Miért ne tartson a könyvtár nyári egyetemet, lappangó tudásokat kihasználva? (Brooklyn) link cikkünk tartalmának értékelése...

A könyvtár által indított Open Air University innovációs jelentősége:
1. Közösség felemelése
- platform tág közösség számára (az értéket nem a könyvtár, hanem a használók nyújtják)
- olyan tudásokat (és kapcsolódó presztízst) von be a közösségbe, amelyek a társadalom szabályozó erői között egyébként elsikkadnak
- olyan emberek identitását erősíti meg, akikben komoly tudás gyűlt össze
- alacsony küszöbű intellektuális szolgáltatást kínál bárki érdeklődő számára
- erősíti a társadalmi kohéziót, a befogadó attitűdöt.

2. Könyvtári imázs kiterjesztése
- a könyvtár kilép saját falai közül
- szokatlan típusú publicitást a könyvtár számára, kiterjesztve a könyvtári imázst, ismételt impulzusokkal (immár 6. éve)
- jógyakorlat-mintát kínál más könyvtárak innovátorai számára.

Ezek rombolják az innovációt a magyar könyvtárakban link c. anyagunkat követően izgalmas diskurzus bontakozott ki a Könyvtárosok Facebook-csoportban. A megjelent kommentek közül Szeifert Dezsőét közöljük kiragadva, rövidítve.

Elégedettségből - szerintem - még az életben nem született innováció. Az innováció ugyanis entrópianövelő. A nyugalmi állapot kedvelői pedig a jelen egyensúlyi állapotot kellően erős ráható erő (motívum) nélkül nem fogja feladni. Sőt, egyre erősebben fenn akarja tartani, de leginkább visszaállítani, ha mégis borul. (...)
A messiásvárás (valaki csináljon végre valamit) meg az állandó megélhetési mantra egy kicsit uncsi. Ha tényleg nem fizetik meg, és a munkakör sem szimpi, akkor mi a fenét keres ott bárki? Ennyi "csak" küldetéstudattal rendelkező lenne itt is? Akkor miért olyan a szolgáltatás, ami miatt ilyen a közvélekedés, és miért olyan a munka díjazása, amennyire a köz "beárazta"? Miért ne lehetne önszorgalmú újítás / újulás (akár innováció) vagy "hatékonyítás"? Most ehelyett csak működés fenntartás van igazából. (...)

Nem ez lehet, hogy rettegünk a változástól? Kicsi is, savanyú is, de a miénk. Akkor inkább az ismert "rossz". A napi ismert rutin megnyugvást ad (automatizmusok) és a panasz összeköt. Meg a "tehetetlenség" és a "meg nem értettség" elismerése, ami közös részvétben nyilvánul meg. Valahova tartozás. Az jó, megnyugtató. Az ebből kilépés "költsége" (érzelmi, néha anyaginak tűnő) lényegesen magasabb, mint az alapvető létfenntartás (a legalsó Maslow-grádics) mostani bizonytalanságából eredő "költség". Tehát marad minden a régiben, csak ez is nehogy felboruljon. Istenigazából - szerintem - emiatt kerüljük az innovációt. (...) - Ördögi kör, és teljesen ellentmond annak a kommentnek (és a mantráknak), amire regálok. (...) És persze ilyenkor derül ki, hogy a vezetésnek miről is kellene szólnia többek között. Mert nem mindenkinek kell, hogy a felhők karcolása a feladata legyen.

A kérdésre kapott nem reprezentatív válaszok:
11 - a gyenge szakmaiság (33%)
7 - a reményvesztettség (21%)
15 - az elégtelen finanszírozás (45%)
0 - megírom: kit@gmconsulting.hu (0%)
Ha a mostani adatokat összevetjük a 10, illetve 4 évvel azelőtt kapottakkal, akkor a következő diagramot kapjuk: link . Eszerint
- egyre nagyobb veszély a gyenge szakmaiság
- növekszik a szakmabeliek reményvesztettsége is
- kevesebben látják veszélynek (praktikusan: megszokták) az szektor alulfinanszírozottságát.
Ugyanez a fenntartó szemszögéből nézve: jól látható szakmai teljesítmény nélkül aligha esélyes, hogy a finanszírozás deficitjének csökkentése jutna eszébe. (MG)

Nehéz nem észrevenni, hogy az IFLA egyre erőteljesebben kommunikálja a szabadságjogok, a sajtó- és véleményszabadság, a befogadás klasszikus és felettébb aktuális témáit. Mindezek saját vagy mások tartalmai, és ajánlva teszi közzé a kommunikációs csatornáin (honlap, Twitter stb.)
Néhány példa az utóbbi két hétből:

- Latin-Amerika megerősíti az újságírók biztonságával és a szólásszabadsággal kapcsolatos, több érdekelt felet érintő stratégiákat link
- Engedje el a "Salt Bae" szatíravideó mögött álló aktivista elleni koholt vádakat link
- Az információhoz való hozzáférés és a szólásszabadság tanácsadó bizottsága link
- Digitális frontvonalak: A választások alatti káros tartalmak elemzése link .

Felmerülhet a kérdés, hogy az egyes nemzeti szervezetek hogyan gondolkodnak a témában, mennyiben közvetítik a könyvtáros szervezetek nemzetközi szinten megfogalmazott, a könyvtárak küldetését érintő gondolatait. (MG)

Korábban szóltunk a Német Könyvtári Szövetség (dbv) projektéról link , mely 2020 és 2023 között nyújtott gyorssegélyt vidéki kisebb könyvtárak számára. A projekthonlapon sorakoznak a projektbeszámolók: link . Egyik beszámoló az 5000 fős feketeerdei Heimsheim kisváros könyvtáráról szól. Az egyesületi videócsatornán látható 4 perces, pörgő filmecske link beszámol a könyvtár fenntarthatósági tevékenységeiről. Így a
- dolgok könyvtáráról (ritkábban használt eszközök kölcsönzése)
- repair café (havonta egyszer megszervezett szerelőműhely)
- foglalkozások (pl. rovarhotel-építés)
- tárgycsere-lehetőség (használt, de használható tárgyak csereberéjének lehetősége)
A szolgáltatásokat a szomszéd település lakói is igénybe veszik, illetve olyanok, akik addig nem néztek a könyvtár felé. A könyvtárvezető elmondja: jó látnia, ha az embereket meglepi, hogy a könyvtárban például távcsövet is lehet kölcsönözni. És persze felülértékesítéssel más szolgáltatások igénybevételére is rá tudják venni a használókat. Az emberek rájönnek közben, hogy a könyvtárban nem csak poros könyvek vannak.

A Német Könyvtári Szövetség "A helyszínen mindenkinek" gyorssegély-programmal országszerte modern könyvtári koncepciókat finanszírozott a legfeljebb 20 000 lakosú településeken 2020 és 2023 között. A cél az volt, hogy vidéken is megerősítsék a könyvtárakat, mint "harmadik helyeket", és ezzel hozzájáruljanak az egyenlő életkörülményekhez. A "Helyben mindenkinek" a Német Könyvtári Szövetség (dbv) projektje a Kultúra a vidéki területeken program részeként, amelyet a Kulturális és Média Szövetségi Kormánybiztos (BKM) működtet. A pénzeszközök a Szövetségi Élelmiszer- és Mezőgazdasági Minisztérium "Vidékfejlesztés" (BULE) szövetségi programjából származnak.

A sharing economy, magyarul közösségi gazdaság olyan gazdasági és szociális rendszer, amely az árukhoz, a szolgáltatásokhoz, az adatokhoz és a tudáshoz közösségi hozzáférést tesz lehetővé, a felhasználók akkor jutahatnak hozzá a forrásokhoz, amikor épp szükségük van rá, anélkül, hogy meg kéne vásárolniuk - olvashatjuk itt: link - A jelenségnek ráadásul konjunktúrája van. Akkor tehát egyre jobban divatba jön a témában elvileg több évszázados tapasztalattal bíró könyvtár?! - Hát, egyelőre nem úgy fest, mintha ki tudná használni hatalmas örökségét a téren. Mit sem ér a hagyományőrzés - újragondolás és stratégia nélkül. Ráadásul a közösségi gazdaság a méltán divatos fenntarthatóság és zöld szemlélet része! De ha tanulmányozzuk a jelenséget, még talán felszállhatunk a vonatra - vagy kereshetünk kapcsolatot a népszerű könyvmegosztó szolgáltatásokkal. (MG) A HVG áttekinti a profi és civil üzleti modelleket:

Néhány hónap alatt 75 milliós fogyasztói táborával a magyar piacra is berobbant egy litván online platform a használt ruhák adásvételére. A jelenség nem független a gazdasági válságtól, de azt is jelzi, hogy változóban van az emberek viszonya a tulajdonhoz, és egyre többen vevők a közösségi élményre. - Középkorú apukák állnak a csomagautomatáknál és adják fel vagy veszik át lányuk aktuális csereberéjének tárgyát, egy-két használt ruhát. A FoxPostnak nagyon bejött a szerződése a Vinteddel, amelyet 2008-ban alapított két litván fiatal, mert egy költözés miatt meggyűlt a bajuk a sok felesleges ruhával. A megoldás először csak egy barátoknak szánt webes alkalmazás lett, ma viszont a vállalatuk már a fejlett világ 17 országában működik, értéke 4,5 milliárd dollár felett jár, és egyáltalán nem okoz gondot számukra, hogy kockázatitőke-befektetőket találjanak. A FoxPost tulajdonosa, Bendzsel Ádám maga sem akarta elhinni a Vinted által beígért számokat, de az új piaci szereplő az év első negyedében jelentősen hozzájárult, hogy megduplázódjon a magánemberek közötti forgalom a csomagküldő szolgálatnál. A 18+-os korosztály is felfedezte ugyanis a "postát", és a fiatalok néhány heti hordás után egymás között adják-veszik akár a drágább, márkás ruhákat is. Ez az üzleti modell a körkörös és a megosztáson alapuló gazdaság határmezsgyéje, amely jellemzően környezetkímélő, valamilyen digitális csatornán zajlik, mozgatórugója a közösségi élmény és a bizalom - és amelynek a lefölözésére boldogan csapnak le a hagyományos gazdaság szereplői. (HVG)

A könyvtárhasználók többsége, illetve a könyvtári alkalmazottak túlnyomó része szintén nő. Ezért is érdekes a női szempontokra érzékenyíteni, a könyvtárosok körén belül (vö.: teljes ember koncepció link ), illetve a használók irányában. A Könyvtárostanárok Egyesülete (KTE) árt. 26-i szakmai napjának egyik programpontja a Nők jogai műhely volt. (MG)

A KTE szerint az iskolai könyvtár lehetősége, hogy az irodalom, a történelem és a tudománytörténet a tananyagból nagyrészt még ma is hiányzó, jelentős nőalakjait közelebb hozza a diákokhoz.
A Veres Pálné Gimnázium gazdag könyvtára a nőtörténet kutatói számára is egy aranybánya, mivel gondosan őrzi az iskolatörténeti dokumentumokat is: az alapító, az ott tanító tanárok és az oda járt egykori diákok műveit. Az alapító, Veres Pálné tevékenységét egyben a szervezett magyar nőmozgalom kiindulópontjának is tekintjük.

A műhelyt kísérő nőtörténeti kiállításon (melyet a Nőkért Egyesület link állított össze) a résztvevők Antoni Rita segítségével megismerhették mindazokat, akik a magyar nők oktatáshoz és otthonon kívüli munkához való jogaiért, valamint állampolgári és politikai egyenlőségéért küzdöttek. Továbbá az értelmiségi hivatások első magyar női képviselőit, köztük az első könyvtárosnőket: Czeke Marianne-t, aki élete egy szakaszában Veres Pálné iskolájában tanított, valamint Fischhof Ágotát, aki Szegeden Móra Ferenc mellett dolgozott. (A fotókat ld.: link )

A résztvevők - Cserlakiné Hagymássy Krisztina (könyvtárostanár, Veres Pálné Gimnázium, Bp.) segítségével - ötleteket kaptak ahhoz, hogy milyen nőtörténeti témájú, illetve a nemek egyenlőségével kapcsolatos olvasmányokat ajánlhatnak az általános és középiskolás korosztálynak, illetve milyen játékos feladatokon keresztül dolgozhatják fel a nőtörténet egyes mozzanatait.

A PIRLS-eredményekben van néhány további érdekes háttérelemzés is, kiderült például, hogy a magyar gyerekek kevésbé szeretnek olvasni, mint az átlag, a lányok majdnem negyede (23 százalék), a fiúk harmada (33 százalék) az olvasni kifejezetten nem szeretők csoportjába tartozik. A 2016-os PIRLS-méréshez képest ez romló tendencia. Nem meglepő természetesen, hogy szignifikáns kapcsolat van az olvasás szeretete és az átlagteljesítmény között.

Mint ahogy az olvasással kapcsolatos magabiztosság is erős összefüggést mutat a teljesítménnyel. Az olvasási szokásokkal foglalkozó hazai és nemzetközi kutatási eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a fiúk kevésbé magabiztosak az olvasásban, mint a lányok, és gyakran meg is vannak arról győződve, hogy olvasási képességük elmarad a lányokétól, ez ahogy idősödnek, egyre inkább kimutatható.

Magyarországon a nemzetközi átlaghoz hasonlóan oszlanak meg ezek az adatok: a lányok 46 százaléka nagyon magabiztos, 35 százaléka valamennyire magabiztos, ha a szövegértésről van szó, a fiúknál ezek az értékek: 39, 34 és 27. A nagyon magabiztos lány tanulók 100 ponttal, a nagyon magabiztos fiú tanulók 93 ponttal magasabb eredményt értek el átlagosan, mint az ezen a téren bizonytalan társaik.

- Felmerül a kérdés, hogy ha egyre több a minősített könyvtár Magyarországon, akkor a könyvtárak által ellátandó, teljesítményével a jövőt előrejelző célcsoportban csökken a könyvtár egyik alapvető feladatának eredményessége, akkor mit mér ténylegesen a hazai minőségirányítási rendszer? Milyen a könyvtári minőségirányítási rendszer minősége? Ilyen helyzetben nagyban növelni lehetne a rendszer minőségét annak felülvizsgálatával, reformjával. (MG)

(Egy éve írtuk) Az Eurostat friss adatai szerint 2021-ben 32,9 százalék volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25-34 éves kor közötti magyar lakosságban. Ez jócskán elmarad az Európai Unió 27 tagállamának átlagértékétől (41,2 százalék), és még inkább a 2030-ra kitűzött EU-s céltól, amit 45 százalékban állapítottak meg, és amit a tagállamok közel fele már teljesített is.

Magyarország mögött csak Olaszország (28,3%) és Románia (23,3%) van a rangsorban, pedig 2010-ben, amikor 30,7 százalék volt a diplomás magyar fiatalok aránya, még nyolc országot utasítottunk magunk mögé - azóta viszont Csehország, Horvátország, Szlovákia, Málta, Ausztria és Portugália is lehagyott minket. Ha a nemek közötti bontást nézzük, a különbség szemmel látható, bár az összkép nem sokat változik.

A férfiak mezőnyében ugyanúgy csak Olaszországot és Romániát előzi Magyarország, 27 százalékos eredménnyel, a 35,7 százalékos EU-s átlaghoz képest. Sokkal magasabb viszont a fiatal diplomás nők aránya, akik a 39,2 százalékukkal már nemcsak a fenti két országot, de Németországot is maguk mögé utasítják, de az uniós átlag (46,8%) még így is messze van.
Az elmúlt két évben ráadásul több százezren kaphattak diplomát könnyített feltételekkel, ugyanis 2020-ban és 2021-ben elengedték a nyelvvizsga követelményét - ennek hatása a statisztikákon egyelőre nem igazán látszik.

Egy a mesterséges intelligencia veszélyeiről szóló nyílt levél link felszólít minden MI-labort a GPT-4-nél erősebb MI-rendszerek fejlesztésének legalább hat hónapos szüneteltetésére. A Knowledge Management- és mesterségesintelligencia-szakértő Rebecka Isaksson szerint viszont tovább kell kutatnunk a MI lehetőségeit, ugyanis kellenek a közös értékek és iránymutatások, de nem a szüneteltetés a legjobb megoldás, mert az MI már itt van, és itt is marad.

A világjárvány utáni egyik kihívás az újfajta hibrid munkamodellre való átállás kérdése, mivel a termelékenység ugyan nőtt, de ha ez a munkavállalók igényeinek figyelembevétele nélkül történik, akkor nagy az esélye a kiégésnek és az elvándorlásnak. A vezetők 85%-a kevésbé bízik munkatársaiban, ha azok hibrid módon dolgoznak. Ugyanakkor Isaksson által látott legsikeresebb szervezetek nem szabják meg, hogy az alkalmazottak hány napot és mikor dolgozzanak otthonról.

A tudásmenedzsment (KM) a hallgatólagos és a explicit tudásra is fókuszál, és az MI remek eszköz ehhez: segít kódolni és megtalálni a szanaszét található, nem strukturált szervezeti információt. A KM és az MI kombinált használata nyilvánvalóvá teszi a hallgatólagos tudás és a bizalom értékét. A fenntartható, inkluzív munkavállalói élményhez bizonyos munkamódszereket, modern technológiát kell elfogadnunk, pl. intelligens tárgyalók, közös együttműködési eszközök stb.
Az MI képessé tesz arra, hogy a sokkal nagyobb mennyiségű információval és adattal jobb döntéseket hozzunk. A Microsofttól való távozása óta Rebecka az AI Lab Sweden AB link munkatársa lett, amelyet volt Microsoft-osok alapítottak. Az MI-vel nagy lehetőség rejlik a munka átcsoportosításában az adminisztratív feladatokról az üzleti értéknövelésre. A cégnél változtatni próbálnak a döntéshozók oktatásán nem csak technológiai apostolként, hanem jogi és etikai szempontból is.

Isaksson az MI-vel próbálta megérteni és ösztönözni a munkavállalók keresési hatékonyságát a munkahelyen. Bár átlagos keresési kifejezés 1,6 szóról 1,4 szóra csökkent, az MI által természetes kérdéseket írhatunk be a keresőmotorokba, és sokkal gyorsabban kapunk választ. A Microsoft 365 már azelőtt választ tud adni a kérdésekre, mielőtt még eszünkbe jutna feltenni őket. Felszínre kerülnek olyan információk, amelyek "segítenek megválaszolni olyan kérdéseket, amelyekről nem is tudtuk, hogy feltehetjük őket" (vö.: hallgatólagos ill. explicit tudás).

Humánus vezetés: az MI összekapcsolja a munkavállalókat, a vezetéssel és a szervezetre vagy a szervezet ügyfeleire vonatkozó elképzeléseikkel, továbbá a vezetőktől elvárja, hogy nyílt párbeszédet folytassanak, elősegítsék az átláthatóságot és reagáljanak, mert így maradhatnak hitelesek és a csapataik iránt elkötelezettek. (Ref.: Szabó Eszter)

Klubhelyiség, társasjátékok, könyvek, eldugott sarkok, nagy közösségi terek, de még podcast stúdió és közösségi iroda is van az Eötvös Károly Megyei Könyvtár felújított épületszárnyában, amit stílszerűen csak Zugnak neveztek el megálmodói. Ez a fejlesztés is az Európa Kulturális Főváros programnak köszönhető, a legfontosabb eredménye pedig, hogy végre elkészült egy olyan hely a városban, ami teljes egészében a fiataloknak szól és a jövőben ők alakíthatják saját igényeik szerint azt, hogy mi történik a falak mögött. Szerda délután fiatalos stílusú, ünnepélyes átadót rendeztek.

Hogy aztán pontosan hosszú távon mi fog történni itt és milyen programok kapcsolódnak majd a Zughoz, azt a könyvtárigazgató nyitva hagyta, pontosabban rábízta a megnyitón is jelenlévő tizenéves korosztályra.

Annyi biztos, hogy a következő fél évben egy többalkalmas anime worshopot szerveznek, ahol a műfaj jeles képviselői mutatják be ennek történetét és az anime-készítés kulisszáit. De ősztől képregényekkel is foglalkoznak majd hasonló megközelítéssel, valamint a hip-hop zenei stílus kedvelőit is várják, amikor ugyancsak a műfaj elismert alakjai vezetik be az érdeklődőket a dalszövegírás rejtelmeibe.

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) által 2021 őszén kiadott "Eritis mihi testes". Az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hangfelvételei című kétnyelvű tanulmánykötet rangos nemzetközi díjat nyert, amelynek átadóját 2023. május 20-án tartották az Egyesült Államokban, Pittsburghben, ahol a kötet szerkesztője, Szabó Ferenc János képviselte a könyv alkotóit.

A kutató a díj átvételekor hangsúlyozta, hogy a nemzeti könyvtár archívhangfelvétel-gyűjteménye nemcsak magyar, de nemzetközi érdeklődésre is méltán tarthat számot. Az elismerés a magyar zeneikönyvtáros- és zenetudósszakmának egyaránt komoly nemzetközi elismerés, a magyar hangfelvétel-történeti kutatások területén pedig egyedülálló siker.

Az Association for Recorded Sound Collections (ARSC) a hangtári és audiovizuális felvételek történetével foglalkozó szakemberek nemzetközi szervezete, amelynek taghálózata az egész világra kiterjed. Az ARSC minden évben több kategóriában díjazza a legkiemelkedőbb teljesítményeket. Az OSZK kötete a Best Historical Research on General Recording Topics kategóriában nyerte el a Best Discography díjat.

Az 1938. május 25. és 29. között Budapesten megrendezett 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nemcsak a 20. század magyar történelmében, kultúrtörténetében, de a magyar hangfelvétel-történetben is kiemelkedő eseménynek bizonyult. Az ennek emléket állító kiadvány bepillantást nyújt az egyházzenei hangfelvételek története mellett a korabeli kiadók, lemezcégek működésébe is, ami művelődéstörténeti szempontból is igazi kuriózum.

Fagyasztásos módszerrel tervezik megmenteni a Emilia-Romagna régióbeli Forli városi könyvtárának azon könyveit, amelyek a múlt heti észak-olaszországi áradások áldozatául estek.

A múlt heti áradások, melyek legalább tizenöt ember halálát okozták, Forli település 550 éves könyvtárának sem kíméltek meg: a beáramló víz egyebek mellett értékes kéziratokat és antik köteteket áztatott el. Megmentésükre sietett az egyébként mélyfagyasztott élelmiszerekkel foglalkozó Orogel nevű cég, melyet a városi könyvtár vezetői kértek fel a könyvek lefagyasztására, hogy aztán kiolvasztással és megszárítással megmenthessék az értékes köteteket.

A frissen leszedett gyümölcsöt és zöldséget -25 Celsius-fokon szoktunk lefagyasztani, de nem hittük volna, hogy ez a gyors eljárás egyszer az irodalmunk számára is hasznos lehet - nyilatkozta Bruno Piraccini, az Orogel igazgatója. Mint elmondta, egyelőre nem tudják, pontosan hány kötetet kell kezelésbe venniük, a tervek szerint egyelőre két fagyasztócellát terveznek e célra felhasználni, melyek két éves időtartamra állnak majd rendelkezésre.

A múlt héten lezúduló ár következtében a könyvek mellett a bolognai Villa Spada kertjét és a város középkori múzeumát is károk érték, de a Santa Maria del Monte-i bencés kolostorban is összeomlottak épületrészek, a kapucinus rend bagnacavallói múzeumában pedig hat freskó károsodott meg.

Nem újdonság, sőt, kissé elavult, de azért érdemes példát nézni egy online forrásokat ismertető hírlevelére.
- A célcsoport: idősebb egyetemi polgárok, akik a fiatalabbakhoz képest aktívabban tájékozódnak emailben küldött forrásokból.
- Formája technikailag: pdf, melyben működnek azért a linkek.
- Címe: Válogatás a 2023. áprilisi (online) beszerzésekből.

Mint írják: A Leuveni Katolikus Egyetem Könyvtár link hallgatói és munkatársai a "Távoli hozzáférés" eszközzel otthonról mindig hozzáférhet minden elektronikus forrásunkhoz: e-könyvekhez, online folyóiratokhoz, adatbázisokhoz stb. Lásd: Távoli hozzáférési eljárás. Ha megfelelően csatlakozik a távoli hozzáféréshez, a "proxy" szó megjelenik a katalógus URL-jében, majd az e-könyv URL-jében a kiadó webhelyén.
A hírlevelet havonta küldik ki. A fejléc képét ld.: link . (MG)

A dolgozók kedvelik és elvárják a rugalmas munkarendet, a munkáltatók pedig szívesen kecsegtetnek vele, de a gyakorlatban sokan még mindig nem alkalmazzák.
Az utóbbi években afféle varázsszóvá vált a rugalmasság hangoztatása: a munkáltatók rugalmas munkaidővel, rugalmas beosztással, rugalmas hozzáállással igyekeznek megnyerni maguknak a potenciális munkavállalókat. Különösen igaz ez azokra a cégekre, amelyek a fiatalok, a Z generáció tagjai közül szeretnének munkatársakat toborozni - mondja Tóth-Nagy Péter, a Follow The Yellow (FTY) employer branding (munkáltatói márkaépítő) ügynökség alapítója.

A munkavállalók egyértelműen pozitívan értékelik a távoli és a hibrid foglalkoztatást, a helyzet azonban már nem ennyire egyértelmű a munkáltatói oldalon, legalábbis a gyakorlatban. Még mindig sok a rugalmatlan cég, akad, amelyik 100 százalékban személyes jelenlétet vár el, vagy legalábbis a vezetők nagyon ódzkodnak, ha a munkavállaló távolról szeretne dolgozni. Az irodai munkakörökben nagyjából a cégek fele engedi a rugalmas beosztást, ennek elterjedését leginkább a főnökök idegenkedése gátolja. Ami azzal magyarázható, hogy nem szívesen engedik ki a dolgozókat a közvetlen és személyes felügyelet alól. Különösen akkor, ha abban hisznek, hogy a beosztottak csak akkor dolgoznak jól, ha mindenki folyamatosan szem előtt van a munkahelyen.

A múzeumok kizöldítéséhez a nyílászárócserén, a kurátorok és a műtárgyak utaztatásának lefaragásán túl a sztárkiállításokra utazók tömegét is vissza kellene fogni, de úgy, hogy az élmény és a bevétel is megmaradjon.
A jövedelmezőségük miatt egyre népszerűbbek a "tömegtárlatok". (A Szépművészeti Múzeumban pl.: Bosch-, az El Greco- és a Matisse-kiállítással, idén a Csontváry- és majd ősztől a Renoir-kollekció). Ám környezetvédelmi szempontból egyre aggályosabbak a hatalmas közönséget megmozgató és nem mindennapi logisztikát kívánó blockbusterek. A párizsi Nemzeti Természettudományi Múzeum egyik munkatársa kiszámolta, hogy még egy 2016-ban nyílt, a nagy nemzetközi sikerekhez képest szerénynek mondható, medvékről szóló kiállításuk megrendezése is 454 úszómedencényi víz és 23 háztartás éves áramszükségletét fedező áram felhasználásával, valamint annyi üvegházhatású gáz kibocsátásával járt, mintha Párizs és Marseille között 74-szer szállt volna oda-vissza egy repülőgép.

A franciaországi múzeumok környezetszennyező hatásán paradox módon a pandémia első hulláma alatti bezárások idején kezdtek el közösen töprengeni a leglátogatottabb ottani kiállítóterek vezetői. Az ebből induló szakmai kezdeményezésből született meg a Modern Művészeti Múzeumok és Gyűjtemények Nemzetközi Bizottságának (CIMAM) ajánlása, ami segít az intézményeknek közeledni a karbonsemlegességhez. Az ajánlások között - a világítás és a nyílászárók kötelezően előírandó korszerűsítésén túl - olyanok szerepelnek:
- az időszaki kiállítások legalább három és fél hónaposak legyenek
- inkább támaszkodjanak saját gyűjteményükre
- a legkevesebb kibocsátással járó módon szállítsanak, a bérlést online szervezzék
- csökkentség a bemutatott művek számát (bőven elég 40 db)
- a paravánok legyenek többször felhasználhatóak.
- a digitális prezentációs lehetőségek kihasználása (filmek, zenék, digitális és animált reprodukciók változatos keverékével felturbózott élmény).
A párizsi Universcience terve: a belépti díjakat a látogatók által használt közlekedési eszközök alapján differenciálnák, magyarán: minél környezetkímélőbb módon érkezett valaki, annál olcsóbb jegyet válthatna.

Fejlett mesterséges intelligencia alapú képszerkesztő eszközöket vet be a Google a Fotók szolgáltatásban, amivel még egyszerűbbé válik a képmódosítás - jelentette be a vállalat a Google I/O konferencián. A Magic Editor még többre lesz képes, mint a jelenleg is működő Varázsradír funkció, amellyel nem oda való emberek/tárgyak távolíthatók el a képről egy kattintással. Az új megoldással a képrészletek át is alakíthatók, pl. javítható az égbolt (felhősből ragyogó kékké), a téma átmozgatható másik helyre vagy átméretezhető, és persze a képrészletek még precízebben eltávolíthatók.

A bonyolult Photoshop-munka a Google képeken pár érintéssel elvégezhető a Google üzenete szerint. Az említett képszerkesztő programban akár több funkciót is igénybe kell venni egymás után, míg a Google a konferencián elmondottak szerint mindezt egy lépésbe sűríti az MI segítségével, ezzel pedig a hitelesség kérdéséről ismét kialakulhatnak viták.
A Fotók szolgáltatás tehát átalakítja, hogyan szerkesszünk és hogyan nézzünk fotókat. Például a Samsung szintén MI-t használó Space Zoom eszközénél az tapasztalható, hogy a Hold-képet olyannyira megváltoztatja javításnak álcázva, hogy közben a Hold felszínére további, eredetileg nem található krátereket is a képre varázsol.
Meddig szerkeszthető úgy egy fotó, hogy még továbbra is valódinak lehet tekinteni?
Az okostelefonnal készített képeket már most is sokféle szűrő, elmosódás eltüntetése, kiemelések módosítják a kamerafunkción és a képszerkesztő programokon keresztül. De a Google Magic szerkesztője ennél még többet ígér: tökéletesíteni szeretné a képeket. Mintha mindenki arra vágyna, hogy tökéletes legyen, ne csak az aktuális pillanatot örökítse meg.

Még nem lehet ugyan tudni pontosan, hogy a képszerkesztő mikor lesz elérhető minden felhasználó számára, de biztosan még az idén megjelenik. A cég fokozatosan vezeti be az új eszközt a szolgáltatások piacán, és teszi elérhetővé mindenki számára. Először a Pixel telefonokon jelenik meg, után a Google Fotókban is. A vállalat célja világos: a bonyolult és fizetős képszerkesztő eszközöket szeretné egyszerűen elérhetővé és használhatóvá tenni a tágabb közösség számára. Ezután már várható, hogy más telefongyártók is lemásolják majd az ötletet. (ref.: Habók Lilla)

Torzított formában jelent meg Kiss Judit Ágnes Szó című verse a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 10. osztályosoknak szóló irodalmi szöveg- és feladatgyűjteményében. A "Maradj, mert meg kell védeni / Kinek nincs is hova, / Legyen szegény, hajléktalan, / Zsidó, meleg, roma" strófában a "meleg" szó helyett a "magyar" olvasható. A költő a sajtóból értesült az átírásról, amit - mint mondta - természetesen nem engedélyezett volna, de meg se keresték. A kiadó szerint a szerkesztők "jóhiszeműen a szóban forgó vers egy eltérő, nyilvánosan jelenleg is elérhető szövegváltozatát használták fel. A szeptembertől megjelenő új tankönyvben már helyesen fog szerepelni a vers - állították. Kiss - akinek egy műve már bekerült a Meseország mindenkié című, a "mi hazánk"-os Dúró Dóra által ledarált kötetbe - nem vitatta a kiadó magyarázatát. (HVG)

A szerző Facebook-oldalán a következőket írta: "Sikerült felgöngyölítenem a Szó című versem sorsát:
Egy lelkes / lelketlen olvasó írhatta át, majd küldhette el a szozat.org című honlapra még 2016-ban. Mivel tetszett neki, csak egyetlen apró szócska miatt nem illett az oldal profiljába, hát talált egy másikat helyette (szerencsére nem volt rímhelyzetben). ..."

Sam Altman, a ChatGPT-t is fejlesztő OpenAI vezetője egy londoni sajtóbeszélgetésen azt mondta, ha túl szigorú lesz a mesterséges intelligencia (MI) szabályozása Európában, a cég kivonulhat erről a piacról. Az Európai Unió döntéshozói május elején fogadták el azt a törvénytervezetet, amelyből a Nyugat első átfogó MI-alapú törvénykezése lehet. A BEUC (Bureau Européen des Unions de Consommateurs. The European Consumer Organisation) uniós fogyasztóvédelmi hatóság szerint ez nem sokat nyom a latban: mire a regula - vélhetően évek múlva - hatályba lép, addigra a felhasználók már számos olyan veszélynek lehetnek kitéve, melyekre nincsenek, nem lesznek még felkészülve.

Sam Altman, a szövegalapú ChatGPT és a képgeneráló Dall-E mögött is álló OpenAI vezetője aggódik, mert szerinte túl szigorú lesz az uniós szabályozás. A Gizmodo szerint a vezető egy londoni panelbeszélgetésen arról beszélt, hogy bár a cége megpróbál majd megfelelni az uniós előírásoknak, az EU által definiált "magas kockázatú rendszerek" meghatározása meglehetősen zavarja.

Ludas Mátyás címmel indít a Ludas Matyi című szatirikus hetilap egykori szellemiségét továbbvivő nyomtatott vicclapot Kocsis András, a Kossuth Könyvkiadó egykori vezetője, a Kocsis Kiadó tulajdonosa. Az új lapról a Media1 beszámolója szerint Pápai Gábor karikaturista beszélt a Klubrádióban. Pápai mellett összesen nagyjából 15 rajzoló készíti majd a kiadvány rajzait, köztük a HVG-nek is rajzoló Marabu, sőt a Ludas Matyi egykori munkatársai közül többen is csatlakoznak.

Pápai Gábor azt is elárulta, hogy a Ludas Mátyás ugyanaz a lap, amiről még a tervezés időszakában Ludas Manyi és Ludas Mutyi címmel is hallani lehetett, de ezeket a címeket végül elvetették, és Nagy Bandó András humorista javaslatára a Ludas Mátyás nevet választották. A Ludas Mátyás havilap lesz, 56+4 oldalas terjedelemmel. Az első lapszám június 21-én jelenik meg.

Szlovákiában az Etnológiai Központban (EK) található a messze legteljesebb magyar nyelvű néprajzi és kulturális antropológiai könyvállomány. A közel tízezres gyűjteményt azonban nem csak az ilyen jellegű kötetek alkotják.
A komáromi "tudásőrző" intézmények egyike a Fórum Kisebbségkutató Intézet (FKI) részét képező Etnológiai Központ, amelynek könyvtára a patinás Tiszti Pavilon emeletén, annak Klapka tér felőli szárnyában található.

A gyűjtemény összetétele:
Az állomány alapját az egykori Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság könyvtára képezi, amely az EK birtokába került annak 1997-es megalakulásakor, s azóta már a sokszorosára növekedett. Témát illetően a magyar nyelvű néprajzi és kulturális antropológiai könyvek a gyűjtőkörbe: Szlovákiában sehol máshol nem fogunk találni még egy hasonlóan gazdag könyvállományt, amely a 19. századtól kezdődően a teljesség igénye nélkül gyakorlatilag mindmáig lefedi a magyar néprajzi tudománytörténet publikációinak sorát. Az FKI központi, Somorján található könyvtára, a Bibliotheca Hungarica alapítása óta gyűjti a szlovákiai magyarok történelmére, művelődésére, társadalmi és politikai életére vonatkozó kiadványokat a komáromi "testvérintézménye" hasonló módon ügyel a szlovákiai magyar nyelvterülettel foglalkozó etnográfiai kiadványokra. Ráadásul az EK ezzel együtt a könyvtár alapítói, Liszka József és L. Juhász Ilona mindig is nagy hangsúlyt fektettek a kelet-közép-európai interetnikus kutatásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére.