Kettős helyzetben vannak a könyvtárosok, hiszen a sok információ, álhír, félretájékoztatás miatt minden eddiginél nagyobb szükség van rájuk. Másrészt viszont a Covid, majd pedig a rezsi áremelkedés miatt sorban kezdik bezárni a könyvtárakat, teljesen vagy csak fizikailag. Az online jelenlétben pedig folyamatos kihívást jelent, hogyan tudja a könyvtár így is bevonzani a közönséget.
Az informatikus-könyvtáros (könyvtár- és információtudományi) képzések is igyekeztek lekövetni a könyvtárosokkal szembenálló kihívásokat. A Library Journal bemutat néhány képzést azzal kapcsolatban, hogy hogyan reagálnak a jelenlegi körülményekre:

- Emporia State University: 1902-ig visszanyúló képzés, de korát meghazudtoló módon innovatív. Jelenleg hibrid képzési formában működik 350 tanulóval. A kurzusok mind online, aszinkron formában elvégezhetők. A hagyományos könyvtári órák mellett szerepel jelenleg például az egészségügyi információ, innováció, design thinking, design és marketing. Emellett a hallgatók sok offline tevékenység közül választhatnak. Mindezt megfizethető tanulási költséggel, ösztöndíjakkal. Plusz 5500 hallgatóval alumni programot működtet, akik segítségével hetente küld ki állásajánlatokat a könyvtáros hallgatók számára.

- IUPUI School of Informatics and Computing: aszinkron online tanulási formában működik, sokféle specializációval, folyamatosan változó kínálattal. Pl. új lehetőség a facilitált tanulás specializáció, amelyben van szimuláció, mesterséges intelligencia, AR, VR. Az iskola szeretne segíteni a hallgatóknak, hogy a sok lehetőség közül megtalálják a saját útjukat. Pl. inkább hagyományos könyvtárban dolgoznának, vagy az online tanulást támogatnák? Az érettségi után bekerülő diákok aránya 20%. A hallgatók 60%-a pedig munka mellett szeretné képezni magát. Sokan vannak karrierváltók is, akik a könyvtárban keresik a jövőjüket. Az egyetem évente két karrier napot tart számukra, és az órarendbe is bekerült a karrierválasztás és az erre való felkészülés.

- San José State University: szintén online aszinkron tanítással működik. A saját szakjuk anyagai mellett hozzáférnek bármely más szak anyagaihoz. Tanulás közben chaten kérdezhetnek bármikor. Oktatói és hallgatói közt is sok a nemzetiségi, főleg latin-amerikaiak, emellett afroamerikai, ázsiai-amerikai és hawaii hallgatók is vannak. Az iskolában eseményeken, tanulócsoportokban találkozhatnak.

- Drexel University: az egyetem főleg a digitális bölcsészetre helyezi a hangsúlyt. A digitális források, archívumok, különböző formátumú információk rendezésére. A könyvtár- és információtudományt együtt kezelik az adattudománnyal, informatikával, mesterséges intelligenciával és információs rendszerekkel. A program interdiszciplináris és a tantervet évente felülvizsgálják.

- University of Illinois Urbana-Champaign: céljuk, hogy megtanítsák az információ helyes használatát különböző tudományágakban, úgy mint tudomány, kultúra, társadalomtudomány vagy kereskedelem. Így a hallgatók az egyetem után változatos helyeken találnak munkát: kutatásban, egyetemeknél, közkönyvtárakban vagy vállalatoknál (pl. eBay, Netflix). A diákok választhatnak, hogy a campuson, online vagy a kettő kombinációjában szeretnének tanulni. Az alumni hallgatók megosztják az álláslehetőségeket és mentorálják is a diákokat. A lényeg, hogy a diplomával az információs világ bármely területén elhelyezkedhessenek, és alakítani tudják azt a világot. (ref.: Habók Lilla)

'Könyvtáros kell az üzleti hírszerzők csapatába' link - írta a KIT közel 10 éve. A hírszerzés környezete is változott azóta. Aki eljön, megtudhatja, hogy mennyiben igaz a korábbi állítás :)
Ormosy Gábor László (Safety & Security Manager - InterContinental Budapest Hotel) lesz a vendége a Magyar Információbrókerek Egyesülete klubjának 2022. november 3-án, csütörtökön 17.30-kor. A téma:
- Az OSINT (open source intelligence) evolúciója vs. a vele szemben támasztott igények
- Képes-e az OSINT ellátni az igényeket? Ha igen, milyen formában és mire kell figyelnie a megrendelői oldalnak?
Jelentkezem itt: link

2022. március 4-én az IFLA igazgatótanácsa úgy döntött, hogy az IFLA hágai székhelyén dolgozó munkatársak panaszai alapján szerződést bont a szervezet főtitkárával, Gerald Leitnerrel. Nem tudni, mi volt a panaszok tárgya. Kérdéses szállodai számlák és bántalmazás is felmerült. Az igazgatótanács kijelentette: nem bízik tovább Leitner vezetői stílusában, de jogi okokból nem akart kitérni a részletekre, mert Leitner elbocsátását (leghamarabb) 2022 októberében tárgyalja egy holland bíróság.

Az ismertetett cikk írója, Mikael Böök (Finnország) szerint az IFLA-hoz való lojalitás határozza meg a válság mélységének megítélését, ő pedig elkötelezett a szervezet iránt. Ezzel együtt még Leitner menesztése előtt rámutatott: az IFLA pénzének 67%-át a Bill & Melinda Gates Alapítvány (BMGF) adja az IFLA saját alapítványán keresztül, amelyből a vezetőségi tagok is részesednek, hogy elkerüljék az adófizetést. Böök sorolja Leitner érdemeit is (2016 júniusától volt főtitkár). Ettől a felsorolástól eltekintünk, mert az IFLA munkájáról, dokumentumairól a KIT olvasói is értesülhettek.

Válságos az IFLA stratégiája és tevékenysége is. Elmélyítette a válságot, illetve megosztotta a tagságot az ukrán háború. Felvetődött: az IFLA orosz tagszervezeteit ki kellene zárni a könyvtári szövetségből. Böök szerint az IFLA legutóbbi ülésén bölcsen kerülték ezt a kényes témát. Miután ő az IFLA legutóbbi, augusztus 25-én tartott éves közgyűlésén, amely az említett Out in the Open (Kint a szabadban) című eseményhez kötődött: link , nem volt jelen, ezért [általunk ismertetett] cikkében elsősorban a Svéd Könyvtáros Egyesülettől Helene Öberg és más, skandináv IFLA-tagok véleményét kiemelve az Állásfoglalás az IFLA közös értékrendjéről című Öberg-előadás alapján vázolja az alábbiakat:

Az IFLA értékrendjének közös alapjai: Értékszempontból [is] kihívás a háborúra és a konfliktusokra adott válasz. Az IFLA-nak meg kell határoznia az értékek egységét, illetve azt, hogyan lépjen fel és reagáljon háború és konfliktus esetén, bárhol is legyen az. Az IFLA mint szervezet alapértékei:
1. Átláthatóság; Ennek biztosítására a Transparency International egyértelmű ajánlásait kell követni: link ;
2. Elszámoltathatóság;
3. Feddhetetlenség.
E sorok írásakor a nukleáris háború és az ökológiai katasztrófa fenyegetése szörnyű, de a könyvtár fogalma, ténye ragyogó. Végül remélik, hogy több információval, több szemszögből elemezhetnek és [további] javaslatokat adhatnak, hogy hogyan kellene kezelni a válságot. (Ref.: Szabó Eszter)

Az EX LIBRIS Könyvtár link különleges helyet foglal el a magyar könyvtári rendszerben, igazán nem is tudom magunkat pontosan besorolni.
- Nyilvános könyvtári szolgáltatást nyújtunk Bp. 6. Vörösmarty utca 69-71. helyen, továbbá a Bajza utca 18 szám alatt, ahol kezeljük a Magyar Írószövetség Könyvtárát is.
- Könyvellátási szerződésünk van a Milton Friedman Egyetemmel, ahol időnként tanszéki ellátást, illetve az egyetem munkatársai számára szépirodalmi szolgáltatást nyújtunk.
- A Magyar Telekom Nyrt. népligeti székházában szépirodalmi könyvtári szolgáltatást nyújtunk.

A nyilvános könyvtárban a megemelkedett rezsi kifizetésében az lesz segítségünkre, hogy a különböző csoportok, irodalmi körök alapítványi támogatással fogják honorálni azt, hogy a könyvtárban tarthatják rendszeres találkozóikat, programjaikat. A felmérések azt mutatják, hogy a délelőtti nyitvatartásra kisebb mértékben van szükség, mint régebben. A szombati nyitvatartást most teszteljük azzal, hogy programokat is tartunk, ami igényt támaszthat a hétvégi jelenlétre. Ha ennek nem lesz számottevő eredménye, akkor átalakítjuk a nyitvatartást december hónaptól.
Mi így próbálunk túlélni. (Oroszi Evelin)

A kulturális intézmények országszerte sorra jelentik be az időszakos bezárást az elszálló rezsiköltségek miatt, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója viszont egyelőre úgy látja, az idei telet ki tudják húzni a megfelelő takarékossági intézkedésekkel. A hőfokot húsz fokban maximalizálják mind a 49 könyvtárukban, de készülnek a jövő évre drasztikusabb vészforgatókönyvekkel is. Fodor Péter szerint azért is fontos a végsőkig nyitva tartani, mert egy közkönyvtár nemcsak kölcsönzésre való, de szociális feladatai is vannak, ami a válságos időkben még fontosabbá válik. De vajon hogy tud egy könyvtár lépést tartani az idővel? És sikerült-e visszacsábítani az olvasókat a járvány után? Interjú.

Ezt az évet még biztosan tudjuk kezelni kényszerbezárások nélkül - mondja Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) főigazgatója, aki 1998 óta irányítja Budapest egyetlen közkönyvtár-hálózatát, amely 47 helyen működik főváros-szerte. Mi még egy verőfényes, októberi napon, kellemes melegben ültünk le beszélgetni a központi könyvtárnak teret adó, neobarokk Wenckheim-palota egyik ódon irodájában, de hamar szóba kerültek a szükséges spórolási intézkedések, illetve, hogy mi lesz itt télen az elszálló energiaárakkal. Az első intézkedések máris megtörténtek: október 17-től az összes könyvtárukban 20 fokban maximalizálták a hőfokot. Emellett egy új eljárásrendet is megszabtak a munkatársak számára, amelyben azt taglalják, miként kell takarékoskodni a villamos energiával, és hogyan lehet a fűtést optimalizálni.

A bérek kifizetésén túl a Szabó Ervin könyvtárnak két nagy, rendszerszintű költsége szokott lenni, amelyek eddig többnyire hasonló nagyságrendben mozogtak: az egyik a dokumentumvásárlás, a másik pedig a rezsi.

Az augusztus 24-én elfogadott meghatározásnak egyelőre nincs hivatalos magyar fordítása, ezt az ICOM magyarországi tagszervezete a következő napokra ígéri. A szöveg szerint - a mi fordításunkban [A Mű portál - szerk.] - a múzeum "egy, a társadalom javát szolgáló, non-profit, állandó jellegű intézmény, amely kutatja, gyűjti, megőrzi és bemutatja a tárgyi és a nem kézzel fogható örökséget. Nyitott a közönség számára, megközelíthető és befogadó, elősegíti a sokszínűséget és a fenntarthatóságot. Etikus és szakmai módon, a közösségek részvételével működik, illetve kommunikál, az edukáció, a szórakozás, a reflexió és a tudásmegosztás sokféle élményét kínálva fel."

A 2019-es, végül el nem fogadott változat a fentinél bátrabbnak tűnik. Az akkori tervezetben még olyasmik szerepeltek, mint, hogy az új múzeumok "demokratizáló, inkluzív és többszólamú terek, amelyek a múltról és a jövőről szóló kritikai párbeszédet" erősítik. Felismerik és megszólítják a jelen konfliktusait, kihívásait, illetve az emlékezet őrzői a jövő nemzedékei számára, illetve megteremtik a tárgyi és szellemi örökséghez fűződő egyenlő jogok és hozzáférés lehetőségét mindenkinek. Az akkori változat szerint a múzeum "azzal a céllal működik, hogy az emberi méltóságot és a társadalmi igazságosságot, a globális egyenlőséget és a világszintű jólétet előmozdítsa".

A kutatás a világ 50 legjobb orvostudományi egyetemének könyvtári weboldalait vizsgálta a QS World University Ranking 2020-as listája nyomán, kitérve a szolgáltatásokra, a forrásokra, az információk közvetítésének csatornáira, a használóképzésre, valamint a Covid19-cel kapcsolatos távolról elérhető forrásokra. Noha a virtuális környezet elengedhetetlen ahhoz, hogy a könyvtárak felkeltsék a használók érdeklődését forrásaik és szolgáltatásaik iránt, a szakirodalomban fellelhető kutatások közül több is rámutat a könyvtárak hiányosságaira ezen a téren. Ugyan számos kutatás foglalkozott már a könyvtárak weboldalaival, még nem született hasonló vizsgálat pandémiás körülmények között. A jelen kutatás az alábbi négy fő kérdést kívánta megválaszolni webes tartalomelemző módszerrel:
1. Az általános információk milyen típusai érhetők el a legjobb 50 orvosi egyetem könyvtárainak honlapjain?
2. Milyen technikai és hozzáadott értékű szolgáltatásokat kínálnak e könyvtárak olvasóiknak?
3. Milyen általános és szakspecifikus orvosi források állnak az olvasók rendelkezésére?
4. Milyen képzési lehetőségek és információközvetítő eszközök elérhetőek?

A vizsgált orvosi egyetemek közül csupán két intézmény (Cambridge-i Egyetem, Washingtoni Egyetem) könyvtára ért el a felállított kritériumok szerint kiváló (90% feletti) eredményt, míg a többség (30 egyetem) 80-90% között végzett. Megállapítható, hogy a könyvtári honlapok egy része alapvető hiányosságokkal rendelkezett (küldetésnyilatkozat, mobilalkalmazás hiánya stb.), ezért online jelenlétüket mindenképpen bővíteniük kell. A könyvtárak jövőbeli sikeressége nagyban függ a felhasználói igényeknek való megfeleléstől. Az olyan szolgáltatások, mint az olvasói igények szerinti gyarapítás, az információs műveltségi programok, a mobil tanulás és a kutatásiadat-kezelés segíthetnek a könyvtáraknak megnyerni a mai használókat. (A világ legjobb 50 orvostudományi egyeteme weboldalainak tartalomelemzése; ref.: Molnár B.)

... tette fel a kérdést Somorjai Noémi a kaposvári vándorgyűlés Küszöbfélelem-előadásán. Példának a meleg identitású fiatalok érzéseit és érdeklődését vette...
Mit élnek át a kamaszok?
- A másság érzése, elkülönülés a kortársaktól
- Nincsenek szavak az érzéseik felismerésére, az okok megfogalmazására
- Nincsenek látható példák, követhető életutak
- Zavarodottság korszaka
- Felismerés
- Elfogadás
- Felvállalás
Mit keres a fiatal?
- Fogódzót, bizonyosságot
- Tükör funkció - szépirodalom
- Szakirodalom - mentális egészség megőrzés és orvosi információ
- Meghallgatást, megerősítést
- Ha a szülő nem partner, a könyvtár és a könyvtáros is lehet háttér, mentor, biztos pont.

Aarhusban, Dánia második legnagyobb városában található az egykori Állami Könyvtár; mely ma a Dán Nemzeti Könyvtár aarhusi részlege, egyben a helyi egyetem könyvtára link . A nemzeti könyvtár különböző részlegei több egyetemet szolgálnak ki, egyetemi könyvtárként. Az egyetemekkel együtt az őket kiszolgáló könyvtárakat is integrálták.

Az 1960-as években épült. Felújítása során a pince és a hall hasznosításával, az olvasóterek átformálásával vonzó tereket alakítottak ki, tanuláshoz, rekreációhoz egyaránt. Utóbbit a pincetérben masszázsszékek, pingpongasztalok és asztalifoci is segíti.

Felmérést végeztek a használók között, hogy mennyi könyvre lenne szükség az olvasótermekben, s a felhasználók többsége arra szavazott, hogy maradjon meg a kézikönyvek eredeti elrendezése az alacsony használat ellenére is. Ebben az intézményben kap helyet a nemzeti könyvtár webarchívumának és médiaarchívumának technikai fejlesztő részlege a szervertermekkel, valamint innen irányítják a dán közkönyvtári szféra közös szolgáltatásait is. - A vonatkozó fotókat ld.: link .

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
7 - Aligha, bár lehet, hogy előfordul
0 - Általában igen
8 - Csak ha nem kellemetlen a választott vezetők számára
10 - Minden esetben.
A szavazás felettébb tanulságos volt. Mivel a beérkező szavazatok száma, aránya, beérkezési üteme folyamatosan monitorozható, a többi szavazáséval összevethető, a mostaninál különös minta volt azonosítható a "Minden esetben" válaszlehetőségnél. Ami komoly kérdéseket vet fel a pont válaszainak hitelességénél. Különösen abban az esetben, hogy maga a kérdés is a hitelességre vonatkozott. Ezért az IKSZ hitelessége súlyos hitelességi kérdéseket vethet fel - ami önmagában is komoly tanulság.
Az így kapott diagram: link .

A legutóbbi hasonlóan "érdekes", tanulságos szavazási minta itt fordult elő: A minőségirányítási szemlélet elterjedtsége a hazai könyvtárakban link . Vajon mi lehet közös a két témában...? (MG)

Korábban a könyvtárosok úgy gondolkodtak a szerepükről, hogy az olvasók ízlését kell fejleszteniük. Mostanában inkább azt várják tőlük, hogy olyan könyvet ajánljanak, ami az olvasónak tetszeni fog. Megkérdezzük: milyen típusú könyvet szeretnének olvasni, és hogy mi tetszett a korábbiakban?
Sokszor az olvasók pont ugyanolyan könyvre vágynak, amit épp letettek, és tetszett nekik. Ilyenkor több tényezőt figyelembe kell venni ajánlásnál, pl. téma, írási stílus, karakterek, helyszín.
A szerző példaként hozza, hogy legutóbb M. L. Rio: If We Were Villains (Ha gazemberek volnánk) című könyve tetszett neki. Története: Tíz év börtön után a főszereplő visszaemlékszik a művészeti iskolában egy osztálytársa meggyilkolására. A szereplők shakespeare-i, összetett karakterek, az írási stílus is ehhez hasonló. A történeteket a karakterek irányítják. Közben sötétebb érzelmek jelennek meg.
Közvetlen ezután egy hasonló könyvet szeretett volna olvasni, így talált Donna Tartt: The Secret History regényére. A történet egy elit kollégiumban játszódik, összetett karakterekkel, és szintén van benne egy gyilkosság.
A könyvajánlóknál figyelembe vehetők a weboldalak ajánlásai, angolul pl. "Goodreads", "What should I read next?", "NoveList". A rendszer algoritmusa rögtön ajánl hasonló könyveket. Ezenkívül vannak olvasói listák is, ami informális olvasói ajánlásnak tekinthető. Az említett könyv például a következő listákon jelenik meg Goodreads-en: Dark Academia, Shakespeare Retellings, Secret History-esque Books.

(Magyar oldalak közül a Moly.hu nyújthat hasonló segítséget. Az említett könyvhöz hasonlóként szintén Donna Tartt regényét ajánlja: link . Címkék alapján hasonlóként jelenik meg többek közt, pl. Julie Kagawa: The Eternity Cure, Karen M. McManus: One of Us Is Lying, Julie James: Something About You - szerk). (ref.: Habók Lilla)

Folytatva link az első részt...

5. Partnerségben dolgozni
Partnerségeket alakítunk ki más hasonló gondolkodású szervezetekkel a magán-, állami és önkéntes szektorban. Cél: a zöld programok és kezdeményezések pozitív hatásának fokozása. A tereinket és hálózatainkat arra fogjuk használni, hogy csoportokat hívjunk össze, hogy megvitassák és érdemi lépéseket tegyenek a bolygó és az emberek érdekében.

6. Fejleszd és oszd meg tudásunkat
Folyamatosan bővítjük környezetvédelmi ismereteinket, egyéni, csapat és szervezeti szinten egyaránt. Előnyben részesítjük az olyan képzést és a szakmai fejlődést, amely képessé teszi a könyvtári dolgozókat pozitív cselekvésre és környezeti szempontból fenntartható gyakorlatok kialakítására saját munkaterületükön. Támogatni fogjuk a kollektív, ágazati szintű környezetvédelmi akciókat, beleértve a könyvtárak szerepének előmozdítását a pozitív változások támogatásában.

7. Támogasd a fiatalokat
Támogatjuk a gyermekeket és fiatalokat abban, hogy vezető szerepet töltsenek be a zöld és igazságos átmenetben, és cselekedjenek otthon, az iskolában, a közösségekben és a munkahelyeken. Segíteni fogunk a gyerekeknek és fiataloknak a környezetvédelmi vita előmozdításában és hangjuk meghallgatásában.

Ez a kiáltvány használható:
- helyi stratégiák, tervek és programok alapelveiként
- cselekvési és fejlesztési területek azonosításában, fejlesztési eszközként
- helyi közösségekkel, könyvtári személyzettel és a kulcsfontosságú partnerekkel folytatott beszélgetések alapjaként, beleértve a helyi igényeknek megfelelő további részletek meghatározását
- a könyvtári értékek és törekvések kommunikálására
- érdekképviseleti dokumentumként
- hasonló gondolkodású partnerek és együttműködők azonosítására
- munkaerő-fejlesztési tervek alátámasztására.

A Zöld Könyvtárak Kiáltványának aláírásához látogass el ide:
link

A Green Libraries Manifesto kezdeményezője a CILIP, együttműködve az Arts Council England, a British Library, a Libraries Connected és a Julie's Bicycle szervezetekkel. Minden Egyesült Királyságbeli könyvtárat szeretettel várunk, hogy írja alá és ossza meg a Green Libraries Manifesto-t. (ford.: MG)

Miközben a felsőoktatási könyvtárak szolgáltatópontjainak személyzeti modelljei átalakulnak, az online chates tájékoztatás stratégiai elemzést igényel a teljesítmény és a hatékonyság javítása érdekében. A tanulmány megvizsgálja, hogyan látják a chates tájékoztatást az oktatói státuszú könyvtárosokról, könyvtári munkatársakról és mesterszakos hallgatói segítőkről a nem könyvtáros mesterszakos végzettségű szakemberekre és mesterszakos hallgatói segítőkre történő személyzeti váltás előtt és után egy nagy állami kutatóegyetem, a Floridai Állami Egyetem könyvtárában link . A szerzők által végzett felmérés feltárja mind a könyvtárhasználók, mind a szolgáltatást biztosítók elégedettségi szintjét és véleményét a személyzeti váltás előtt és után.

197 könyvtárhasználó felmérési eredményeit vizsgálva megállapították, hogy a használók ugyanolyan elégedettek a chates tájékoztatással, ha nem könyvtárosok biztosítják azt, és úgy találják, hogy ezek a chates interakciók hasonló minőségűek és hasonlóan időszerűek, mint a könyvtárosok által nyújtott chat. A szolgáltatást biztosítókat vizsgáló felmérés eredményei azt mutatják, hogy a szolgáltatás működésével való elégedettség enyhén csökkent a személyzeti váltás után, főleg a magabiztosságot tekintve, noha mindez a használók elégedettségi szintjében nem tükröződött. Ez az értékelés azt jelzi, hogy a használók szemszögéből a könyvtári munkatársak ugyanolyan kompetensek a chates tájékoztatás ellátásában, mint a könyvtárosok. Amíg a felsőoktatási könyvtárak méréseket végeznek, hogy milyen értékkel bír, ha a szolgáltatópontokra könyvtárosokat osztanak be, a jelen kutatás érdemi tanulságokkal szolgál arra nézve, hogyan érintik a személyzeti modellekben bekövetkező változások a használókat és a munkatársakat. (Az online tájékoztatás átalakuló személyzeti modelljei: a használók és a szolgáltatást biztosítók igényeinek értékelése és egyensúlyba hozása; autoref.)

Az amerikai Kongresszusi Könyvtár 2012-ben mutatta be a Bibliographic Framework (BIBFRAME) modellt mint a bibliográfiai leírási szabványok kapcsoltadat-modellé történő fejlesztését célzó kezdeményezést. Amellett, hogy a BIBFRAME integrálni kívánja a tágabb információs közösséget, továbbra is kiszolgálja a könyvtárak különleges igényeit. A modell a Functional Requirements for Bibliographic Records (FRBR) fogalmi modelljéből származik. 2012 és 2016 között a világ számos könyvtára vett részt a BIBFRAME tesztelésében és véleményezésében, aminek eredményeképpen a 2.0-s, átdolgozott verzió 2016 áprilisában jelent meg. 2020 augusztusában a BIBFRAME 2.0 még mindig a könyvtárak és a tágabb szakmai közösség tesztelése alatt állt. Jelen tanulmány annak kérdését vizsgálja, hogy a BIBFRAME 2.0 képes-e javítani a digitális könyvtári gyűjtemények kereshetőségét a kapcsolt adatok révén.

A hiányosságok ellenére a projekt demonstrálta, hogy a BIBFRAME 2.0 egy lehetséges módja annak, hogy a bibliográfiai metaadatok elinduljanak az online katalógusoktól a keresőmotorokig, növelve a digitális gyűjtemények webes hozzáférhetőségét. A BIBFRAME tehát adatcsere-keretrendszerként készen áll a MARC formátum leváltására a kapcsolt adatok világában. (Kapcsolt nyílt adatokkal a könyvtári digitális gyűjtemények jobb kereshetőségéért; Molnár B.)

A Debreceni Egyetem legújabb többfunkciós tanulóközpontjának, a Learning Center épületének átadóünnepségét tartották péntek reggel az Egyetem téri campuson. Az új, többfunkciós, modern és komfortos tanulóközpontban a hallgatók önállóan, vagy kis csoportokban is készülhetnek, emellett előadások és vizsgák helye is lesz az új épület. A létesítmény a közösség építését szolgálja majd, hiszen a különféle nemzetiségű és nagy létszámú diákságot egy tanulóközösségé integrálja, egy-egy kultúra egyéni igényeit is figyelembe véve.
Az eseményen Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora elmondta: az ifjúságunk az egyik legnagyobb érték, az egyetem pedig egy egész életen átívelő élményeket ad. Az új épület hipermodern, alsó terében 295 személyes tantermet hoztak létre, az emeleten pedig tanulóboxok találhatók. Az akusztika a hallgatókat szolgálja: ha az egyik emeleten hangzavar van, nem hallatszik fel. A jövőben több ilyen épületet is szeretnének átadni.
Balázs Ákos rámutatott: gyorsan változó világban élünk, egyre kiélezettebb a verseny, Debrecen városa pedig nem létezik az egyetem nélkül. - Az oktatás a versenyképességünk kulcsa, ennek köszönhető többek között, hogy a város a régió központjává vált - emelte ki az alpolgármester. Hozzátette: az egyetemisták számára fontosak a jó oktatás mellett a zöld szempontok és a közösségi terek, tanulóterek, a jövőbe mutató Learning Center mindegyik igényre választ ad.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hangsúlyozta: szép, szimbolikus jelentéssel bír ez az épület, a jövő, a hit rejtőzik ebben is, üzenve, hogy a negyedik hullámot és a járványt is le fogjuk győzni, és a fiatalok belakhatják majd ezt a közösségi teret. Hozzátette: Magyarország sikeresen szembenézett az elmúlt másfél-két év kihívásaival, a debreceni kórházak is eredményesen kezelték a helyzetet.

A szerzők más kutatásokhoz csatlakozva a Chicagói Illinois Egyetem (UIC) könyvtárainak Covid19-pandémia előtti és alatti használatát ismertetik több adatforrás alapján.
Megállapítások:
- A járványhelyzet hatására a személyes könyvtárhasználat visszaesett; akik az újranyitás után felkeresték a könyvtárat, jellemzően azok is havonta egyszer tették.
- A személyes referensz és a személyes könyvtárhasználati képzés nem volt lehetséges, ezek hiányában jelentősen nőtt a virtuális referensz és az online használóképzés aránya, noha számuk nem érte el a pandémia előtti "hagyományos+online" kínálat összesített számait, azaz a virtuális szolgáltatás nem tudta teljes egészében kiváltani a korábbi modellt.
- Azok, akik éltek a virtuális konzultációval, általában elégedettek voltak vele.
- A könyvtári honlap, a LibGuide-ok és az adatbázisok felkereséseinek száma nőtt.
- A teljes szövegű adatbázisok használata a statisztika szerint csökkent.
A fenti tendenciák magyarázatául több tényező kínálkozik. Egyrészt maguk az adatok is lehetnek hiányosak: anekdotikus beszámolók szerint a könyvtárosok többször elfelejtették rögzíteni a kaotikus járványhelyzetben a referensz kérdéseket. Másrészt azzal is számolni kell, hogy az oktatók gyakran más teljesítési követelményeket állítottak fel a Covid-időszakban tartott kurzusaikhoz, ami megmagyarázhatja például a teljes szövegű adatbázisok csökkenő használatát. Aggasztó tendencia, hogy nőtt azon hallgatók aránya, akiket a könyvtár sem fizikailag, sem virtuálisan nem ér el - körükben számolni kell az információs műveltség visszaesésével. (A Covid19 hatása a felsőoktatási könyvtárak használatára; ref. Szabó P.)

Könyvtárakban is előkerülnek időnként tárolt, de nem ismert kincsek. Ezért is lehet(ne) érdekes a könyvtári feltártsági arány statisztikai nyilvántartása. Itt írtunk pl. a témáról: Hatalmas értékű pergamen az OSZK-ban - mi lehet a feltártsági arány? link (MG)

Bár az új Nemzeti Galéria felépítése a Városligetben egyelőre a bizonytalan jövőbe tolódott, a múzeum készül a költözésre. Évek óta tart a nagy revízió, minden műtárgyat kézbe vesznek, adatait összehasonlítják a leltárkönyvekbeliekkel, mindegyik hátoldalára QR-kód kerül - mondta Kolozsváry Marianna főmuzeológus. Miközben lepakolták az 1970-es és az 1980-as években összeállított Dexion-Salgó polcokat, az egyik mögött falnak fordított, régi szekrényre lettek figyelmesek. "Meglepetésünkre két szennyezett vászontekercset találtunk, amelyeket pecséttel lezárt spárgával kötöttek át. Kézzel írt, halvány VASZARY felirat volt olvasható rajtuk. Kibontottuk a tekercseket, amelyekből egyenként húsz-húsz Vaszary-olajfestmény került elő" - mesélte a főmuzeológus. Bár akadt köztük néhány rossz állapotú, roncsolt felületű, sérült darab is, de a többségük kiváló művészi kvalitású alkotás. A festmények a teljes életmű szinte minden korszakát képviselik: a korai impresszionisztikus időszaktól az expresszív kompozíciókig, a párizsi art decótól a Duna-korzó-képekig és a mediterrán hangulatú tengerparti jelenetekig.

Hogy ki tette a falnak fordított szekrénybe a műveket, mikor és miért, az talán sohasem derül ki. Az bizonyos, hogy a műtárgyakat az 1939-ben meghalt Vaszary özvegye átadta a múzeumnak az 1940-es évek legelején, és a 2516-os és 2517-es számú átvételi dokumentumra ráírták: "Vaszary: 20 db különb. méretű olajf. összekötve." Ám talán a háborús évek zűrzavara miatt soha nem bontották ki a tekercseket, és nem egyesítették az életmű többi, sok száz darabos kollekciójával, nem is vették leltárba, elfeledkeztek a létezésükről. Így vándorolt aztán a két tekercs a múzeum költözéseikor, míg végül az 1970-es években a budai Várba került, ahol a később ?befalazott? szekrényben várták, hogy valaki rájuk találjon. De mivel nem tudtak a festményekről, azokat nem is keresték, és azért sem hiányoztak a revíziók során, mert nem szerepeltek a leltárakban. A képek ugyanis a festő műtermében voltak, ezért a szakirodalomban sem tettek róluk említést, nem állították ki, nem szerepeltek aukciókon, nem készült róluk reprodukció. Azt is csak találgatni lehet, miért így gyűjtötte össze azokat a festő vagy az özvegye.

Pap Zoltán (a Kolibri Kiadó vezetője) úgy látja, a mai kamaszok már jóval gyakrabban vesznek elő angol nyelvű köteteket, mint az előző nemzedékek: "Ha megtetszik nekik valami a magyar fordításban, akkor gyakran megkeresik azt vagy a folytatást is angolul." Naprakészek abban a tekintetben, hogy a neten szorosan követik kedvenc könyveik és szerzőik külföldi megjelenéseit.
- Egyre népszerűbbek az önsegítő könyvek - fűzi hozzá Pap -, és újra virágkorát éli a manga. Ha egyetlen, most nagyon felkapott sztárszerzőt kellene kiemelni, akkor az ifjúságikrimi-író Holly Jacksont mondaná, akinek az angol nyelvterületen százezres példányszámban elkelt, British Book Awards díjjal kitüntetett, a Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz című kötete nagy sikernek számít idehaza is.
- A felmérések általában azt mutatják, hogy az olvasók között többségben vannak a nők, és a mai lányok manapság már elég példaképet találhatnak a könyvekben: a legújabb kori gyerekirodalom olyan hősnőkkel van tele, akik szabad és autonóm egyéniségek, keménykötésű nők vagy lányok, irányító szerepben - hangsúlyozza Dóka Péter.
- Napjainkra az érzékenyítő, problémaorientált ifjúsági irodalom Magyarországon is teret nyert, a fiataloknak szóló fantasykben, krimikben vagy lányregényekben a kibeszélendő problémák is helyet kapnak. Amíg azonban egy átlagos francia vagy német tiniregényben már teljesen természetes a bevándorlók vagy az LMBTQ-közösséghez tartozó szereplők megjelenítése, a hazai ifiregények e tekintetben mintha óvatosabbak lennének.
- Véleményünk szerint azért kell a tabukról beszélni, hogy ha a gyerek életében valami frusztráló dolog történik, tudjon hova fordulni válaszokért, támogatásért. Problémák sajnos minden gyerek életében vannak, a világ nem kérdezi meg senkitől, hogy például akarja-e, hogy meghaljon a nagymamája. Egy ilyen esemény után segíteni tud a gyász feldolgozásában a megfelelő, a témát bátran bemutató regény. Ugyanígy tud segíteni egy megfelelő könyv a lelki terhet jelentő másság, netán a kirekesztettség esetében is: megmutatja, hogy nem vagyunk egyedül - teszi hozzá a főszerkesztő.

Majd a sötétben, pufidzsekiben beszélgetünk arról, hogy mi is az, hogy múzeum, miközben szétszakad a társadalom kulturális szövete? Napjaink rezsikrízise nem lehet magánügy; a végsőkig ellen kellene állni annak, hogy privát, illetve konzumer terekbe szerveződjön ki a közintézmények feladata.

Az elmúlt hetekben egyre gyorsuló ütemben érkeztek hírek hazai múzeumbezárásokról. Elsőként szeptemberben, Győrben jelentették be, hogy "technikai okokból" bezár az összes városi múzeum és kiállítóhely, jobbára már október közepétől. Innentől záporoztak a hírek a részleges, de inkább teljes zárásokról Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Gödöllő, Nagykanizsa, Nagyatád, Miskolc, Szentendre, Kecskemét városából, az országos nagyintézmények közül a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum is fiókintézmények bezárásáról döntött, és ez a szomorú sor minden bizonnyal folytatódik még.

Természetesen a meredeken növekvő energiaárakra hivatkoznak azok az önkormányzatok és polgármesterek, amelyek illetve akik a bezárásokat indítványozzák - és az első híradások alapján az is a legtermészetesebb megoldásnak tűnhet, hogy először a kulturális, művelődési és közösségi intézményeket, valamint a sport-facilitásaikat zárják be. Egyes kormánypárti településvezetők gyorsan kijelentik, hogy "Brüsszel" a felelős ezért is - ami megint csak rávilágít arra, hogy mindennél nagyobb szükség volna a közművelődés intézményeire.

A lényeg azonban az, hogy alig másfél évvel a COVID miatti lezárásokat követően tehát újra zárnak a közintézmények. Megint semmiféle autonómiájuk nem látszik lenni: szabadságuk abban áll, hogy önállóan jelenthetik be a korlátozásokat. És megint nem merül fel, hogy miért éppen a múzeum, a kiállítóhely, a galéria, a könyvtár, a színház, az egyetem zár be. Mindössze a fehérvári stadion fűtéséről indult el némi polémia, Cser-Palkovics András polgármester nyilatkozata után, aki szerint válság idején luxus az ilyesmi.

De a pályaállapotok miatt arrafelé [Tornanádaska felé] amúgy sem lenne lehetőség eszeveszett száguldásra. A vasúton lassújelnek nevezett sebességkorlátozások sokasága miatt - olyan helyek is akadnak, ahol óránként 10 kilométer az előírt tempó - a tornanádaskai vicinálisok menetrendszerűen 10-30 perces késésekkel közlekednek. És noha ez a helyzet - ahogy egy kalauz fogalmazott - "évszázadok óta" változatlan, a hivatalos menetrendet senki nem igazítja hozzá a valósághoz.

Vigaszképpen kipróbálhattam rajta a MÁV büszkeségének egyik legfőbb tárgyát, a Szolnoki Járműjavítóban gyártott IC+ fantázianevű kocsit. (A szupervagonnal csak az volt a baj, hogy sem annak, sem a szomszédos ugyanilyennek nem működött a WC-je, harmadik kocsiba továbbmenni pedig nem lehetett, merthogy az átjáróajtó is rossz volt.) Ahhoz képest, hogy mekkora késést kellett volna behoznia, a borfőváros nevét viselő szerelvény néhol inkább csak vánszorgott Tokaj felé, megkérdeztem hát a kalauzt: számíthatok-e rá, hogy Debrecenben megvár a csatlakozó járat. Ő nem tudta, ezért inkább leszálltam Nyíregyházán, és busszal utaztam tovább Mátészalkára. Így egy óra alatt odaértem a két és fél órás MÁV-os alternatíva helyett. Izgalmas dolog a vonatozás, jópofa dolgokat lát közben az ember, de ha valahonnan valahová el akarok jutni, nem biztos, hogy a MÁV-ot érdemes választani.

Ha valaki Csengerben fölszáll a reggel fél 6-os vonatra, legközelebb másnap hajnalban tud visszamenni. Mármint a 30-40 kilométeres tempóval battyogó vonattal, merthogy busz persze van, éppen húsz közvetlen járat megy naponta, méghozzá - a vasúttal ellentétben - a falvak központján keresztül. A felújított - gondosan MÁV-kékre festett, belül viszont kissé lecsupaszított - interpicin odafelé egy, vissza három utas volt rajtam kívül. Még a működtetési költség picurka töredékét sem hozza vissza a járat, mivel a buszbérletet is elfogadják rajta, csak valaki felszálljon. Hogy mi értelme van ennek? Kizárólag az, hogy Orbán Viktor azt mondhassa: az ő országlása alatt egyetlen vasútvonalat sem zárnak be Magyarországon.

Nem lesz fűtés abban az irodaházban, amelynek a napokban tették le az alapkövét Bécs új városrészében, Aspern Seestadtban. Az épület szellőzéséhez a termeszvárak adták az ötletet, a fűtéshez az emberek és a világítás által leadott hőt használják majd. A fejlesztők szerint az épületben 22-26 fok között lesz a hőmérséklet.

Nyolcvan centi vastag téglafalak, háromrétegű fa ablakok és modern szenzortechnológia lesz majd abban a 7000 négyzetméteres, Robin nevű bécsi irodaházban, ahol sem az épületek fűtése, sem a hűtése nem jár majd szén-dioxid-kibocsátással.

Erwin Soravia, az ingatlanfejlesztő konszern vezetője az osztrák közmédiának, az ORF-nek elmondta, hogy a termeszvárak adták az ötletet az épület szellőzésének megtervezésekor. A fűtőtestek maguk az emberek lesznek, minden emberi test ugyanis 80-90 Watt hőt ad le a környezetének. De ugyanígy eltárolják majd a téglafalakba például a lámpák által leadott hőt is. A hagyományos építőanyagoknak és modern technológiának köszönhetően az épületben így fűtés nélkül is folyamatosan minimum 22 fok lesz és mindig jó levegő lesz a helyiségekben. Az épület klimatizálását pedig - a nyolcvan centi vastag falakon túl - energia-önellátó hűtési rendszer biztosítja majd.

Mivel az épület hűtésére-fűtésére nem kell költeni, az üzemeltetésnél pedig a hardver helyett a szoftverre helyezik a hangsúlyt, az épület rezsiköltsége - a teljes élettartama alatt - 30 százalékkal alacsonyabb, mint a hagyományos irodaházaké. Az innovatív épületkomplexum várhatóan 2024-ben készül el.

Milyen érzés tévedni? - kérdezi egy népszerű TED-előadó. - Kellemetlen - jön a válasz. - Nem! Ugyanis kellemetlenséget csak akkor érzünk, amikor kiderül a tévedésünk. Addig semmi különöset nem érzünk, hiszen akkor még mindent megfelelőnek látunk. Hasonló a helyzet az átveréssel. Amíg ki nem derül, nincs kellemetlen érzésünk; akár éppen most... Nos, ezért érdemes idejekorán azonosítanunk az átverés, manipulálás minél több mintáját. Információval dolgozó szakemberként, könyvtárosként ez nyilván alapeset. (MG)

A nemzeti konzultációk közül az első rögtön 2010 szeptemberében landolt a nyugdíjasok postaládájában, a kormány a nyugdíjakról és egyéb támogatásokról kérdezte őket. A 2,8 millió példányban postázott kérdőívek közül mindössze 200 ezret küldtek vissza. 220-230 millió forintba került az egész procedúra. A teljes társadalom véleményét szondázó nemzeti konzultációk azonban csak ezután következtek.
Az elmúlt 12 évben több mint tíz nemzeti konzultációval szondázta a kormány a közhangulatot, és terelte a társadalom véleményét a saját maga által kitalált irányba. De hogyan?
1. Névtelen többség
2. Negatív hangvétel
3. Sikerpropaganda
4. Válaszban a válasz
5. Saját szófordulatok
6. Hamis dilemma
7. Hamis állítások
(Kifejtés: a forráslinken.)

Egyáltalán nem disztópia, hogy valami olyasmit lássunk, amit bár teljesen valóságosnak hiszünk, egy program rakta össze. Az meg, hogy ezt mire használjuk, már más kérdés. Szolgálhatja a javunkat, szórakoztathat vagy tömegeket verhet át. Honnan tudjuk, hogy egy videót nem manipulálták? Háborút is kirobbanthat a deepfake? Lehetséges, hogy a jövőben személyre szabott mozifilmeket kapjunk? Ehhez hasonló kérdések merültek fel a MI 2041 - A jövőben történt tech-fókuszú részében.

Papp László programtervező matematikus úgy fogalmazott, hogy a ma elérhető mesterséges intelligencia-technológiák harmincévesek, és talán éppen a deepfake vagy a deepfake-ellenesség segíthet a továbblépésben. A másik lehetőség, hogy ebben az erőforráshiány fog segíteni. A szakértő a digitális írástudásunk jelenlegi szintjét az 1980-as évek szintjéhez hasonlította: ez az, amikor értünk a számítógéphez, tisztában vagyunk a képességeinkkel és a korlátainkkal, és tisztában vagyunk a gép képességeivel, illetve korlátaival. A következő szintet - amikor hatékonyan tudjuk az internetet használni - a 2000-es években kellett volna elérni. Ezután következik az okostelefon és felhőszolgáltatás szintje, majd az MI használati képességének szintje - itt kéne tartanunk ma. Ez azt is kéne jelentse, hogyha valaki deepfake-kel kerül szembe, akkor tudja mi az, valamint tudja, hogy mit csináljon.

Papp László abban látja az MI továbbfejlődését, hogy mesterség intelligencia ellen mesterséges intelligenciával kell menni, és az elkapja deepfake-et, mielőtt elénk kerül, máskülönben túl kockázatos. De addig is, ha valami gyanús, akkor azt az információt érdemes ellenőrizni és validálni. Nagyon fontos, hogy használjuk a megbízható tényellenőrző oldalakat - zárult a beszélgetés. A teljes adás ezen a linken link érhető el.

- Az első, 2000-ben készített PISA-felmérésen Portugália az utolsók között végzett.
- Azóta teljesen megreformálták az oktatási rendszert, elérték a fejlett országok átlagteljesítményét, és lehagyták az egy időben egész jó eredményeket produkáló Magyarországot.
- Az OECD szerint a világon két ország van, ahol egyszerre javulnak a legrosszabbul és a legjobban teljesítő diákok eredményei, az egyik Portugália.
- Ebben a cikkben végigvesszük, hogy jutottak el ide a portugálok, mik lehetnek a sikereik okai, és mit tanulhatunk ebből mi, magyarok.

A portugál oktatási rendszer reformjának első lépése az volt, hogy a korábbinál sokkal nagyobb hangsúlyt helyeztek az alsó tagozatosok olvasásának és matematikai képességeinek fejlesztésére. Felismerték ugyanis azt a problémát - ami sokak szerint Magyarországon is jelen van -, hogy a gyerekek egy része az alapképességeket sem sajátítja el, és már az iskola első éveiben leszakad a társaitól. Jelentős részük soha nem hozza be a lemaradását, később folyamatos hátrányban lesz, és gyakran az első adandó alkalommal kiesik az oktatási rendszerből.

Ez egy komoly kultúrtörténeti témájú cikk. De tényleg. Bárki, aki csak kinyit egy könyvet, akarva-akaratlanul nyomot hagy rajta. Ha mást nem, egy ujjlenyomatot, egy pici gyűrődést a lapon. Van, aki ennél továbbmegy, és könyvjelzőként behajtja a lap sarkát, vagy akár aláhúz a szövegben ezt-azt, esetleg lapszéli jegyzeteket készít. Így minden könyv két történetet mesél el: egyet, amit az alkotója írt, és az olvasókét a rajta hagyott nyomokon keresztül. Ez így van már évszázadok óta.

A középkori kéziratok gondos munka eredményei. Egy-egy vaskosabb irat elkészítése nem ritkán hónapokig tartott, minden egyes betű gyönyörűen, gondosan formált, hogy az utókor számára könnyen értelmezhető legyen. Éppen ezért hőköl hátra a gyanútlan olvasó, mikor a lapokat óvatosan forgatva a szöveg szélén egy kis rajzba ütközik, ami, nos, szintén gondosan és aprólékosan kidolgozott, és valami olyasmit ábrázol, amitől még a több száz évvel később élők is kuncogni kezdenek, esetleg feszengenek.

A középkori könyvek széljegyzeteinek két nagyobb kategóriáját különböztetik meg az ezzel foglalkozó kutatók. Az egyik a szöveget kísérő illusztrációk csoportja, amelyek bizonyíthatóan egyidősek magával a szövegtörzzsel. A másik csoporthoz a később keletkezett megjegyzések tartoznak. Ezeket olyanok hozhatták létre, akik éppen olvasták a művet, és ez-az eszükbe jutott közben: valami fontos, vicces, vagy megbotránkoztató - esetleg kritikai megjegyzéseiket öntötték képes formába. Ne szépítsük: ma úgy hívjuk ezeket, hogy firkák, még akkor is, ha nagyon alaposan kidolgozottak, és látszik, hogy a készítőjük nem volt híján a művészi tehetségnek. A témákat illetően a spektrum nagyon széles, az informatívtól és kis csinostól az ijesztőig és a bizarrig akad minden. Furcsa időkapszulák ezek: megőriztek valamit azoknak az egyéniségéből, akik készítették. A lapszéli rajzocskákat összefoglalóan margináliáknak, azaz széljegyzeteknek nevezik a kor kutatói.

Demeter Szilárd vezetésével gründolták össze magyar közpénzből, de december végén bezárják az erdélyi magyar nyomtatott sajtó többségét. Megszűnnek Krónika, a Székelyhon és a Székely Hírmondó napilapok, a Heti Hirdető heti-, valamint a Nőileg havilap is. Ezzel egyidőben felszámolják az egész Székelyföldet lefedő lapterjesztő és kézbesítő hálózatot is.

Szerda este helyi idő szerint háromnegyed hatkor szűkszavú közlemény jelent meg a Székelyhon.ro regionális portálon: "a nehéz gazdasági helyzet és annak valószínűsíthetően hosszabb távú fennmaradása arra kényszerít bennünket, hogy a tevékenységeinket átszervezzük az év végéig. A legészszerűbb döntés ebben a helyzetben, hogy 2022. december 30-tól felfüggesztjük a nyomtatott lapok kiadását, a lapterjesztést és kézbesítést, valamint a lapkereskedelmet. Az elektronikus médiumok (online portálok, rádiók, újmédiás tartalmak) továbbra is az erdélyi magyar közösség szolgálatában állnak. Príma Press Kft."

A drákói döntésről a médiacsoport dolgozói egy nappal korábban értesültek: információink szerint Nemes László ügyvezető igazgató egy nyolcvan fős online értekezleten közölte a hírt az újságírókkal és adminisztrációs dolgozókkal. Azt, hogy emiatt kiket fognak kirúgni és kit nem, a közvetlen helyettesek fogják közölni az érintettekkel. Biztosan lesznek leépítések: mivel nem lesz nyomtatott termék, tördelőkre, lapterjesztőkre és kihordókra biztosan nem lesz szükség.