(Egy éve írtuk.) A Big Ten Academic Alliance (BTAA link ) 11 északi és közép-nyugati független amerikai egyetem konzorciuma, mely még 1958-ban alakult. Több mint 60 év együttműködés után, január közepén jelentették be következő lépésüket: a BIG Collection keretein belül, mindegyik intézmény könyvtári gyűjteményét egy nagy gyűjteményként fogják kezelni. - Egy éve írtuk a KIT-ben, a Library Journal nyomán.

- A BIG gyűjtemény hozzáférést biztosít majd a BTAA iskolák dolgozói és hallgatói részére a tagintézmények teljes könyvtári gyűjteményéhez, beleértve az archívumokban és speciális kollekciókban megtalálható anyagokat is.
A dékánok és igazgatók 2019 szeptemberében írták alá a megállapodást, mely szerint fejleszteni fogják a gyűjtemény létrejöttéhez szükséges stratégiát, infrastruktúrát és szolgáltatásokat.
3 területre fókuszálnak: a rendszerekre, melyek szükségesek ahhoz, hogy létrejöjjön az együttműködés a gyűjtemények között; a stratégiák megvalósítására, melyek igazodnak az intézmények már meglévő stratégiáihoz; és a folyamatban lévő munkára, melynek célja egy mindenki által használható gyűjtemény létrehozása.
Mivel mindegyik könyvtár más technológiákat használ a katalógusához, nehéz feladat lesz egységesíteni őket. A jelenlegi elképzelés egy közös rendszer, mely képes együttműködni a különböző technológiákkal, így nem kellene kicserélni mindent egy új, közös rendszerre.
A kollaboráció jelentős területei lesznek a katalógusok, metaadatok, leírások, valamint a tudományos kommunikáció körüli döntések, a kollektív engedélyek, tantestületi publikációk, nyílt ösztöndíjak és a nyílt tudomány.
A munka a COVID előtt is fontos projekt volt, azonban a járvány miatt sürgősebb lett. Nyilvánvalóvá vált, hogy a jelen helyzetben nagyobb szükség van az egyesített gyűjteményre, mint korábban bármikor. (Ref.: Salamon Sára)

A könyvtárak Amerika-szerte a hajléktalansági válság frontvonalában vannak: hideg tél, Covid utáni újranyitás. Országos tendencia, hogy a hajléktalanok a közkönyvtárakra támaszkodnak mint melegedőkre stb. Sokuk kerüli a rendőrséget vagy a fedél nélkülieket, akik ellophatják a holmijukat. A Black Lives of Humanity Movement munkatársa elmondta: amerikai önkéntesek segítenek olvasójegyet szerezni azoknak, akiknek nincs állandó lakcíme. Ryan Dowd, a frontvonalban dolgozóknak szóló konfliktusmegoldó program, az ún. Hajléktalan tréning vezetője szerint a könyvtárak olyan helyek, ami minden, csak nem a hajléktalanság. Ugyanakkor a hajléktalanság unalmas is. A menhelyi ágyakhoz hozzáférők továbbra is járnak olvasni, számítógépezni.

Az elmúlt években az amerikai könyvtárak elsők voltak a hajléktalanok alapvető szükségleteinek kielégítésében. A Las Vegas-Clark megyei könyvtári körzet higiéniai csomagokat ad. A Las Vegas környéki könyvtárakból csaknem 30-at biztonságos helynek jelöltek a hajléktalan fiatalok számára. A Chicago belvárosában dolgozó munkatársak találkozókat szerveznek, hogy összehozzák az esetmenedzsereket a fedél nélküliekkel. Az utóbbiakat az állami juttatások megszerzésében és a lakáskérelmek kitöltésében segítik. Egy Salt Lake City-beli könyvtár ingyenes ruházkodási lehetőséget kínál.

Sok könyvtár szociális munkásokat vett fel személyzetébe - mondta Lessa Kanani'opua Pelayo-Lozada, az Amerikai Könyvtári Szövetség (ALA) elnöke. A közkönyvtárak az első kapcsolattartó pontok: az is benne van, hogy a hajléktalanokat más közösségi ügynökségekhez irányítják.

Noha a nyilvános könyvtárak küldetésük szerint befogadók, mégis voltak konfliktusok a könyvtári személyzet, a hajléktalanok és a közösségek között. A kaliforniai Anaheimben egy hajléktalan férfi megütött egy könyvtári alkalmazottat, aki eszméletét vesztette. A magasabb társadalmi-gazdasági státuszú területeken nagyon erősek a hajléktalanokkal szembeni ellenérzések. San Francisco Castro negyedének néhány lakója - a könyvtár előtt tanyázó sok hajléktalanra hivatkozva - kérte, hogy a könyvtár éjszaka kapcsolja ki a vezeték nélküli internetét. A Chicago külvárosában található Downers Grove lakói biztonságukért aggódtak a falu könyvtárának közelében élő hajléktalanok miatt.

Dowd gyakran hallja: ezt nem tanították a könyvtárosképzőben. Azt oktatja, hogy a látott viselkedésre koncentráljanak. Ha valaki nem szobatiszta, s ez gondot okoz, akkor azzal törődjenek! Ha egy multimilliomos okoz problémát, azzal is foglalkozni kell. Döntő a konfliktust megelőző időszak: sok hajléktalan mentális beteg vagy függő. Amikor egy könyvtári alkalmazott köszönti a hajléktalant, segítséget ajánlva, ún. érzelmi felülírást (sentiment override-ot) generál. Az emberek a múltbeli viselkedés alapján értékelik a tetteinket. Azt a bizalmat adják vissza, ahogy a munkánkat végezzük. Sokan viszont rettegnek attól, hogy szóba álljanak egy hajléktalannal. Először akkor beszélnek vele, amikor probléma merül fel. (Ref.: Szabó Eszter)

Alig több mint két hónappal azután, hogy az OpenAI a világra szabadította minden idők eddigi legfejlettebb chatbotját, a ChatGPT-t, máris bejelentették a szolgáltatás fizetős változatának indulását. A ChatGPT Plus nevű előfizetéses változathoz elsőként az Egyesült Államokban élő felhasználók kérhetnek hozzáférést, és várólista alapján kapják majd sorban a meghívókat. Az OpenAI jelezte, hogy hamarosan az USA-n kívül is bevezetik a fizetős chatbotot.

A díját egyelőre 20 dollárban állapították meg. Ennyi pénzért három dolgot kínál az OpenAI:
- bármikor hozzá lehet férni a ChatGPT-hez (még csúcsidőben is),
- gyorsabban válaszol a bot, és
- a jövőben tervezett új funkciók bevezetésénél is elsőbbséget élveznek majd a fizetős felhasználók.
Az OpenAI a terület első komoly szereplőjeként irányt is mutat az árazással, hiszen ennél drágábban csak bizonyítottan jobb prémium chatbotot lehet majd árulni.

A cég azért továbbra is hangsúlyozza, hogy nem tervezi az ingyenesen elérhető változat megszüntetését, és részben az előfizetők pénze is arra megy majd, hogy "segítse lehetővé tenni, hogy minél több ember ingyen hozzáférhessen".

Érdekesnek ígérkezik az új, a mesterséges intelligenciát használó Bing kereső, mellyel már beszélgetni is lehet majd, és konkrét kéréseink is lehetnek a kereséseknél, ezzel is pontosítva a válaszokat, találatokat.

Január elején derült ki, hogy a Microsoft várhatóan márciusban beépíti a saját, Bing nevű keresőjébe az OpenAI által fejlesztett, mesterséges intelligencián alapuló ChatGPT-t. Időközben a vállalat dollármilliárdokat fektetett a fejlesztőcégbe, és azt is tervezi, hogy az irodai programjaiba is beépíti a chatbot tudását. Hogy a ChatGPT miként fog működni a Bing mögött, arról idáig nem derültek ki érdemi információk, azonban most egy Twitter-felhasználó számára egy rövid ideig elérhetővé vált a kereső új verziójának egy korai tesztváltozata. Mint a Medium nevű portálnak a bejegyzés mögött álló Owen Yin kifejtette, a Microsoft a ChatGPT-vel felturbózott keresőjére csak "az új Bingként" hivatkozik, és az OpenAI által fejlesztett GPT-4, a ChatGPT gyorsabb verziója lesz majd mögötte. Yin képernyőképeket is készített a keresőről, melynek keresőmezője már inkább hasonlít egy chatablakra. Ebben bármit lehet kérdezni (maximum 1000 karakter terjedelemben): megírhatjuk a kérdés kontextusát, konkrét utasításokat, vagy példákat is megadhatunk.

A kérdésünket a mesterséges intelligencia először értelmezi, majd több keresést is végez. Ennek eredményeképp összeállítja nekünk az eredményeket, és egy összegzést is ír. A rendszer a források megjelölésére is figyelmet fordít majd, hogy ellenőrizni lehessen az információkat. Emellett egyes kifejezéseket is kiemel majd, amelyek érdekesek lehetnek.

A múlt héten annak rendje és módja szerint közöltük a referálási szavazás eredményeként a címben szereplő anyagot, Habók Lilla referálásában, kb. 2000 karakter terjedelemben: link . Lillával egyeztetve a feladatot a mesterséges intelligencia is megkapta. Lássuk az eredményt:
- Foglald össze 2000 karakterben: "link
ChatGPT: "A jövőben a könyvtárak átalakulnak digitális közösségi terekké, ahol a könyvek mellett számítástechnikai eszközök, oktatási programok és közösségi programok állnak rendelkezésre. Az online tartalmak elérhetősége miatt a könyvtárak át kell alakítaniuk a közösségi térként való funkciójukat, hogy megőrizzék relevanciájukat. Az új könyvtárak célja, hogy a fizikai és digitális tartalmakat egyaránt elérhetővé tegyék, valamint a közösségi eseményeknek is helyet biztosítsanak. A könyvtárak átalakulásának szükségessége azzal is magyarázható, hogy a könyvtárakat eddig használó emberek igényei megváltoztak, és a jövőben a könyvtáraknak alkalmazkodniuk kell ezekhez az igényekhez."
- Ez kevesebb, mint 2000 karakter.
ChatGPT: "A jövőben a könyvtárak átalakulnak digitális közösségi terekké, amelyek a könyvek mellett számítástechnikai eszközöket, oktatási programokat és közösségi programokat is biztosítanak. A könyvtárak szerepe megváltozik, mivel az online tartalmak elérhetősége miatt át kell alakítaniuk funkciójukat, hogy megőrizzék relevanciájukat. Az új könyvtárak kombinálják a fizikai és digitális tartalmakat, valamint helyet biztosítanak közösségi eseményeknek is. A könyvtárak átalakulása az igények megváltozásának következménye, ezért a könyvtárak alkalmazkodniuk kell ezekhez a változásokhoz, hogy megőrizzék jelentőségüket. A könyvtárak új formájukban segítenek a közösségeknek tanulni, fejlődni és kapcsolatokat építeni egymással. A digitális eszközök lehetővé teszik a könyvtárak számára, hogy nyitottabbak és interaktívabbak legyenek, valamint a könyvtárak által nyújtott szolgáltatások kiterjednebben érhetők el. A könyvtárak jövője a digitális világban és a közösségi szolgáltatásokban rejlik."

Az olvasóink megszavazta hírt két változatban közöltük, Habók Lilla által: link illetve a mesterséges intelligencia által itt: link . Szerkesztők, referálók elgondolkodtunk:

- Mikulás Gábor: Ahhoz képest, hogy gép csinálta 1 perc alatt, majdnem tökéletes nyelvezettel, ingyen; nem rossz. A 2000 karaktert második nekifutásra sem teljesítette és elnézést sem kért érte. Bekezdésenként azonban esélyes, hogy kb. megfelelő anyagot kaphatunk. Lilla, akinek több mint 5 éves tapasztalata van a KIT-nél, illetve rálát a magyar könyvtárügyre, nagyobb eséllyel kerekíti a KIT-olvasók igényei szerint a tartalmat. (A KIT referálói fel vannak hatalmazva arra, hogy a referátum eredeti arányait megváltoztassák a használók feltételezett igényei szerint, tehát a KIT-ben a referátumot speciálisan értelmezzük.) Esélyes, hogy a mesterséges intelligencia rutinmunkája és Lilla rálátása együtt adnak jó tartalmat - kedvező ráfordításban. Az emberi alapú, az eredeti arányok szerinti, "szolgai" referálásnak azonban kevés esélye van a túlélésre. (MG)
- Habók Lilla: Érdekes egyébként az MI referátuma, még ha össze is foglalta a lényeget, de valahogy hiányzik belőle az "élet".
- Szabó Eszter: Szerintem én + a ChatGPT együtt adunk jó tartalmat, mert a gép tökéletesen fordít ugyan, de a terjedelmet ugyanúgy nem tartja, ahogy én sem. A gép sosem fog a könyvtárosok logikájával gondolkodni. A cikkek struktúráját nem fogja átalakítani, pedig néha kell. A hazai(!) könyvtári gyakorlat számára irreleváns dolgokat sem hagyja pl. ki, vagy arra kell programozni, hogy a hazai gyakorlatot figyelembe véve referáljon - ez időbe telik. A MI-referátum stílusa nekem is túl száraz.

Ha Neked mint befogadónak véleményed támad a fentiekről, írd meg!

Nyugi, nem késtél még el: márc. 1. az "Ölelj meg egy könyvtárost" nap. Mivel nincs komoly hagyománya a világnapnak, ezért szabadon gondolkodhatsz, hogyan is ülöd (ha tetszik: öleled :) ) meg. Egyik lehetőség: gondolkodj el, mitől lehet boldog, megelégedett egy könyvtáros, és e pontokhoz kanyaríts valamilyen tevékenységet. A cél lehet, hogy a pillanatnyi ölelésen túl a könyvtárosnak javuljon az életminősége, azaz tevékenysége legyen olyan értékes, hogy az elismerést váltson ki, amely referenciát, majd tartást adhat vissza a könyvtárosnak. Lehetőleg ne csak egy ölelés erejéig, hanem tartósan. Nézzük a tényezőket:

- Külső feltételek, amelyekre nincs hatásunk. Pl.: elismertség a fenntartó és használók részéről. Feltétele: a célcsoport számára nélkülözhetetlen teljesítmény.

- Közösségi feltételek, amelyeket valamennyire alakíthatunk, könyvtárunkban vagy az országos könyvtári közösségben. Pl.: támogatást kérve, s ezzel egyidőben tudásunkat megosztva együttműködünk olyan szakmabeliekkel és szakmán kívüliekkel, akik egyetértenek céljainkkal. Első nekifutásra pl. választhatunk potens szakmai vezetőket. Feltétele: tudjuk, merre és hogyan akarunk indulni.

- Belső feltételek, amelyeket én, vagy a kisebb közösségben mi tudunk változtatni. Pl.: saját igényem arra, hogy jobban teljesítsek, mint tegnap. Feltétele: jobbra törekedve legyen erőm akár mások segítségével is szembenézni és megkérdőjelezni eddigi teljesítményemet.

Talán látszik, hogy a belső feltételek felől lehet csak eredményesen indulni. Az ölelj meg egy könyvtáros kampányban jól tesszük tehát, ha használói szempontból méltó teljesítményre becsüljük magunkat. Ugyanis az ad önmagában is tartást. (MG)

A könyvtár- és információtudományi szakirodalom is dokumentálja, hogy az utóbbi időben nőtt a szakadék a képzőintézmények és a mindennapi gyakorlat között. A hallgatók negatívumként jelölték meg, hogy az egyetemen az elméleti oktatásra fektetnek nagyobb súlyt, és a könyvtárosképzés nincs összhangban az aktuális trendekkel, a munkáltatói elvárásokkal, valamint a feladatok elvégzéséhez szükséges készségekkel.

Ugyanakkor nem érezték úgy, hogy a mesterképzésen folytatott tanulmányaik segítenék őket: kiemelték a tanterem mesterséges határvonalait, a feladatok életszerűtlenségét, a szakmához való kapcsolódás hiányát és az elavult tananyagot. Javaslat született a tanszékek oktatóinak folyamatos továbbképzésére annak érdekében, hogy naprakészek legyenek az állandóan változó szakmai készségek és gyakorlatok tekintetében.

A kutatás szerzői szerint a könyvtáros szakma értékeinek a képzésben történő megfelelőbb hangsúlyozásával újra megerősíthető a könyvtár- és információtudományi képzések értéke is. Az elmélet és a gyakorlat közötti szakadék tovább csökkenthető, ha a képzésbe terepen folytatott projekteket integrálnak, valamint ha a könyvtár- és információtudományi képzőhelyek, a gyakorló szakemberek és a hallgatók között rendszeres párbeszéd alakul ki. Az utóbbi eszköze volt a jelen kutatás is, amely egy átfogó kezdeményezés részeként hozzájárulhat a szerzők egyetemén a könyvtárosképzés megújításához. ("Jegy az előrelépéshez": szakadék a felsőoktatási és közkönyvtári munka, illetve a könyvtár- és információtudományi mesterképzés között; ref.: Szőnyegi Zs.)

A múlt héten szóltunk az amerikai közkönyvtárak Star Library minősítési rendszeréről link . Most újabb könyvtárakat emelünk ki, utalva néhány szolgáltatásukra, területi különbségekre.

2021-ben Ohiónak 26 Star könyvtára volt, 2022-ben három. Kirsten Krumsee állami adatkoordinátor kifejtette, hogy a legtöbb ohiói közkönyvtár egy átlagos hét alapján számítja ki az éves látogatásokat. Ilyen tipikus hét 2020-ban a világjárvány miatt nem volt. A legtöbb Star könyvtár az ország középnyugati részében található. Illinois vezet 43 sztárral, Iowa követi: 22 Star, Nebraska: 17, Missouri: 11. Kalifornia államnak 12 Star könyvtára van, ami egyúttal a legtöbb a keleti országrészben link 14 államban egyetlen sztárkönyvtár sincs. Okai: 1. kevés a nyilvános könyvtár; 2. több a megyei vagy joghatósági alapon szervezett könyvtár (vö.: link és link és/vagy viszonylag alacsony, ill. az országos átlag alatti az egy főre jutó finanszírozás.

Négy állam 2022-ben öt vagy még több Star könyvtárral gyarapodott. 14 államban van egy vagy több állandó csillagos könyvtár. Massachusettsben akad olyan könyvtár, amelyik 15 éve folyamatosan ötcsillagos: Massachusetts's Wellfleet Public Library link . (Benne: Dolgok Könyvtára, vasárnap is nyitva, hírlapajánló a honlapon.) Országszerte hat nyilvános könyvtár háromról öt csillagra váltott: Az oregoni Multnomah Megyei Könyvtár (30 millió dollár felett) link . (Megjegyzés: könyvtári honlapjuk nyelvét oroszra váltva egy blogbejegyzést találtam ukrán gyűjteményéről), a michigani Kent Kerületi Könyvtár (10-29,9 millió dollár) link . (Megjegyzés: van téli olvasóklub, a 2-10 éves gyerekeknek iVOX interaktív gyermekkönyv app, felnőtteknek sok digitális szolgáltatás, köztük az OverDrive Libby). A legkevesebbet költők között van az iowai Maxwell Közkönyvtár (10-49,9 ezer dollár) link

11 könyvtár váltott 4-ről 5 csillagra, pl. a San Francisco Public Library. A két legkevesebb pénzt (10.000 és 49.999 dollár között) költő könyvtár az iowai Garnavillo Public Library link és a Tennessee-beli Tellico Plains Public Library link Facebook-oldaluk: link (Ref.: Szabó Eszter)

Nemcsak egyesével lehet dokumentumokat kölcsönözni, hanem "csomagban" is. Ennek célja lehet, hogy
- több ember, pl. egy osztály, tanulócsoport kapjon dokumentumokat
- oktatási csomag álljon össze - pl. egy pedagógus vagy pedagógiai cél érdekében
- egy ember egymást kiegészítő dokumentumokhoz, eszközökhöz jusson.
Ez egyfajta felülértékesítés, amely növeli a kölcsönzött tételek számát. Illetve részben keresztértékesítés, amikor egy térkép (applikáció) mellé egy hátizsákot vagy iránytűt is kölcsönöz a könyvtár, szinergiával növelve a használói élményt.

Korábbi lapszámunkban írtuk: "Így támogatja Hannover Közkönyvtára az óvodákat" link most az ilyen szolgáltatások lehetséges forrására pillantunk, konkrétan a Schleswig-Holstein Tartományi Könyvtárellátó link Az oldalon kis videofilm mutatja be a kínálatot, alatta pedig fel lehet iratkozni a csomagok könyvtári megrendelésére. A kimásolt képernyőfotókat ld. link

A gyakorlat nem egyedi, német nyelvterületről mutattunk hasonlót már Grazból: "Graz 2. - Hogyan láthatja el a közkönyvtár dokumentumokkal az iskolai könyvtárakat?" link , illetve példát arra is, hogy egy személyre állítottak össze csomagot: "Kölcsönözhető hátizsák -- a fiúk könyvtárba hívásához" link (Összeáll.: MG)

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
9 - elég a mostani állomány
21 - igényekre figyelve, lépésenként bevezetve
22 - marhaság
4 - természetesen.
Szarka Péter megjegyzése a témához: "A kisgépkölcsönzés egy külön szakma, nem kis műszaki háttér (szerviz, karbantartás, alkatrész, tartozék stb.) és szakmai hozzáértés kell hozzá. Ez az egyik meglátásom.
A másik: elhiszem, hogy kevés a használó, kevés az olvasó, de mintha a könyvtárnak kellene helyet, személyzetet adni most már lassan MINDENNEK, csak hogy vonzzunk be még több embert. Mert nyugaton is ez van. És?
Elég nekünk a magunk baja... Legyünk DJP pont, adjunk bérbe helyet irodának kis cégeknek, tanítsunk digitális tudnivalókat, tartsunk mindenféle programokat, lehetőleg nulla pénzből, mert a fenntartónak nincs rá költségvetése, legyünk minden fogyatékkal és egyéb bajjal élőnek a barátja, alakítsunk ki gyereksarkot, "más" sarkot - annyi sarok nincs is - legyünk lehetőleg polihisztorok, és ha marad egy kis időnk és erőnk, akkor csak úgy mellesleg legyünk könyvtárosok. Is.
Szerény lökött véleményem szerint a könyvtár az legyen könyvtár elsősorban, másodsorban és tovább is.
Persze tudom én, hogy a mai világban ez nem könnyű, de még mindig jobb, mint felvállalni más szakmákat - rátolni a könyvtárosra, hogy értsen mindenhez -, hiszen egy étteremben sem akarok hajtóműolajat venni."

Ha a most kapott adatokat összevetjük az 5 évvel ezelőttiekkel - ld. link -, szemmel látható elmozdulást találunk. Bár most is többen vannak ez elutasítók, arányuk jelentősen csökkent az utóbbi 5 évben. Nem kizárt, hogy ennek hatása a külföldi "Libary of things" - dolgok könyvtára - példák hatására történt, melyekről a KIT-ben is több példát hoztunk (pl.: link ). Az elmozdulás azért is kedvező, mert egyre többen látják - könyvtárosok és használók egyaránt -, hogy a könyvtárnak több hagyományos funkciója is - pl. tájékoztatás, dokumentumszolgáltatás - egyre kisebb értékű a társadalomban. Emellett növekszik a komplex szolgáltatások jelentősége, pl. tárgyak kölcsönzése és megélhetéssel kapcsolatos szóbeli + nyomtatott információ együttes kínálata. Vagy: más szolgáltatókkal együtt kínált időtöltés, pl. kávézó és könyvtár, sportolás és könyvtár. Látható, hogy bár ideig-óráig harcolunk ellenük, a könyvtári világtrendek kisebb-nagyobb késéssel Magyarországon is megjelennek. (MG)

A hőmérsékleti viszonyok miatt kényszerült a nem túl örvendetes lépésre az intézmény - látogatási és szolgáltatási korlátozásokra készülhetnek az olvasók, a gyermekkönyvtár és a JAKD-PAKK Pont viszont üzemben marad a jövőben is.

Korlátozottan vehetők igénybe a József Attila Könyvtár szolgáltatásai - a hírről az intézmény hivatalos oldalán jelent meg összegzés. A tájékoztatás szerint január 30-án, hétfőtől kezdődően a hőmérsékleti viszonyok miatt határozatlan ideig nem látogathatók a felnőttkönyvtár terei. Az intézmény szolgáltatásai is csak korlátozottan lesznek elérhetőek - az irodai szolgáltatásokat (fénymásolás, nyomtatás) csak megrendelésre tudják teljesíteni, a megrendelések későbbi időpontban, értesítés után vehetők át.
A szabadpolcos tér nem érhető el a felnőttkönyvtárban, a földszinti részben továbbra is működik a JAKD-PAKK Pont, ahol az előre leadott igényeik alapján térítésmentesen összekészítik a kölcsönözni kívánt könyveket, amelyek nyitvatartási időben átvehetők. Szintén lehetőség lesz könyvek, újságok, filmek válogatására, kölcsönzésére, emellett folyamatosan látogatható a Gyermekkönyvtár.

Új finanszírozási rendszert dolgoz ki a kulturális és innovációs tárca, a forrásokhoz pedig követelmények társulnak majd. Az üzleti világból érkezett miniszter azt mondja: vége a lobbizásnak, az elmúlt évtizedek nyerteseinek részt kell vállalniuk a kulturális élet fenntartásában.
... Most ott tartunk, hogy döntést kell hoznunk, földrajzilag miként akarjuk elosztani a forrásokat. Nyilván figyelembe kell vennünk, hogyan viszonyul egymáshoz a főváros és a vidék turizmusból származó bevétele. Ez befolyásolja a kulturális költéseket is, de hiszek abban, hogy van élet a metropoliszok pörgő életén túl is. Miért ne szomjazhatná egy lassabb, akár bukolikus életet kedvelő ember is a kultúrát? Magyarország minden területén elérhető távolságon belül kell gazdag kulturális kínálatot biztosítanunk. Ezért vannak vármegyei könyvtáraink, színházaink, múzeumaink. Vannak nagy lobbierővel rendelkező művészeti ágak és a nyilvánosság számára kevésbé látható, mégis értékes alkotók. Az államnak az a feladata, hogy a tehetséges, értéket teremtő művészeket támogassa.

Virtuális térbe, a jövő lehetséges oktatási formájába, a szórakoztató tanulási folyamatokba kapnak bepillantást azok, akik élnek a lehetőséggel és kipróbálják azokat a VR-szemüvegeket, amelyeket a barcsi könyvtár link két hétre kapott kölcsön. Nem először nyílik ilyesmire lehetőség, ám ezúttal a világ több mint kétezer helyszínére látogathatnak el az érdeklődők. Az első alkalommal a KSZC Dráva Völgye Technikum és Gimnázium diákjainak egy csoportja tesztelte a szemüveget.

A Digital Object Identifier (DOI) a különböző tartalmak (ún. objektumok) azonosítását és elérhetőségét biztosító, permanens digitális egyedi azonosító. Fontos jellemzője elődeihez képest, hogy segítségével akkor is megtalálható az online tartalom teljes szövege, ha annak URL-je megváltozott. A DOI rendszerét az International DOI Foundation (IDF) működteti. 2019-ben ünnepelte jubileumát két intézmény, amely szorosan kapcsolódik a DOI-hoz: húszéves lett a Crossref és tízéves a DataCite (ezek globális regisztrációs ügynökségek).

A DOI működtetői elismerik az egyéb azonosítók (ARK, PURL, URN, URI) létét. A DOI viszonylag új fejlemény az azonosítók között, a kiadói szféra kezdeményezte létrehozását. Általános keretrendszernek tervezték meg, amely lehetővé teszi a tartalom azonosítását a digitális hálózatokon, tekintetbe véve a fejlődési tendenciákat (digitális konvergencia, multimédia).

Főbb jellemzői: meghatározott szintaxissal rendelkezik, feloldható, adatmodell és adatszótár kapcsolódik hozzá, van infrastruktúrája (intézményrendszere, eljárásmódjai, irányítása), továbbá szemantikai tekintetben interoperábilis. A DOI rendszere integrálja más azonosítórendszerek funkcióit, de jóval több, mint azok kombinációja. A DOI azonosító feloldása után különböző típusú adatokhoz lehet hozzájutni: URL, e-mail-cím, más azonosítók és leíró metaadatok. A DOI-val kapcsolatos tudnivalókat az ISO 26324:2012 szabvány rögzíti. Az ISBN vagy ISSN is integrálható a DOI azonosítóba, például az ISBN-A szolgáltatás keretében.

A DOI-t egyre növekvő mértékben bármilyen objektum azonosítására lehet használni. Az azonosítandó digitális rekord lehet adathalmaz, szöveges fájl, multimédiás mű, 3D-s objektum, weboldal vagy bármilyen kutatási eredmény, de a DOI vonatkozhat akár digitális rekordok gyűjteményére is. (A Digital Object Identifier (DOI) és a DOI-szolgáltatások: áttekintés; ref.: Hegyközi I.)

"Amikor kívülállók megoldanak valamit, amin a NASA harminc éve dolgozik hiába, még ma is meglepődök." - mondja Alph Bingham szerves kémikus kutató. A NASA ugyanis az InnoCentive megoldás-bróker szolgáltató oldalára feltett kérdéssel és a fél éven belül kapott válasz révén jött rá, hogyan lehet előrejelezni a napkitöréseket. A megoldás megszületését gátolja az ún. Einstellung-hatás, amely a problémamegoldás közben előre tolja az ismerős megoldásokat.

Bingham 2001-ben huszonegy problémát gyűjtött össze, és tett közzé a weben engedéllyel, amelyben az Eli Lilly vegyipari konszern tudósai elakadtak. Az érintett tudósok ezt eleinte ellenezték, mondván: ha a legmagasabban képzett és jól felszerelt laborban dolgozó szakemberek is elakadtak, hogyan tudna segíteni bárki más?! De aztán sikerült megegyezni velük. És fél éven belül jöttek is a válaszok. Ismeretlen emberek olyan anyagokat állítottak elő, amelyek az Eli Lilly vegyészeit is megdöbbentették. Binghamnek igaza lett a külső forrás bevonásával: "Eredeti hipotézisünk tehát beigazolódott, de még így is meglepett, mennyi tudás van különféle diplomák alá eltemetve. Nem számítottam rá, hogy még ügyvédektől is kapunk válaszokat." Az egyik molekulaszintézis ugyanis egy jogásztól származott, aki kémiai szabadalmakkal foglakozott.
Az InnoCentive vállalkozás link bármely tevékenységgel foglalkozó szervezeteknek segít, meghirdetve felületükön a kihívásokat, jutalmat ajánlva a megoldóknak. Trükkjük: úgy kell megfogalmazni a problémát, hogy a megoldók változatos csoportját vonzza. Minél érdekesebb a kihívás a tudósok, fogorvosok, jogászok, mérnökök és mások számára, annál nagyobb eséllyel találnak rá megoldást. A "kívülről befelé gondolkodást" alkalmazzák: egy probléma megoldásának forrása ugyanis nagyon gyakran messze kívül esik az adott szakterülettől.

A chatalapú mesterséges intelligencia mellett az MI-vel támogatott képgenerálás is fejlődő és virágzó terület. A digitális világ iránt nyitottabb művészek is elkezdtek kísérletezni, hogyan hozhatnak létre az MI alapú képgenerátorokkal közös műalkotásokat, pl. DALL-E (kiemelt alkotások: link ) és Midjourney (kiemelt alkotások: link ) segítségével. Ráadásul ezekkel a programokkal a rajzolásban kevésbé tehetséges művészek is kiemelkedőt alkothatnak, mivel itt inkább kulcsszavak és parancsok begépelésére van szükség (és persze stílusérzékre).

Az MI és a művészek együttműködése olyannyira bevált, hogy néhányan már pénzért árulják a humán-MI hibrid műveket. Így tesz például az Etsy-n a CallaAndAI felhasználónevű alkotó, aki már több mint mint 300 képet töltött fel különböző ismert irodalmi és filmes világokból táplálkozva, mint például Tolkien vagy C. S. Lewis művei, a Marvel-hősök világa és Sherlock története. A képek közt Tolkien-stílusú és steampunk könyvtárak is megtalálhatók, amelyek különösen szépen sikerültek. A művész képei itt megtekinthetők: link
Az alkotások nyomatai 30 x 30 cm-es méretben megvásárolhatók 19,5 ezer forintért. Érdekességük, hogy a képek jobb alsó sarkában a művész szignója is megtalálható. Vélhetően, csak a hibrid alkotás humán tagjáé. (Ref.: Habók Lilla)

Hosszútávú együttműködési megállapodást kötött az EME és az ELTE vezetésével működő Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium (DH-LAB). A DH-LAB Danube-AI alprojektjének keretén belüli megállapodást Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora és Bitay Enikő professzor asszony, az EME elnöke, valamint Palkó Gábor, a DH-LAB projektvezetője és Bogdándi Zsolt, az EME főtitkára írta alá 2023. január 31-én.

A DH-LAB és az EME a kétirányú tudásáramlás és a nemzetközi kutatási hálózatok erősítése jegyében kötött együttműködési megállapodást. Ennek keretében az EME írásos állománya és az Erdélyi Digitális Adattár bekerül a DH-LAB szövegkorpuszába, hozzájárulva ezzel a magyar nyelvre optimalizált szövegfeldolgozó algoritmusok fejlesztéséhez.

A laboratórium cserébe pilot-projektek indításával, mentorálással segít az EME gyűjteményeinek digitalizálásában és publikálásában, illetve szükség esetén saját eszközeit (metakereső, OCR program) is biztosítja az EME repozitóriumának fejlesztéséhez. A DH-LAB továbbá közbenjár az EME digitalizált állományának az Europeana portálra való aggregálásában és a válogatott kéziratos állományokat felismerteti a saját fejlesztésű kézírásfelismerő (HTR) programjával.
Az ELTE sajtóközleménye: link

2022-ben leginkább önismereti könyveket, krimit, romantikus műveket, szépirodalmi alkotásokat és gyerekkönyveket olvastunk. A legnagyobb változás a pszichológiai tematikájú művek előretörése.
Nem kevesebb mint tizenhat önismereti alkotás található 2022 ötven legsikeresebb alkotása között. A második legnépszerűbb kategória a szórakoztató irodalom kilenc művel, a harmadik helyen pedig a szépirodalom áll, hét ilyen alkotás található a legkeresettebbek között. Emellett még sokan keresték, olvasták a gyerekkönyveket, az életmóddal és gyermekneveléssel kapcsolatos írásokat, ismeretterjesztő köteteket.

A különböző célkutatások és elektronikus közönségmérések eredményei szerint egy átlagfogyasztó naponta:
- 295 percet tévézik,
- 204 percet internetezik,
- 152 percet rádiózik, és
- 17 percet olvas nyomtatott sajtót.
A kutatás arra volt kíváncsi, hogy milyen kiadások mellett, milyen típusú médiatermékekért fizet a lakosság. Részleges adatok eddig is rendelkezésre álltak az NMHH és a KSH adatbázisaiban, de ezt a területet célzó rendszeres kutatás eddig nem készült.
A háztartások 40 százaléka streamel pénzért. A médiafogyasztás napi tíz órát is kitehet.