A 20. század második felében konzerválódtak Magyarországon a feudalizmus maradványai, melyek újból és újból előkerülnek a társadalom különböző szeleteiben. Ezek természetesen nem mindenhol és nem mindig érvényesülnek, de gyakran lehet velük találkozni. Ilyen "hagyományok":
1. területi elv (cuius regio-eius religio - akié a föld, azé a vallás): megye könyvtárai az az államilag dotált megyei (hatókörű) könyvtárak felségterületének számítanak, kizárva a minőségi versenyt (nem a jobb szolgáltatás helyett a területileg illetékes könyvtár számít)
2. hűbéri rendszer: a szakmai előmenetelt jelentős arányban az ugyanúgy potenciálisan kontraszelektált módon kiválasztott politikai-szakmai feletteseknek való megfelelés határozza meg
3. a városi levegő szabaddá tesz (Stadtluft macht frei): a közalkalmazotti kötöttségek közül - még idejében - kijutó kevés szakember nagyobb elismerésre tehet szert (a szűkebben értelmezett szakmán kívül)
4. a termelési rendet a földesúr határozza meg: a könyvtári tevékenységek központi elképzelések mentén zajlanak és nem a helyi igényekből hajtanak ki (a háztáji kertekben termő gyümölcs pedig szinte sosem válik széles körben elismertté, ugyanis az elvonná a figyelmet a földesúr teljesítményéről)
5. tized fizetése: mivel a központi programok fényét a végeken bevont könyvtárak száma határozza meg, a felülről kapott "munkaidő-beszolgáltatási" informális kényszerben végzett tevékenység mennyire van összhangban a helyi igényekkel; vö.: korlátozott egyeztetéssel elrendelt rendezvényi tematika, helyi igényekkel nem kompatibilis központi szóróanyagok stb.
6. manufakturális viszonyok: a szakosodás gyakran veszélyérzettel (vö.: a kontroll feladásának képzete) tölti el a könyvtárakat, ezért inkább maradnak a kevéssé hatékony, de külső együttműködést nem igényló, kevésbé méretgazdaságos, ezért potenciálisan drágább és alacsonyabb minőségű belső eljárásoknál
7. területi kiskirályok: szakmai potentátok igyekeznek hatalmukat kiterjeszteni szakmai klikkekre, majd a felsőbb döntéshozó szervekben önjelölten képviselik a közösséget, pl. megyei könyvtárak esetén
8. elhanyagolható önszerveződés: a tényleges döntések a területi földesurak között történnek, de ott is leginkább a leghatalmasabb birtokos elképzelése szerint.

A Financial Times rövidfilmje arra hívja fel a figyelmet, hogy mivel kiküszöböli a kreatív súrlódást, a monokultúra - az egyfajta emberek véleménye, szemlélete - ritkán vezet innovatív gondolkodásra, miközben az előítélet visszafogja az emberi tőkében rejlő lehetőségeket. A tényleges gazdasági növekedéshez nélkülözhetetlen a sokszínűség.

A 2017-es év jelentős könyvtári eseményeit a következőképp foglalta össze a LISNews:
10. A harc az álhírek ellen sok könyvtárost ösztönzött, hogy útmutatókat készítsen a hamis információforrások felismeréséhez.
9. Az Elsevier többször is címlapra került bojkottok és felmondások miatt. A bepress felvásárlásával pedig a preprint publikálás még inkább meghatározó szereplőjévé vált.
8. Az ALA tavalyi nyilatkozatát többen támadták, mely szerint "készen áll az együttműködésre Trumppal". Az amerikai szövetség visszavonta a nyilatkozatot. A mostani közleményei már harciasabbak az elnökkel szemben.
7. A jobboldali Milo Yiannopoulos elesett egy könyves szerződéstől a pedofília melletti hozzászólásai miatt.
6. Korai megmondani, hogy a netsemlegesség megszűnése mit jelent az Internet számára. De a legtöbb szakértő szerint nem lesz jó dolog.
5. Georgia állam elektronikus tartalékokkal kapcsolatos (e-reserve) perét újranyitották.
4. A Springer és a Cambridge is erős ellenérzésekkel találta szemben magát, miután a két kiadó elfogdta Kínában a webpublikációk egy részének öncenzúrázását.
3. A közösségi könyvcserélő polcoknak kritikusai akadtak. Egyes kutatók szerint nem segíti a valódi problémát. A könyvek továbbra sem azokhoz jutnak el, akiknek szüksége lenne rá.
2. Az Egyesült Államokban egyre többen halnak meg kábítószer-túladagolásban. Idén a könyvtárosok is nagyobb szerepet kaptak a túladagolás elleni harcban.
1. A neonáci tiltakozások kapcsán a könyvtárosoknak is meg kellett húzni a vonalat a szólásszabadság és a gyűlöletbeszéd között. (ref.: Habók Lilla)

A katalógusban szakrend mellett a használók által is kedvelt kategóriák is működhetnek. A polcokon meg pláne. A gyerekek esetében engedékenyebbek a könyvtárosok. E belga gyerekkönyvtárban - ld. link (Charleroi) - A szavanna állatai, Ősállatok, Tengeri állatok, (Állat)papák, (Állat)mamák, Karácsony stb. szerint is vannak rendezve a könyvek, kb. 80 cm magas tárlókban. Efféle rendszer hazai könyvtárakban is gyakran előfordul. (MG)

A honi gyermekszegénységről Láthatatlan Magyarország címmel link jelent meg "élményesszéje" L. Ritók Nórának. A szerző 18 éve viszi az Igazgyöngy Alapítvány munkáját Kelet-Magyarország egyik hátrányos helyzetű térségében, és minden létező fórumon fellép a nyomor újratermelődése ellen.
Magyar Narancs: Miért láthatatlan az a Magyarország, amelyről a könyvében ír?
L. Ritók Nóra: Sok szintje van annak, hogy pontosan kik nem látják. Mi, akik ott élünk, a bőrünkön tapasztaljuk meg mindennap. De már a helyi intézményrendszer sem látja.
MN: Nincs mellette szociális munkás, családsegítő, olyan szakember, aki megnézné, hogyan él az iskolás gyerekek családja?
LRN: ... A szociális háló meglehetősen hézagos. Mindenki arra ügyel, hogy magát védje, és a határokat tartsa. Ami azon kívül esik, az már nem az ő dolga. ... Nincsenek felkereső jellegű segítő, preventív szolgáltatások. ... a kríziskezelés nem elégséges. Fejlesztő segítségnyújtással tehetünk csak valamit az örökölt tehetetlenség ellen.

Még mindig folyamatok köré tervezzük a munkákat, és a folyamatok végrehajtásával töltött órákért fizetjük az embereket. Szűk munkaköri leírásokat gyártunk, mint például pénztáros, hitel-ügyintéző, taxisofőr, és elvárjuk, hogy emberek egész karriereket építsenek ezen konkrét feladatok köré.
Mindez két veszélyes mellékhatással járt. Az első, hogy először a konkrétan meghatározott munkákat fogják kiváltani a robotok, mert egyetlen feladatra alkalmas robotokat igen könnyű építeni. Másodsorban, véletlenül úgy alakult, hogy dolgozók millióinak szerte a világon elképesztően unalmas a munkája.
Vegyünk például egy telefonos ügyfélszolgálatost. Az elmúlt évtizedekben kisebb működési költséggel dicsekszünk, mivel a munkához szükséges agymunka nagy részét az ember helyett a gép végzi. Egy ügyfélszolgálatos a nap nagy részében kattintgat, kész szöveget olvas fel. Inkább gépként viselkedik, mint emberként. És sajnos az elkövetkező néhány évben, ahogy a technológia fejlődik, ők, az adminisztrátorokkal és könyvelőkkel együtt azt fogják tapasztalni, hogy munkájuk jórészt eltűnik.
Ennek ellensúlyozására olyan munkákat kell teremtenünk, ahol nem az a fontos, amit az ember csinál, hanem az, hogy milyen képességekkel rendelkezik. A robotok például nagyszerűek az ismétlődő és szabályozott munkában, ám az emberekben megvan az a képesség, hogy összehozzák a tudást és a kreativitást, amikor korábban nem tapasztalt problémákkal találkoznak.

Jó látni, hogy az IFLA gördülő tervezést alkalmaz: évente felülvizsgálja és kommunikálja terveit. A 2016-os anyagukról többször szóltunk. Most ismét bemutatják az együttgondolkodás eredményét, a trendeket link , és újabb "Global Vision" párbeszéd-fordulóra hívnak mindenkit - közvetlenül is(!), ld.: link . Figyelemre méltó, hogy az együttgondolkodást a szakmán - és szervezeteken - kívüli körökkel is fontosnak tartják: ami rámutat arra, hogy a könyvtárat a társadalomba integráltan képzelik el(!).
A témára visszatérünk.

Mi segítheti leginkább a könyvtári szolgáltatásfejlesztést? - tettük fel a kérdést a múlt év végén, 2011 után 2017-ben is. A kapott válaszok, időrendi sorrendben (százalékban):
- 13; 11 A könyvtári vezetők szakértelmének növelése
- 26; 35 A munkatársak meglévő szakértelmének kiaknázása
- 31; 30 Használóismeret
- 1; 9 Informatikai fejlesztés
- 26; 11 Több pénz.
A jobb áttekinthetőségért a diagramot ld.: link .
Az adatok interpretálására nehéz lenne vállalkozni, de érdemes eltűnődni a lehetséges okokon - és reprezentatív felmérést végezni. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy a munkatársakban több kapacitás rejlik, mint amennyit ma a könyvtárvezetők kihasználnak (vö.: vezetői kompetenciák) - erre más felmérés is utalt már. (Kérdés, hogy a felek mit gondolnak a tettrekészségről.) A használóismeret magas értéke szintén biztató: az ügyféligények irányába való nyitottságot szorgalmazza emelni. (MG)

A New Jersey államban működő Rider Egyetemen felmérést végeztek az alapképzéses hallgatóknak az internetes információforrásokhoz való viszonyáról.
A válaszadók közül 129 volt férfi, akiknek a többsége üzleti tanulmányok szakra jár. A 257 nő többsége pedagógiai szakos. Naponta többször használja az internetet a férfiak 94%-a és a nők 88%-a. A férfiak 11%-a, a nők 2,44%-a kizárólag a Google vagy az Ask.com használója. A nők hajlamosabbak arra, hogy a keresőmotorok ötnél több oldalát nézzék meg. A találatok megbízhatóságának megítélésében szignifikáns volt a különbség a férfiak és a nők között. Az előbbiek 71,43%-a általában megbízhatónak tartotta a találatokat, míg az utóbbiak 55,1%-a gondolta ezt így.
Dolgozatírási feladatok esetében a férfiak 13,22%-a nem aggódott amiatt, hogy elég forrást használ-e fel, míg a nők 5,13%-a látta így. Szignifikáns különbség volt a minőségi cikkek felhasználása iránti igényben (nők 83,76%, férfiak 64,46%).
Összességében elmondható, hogy az információs műveltségnek ezen részterületén nem jelentéktelenek a nemek közötti különbségek. A nők sokkal igényesebben válogattak, mint a férfiak, akik sokkal magabiztosabbnak mutatkoztak a keresési eredmények hitelességének és pontosságának megítélésében. Ez megegyezik más felmérések eredményeivel. (A nemek közötti különbségek egy hallgatói információs műveltségi felmérésben; ref.: Koltay T.)

... az utóbbi évben pedig 375 dollárt. Beiratkozása óta pedig... - olvasható a kölcsönzési nyugtán. A fotót ld. a forráslinken.

A gyerekeket akár a könyvenként napi 15 centes (kb. 40 forint) büntetés is elriaszthatja a további könyvtárhasználattól. "Amikor tartozás halmozódik fel egy fiatal számláján, általában ahelyett, hogy kifizetné a büntetést, nem használják többet az olvasójegyét" - magyarázza Hastings. ?Mindössze néhány dollár a számlájukon és már nem járnak többet könyvtárba."
Los Angeles megye könyvtáraiban bevezetett új szabályozás célja, hogy az intézményeket közelebb hozzák a fiatalokhoz. Például a helyi iskolák tanulói az iskolájukon keresztül automatikusan beiratkoznak a könyvtárba, a 21 évesnél fiatalabb tagok esetén a továbbiakban eltekintenek a késedelmi díjaktól, azoknak pedig akiknek jelen pillanatban fennálló tartozása van, úgy egyenlítsék ki, hogy még többet olvasnak.

Botrány tört ki, miután Carmen Şerban manelista egy egyetemi könyvtárban forgatott videoklipet. Valóban szokatlan elkézelés: a manelista Carmen Şerban a bukaresti Carol Davila gyógyszerészeti egyetemen forgatott, annak is a könyvtárában. A botrány akkor tört ki, amikor egy orvos közzétette a Facebook-profilján a klipet egy diákja jelzése után. Az egyetemen ezt követően bejelentették egy belső vizsgálat megindítását. A bukaresti egészségügyi szakos diákok szervezete rosszallását fejezte ki emiatt és azt szeretnék, ha visszavonnák a klipet.
Az énekesnő is megszólalt: mint mondta, a dal egy fiatal diák szerelméről szól, ezért "normális, hogy egy könyvtárban filmeztünk, jól tudva, hogy mikkel foglalkozik egy diák". Arról is beszélt, hogy a dal nem manea, hanem inkább house- vagy klubzene.

Január elsejétől a nyilvános könyvtári jegyzék vezetésével kapcsolatos ügyek ezentúl hatósági eljárásnak minősülnek, valamint egyszerűsödik a felkerülés a jegyzékre, és a törlés rendje is.
Kormányrendelet szabályozza a kulturális szakemberek szakmai továbbképzéseinek nyilvántartásba vételét is. A folyamat egyszerűbbé vált: a korábbi rendelet szerinti akkreditálás helyett az eljárás középpontjába a nyilvántartásba vétel került. A továbbképzések megszervezésére vonatkozó szabályokat új miniszteri rendelet rögzíti.
Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szervezetében működő Könyvtári Intézet feladatai kiegészülnek a könyvtári minőségirányítási tevékenység koordinálásával, valamint a Minősített Könyvtár cím és a Könyvtári Minőségi Díj adományozásának szakmai előkészítésével. A módosítás megerősíti a nemzeti könyvtár stratégiaalkotásban betöltött szerepét, valamint vezető szerepét a képzések terén.
A törvény módosítása a lakosságszám függvényében határozza meg a települési önkormányzatok számára a biztosítandó közművelődési alapszolgáltatások számát. A módosítás pontosítja a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeit és alapfeladatait, az ötezer fő feletti települések esetén rögzíti a települési könyvtár esetén minimálisan szükséges nyitva tartási időt.

Folytatódik a hanyatlás: 20 éves mélyponton az egyetemisták száma Magyarországon! - Egyre kevesebb hallgató jár a felsőoktatásba és csökken a nappali képzésben résztvevők száma is. A legfrissebb adatok alapján azt láthatjuk, hogy több mint egy évtizede szinte töretlen a lejtmenet, mostanra olyan kevés hallgató jár felsőoktatási intézményekbe, mint 20 évvel ezelőtt.
Az összes képzésben mindössze 283 350 hallgató vesz részt a 2017/18-as tanévben, ami 3700-zal kevesebb, mint egy évvel korábban, vagyis a létszám zuhanása az idei évben sem állt meg - derült ki a KSH adataiból. Ebbe a felsőfokú szakképzésen keresztül a doktori képzésig minden beletartozik.
Ilyen kevesen utoljára az 1998/99-es tanévben jártak főiskolára vagy egyetemre; akkor, amikor a felsőoktatási expanzió töretlenül zajlott. A 2000-es évek közepén meghaladta a 400 ezret a hallgatói létszám, ennek köszönhető, hogy sokat javult a diplomások aránya.

Több mint húsz év után modernebb rendelet váltja az eddigi uniós adatvédelmi irányelvet. A regula szigorú keretek közé szorítja a cégek adatkezelési folyamatait, és világos útmutatást ad a munkavállalók magánszférájának védelme érdekében is.
Megváltozott a munkáltatók és a munkavállalók közötti viszony, a technológia fejlődésének hozadékaként a vállalatok egyre több, a munkavállalóval kapcsolatos személyes adathoz férnek hozzá. De ki és hol húzza meg azt a határt, amelyen túl, ha rá is lát a munkáltató a személyes információkra, hivatalosan nem foglalkozhat azokkal? Ebben az Európai Unióban működő vállalatok számára a jövő év májusától az EU 2016/679. számú, úgynevezett Általános Adatvédelmi Rendelet (General Data Protection Regulation, azaz GDPR) ad iránymutatást. Az ebben foglalt előírások minden tagország számára kötelezőek, ugyanakkor a tagállamoknak lehetőségük lesz szűk körben egyéni jogalkotásra is. Az uniós szabályozás tehát egyfajta gerinc lesz, amelyre felfűzhetik kiegészítéseiket a nemzeti törvényhozók.
"A GDPR végre egységesíti a magánszemélyek jogait és az adatkezelők kötelességeit" - magyarázza Vári Csaba, a DLA Piper Ügyvédi Iroda jogásza. Átláthatóvá kell tenni többek között azt, hogy a cégek pontosan milyen adatot milyen célból kezelnek, honnan szerzik be, kik férhetnek hozzá, hol és meddig tárolják azokat. A szakember tapasztalatai szerint a jelenlegi adatkezelési szabályoknak már a legtöbb cég megfelel, és mivel a GDPR is sok mindent átemel a most hatályos gyakorlatból, szinte semelyik vállalkozásnak nem kell majd a nulláról építkeznie. Az viszont valószínű, hogy a vállalatok jogi és it-felelősei számára komoly kihívást jelent majd az új rendelet. "Kérdés például, miként tudják megoldani, hogy olyankor, amikor csak egyetlen érintettre vonatkozó - helyesbítési, korlátozási vagy törlési - kérés érkezik, és a háttértárolóra lementett adatok közül csak egyetlen munkavállalóra kell szűrni, akkor kizárólag a vele kapcsolatos adatokat hívják elő a rendszerből" - veti fel az ügyvéd. Ez például olyankor jelenthet problémát, ha az adatok optikai adathordozón vannak.

Az idősebb korosztályt nem szokták a nagy technikai forradalmárok között emlegetni, pedig lehet, hogy sok mindenben tévedünk velük kapcsolatban. A technológiára ők is nyitottak, az okostelefonok - vagy inkább a nagyobb méretű okoseszközök - pedig drámaian javíthatják az életkörülményeiket. Íme, egy kis ízelítő, miért lehet érdemes a nagyszülőket is digitalizálni.
Az Eurostat egy 2016-os felmérése szerint Európában az 55-74 éves korosztály a netet leginkább emailezésre használja, de jelentős többségük árukról és szolgáltatásokról is informálódik, illetve híreket olvas, de az egészségről szóló információk keresése is körülbelül 60 százalékos arányt mutat.
Érdekesség, hogy a videohívást - amelyet az angolszász sajtóban az okostelefonok illetve az internet előnyeként szoktak megemlíteni az idős korosztály esetében, mint a családtagokkal való kapcsolattartás formáját - Európában az idősebb korosztálynak csak a 30 százaléka használta.
egy okostelefon vagy más internetezésre alkalmas eszköz például alkalmas lehet:
- családdal való kapcsolattartásra (akár videohívásokkal);
- régi barátokkal való kapcsolattartásra, illetve régi kapcsolatok felelevenítésére (például közösségi oldalakon keresztül);
- emailezésre;
- fényképek megosztására;
- általános tájékozódásra;
- ügyintézésre;
- bevásárlásra.
(Persze, árnyoldalak is vannak. Ld.: link ) (MG)

Korábban írtunk mér a hazugságról: link
Most Paul Ekman személyközi hazugságok tipológiájával folytatjuk. Érdemes figyelni olvasás közben, hogy melyikre bukkanunk éppen rá.
A személyközi hazugságok elkülönítésében Paul Ekman (1985) a következő típusokat állította fel:
1) elrejtés (egy megtörtént eset elhallgatása)
2) meghamisítás (amikor az egyén mást mond, mint ami történt)
3) az igazság túlzó, ezért hihetetlen előadása (például ha valakit arról kérdeznek, csalt-e, mire azt válaszolja, hogy ő mindig csal, mást se csinált egész életében, csak csalt, már a születése is egy csalás volt)
4) a féligazság egészként való közlése (például ha valaki fülig szerelmes, és úgy nyilatkozik választottjáról, hogy "kedveli")
5) a téves következtetés levonására alkalmas információ (olyan bennfoglalások, amelyek nem igazolhatók).

- Nekem a könyvtár a második otthonom, és azon dolgozom, hogy minél többen így érezzenek. Az elmúlt években több, mint 400 könyvtárban jártam író-olvasó találkozón. Olyan élmény ez, ami egész életre szól, és szeretném, ha mindezt mások is magukénak éreznék. Azon dolgozom, hogy mindenki lássa, hogy mennyi szeretettel, odafigyeléssel és nem utolsó sorban munkával várják könyvtáros barátaim az ünnepeket. És ezzel együtt természetesen minket, olvasókat.. Ahhoz, hogy mi békésen olvasgassunk, könyveket válogassunk vagy az olvasótermi köteteket lapozgassuk, nekik nagyon sokat kell tenniük, sokszor erejükön felül. Rengeteget dolgoznak, hogy mi egy békés, rendezett könyvtárba léphessünk be.
Ez a verseny arra is remek lehetőség, hogy ne csak a szépen feldíszített könyvtárakat, hanem magát az olvasást is népszerűsítsük. Mert talán ez a legfontosabb szempont. A könyvtárak pedig így "megmozgathatják" olvasóikat, népszerűsíthetik saját, rendkívül fontos munkájukat. Az első három helyezett győztes, nagy értékű dekorációs csomagot nyer, és azt a lehetőséget, hogy bemutatkozhatnak oldalunkon. A verseny izgalmas, rengeteg olvasóbarát fejezi ki tetszését látva a szebbnél szebb könyvtárakat látva rengeteg olvasóbarát fejezi ki tetszését.
Érdemes megnézni link a kultúra fellegvárait, és megtisztelő, ha szavaztok is a számotokra leginkább tetsző könyvtárra. A szavazás december 23-ig tart[ott].

Összegezzük az évet! Hogy is volt a könyvtárban? Az esztendő végén számvetést készít a könyvtáros is, végiglapozva a munkanaplót, no és persze a vendégkönyvet. Szerzőnk egy kistelepülés kulturális élményekben gazdag évét mutatja be.
Régimódi szokás talán, hogy az egyes eseményekről nemcsak fényképeket, hanem feljegyzéseket is készítünk, bár, ha belegondolunk, épp az írásbeli dokumentumoknak köszönhetően ismerjük eleink életét, szokásait. Ha senki nem venné a fáradságot, hogy leírja, hogyan élünk is itt, ma, a 21. században, mit tudnának rólunk az utánunk következő generációk?... Modern krónikás a könyvtáros is, amikor rögzíti az események hátterét, a programokon részt vevők létszámát sőt, a véleményüket is. Lássuk hát, hogyan telt az elmúlt tizenkét hónap egy 3300 lelkes település, Ráckeresztúr könyvtárában!

A svéd iskolákban már az alsó osztályokban elkezdik megtanítani a gyerekeknek, miként dönthetik el, hogy megbízhatóak-e a hozzájuk eljuttatott információk, s az egyik legnépszerűbb gyermekképregény is többször visszatért az álhírekre. A csodaméztől erőssé vált Bamse medvéről szóló mesék egyik részében például az egyik szereplő azt mondja: olvasta az interneten, hogy a csodaméz már nem hatásos. "Ellenőrizted a forrást?" - kérdezi a mese másik szereplője.
A felnőttekkel egyebek mellett a vezető svéd médiumok által közösen létrehozott álhírkiszűrő digitális platform foglalkozik. Az internetes oldal feladata az, hogy a választások előtti hónapokban ellenőrizze a pártok, a politikusok és a médiumok megnyilvánulásait, s ha álhírekre bukkannak a portál munkatársai, tényekkel mutassák meg, miért nem igazak a vizsgált állítások.

A világ legnagyobb bankja, tényleges pénz nélkül: Bitcoin.
A világ legnagyobb taxivállalata, egyetlenegy jármű nélkül: Uber.
A világ legnépszerűbb médiavállalkozása, saját médiagyártás nélkül: Facebook.
A világ legértékesebb kiskereskedője, saját árukészlet nélkül: Alibaba.
A világ legnagyobb szállásadója, egyetlenegy ingatlan nélkül: Airbnb
A világ legnagyobb könyvtára, saját állomány nélkül: ???

Magyar Narancs: Miért nem használja az állami szociális rendszer a civilek tudását?
L. Ritók Nóra: Zavarja őket, hogy mi láttatjuk a problémákat. Minden vezető, legyen az állami vagy helyi, sikert szeretne, a kudarcokkal nem szívesen szembesül senki. Az Igazgyöngy Alapítvány minden tevékenységét az állam működési hézagaiban végzi: az oktatásban, az egészségügyben, a szociális ellátásban, de még a munkahelyteremtésben is. Ma az olyan szervezetek, amelyek ezeket a problémákat még nyilvánosan hangoztatják is, ellenségeknek minősülnek. Nekünk szakpolitikai kritikáink vannak, minket nem érdekel a pártpolitika. A tapasztalatainkra nem kíváncsiak. A civilek meghívása a tárgyalásokba csak egy látszat. Olyan, mintha bevonnák őket, de közben aki harcol, az nem sokáig bírja ezt, az újonnan bevontak pedig gondosan válogatottak, készebbek a kompromisszumra, kevésbé kritikusak.
MN: Meddig mehet ez így?
LRN: Minapi hír, hogy mekkorát csökkent a szegénység Magyarországon. Aki tagadja ezt a kommunikációt, az nem "jó" civil. Sokan inkább csendben maradnak. Mindenki túlélni igyekszik. A civilek is megtanulták, hogy akkor jók, ha nem jeleznek problémákat, ha befogják a szájukat és alkalmazkodnak. Így juthatnak forrásokhoz is a pályázatokon. Az utóbbi egy-másfél évben kialakult a jó civil és a rossz civil kategóriája.

Ember tervez, Isten végez - szokták mondani. Rendben, ám tanulási képességeinknek mutat tükröt, ha terveink minél inkább kedvünkre valósulnak meg: a könyvtári rendezvényre minél a meghívottak nagyobb száma jön el, a megvásárolt dokumentumok minél nagyobb arányát használják a használók stb. De megmérjük-e ezt az arányt, és a kapott adatok vényében alakítjuk-e eljárásainkat? (MG)
- A végfelhasználó jobban ismeri a saját szükségleteit, így egységnyi pénzt hasznosabban költ el magára. A kutatók egy része pedig úgy véli, hogy ez hosszútávon a gazdaságnak is hasznosabb lenne, mint amennyit a pillanatnyi megoldás ér. A hasznosság és a feleslegesség közti különbséget szakkifejezéssel holtteher-veszteségnek (deadweight-loss) nevezik. Ez megmutatja, hogy a ténylegesen elköltött pénz mekkora része volt haszontalan, vagy mekkora nyereség nem jött létre soha a rossz forráscsoportosítás miatt.

Könyvtári körökben is gyakran felvetődik: miért szavazunk meg olyan vezetőket, akiknek várható teljesítményében - mondjuk úgy - nem annyira vagyunk biztosak. Emellett elzárkózunk a változás lehetőségét előre vetítő alternatíváktól. John Jost rendszerigazolás-elmélete szerint a csekély saját erőforrással rendelkező emberek számára még a tapasztaltan nem megfelelő berendezkedés is relatíve biztonságos. (MG)
"... az adott társadalmi hierarchiában betagozódott alávetett osztályoknak fontos szerepük van a társadalmi rend, hierarchia konzerválásában, legitimálásban.
Az elképzelés szerint ennek oka az, hogy a súlyos társadalmi kockázatoknak és bizonytalanságoknak ezen osztály tagjai vannak a leginkább kitéve, ők a legkiszolgáltatottabbak és ők látják át a legkevésbé a fejük fölött zajló folyamatokat, így végső soron a társadalmi rend fenntartásával juthatnak hozzá az egyetértés, a biztonság, a külső és belső békéjük érzetéhez, akár annak árán is, hogy a saját csoportjukat eközben leértékelik, és elfogadják, "megideologizálják" előnytelen társadalmi helyzetüket. Vagyis tulajdonképpen az a paradox helyzet áll elő, hogy annak ellenére, hogy a fennálló rendnek sok szempontból ők a kárvallottjai, mégis érdekükben áll fenntartani azt. Mi több, ha olyan eseményeket tapasztalnak, melyek megrengetik a biztonságérzetüket, mint például egy terrortámadás, ökológiai csapás, gazdasági vagy politikai válság, akkor még inkább megerősödik bennük a vágy, hogy az aktuális rendet igazolják."

A miskolci Városházán tartott szóbeli döntővel, december 1-én ért véget az 5. Országos Városmarketing Verseny rendezvénysorozata. A Budapesti Corvinus Egyetem csapatának Balatonfűzfőről készítette pályamunkája nyerte a versenyt és az azzal járó 500 ezer forintos díjat. A második helyezett egy szintén corvinusos csapat, akik Paksról írtak, ők 250 ezer forintot, míg a Sátoraljaújhely lehetőségeit feldolgozó, Miskolci Egyetemről érkezett bronzérmes csapat 150 ezer forintot vihetett haza.
A négy hónapon át tartó versenyt a Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézete kezdeményezésével és koordinálásával, az EMOK, Egyesület a Marketing Oktatásért Kutatásért Egyesülettel szervezte, további egyetemek, úgymint a szegedi, kaposvári, győri, debreceni és a Budapesti Corvinus Egyetem szakintézetei együttműködésével.

Egyre jobban csökken a fejlett európai országokban élők intelligencia-szintje, állítja egy új kutatás, mely elsősorban Skandináviát és az Egyesült Királyságot vizsgálta. Az új tanulmány azt állítja, hogy az az IQ-növekedés, melynek az 1900-as évek derekától tanúi voltunk a fejlett országokban, megakadt, és az 1990-es évek közepétől kezdve inkább csökken az intellgiencia-szint, mint nő.

Tényleg tönkretett az okostelefon egy teljes generációt? - konferencia-beszámoló az MTA-ról. - Jeane M. Twenge, a San Diegó-i Egyetem pszichológus professzora és szerzőtársai a 13-19 éves amerikai fiatalokról szóló, 8,4 millió fős, 40 év alatt összegyűjtött adatkorpuszt vizsgálva arra jutottak, hogy az elmúlt években egyre kevesebb tinédzser kezd olyan felnőtt tevékenységbe, mint a szex, a randizás, az alkoholivás, a kiruccanás szülők nélkül, a fizetett munkavégzés vagy az autóvezetés. ... A mai kamaszok nagyobb fizikai biztonságban élnek, mint valaha, mert kerülik a fent sorolt felnőttes viselkedésmintákat, mentális egészségüket tekintve ugyanakkor sebezhetőbbek.
A Facebookon töltött idő korrelál a magányossággal. A szerzőt jobban aggasztja, hogy arra jutott: a folyamatos társas érintkezés lehetősége ellenére erősödik a magány érzete, nő a depresszió veszélye. A kamaszok közül a legnagyobb arányban azok érzik úgy, hogy egyedül vannak, illetve kimaradtak valamiből (fear of missing out - FOMO), akik a közösségi oldalakon sok időt töltenek, a való életben azonban ritkábban találkoznak barátaikkal. Ugyanakkor azok a gyerekek, akik a való életben többet barátkoznak, a közösségi oldalakon is aktívabbak, tehát az összefüggés nem minden elemében tisztázott. A közösségi oldalakon aktívabb amerikai lányok Twenge szerint még inkább kitettek a depresszió veszélyének, mint a fiúk.
Ságvári Bence, az MTA szociológusa emellett kutatásaira hivatkozva kiemelte az okostelefon esélykiegyenlítő hatásait: a rosszabb anyagi körülmények között, községekben élő fiataloknál például a költséges szórakozás alternatívája lehet. Ennek hiányában még inkább kirekesztettek, a világtól és egymástól elzártak lennének ezek a közösségek.

Teljesen összekeverednek az álhírek a valósággal a kormányhoz közel álló médiumokban, és sehol nem épült fel olyan állami hazugsággépezet, mint Magyarországon - ezt mondta a Független Hírügynökségnek Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója, az ELTE PPK adjunktusa.
Arról is beszélt, hogy az összeesküvés-elméletek összefüggenek, ahogy azt az Egyesült Államokban is látjuk: a politikaiak után jöhet az oltásellenesség és a globális felmelegedés tagadása. A magyar kormány szerinte azért nem küzd az orosz dezinformáció ellen, mert maga is terjeszti.
FüHü: Amikor ilyen témáról beszélünk, különbséget kell tenni álhír és dezinformáció között. De mi a különbség?
KP: A kettő szorosan összefügg: a dezinformáció részben álhírekre épül. Az álhír szándékosan megtévesztő, politikai vagy gazdasági számításból. Azonban, bár minden álhír dezinformáció, nem minden dezinformáció álhír. A dezinformációra építő újságírásnak az álhírterjesztésnél sokkal szélesebb a spektruma. Hogy erre mondjak egy jellegzetes példát: ha a Russia Todayt az embert bekapcsolja és nézi, akkor az esetek 90 százalékában nem álhírt látni, hanem létező dolgokból kanyarítanak ki olyan részeket, amik önmagában megvezetőek.

2018-ban ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Gazda István tudománytörténész által vezetett Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet, amelynek fő célja, hogy feldolgozza és közreadja - részben nyomtatott formában, részben a neten - a reáltudományok magyarországi történetére vonatkozó dokumentumokat, kutatási eredményeket, néha pedig egy-egy művelődéstörténeti témára is felfigyel a kutatóintézet. 25 év alatt mintegy 150 művet állítottak össze.
- Egyik értékes bibliográfiai összeállításukban az 1750 és 1850 közötti száz év orvosi irodalmát adták közre a neten: link
- összeállították a magyar közegészségügy 1867 és 1896 közötti időszakának főbb forrásait: link
- feldolgozták a magyar ipartörténeti irodalom 1945 és 1985 közötti négy évtizedét: link
- összegyűjtötték Vekerdi László összes matematikatörténeti írását: link továbbá
- Schultheisz Emil orvostörténeti dolgozatait link
- egy különleges kronológiában pedig Einstein egykori magyarországi fizikus és bölcsész híveiről, valamint megállapításainak cáfolóiról kaphatunk bibliográfiai információkat: link
- Elkészítették az orvosíró Benedek István orvostörténeti és tudománytörténeti írásainak teljes bibliográfiáját: link s egy
- nagy összeállítást az idei Semmelweis bicentenáriumra: link
A közelmúltban megjelent sikeres kiadványaikról honlapjukon is hírt adnak: mati.tudomanytortenet.hu.

Még mindig az Origo a leglátogatottabb, bár csökkentek a számai. A 24.hu átlagos látogatottsága pedig nagyot nőtt tavaly óta. A kormányközeli napi-heti újságok például jellemzően távol tartják magukat a Matesztől, így nincs adat a Lokál, a Magyar Hírlap, a Magyar Idők, a Ripost és a Világgazdaság nyomtatott és értékesített számainak nagyságáról sem. A nyomtatott kiadványok összképe sajnos elég szomorkás: egy kivételtől eltekintve az eladott példányszámok mindenhol csökkentek. A kivétel pedig a Népszabadság helyét betölteni kívánó Népszava, amely közel duplázni tudta az eladásait.