(Egy éve írtuk..) Ugyanaz a 3 keresőmező és néhány legördülő menü jelenik meg az olvasónak hosszú éveken át... Vajon ez annyira jó, hogy nem kell rajta változtatni? Ez a "tudományos" kereső akkor működik jól, ha pontosan tudom mit keresek, de nem hasznos akkor, ha valami szórakoztató olvasmányt szeretnék találni, és abban sem segít, ha nem csak könyveket szeretnénk találni, hanem más dokumentumtípust is (vö.: link ).

A Discovery rendszerek jellemzője, hogy katalóguson kívüli találatokat is tudnak adni. Keresnek a digitális könyvtárakban, az egyetemi archívumokban, előfizetett adatbázisokban, de sok forrás van még, ami kereshető lehetne. pl: opac.oszk.hu link .
A Discovery sem segít akkor, ha nem tudom elég pontosan, mit is szeretnék. Ilyenkor a könyvtáros természetesen ajánl valamit, de mit tegyünk, ha az olvasó nem jön be a könyvtárba? Csináljunk ajánlókat a katalógus mellett!? Igen ám, de a katalógusban konkrét kiadások találhatók, nem pedig művek (melyek akár számtalan dokumentumban egyaránt fellelhetők), ajánlani pedig a műveket szeretnénk.

Ennek a megoldására több kísérlet is történt, itthon a legismertebb a MokkaUp ami a MOKKA rekordjaiból csinált FRBR katalógust - kevés sikerrel, és a Nemzeti Múzeum könyvtárának kísérlete - mindkettő olasz támogatással. Ma az Library of Congress is dolgozik hasonló projekten, ld.: Share VDE link , de az sem kiforrott rendszer.
A ShareVDE és magyar kísérletek azt mutatják, hogy katalogizálási gyakorlatunkon változtatnunk kell, ha bibframe keresőt szeretnénk (azaz: olyan keresőt, ami a kapcsolt adatokon alapul, és az egyes művek rekordjai is megtalálhatók benne; vö.: link ).
Ha nincs bibframe keresőnk, akkor is ajánlhatunk kiadványokat a kereső mellett, még ha nem is lesz tökéletes a rendszer. Ilyen ajánlón dolgozik az FSZEK is: discovery.fszek.hu link . Az ajánlók egy része automatikusan áll elő a rendszerben, pl. "a leggyakrabban kölcsönzött", az "épp most kölcsönzött" stb., más részüket intellektuális munkával állítja elő a könyvtáros közösség. Ezek valamilyen aktualitáshoz, vagy élethelyzethez kötődnek. pl. milyen mesét olvassunk a gyereknek, ha válnak a szülei, vagy ha meghalt a nagymama.

Ez mégsem elég, mert a Netflix-generáció hamar elveszti az érdeklődését, és általában nem szán időt a kereső megtanulására, hogy ne menjenek máshová keresni. Ezért érdemes a borítót és az ismertetőt is megjeleníteni a keresőben (vö.: Könyvtári kereső, aminek használatát nem kell tanítani?! link ) Fontos a használók aktivitásának keresése is: ha értékelhetnek a keresőben, írhatnak véleményt, akkor legközelebb biztosan ebben a keresőben keres.
Mindből az látszik, hogy még sok teendőnk van a könyvtári keresőinkkel. (E gondolatok elhangzottak a Qulto szakmai napon az FSZEK-ben, 2023. febr. 2-án, Balázs László Róbert előadásában. A felvétel: link )

A győri Széchenyi István Egyetem idén ötvenéves könyvtára folyamatosan fejleszti szolgáltatásait. Az intézményben 2023-ban megduplázódott az adatbázis-használatok száma, a publikációs támogatási programban részt vevőké pedig két év alatt megtízszereződött. A Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár célja, hogy sokrétű tevékenységével segítse az egyetemi polgárokat. A klasszikus könyvtári szolgáltatások mellett a kutatásban is támogatást nyújt a hallgatóknak, az oktatóknak és a kutatóknak.

"Ennek érdekében tudományos diákköri felkészítőket, kutatásmódszertani, valamint könyvtár- és adatbázis-használati képzéseket tartunk angol és magyar nyelven, melyek elengedhetetlenek az eredményes kutatáshoz. Tapasztalataink szerint ezen szolgáltatásainkra egyre nagyobb az igény, ami adatokkal is alátámasztható. Tudományos adatbázis-használati számaink az előző évekhez képest megduplázódtak, ami közel hatszázezer letöltést jelent" - hangsúlyozta Tóth Csilla, az Egyetemi Könyvtár és Levéltár igazgatója. Sokatmondó az is, hogy 2023-ban több mint 200 ezer alkalommal vették igénybe a könyvtár szolgáltatásait, ami új rekordot jelent.

Szeretjük látni könyvtárak és könyvtári dolgozók esettanulmányait, posztjait és cikkeit a sikereikről, de ugyanolyan érdekes lehet az is, amikor a tapasztalataikat vagy kudarcaikat osztják meg. Mi működött? Mi nem? Mit terveznek a jövőben? Erről szól a Newslet for libraries hírlevél link , amiből eddig 230 szám jelent meg.

Neked is érdemes megosztani a tapasztalataidat más könyvtárosokkal [akár a KIT Hírlevélen keresztül], így nem kell mindenkinek feltalálni a spanyolviaszt. A megosztott tapasztalatodnak nem feltétlen kell nagy projektnek lenni, pl. digitális átalakítás, új könyvtári platform beszerzése. Lehet ez bármilyen kis innováció, ami a szolgáltatást javítja.

A kis változtatások előnye:
Pénzügyi szempontból: csökkenti a nagyobb változásokkal járó kockázatot. Lehetővé teszi a beállításokat és finomhangolásokat nagy összegek befektetése nélkül.
Kulturálisan: megkönnyíti a folyamatos tanulást és alkalmazkodást az inkrementális változtatásokkal.
Mások számára ezek a kicsi, de hatásos példák létfontosságú inspirációs források. Több blogra, több dokumentációra, több mögétekintésre van szükségünk arról, hogy mi történik a szektorban. Erről szólt a LibraryCamp (és a FailCamp!) is link .

Cathryn M. Copper: The Experimental Library c. könyve link , munkalapokat és esettanulmányokat is tartalmaz, például Wayne Állami Egyetemének könyvtára a szolgáltatástervezéssel kísérletezett. Bétaverziót indítottak weboldalukból, és gerilla felhasználói teszteket alkalmaztak a visszajelzések begyűjtése érdekében.

A könyvben található példák az innováció ösztönzésére is alkalmasak. Jó példa erre a Library Test Kitchen online platformja, ahol recepteket osztanak meg egymással konkrét ötletekről link , a Toronto University könyvtáraiban díjazzák a belső kreativitást Innovációs Díjjal link .
Jó módja az innováció javításának a csapat sokszínűségének javítása is (erről szóló kutatás, pl. link ). (ref.: Habók Lilla)

Diskurzus alakult ki a múlt heti, repair caféról szóló hírünk kapcsán a Könyvtáros Facebook-csoportban: link . Felmerült a kérdés: kell-e ilyen (vagy hasonló) szolgáltatás a hazai könyvtárakba?

Nos, azon túl, hogy német közkönyvtárakban gomba módjára szaporodnak, és az EU is támogatja számuk növekedését, több érv is szól mellettük. Nézzünk néhányat:
1. Közöségépítés - egyik lehetőség a különböző érdeklődésű emberek összehozására, a társadalom szövetének szorosabbra szövése. Sőt az idősebb, otthon ülő szakemberek közösségbe csatornázásának lehetősége.
2. Fenntarthatóság (ld.: IFLA, SDG-k) - ha a könyvtár számára fontos a zöld szemlélet, akkor a közösségi szerelőműhely az egyik lehetséges eszköz.
3. Komplex ismeretétadás - hatékonyabb, ha az ismeret több csatornán érkezik: a javítás mellé a könyvtárak szoktak szak- és szépirodalmat adni, a várakozók olvasgathatnak és kölcsönözhetnek.
4. Imázsépítés - mivel a "könyvet a könyvtárból" jellegű megközelítés rég nem jön be, pl. a közösségi szerelőműhely újdonsága szokatlansága miatt is a könyvtárra irányíthatja a figyelmet, s ha a potenciális használó már bent van, más szolgáltatással is meg lehet kínálni.
5. Használócsökkenés egyik ellenszere - a könyvtárak látogatottsága monoton csökken (van kivétel, de a trend elég világos).
A repair café (közösségi szerelőműhely) egy lehetőség lehet a negatív trend mérséklésére, és a könyvtár többfunkciós közösségi központtá fejlesztésére.

Az idegenkedés motívumai lehetnek:
- minden újdonság a komfortzónából kilépésre kényszerít, amely extra energiabefektetést vár el
- félelem a lehetséges tévedéstől, amely a kísérleti, új projektek velejárója
- félelem a könyvtárosi identitás megkérdőjeleződésétól; mert ugyan megkérdőjeleződhet a hagyomány (a jelen gyakorlat) akkor is, ha a könyvtár küldetésének - információs, közöségi és oktatási támogatás - nagyobb mértékű teljesülése várható. (MG)

Az első részben link utaltunk arra, hogy patinás városrészen - reneszánsz paloták - belül igen korlátozottak a lehetőségek modern könyvtárépület felhúzására. Az olaszországi Vicenza e kereteken belül oldja meg könyvtári szolgáltatását. Bár nemigen találunk benne inspiráló, új megoldásokat, mégis van benne némi megfontolnivaló részlet! A képeket ld.: link :
- izgalmasan, képregény-jellegűre festett fal a tájékoztatási ponton
- konzultációs időpont rendelhető (figyelem, nem felsőoktatási, hanem közkönyvtárban vagyunk)
- új könyvek bemutatója
- a katalógus alapértelmezetten a régió könyvtári-állományában ad tartalmakat
- faliújság: a használók üzenetei egymás között
- a Facebook mellett az Instagramon is követheted a Biblioteca Civica Bertoliana-t link
- büfé nincs, automaták azonban igen
- úgy tűnik, alapfelszereltsége könyvtári csocsó a reneszánsz palotaépület belső bejárata mellett. (MG)

Az egyetemek hajlamosak a professzorokat kutatási eredményeik alapján értékelni, de vajon tükrözi-e ez a felsőoktatás valóságát is? A Harvard Business School (HBS) munkatársai 4300 USA-beli professzor részvételével végzett tanulmányban vizsgálják az oktatók időigényét, kockázati étvágyát és jövedelmét. "Olyan dolgokra támaszkodunk, mint például a publikációs lista, támogatások adatbázisa, amelyek valójában melléktermékek, nem közvetlenül a tudomány működését mutatják." Megállapításaik a következők voltak:
- Az oktatással több időt töltő non-tenure-track kutatók vagy adjunktusok, általában nagyobb akadémiai termelékenységet mutatnak akkor, ha azt óránként számolják, mintha hagyományosan, éves szinten.
- A gyakran publikáló professzorok nem biztos, hogy ugyanolyan eredményesek a kutatásban is.

A HBS munkatársai megmérték a kutatók kockázatvállalási hajlandóságának szintjét is, hogy támpontot kapjanak a kutatásfinanszírozás kérdéseire is. Ugyanis sok szervezet, köztük az Országos Egészségügyi Intézet is azt állítja, hogy a "magas kockázatú, magas jövedelmet hozó" kutatások támogatásában érdekeltek. Nem kérdés, hogy a hatékony kutatástámogatás a cél. De ha igaz, hogy a magas jutalom magas kockázatokat tesz szükségessé, akkor még sokat kell dolgozni annak érdekében, hogy jobban megértsük, mely tényezők késztetik a tudósokat e kockázatok vállalására, és mit lehetne tenni ezek azonosítása és támogatása érdekében - mondták a HBS kutatói. (ref.: MG)

A gyerekek egészséges fejlődésének 5 legfontosabb tényezője, melyek segítik a gyermeki agy fejlődését, hogy elérje teljes kapacitását - ezeket egy kislány nevezte meg:
1. Kapcsolat
2. Beszélgetés
3. Játszás
4. Egészséges környezet
5. Közösség
Minél korábban és minél gyakrabban.

Ezek után bemutatja a fejlesztő alapjátékokat is:
- utánozás: a képzelet és empátia
- megnevezés-játék: a szókincs és a figyelemösszpontosítás
- kukucs-játék: memória és bizalom.

A nevetés segítő hatása: barátkozás, tesztkitöltés, munkához jutás, családalapítás.
De mindennek az alapja a támogatás és visszacsatolás, főként az első 5 évben. Képzeljük el, micsoda változást idézne elő, ha ezt mindenki rendszeresen csinálná. (ref.: MG) Akár a könyvtárban is ;)

Érdemes minél inkább bevonni az apákat a gyerekek életébe. Előnyt jelenthet a legkisebbek számára az iskolában, ha az édesapjuk korábban sokat rajzolt velük, olvasott és mesét mondott nekik, társasjátékoztak, sportoltak vagy akár énekeltek együtt - állítják a Leedsi Egyetem kutatói. A szakemberek közel ötezer angliai, anya-apa-gyerek háztartásból álló reprezentatív minta adatait elemezték, 2000 és 2002 között született gyerekek életét nyomon követve.

Kiderült, hogy azok a háromévesek, akikkel sokat foglalkozott az apukájuk (is), ötéves korukban jobban teljesítettek a többieknél, az ötévesekkel történő apai törődésnek köszönhetően pedig a gyerekek jobb eredményeket értek el az iskolában hétéves korukban. Természetesen az anyai nevelésnek is van hatása, ez azonban elsősorban a szociális viselkedést és az érzelmeket befolyásolja. A brit kutatók szerint az "apaidő" inkább a tanulási sikerekkel függ össze, ami azt mutatja, hogy az apukák valami mással járulnak hozzá a gyerek fejlődéséhez. A kutatók komoly statisztikai módszereket alkalmaztak a különböző változók közötti kapcsolatok felderítésére. Ellenőrizték a gyerek nemét, etnikai hovatartozását, társadalmi-gazdasági helyzetét, testvéreinek számát, korábbi óvodai nevelését, az apa életkorát stb. Az apai odafigyelés gyakorlatilag minden gyereknek segített, etnikumtól vagy társadalmi-gazdasági helyzettől függetlenül. Az nemigen számított, mikor voltak együtt a gyerekeikkel, a hétköznap és a hétvége egyaránt megfelelő időszak volt.

Az LMBTQ+ fiatalok nem csak a hagyományos könyvtári anyagokból tájékozódnak, hanem kifejezetten magas számban használják a közösségi média adta lehetőségeket is, pld. LMBT közösségek, blogok, olvasmánylisták, stb. Elsődleges motivációjuk az olvasásban van, hogy eltérő identitásfejlődésük folyamatában információhoz jussanak. Az olvasás által mindnyájan hasonlóan gondolkodó-érző társakat keresnek, szerepmodelleket várnak és biztonságos helyeket remélnek, ahol önmagukat felvállalhatják. Szexuális és egészségügyi információt ötször nagyobb valószínűséggel keresnek online felületeken, mint kortársaik. Az LMBT tartalmakat megosztó blogolvasók hamarabb találják meg hangjukat, tudatosabbak és maguk is előbb generálnak tartalmakat, amit másokkal osztanak meg.

Az olvasási preferenciákat vizsgáló felmérésben műfajilag a kisregények, a sci-fi és a fantasy volt a legnépszerűbb köreikben. Egy nemrégiben végzett, 13-21 éves, önazonos LMBTQ+ fiatalokat vizsgáló, nagyléptékű, online felmérés szerint 31%-uk online keres információt LMBTQ életstílusról, személyekről, kultúráról és történelemről Wikipédia szócikkek, blogbejegyzések, online folyóiratok és e-könyvek formájában. Többnyire olyan regényhősök után kutatnak, mint önmaguk. Mivel a tankönyvek nem szolgáltatnak kellő információt erről a témáról, így maguk néznek utána az elérhető irodalomnak.
Könyvtári gyűjteményekben az LMBTQ fókuszú könyvek elhelyezése kétféleképpen történhet: egy helyre csoportosítva, ami segíti a könnyebb megtalálást, vagy szétosztva a gyűjteményben.
A vidéki, konzervatív településeken a legesélytelenebb LMBT információhoz jutni, főképp ha az iskola és a család internetszűrővel blokkolja a szabad hozzáférést. Ebben az esetben szinte elérhetetlenek a megfelelő olvasmányok, vagy egy közeli LMBT-befogadó közösséget találni. Ugyanez érvényes a biztonságos szexuális kontaktus, a tranzíció, és más speciális témák esetében is. Az orvosi és pszichológiai információt nem lehet blogbejegyzésekből elsajátítani.

Lényeges tehát, hogy a könyvtárosok utánanyúljanak (outsourcing) az LMBT fiataloknak, hogy megerősítést nyújtsanak érzéseikre, párválasztásukra, barátokra és támogatókra találjanak segítségükkel (Gay-Straight Alliances), valamint a nélkülözhetetlen életviteli információ rendelkezésükre álljon. (ref.: Somorjai Noémi)

A kapott, csekély mennyiségű, tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
3 - Nemigen tudni, melyik lapnak van
3 - Természetesen előfizetünk néhányra
6 - Pénzhiány miatt nem tudjuk biztosítani
4 - Nem, az inkább magánhasználatra van.
Mindez diagramon:
link . Nagyon óvatosan talán azt lehet feltételezni az adatok alapján, hogy a könyvtárak nagyobb részében nem foglalkoznak az értékesebb tartalmakat szolgáltató, térítésért elérhető sajtótartalmak kínálatával. Ha a feltételezés igaz, akkor ez méginkább hátrányos helyzetűvé teszi azokat, akiknek nem áll módjukban a térítéses forrásokra előfizetni. És persze kárt jelent a kiegyensúlyozott tájékoztatásra nézve is, hiszen e források - feltételezhetően - döntően hiányoznak a tájékoztatás forrásai közül is. Mindkettő ellentétes a könyvtárak küldetésével. Mindamellett a válaszokban a hárításmotívum is felvetődik. (MG)

Mi, könyvtárosok természetesen ilyen jók és szépek, no meg hasznosak vagyunk - mondják el a kis videóban az ausztrál Új-Dél-Wales Állami Könyvtárának link munkatársai. Válalják az erényeket - megtalálunk szinte mindent, technikai segítséget nyújtunk- és sztereotípiákat - pisszegés, könyvszállító kocsi - is. Az utolsó mondat: hiszünk az információhoz való ingyenes hozzáférésben.

Hogy kinek szól a kis videó, nem tudható: lehet, hogy a könyvtárosok magukat biztatják. A használók számára a használók nyilatkozatai tűnnek ugyanis hitelesebbnek (hasonlóan a könyvtári minőségbiztosítás és a használói tapasztalat más-más megközelítéseihez). A közlő ugyanis az arculatát mutatja, a befogadók fejében áll össze az imázs - amely alapján hoz döntést vele kapcsolatban. A videó csipetnyi öniróniája azonban segít a hitelesség növelésében (MG)

Hatalmas teherautóba pakolják a tatai művelődési ház előtt a könyveket rejtő ládákat. A költöztető cég az új tatai könyvtár épületébe viszi a 106 ezer példányból álló gyűjteményt.

- 106 ezer könyv új otthonra talál szinte napra pontosan 55 évvel a művelődési házba való beköltözés után. Hamarosan jöhetnek az olvasók is - írta közösségi oldalán Michl József, Tata polgármestere. Ugyanis egy speciálisan könyvtárakra szakosodott költöztető cég segítségével elkezdték a művelődési házban bedobozolni, majd átszállítani az új könyvtár épületébe, vagyis az új Magyary Zoltán Tudásközpontba a könyveket.

- Elindult a könyvtár költöztetése a valamikori Tiszti Klubba, a Magyary Házba, a Magyary Zoltán Tudásközpontba és a könyvtár épületébe az Ady Endre útra. Nagy munkában vagyunk, hiszen nem elég csak megépíteni egy épületet, nem elég szépen elkészíteni, hanem azt méltóan be is kell rendezni ahhoz, hogy a tatai olvasóknak egy új, gyönyörű - ha szabad igy fogalmaznom - temploma legyen - magyarázta a polgármester. Több mint ezer ládában viszik át az új otthonukba a 106 ezer könyvet. Ebből több mint 11 ezer példány a helytörténeti gyűjteményeknek a dokumentumai.

Az idei évtől újabb telephellyel bővült az Ercsi Eötvös József Művelődési Ház és Könyvtár, melynek szárnyai alatt működik a helytörténeti gyűjtemény, az Eötvös József Emlékház és immáron az ercsi-sinatelepi Báró Sina György Közösségi Ház is.

- Ezt a közösségi házat az önkormányzat több évvel ezelőtt megvette és felújította, majd megkapta a Sinatelepért Egyesület, akik a Polgárőr Egyesülettel közösen használták, ők is tartották fenn önkormányzati támogatásból. Voltak itt összejövetelek, tavaszi-nyári programok, de a megemelkedett költségek miatt az egyesület már nem tudta finanszírozni a közösségi ház költségeit. Ekkor úgy döntött a polgármester úr és a testület, hogy január 1-től legyen a művelődési ház negyedik telephelye, és próbáljunk meg oda is rendszeresen programokat szervezni - mesélt az előzményekről Elszeszerné Sólyom Anna, az Ercsi Eötvös József Művelődési Ház és Könyvtár intézményvezetője, aki a közösségi ház kapcsán fontos célként említette, hogy a sinatelepi lakókat is bevonják Ercsi közösségi életébe.

A használókat döntően a legfrissebb irodalom érdekli. A könyvtárak - jogosan - le is selejtezik az így használaton kívül kerülő állományukat. Van azonban néhány szempont, amely egy bizonyos szinten fontossá teszi az archív állományrészt is. Pléh Csaba rokonfelfogású megközelítése:

A közlemények nagyjából 1%-át adja a történeti vonatkozás. A pszichológiatörténettel foglalkozó Pléh Csaba se gondolja, hogy ez lenne a világ közepe. De akkor miért is lehet érdekes? Mert reflexiós háttér.
Nem igazolható az, hogy azért kell ismernünk a történelmet, hogy ne kövessük el a korábbi hibákat. Ez egészen egyszerűen nem működik - mondja.
Ugyanakkor tele vagyunk környezetünk folyamatos magyarázata közben alkotott naiv pszichológiákkal.
1. A múlt ismeretében tudjuk értelmezni a jelen történéseket.
2. A korábbi - akár elfeledett eredmények - új impulzust adhatnak. Réginek tűnő gondolatok ma is inspirálóvá válhatnak.

Például a szándéktulajdonítással (intencionalitással) foglalkozó Franz Brentano filozófus és pszichológus neve a releváns szakirodalomban 8-szor fordult elő 1950 és 1980 között
- ugyanebben az időszakban az intencionalitás fogalma 3x
- 1980 és 2000 között 1000x
- 2000 és 2020 között 4000x.
Így aktuálissá válik a régi. (kiemelés: MG)

1. Akciós zsömle, becsábításra
2. Keresett termékek a legtávolabbi sarokban, impulzusvásárlásra csábítás
3. Szemmagasságban a legdrágább termékek - kényelem: nagyobb költés
4. Gyerekek megcélzása a polc alsó részének tartalmával
5. Az átlagköltésnél magasabb összegű kupon kínálata
6. Polcpénzt fizet a gyártó
7. Pénztár előtti nagy haszonkulcsú termékek
8. Az átlagos visszatérésnél rövidebb időn belül beváltható kedvezmény.

S most jön a kreatív játék: melyik pontot hogyan tudod a könyvtári marketingre átfordítani? Nem biztos, hogy mindegyiket lehet, de például féláras kávé a büfében az adott évben minden harmadik kölcsönzés után? Különböző hordozón kínált dokumentumok ugyanannál a szaknál? - Vagy... Találj ki jobbakat, helyi igényeitekhez igazodva. (MG)

A Sensor Tower piackutató cég adatai alapján az Instagram 2023-ban jelentős növekedést ért el a letöltések számában, 20%-kal megelőzve ezzel a TikTokot, amely csak 4%-os növekedést mutatott. Így az Instagram továbbra is erős pozíciót foglal el a közösségi médiaplatformok versenyében - számolt be a Business Insider.

Az Instagram továbbra is erős pozíciót foglal el a közösségi médiaplatformok között, és nem mutatja a visszaesés jeleit a Sensor Tower piackutató cég legfrissebb adatai szerint. Az alkalmazás letöltéseinek száma 2023-ban 20%-kal nőtt az előző évhez képest, ezzel jelentősen megelőzve a TikTokot, amely csak 4%-os növekedést ért el ugyanebben az időszakban. Az Instagram sikerének egyik kulcsa a 'reels' nevű rövid videós termék, amely hasonlóan népszerűvé vált, mint a TikTok fő funkciója. Emellett az Instagram rendelkezik fejlettebb fotómegosztó eszközökkel is, amelyekre nagy igény van a felhasználók körében. (Pénzcentrum)

A TikTok politikai gazdaságtana c. podcast egyebek mellett jelzi, hogy a szolgáltatásnak lényegében nincsen konkurense, a fiatalok szemében a Facebook, YouTube stb. platformok egészen más célra valók. Illetve: a szolgáltató nagyon értékes, a fiatalokra vonatkozó szolgáltatási adatokat gyújt általa, akár városokra lebontva. (MG)

A tudomány félreértelmezésének nagyon is valós következményei vannak, legyen a téma az oltások vagy az éghajlatváltozás. A folyóiratcikkek - amelyek a tudományos kommunikáció elsődleges módjának számítanak a tudományos életben - azonban más formátumúak, mint az újságcikkek vagy a blogok, és bizonyos szintű szakértelmet és kétségtelenül nagyobb türelmet igényelnek. Itt Jennifer Raff készített egy hasznos útmutatót a laikusoknak arról, hogyan kell egy tudományos cikket elolvasni. Ezek a lépések és ötletek minden, tudományos eredmények iránt érdeklődő számára hasznosak, és fontos szempontokra hívják fel a kutatók figyelmét is, amelyeket saját írásukkal kapcsolatban is megfontolhatnak.

Ez nem csak egy szórakoztató tudományos probléma. A tudomány félreértelmezésének nagyon is valós következményei vannak. Amikor például egy közösség nem oltatja be a gyermekeket, mert félnek a "mérgektől", és azt hiszik, hogy az ima (vagy a diéta, a testmozgás és az "egészséges élet") elég a fertőzés megelőzéséhez, járványok törhetnek ki. "Legyünk szkeptikusak. De ha bizonyítékot találunk, fogadjuk azt el" - Michael Specter.

Az Európai Parlament március 13-án elfogadta a mesterséges intelligencia (MI) szabályzásáról szóló uniós rendeletet. Ennek értelmében kötelező feltüntetni a mesterséges és manipulált tartalmakat. A jogszabályt megszegő vállalatok a jövőben akár 35 millió eurós (több mint 13 milliárd forintos) bírsággal is számolhatnak.

Az új szabályok értelmében nem lesznek megengedettek az olyan mesterséges intelligencia alkalmazások, amelyek sérthetik a polgárok jogait. Ilyen például az érzékeny személyes adatokon alapuló biometrikus kategorizálás vagy az arcfelismerő adatbázisok létrehozása olyan arcképek felhasználásával, amelyeket az internetről vagy zártláncú televíziós hálózatok felvételeiből nem célirányosan válogatnak le.

Az új rendelet egyértelmű kötelezettségeket állapít meg az olyan mesterségesintelligencia-rendszerekkel kapcsolatban, amelyek jelentős veszélyt jelentenek az egészségre, a biztonságra, az alapvető jogokra, a környezetre, a demokráciára vagy a jogállamiságra. Magas kockázatúnak számítanak a kritikus infrastruktúrák, az oktatás és a szakképzés, a foglalkoztatás, az alapvető magán- és közszolgáltatások (pl. egészségügyi és banki szolgáltatások), a bűnüldözés, a migráció és a határigazgatás területén, valamint az igazságszolgáltatásban és a demokratikus folyamatokban (pl. a választások befolyásolására) használt mesterséges intelligencia alkalmazások.

Ezenkívül kötelező lesz a mesterséges vagy manipulált (deepfake) képi, hang- és videótartalmakat egyértelműen akként megjelölni.

... Ehhez képest a Wikipedia nemcsak terjedelmét tekintve haladja meg egy nagyságrenddel a világ összes nyelvén kiadott összes korábbi nyomtatott enciklopédiáét (az angol nyelvű változat ebben a pillanatban 6 797 904 szócikket tartalmaz, míg a nagy vetélytárs, a 2010 óta csak online elérhető, fizetős Britannica 130 ezret), hanem folyamatosan frissül is. És igaz ugyan, hogy lehet találni benne elavult információt, de a frissítés csak egy mozdulat, és azt a mozdulatot bárki megteheti: nem kell hozzá összehívni semmilyen szerkesztőbizottságot, és még egy fél esőerdőt sem kell kivágni ahhoz, hogy az eredmény azonnal nyilvános legyen.

Na de ha ekkora csoda ez a Wikipedia, akkor miért ilyen rossz a híre? Magát az ötletet, hogy amatőrök szerkesszenek enciklopédiát, már a kezdetek kezdetén rengetegen támadták, sőt akkor támadták csak igazán. A 2000-es évek elején az egyik leghangosabb ellenző az internetes vállalkozóból lett internetkritikus, az angol Andrew Keen volt, aki a The Cult of the Amateur: How Today's Internet Is Killing Our Culture (Az amatőr kultusza: hogyan öli meg kultúránkat a mai internet) című könyvében élesen bírálta a Wikipediát és a hozzá hasonló kezdeményezéseket, természetesen azon az alapon, hogy ha a tartalmat laikusok állítják elő, abból csak ócskaság keletkezhet, ráadásul az amatőrök elveszik a szakértők kenyerét, és ez a kultúra összeomlásához vezet. A Wikipedia 2001-es indulása utáni években ez a vita egészen különös fordulatokat vett: 2008-ban volt szerencsém a Stanfordon élőben meghallgatni azt a legendás beszélgetést, aminek során az internetes kultúra nagyságai Lawrence Lessiggel az élükön könyörtelenül alázták porig szegény Keent, mondván, hogy egy kukkot sem ért a közgazdaságtanhoz, és ostobaságokat beszél (a vita teljes felvételét nem találtam meg, de itt fennmaradt egy jellemzően kínos, más értelmezésben parádés pillanata).

Keennek a lényeget tekintve nyilván nem volt igaza - ezt a vállalkozás sikere utólag bizonyítja -, de kétségtelen, hogy számos releváns megállapítást tett, és a Wikipediát ma is sok ponton lehet bírálni. ...

A TikTok a gyors sikerét annak köszönhette, hogy több szempontból is megújította a közösségi média világát. A platformot rövid, zenés videók megosztására találták ki, ezzel pedig a készítőknek sikerült ráérezniük arra, hogyan lehet előnybe kerülni a felhasználók figyelméért vívott, egyre öldöklőbb küzdelemben. Az internet tele van az arról szóló elemzésekkel, hogy az emberek egyre rövidebb ideig tudják fenntartani a figyelmüket az internetről özönlő rengeteg inger közepette, de az egymás után érkező, zenével, filterekkel, effektusokkal felcicomázott rövid videók pont úgy működnek, hogy mire rájuk ununk, már nézhetjük is a következőt.

A közösségi média világában minden korábbinál gyorsabban lehet hírnévre szert tenni, de a TikTok ezt a lehetőséget még tovább tágította azzal, hogy még csak azt a falat sem kell áttörniük a tartalomgyártóknak, hogy megszerezzék a hírnévhez szükséges kritikus számú követőt. Elég, ha felkarolja őket az algoritmus.

A TikTok tehát létrehozott egy virtuális világot, amiben egy kis szerencsével elvileg bárki lehet sikeres, de legalábbis bárki csatlakozhat azokhoz a trendekhez, amik éppen menők rajta. Egy olyan virtuális világot, amiben hosszú órákra el lehet süllyedni, miközben elvileg jól érezzük magunkat, de igazából nem nagyon csinálunk semmit, és alig jutunk hozzá új, hasznos információkhoz. Mindez pedig rengeteg veszéllyel jár. (...)

Aztán még ott van két egymással összefüggő következmény: a függőség és a valóságtól való egyre nagyobb eltávolodás. Sokan észre sem veszik, hogy mennyi időt töltenek a TikTokon, a minimális erőbefektetéssel előhívott tartalomözön elmossa az embert, aki órák múltán azt veszi észre, hogy nem csinált semmit, de fáradt, és frusztrálja az elpocsékolt idő. De azért mielőtt belekezd valami fontosba, még pörgeti egy kicsit az alkalmazást. A jelenség angol neve a doomscrolling, és ahogy ezt a statisztikák is mutatják, nagyon könnyű belecsúszni.

"Meggyőződésem: ahhoz, hogy teljes életet élhessünk, szüksége van az elménknek az olvasás koncentrációval ötvözött fantáziagyakorlatára. Különösen így van ez ma, amikor minden és mindenki a figyelmünket akarja, szinte folyamatosan be vagyunk kötve a hírek hálózatába, soha véget nem érő áradatban ostromolják a tudatunkat a lassan már mindentudó algoritmusok által tökélyre fejlesztett figyelem-elterelő hírfolyamok. Nem lehet olyan életünk, hogy ne jusson legalább napi fél óránk olvasásra, mert minimum ennyi időre szükségünk van ahhoz, hogy el tudjunk csendesedni, hogy működni kezdjen a fejünkben a felfedező fantázia és a megértő empátia.

Azért is fontos olvasni, és lehetőleg jó irodalmat olvasni, mert körülvesz bennünket az igénytelen nyelvi tartalom, a piac és a politika versengve sajátítja ki, erővel próbálja átalakítani, igazi jelentésétől megfosztott zajjá sikálni a nyelvet. A reklám és a propaganda a nyelv szétzilálásán keresztül igyekszik elsekélyesíteni és leegyszerűsíteni a gondolkodásunkat és a valóságot. Ugyanazokat a többnyire értelmetlen közhelyeket harsogja megállás nélkül a csömörig és a csömörön túlig, sokszor már nem is titkolva, hogy célja nem más, mint az agymosás.

Erre a mérgezésre az irodalom és a költészet a legjobb ellenméreg. A saját felelősségünk, hogy jól fogalmazott pontos mondatokat vagy éppen verssorokat olvasva megtisztítsuk a nyelvünket és az elménket a hatalom bikkfanyelvének mindent elborító uszadékforgácsától." (Részlet az "Olvasás - szabadulógyakorlat" című hosszabb írásomból, egy éve közöltem a remind bookazineban.)

Ugyan lassan csökkenőben van a férfidominancia a nyugati társadalmakban, még bőven van mit tenni a vicces köntösbe bújtatott, vagy zsigeri, tudatalatti előítéletek csökkentésére. Ezt a célt szolgálja a márciusi Női Történelem Hónapja, melyet pl. New York Közkönyvtára is évről évre megtart rendezvényekkel, virtuális kiállításokkal. (A rendezvény nem utolsósorban felhívja a figyelmet link a női többségű könyvtáros társadalom speciális problémáira is.)

Magyarországon a témát például Fodor Marcsi író, újságíró karolta fel, a történelem nagy női alakjaira irányítva a figyelmet. Nagy erénye a bemutatásnak, hogy a példákat - Fatima al-Fihri link , Khadija link , Theodora, bizánci császárnő link vagy éppen Egyiptomi Heléna link - nem csak a nyugati társadalomból veszi. (A #történelemnőnemben hashtag segít megtalálni link a többi vonatkozó posztot is.) Mindezzel hozzájárul, hogy a nőnap ne egyetlen nap protokolláris-sablonos megemlékezése legyen, hanem szemlélete mindjobban tudatosuló méltányos attitűd legyen. (MG)