörünket és bizalmi pozíciónkat arra fogjuk használni, hogy megosszuk az emberekkel az ellenőrzött információkat, és segítsük őket a megtalálásukban, küzdjünk az éghajlati dezinformáció ellen, javítsuk az éghajlati és környezeti ismereteket és megértést, valamint segítsük a kritikus gondolkodás fejlesztését minden korosztály számára. Naprakész és pontos információkkal segítjük az embereket eligazodni az éghajlati és környezeti problémákkal kapcsolatos, gyakran összetett nyelvezetben és fogalmakban, hogy megalapozottabb környezeti döntéseket tudjanak hozni. (folyt. köv.) (ford.: MG)

Az USA nyugati részén található, a Mountain Plains Library Association (MPLA) által lefedett régióban (Arizona, Colorado, Kansas, Montana, Nebraska, Nevada, Új-Mexikó, Észak-Dakota, Oklahoma, Dél-Dakota, Utah és Wyoming) működő vidéki könyvtárakra fókuszál abból a célból, hogy megvizsgálja, hogy ezek az intézmények miként támogatják a helyi gazdaság fejlődését.

A kérdőívet 91 könyvtáros töltötte ki. A várakozásoknak megfelelően a leggyakrabban nyilvános számítógépeket, könyveket, vezeték nélküli internetet, faxot, fénymásolást, nyomtatást és szkennelést kínáltak az üzleti ügyfeleknek. Ezek után az adatbázisokhoz való hozzáférés és az e-könyvek voltak a legjellemzőbb szolgáltatások. A megkérdezett könyvtárosok többsége (67%) úgy becsülte, hogy hetente kevesebb, mint 5 üzleti felhasználót szolgál ki. 11 könyvtár (12,1%) eddig csak egyszer kínált üzleti jellegű programot, 29 könyvtár (31,9%) pedig még soha. A megkérdezettek közül mindössze 5 könyvtár (5,5%) tartott rendszeresen ilyen eseményeket.
A programok népszerűségi listáján az első öt téma a helyi információkról, a munkahelykeresésről, a jogi tájékoztatásról, a készségfejlesztésről és a pénzügyi információkról szólt. A könyvtárak több mint fele ingyenes vagy az adott államban elérhető adatbázisokra támaszkodott, és csak kisebb részük fizetett elő üzleti adatbázisokra. A szolgáltatások népszerűsítésére általában a közösségi médiát és a könyvtár honlapját használták.
Ami a partnereket illeti, a könyvtárak leggyakrabban a helyi kereskedelmi kamarával és a kisvállalkozókat támogató központokkal voltak kapcsolatban. Végezetül a válaszadók 29,7%-a szerint a vidéki könyvtárak semmilyen továbbképzési lehetőséget nem adnak az üzleti felhasználók kiszolgálásához; a többi esetben a leggyakrabban a webináriumokat és a könyvtári rendszerek által biztosított képzéseket említették. (A vidéki közkönyvtárak szerepe a helyi gazdaság fejlődésében az Amerikai Egyesült Államok nyugati vidéki területein; ref.: Békésiné B. N.)

"... Nem biztos, hogy minden településen kulturális intézményhálózatot kell fenntartani" - fogalmazott a Híradó.hu-nak adott interjújában link Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. A beszélgetésben beszélt a rezsiárak megugrásával járó átalakulásról a kultúra frontján: a PIM is alighanem módosít a nyitvatartási idején, mint mondja, arra törekednek, hogy azokban az idősávokban, amikor van érdeklődés, nyitva tudjanak tartani. Az anyagi nehézségek a Petőfi-emlékévre tervezett programokat is érintik, mint mondja, bár a forrás rendelkezésre állt, "de az elszálló rezsi,-és anyagárak miatt sokszor kell nekünk is újratervezni: folyamatosan csökkentjük azokat a tartalmakat, amikről le lehet mondani, de arra vigyázunk, hogy az alapeszme ne sérüljön."

Demeter úgy sejti, a könyvkultúrára is kihat majd a válság, mert bár, mint fogalmaz, kis túlzással az olvasáshoz nem kell sem fűtés, sem áram, ezzel együtt az embereknek kevesebb pénze lesz könyvet venni, ezt pedig olyan művekre fogják költeni, amelyik róluk szól vagy fogódzót nyújt a nehéz időkben. Reményeim szerint életszagúbbá fog válni az irodalom. Ki fognak kopni azok az öncélú mutatványok, amelyeket irodalomnak szoktunk nevezni, és amelyeken miatt egymás vállát veregetve ismerjük el egymás nagyságát - mondta. Azért nem csak a válságról esett szó: beszámolt arról is, hogy milyen tervei vannak a Marvel-szuperhősök és a Mancs Őrjárat által elcsábított gyerekek visszahódítására: a Hajógyári-szigetnek a Petőfi Kulturális Ügynökséghez tartozó részében egy olyan fedett játszótér kialakítását tervezik, ahol magyar hősök vannak. Ha megvalósul, akkor ez lenne Európa legnagyobb fedett játszótere, ahol a szülők egy okosóra segítségével nyomon tudják követni a gyerekeket - ebbe a projektbe azonban csak a válság elvonultával vághatnak bele. Szerinte efféle törekvésekre azért van szükség, mert, mint fogalmaz, míg a liberális mainstream megmondja mi a helyes, hogy mit kell gondolni bizonyos dolgokról, addig mi nem adunk saját válaszokat. Pedig vannak.

Több mint 180 művet kölcsönzött ki az év olvasója, jutalmazták a könyvmolyokat Kiskunfélegyházán.
Az Országos Könyvtári Napok keretében adták át az Év olvasója díjakat a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtárban a hétvégén. Ebben az évben Orsós Nóra kölcsönözte ki a legtöbb, 182 könyvet a könyvtárból, így ő lett 2022-ben az Év olvasója Kiskunfélegyházán. (BAON)

E gyakorlat káros voltára a KIT-ben többször felhívtuk a figyelmet. Pl.: Ne a jól olvasót jutalmazd! - Még egyszer mondom: Ne a jól olvasót jutalmazd, mert kárt okozol! link .

A "dolgok könyvtára" téma többször feljött már a KIT-ben, több fenntarthatósági szempontból is:
- kisebb környezetterhelés (kevesebb legyártott termék szükséges ugyanannyi használathoz) link
- rászorulók támogatása (nem kell megvásárolniuk a nem túl gyakran használt berendezéseket, tárgyakat) link
- könyvtármarketing (egyes esetekben a hagyományos könyvtári dokumentumokkal együtt kínálják őket, pl. hátizsák, könyvekkel, kirándulási feleszerelésekkel) link .

Az utazással kapcsolatot szakirodalom foglalkozó Fodor's kiadó portálján összegyűjtötte a könyvtárakban megtalálható, turisztikához szükséges tárgyakat - USA-beli példákkal. Az anyagot Hajnal Ward Judit ajánlotta link a Könyvtárosok csoportban. A tárgyak:
sátor, felfújható filmvászon, projektor és erősítő, Nintendo-játék, tésztakészítő gép, VR-headset, hódeszka, GoPro, SUP, robotmacska, teleszkóp, fényképezőgép, darts, műanyag karikadobálós játék, piknik szett. (ref.: MG)

"Huch ein Buch" - Németországban ismert felkiáltás. Kb.: Hú, egy könyv! Ilyen címmel gyermek-és ifjúsági könyvfesztivált is tartanak az országban, idén pl. Darmstardban. Az észak-németországi Itzehoe kisváros könyvtára link imázshordozóként kezeli e szlogent és a hozzá tartozó grafikát, melyet megjelentet a gyerekkönyvtár falán, és a gyerekeknek szóló könyvjelzőn. Hátán - annak rendje és módja szerint a könyvtár nyitvatartási adatai. (MG) A vonatkozó képeket ld.: link .

A kapott, tájékoztató jellegű válaszok:
1 - árt, mert nem tudunk elég megnyerőek lenni
9 - egyáltalán nem hozza vissza a befektetett energiát
9 - inkább eredményes
12 - kevésbé eredményes
7 - nagyon eredményes.
Ha a sok éve, hasonló kérdésre felvett adatokat nézzük, a következő diagramot kapjuk: link .
Ezek alapján úgy tűnik, hogy egy év kihagyás után eredményesebbnek látjuk a rendezvényt. Jelentősen csökkent az "egyáltalán nem hozza vissza a befektetett energiát", emellett növekedett a "nagyon eredményes" válaszok száma. (MG)

Hétfőtől csak a kölcsönző termet fűtik és szombatonként nem nyitnak ki.

Tisztelt Olvasóink! 2022. október 17-től könyvtárunkban a következő változtatások történnek majd takarékossági okokból fakadóan.
A szombati nyitvatartás szünetelni fog. A hét többi napján a megszokott időben várjuk Önöket. A könyvtár épületében csak a kölcsönző terem lesz fűtve, és ott is csak 18 fok lehet a maximális hőmérséklet. A folyóiratokat is itt lehet majd olvasni. Kérésre mind a gyermekkönyvtárból, mind a felnőtt könyvtár állományából kiválogatjuk és bekészítjük Önöknek a kívánt dokumentumokat. Kérjük használják elérhetőségeinket, hogy kéréseiket minél hatékonyabban tudjuk teljesíteni! Minden szolgáltatásunkat igyekszünk biztosítani, (a foglalkozások, könyvtári órák, előadások és találkozók kivételével), és továbbra is számítunk Önökre! - tette közzé a Kapuvári Városi Könyvtár link .

Nagykanizsa önkormányzata minden erejével igyekszik biztosítani intézményei működését. Az energiaárak drasztikus emelkedése ellenére az év végéig az intézmények dolgozóinak bérét és a várható energiaár-emelkedés háromnegyedét biztosítja. Ez a könyvtár esetében azt jelenti, hogy több mint 20 millió forinttal növeli az energiára fordítható költségvetési előirányzatot (ez az eredeti előirányzat kétszeresével való növekedését jelenti). A hiányzó egynegyed várható növekmény hiánya miatt a nyitvatartási napok száma hatról négyre csökken és lesz az év végén két hét szünet is. A megoldás érdemi egyeztetés során jött létre - írta a KIT-nek Czupi Gyula, a Halis-könyvtár igazgatója.

Justh Zsigmond halálának évfordulójára az elmúlt években már több alkalommal is szervezett kerékpártúrát a Városi Könyvtár csapata. Nem volt ez másként idén sem, a kezdeményezés résztvevői fantasztikus időben vágtak neki a távnak, később pedig a könyvtár névadójának sírját is megkoszorúzták.

Még 2016-ban szervezte meg az első kerékpártúrát a Justh Zsigmond Városi Könyvtár csapata október első napjaiban. A kezdeményezés az intézmény névadója, Justh Zsigmond halálának az évfordulójához kapcsolódik. A könyvtár dolgozói és olvasói ilyenkor közösen szállnak fel kerékpárjukra és tekernek át Gádorosra a temetőbe, hogy ott megkoszorúzzák Justh Zsigmond sírját.

- Ez egy évek óta visszatérő program, a koszorúzást követően pedig a Justh Zsigmond Emlékszobát is megtekintjük a Gádorosi Művelődési Házban. Mindig egy nagyon kellemes hangulatú és állandóan jó időben történő bringázásról van szó, Gádoroson is nagyon kedvesen szoktak fogadni bennünket. Ezúttal a település polgármestere, Dr. Szilágyi Tibor is ott lesz a vendéglátóinkkal - ismertette a részleteket Buzai Csaba, a könyvtár igazgatója.

Állati fogadóórát tartanak az október 4-ei állatok világnapja alkalmából kedd délután 4 órától Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épülete előtti téren. A Miskolci Makogó Egyesülettel és vadászgörényeivel, a "Mondjunk mancsot!" Egyesület terápiás és segítő kutyáival, valamint a Tiszántúli Mentőkutyás Egyesület munkakutyáival lehet megismerkedni.

Az Aladdin, a Rózsaszín párduc és a Zorro ismert dallamai csendültek fel vasárnap délelőtt a Katona József Könyvtár link előtt a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar fúvós kvintettjének előadásában. A zenés nyitány már sokadik éve az Országos Könyvtári Napok utolsó napjának szimbolikus programeleme. Zenés Könyvtár-nyitogatóval vette kezdetét vasárnap délelőtt az idei Országos Könyvtári Napok utolsó napja Kecskeméten.
Hagyományosan a 17. Könyves Vasárnap is zenés programmal indult. Most ezen a vasárnapon a Kecskeméti Szimfonikus fúvós kvintettje ütötte fel a hangot és ezzel nyitottuk meg a könyvtár kapuit a látogatók, érdeklődők, olvasók és könyvtárhasználók előtt - mondta el Bujdosóné dr. Dani Erzsébet a megyei könyvtár igazgatója.

Turisztikai fejlesztések valósultak meg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászdózsán, ahol a minap átadták a megújult a könyvtárat link is - közölte a mintegy 2200 lakosú település polgármestere az MTI-vel.

Baranyi Sándor (Fidesz-KDNP) elmondta: a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatán nyert mintegy 120 millió forintból korszerűsödött a tájház, a Bollók Ferenc Emlékház és a Tábori Emlékház. Emellett megújult a könyvtár épülete, ahol a Kápolnadomb régészeti kiállítás is helyet kapott.

A könyvtárban, a TOP-os támogatásból megvalósult korszerűsítés mellett más forrásból is történt újítás: a gyermekrészlegen a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) több mint 2 millió forintos támogatásából és mintegy 500 ezer forint önkormányzati forrásból újakra cserélték az ötvenéves bútorokat, a berendezést - közölte.

A polgármester elmondta: a könyvtárban folyamatosak a rendezvények, foglalkozások, kulturális és gyermekprogramok. Kitért arra, hogy egyre több fiatal költözik Jászdózsára, ahol a születések száma is nő. Tavaly 37 gyermek született, erre az elmúlt években nem volt példa - mondta. Hozzátette: több mint kétszáz óvodás és iskolás gyermek él a településen, ahol működik általános iskola, óvoda és minibölcsőde.

Egy jó tanár átlagosan több millió forinttal emelheti minden diákjának, és több tízmillióval minden osztályának életpályája-jövedelmét - mutatja be meggyőzően egy amerikai tanulmány. Fontos lenne többet fektetnünk tanárainkba, hogy a legtöbbet hozhassák ki a magyar fiatalokból.

Mennyit ér egy jó általános iskolai tanár? Egyesek szerint a jó tanár a diák egész életpályájának meghatározó eleme, ezért értéke felbecsülhetetlen. Másfelől viszont a magyar általános iskolai pedagógusok átlagbére még 2022-ben is csak a diplomás átlagbér kb. 60 százalékát teszi ki, ami szinte pontosan megfelel a hét évvel ezelőtti állapotnak, amikor az eredeti cikkünk íródott. Ez azt sugallja, hogy a politikai döntéshozókat és - tágabb perspektívában - társadalmunkat kevéssé érdekli tanáraink minősége. Gyerekeket alapfokon számolni és olvasni tanítani csak nem olyan nagy kihívás, gondolhatjuk.

Raj Chetty, John Friedman és Jonah Rockoff, a Harvard és a Columbia egyetemek kutatói, a rangos American Economic Review-ban megjelent tanulmányaikban megmérték a tanárok hatását a diákok tesztpontszámaira és későbbi jövedelmére. A kutatók 2,5 millió diák adatait használták, akik az Egyesült Államok egy nagy iskolakörzetében tanultak a 3-8. évfolyamban 1988 és 2009 között.

Napjainkban minden könyvtári szakember számára égetően fontos kérdés az olvasók magánéletének védelme és biztonsága az internetes források használata közben. Az egyik olyan platform, amely ígéretesnek tűnik az online adatvédelem és biztonság elősegítésére, egy anonim webböngésző, a Tor. A platform összetett hálózati struktúrák révén megakadályozza a felhasználói adatok ellopását, és képes felvenni a harcot a cenzúra és a manipuláció ellen, miközben erősíti a magánélet védelmét. A Tor könyvtári környezetben történő alkalmazása melletti érvelés során fontos megérteni, hogy az ilyen típusú alkalmazások szükségességét hogyan támasztják alá a könyvtári küldetésnyilatkozatok, értékek és eljárásrendek. Ez a cikk bemutatja, hogy a Tor küldetése és értékei hogyan illeszkednek a közkönyvtárakéihoz, és e platform könyvtárakban való nagyobb mértékű használata mellett érvel. (A Tor integrálása a könyvtári szolgáltatásokba, tekintettel a könyvtárak alapvető küldetésére és értékeire; Autoref.)

Dr. Tamás László fül-orr-gégész ezúttal nem a Covidról posztolt, de érdemes elolvasni, amit írt. A téma ezúttal is az, amiről mindenki beszél: a 18 fokos iskolai tantermekben való tanulás. - Ha tényleg 18 fok lesz a gimnáziumokban, akkor az probléma - szögezi le a szakorvos. Bejegyzését aztán így folytatja: "Ahhoz, hogy 18 fokban 45 percet üljön egy gyerek egészségkárosodás nélkül, nagyon komolyan fel kell öltöznie. Nagyanyáink mondása szerint "lábtól fázik fel az ember". Egyszerű paraszti ésszel gondolkodva: meleg, vízhatlan cipő az alapvető: a hideg utcáról vékonytalpú, vizes cipővel érkezni egy 18 fokos tanterembe a betegség melegágya lehet. A másik kulcsfontosságú terület a kismedence és a vesék védelme. Régen, mikor eveztem, vesemelegítőt varrattak az edzők mindenkivel (nem tudom, hogy most is divat-e, de nagyon jó ötlet volt).

Ha 18 fokos a tanterem, akkor az ablakokat valószínűleg nem sűrűn fogják nyitogatni, pedig a vírus - covid és influenza, vagy covid+influenza együttes fertőzése - (ezt némi büszkeséggel írom, mert a fül-orr-gégészeti kongresszusunkon egy fiatal kollégám most fogja előadni szeptember végén az együttes vírusfertőzéssel kapcsolatos győri tapasztalatainkat) ellen a ventilláció az egyik legjobb megoldás.

Tegnap az anyósommal beszélgetve (az anyósoknak is lehetnek jó ötleteik néha), megjegyezte: régen az órák közben bizonyos időszakonként az egész osztály felállt és tornagyakorlatokat végzett. Bölcs tapasztalat, követendő.
El ne feledjem még: az egyik kollégám az akut gyulladásos tünetekkel jelentkező betegek ambuláns lapjára máig következetesen ráírja: temperált környezetben tartózkodjon. Azaz melegben. Egyszerűen fogalmazva: betegen ne tartózkodjunk tartósan hideg környezetben, mert még betegebbek leszünk. A körülöttünk lévők pedig néhány nap múlva. Attól függően, hogy a covidot vagy az influenzát szórjuk. Persze, tudom, a maszk. Basszus, már megint otthon maradt. Ne maradjon, megvéd."

Hégető Honorka-díjat kapott Csányi Nikolett, a hvg.hu munkatársa. Csányi Nikolett az agrárminiszter emlékezetes mélykúti látogatását feldolgozó videójáért kapta az elismerést. Idén februárban az egész agrártárca levonult Mélykútra, hogy a szakmai érdekképviselettel és az állami támogatással elégedetlen víziszárnyas-tenyésztőkkel találkozzanak. A feszült hangulatú, emlékezetes fórumon a hvg.hu stábja is jelen volt. Csányi Nikolett hétfőn Hégető Honorka-díjat kapott az ott forgatott, Szlavkovits Rita riportcikkéhez készült videójáért. Csányi Nikolettnek egy sorban a második Hégető Honorka-díja, tavaly a Ká Zoltánnal közös Mezőgazdasági kultúrsivatag lehet a Kárpát-medencéből című anyagát ismerték el a kitüntetéssel.

Idén 74 videós és fotós pályamunka érkezett a Hégető Honorka-díjra. Az idei pályázatok többsége a háborúval és a menekültekkel foglalkozott, ugyanakkor ezúttal is számtalan riport dolgozott fel égető társadalmi ügyeket. A nyertesek között a hvg.hu mellett a Partizán, a 444, a Deutsche Welle, a Telex és az RTL újságírói szerepelnek.

A 2003-ban létrehozott díj az autóbalesetben elhunyt Hégető Honorka emlékét őrzi. Az RTL Klub egykori szerkesztő-riportere az elesettekről, illetve a hátrányos helyzetben lévő emberekről készített tudósításaiért 1999-ben Tolerancia-díjat kapott.

Levéltárak és könyvtárak mint hidak címmel tartanak tudományos találkozót a vatikáni Cancelleria palotájában a magyar szentszéki nagykövetség szervezésében kedden délután.

A Szentszék és Magyarország közötti levéltári együttműködésről és annak további lehetőségeiről szól a konferencia, melyen többek között felszólal Sergio Pagano püspök, a Vatikáni Apostoli Levéltárt vezető prefektus, valamint Varga Lajos váci segédpüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar kulturális referense, aki maga is elismert levéltáros.

A szentszéknél működő nagykövetség rendezésében megvalósuló találkozón részt vesz Johan Ickx, a szentszéki államtitkárság történeti levéltárának igazgatója, Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója, valamint Németh András történész, aki csaknem tíz éve a Vatikáni Könyvtárban dolgozik és főszerkesztője az idén indult Vatikán Library Review folyóiratnak.

A konferencia helyszíne is jelentősnek számít, mivel az egykori pápai kancellária épületében zajlik, a római Cancelleria palotájában, amely a Vatikán Állam tulajdona. A szakmai és kulturális kapcsolatteremtést szolgáló konferencia ötletgazdája Tóth Krisztina történész, aki levéltári delegátus a szentszéki nagykövetségnél. A kutató elmondta, hogy a Rómában található levéltárakból, könyvtárakból, tudományos intézetekből és egyetemekről több mint ötvenen fogadták el a konferenciára való meghívást. Kifejtette, hogy a konferencia alkalmat ad a Szentszék és Magyarország tudományos intézetei közötti párbeszédre és az intézményes kapcsolatok elmélyítésére.

Alvin Toffler, a nemrégen elhunyt nagyhírű jövőkutató megjósolta, hogy a 21. század analfabétái nem azok lesznek, akik nem tudnak írni és olvasni, hanem azok, akik nem tudnak tanulni, és ehhez felejteni, majd újratanulni. Toffler kulcsot adott ahhoz, hogy jobban értsük azokat az alkalmazkodási problémákat, amelyeket az ugrásszerű technológiai és környezeti változások okoznak. Az 1970-ben megjelent Jövősokk című könyvében azt írja: napjainkban "túl rövid idő alatti túl sok változás sokkolja a modern embert." S bár ő személy szerint meg volt győződve, hogy a modern idők felfordulása csupán egy nagyobb és reményteljesebb történet részét képezi, de közben bemutatta azokat a jellegzetes társadalmi viselkedési formákat, amelyek akadályozzák a jövősokk kezelését: a valóság tagadását, vagy azt, amikor egyesek a régi rutinokba kapaszkodnak, és ami még rosszabb, olyan leegyszerűsítő magyarázatokat, összeesküvés-elméleteket keresnek, amelyeknek nincs valóságalapja. Toffler szerint ahelyett, hogy lebénulnánk a jövősokktól és a homokba dugnánk a fejünket, érdemes szembenézni a 21. századi globális kihívásokkal. Nézzünk szembe mi is ezekkel és nézzük meg, hogy az oktatás és az azt irányító oktatáspolitika hogyan is reagálhatna.