Hazai könyvtárak beszámolói, könyvtárosok előadásai jellemzően saját szolgáltatásaik bemutatásával kezdődnek. A szolgáltatásorientáció e jelével szemben a használóorientált beszámolók a használói igényekből indulnak ki. De hogy mi is ez a megközelítés, arról magyar összefoglaló egyelőre nem ismert.

Az MKE tatabányai vándorgyűlésének KIT-műhelyében link
/ KIT-műhely szakmai találkozón a bevezető előadás - "Könyvtári szolgáltatás a közösséggel együtt (userfriendly, user oriented, user centered, user driven)" - ezt a hiányt igyekszik pótolni. Számba veszi a lehetséges célokat, okokat, megközelítéseket. Az előadás lépései:
1. Használóbarát: a hozzáférés és használat megkönnyítése, a használói ráfordítások csökkentése.
2. A használók tudásának, kapcsolatainak, képességeinek kihasználása.
3. Közösségi könyvtár, a felhatalmazás és a szubszidiaritás elve alapján.
Az is előkerül, hogy a meglévő szervezeti kultúra hogyan hat a közösségi együttműködések irányába.

A bevezetőt négy előadás követi:
- a hazai használók és nemhasználók tapasztalata (Dr. Habók Lilla)
- tengerentúli szakkönyvtári tapasztalatok (Hajnal Ward Judit)
- egy kisebb használói közösség tapasztalatai (Somorjai Noémi)
- valamint egy nagy New York-i közkönyvtár rendezvényszervezési eredményei (Orsós László Jakab).

Készülj kérdéseiddel! Minden előadás után és a rendezvény zárásaként is lesz lehetőség rájuk! (MG)

- Ha bizonytalan vagy szervezeted irányát illetően
- Elakadtál az innovációban
- Vagy stratégiára van szükséged

Vonj be új, elgondolkodtató, inspiráló nézőpontokat - esetleg támogatást kaphatsz gondolataid rendezésében.
Rendelj üzleti és információs-könyvtári tapasztalatokon alapuló vezetői tanácsadást könyvtárad vagy üzleti vállalkozásod fejlesztése, szolgáltatásaid kifejlesztése vagy megújítása érdekében.

Tanácsadói referenciák: közkönyvtárak, építő- és élelmiszeripari társaságok, nyelvtechnológiai fejlesztő vállalkozás, kiberbiztonsági cég, elektronikai összeszerelő üzem.

Három szempontú tapasztalatot vehetsz igénybe:
- könyvtárszakmai
- könyvtárhasználói
- könyvtárszakmán túli megközelítések.
Mindezek együttesen, egymással harmonizáló ajánlatcsomagok formájában vehetők igénybe.
Az első konzultáció térítésmentes.
További információ: mikulasg@gmconsulting.hu - 30 239-2293 - Viber, WhatsApp, Messenger, Skype.

A brit könyvtárakat összefogó CILIP egyesület nyílt közleményben kéri a helyi és központi kormányzatot egy új könyvtári megállapodás létrehozására. Az egyesület szerint a brit kormány jelenleg nem teljesíti kötelességét az elszámoltathatósággal kapcsolatban. Továbbá nem látja megfelelőnek a szektor fejlesztéséra fordított kapacitásokat.
Meglátásuk szerint itt az ideje véget vetni a helyi és a nemzeti kormány közötti folyamatos küzdelemnek a közszolgáltatások felett. Új, előremutató szabályozásra van szükség. Új kezekbe kell helyezni a könyvtári hálózat irányítását. Az új megállapodástól azt várnák, hogy megmutassa, hogyan lehet együtt dolgozni a nagy társadalmi kihívások kezelése érdekében.

Előzmények: A fő törvényi szabályozást Angliában az 1964-es Könyvtári és Múzeumi törvény jelenti. A törvény egyesíti a helyi önrendelkezést közös Könyvtári Tanácsokon keresztül, és nemzeti felügyeletet biztosít. Magában foglal két jogot a Miniszter/irányító szerv (jelenleg a Digitális, Kultúra, Média és Sport Minisztérium - DCMS) számára: 1. általános felelősség a könyvtárak fejlesztésének biztosítására, 2. külön beavatkozási jog, ha egy Könyvtári Hatóság nem teljesíti a szolgáltatást. Ez a megfogalmazás viszont nem ösztönözte eléggé az irányító szervet a minőségi végrehajtásra.

Többek közt meghatározza, hogy a kormány hogyan támogatja a jó könyvtárakat, de nem határozza meg a jó könyvtárakat mérő szabványokat. A végeredmény több mint egy évtizede tartó költségcsökkentés. Ennek visszafogásában a 2010. évi Esélyegyenlőségi Törvény és a kísérő Közszolgálati Egyenlőségi Kötelezettség segít, ami gátolja, hogy a szolgáltatások változásával még hátrányosabb helyzetbe kerüljenek a marginalizált és védett csoportok.
A CILIP szerint a helyzetet javítaná az egyértelmű szolgáltatási szabályok létrehozása, továbbá egy új, előremutató könyvtári megállapodás. Jobb szabályozási mechanizmusokra lenne szükség a szolgáltatások garantálásához. Példát mutathat a holland modell, ahol a kormány és a könyvtárak együttműködve megállapodnak abban, hogy hogyan fogják kezelni a konkrét társadalmi kihívásokat. (ref.: Habók Lilla)

Hajnal Ward Judit beszél a témáról az MKE tatabányai vándorgyűlésének KIT-műhelyében link / KIT-műhely. Hogy felkészülhess kérdéseiddel, előzetes a témában:

- Figyelemre méltó együttműködésnek adott otthont 2018 tavaszán egy helyileg is alig ismert kiskönyvtár, a Stephen and Lucy Chang Természettudományi Könyvtár a New Jersey állambeli Rutgers Egyetemen. A Tájépítészeti Tanszék egyik kurzusa ezt a helyszínt választotta a félévi projekt célpontjaként "A tervezés társadalmi és kulturális aspektusai" tantárgy keretein belül. Negyvennégy alapképzésben részt vevő hallgató térképezte fel a könyvtárat, és előre megadott szempontok alapján gyűjtött adatokat a könyvtárról, annak használóiról és szolgáltatásairól a kurzus célkitűzéseinek megfelelően. Az egyetemisták így a gyakorlatban közvetlenül is kipróbálhatták és hasznosíthatták a kötelező olvasmányok és az órák megbeszélései során szerzett elméleti tudásukat. Az év végén beadandó dolgozatot egy jelentés képezte, amelyben képzeletbeli tájépítészeti és településfejlesztési szakértőként értékelték a meglévő állapotokat, majd a könyvtár használóinak jelenlegi igényei szerint javaslatokat tettek a könyvtár szolgáltatásainak tökéletesítésére.

Új, állandó kiállítás nyílt az iowai Franklin Avenue Könyvtárban link . 11 méter magas prérifű-gyökér szemlélteti és felhívja a figyelmet az őshonos évelő növények fontosságára a Iowa vidéki és városi tájain.
Felhívásuk:
Vegyél részt csütörtökön 18:30-kor kezdődő programunkon, hogy megünnepeljük az új installációt, és elsőként vegyük át a Franklin Avenue Könyvtár Bennszülött Préri Útlevelét (Native Prairie Passport)! Fedezd fel az őshonos magasfüves préri telepeit egy interaktív bemutatóval és egy erre az alkalomra szervezett ökológiai kézműves foglalkozással.

A Prérifű-gyökér Projekt a Tallgrass Prairie Center támogatásának és a Des Moines Parkok és Kikapcsolódás szervezettel való együttműködésnek köszönhetően valósul meg - írják Facebook-oldalukon. (A fotót ld. a forráslinken) (ref.: MG)
(Az Észak-amerikai magas füves rétek jelentőségéről bővebben: link )

A 2023-as brit munkaerő-térképezés a 2015-ösre épül. Nick Poole, a CILIP (Könyvtári és Információs Szakemberek Intézete) vezérigazgatója elmondta, hogy a brit információs munkaerő-adatok konzorciuma először hozta össze a könyvtárak, az információ, a tudásmenedzsment, a levéltárak és az iratkezelés világából jövő szervezeteket, hogy közösen finanszírozzák és vezessék e felmérést. A 2023-as felmérés során összesen 4336 db kérdőívet dolgoztak fel. A kitöltők 63%-a 45 éves vagy idősebb link .
A végeredményből az alábbi megállapítások vonhatók le:

- Túlnyomórészt női munkaerővel működnek a brit könyvtárak - ugyanis a válaszadók 75%-a nő.
- Nagy tapasztalattal rendelkező munkaerő - 40%-nak több mint 20 éves szakmai tapasztalata van. A magasan képzett munkaerő 37%-a mesterdiplomával és/vagy PhD fokozattal rendelkezik.
- Jelentős bérkülönbségek - 30%-uk kevesebb mint 22 ezer fontot keres évente, 20%-uk pedig több mint 40 ezer fontot. A nők alulreprezentáltak a vezető beosztásban: a női vezetők mindössze 0,8%-a keres 80 ezer fontot (80k+) évente, szemben a férfiak 2,8%-ával.

Átfogó betekintés a munkavállalók elégedettségébe:
Megjegyzés: A könyvtárossá válás akadályai között az elégtelen (vagy annak vélt?) társadalmi-gazdasági háttér is előfordult (p. 18.) Más akadályok: pénz, a képesítés/képzettség hiánya, a könyvtár helye, rövid idejű szerződés.
- Egyenlőséggel, sokszínűséggel és befogadással (EDI), ill. a béregyenlőséggel kapcsolatos tények. Minden országrészben 5% alatt van a színesbőrű könyvtárosok aránya. A könyvtárosok kb. 70%-a arról számolt be, hogy heti 22 vagy több órát dolgoznak.

Megjegyzés: A cikkben nem sorolják fel, de a teljes jelentés tartalmaz adatokat az alábbiakról is:
- Könyvtárosképzés és -továbbképzés: 63%-uk vett részt ezek valamelyikén az utóbbi 12 hónapban. A jövőre vonatkozóan már a brit könyvtárosok kb. egyötöde bizonytalan, hogy munkáltatója tudja-e finanszírozni a képzést, továbbképzést, de a kérdezettek kb. fele optimista. A könyvtárosok 59%-a a következő 12 hónapban is tanulna. 34% az online képzést preferálja, 24% viszont a munkahelyén képezné magát inkább.
- Egészség és jóllét: A munkavállalók 17%-a(!) érzi úgy, hogy csökkent a képességük a mindennapi munkájuk elvégzésére.

A közeljövőben a konzorciumi tagok a saját szervezetük szempontjából részletes véleménynyilvánítást publikál a munkaerő-felmérés eredményeire. Tervezik még a bővebb vizsgálódást arról, hogy lássák, mi az, amin javíthatnak - pl. a sokszínűség egy példa erre John Chambers, az Archives and Records Association (UK and Ireland) vezérigazgatója szerint. (Ref.: Szabó Eszter)

A pandémia alatt sokan elvesztették állásukat az amerikai könyvtáros szférában is (írtuk egy éve). A trend azóta megfordult, ismét több a nyitott pozíciók száma, mint a dolgozóké. Vannak olyan könyvtári munkakörök, amelyeknek kereslete ugrásszerűen megnőtt, talán szintén a pandémia hatására.

1. Fenntarthatósági könyvtáros: az amerikai könyvtáros-szervezet, az ALA is stratégiai céljai közé foglalta 2019-ben a fenntarthatóságot. Ideje a munkaerő kapacitást is növelni ezen a területen.
A fenntarthatóság nem csak a környezetről szól, hanem a korábban végzett tevékenységek folyamatos fenntartásáról is. Része a környezetbarát, gazdaságilag megvalósítható és társadalmilag méltányos gyakorlat. Kapcsolódik hozzá például a faji igazságosság, a hozzáférhetőség, az etikus befektetések és a szavazás, és relevánsnak kell maradni továbbra is a felhasználók számára akár a trendek követésével, innovációval.

2. Felhasználói élmény (UX) könyvtáros: magába foglal mindent a követhető weblaptól a jó ügyfélszolgálatig. Használhatóak legyenek a termékek, szolgáltatások, információk és a könyvtári helyek is. Minden akadályt el kell távolítani a felhasználók útjából, ami nem segíti őket a céljuk elérésében. Használhatók akár interjúk, kérdőívek, webes analitikák, hogy megértsük a felhasználók igényeit.

3. Méltányosság, sokszínűség és befogadás igazgatója: a kezdeményezést főként a Black Lives Matter mozgalom hívta életre 2020-ban. Egyes könyvtárakban rasszizmusellenes stratégiai terv is készült, és igazgatót neveztek ki a pozícióra. A stratégiai terv az intézményes, az internalizált, az interperszonális és a strukturális rasszizmus felszámolására összpontosít. Minden hangot meg kell hallgatni. Érdemes kérdéseket feltenni a közösségben.

4. Nyílt oktatási források könyvtárosa: sokak nehezen engedhetik meg maguknak a tanulás luxusát, mert napi gondokkal küzdenek. A nyílt forrásokkal dolgozók azért kutatják fel, értékelik és gondozzák az ingyenes oktatási anyagokat, hogy ahhoz mindenki hozzáférhessen, és ennek érdekében együttműködnek az oktatókkal, a szakértőkkel és a kurzustervezőkkel.
A pozíció nem csak a felsőoktatásban jelenhet meg, hanem a középiskolákban is, mint például az online otthonoktatás miatt szükség volt a minőségi nyílt anyagok összegyűjtésére. A Creative Commons Certificate program ismerete pedig mindenki számára hasznos lehet.

5. Adatvizualizáló könyvtáros: egyre gyakrabban egészül ki a munka adatvizualizációval, főleg a felsőoktatásban. A szolgáltatás sikeréhez természetesen szakértőkre van szükség. Aki ebben a pozícióban van, segíthet az oktatóknak és a hallgatóknak az adatvizualizációs szoftverek használatában, és konzultációkat, workshopokat tarthat.
A munka megköveteli az adattudományi eszközök és programozási nyelvek, például a Python, az R és a Tableau kezelésében való jártasságot. A készségeket ingyenes online tanfolyamokon is el lehet sajátítani, ehhez a Research Data Management Library Academy jó forrás lehet, de érdemes a Microsoft Excel és a Google Táblázatok lehetőségeit is sokkal jobban megismerni.
Az adatműveltség oktatása a felsőoktatási könyvtárosok mellett a közkönyvtárakban is hasznos lenne. (ref.: Habók Lilla)

Az Oefenen.nl szerződött holland könyvtárak elérhető szolgáltatás. A könyvtárak nem készítik, hanem a helyeket ismerve közvetítik a szolgáltatásokat. A helyi könyvtárak honlapján elérhető több, mint hatvan különböző program célja a használok készségeinek fejlesztése. Belátták, hogy fontos méretgazdaságosan és magas minőségben szolgáltatni. (MG) Az Oeffenen.nl témakörei:

1. Nyelvtanulás támogatása anyanyelviek és bevándorlók számára: a nyelvfejlesztés gyakorlati feladatokkal történik, amelyekkel megtanulják, hogy mire kell figyelni, ha egy utasítást olvasnak, vagy egy magán vagy hivatalos levelet írnak meg?
A kiejtéssegítés és a vidám, zenés műsor hatékonyak lehetnek a leggyakoribb nyelvi szabályok áttekintésére.

2. Digitális készségek elsajátítása: az Internethasználat bemutatása a vásárlás, információszerzés, nyaraláslefoglalás és a banki ügyintézés megismerésére a kezdők és a közösségi médiát megismerni szándékozók részére.
A Klik & Tik programok ma már a könyvtárak által nyújtott strukturális szolgáltatások részét képezik.

3. Számolás és pénz: Már az iskolában gondot okozhat a félelem a matematikától, így gyakori, hogy az idősebbek sem szeretnek olyan helyzetekbe kerülni, ahol kalkulálnia kell.
A programokkal viszont gyakorolható az összeadás, kivonás, osztás és szorzás, ezzel pedig segíthetnének az ajánlatok összehasonlításában, a százalékok kiszámításában, a költségvetés-készítésben, és a saját a pénzügyek megtervezésében.

4. Egészséges életmód: A szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség elkerülése érdekében az egészségről és az egészséges életmódról szóló programok bemutatják a helyes táplálkozást, a test felépítését, megtanít felismeri a panaszokat és jeleket, hogy mikor kell orvoshoz fordulni. A program segít még időpontot is foglalni és értelmezni az egészségügyi hirdetéseket.

5. Társadalom: önellátás, önálló döntések, digitális részvétel, energiagazdálkodás, környezetvédelem, fenntarthatóság - ez az öt téma szól a társadalmi részvételről.
Továbbá ide sorolható még a digitális levelezés a kormányzattal, érdekérvényesítés választáskor, gyermeknevelése otthon és az iskolában, közlekedés.

6. Munka: a munka segít az önmagadba vetett hit felépítésében. A kezdés önbizalmat ad. A program segít a motivációs levél és az önéletrajz megírásában, a LinkedIn-en való kapcsolatépítésben.
A munkakeresés és munkaügy témában 17 program áll rendelkezésre.

Oefenen.nl rövid leírásokat kínál a programokhoz, ezzel is jelezve azt, hogy vannak-e további anyagok, technikai részletek, és kaphat-e bizonyítványt. (ref.: MG)

A brit könyvtárosok egyesülete - CILIP - hívja fel tagjai figyelmét a City of Sanctuary menekülteket támogató szervezet tevékenységére. Egyúttal köszöni is a könyvtárosok támogatását. Mint a szervezet közleményében írják:

A menekültek hetén (jún. közepe) add tanúbizonyságát együttérzésednek! Ma kezdődik a Menekültek Hete! Az idei fesztivál témája az együttérzés. A City of Sanctuary hálózatok segítenek az együttérzés gyakorlatba ültetésében. Íme négy egyszerű lépés, amelyet megtehetsz e héten, hogy fel- és megszólalj, hogy megtörténjenek a kívánt változások.

1. Csatlakozz, kezdd el. A City of Sanctuary csoportok mindent megtesznek azért, hogy szolidárisak legyenek a menekülésre kényszerült emberekkel. Bármilyen is a tapasztalatod, háttered, csatlakozz hozzánk. Kattints...
2. Eleged van a bűnbakképzésből és a menedéket keresőkkel szembeni ellenségeskedésből? Nálunk megtanulhatod, hogyan szállhatsz szembe az ellenséges retorikával, hogyan lépj kapcsolatba a képviselőkkel, és mozgósítsd barátaid, családodat és szélesebb közösségüket. Kattints...
3. Viseld magadon a küldetést. Póló, táska, pulóver vagy művészeti nyomatok megvásárlásával segíted a menedéket kereső emberek támogatását. Kattints...
4. Vegyél részt felolvasóestünkön, melyen az Other Side of Hope-ból, az Egyesült Királyság egyetlen, migránsok és menekültek által szerkesztett irodalmi magazinjából hallhatsz részleteket. Regisztrálj most... - Boldog Menekültek Hetét! (ref.: MG)

"Közel húsz évet dolgoztam könyvtárban, de legfőképpen kíváncsi vagyok. Most oktatóelőadásokat tartok gyerekeknek. Ugyanakkor rajongó is vagyok. Rajongok a Science-Fiction-ért, a Star Wars világáért, de különösen az ókor és középkor történelméért rajongok.

A hobbinál jobban hangzana a hagyományőrző vagy kísérleti régész, de azzal messze túlértékelném a tevékenységemet. A kíváncsiság, a jobb megérthetőség mozgat. Igyekszem persze megragadni a és visszaadni a kor valós hangulatát. Nem olvasni akarok róla, hanem kézben tartani, megtapintani, megtapasztalni. Ehhez persze elég sok dolgot újra kellett alkotni (ez az, ami talán a legfőbb hobbim... a dolgok létrehozása), amihez nagyon sokat kellett olvasni könyveket, folyóiratokat, internetes forrásokat, kutatni mindenfele.

Hiszek abban, hogy a tanulás akkor a leghatékonyabb, ha nemcsak a könyvek által szerzünk ismereteket, hanem halljuk, látjuk, tapintjuk és kipróbáljuk.
Az utóbbi hónapban könyvtárról könyvtárra utaztam, történelmi ismeretterjesztő élményórákat tartva. Azért, mert
- évek óta csináltam és már kissé hiányzott ez a kapcsolat a gyerekekkel
- ne maradjanak parlagon szemléltető holmik, ha használhatók tanulásra
- maradt még a könyvtári időből származó késztetés.

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) szeptember 1-jétől hatályos 27.§ (2) bekezdése szerint az általános iskolában 16 óráig foglalkozásokat kell tartani.
Az utóbbi 12 évben szembe kellett néznie a könyvtáraknak azzal a ténnyel is, hogy negatív hatásként élik meg az általános iskolások egész napos távolmaradását. Hisz reggel nyolc órától délután négyig kötelező iskolában lenniük, mivel erre törvényi szabályozás van.
Ugyanezen törvény 46.§ (1) bekezdés a) pont szerint a tanulóknak kötelessége a 16 óráig szervezett egyéb foglalkozásokon részt venni. Ezek a szabályok minden évfolyamra vonatkoznak (1-8.).
Akkor úgy okoskodtam, hogy ezzel a módszerrel (és ebből csak egy volt a történelem) aktív és látványos kapcsolatot lehet fenntartani a korosztállyal és az iskolákkal.

Piszkosul élveztem ez élményórákat. Nemcsak önmagában az "adni jó" elven történő előadást, hanem a végén a lepacsizást egy egész osztállyal, a spontán tapsvihart egy másiknál, vagy az olyan felvezető bemutatást, mintha személyesen Leonidász spártai király érkezett volna meg. A visszavárásokról már nem is beszélve. Van, aki a horvát tengerparton nyaral, én 600 km körutazáson, hat város könyvtárában töltődtem fel.
Edgar Dale, az Ohio egyetem tanára szerint az ember a szóban vagy írásban kapott információknak mindössze csak az 5-10 százalékát jegyzi meg. A média (például egy film) 25 százalékos teljesítményre képes.

A szerepjáték útján történő tanulás 40-60 százalékra emeli a befogadás mértékét. A legjobb, 80-90 százalékos teljesítményt pedig a téma saját bőrünkön való tapasztalata nyújtja.
E. Dale a médium kiválasztásához a következő pedagógiai-módszertani jó tanácsot adta: "Ereszkedj olyan alacsonyra a skálán, amennyire csak szükséges a tanulás biztosítása érdekében, de emelkedj olyan magasra, amennyire csak tudsz a leghatásosabb tanulás érdekében!"
Mindezt 45 percbe kell sűrítenem úgy, hogy megmaradjon és élményszerűnek, a korosztály számára érdekessé, befogadhatóvá válónak." (A fotókat ld.: link )

Azaz: akadémiai könyvtárosok nézőpontjai a kutatási adattámogatás készségeivel és képzésével kapcsolatban Kanadában.
Még ha némileg talányos formában is, a cikk címe arra utal, hogy egy kutató megismeréséhez magunknak is kutatónak kell lennünk, mert csak így tudjuk hatékonyan segíteni őket munkájukban. Szerzője az "adatkönyvtáros" kifejezés helyett a data-related librarian (az adatokkal foglalkozó könyvtáros) kifejezést használja, mivel hangsúlyozni kívánja, hogy akiket általában az adatkönyvtáros megnevezéssel ismerünk, azoknak az adatokkal kapcsolatos, a felsőoktatási könyvtárakban betöltött tájékoztatási és oktatási szerepkörökhöz szükséges tudással és készségekkel kell (kellene) rendelkezniük.

Az álláshirdetésekre alapozó tanulmányokkal szemben inkább tizenkét, valamelyik kanadai könyvtárban dolgozó adatkönyvtárost kérdeztek meg. A velük folytatott, strukturált interjúk eredményei alapján, a szerző arra a következtetésre jutott, hogy az adatokhoz kötődő könyvtár- és információtudományi képzési programok (a metaadatokkal, a dokumentációval és az információk kezelésével kapcsolatos szakértelem fontossága ellenére) egyre kevésbé versenyképesek. Szemben az olyan képzésekkel, amelyek nagyobb súlyt helyeznek
- a kutatási módszertanra
- a gyakorlati tapasztalatszerzésre.
A képet árnyalja az a tény, hogy az adatkönyvtárosoknak munkaidejük egy részében tanszéki kapcsolati könyvtárosi (liaison librarian) és/vagy szakreferensi (subject librarian) feladatokat kell ellátniuk.
A forrás - az Evidence Based Library and Information Practice - kanadai, lektorált, nyílt hozzáférésű folyóirat, amelyben ez az írás megjelent, fórumot kínál könyvtárosok és más információs szakemberek számára olyan kutatások bemutatására, amelyek hozzájárulhatnak a szakmai gyakorlatban történő döntéshozatalhoz. DOI: 10.18438/eblip3029 (ref.: Koltay Tibor)

A kérdésre kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
6 - Ha marad rá kapacitásuk
9 - Igen, ez a prioritás
3 - Már úgyis csökken az érdeklődés iránta
12 - Persze, csak nem tudunk megegyezni a kiadókkal.
A témában észrevételt is kaptunk: "A kérdés megfogalmazása nem elfogult, hanem pontatlan - szerintem.
1. Csakugyan az egyes könyvtáraknak kell(ene) megegyezniük a kiadókkal (ideális esetben az összesnek az összessel) vagy pedig egy kereskedelmi téren gyakorlott, a könyvtáraknak régóta szolgáltató szervezetnek, ami a megszolgált díjért kellő odaadással végezné feladatát? (Ami messze nem csak ez lenne.)
2. Én odatennék egy olyan válaszlehetőséget is, hogy "az e-könyvek iránti keresletet az internet szorgos-dolgos népe kielégíti. E szolgáltatással a közkönyvtárak számottevő sikert nem érhetnek már el."
3. A felkuncogó kisördög még azt is leíratja velem, hogy a témához hozzászóló könyvtárosoknak meg kellene esküdniük arra, hogy kölcsönöztek már e-könyvet hivatalos e-könyvtárból (NEM MEK, MANDA, DIA etc.!), végigcsinálták ezzel kapcsolatban a szoftvertelepítési és regisztrációs feladatokat.
Ja! És ezt az eljárást jó szívvel ajánlják közkönyvtáraik jelenlegi és jövőbeni látogatóinak." (Takáts Béla)

Ha a kapott adatokat összevetjük a 2017-es hasonló adatokkal, a következő diagramot kapjuk: link . Eszerint a helyzet alig változott, valamivel többen tartják fontosnak, hogy a magyar könyvtárak foglalkozzanak e-könyvekkel. Érdemes tudni azt is, hogy
- tőlünk nyugatabbra és északabbra nem egyes könyvtárak, hanem könyvtári konzorciumok artikulálják a könyvtárak érdekeit (vö.: együttműködés), s így könnyebb a jogi háttér és a kiadókkal való egyeztetés: a könyvtárak jellemzően könyvcsomagokat kínálnak használóiknak
- jellemzően a magyar szakkönyvtárak is kínálnak szakkönyv-csomagokat egyetemi, intézeti használóik számára, ez esetben a kiadók kínálják magukat a cosmagokat és a felületeket, így a hazai könyvtárak praktikusan csak konzorciumi együttműködésben férnek a döntőan angol nyelvű szakmai e-könyvekhez
- a Magyarországon működő nem magyar fennhatóságú könyvtár is kínál e-könyveket, pl. a Goethe Intézet könyvtára. (MG)

Az e-könyv szinte egyidős a számítógéppel, az elmúlt években pedig egyre népszerűbbé vált. Sokan úgy vélik, hogy végül helyettesíteni fogja a papírkönyvet és teljesen átalakítja majd az emberek olvasási szokásait. Utánajártunk, hogy szűkebb hazánk olvasói a hagyományos vagy az e-könyv mellett teszik le voksukat. Molnár Éva, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár igazgatója portálunk érdeklődésére elmondta:
- A könyvtárat látogató olvasók egyre igényesebbek, hiszen gyors, megbízható információkat kérnek. Ennek eszközei és módszerei a digitális tartalmak, az elektronikus katalógusok, és az e-könyvek is - fogalmazott Molnár Éva.

A könyvtár igazgatója kifejtette, nem aggódnak azon, hogy veszélyben vannak-e a hagyományos könyvek a digitális tartalmakkal szemben. Ugyanis a tapasztalataik szerint az e-könyvek elterjedésével maga az olvasás nem változott. Biztosan vannak és lesznek is olyan olvasói rétegek, akik az e-formát használják, viszont különleges élményt nyújtó eszközként a nyomtatott könyv várhatóan ugyanúgy megmarad a jövőben is, mint ahogy a televízió és az online filmnézés elterjedése miatt sem szűntek meg a mozik.

- Félelmeink elsődlegesen a fiatal generáció vonatkozásában merültek fel, hiszen ők már a digitális világban nőnek fel, számukra így sokkal természetesebb az online világ a papíralapú tanulási formánál. Azok a fiatalok, akiknél - főleg a családban - jelen van a nyomtatott könyv, szokássá válik a hagyományos olvasás - mondta Molnár Éva. Hangsúlyozta, valóban igaz, hogy például tárolás szempontjából is praktikusnak tekinthetők az elektronikus könyvek, és a megjelenítő eszközök tára is igen sokrétű. Az e-könyv-olvasókon kívül táblagép, mobiltelefon, laptop vagy okostévé is alkalmas lehet az elektronikus olvasásra. Ugyanakkor a könyvtárban töltött idő különlegessége, a közösséghez tartozás élménye, a szociális funkció még mindig hangsúlyosak, nem veszítettek régi fényükből. A könyvek közötti keresgélés élménye, a rátalálás öröme, a könyvtárosokkal való konzultáció tapasztalataik szerint a hagyományos könyvek irányába tolja el a hangsúlyokat. Egy tudományos szakkönyvtár, egy képző- vagy kutatóhely bizonyára más tapasztalatokkal rendelkezik. És így is van ez rendjén.

Beteltek a meghirdetett diákmunkás-helyek Rákóczifalván. A tanulók segítségére a napközis táboroknál és a könyvtárban is szükség lesz. Tizenkét diákmunkást foglalkoztat július 1. és augusztus 31. között a Varsány Közösségi Ház és Könyvtár, tudtuk meg Császiné Csáti Réka igazgatótól. A fiatalok kéthetes szakaszokban dolgoznak, egy-egy turnusban hárman. A diákok munkájára a nyári napközis táboroztatásnál számítanak, de a nemrég befejeződött könyvtári állományfelmérés utómunkáiba is bevonják őket.

Az aláírt együttműködési megállapodás lehetővé teszi, hogy az egyesület még több lehetőséget és szolgáltatást kínáljon a fiataloknak. A József Attila Könyvtár széles körű támogatást nyújt a programokhoz és az új információkhoz. Az egyesület olyan workshopokat és képzéseket szervez majd, amelyek segítenek fejleszteni a fiatalok készségeit és képességeit - ez áll a megállapodásban.

Olvasók balra, jógázók jobbra? Nem! Mindenki egy teremben a mentális és a testi megerősödés szellemében. Ez az új trend hétfőtől a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár Zsolt utcai könyvtártermében.

Borostyán Judit a 2008-ban kezdte a jóga oktatást.
Tapasztalatai alapján és a visszajelzésekből az elmúlt idő során kiderült számára, hogy hétről hétre, sok éve járnak ugyanazok az emberek jógázni hozzá, akik érzik, hogy a mozgás által sokkal jobban vannak. Az órákon résztvevők, ha kihagynak egy-egy alkalmat, akkor is érzik magukon, hogy jót tesz nekik a jóga, mert akkor érzik magukat igazán mind fizikai, mind mentális szinten is kiegyensúlyozottnak.

- Van, aki érzi például, hogy komplexusait, pszichés problémáit sokkal jobban kezeli most már a jóga által. Nem csak fizikai oldalon segít, de van, aki megnyugszik általa. Olyan is van, aki azt mondja, neki elég a heti egy alkalom jógázás, mert már ennyi után is egész héten fel van dobódva. Alig várja a következő órát és ez a rendszeresség így állt be számára.

- Amikor Juditról a könyvtárban kiderült, hogy az új kolléganő ezen a területen is ilyen profi, akkor ezt a tehetséget mindenképpen ki kellett aknázni és színesíteni vele a könyvtár palettáját - mesél a könyvtári jógaóra ötletről Ányos Dorinka, a könyvtár vezetője. A megújult Zsolt utcai könyvtárba a vezető szerint tökéletesen beleillik ez a fajta kikapcsolódás és töltekezés. Mindemellett a könyvolvasás és a jóga nem is állnak olyan messze egymástól. A szellemi kikapcsolódás és a testi feltöltődés tökéletes színtere tud lenni ebben az esetben is a könyvtárterem.

Igen ötletes és kreatív dekorációt készített a nyárra a székesfehérvári Aranybulla Könyvtár, ami biztosan sok arra járót megmosolyogtat: két egyrészes bikini, két strandlabda és egy úszónadrág díszíti a könyvtár ablakait, no persze, nem a valódiak, hanem a papírból készült változatuk, sőt némelyikre még egy-egy nyárral kapcsolatos verset is felírtak az alkotók. Pénteken a közösségi oldalukra kiírták, hogy a zárva tartás ellenére teljes gőzzel készítették el ezeket a dekorációs elemeket, amelyeket már most minden járókelő megcsodálhat. Így tettünk mi is.

Szombaton, június 24-én nyílik meg Szabadkán a Károli Könyvtár, közölték az intézmény honlapján link a szervezők. A könyvek, a kultúra és a protestantizmus iránt érdeklődőket 11 órára várják a Károli Gáspár Protestáns Kutatóközpontba, a Proletár brigádok utca 90-es szám alatti címen.
- A Károli fórum a Károli Gáspár Protestáns Kutatóközpont első kiadványának bemutatásával veszi kezdetét. Az új kiadvány címe: Gutenberg és a protestantizmus. Ez az első lépés a Károli Könyvtár ambiciózus projektjében, hogy folyamatosan gazdagítsa a tudományos irodalmat a protestantizmus területén - olvasható a tájékoztatásban.

Az eddigi legrégebbi könyvtöredékre bukkanhattak rá a Grazi Egyetem kutatói: az időszámításunk előtti harmadik századból származó papirusztöredéken fűzés nyomai láthatók, ami arra utal, hogy eredetileg egy könyv része lehetett.
A töredék a Grazi Egyetem könyvtárának gyűjteményéből származik, és Theresa Zammit Lupi könyvrestaurátor csütörtökön mutatta be a nagyközönségnek.
A 15 centiméterszer 25 centiméteres papiruszdarab vélhetőleg egy jegyzetfüzet maradványa, és a sörről, az olajról és az adózásról szól.

A sokszínűség, a méltányosság és a befogadás (Diversity, equity, and inclusion, általában rövidítve DEI) olyan szervezeti keretekre utal, amelyek minden ember méltányos bánásmódját és teljes részvételét kívánják előmozdítani, különös tekintettel azokra a csoportokra, amelyek történelmileg alulreprezentáltak, vagy megkülönböztetésnek vannak kitéve identitásuk vagy fogyatékosságuk miatt. Ez a három fogalom (sokszínűség, méltányosság és befogadás) együtt három szorosan összefüggő értéket képvisel, amelyeket a szervezetek a DEI keretein keresztül igyekeznek intézményesíteni.

- Sokszínűség: a szervezet munkavállalóin belüli változatosság, például az identitás (nem, kultúra, etnikai hovatartozás, vallás, fogyatékosság, osztály, életkor vagy vélemény) tekintetében.
- Méltányosság: a fair bánásmód és igazságosság, mint például a méltányos kompenzáció. Magába foglalja a társadalmi egyenlőtlenségekre való összpontosítást, az erőforrások elosztását és a döntéshozatali jogkört a történelmileg hátrányos helyzetű csoportok számára, valamint figyelembe veszi az egyén egyedi körülményeit, a bánásmód ennek megfelelő kiigazítását úgy, hogy a végeredmény egyenlő.
- Befogadás: olyan szervezeti kultúra, amelyben minden alkalmazott úgy érzi, hogy meghallják a hangját, ami elősegíti az összetartozás és az integráció érzését.

A DEI-t leggyakrabban bizonyos képzési programokban használják, mint például a sokszínűségi képzés. Noha a DEI leginkább a vállalati képzés egyik formájaként ismert, számos szervezetben, például egyetemeken, iskolákban és orvosi területeken is alkalmazzák. (ref.: MG)

Gyerekeknek szóló online közéleti magazint indítana a HVG egyik publicistája, Tóta W. Árpád újságíró és Polyák Gábor médiajogász, amely A Kispolgár címet kapta, és már adománygyűjtő kampányával adta hírül az elindulását a gyerekujsag.hu domainje alatt. Tóta W. Áprád Facebook-oldala: link .
A Kispolgár egy Android és iOS rendszereket futtató eszközökre letölthető applikáció lenne, melynek tartalmait tíz év feletti gyermekeknek szánják. A nyolc évesek részére természetesen tovább finomítanák az olvasnivalókat, melyek linkekkel lesznek kiegészítve.

Az oldal ars poeticája: "Nincs könnyű dolga annak a gyereknek, aki szeretne tájékozott lenni. A hírportálok, hírműsorok számára emészthetetlenek. Az öntudatos polgár újságot olvas. Onnan tudja, mi folyik a világban. De mit adjon a gyermeke kezébe? Hogyan szoktassa rá a tájékozódásra? Mit tegyen, ha nincs mindig ideje és energiája elmagyarázni a háborút, a járványt, a magyar és az amerikai választásokat, és közben azt is, mi az a parlament és kongresszus, mi az infláció és a korrupció, és hogy kell-e félni az atomtól? Pedig a gyerek fülel, kérdez, és tudni akar. Miért is nincs gyerekújság? Hát most lesz - ha segítesz."

A gyerekhírlap-mobilalkalmazás célja az, hogy olyan tartalmakat nyújtson a tíz éven felüli gyerekeknek, melyekből az általános ismereit és készségeit fejlesztheti: magyarázó jellegű hírek megértetik a közéleti és politikai történéseket és fogalmakat, de természetesen kikerülik a szélsőséges témájú ügyeket. A végső cél a gyerek érdeklődésének felkeltése és folyamatos szinten tartása lenne a valóság iránt, hogy mi miért történik a környezetében, "tájékozott, okos, bátor" polgárokként sikeresek legyenek évtizedekkel később.

Az oldal leírása alapján a Kispolgár nem szeretné a gyerekeket naponta tömegesen hírekkel elárasztani, ehelyett a kevesebb több elve alapján naponta egy témát fejtenének ki bővebben, és emellett természetesen lesznek hagyományos hírek és tudósítások is.
"A legfontosabb híreket délutánra összefoglaljuk, és diszkréten jelezzük, hogy kész az uzsonna. Reggel szólunk, milyen idő lesz, mi várható a hírekben, és megpróbálunk kiprovokálni egy mosolyt a kakaó mellé.

Lesznek rendkívüli hírek, ha esemény van, hadd szokja.
Megírjuk, mit érdemes olvasni, megnézni a moziban, milyen érdekes kiállítások vannak. Kreatív hobbikat és sportágakat mutatunk be, a horgolástól a horgászatig.
Az app fontos eleme az enciklopédia, így nem kell minden egyes cikkben fogalmakat magyarázni, csak linkelni.
Versenyeket rendezünk tájékozottságból, és jutalmazzuk a szorgalmat kitüntetésekkel és nyereményekkel" - olvasható az oldalon. (szerk.: Vincze Éva Anett)

A videójáték téma nem először kerül szóba a gyerekaneten.hu oldalain. Pár hónapja bemutattuk erről a világ legrövidebb kézikönyvét, de azzal a jó hírrel kiegészítve, hogy elkészült a videójátékok világának alaposabb bemutatását szolgáló kiadványunk is.

Hetven oldalon keresztül igyekszünk választ adni arra a sok-sok kérdésre, amelyek jogosan merülnek fel a szülőkben és a pedagógusokban egyaránt. Foglalkozunk például azzal, hogy mi igaz a játékosokkal kapcsolatos előítéletekből, miért jó egy sötét szobában játszani ahelyett, hogy a gyerekcsapatok találkoznának a jó levegőn, hol kezdődik a problémás játékhasználat, és milyen valódi veszélyeket rejt magában a videójáték.
Elfogulatlanul, több oldalról járjuk körbe ezt a gyerekek és szülők mindennapjait sűrűn átszövő kikapcsolódási tevékenységet, hogy bemutassuk a benne rejlő lehetőségeket is, hiszen a játék kihat az önismeretre és a társas kapcsolatokra is, és ezzel meghatározza a felnövő generáció ízlését és a kultúráját.
A videójátékok ugyanis kompetenciákat fejlesztenek, csapatmunkára ösztönöznek, sőt segít(het)enek a problémamegoldásban. Ezekre a képességekre a gyerekeknek nemcsak az iskolában, hanem a felnőtt korukban, például a munkaerőpiacon is nagy szükségük lesz.

Négy nagy témakör segítségével merülünk a videójátékok világába: először mint jelenséget vizsgáljuk; majd kitérünk a kockázataira; a harmadik rész a videójátékokban rejlő lehetőségeket tárja fel; a negyedik pedig médiumként tekint rá, megmutatja például, hogy mi köze a történetmeséléshez, a filmekhez, vagy akár a komolyzenéhez.
A Jól van a gyerek, ha játszik? című kiadvány letölthető: link .