Egyre több dokumentumot lehet beszerezni, de egyre kisebb a költségvetés. A helyzet megoldására többféle modell létezik. Az egyik ilyen a keresletvezérelt beszerzés (patron driven acqusitiopn - PDA). A felhasználók igényei szerint alakul, hogy mi elérhető a könyvtárban.

Egy friss USA-beli felmérés kérdései voltak:
- mire figyelnek beszerzéskor, mennyire változtak ezek a szempontok az elmúlt 3-5 évben
- mennyire jelennek meg köztük a felhasználói igények.
Egy hét alatt 24 vidéki, vagy legalábbis kis könyvtár könyvtárosa töltötte ki a kérdőívet. A kérdőívben 5 faktort kellett felsorolni, hogy mit vesznek figyelembe dokumentumrendeléskor. Az utóbbi időben a faktorok változatossága figyelhető meg. Az első helyeken a felhasználók igényei, ajánlásai és kereslete áll. További fő szempontok lehetnek, hogy milyen könyv szerepel az aktuálisan legjobban fogyó (bestseller) listán, mennyibe kerül, és hogy kapott-e ajánlást megbízható forrástól.

21 kitöltő szerint az elmúlt 3-5 évben jelentősen megváltozott a beszerzés, főleg a médiafogyasztási szokások változása miatt. A streaming platformok terjedése miatt már kevesebb CD-t, DVD-t kell tartani. Mások az elektronikus források, digitális gyűjtemény szerepének növekedését emelték ki. Ezenkívül a gyűjtemény változatossága iránt is nőtt az igény.

A válaszadók körében nagyon változó, hogy mennyire veszik figyelembe a felhasználói igényeket. Havi 1 százaléktól havi 75 százalékig terjedt a skála. A jó mértéket nehezen lehetne megmondani. Attól is függ, hogy a jelenlegi igényeket szeretnénk-e csak kiszolgálni, vagy figyelembe vesszük a jövőbeli igényeket, esetleg új közönség bevonzására építünk. De mit érne egy könyvtári gyűjtemény, ha abból egyáltalán nem kölcsönöznek? Meg kell teremteni az egyensúlyt. A könyvtárosok - hasonlatokkal élve - például egy hídnak érzik maguk. Vagy egy olyan hajónak, ahol az útirányt az olvasók javasolják, de a hajót a könyvtáros kormányozza. Figyelembe kell venni a többség igényeit, de közben a diverzitásra is tekintettel kell lenni. Folyamatosan be kell hozni új hangokat is, amiről a közönség még nem hallott. A könyvtár folyamatosan növekvő, változó szervezet, vele együtt kell növekedni. (ref.: Habók Lilla)

Rezsimenedékeket hoznak létre a főváros DK-s polgármesterei több budapesti kerületben, illetve Zalaszentgróton és Polgár városában is - hangzott el a Demokratikus Koalíció vasárnapi online sajtótájékoztatóján. Ezeket bárki látogathatja majd napközben, aki az egyre növekvő árak miatt nem teheti meg, hogy napközben is befűtse otthonát.

Budapesten többek között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban és a fiókkönyvtáraiban, a Budapesti Történeti Múzeumban és más kulturális intézményekben, a Békásmegyeri Könyvtárban, a VII. kerületi Varázsdoboz játszóházban és a kerület nappali klubjában, a XI. kerületben működő nyugdíjas klubokban, a XV. kerületi Csokonai Művelődési és Rendezvény Házban, a XVIII. kerület három könyvtárában is, Zalaszentgróton az idősek otthonában, Polgáron pedig a polgárőrség irodáját fogják átalakítani rezsimenedékké."
- Holland előkép a KIT-ben: Nemhogy bezárni, pont hogy bővíteni kell a könyvtári kapacitást télire! link

Alig feleannyian keresték fel tavaly a magyarországi könyvtárak valamelyikét, mint a Covid előtti utolsó évben, 2019-ben. Az viszont már aligha írható a járvány számlájára, hogy 2015 óta a hazai bibliotékák közel negyede bezárt, és most még ez az alig több mint két és fél száz intézmény sincs biztonságban. Az energiaválság okozta bizonytalanság közepette, állami támogatások hiányában ez a szám várhatóan még tovább fog csökkenni.
- Győr, Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér link : csak a törvényben előírt minimum 25 órát tudják tartani. Több peremkerületi fiókkönyvtáruk már bezárásra kényszerült, amit könyvkölcsönző automatákkal, illetve az idősek és mozgáskorlátozottak könyvhöz jutását segítő könyvfutárszolgálattal próbálnak ellensúlyozni - mondja Horváth Sándor Domonkos, a győri könyvtár igazgatója.
- Illés Péter, a csongrádi Csemegi Károly Könyvtár link igazgatója... (...) a tarthatatlan energiaköltségeket pedig olyan kreatív megoldásokkal próbálják túlélni, mint a "kabátos kölcsönzés": az olvasókat arra kérik, a hét meghatározott napjain jól felöltözve jöjjenek, mert ilyenkor csak az előteret tudják fűteni.
- Koroknai Sándor, Balmazújváros: "Mit csinál a vállalkozó, ha elfogynak az ügyfelei, és nincs bevétele?" - teszi fel a költői kérdést, amikor a túlélés esélyeiről kérdezzük. Már a Covid is olyan időszakban érte a szakmát, amikor a könyvtárak egy része az olvasók folyamatos lemorzsolódásától szenvedett.
- A lemorzsolódás pontos mértékét azonban nehéz megítélni, hisz "sok könyvtárban még mindig csak papíralapú az adatrögzítés, így nem tudni, mennyire megbízhatóak a látogatottságra vonatkozó statisztikák" - mondja Mikulás Gábor, a Könyvtár-Információ-Társadalom hírlevél szerkesztője.
- "Szegény könyvtáros nem tudja, hogy amit most tapasztal a zuhanásban, az csak az ő településén érvényes, vagy az egész országban; átmeneti hullámvölgyről vagy trendről van szó. Nem érti, hogy ő csinál valamit rosszul, vagy másutt van a bajok oka" - jelzi a megbízható statisztikák hiánya okozta problémát Koroknai Sándor is.
- Liskáné Fóthy Zsuzsanna, a gödöllői könyvtár link igazgatója. Az örökségvédelmi hivatal ajánlása szerint a könyvek állománymegóvása érdekében 20 fok fölötti hőmérséklet az optimális, 15-20 Celsius-fok között van a megengedett határérték. Az ingadozó hő és páratartalom, ami 18 fok alatt hatványozottan jelentkezik, méret- és formaváltozásokat idézhet elő. Az még csak esztétikai probléma, ha a borító vetemedik, ám a dohosodás, nedvesedés már a gombák megjelenéséhez vezethet (...).
- CEU könyvtára link fontos közösségi pont is volt: más egyetemekről is rengetegen jártak a jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező belvárosi intézménybe, ami így egyfajta találkozóhellyé is vált.

A kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
0 - MKE
0 - IKSZ
5 - Könyvtári Intézet
13 - Könyvtárosok Fb-csoport
0 - Könyvtári szaklapok
5 - KIT Hírlevél
1 - Egyéb, megírom: kithirlevel@gmconsulting.hu
Szakmári Klára megjegyzése: "A Könyvtárostanárok levelező listáján is téma volt az energiatakarékossági intézkedések hatása. A válaszok nem reprezentatívak, de vélhetően hasonlók vannak más iskolákban is:
- nem lesz fűtés a könyvtárban, és csak kölcsönözni lehet,
- rövidebb tanórák (40 perc), rövidebb szünetek (5 perc), rövidebb tanítási nap, így nem fűtik egész nap az épületet,
- tetőtéri és/vagy más termeket lezárnak, a csoportbontásokat megszüntetik,
- minden rásegítő fűtőeszköz használata tilos,
- szabályozzák hányszor, mennyi ideig lehet szellőztetni,
- csak az óraközi szünetben nyit ki a könyvtár,
- a folyosón / zsibongóban nem lesz világítás."

Ha az adatokat diagramra vetítjük: az alábbi eredményt kapjuk: link .

- Kérdésünk feltevését követően a Katalisten megjelent Könyvtári Intézet tematikus portáljának link ismertetése. Az innen letölthető pdf-ek ismét országok szerinti(!) bontásban kínálják a tartalmakat. Ilyen módon a válaszadók 20%-ban szavaztak a Könyvtári Intézet forrásaira.
- Jól látható, hogy a vonatkozó szakmai információ háromnegyede a "nem hivatalos" forrásokból érkezik (a Könyvtáros Facebook-csoportban elérhető információ kétharmada szintén a KIT forrásait jelentik). S mivel az elérhető információra épülő döntéshozatal nem halogatható, a később érkező hivatalos információ értéke elhanyagolható (lesz).
- A könyvtárszakmai szervezetek nem tűnnek releváns tényezőnek a gyors, innovatív szakmai információ esetében.
(MG)

300 millióval nő a rezsi, csökkentett nyitvatartás és 20 fok jöhet a Szabó Ervin Könyvtárban.
A könyvtár rezsiköltségei - az igazgató számításai szerint - jövőre háromszorozódnak, az eddigi alig 140 millió forintról körülbelül 450 millióra emelkednek majd. A közüzemi díjak eddig durván 5 százalékot tettek ki a teljes évi költségvetésből, jövőre ez 10 százalék fölé mehet. A könyvtárnak vannak saját bevételei, de túlnyomó többségében a főváros biztosítja a forrást a működéshez.
Ha nem tudják arányosan növelni a fenntartási támogatást, akkor a könyvtárhálózat kénytelen lesz korlátozni a szolgáltatást, "amitől nem lesz boldog mindenki". Ez praktikusan csökkentett nyitvatartást jelent az esti órákban és zárva tartást szombaton. Fodor Péter főigazgató viszont hangsúlyozza: ennek oka az energiatakarékosság, a több mint 400 munkavállaló béreit ez nem érinti. "Abban bízunk, hogy a főváros biztosítja a működés feltételeit. Saját bevételből soha nem lesz annyi, hogy ezt az összeget előteremtsük. Lehet emelni a beiratkozási díjat, késedelmi díjat, ezeket tervezzük is, de egy közkönyvtár használata nem drágulhat egy bizonyos szint fölé", mondja az igazgató.

Bár a konkrét könyvkölcsönzések és a működő tagkönyvtárak száma az elmúlt két évtizedben csökkenő tendenciát mutat Budapesten, maga a könyvtárhasználat az online kérések és adatbázis-igények miatt inkább nő. A 238 ezer regisztrált felhasználóból 42 ezer 17 év alatti, 43 ezren 18-29 év közöttiek. A legtöbben, 112 ezren a 30-54 év közötti korosztályból kerülnek ki, a 65 évesnél idősebbek száma a tagok között 29 213. Tavaly az összes kölcsönzés durván negyedét végezték 14 éven aluliak.
"Régen a telefonálók megkérdezhették a könyvtárost, mit ír a lexikon, mikor született Petőfi. Ha ma tanulószobákra és otthonról elérhető adatbázisokra van igény, akkor azt kell kiszolgálnunk".

A Seinäjoki Városi Könyvtár link Finnországban...
- kellemes városi köztér
- hatalmas bejárat és kerékpártároló - nem véletlenül
- a gyerekkönyvtári részleg egyúttal színház és játszótér
- játék és szórakozás és testmozgás egy térben, "egybeépítve" lehetséges
- a melegedni olvasójegy nélkül lehet jönni; a melegedő össze tudja hozni az embereket
- a könyvtában meleg, étel, kultúra és digitális szolgáltatások vannak
- a pécsi és debreceni új tudástér sem áll messze ettől a koncepciótól.
Forrás: "finn. könyvtár. közösség. tudástér" rendezvény, Katona Vilmos előadása. A fotókat ld.: link . Forrásuk: ld. a forráslinken. (MG)

A kormány rezsimegszorításai miatt karácsony után Szegeden be kell zárni a színházakat, múzeumokat, fürdőket, sportintézményeket, hivatalokat, de még a könyvtárakat is, legalább egy hónapra - árulta el Kovács Tamás, Szeged gazdasági alpolgármestere a Szeged Televízióban. Az óvodákban és a bölcsődékben az iskolákhoz hasonlóan meghosszabbított téli szünetet tartanak.

Ha feltételezzük, hogy a szakmai hírek közlése a közös szakmai gyarapodás, gondolatgenerálás, netán cselekvés kiváltása, akkor nem mindegy, milyen minőségű híreket van módunkban olvasni; harmad- vagy elsőrangúakat, vagy -osztályúakat... Vezesd be a minőségbiztosítást szakmai közléseidben is!

3. osztály: a "téma" megadása. Lényegében az esemény meghívója, benne: ki, mit, mikor, tett, témát vetett fel. Jelzi, hogy egy esemény megtörtént; ki van pipálva. A befogadó számára nem hangzik el hasznosítható információ, azaz az esemény nagyrészt felhasználhatatlan a tudásátadás szempontjából - viszont elolvasása időt vesz igénybe.

2. osztály: "réma" (a befogadó számára hasznosítható tartalom) megadása; a téma kifejtése. Olyan tartalom szerepel a híradásban, amely a befogadó számára új gondolatot, többletismeretet hordoz.

1. osztály: irány a reprodukálhatóság. Azaz olyan ismereteket tartalmaz (ha nem is részletesen), amely egy leírt, kívánatos állapot eléréséhez segít másokat (vagy konkrét segítséget ad kellemetlen helyzetek elkerülésére).

Osztályon felüli változat:
- A fentieken túl olyan híradás, amely nem (csak) sikerekről, hanem nehézségekről, netán kudarcokról is beszámol. Mindezt nem panasz jelleggel, hanem a befogadó számára tudatosan lehetőséget kínálva, a jelzett gondok megelőzésére. Pl.: "A" módon próbáltuk, de nem jött be számításunk, a "B" út viszont eredményes lehet.
- Másik lehetséges eleme a kiemelkedő minőségű híradásnak, hogy a tevékenység tervezésének szakaszában, vagy legalább annak lezárása előtt szól a projektről. Ezzel nagy segítséget nyújt azoknak, akik pl. más könyvtárban hasonló projekten dolgoznak, és akiknek a projektzárás utáni híradás már késő lenne a folyamat esetleges menet közbeni alakításához, javításához.

Ezek a jellegzetességek kísértetiesen hasonlítanak a tudományos hitelességért folytatott küzdelemhez. A tudományos visszaélések, fals kutatási eredmények megelőzésére, a tudomány hitelességének (minőségbiztosításának) emelésére ugyanis az utóbbi időkben több kötelező elvárás jelent meg:
1. a kutatás tervének nyilvánosságra hozatala a kutatás megkezdése előtt,
2. a kutatás során kapott adatok nyilvánosságra hozatala (melyeket bemenetként kezelve akár más kutatási csoportok is folytathatják a kutatást - vagy ellenőrizhetik a közreadó megállapításainak helyességét). (MG)

Innovatív és logikus szakmai megállapodás volt, hogy a könyvtár meglávó kompetenciáival segíti a népszámlálás folyamatát. Vö.: link .
A Könyvtárosok Facebook-csoportban a tapasztalatokat firtató kérdésre
link kapott válaszok egyszerű összegzése:

1. Megfelelőnek bizonyult-e a könyvtárak felkészítése? - Nem igazán; voltak, akik a használóktól értesültek. Kevés volt a felkészülési idő, a kapott információ szegényesnek bizonyult. Másrészt volt, aki könnyedén vette az akadályokat. Informatikai problémát senki nem jelzett.

2. Milyen előre nem látott események fordultak elő? - A művelethez szükséges diszkrét légkör kialakítása több helyütt problémát jelentett, de előfordultak higiéniával kapcsolatos problémák is.

3. Jellemzően kik az ügyfelek? - Olyan emberek, akik szolgálatára a könyvtárosok kevéssé vannak felkészülve: koruk, anyagi és intelletuális helyzetük miatt hátrányosabb helyzetű emberek.

4. Van-e tapasztalat az esemény hosszabb távú szakmai nyereséggé fordítására? - A válaszokból nem tűnt ki erre vonatkozó szándék illetve gyakorlat. - Tanúságos, hogy nincs arra reakció, hogy bárki is kihasználná a lehetőséget potenciális használók becsatornázására.

Szintén elgondolkodtató, hogyok Facebook-csoport nyilvánosságát sem vállalták ahhoz, hogy nyilatkozzanak. (összeáll.: MG)

A válasz feltehetően nem fekete-fehér; inkább a hangsúly a meghatározó: honnan szerzünk inkább mintákat. A hazai könyvtárszakmai vezetők az utóbbi 20-30 évben gyakran hangsúlyozták a nyugathoz való felzárkózás szükségességét, bár ennek erőssége nyugdíjazások mentén lassan alábbhagyott. Mindez nem véletlenül válthatja ki azt a kritikát, hogy de a mi használóink itt vannak, és igényeik nem feltétlenül azonosak a példaként tekintett könyvtári rendszerekével.
Mindez azonban nem helyezheti hatályon kívül a döntés-előkészítés előtti mind szélesebb körű jógyakorlat-merítést. És ehhez érdemes a "külföldi" kifejezést tágabban értelmezni, mondjuk: a saját ország-, szakmai, mentális és kognitív határainkon túli. Annál is inkább, mert a tágabb körből szerzett információ a jövőbeni versenyképesség előrejelzője.

Személyes hozzáállás szempontjai:
- nagyobb biztonság és bizalom a "saját" területen
- korábbi kellemetlen élmények "idegen" területeken
- deficit az idegen területek megismeréséhez szükséges készségekben (nyelvismeret, kapcsolatok stb.)
- kellemetlen érzés lehet belátni, hogy nem mindent mi tudunk legjobban, hogy rajtunk kívül is találhatók jó megoldások (ez merev hierarchikus viszonyok között erősebben jelentkezik, ugyanis abban erősebb a kényszer az arculat kiválóságának mutatására)
- kognitív ráfordítás takarítható meg (vulgo: nem kell gondolkodni), ha nem keresünk "határokon kívüli" példákat, analógiákat, megoldásokat.
- "fegyvernemi sovinizmus" mint énvédő mechanizmus: "nem mi találtuk ki."

Az innováció minősége:
- A merítés szélessége (a belterjesség, illetve a földtől elrugaszkodottság, irrelevancia végletek között). A szűkebb körből szedett minták esetén kevésbé alakul ki kreatív súrlódás, a saját gyakorlat felülvizsgálata ezért szempont az ...
- az innováció léptéke: kis lépések innovációja vs. nagy áttörések, "álmok álmodói"
- minősége: szektoriális határon túlról gyökerező innováció (technológiatranszfer).

A használói igények azonban inkább azonosak, mint különbözőek. És a külső körülmények sem feltétlenül térnek el annyira, mint amennyire a személyes hozzáállás anomáliáit palástolható arra gyakran hivatkozunk. A leggyakoribb hárítás talán a nincs pénz, vagy nem minőségi a munkaerő, a használó. Balázs László tapasztalata szerint azonban az informatikában nincsenek nagy különbségek.
- Ha a forrásokat előre tervezve kötjük el, hasonló szolgáltatásokat indíthatunk, kevesebb pénzből, helyi szállítókkal. Ehhez azonban olyan, rendszert átlátó szakértelemre van szükség, melyet nem akarnak megfizetni a könyvtárak. Azaz: tényleges szakértői tervezéssel megtakarítható a rendszerintegráció. - Így jutunk el a döntéshozatal minőségéhez, illetve ismét a döntéshozói perspektíva szélességéhez.

Jól sikerült az Országos Könyvtári Napok országszerte, így megyénkben is. Az október első felében megvalósult nagyszabású rendezvénysorozat újra bizonyította: a közönség továbbra is szeret olvasni, igényli a könyvtári programokat.
A napokban zárult Országos Könyvtári Napok a korábbi évekhez képest jóval gazdagabb kínálattal várta a látogatókat Kecskeméten a Katona József Könyvtárban, illetve a város különböző részein lévő fiókkönyvtárakba is. A látogatói számok egyértelműen tükrözik, hogy az emberek továbbra is szívesen választják a könyvtárakat, ha kikapcsolódásra, szórakozásra, tanulásra vagy informálódásra vágynak.
A rendezvény ideje alatt, egy héten át több mint 5500-an látogattak el a megyei könyvtárba, ezzel mintegy 1000 fővel meghaladva a 2021-es látogatottsági számot. A napi forgalom mindvégig 760 könyvtárlátogató fölött maradt, mely a szombati napon megközelítette az 1100 főt is. A Könyves Vasárnap alatti rendkívüli nyitvatartás tartás szintén sokakat vonzott a könyvtárba, a kellemes időjárási viszonyok ellenére is több mint 800 főt csalogattak be a különböző programok.

A kölcsönzés mint járható alternatíva a vásárlás helyett egyenes úton adná magát, ugyanakkor nehezítő tényező, hogy ezen a fronton is egyre több a kérdőjel az energiaválság miatt. Az egri városvezetés sorra zárja be a nem létszükségletet jelentő önkormányzati intézményeket, többek között a könyvtár épületével is így tettek, Nagyatádon a könyvtár heti egy napra nyit csak ki, Csányi József, Kiskunfélegyháza polgármestere szintén a nyitvatartás módosítását harangozta be. Szeptember 19-én a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Facebookon tudatta, hogy megváltozott nyitvatartással várja az olvasókat, ellenben a szintén győri Bezerédj-kastély fiókkönyvtára végleg bezárja kapuit.

A növekvő rezsiárak láthatóan fenntartói szinten komolyan érintik a könyvtárhasználatot, és ahogyan Kiss Gábortól, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének alelnökétől és a zalaegerszegi könyvtár igazgatójától megtudom, a városban is (teljesen érthető módon) elsőbbséget élveznek a bölcsődék, óvodák, idősotthonok, szociális intézmények, a közétkeztetés és a közvilágítás a kulturális intézményekkel szemben, így ezeken próbál a fenntartó takarékoskodni. Csak náluk éves szinten 4,5 millió forint az áram díja, ami a megjósolt nyolc-tízszeres növekedés esetében azt jelentené, hogy 45 millió forintra nőne az áramszámla, ez hozzávetőlegesen az intézményi keretük egynegyedét teszi ki. És akkor még nincsenek kifizetve a munkabérek és nincs megoldva a dokumentum-beszerzés, vagyis a helyzet tényleg nagyon árnyalt. Ráadásul egy bizonyos méretű személyzet fenntartása elengedhetetlen ahhoz, hogy az egymásra épülő munkafolyamatokat elvégezzék, és ezáltal a könyvtár működését biztosítsák.
Bár a járványidőszak is megviselte őket, Zalaegerszegen olyan komplex rendszert tudtak kiépíteni, hogy az olvasni vágyók, ha korlátozottan is, de hozzájuthattak szeretett köteteikhez. Ezzel szemben most az a veszély fenyeget, hogy az épületeket és az infrastruktúrát sem fogják tudni úgy használni, ahogy eddig, vagyis a pandémiához képest is csekélyebb lehetőségek állnak országos szinten a könyvtárak rendelkezésére. Mivel a Covid lecsengése óta felívelőben volt a kölcsönzések száma, és a közösségi ingyenes programokra is nagy volt az érdeklődés, ez megint csak borús képet vetít előre az olvasás elkövetkezendő napjairól. Minél jobban korlátozás alá esik, annál kevesebb lesz a használó vagy a fogyasztó, és ez nyilvánvalóan kihat hosszú távon a társadalom mentális állapotára.

A Dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtár link - melynek fenntartója Nagyszombat Megye Önkormányzata - regionális és városi nyilvános közkönyvtárként fontos közművelődési, kulturális-nevelő tevékenységet folytat régiónkban. A könyvtár szerepéről és az elmúlt évekbeli támogatásokról, valamint azok hasznosulásáról Lacza Ilonával, a könyvtár igazgatójával beszélgettünk, a vele készült interjú az alábbiakban olvasható.

Hogyan lehet megszerettetni és népszerűsíteni az irodalmat a fiatalok vagy éppen a felnőttek körében? A folyamat részünkről ott kezdődik, hogy regionális küldetésünk révén heti két vagy három alkalommal ellátogatunk a város vagy éppen a járás iskoláiba, óvodáiba (illetve ők jönnek hozzánk) és a diákoknak különböző olvasást népszerűsítő foglalkozásokat tartunk. Ilyenek a mesedélelőttök, a könyvtárismereti órák, az író-olvasó találkozók, a ciklikus olvasás vagy éppen a nyelvismereti program - a játékosan szlovákul.

Újdonságként például a Mesevarázs címet viselő programot dolgoztuk ki, ami mesékre fókuszál és játékos megközelítéssel próbálja az irodalmat és általa a könyveket megszerettetni, a gyerekek körében népszerűsíteni. A gyerekeket meg kell próbálni elvonni az elektronikus világtól, és visszahúzni őket abba a világba, ami többet, mást tud nyújtani, mint az elektronika.

Egy éve közölt hírünk továbbra is aktuális...
A XXI. század elejétől csökken a könyvtárhasználók, a könyvtárlátogatások, a kiadott könyvek száma - osztottuk meg egy éve; de azóta sajnos nem működik a Humanus forráslinkje. - A. V. Sokolov professzor munkáiban felsorolja a rendszerszintű válság megjelenési formáit Oroszországban:
- a könyvolvasás diszfunkciója: mivel a könyvpiac a "könnyű" olvasmányok felé orientálódik, az olvasó a bonyolultabb szövegeket nem tudja értelmezni;
- az emberi (agyi kapacitási) normákat meghaladó információáradat mennyiségi növekedése;
- a könyvtári hálózat lassú, de következetes leépülése, ami főleg a kisebb településeken okoz problémát;
- a könyvtári hivatás népszerűtlenné válása.
Egy több orosz nagyvárosra kiterjedő, 2017 júniusától szeptemberig tartó időszakban zajló kutatás félig strukturált mélyinterjúkkal folyt hagyományos módon, Skype-on, e-mailben és online platformon. A megkérdezetteket (11 férfi és 12 nő; 16 fő a 35-54 éves korosztályból, 7 fő 55 évnél idősebb) 3 csoportba osztották: könyvtárosok (15 fő), a könyvtárosképző intézményekben oktatók (4 fő), valamint ún. olvasók (kiadók, a könyvtári szolgáltatások megrendelői, könyvtártudománnyal foglalkozók: 4 fő). A kérdések a következők voltak:
1. Mi az oka az oroszországi könyvtári szféra válságának?
2. Mit jelent a gyakori "Megőrizzük a könyvtárat" jelszó?
3. Melyek lehetnek a közkönyvtárakban a lakosság bevonzásának új irányai a hagyományos feladatok mellett?
4. Milyen jövő vár a könyvtárakra?
5. Mit kell tenni, hogy az olvasók visszatérjenek a könyvtárba?
6. Mi a könyvtár szerepe a jövőben?
7. Tegyen fel egy kérdést egy potenciális olvasónak!
8. Írja le a kívánságait vagy ajánlásait a miniszternek, az igazgatónak, a könyvtárosnak, a használónak! (A könyvtárak jövője: információ vagy kommunikáció; ref.: Viszocsekné P. É.)

A könyvtáraknak szóló sürgősségi segélyprogram, a Vor Ort für Alle (Helyben mindenkinek)
link további pénzt kap. A német Bundestag határozata alapján a szövetségi kormány kulturális és médiaügyi biztosai (BKM) által kezdeményezett, 2020-ra és 2021-re már meghirdetett program újra sikerrel indult július 14-én. Augusztus végéig összesen 146 kisebb település és közösségük könyvtári projektjét hagyhatják jóvá a meglevő forrásokból. A nagy érdeklődés miatt a Német Könyvtári Szövetség (dbv) a finanszírozás növeléséért lobbizott - sikerrel. Az összesen 1,65 millió eurós összeget a BKM most további 275 000 euróval növelte, így abból több könyvtárnak jutott pénz.

A "Helyben mindenkinek" sürgősségi segélyprogram célja, hogy a könyvtárak ún. harmadik helyként működjenek a vidéki területeken, ezért a legfeljebb 20 000 lakosú települések könyvtárai 25 000 euróig terjedő támogatásra pályázhatnak a Német Könyvtári Szövetségnél. A finanszírozás előzetes feltétele, hogy a könyvtár a pályázatára szánt összeg 25%-ával rendelkezzen önerőből vagy harmadik fél támogatásából. Olyan projekteket támogatnak, amelyek a vidéki könyvtárakat korszerű és nyüzsgő kulturális és találkozóhelyekké fejlesztik tovább. A technológiai és digitális szolgáltatások mellett különösen fontosnak tartják, hogy javítsák a helyiségekben való tartózkodás minőségét és olyan multifunkcionális területeket alakítsanak ki, mint pl. a maker space-re alkalmas terek.

A források a Szövetségi Élelmezési és Mezőgazdasági Minisztérium "Vidékfejlesztés" (BULE) szövetségi programjából származnak. A sürgősségi segélyprogramról további információk: link . (Ref.: Szabó Eszter)

Idén az ELTE ÁJK Kari Könyvtárban rendeztük meg az ELTE könyvtárosainak éves szakmai napját. Az érkező vendégeket kis játékkal fogadtuk - a regisztráció során kapott katalóguscédula segítségével megtalált könyv egy kollégánk által hímzett, egyedi könyvjelzőt rejtett, a szakmai nap alatt pedig minikiállítást lehetett megtekinteni a bemutatkozásra vállalkozó ELTE könyvtárosok munkán kívüli életéről, hobbijáról. Szerettük volna, ha a hobbik bemutatása beszélgetésindítóként működik majd a kollégák között, amit a számos spontán párbeszéd is bizonyított.

A Könyvtáros napon a COVID miatti kihagyott három év alatt történt változásokra fókuszáltunk, így az eseményt a könyvtárvezetők beszámolóival kezdtük az elmúlt időszak feladatairól és eredményeiről. A rendkívül informatív előadások után a hozott ételekből batyus ebéd következett, majd Koreny Ágnes, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgató helyettese foglalta össze előadásában a felsőoktatásra váró jövőbeni kihívásokat, feladatokat, és a rájuk adható válaszokat. A felsőoktatási könyvtáraknak is leginkább közösségi térként lenne jó funkcionálniuk a jövőben, így vonzva és megtartva a használókat. A napot egy kvízzel zártuk, amelynek díjából, a kollégáink által készített tortából jutott bőven mindenkinek.

Átadták pénteken az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) felújított déli olvasótermét, az olvasók a jövő héttől használhatják újra a jelentős átalakuláson átesett termet.
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében hangsúlyozta: nagyobb szükség van a könyvtárakra, mint korábban, és nagyobb szükség van arra, hogy az itt jelenlévő szaktudás, kutatói segítség mellénk álljon akkor is, ha laikusként érdeklődünk valami iránt, és akkor is, ha komoly kutatási munkát végzünk.

Újra nagy szerepe van annak, hogy a könyvtárak munkatársai segítsék az ország kutatásainak minél sikeresebb megvalósítását - fogalmazott, hozzátéve: az OSZK mint az ország, a nemzet könyvtára, viszi a fáklyát, jó projektekkel áll elő. Rózsa Dávid, a könyvtár főigazgatója elmondta: a déli olvasóterem jelentős átalakuláson ment keresztül. A csaknem 30 ezer kötetet kiállító terem világítását teljesen kicserélték, korszerű fényforrásokkal látták el, így az épület ezen részén az energiafelhasználást 70 százalékkal csökkentették, ami napjaink energiaválságában kiemelten fontos. Kicserélték a bútorzatot is, mintegy 100 olvasóhelyet alakítottak ki, amelyből 9 mikrofilm-olvasóhely. Az olvasószolgálat is új munkaállomásokat kapott, a kiadópultokat látványos mintázattal és feliratokkal látták el. Rózsa Dávid elmondta: hamarosan új asztali fényforrásokkal és más kiegészítő bútorelemekkel is ellátják az olvasótermet.

A KSH 2020-as évről szóló elemzése szerint már 2018 óta megfigyelhető az a tendencia, hogy miközben a polcokra kerülő, felnőtteknek szóló szépirodalmi könyvek példányszáma csökken, az egyes gyermek- és ifjúsági irodalmi kötetekből egyre többet nyomnak.

Nyáry Krisztián, a Líra Kiadói Csoport kreatív igazgatója például nyár elején úgy nyilatkozott a HVG-nek, hogy elsősorban a kiskorúaknak szánt kötetek javítanak a teljes kategória számain, mert nekik még megveszik a szülők a könyveket. Ezzel szemben a fiatal, már egyedül olvasó generáció (a 14-25 évesek) esetében tapasztalható éppen a legnagyobb lemorzsolódás: ők "érettségi után egyszer csak elkezdenek nem olvasni".

Ennek némileg ellentmond, hogy az általunk megkérdezett könyves szakemberek egyike sem fél attól, hogy elveszítené olvasói közül a Z generációt (a 2000 és 2010 között születetteket). Olvasnak ők, csak talán máshogy - mondják. A TikTok-kultúra, a Netflix, az Insta-sztorik, a folyamatos online jelenlét megváltoztathatják az olvasási szokásaikat, Pap Zoltán szerint például úgy, hogy talán jobban értékelik a rövidebb olvasmányokat.

Dóka Péter, a Móra Könyvkiadó főszerkesztője viszont már évtizedek óta tapasztalja, hogy az ifjúsági irodalmi szövegeket "átírta" a mozgókép. Többek között már J. K. Rowling is "filmszerűen" fogalmazta meg a Harry Potter könyvsorozatát. "Az utóbbi évtizedekben pedig láthatóan teljesen máshogy írnak az ifjúsági szerzők: szituációkban gondolkodnak, jeleneteznek, szinte filmes dramaturgiával dolgoznak. Innen már csak kis lépés, hogy a szövegek még rövidebbek, még eseménydúsabbak legyenek" - mondja.

A közvélekedéssel ellentétben nem tesz feledékenyebbé a mobileszközök használata, sőt inkább javítja a memóriát - állítják amerikai kutatók. A Kaliforniai Egyetem kutatói 158 önkéntest vontak be kísérleteikbe. A résztvevőknek 12 számozott kört kellett jobbra vagy balra húzniuk, majd felidézniük, melyik kör hová került. Minél több jó válasz született, annál több pénz ütötte a markukat, sőt az egyik, az értékesebbnek mondott oldalra került körök beazonosítása tízszer több pénzt hozott. Tizenhatszor kellett végrehajtaniuk a feladatot, ebből nyolc alkalommal csak a saját memóriájukra hagyatkozhattak, nyolcszor pedig némi segítséget kérhettek a géptől. A kísérleti alanyok a digitális eszközöket inkább a nagyobb értékű körök helyének "észben tartatására" használták, és ekkor 18 százalékkal javult a memóriájuk. De az alacsony értékekhez kapcsolódó emlékek is javultak (27 százalékkal) - még azon alanyoknál is, akik csak tudtak róla, hogy lesz gépi segítség, de sosem vették igénybe.

"Az eszköz használata megváltoztatta azt a módot, ahogyan a fontosabb információkra emlékeztek. Amikor mindent maguktól kellett felidézniük, akkor a memóriakapacitásukat arra használták, hogy emlékezzenek a legértékesebb információkra. Viszont amikor ezt egy eszköz tette meg helyettük, akkor könnyen eszükbe jutottak a kevésbé fontos információk is. Eredményeink arra utalnak, hogy a külső memóriaeszköz használata korántsem okoz 'digitális demenciát', sőt még a memóriát is javíthatja" - írták a kutatók a Journal of Experimental Psychology: General című folyóiratban.

Az írás az érzékeléssel kezdődik - mondja a nagy európai mesemondó, Nádas Péter. A berlini Művészeti Akadémia vasárnap ünnepli 80. születésnapját.
Az "Először a kép, aztán a szó" sor szinte végig a pódium fölött van a Berlini Művészeti Akadémia Pariser Platz nagytermében, Bartók és Kurtág darabok zongorajátéka közben, felolvasás közben a beszédek, ill. a Beszélgetés az ünnepelttel. Pénteken 80 éves lett Nádas Péter, a jelentős európai elbeszélő Magyarországról.

Magyarországon senkit nem érdekelt az archívum. A dokumentumokat jelenleg Berlinben tárolják Kertész Imre, Konrád György, Tabori György, Ivan Nagel és Esterházy Péter budapesti származású szerzők és gondolkodók dokumentumai mellett. Nádas élete és munkássága amúgy is átszövi Berlint. Az 1980-as évek elején a DAAD ösztöndíjasa volt Nyugat-Berlinben. Az akadémián látható az Unter den Linden Állami Könyvtár 1972-es olvasójegye, ebbe az időbe vezet 1300 oldalas Emlékiratok könyve című regényének egyik narratív szála, amelyből Ulrich Matthes hosszan, de rendkívül lebilincselően olvas... (ford.: MG)

Leginkább a médiaműveltség az a terület, ahol ezt kezelni lehetne, de ez a terület méltatlanul elhanyagolt a tartalmi szabályozásban, mint ahogy probléma az is, hogy kevés médiatanár van, az utánpótlásuk pedig nem biztosított. Pedig azért is szükség lehetne rájuk, hogy a fiatalokat felkészítsük arra, hogy felismerjék a propaganda manipulációját, meg tudják különböztetni a tényeket a véleményektől. Ez is globális probléma, a PISA felmérése alapján a fiataloknak kevesebb, mint egytizede tudja biztonságosan megkülönböztetni a véleményeket a tényektől.

A szövegértés mindennek az alapja, ennek fejlesztése pedig nem pusztán a magyar órákon, de máshol is folyhatna. A magyar oktatás a tantárgyak merev struktúrájába merevedve ezt a feladatot a felső tagozaton már elengedi, miközben más országokban ez folyamatosan zajlik. Az olyan tehetséggondozás, amely elsősorban a tantárgyi- és sportversenyekben merül ki, éppen, hogy nem segíti a kreativitás és a szoft készségek fejlesztését. Ott, ahol hibázni nem szabad és a kísérletezésre és gondolkodásra nem jut idő, ott nem szökken szárba az innovativitás. A mások kultúrája iránti érdeklődést és tiszteletet pedig nem igazán segítik a tárgyilagosságot feladó provinciális szemléletű egyentankönyvek. Arról nem is beszélve, hogy a kritikai gondolkodás fogalmát az utóbbi tizenkét évben kiirtották minden tanügyi dokumentumból, és azt a megértő gondolkodás fogalmával helyettesítették. Az érzelmekre pedig nem sok figyelmet szentel a hivatalos oktatás. Pedig a gyors változások közepette a stressz és a bizonytalanság növekedésével a megküzdéshez szükségesek a társas-érzelmi képességek. Jó lenne, ha - ahogy egy másik tanulmányban én is bemutattam -, a gyerekeink jövőjének nem a saját múltunkat képzelnénk el. A jövősokkból való kijutásra az oktatás és tanulás gyökeres átalakításán át vezet az út, soha nem látott lehetőség előtt állunk, kérdés, hogy megragadjuk-e a lehetőséget.

A Gallup Intézet évtizedek óta méri, hogy hogyan viszonyulunk a munkahelyünkhöz, mennyire szeretjük a munkánkat, és mennyire kötődünk hozzá. A legfrissebb adatok alapján négy munkavállalóból három nem szereti a munkáját. Az okokról és következményekről beszélgettünk Czabán Samu viselkedéselemzővel, az Új Egyenlőség állandó szerzőjével.
A dolgozók 60%-a nem kötődik érzelmileg a munkájához, sőt további 19%-uk konkrétan gyűlöli azt. Ehhez hasonló adatokat mutattak azok az Egyesült Királyságban készült kutatások, amelyekben a munkavállaló saját hasznosságukról nyilatkoztak. Sokan úgy érzik, nem szükségszerű az a munkakör, amit betöltenek, ezáltal nem látják, hogy miért ne lehetne bármikor helyettesíteni vagy akár elbocsátani őket.

Idén minden idők legmagasabb szintjét érte el a stressz a világ munkavállalóinak körében. A munkavállalók 44 százaléka arról számolt be, hogy a válaszadást megelőző napon nagy mennyiségű stresszt élt át. Ez 2009-be még "csak" 31%-volt, és azóta folyamatosan emelkedik.

Miközben az emberiség fejlődését az jellemezte, hogy a technikai ugrások növelték a hatékonyságot, ezáltal csökkent a munkaidő, most nem feltétlenül érezzük ezt. A társadalommal szembeni elvárás az, hogy dolgozni kell akkor is, amikor valójában annak hasznossága és hatékonysága kérdéses. A munkaidőn kívüli létet inkább tétlenségnek próbálják beállítani. Ez alapvető morális probléma, hiszen ebből az következne, hogy azért élünk, hogy dolgozzunk. Ez pedig elfogadhatatlan alapvetés.

Kérdés, hogy a digitalizáció és robotizáció okozta változások mivel kecsegtetnek. Az általános elidegenedési problémára lehetne egy kiút, hogy a munkaalapú társadalom mellett egy másik rendszer épül fel, amely figyelembe veszi az egyéni igényeket, és nem a munkahely lesz az életünk fő színtere. Kérdés, hogy a digitális forradalom sejtetése, mely szerint akár ugyanannyian is dolgozhatunk, mint eddig, csak kevesebbet, ígéret marad-e, vagy megint következik a morális nyomasztás azzal, hogy tétlenség veszélyes az emberre.

Térképezzük fel az energiaválság helyi hatásait! Nemcsak a pénztárcánkon érezzük az elszabaduló rezsiárakat, de a környezetünkben is egyre gyakrabban találkozunk olyan intézményekkel, cégekkel, amelyek bezártak. A K-Monitor és az Átlátszó most ezt térképezi fel link a te segítségeddel!
Ha tudomásod van közvetlen környezetedben bezárt állami - önkormányzati intézményről vagy vállalkozásról, oszd meg velünk néhány kattintással. Személyes adataidat nem kell megadnod. A feltételek elfogadása után lépj tovább!