A FSZEK néhány éve közreműködött a fővárosi részvételi költségvetés projektben. Felettébb izgalmas kérdés, hogy pl. a könyvtári minőségirányítási mozgalom ki mer-e termelni további hasonló együttműködést, netán könyvtári közösségi költségvetést, illetve közöségi gyűlést? - Ha már "a használó határozza meg a minőséget" a szlogen szerint. (MG)

Az elmúlt években számos, nemzetközi szinten elterjedt gyakorlat jelent meg a magyar önkormányzati politikában, melyek az emberek közpolitikai döntéshozatalba történő bevonását ösztönzik. Az elmúlt években összegyűlt tapasztalatok alapján Oross Dániel ( HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének munkatársa) szerint kijelenthető, hogy a részvételi költségvetési kezdeményezések tesztfázisa lezárult. A deliberatív eszközök, a közösségi gyűlések folyamata azonban még jóval kezdetlegesebb, kísérleti állapotnál tart.

A részvételi költségvetést eredetileg a brazil Munkáspárt indította el Porto Alegre városában 1988/89-ben, majd pedig számos más dél-amerikai város is elkezdte alkalmazni. Az európai önkormányzatok között jelentős késéssel jelent meg a részvételi költségvetés intézménye. ...

Az eredeti brazil modellnek kulcseleme a szegényebb társadalmi rétegek döntéshozatalba való bekapcsolódása. Ennek alapvető oka, hogy a városok nyomornegyedeiben alapvető szolgáltatások is hiányoznak, így az ezek közötti prioritások meghatározása, illetve azok önszerveződésen alapuló biztosítása a cél.
Ezzel szemben a hazai gyakorlatokból az látszik, hogy az önkormányzatok a költségvetés kis részét költik csak el részvételi költségvetés keretében, egyfajta "nice-to-have"-jelleggel használják azt, a végrehajtást pedig a lakosok nélkül intézik. Ez a logika önmagában teljesen más közönséget vonz, szinte törvényszerű a középosztály dominanciája.
A hazai sikeres példák között a szakértő szerint élen jár a kispesti és a XXII. Kerületi Önkormányzat, valamint anyagi értelemben egy másik szintet képvisel a Fővárosi Önkormányzat három éve zajló, évi 1 milliárd forintos közösségi költségvetési projektje.

A digitális világban él, és mégis fontos számára a papír. Mániákusan dolgozik azon, hogy a múlt minél teljesebb legyen, hogy a régi újságokat bárhol tudjuk olvasni. Az Arcanum archívum ma már közkedvelt, és sokan fél életeket töltenek el benne; amatőrök és hivatásos kutatók rajonganak érte.
Alapítója és vezetője, Biszak Sándor legutóbb Nagyszebenben járt, ezért az Arcanum raktárpolca tele van olyan újságokkal, amelyek Magyarországon még nem olvashatók, de nemsokára igen.

- Szerinted a nagy könyvtárak folyóirattárának befellegzett? Ki megy már régi újságokat nézegetni a könyvtárakba?
B.S.: Ez azért érdekes kérdés, mert amióta a CD-ket kiadtuk, újra és újra fölvetődik. Szerintem nagy baj, ha a kutatók már csak az Arcanumból tájékozódnak. Eljött az a kor, amikor rosszallólag lehet mondani egy kutatónak, hogy azért az Arcanumon kívüli világot is nézni kell. Azt is, ami még nincs nálunk, vagy valamiért soha nem is lesz. Egyszer azt mondtam, hogy nagy lexikont már nem fognak kiadni, a Wikipédia mindenkit legyőz. Erre a Kossuth éppen kiadta a Britannica Hungaricát újra, papíron.
De fontos tudni, hogy a digitalizálás nem a megőrzésért történik. Mindent papíron kell megőrizni. És nagyon fontos a keresés. Az ember a könyvtárban csak üldögél, ami persze jó dolog, de ott az újságokban nem tud keresni. A másik fontos probléma az, hogy sokkal komolyabban kellene venni a dokumentumok megőrzését.
A könyvtárosok mindig megharagszanak, amikor azt mondom, hogy az újságokat lapszámonként kellene gyűjteni, és megnézni, hogy minden lapszám megvan-e. Nagyon sok magyar lapot Romániából hozunk el, és látom, hogy a mi anyagunk gyakran gazdagabb, mint a hazai könyvtárak anyaga.

- Azért, mert Trianon után a törvény mondjuk Romániában nem kötelezte a kiadókat arra, hogy a Széchényi Könyvtárnak elküldjék a kötelespéldányokat?
B.S.: Igen, egyáltalán nem biztos, hogy 1930-ban egy magyar nyelvű lap eljutott a Széchényi Könyvtárba. A múlt hónapban Bukarestben jártam, az Akadémiai Könyvtárban, és elájultam, hogy ott mekkora magyar anyag van. Nagyváradi, aradi 1930-as évekbeli lapok. Most azért küzdünk, hogy sikerüljön ezeket elhozni digitalizálásra.
De a papíron való megőrzést sokkal komolyabb dolognak gondolom.

Ha egy szolgáltató nem áramot és világítóeszközöket vagy éppen liftberendezést árul, hanem világítás- vagy liftszolgáltatást, akkor érdekeltté válik a legtartósabb berendezések beszerelésében, azaz tartósabb, kevesebbszer cserélendő - ezáltal kevésbé környezetterhelő - megoldásokat alkalmazni. A SEXI-modell link értelmében, melynek eleme a példamutatás, ilyen módon is növelheti a hitelességét - pl. egy könyvtár is. (MG)

Bartha-Horváth Bálint környezetgazdász, a CBRE Magyarország fenntarthatósági tanácsadója előadásában bemutatta a körforgásos gazdaság különböző prioritási szintjeit.
Ezek között vannak eleve a körforgásos koncepció köré tervezett épületek, amelyek
- modulárisak, vagy épp
- energiatermelő, esővízgyűjtő, és erőforrásokat újrahasznosító képességeik révén kedvező hatást gyakorolnak a környezetre.
De nemcsak ingatlanok vagy
- a gyártóiktól szolgáltatásként bérelt liftek és világítási rendszerek testesítik meg a körforgásosságot,
- hanem például a szintén holland Fairphone is, amelynek cserélhető modulokból felépülő okostelefonjai könnyen javíthatók és fejleszthetők. (Qubit)

A könyvtárakban rengeteg adat keletkezik, de ezek nagy részét nem vizsgáljuk, és főleg nem kapcsoljuk össze őket. Pedig ezek hozzájárulhatnának
- a könyvtárosi munka könnyítéséhez,
- költségeink csökkentéséhez,
- a használói élmény illetve a használat fokozásához.

De melyek is ezek az adatok?
- Dokumentumhasználat: Legérdekesebbek a kölcsönzések és előjegyzések adatai. Szintén fontosak a helyben használat adatai. Az utóbbi érdekében megkérhetjük az olvasókat, hogy hagyják a könyvkocsin a könyveket, melyek vonalkódjait később beolvassuk. RFID-t használva még egyszerűbb.
- Rendszer- és létesítményhasználat: A dokumentumhasználatnál sokkal érdekesebb adataink is vannak, ha megfelelően alakítottuk ki az informatikai környezetet. Pl.: a wifi csatlakozások ideje. Ha jól csináltuk a wifit, és minden olvasó saját logint használ, akkor megtudhatjuk: mikor, melyik könyvtárba jár, mennyi időt tölt ott. Az is érdekes lehet, hogy a Google-hoz hasonlóan készíthetünk olyan elemzést, hogy mikor hányan vannak, megfelel-e a nyitva tartás az olvasói szokásoknak. Ehhez az kell, hogy az olvasónak ne kelljen minden alkalommal bejelentkeznie, hanem ahogy otthon tesszük, egyszer bejelentkezünk és megengedjük, hogy az eszköz újra csatlakozzon magától. Ha a rendszerünk ilyen, akkor a telefonok bejelentkeznek, ha az olvasó bejön a könyvtárba és mindaddig bejelentkezve marad, ameddig ott tartózkodik.
Ha az olvasói gépekbe is a saját loginjával lép be az olvasó, akkor azt is tudjuk mikor, mennyit használja a gépeinket, esetleg azt is, mit indít el a gépen. Ezekből lehet olyan megoldásunk is, ami megmutatja hány gépünk szabad, hány foglalt.
- Adatbázis-használat: Gyűjthetjük az adatbázis proxy loginokat is, illetve a proxy-n keresztül elért internet címeket. Ehhez a proxy logfile-t szintén bele kell irányítani az adatgyűjtő rendszerünkbe.
Folyt.: adatok tárolása és kinyerése.

Barbara Lison IFLA-elnök az MKE-konferencián a világszervezet trendjeit taglalta. Kiemelte a legfontosabbakat, mármint amelyeket a könyvtárosok nemzetközi szavazás alapján jelöltek meg. Alább a 20 pont (melyről korábban itt írtunk: link ), melyek közt megcsillagoztuk a kiemelteket. (... írtuk egy évvel ezelőtt)

1. Előre a nehéz időkben!
*2. Virtuális jelenlét
3. A fizikai terek visszatérése
4. A puha készségek növekvő szerepe
*5. A másságot komolyan kell venni
*6. Környezeti tényező tekintetbe vétele
7. Mobil népesség
8. A türelmetlen ügyfél
9. Analóg visszahatás
10. Mérési ügyek
11. Adaturalom
12. Átalakított keresés
13. Verseny a szélsőségekig
*14. Élethosszig tanulók
16. Egyetlen, globális gyűjtemény
17. Képesítések ügye
18. Információs írástudás elismerése
19. A "nyitás/nyílt" megkérdőjelezi a könyvtárak egyedülálló előnyét
*20. Az egyenlőtlenségek mélyülnek.

Április 2. az illusztrált gyermekkönyvek napja. Ez a nap emlékeztet minket arra, hogy már gyermekkorban elkezdjük az olvasás szeretetére nevelést, hogy fellobbantsuk a képzelőerőt, hogy elültessük a szenvedélyt a történetek iránt.

Egy kis történelem:
- A képeskönyvek története a középkori kéziratokig nyúlik vissza, de csak a 19. században kezdtek külön kategóriát jelenteni.
- A műfaj alapköveit Randolph Caldecott és Beatrix Potter tették le .
- A 20. század elején a gyermekirodalom világát Maurice Sendak és Dr. Seuss forradalmasították. Az Ahol a vadak várnak link vagy a Zöld sonkás tojás link igazi klasszikusok, és nyomot hagytak olvasók generációiban.

Néhány tipp szülőknek és pedagógusoknak, hogy az olvasást kellemes, meghitt élménnyé tegyék:
- Merüljön el a történetben: Bátorítsa gyermekét, hogy kapcsolatba lépjen a történettel. Kérdezzen, tippelje meg a történet folytatását, kutasson a részletekkel kapcsolatban.
- Legyen kreatív: készítsen képeskönyvet rajzokkal és kapcsolódó, ihletett történetekkel.
- Játssza el: keltse életre a történeteket a kedvenc képeskönyveik karaktereinek és jeleneteinek eljátszásával.
- Rendezzen mesetáncot: hívjon meg a barátokat egy képeskönyv-tematikus partihoz, történetolvasásokkal, kézműves tevékenységekkel és harapnivalókkal.

Ahogyan Dr. Seuss mondta: "Sosem vagy túl öreg, túl bolond, túl vad, hogy felvegyél egy könyvet, és olvass egy gyermeknek." (ref.: Habók Lilla)

Erőteljesen növekedett 2023-ban a kölcsönzések száma a dán közkönyvtárakban mind a fizikai, mind az e-kölcsönzéseket tekintve (az országos e-reolen, azaz e-könyvespolc szolgáltatáson keresztül, ami e-könyvek és az északi térségben igen népszerű hangoskönyvek kölcsönzését is magában foglalja.)

A statisztika országrészenkénti adatokat, illetve az első az országos adatokat is közöl. A korábbi folyamatos kölcsönzési növekedési dinamikát csak a Covid törte meg, de annak múltával visszaálltak a korábbi növekvő kölcsönzési tendenciái mind a fizikai, mind a digitális állomány tekintetében.

Az összesített országos 8%-os növekedés már túlmutat a Covid utáni visszaesésen, a fizikai állomány országosan összesített kölcsönzési növekménye a 2002-es 22 millióról a 2023-as 23,3 millió dokumentumra, már a járvány előtt is meglévő tendenciák folytatását jelzik.
A jól átgondolt gyűjteményszervezési, szolgáltatási politika, hatékony közkönyvtári hálózattal karöltve hozza meg az eredményét. (ref.: Németh Márton)

"A Changing Lives Through Literature (CLTL) filozófiájának középpontjában az a felfogás áll, hogy az irodalom, az emberi tapasztalat egyik nagy közös nevezője, képes befolyásolni gondolatainkat és viselkedésünket... felismerhetjük magunkat és másokat nagyszerű könyvek szereplőiben, és ezáltal elnyerjük a szükséges megértést arról, hogy kik vagyunk és kik akarunk lenni - a legmagánosabb gondolatainkban, valamint azokban a kapcsolatokban és cselekedetekben, amelyek összekötnek bennünket másokkal."

2000-ben a brit írónő, Mary Stephenson a CLTL nyomán alakította meg "Stories Connect" csoportját az Egyesült Királyság börtöneiben.

A "Read To Succeed" program a fiatalkorú bűnelkövetők számára CLTL-programon alapult. Együttműködő felek: Johnson County Library, kerületi bíróság, az iskolakerület és a Kansas állambeli Johnson megye büntetés-végrehajtási osztálya. Munkásságáért a könyvtár 2005-ben Nemzeti Múzeumi és Könyvtári Szolgálatért Díjat kapott. Sam Brownback amerikai szenátor szerint "a könyvtár elismerést érdemel a Changing Lives Through Literature programja miatt, amely drámai mértékben csökkentette a visszaesők arányát a próbaidős tinédzserek körében". Az USA-ban és Nagy-Britanniában több megyei és városi önkormányzat, intézményi is bevezette illetve használja a programot.

A CLTL programban használt mintaszövegek közé tartoznak az elkülönített férfi és női osztályok számára összeállított könyvek. A nemek szerinti ilyetén elkülönítést a program résztvevői, köztük a bűnelkövetők és a professzorok egyaránt támogatták. (ref.: MG)

Az előző rész: link

Blog a témában: link

A kilencvenes években teljesen természetes volt, hogy már gyermekként könyvtárba iratkozunk be: az olvasás szerelmesei ma sem tesznek másként. Hogy miért? Elmondom.
A hétfő délutánokat iskolásként mindig nagyon vártam: ilyenkor mentem ugyanis iskola után a könyvtárba. A hat könyvet, amit kikölcsönözhettem, egy hét alatt mindig elfogyasztottam, még akkor is, amikor Mika Waltari vaskos köteteit vadásztam a polcokról, hétvége után kellett az utánpótlás. Bölcsészként jól jött ez a könyvtárakhoz való pozitív hozzáállás, de nem csak azért érdemes könyvtárba járni.

A könyvtár olcsón juttat olvasnivalóhoz. Először is: a könyvek olcsóbbak biztosan nem lettek az elmúlt évtizedek során, sőt. Vannak persze nagy kedvencek, akiktől mindenképp megveszek minden kötetet, de akad azért olyasmi is, amit szívesen olvasnék el először több ezer forint kiadás nélkül. Sajnos erre az e-könyvek nem nyújtanak megoldást, mivel árunk jelentősen alacsonyabb a könyveknél, így sokkal praktikusabb könyvtári tagság útján elkezdeni a kísérletezgetést.

Időutazás szinte ingyen... És még egy utolsó dolog: a könyvtár időgép is egyben. Sokszor, sokunkkal fordul elő, hogy jóval többet olvasunk különféle kijelzőkön, mint könyvek nyomtatott oldalairól. Elfelejtettük már azt is, milyen valamire várni: ha a könyvet épp kikölcsönözték, én pedig előjegyeztetem, akkor várhatok a következő könyvtárlátogatásig, és izgulhatok, nem hosszabbíttatta-e meg az előttem álló kölcsönző a kötetet. Ugye, mennyire huszadik századi? Épp annyira, mint beülni a napilapokhoz, levenni párat a polcról, és végiglapozni azokat ahelyett, hogy Facebook-hírfolyamunkat pörgetve próbálunk tájékozódni. Erre is lehetőséget adnak a nagyobb könyvtárak, amivel érdemes is élni.
A könyvek illata, a könyvtárak halk neszei segítenek, hogy egy kicsit kívül kerüljünk saját mindennapjainkból - és erre mindenkinek szüksége lehet.

Illusztráció: "Genevieve Aliquot egy könyvvel elgondolkozva", Françoise Gilot, 1942 link
- Az a pillanat, amikor az ember felemeli a fejét az olvasásból és elgondolkodik. Tekintete látszólag a semmibe réved. Összeveti az olvasottakat az eddig megélt dolgokkal, és akár olyan fogan meg agyában és / vagy szívében, amely az olvasottaknál és a korábbi tapasztalatoknál is több.
Amiért érdemes olvasni. Amiért érdemes volt gyűjtögetni az eddigi tapasztalatokat. Az sem lep meg, ha az inspiráló Szentlélek jut e ponton valakinek eszébe.

A nő meztelen, tehát nincs rajta védelmező ruha, melyet értelmezhetünk úgy: "védtelen", nyitott a befogadásra, arra, amit éppen olvasott. E nyitottság nélkül, azaz elég bátor ahhoz, hogy az olvasottak értelmében újra átgondolja, újra értelmezze eddigi gondolatait, nem képzelhető el az, hogy új gondolatot, értéket állítson elő.
A könyvtárosnak, aki adott esetben a nyomtatott, elektronikus, képi stb. forrást biztosítja a befogadó számára, az értékteremtés érdekében e funkciójánál többet kell kínálnia. Többet, mint a dokumentum.
Olyan környezetet kell teremtenie, melyben a többre vágyás lehetősége, igénye, megvalósulása lehetővé válik.
A gyakorlatban: inspiráló és kiszámítható helyszín, befogadó közösség, gondolatok cseréje, provokálása, kibillentés az egyensúlyból, vagy éppen annak visszaállítása; lehetőség az adott "dokumentumon" való túllépésre, az új érték előállítására, azaz nem puszta dokumentumszolgáltatás, hanem az olvasó, használó akár meg nem fogalmazódó, legmélyebb céljainak szolgálata.

Ne féljünk attól, hogy az olvasó nem tér vissza az olvasáshoz. A könyvön nyugtatja kezét, készen arra, hogy akár újraolvassa az elrugaszkodást okozó, azt lehetővé tévő szöveget, vagy hogy továbbhaladjon a korábban megfogalmazott gondolatmenete szerint. Kilépve, majd visszalépve újból és újból. (A Műcsarnokbeli kiállításon a képet nem lehetett becsillanás nélkül fotózni. Amely így utalhat arra, hogy a jelenet maga is egy nálánál szélesebb kontextus része.) (MG)

Az Index link azt írja, birtokába jutott a kulturális feladat ellátásról szóló új törvény végleges tervezete. Eszerint totális központosítás jöhet, egy-egy intézmény alá rendelnék a vármegyei kulturális intézményeket, bevezetik az országos ellenőrzési és minősítési rendszert, és még azt is központi kuratórium határozná meg, hogy milyen könyvek kerüljenek a települések könyvtáraiba.

- Az előterjesztésben erős hangsúlyt kap, hogy a "kulturális alapellátáshoz" mindenkinek joga van, ennek érdekében "egységes kulturális módszertani koordináció" jönne létre.
- A háromezer fő alatti településeken egységes közösségi tér láthatja el a közművelődési és könyvtári, de akár a muzeális és művészeti feladatokat is, az ötezer fő feletti településeken külön közösségi központ jön létre.
- Arról, hogy az ötezer fő alatti települések közösségi tereiben milyen "minőségi értékalapú kiadványok kerülnek" a polcokra a tervezet szerint, az újonnan létrehozott Nemzeti Könyvkultúra Kuratórium döntene, amely az Országos Széchényi Könyvtár szervezeti egységeként működik majd. A cél, hogy "egységes, értékelven működő települési könyvellátást" hozzanak létre.
- A tervezet szerint "létrejön továbbá egy országos kulturális szakmai ellenőrzési rendszer, amely az állami kulturális feladatellátást, a közpénz hatékony, szakmai elvű felhasználását, valamint a szakmai feladatellátást ellenőrzi".
- Ez "segíti a szükséges szakmai kontrollrendszer kiépítését, a tevékenységek fejlesztését, a szakmai munka színvonalának emelését, a kulturális feladat minőségi szintjének megállapítását".
- Az előterjesztésben szerepel állítólag az is, hogy a miniszter Címet és Díjat adományoz azoknak a kulturális feladatellátóknak, amelyek a minőségfejlesztő folyamatban kiemelkedő teljesítményt érnek el, magas minőségben végzik szolgáltatásaikat.
- Csák János március végén az ATV-ben azt mondta, hogy a szabályozásra azért van szükség, mert jelenleg egy "szétesett kulturális szabályozási rendszer van" Magyarországon, és egyes területeken részletesen ki van dolgozva a rendszer, más részeken meg egyáltalán nincs.

Több forrásból is úgy értesültünk, hogy a büszkén bejelentett Széchényi-központ elsődleges feladata a költséghatékonyság javítása lesz, egészen pontosan: Demeter Szilárdnak 20 százalékkal kell csökkentenie a kiadásokat. A megszorítás szükségességéről árulkodik az idei költségvetés is, amelyben a közgyűjtemények működési költségét 15 százalékkal karcsúsították.

- Sosem volt még annyi pénz a kultúrában, mint most - fogalmazott visszatérően Csák János, amelyet különféle látványprojektek kiadására, illetve a kormányhoz hű kulturális szervezetek, intézmények és előadók valóban bőkezű támogatására fordítottak - és gondoljunk csak a legaktuálisabbra: Rákay Philip 6 milliárd forintból készíthette el Petőfi-filmjét.
A miniszternekigaza lehet, csakhogy a finanszírozási rendszer súlyos aránytalanságai a függetlenek szervek, projektek ellehetetlenüléséhez vezetett.
Mára azonban úgy tűnik, az udvartartásra fordítandó keret is megcsappant: a költségvetés közgyűjteményeket érintő tétele legalábbis nem a korábbi bőségről árulkodik.

Pedig két héttel ezelőtt megjelent cikkünkben írtunk azt, hogy a Széchényi-központ rengeteg pénzt kíván. Ha biztosítani kívánják a normális működést, a hat intézményre több száz milliárd forintot kellene fordítani a következő években.
Amint arról ugyancsak többször beszámoltunk már, az Iparművészeti Múzeum Üllői úti épülete hét éve zárva tart, a felújítására azóta nincs pénz; a Ludovika téren található Természettudományi Múzeum látványosan útban van a kormánynak, a legfrissebb hírek szerint az egykori Kilián laktanyába költöztetnék a gyűjteményt; a Budavári Palota rekonstrukciója miatt szintén kilakoltatás fenyegeti az Országos Széchényi Könyvtárat is - mindezek várható költsége a Liget-projektével vetekszik.
Terjeszkedés, felújítás és költözés helyett azonban feltehetően minden marad a régiben, csak éppen a nadrágszíjat kell még tovább húzniuk az intézményeknek.

A kérdésre kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
34 - A zavarodottság, dilettantizmus jelzései
4 - Lassú kibontakozást, stratégiát vetít előre
9 - A kulturális dolgozók immunrendszerének csökkentését célozza
1 - Még nem látszik a fény az alagút végén, de van remény
0 - Bízom, mert könyvtári vezetőink urai a helyzetnek
2 - Végre! Rég vártuk már a határozott elképzelést!
Ha ugyanezt diagrammal ábrázoljuk: link . Ezek szerint a válaszadók 86%-a legalábbis idegenkedik a közkönyvtári rendszer egyeztetés nélkül bejelentett átalakításának terveivel.

Felső-Ausztria hegyes vidékén egy kis falu könyvtára úgy frissíti állományát, hogy a megunt könyve(ke)t leadhatják az olvasóik, vagy akár 1 Eurós adományaikat is elfogadják.

Weißbach egy kis boltjának parkolójában nem könyvmegállós könyvcserélő helyre bukkanhat az ember, hanem a könyvtárnak gyűjtenek könyveket. Aki esetleg nem válna meg nem használt, megunt, stb. könyveitől, de mégis támogatni szeretné a közösség könyvtárát, 1 Eurós támogatását is leadhatja a bolt pénztáránál - adománygyűjtés kis közösségben, nagy ötlettel. Biztosan meglátják a falu lakói, reklámozza a könyvtárat és a bolt rugalmasságát. A fotókat ld.: link .

Az új [romániai] könyvtári törvény szenátus által már jóváhagyott és hamarosan a képviselőház elé kerülő tervezete a korábbinál több kisebbségeket is érintő előírást tartalmaz. Ez pozitív lépés, de a törvény önmagában nem fog sokat javítani sem a könyvek iránti igényen, sem a magyar állománnyal is rendelkező könyvtárak helyzetén, véli Szőcs Endre, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója. A szenátus nagy többséggel elfogadta múlt kedden a könyvtárak működését szabályozó 332/2022-es törvény módosítására benyújtott tervezetet. (...)

A szenátus által elfogadott változatban szereplő további fontosabb változások:
- Azokon a településeken, ahol egy nemzeti kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, a közpénzből működő könyvtárakban legalább egy olyan könyvtárost kell alkalmazni, aki ismeri az adott nemzeti kisebbség nyelvét (70/7-es cikkely).
- A Román Akadémia könyvtárának beszerzési feladataira vonatkozó cikkelyt az RMDSZ javaslatára kiegészítették azzal, hogy nem csak a kulturális és a nemzeti identitás szempontjából, hanem a nemzeti kisebbségek identitása szempontjából fontos dokumentumokat is be kell szereznie (18/f cikkely).
- A tervezet részletesen előírja, hogy mennyivel kellene nőnie évente a könyvtári állománynak, a közkönyvtárak esetében legalább évente 50 kiadvánnyal minden 1000 lakos után (52/14-es cikkely).
- Az eddigi 2500 helyett a tervezet 2000 lakosonként írja elő kötelező módon egy könyvtárosi állás biztosítását a községi és városi könyvtárakban (2-es melléklet).
"Az arányokkal kapcsolatos javaslatokat jónak tartom, már csak azért is, mert azokon a területeken, ahol szórványban van a magyarság, eddig nagyrészt a jóindulaton múlt, hogy hány magyar nyelvű könyvet szereztek be. Az intézményvezető döntése volt, hogy hány könyvet vásárol a kisebbség nyelvén és hány román nyelvűt" - mondta Szőcs Endre.

A Békés Megyei Könyvtár március 21-én ismét a közvetlen és közvetett érintetteket, az érdeklődőket és azokat várta, akik szerettek volna többet tudni testükről, annak működéséről, jelzéseiről, hogy vegyenek részt egy kötetlen, irodalommal színesített beszélgetésen a Női körben. Ez alkalommal az endometriózist vették górcső alá.

A beszélgetés szervezője és kiötlője, illetve házigazdája az intézmény munkatársa, Földesi Csenge volt. Az apropót és a témát az adta, hogy az endometriózis hónapjában minél szélesebb női kört tájékoztassanak a betegség tüneteiről, hatásairól, megelőzéséről. Akik az est folyamán részt vettek a beszélgetésben: Dr. Krizsán Mária szülész, nőgyógyász, meddőségi specialista, Garay Éva pszichológus és Soós Emőke bábszínész.

Az est folyamán a jelenlévők tájékozódhattak arról, mi is az endometriózis. Az endometriózis a termékeny életkorban lévő nők körülbelül 10 százalékát érintő, krónikus, jóindulatú betegség. Méhnyálkahártyához hasonló - endometrium - szövet megjelenését és szaporodását jelenti a méh üregén kívül, leggyakrabban a kismedencében, a petefészkekben, illetve a hashártya felszínén. Ezek az endometriózis szigetek összhangban állnak a menstruációs ciklussal, ennek hatására belső szervi összenövések, immunológiai reakciók és sejtmediátor anyagok felszabadulása ciklikus fájdalmat és meddőséget okozhatnak.

A betegség okozta elváltozások érinthetik a méh izomzatát, a méhen kívüli hasűri és nemi szerveket, így a petefészket, petevezetéket, hüvelyfalat, a vastag-, vég-, illetve ritkábban a vékonybelet; a húgyhólyagot és a húgyvezetéket, sőt akár a májat, vesét, tüdőt is.

A Gyűrűk Ura világát megidéző, ingyenes családi nappal vár az Országos Idegennyelvű Könyvtár április 6-án, szombaton. J. R. R. Tolkien munkásságát megidéző Tolkien-napot tart az Országos Széchényi Könyvtár fenntartásában működő Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK). Az egész napos ingyenes programsorozaton a Magyar Tolkien Társaság által letétbe helyezett csaknem százkötetes gyűjtemény átadását követően színes előadásokkal, workshopokkal, tolkieni ihletésű társasjátéksarokkal, különleges nyelvleckével, illetve kézműves foglalkozásokkal, valamint filmes replikákkal várják az érdeklődőket.

A látogatók készíthetnek tündeírásos emléklapot, megtanulhatják a tündehajfonás fortélyait, illetve részt vehetnek kvízjátékokban és közös éneklésben, de válogathatnak a Középfölde-vásár kínálta termékekből is.

Az OIK a magyarországi nyilvános szakkönyvtárak egyik legfiatalabb intézménye. Feladata eredeti nyelvű, elsősorban kortárs világirodalmi, zenei és nyelvészeti tárgyú dokumentumok gyűjtése, valamint a magyarországi nemzetiségi könyvtárak koordinációja. Mindemellett közkönyvtári feladatokat is ellát: rendszeresen szervez koncerteket, felolvasóesteket, könyvbemutatókat. Egyedi gyűjteményével, folyamatosan korszerűsödő szolgáltatásrendszerével és infrastruktúrájával fontos és egyre inkább nélkülözhetetlen információs központ. Gyűjteményében kiemelt helyen szerepel a nagy világnyelvek, a Magyarországon élő nemzetiségek és a környező országok népeinek irodalmi, nyelvészeti és zenei anyaga; mindezt kiegészítik a kis nyelvek, a holt, illetve mesterséges nyelvek hasonló tematikájú dokumentumai.

Idén ismét "szirmot bontott" a Balassi Bálint Könyvtárban a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviselete által szervezett Tavasz virágai című kiállítás. A kedden megnyitott tárlat a kézművestechnikák sokaságát sorakoztatja fel az érdeklődők előtt, akik április 30-ig tekinthetik meg a különleges díszeket vagy funkcionális alkotásokat.

Együttműködik a katolikus püspökség és a Széchényi Könyvtár. A Schlauch Lőrinc-emlékév keretében csütörtök délután együttműködési megállapodást írt alá a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és az Országos Széchényi Könyvtár nevében Böcskei László megyés püspök és Rózsa Dávid főigazgató, akik egyéb fontos bejelentéseket is tettek.

A püspöki palota földszinti, Schlauch-emléktermében zajlott ünnepségen jelen volt Demeter Katalin konzul is, lévén, hogy a két intézmény közti egyezség létrejöttében közreműködött Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa. Mint elhangzott, az elmúlt napokban, március 27-én volt kétszáz éve annak, hogy Új-Aradon megszületett a római katolikus egyház egyetlen, Nagyváradon regnáló bíborosa, Schlauch Lőrinc (1824-1902), akinek a tavalyi Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében emlékszobát avattak az akkor közelgő bicentenárium apropóján, annak köszönhetően, hogy a kardinális oldalági leszármazottjai jelentős hagyatékkal bővítették a váradi püspökség gyűjteményét. A budapesti Országos Széchényi Könyvtár vezetőjének tavalyi, nagyváradi látogatása adta az ötletet Schlauch Lőrinc emlékének korszerű és időszerű ápolására, így az eltelt félévben az OSZK digitalizálta, és Magyar Elektronikus Könyvtárában (MEK) nyilvánossá tette Schlauch Lőrinc bőséges nyomtatott irodalmi hagyatékát, illetve a nagyváradi egyházmegyével kapcsolatos egyéb nyomtatványokat.

Május elseje munkaszüneti nap. A munka ünnepeként szerepel a köztudatban. Az erre a napra jellemző kellemes időjárás ki szokta csalogatni a családokat a majálisokra. Igazi tavasz ünnep sörrel és virslivel. De tényleg csak ennyi?
Sokan még ma is olyan intézménynek tekintik a szakszervezeteket, amelyek dolga a munkavállalók érdekeinek védelme és szolgáltatások nyújtása. A legtöbben a szakszervezeteket a tisztségviselőkkel azonosítják. A kritika is nekik szól. A legtöbben úgy gondolják, hogy ha hangosabban állnának ki a dolgozók érdekeiért, sikeresebbek lennének. Azoknak, akik csak felületesen ismerik a szakszervezeteket - és ma ez a nagy többség -, magyarázatuk is van arra, hogy miért nem érnek el eredményeket: "biztos megvették őket". Ez azonban köszönőviszonyban sincs a valósággal.
- Először is, a szakszervezet nem azonos a tisztségviselőkkel. A szakszervezet a munkavállalók önkéntes érdekérvényesítő közössége. A tisztségviselők pedig olyan tagok, akiket maguk közül választanak meg képviseleti feladatok ellátására. Így aztán a tevékenységüket is ellenőrizhetik, és akár vissza is hívhatók.
- Másodszor, a szakszervezetek befolyását kizárólag a tagok összefogása adja. Azaz nem attól függ, hogy milyen hangosak a tisztségviselők. Jól, azaz demokratikusan működő szakszervezetekben a tagok közösen tűznek ki célokat és döntenek arról, hogy mit hajlandók tenni azok megvalósulásáért. Ezt követően pedig részt is vesznek a célok eléréséhez szükséges folyamatokban. Akik kívül állnak, azaz nem tagok, azokra a munkáltatók és a döntéshozók azt mondják, hogy elégedettek. Pedig nem azok - a távolmaradásukkal mégis ezt fejezik ki.

Ahhoz, hogy a munkavállalói célok megvalósuljanak, azon kell változtatni, amin mi magunk tudunk - a saját szemléletünkön. Elsőként azzal, hogy elfelejtjük a szakszervezetekről kialakult hibás felfogást és újra felismerjük az összefogásban rejlő lehetőséget és erőt. Ehhez a változáshoz képzett tisztségviselőkre és tagokra van szükség.

A rendszerváltás környékén Nagy Attila olvasásszociológus - akkor az OSZK munkatársa, a Magyar Olvasástársaság elnöke - a többkönyvű oktatás bevezetése mellett érvelt. Mára ezzel ellentétes elvem érvényesülnek. (MG)

Nagyjából egy hónap múlva indul az érettségi szezon, de a vizsgával kapcsolatban idén talán több a kérdőjel, mint az előző években. A 2020-as Nemzeti alaptanterv és az ehhez kapcsolódó új kerettantervek bevezetésével ugyanis 2024-től már az új követelmények alapján érettségiznek a diákok. Ennek megfelelően átalakul a magyarérettségi: a több részből álló írásbeliből eltűnik az érvelés/gyakorlati szövegalkotás nevű feladat, helyette egy 20 pontot érő irodalmi kérdéssort kapnak a vizsgázók. Nem kell a diákoknak összehasonlító elemzést sem írniuk, helyette választhatnak témakifejtő esszét.

A változtatásokat a Magyartanárok Egyesülete 2021-ben visszalépésként értékelte. Akkor Arató László, az egyesület elnöke azt mondta a Telexnek: félő, hogy az újfajta számonkérés a magolás érettségije lesz, amellyel háttérbe szorulnak a modern kompetenciafejlesztés elvei. Arató szerint így még nehezebbé válik annak elérése, hogy a gyerekek megszeressék az olvasást.

Egy restaurátor úgy döntött, hogy újszerű módon teszi örök életűvé az elmúlt évszázadokban az oldalak közé szorult kis állatokat. A préselt növényekből készült könyvjelzők hosszú időn át voltak a könyvolvasók legnagyobb kedvencei, aztán elsöpörték őket az újabb és újabb divatok. A nyomtatott könyvek mindenki számára elérhetővé válása óta jó eséllyel nem volt azonban egyetlen olyan alkalom sem, hogy tömegek érezték úgy, hogy ízeltlábúakat, vagy rovarokat kellene kilapítani egy papírlapon, hogy aztán azzal jelöljék meg, hol tartanak az éppen olvasott kötetben.

Erre irányuló próbálkozások persze biztosan voltak, hiszen nem kizárt, hogy néhány biológus, vagy természetimádó úgy döntött, hogy az alapművek egyikében mindenképpen egy lapra helyezett apró lényeket akar rendszeresen költöztetni. Ezen az elven gondolkodhatott az MTA Könyvtárát hat évtizeddel ezelőtt segítő iparművész-grafikus, Vörös Gyula is, aki egy XVI. századi kötet restaurálása során úgy döntött, hogy nem szimplán csak eltávolítja az oldalak közé szorult, rég szomorú véget ért állatokat, hanem valamit kezd is velük.

Az intézmény Facebook-oldalán nemrég közzétett, a helyreállítás munkamenetét bemutató leírásban ugyanis a következő zárójeles mondat olvasható: "A lapok közé került rovarokból, mintát üveg alá illesztettem és könyvjelzőként mellékelem." A Könyvtár posztjában maga a tárgy is látható, rajta ezzel a felirattal: E ROVAROKAT E-KÖNYV LAPJAI KÖZÖTT TALÁLTAM MDLXXIV - 1962.

Ki készítette? Oren Etzioni, a Washingtoni Egyetem professzora és az Allen Institute for AI nevű intézet alapítója és vezetője. 2019-ben az elsők között figyelmeztetett arra, hogy az újfajta mesterségesintelligencia-modellek felerősíthetik az online dezinformáció terjedését. Tavaly óta az a félelem dolgozik benne, hogy az AI által generált deepfake képek és videók eldönthetik valamelyik ország választásának kimenetelét, ezért januárban létrehozta a TrueMedia.org nonprofit szervezetet a politikai deepfake-ek azonosítására és az ellenük való küzdelem érdekében.

Milyen eszközt? A TrueMedia.org egy olyan online deepfake-felismerő programot rakott össze, amely képes azonosítani a közösségi médiáról vagy weboldalakról származó manipulált képeket, hanganyagokat és videofelvételeket, és megmondja, hogy a kérdéses anyagok milyen valószínűséggel számítanak megbízhatónak. Ehhez hasonló technológiát startupok tucatjai kínálnak.

Kontextus. Idén több mint 60 országban tartanak választásokat, és szakértők úgy vélik, hogy a demokráciák legnagyobb kihívója idén a mesterséges intelligencia lesz. Prominens AI-kutatók - Etzionival egyetemben - egy márciusi nyílt levélben követeltek olyan törvényeket, amelyek az audiovizuális AI-szolgáltatások fejlesztőit és terjesztőit is felelőssé tennék azért, ha a technológiájukat kártékony deepfake anyagok létrehozására használnák. Ahogy a nagy techcégek között egyre nagyobb a verseny a generatív AI-modellek fejlesztésében, egyre kevésbé tudják korlátozni, milyen károkat okozhatnak ezek a technológiák.