50 éves a hip-hop zene. A Brooklyn Public Library link az alkalomra limitált kiadású műanyag olvasójegy-sorozatot adott ki. Ennek jobboldali része letörhető (ld. a fotókat: link ), így nyakba is akasztható. Az olvasójegyet gyűjtők az Ebay-en is kínálják. (MG)

Hogyan váltak a könyvtári kártyák a pillanatnyi Jay-Z árucikkévé? - kérdezi a New York Times újságírója...
A rajongók rohannak összegyűjteni a Brooklyn Public Library mind a 13 limitált kiadású kártyáját, amelyeken a rapper egyes szólóalbumainak képei láthatók.
Péntek délután a Brooklyn Public Library központi fiókjának pultja felé özönlöttek a látogatók, izgatottan. Többen pózoltak képekhez az épület halljában, amelyet Jay-Z képeivel újonnan borítottak be, majd feliratkoztak speciális könyvtári kártyákra, amelyeken a rapper albumainak képei láthatók.

A limitált kiadású könyvtári kártyák a "The Book of Hov" sátor emléktárgyai, a Jay-Z tiszteletére rendezett kiállításon, amely múlt hónapban nyitott a könyvtárban.

A kártyák ingyenesek New York állam lakosai számára. A rajongók, akik a kártyákat a hip-hop emléktárgyak azonnali klasszikus darabjainak tekintik, annyira keresik őket, mint ahogyan a bakelitlemezeket vagy koncertpólókat szokták.

"Jay-Z brooklyni születésű, ezért erősen törődik Brooklynhoz, ahogyan rajongói is nagyon ragaszkodnak hozzá. - mondta Chaz Barracks (35), művész és posztdoktori ösztöndíjas a Syracuse Egyetemen. Öt órát buszozott Brooklynig, hogy meglátogassa a könyvtárat. "Megérte a kártya" - tette hozzá.

A könyvtár közlése szerint 11 000 új beiratkozót hoztak a promóciós Jay-Z kártyák. A limitált kiadású kártyákat kínáló fiókok több mint 1000 százalékos növekedést regisztráltak július utolsó két hetében a június azonos időszakához képest. (ref.: MG)

(Egy éve írtuk... ) Folytatva múlt heti anyagunkat link ...

4. Mutasd be, hogyan adhatsz értéket.
- A legtöbb finanszírozót olyan kutatás érdekli, amelynek tényleges következményei vannak, fenntartható, másolható és megőrizhető. A könyvtárak ilyet csinálnak, sőt, ebben kifejezetten jók. Ha vezető szerepet töltünk be a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdésekben, a kutatásfinanszírozók az egyik legfontosabb partnere lehetünk.

5. Gondold át, hogyan támogathatod kollégáidat SDG-munkájukban.
- A könyvtárak segíthetnek növelni a kutatási eredmények láthatóságát az SDG-ken belül, és ez segíthet másoknak az SDG-kapcsolódások azonosításában. Ezen túlmenően a könyvtárak információforrások, legyen szó az SDG-kkel kapcsolatos áttekintő anyagokról, a fenntarthatósági hivatal adatairól vagy a tantervi modulokról. De például a THE Impact Rankings által is segíthet, melyben kritérium az SDG-készség is. Az első lépés a kapcsolatfelvétel az egyetemi kutatókkal és támogatásuk.

6. Nyílt hozzáférés (OA) és nyílt oktatási források (OER) támogatása. - Akár az OA-közzétételt, az OA-anyagokat vagy a nyílt adatokat támogatod, akár az intézményi adattárat és az ott tárolt OER-eket, az alapértéknek mindig "nyitottnak" kell lennie. A könyvtárak ösztönözhetik a nyílt tudomány eljárásait a kutatók körében, és befektethetnek a kapacitásépítésbe és a humántőkébe. Az UNESCO nyílt tudományra vonatkozó ajánlása tartalmaz néhány hasznos tippet.
Az OA és az OER segít az információk hozzáférhetőbbé tételében, és pontosan ez a könyvtár célja. A könyvtárak megcímkézhetik az SDG-tartalmakat, és biztosíthatják a metaadatok pontosságát és teljességét a felfedezés elősegítése érdekében, és támogathatják kutatóikat is ebben.

7. Támogasd az oktatási és kutatási menetrendet.
- Ez az egyik legeredményesebb módja annak, hogy a könyvtárak befolyásolják az SDG-ket. A lehetőség számos: közösségi megszólítás és sokszínűség, a méltányosság és a befogadás (DEI) támogatása az érintettségről szóló megbeszélések részeként, a fogalmak általános érvényesítése, integrálásuk az oktatóterembe. (ref.: MG)

A tipikus olvasó fiatal, diplomás, jó anyagi körülmények között élő városi nő, míg a skála másik végén az idősebb, kevésbé iskolázott, rosszabb anyagi körülmények között, kisebb településen élő férfiak állnak - derül ki egy átfogó kutatásból. A magyarok több mint fele pedig semmit sem olvas.

Kultúra: A magyarországi adatok összecsengenek a nemzetközi mérések eredményeivel?
Tóth Máté: A Nyugat- és Észak-európai országok, de még Csehország számai is sokkal jobbak a mieinknél. Az olvasás összefügg az iskolázottsággal, polgárosodással. Jellemzően középosztálybeli tevékenység, nálunk azonban hiányzik ez az erős, kulturálisan aktív réteg. Ez a hiány köszön vissza az adatokban. Olyan, mintha két Magyarország lenne, áthidalhatatlan különbséggel.
Rá kellett jönnöm, hogy oktatóként, könyvtárosként egy buborékban ülök, ahol mindenki olvas, képben van az irodalommal, szerzőkkel kapcsolatban. Egy másik buborékban viszont ott van egy döbbenetesen nagy tömeg, a hazai lakosság fele, aki soha nem vesz könyvet a kezébe.

Kultúra: A kutatási adatokat összevetve ugyan folyamatosan csökken az olvasók száma, viszont az olvasó archetípusa ugyanaz maradt: a fiatalabb, nagyvárosi, diplomás nő.
TM: Igen, a nők elkötelezettebbek, a rendszeres olvasók között csaknem kétszer annyian vannak, mint a férfiak. Az általunk vizsgált szempontok közül - lakóhely, lakóhely típusa, nem, iskolai végzettség, életkor - azonban az olvasást legerőteljesebben az iskolai végzettség befolyásolja: az alapfokú képzettségűek 70,3 százaléka semmit sem olvas és mindössze 4,4 százalékuk rendszeres olvasó. A felsőfokú végzettségűeknél ez az arány 24,2 illetve 26,4 százalék.
Mondjuk az is elgondolkodtató, hogy mennyiben tekinthető értelmiséginek a diplomások nem olvasó egynegyede.

Kultúra: A kutatás foglalkozott a 18 év alattiak olvasási szokásaival is.
TM: Ugyanaz a tendencia figyelhető meg náluk is, mint a felnőtteknél: az egyáltalán nem olvasók aránya folyamatosan nő (43 százalék), a rendszeresen olvasóké (13 százalék) csökken. A felnőtteknél az olvasási teljesítményt legerősebben meghatározó tényező az iskolai végzettség.
Rég ismert összefüggés, hogy gyakran olvasó szülők gyerekei válnak maguk is gyakran olvasó felnőtté, így ezt is megvizsgáltuk. Durva közelítéssel azt mondhatjuk, hogy a felsőfokú végzettségű szülők gyerekeiből négyszer akkora valószínűséggel lesz olvasó, mint az alapfokú végzettségűekéből.

A könyvtárak szolgáltató szervezetek, amelyeknek folyamatosan igazodniuk kell a változó használói igényekhez.
A kognitív disszonancia egyik következménye, hogy nem ismerjük fel azokat az átalakulásokat, amelyeket körülöttünk zajlanak. A szerző azt állítja, hogy sok könyvtárnak több változtatásra lenne szüksége, mint amennyit eddig tett, de a kognitív disszonancia következtében ragaszkodnak ahhoz, ami korábban már bevált, és azt hiszik, hogy továbbra is mindent jól csinálnak. Nem kell ugyan bedőlni minden menedzsment-trendnek, de fontos a szervezeti egységek teljesítményének folyamatos értékelése, az új szolgáltatási lehetőségek keresése, valamint a "mindig is így csináltuk" hozzáállás elkerülése. A legnehezebb kérdés az, hogyan határozzuk meg, hogy mi a minket körülvevő "valóság", mit tegyünk, és hogyan legyünk sikeresek ebben a változó környezetben.
Három lépés javasolható: beszélgetés a kollégákkal, minél több szakmai fórum követése, továbbá idő teremtése a nyugodt, elfogulatlan gondolkodásra.

A gyors döntések negatívuma, hogy sokan akkor sem gondolják meg magukat, ha később a bizonyítékok mégis azt mutatják, hogy az eredeti döntés helytelen volt, hiszen a kognitív disszonancia magában foglalja a véleményváltoztatással szembeni erős ellenállást. A saját kompetenciák túlértékelésének lehetséges eredménye, hogy elidegenítjük a kollégákat, mert nem vagyunk hajlandók másoktól tanulni, vagy figyelmen kívül hagyjuk az ellentmondásos bizonyítékokat. A szervezet javára válhat az a vezetői képesség, ha a vezető együtt tud dolgozni egy erős akaratú, hasonlóan magas önértékeléssel rendelkező kollégával is, hiszen többféle készségre támaszkodva jobb döntések születhetnek.

A kognitív disszonancia következménye lehet tehát egyfelől a kockázatkerülő passzivitás, másfelől a túlzott vezetői magabiztosság (akár sikkasztásig vagy zaklatásig menően), ám a szerző szerint a legnagyobb lehetséges negatívum az, hogy elhamarkodott, sztereotip döntéseket szülhet a munkaerő-felvétel során. ...
Tehát a teljes kiküszöbölése azonban lehetetlen, hiszen segít redukálni a döntéshozatal összetettségét, amely enélkül a vezetők túlterheléséhez és tétlenséghez vezetne. Fontos azonban, hogy a vezetők mélyebben átgondolják döntéseiket, ellenvéleményeket kérjenek, és azokat alaposan megvizsgálják. (A kognitív disszonancia mint a hatékony vezetés korlátja; ref.: Juhász R.)

Folytatva a MKE tatabányai vándorgyűlés interaktív kerekasztalának beszélgetését...
Mikulás Gábor: ... Orsós László Jakab is mondta, hogy csináljunk olyan tartalmakat, amelyekben (például) cigány emberek valamilyen szempontból megjelennek. Mondjuk valamelyik könyvtár megjelenik olyan pl. podcast-sorozattal, amelyben cigány írók, költők, szakemberek hallgathatók... Attól tartok, hogy ha ez ilyen módon jelenik meg, hogy "itt a cigány emberek jönnek", kevésbé hatékony, mintha csinálunk egy olyan sorozatot, amelyben írók költők... vannak, s amiben időnként megjelenik egy cigány ember. Ettől olyan képzetünk lehet, hogy a cigányok a mi (akár a többségiek) köreiben vannak. Időnként tehát van egy cigány ember, aztán nem cigány ember, meg egy meleg ember stb. Azaz: mi egy közösséget alkotunk így, hogy nem vagyunk kiemelve. (...)
Ha kiemeljük ezeket a tartalmakat, akkor láthatjuk: ezek az emberek ennyian vannak?! Ilyen sok érték egy helyen...?!

Előző lapszámunkban Somorjai Noémit idéztük link a témában, szintén a KIT-műhelyből:
- 15 évvel ezelőtt a könyvtárak Angliában arról vitatkoztak, hogy csoportosan helyezzük el az LMBT-gyűjteményt, vagy osszuk szét az állományban, hogy ne lehessen látni, amikor valaki pont annál a dokumentumnál áll.
Azt javaslom: legyen ilyen is és olyan is. Az olvasó eldönti, hogy melyiket szeretné használni.

(...) A kérdőívet 61-en töltötték ki, a legtöbben alapszakos diplomájukat bölcsészet- vagy társadalomtudományokból vagy pedagógiából szerezték. Míg a válaszadók az általános fejlődéslélektani kérdésekben (pl. kognitív, nyelvi és érzelmi terület) nagyobb tájékozottságról számoltak be, addig a specifikusabb területek esetében (magatartáskezelés, korai írás-olvasási készségek, kötődés, szeparációs szorongás) ez nagyobb szórást mutatott (a legmagabiztosabbak a korai írás- és olvasásfejlesztés terén voltak).
A válaszadók úgy látták, hogy szinte minden területen hasznos lenne, ha továbbképezhetnék magukat.
Arra a kérdésre, hogy az ismeretek különböző forrásai mennyire hasznosak, azok, akik maguk is szülők voltak, a saját gyermeknevelési tapasztalatot emelték ki, egyébként a munkahelyen vagy önkéntes munkával szerzett tapasztalatokat említették a legtöbben. A mesterképzésen tanultakat a legtöbben (57%) "némileg hasznosnak" értékelték, és hasznosnak vagy rendkívül hasznosnak csak 15% ítélte.
A gyermekkönyvtárosi munka egyes összetevőit illetően úgy találták, hogy szinte mindenhez alkalmazhatók a gyermeklélektani ismeretek. (A rendezvényszervezést a válaszadók 100%-a megjelölte.)
A szabad szöveges válaszokban sokan megfogalmazták, hogy a mesterképzésen nem foglalkoznak eleget a gyermekek fejlődésével kapcsolatos ismeretekkel.

A tartalomelemzés is azt kimutatta, hogy a könyvtár- és információtudományi mesterképzési szakokon hiányoznak (vagy legfeljebb szabadon választhatóként vannak jelen) a gyermekek fejlődésével kapcsolatos tantárgyak, emiatt a könyvtárosok a gyakorlati tapasztalataikra hagyatkoznak, aminek az egyik hátránya az lehet, hogy bizonyos részterületekkel nincsenek tisztában, és nem ismerik a szakmai terminológiát sem. (...)
Ennek érdekében a mesterszakos könyvtárosképzés tantervét is érdemes lenne megújítani, hogy biztosabb tudományos alapokat nyújtson a gyermeklélektan területén a leendő gyermekkönyvtárosoknak. (Gyermeklélektani ismeretek az új gyermekkönyvtárosok körében az Egyesült Államok közkönyvtáraiban; Szőnyegi Zs.)

A könyvtár sikere leginkább annak köszönhető, hogy folyamatosan kérdezik és figyelik a közösséget, mit szeretnének, mire van szükségük, majd mindent megtesznek e célok érdekében. Debbie Winlock, a könyvtár menedzsere 2005-ös érkezésétől ezt a megközelítést tartotta szem előtt. A 7000 lakosú Page város területén túlra is szolgáltat, így pl. a Navajo Nation indián rezervátumban és más környékbeli településeken is. "Mi egy kis, vidéki közösség vagyunk, és területünk nem rendelkezik sok erőforrással" - mondja.

Munkájának elején Winlock és munkatársai azt tapasztalták, hogy a közelben kevés időtöltési lehetőség volt a gyerekek és tinédzserek számára amellett, hogy a sportolási lehetőségek fizetősek voltak. A helyi tó népszerű pihenőhely, de a legtöbb helybélinek nincs saját hajója. A legközelebbi nagyobb városok pedig több mint két órányira vannak. Winlock felvette a kapcsolatot egy közeli várossal és közösségeivel, hogy megismerje kínálatukat, majd megszervezte az eseményeiken való részvételt. A gyerekeknek és tinédzsereknek szóló programok annyira népszerűek lettek, hogy más közösségek is másolják Page sikereit. A kreativitásának köszönhetően Winlock 2021-ben megkapta az Arizona Könyvtárosi Egyesület Outreach Service díját.

Winlockék növelték a programok számát, így a korábban csendes könyvtár most egyre több tevékenység és közösség központja. A helyiek számára érdekes, vonzó tevékenységek nyújtása volt a prioritás, de felfedezték a közösségi beszélgetések más igényeket is. "Egyik legnagyobb igény az elmúlt három évben az ételprogram volt" - mondta Winlock. "Sok olyan családunk van, akik este nem esznek, vagy gyerekeik csak az iskolában kapnak ebédet. Most reggelit és ebédet is kínálunk, de valójában egész nap etetünk." 2022 nyarán a könyvtár 3 172 adag ételt és 360 hétvégi ételt csomagolt, az 2022-23-as tanév során pedig már 10 525 illetve 1440 adagot, a St. Mary Food Bank támogatásával, amely gyermekeknek 18 éves korig nyújt ételeket, és a Circle of Page: Banquet Food Pantry szervezettel, amely gyümölcsöt és zöldséget biztosít minden látogatónak. (ref.: ChatGPT, MG) (folyt. köv.)

Az előző rész: link

Képzeljük el, hogy milyen szerepe lesz a könyvtáraknak 2040-ben. Nő a digitalizáció, megváltozik az információ használati módja, a mesterséges intelligencia mindenkinek szolgáltatja a megfelelő adatokat. Eközben viszont fontosak lesznek a társadalmi kapcsolatok, a szabadidős tevékenységek és a folyamatos önfejlesztés kiemelkedő szereppel bír. Ebben segíthetnek a könyvtárosok a felhasználóknak.

A De Gruyter esszéje egy lehetséges pozitív jövőt vázol fel. Előfeltevése, hogy az emberek nagy része a digitalizáció miatt elveszti munkahelyét. A munkakötelesség megszűnik, az emberek a szenvedélyük alapján dolgoznak. Többnyire fejlesztők, programozók és technikusok, akik az intelligens rendszereket fejlesztik, üzemeltetik. Másrészt a klímaváltozás hatásai megjelennek, energiakorlátokat vezetnek be. Az emberek kevesebbet utaznak, jellemzően elektromos járművekkel. Viszont folyamatosan kapcsolatban lehetnek egymással és intelligens otthonaikkal. Így a könyvtárak válhatnak a virtuális és valós közösségek központjává.

Az egyetemi könyvtárak jelentősége a következőkben változhat:

1. Inkább tanulóközpontként tekinthetünk az intézményre, ami szervesen illeszkedik az egyetemi környezetbe. A könyvtárakat svájci példára együttműködésben működtetik, közös tárhálózattal, egymás közt felosztott archiválással. A történelmi állományokat karbantartják, főleg múzeumként mutatják be a nyilvánosságnak. Minden nyomtatott dokumentum elérhető digitalizáltan. Az olvasók annotálhatják a műveket, ami a kereshetőséghez járul hozzá. A könyvtárosok szakterületenként támogatják a hallgatókat tanulásban, kutatásban. Ők és az oktatók is elérhetők online.

2. Megváltozik a médiahasználat, a keresés inkább a felfedezés irányába tolódik. Nem fogják tudni pontosan, mit és hol keresnek az információtengerben. A rendszerek új és izgalmas tartalmakhoz vezetik az olvasót. A 3DD háromdimenziós merülés a tudományos források és információk terét fogja jelenteni. A témafelhők közt párhuzamosan lehet navigálni, áttekinteni a műveket. A kulcsszavaktól egyre mélyebb rétegekig lehet merülni a konkrét tartalmakba.

3. A nyílt tudomány teljes mértékben elfogadottá válik. Főleg az új oktatási anyagok lesznek népszerűek. Közösségekben dolgozzák fel a tanultakat, a könyvtárak támogatásával.

4. Mindez a könyvtárosok specifikus tudását igényli, pl. didaktikai képesség hibrid környezetben, célzott tartalmak közvetítése, közösségi menedzsment, adatkezelés és -vizualizáció. Néhány feladat megszűnik, automatizálódik, pl. formális katalogizálás. Az infrastruktúra üzemeltetése viszont fontos feladat lesz.
Tehát a könyvtárak 2040-ben is fennmaradnak a jóslat szerint, és idomulnak a változásokhoz. (ref.: Habók Lilla)

KIT: A könyvtárosság és az írói lét között milyen kapcsolatot találsz?
Hostyinszki Bálint: Az írói lét az informatikus-könyvtáros hivatáshoz hasonlóan folyamatos fejlődést és önreflexiót igényel. A legfontosabb dolog, hogy az ember mindig kritikusan szemlélje magát.

KIT: A könyvtáros attitűd mennyiben segíti az olvasókkal való kapcsolatteremtést?
Hostyinszki Bálint: A "Könyvjelző" blog link célja az általam elolvasott könyvek népszerűsítése. Minden könyv feldolgozása az alábbi kérdések megválaszolásával zajlik: Hogyan kerültem kapcsolatba a könyvvel? / Melyek voltak azok a pillanatok, amelyek a legjobban megérintettek a könyv olvasása során? / Miért ajánlanám az adott könyvet?
A "Hostyinszki Bálint versei" blogomon link pedig a saját verseim olvashatóak. A KATALIST-en mindig megosztom a "Könyvjelző" blogomon publikált írásaimat, mert fontosnak tartom, hogy a szakmában előttem járók megismerhessék azt, ahogyan egy friss diplomás informatikus-könyvtáros az olvasmány élményein keresztül hogyan reflektál a világra.

KIT: Melyek a bloggerélet napfényes és árnyas oldalai?
Hostyinszki Bálint: Bár összességében akkor lennék elégedett, ha a blogomon megválaszolt kérdések hatására mindenki feltenné magának az előbb említett kérdéseket, mert úgy gondolom, hogy azoknak a hatására sokkal jobban tud azonosulni a regény cselekményével és az olvasó jobban örömét fogja lelni az olvasásban. Öröm nélkül nincs hatékony olvasás.
Ennek ellenére azt gondolom, hogy a bloggeréletnek az a legnagyobb árnyoldala, hogy amilyen lendülettel emeli fel az embert a virtuális élet, olyan sebeséggel tudja letaszítani a mélybe. A családtagjaim a mai napig féltenek a "kifelé élés" árnyoldalaitól (szorongás, szív-és érrendszeri betegségek), de én mindenesetre szeretek így élni, mert számomra örömet okoz, ha a gondolataim minél több emberhez eljuthatnak. Tízes skálán 5-ö pontot adnék arra, hogy mennyire vagyok exhibicionista, mert az a bizonyos szereplési vágy az érzelmeim kifejezésével kapcsolatban gyermekkorom óta bennem maradt.

A könyvtár módosítsa dokumentumait olyan formátumúra, amely jobban megfelel a használó igényeinek - hangzott el pl. a vándorgyűlési KIT-műhely bevezetőjében is. Pl.: táncoljon el egy regényt, ha a befogadó nyelve a tánc. Ez első hallásra meredek, de ha belegondolunk, a folyamat már elkezdődött - ld. a hangoskönyveket - és a technológia egyre több lehetőséget kínál. A könyvtárnak pedig erről már nem kéne lemaradnia... (MG)

A Spotify klónozni fogja a podcasterek hangját és lefordítja őket más nyelvekre. Az OpenAI-val kötött partnerség lehetővé teszi a podcasterek számára, hogy hangjukat lemásolva automatikusan elkészítsék műsoraik idegen nyelvű változatait.

Mi lenne, ha a podcasterek egy kapcsolót átbillentve azonnal más nyelven beszélhetnének? Ez a Spotify új, mesterséges intelligenciával működő hangfordító funkciójának alapötlete, amely a podcastokat más nyelveken adja vissza a podcaster saját hangjával. A vállalat már partnerségre lépett néhány podcasterrel tesztelés céljából, ők az új eszközzel lefordíthatják angol nyelvű adásaikat spanyolra, és a következő hetekben tervezik a francia és német fordítások bevezetését is. Az első próbaadások olyan angolszász téren nagy nevektől származnak majd, mint Dax Shepard, Monica Padman vagy Lex Fridman.

A fordítási funkció gerince az OpenAI hangátíró eszköze, a Whisper, amely képes az angol beszéd átírására és más nyelvek angolra fordítására. A Spotify eszköze azonban túlmutat a beszédből szövegbe fordításon: a funkció lefordítja a podcastot egy másik nyelvre, és a podcastolók saját hangjának szintetizált változatában adja vissza. "Azáltal, hogy a Voice Translation a készítő saját hangján szólal meg, a hallgatók világszerte minden eddiginél hitelesebb módon fedezhetik fel és inspirálódhatnak új podcasterek által" - mondta Ziad Sultan, a Spotify testreszabásért felelős alelnöke egy nyilatkozatban.

Németh Márton: Egy további összefüggés... Olyan kontextusban, hogy lehetőségünk egy olyan podcast készítése, amely rávilágít: hagyományait és mindennapjait tekintve ez az ország nem egynyelvű, egy kultúrájú homogén ország, mint ahogyan ezt rengeteg szinten sugallják.

Itt a különböző nemzetiségeken keresztül a határon túli magyarokon át a romák bevonásával is meg lehet azt a történeti kontextust mutatni, hogy például hogyan jelent meg a hangsúlyos verselés a szlovákok körében, mi volt a helyzet a kétnyelvű irodalmárokkal. Tehát: tágítani kell a látókört. Ebben sok intézmény dolgozhatna együtt. És ha e mögé akár könyvtáros, akár a levéltáros egyesület pluszban hajlandó beállni (mert mindkét irányba lehetnek vonatkozások), akkor ezt szépen meg lehetne csinálni.

Egyfajta ellenállás lehetne ez, ami nem irányul senki ellen. Persze mindent lehet politikai konnotációba helyezni, de nem ez a cél. Csak arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy milyen sokszínű világban élünk. És eljutunk megint oda, hogy valamilyen szinten mindenki kisebbségi.

Annak, hogy a magyar társadalom nagyobb hányada nem vesz könyvet a kezébe, a 2020-as felmérés adatai szerint több oka is van. Az egyik a funkcionális analfabetizmus. A másik a nagyarányú digitálisszöveg-fogyasztás. Egy nap alatt annyi információt kell feldolgoznunk, mint egy Shakespeare-korabeli embernek egész életében. Erre olvasási stratégia a skimming, azaz a pásztázó olvasás.

Nyáry Krisztián:
- Van egy másik fajta információfeldolgozás is, egy ennél jóval összetettebb tevékenység, ez a fókuszált olvasás: amikor elmerülünk egy szövegben, és a mély értelmét is megpróbáljuk feltárni. Ez egy nagyon régi emberi tulajdonság, hogy képesek vagyunk ilyen elmélyült figyelemmel koncentrálni valamire, és ezt veszítjük el akkor, ha túlságosan sok szöveges információ ömlik ránk, és csak ezt a pásztázó információfeldolgozást alkalmazzuk.

Az elmélyült olvasás három nagyon fontos dolgot tart karban.
1. Az egyik az empátia - végül is mi az irodalom? A másik ember bőrébe bújás képességének gyakorlása. Gyakran magunkat képzeljük a hős helyébe, így tanuljuk meg a legegyszerűbben, mit érezhet, hogyan gondolkodhat a másik ember.
2. A másik, amit erősen meghatároz az olvasás, az a kreativitás - arra tanít az irodalom, hogy lehet-e új típusú kérdéseket föltenni, vagy a régi kérdésekre új válaszokat adni, és ez nagyon szoros kapcsolatban van a kreativitással. Azt pedig nem kell hangsúlyozni, hogy ez a mai világban mennyire fontos a mindennapokban, mert empátia és kreativitás nélkül nincs sikeres kereskedő vagy szoftverfejlesztő sem.
3. A harmadik tétje az olvasásnak az intelligenciával függ össze - különböző neurológiai kísérletekkel igazolták, hogy az olvasás bizony az agy edzése. Valószínűleg ezért is fejlesztette ki az emberiség, mert egy nagyon olcsó és hatékony módja az agy edzésben tartásának. És hogyha erre nincsen időnk, akkor ez az agyi kapacitásunk hanyatlásához vezet. Lehet, hogy egy ember esetében az intelligenciahányados nem változik, de azt látjuk, hogy az elmúlt húsz évben az emberiség átlagos intelligenciahányadosa évi néhány tizedszázalékkal csökken. Ami egy-egy évben nem számottevő, de húsz év alatt már igen. És ennek valószínűleg az az oka, hogy készen kapunk gyors információkat, és nem kell annyit gondolkodni.
Azt pedig - különösen a közösségi média korában - nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a kritikai gondolkodás mennyire szükséges.

Egy könyvtár honlapja a használóival való kommunikáció virtuális kapcsolattartási pontja. Az, hogy a könyvtár honlapján könnyen megtalálhatók legyenek a tartalmak, kritikus fontosságú a könyvtári forrásokhoz való hozzáférés biztosítása, valamint a szolgáltatások és események bemutatása szempontjából. A tartalom megtalálhatóságát segítő egyik eszköz a chatbot lehet, amely nem más, mint egyfajta mesterségesintelligencia-szoftver. Ebben az esettanulmányban a Lehman College Leonard Lief Könyvtára Ivyt, egy szabadalmaztatott oktatási szoftver chatbotját alkalmazta a weboldalán, amely az első ilyen jellegű megoldás egy felsőoktatási könyvtár számára. Ez a chatbot új eszközként szolgált az információt kereső felhasználók segítésére, és betekintést nyújtott a könyvtárosoknak abba, hogy a hallgatók milyen témákra keresnek a könyvtár honlapján. Jelen cikk a szakirodalomban elsőként ad részletes leírást egy egyetemi könyvtárban használható szabadalmaztatott chatbot bevezetéséről. (Egy chatbot bevezetése a könyvtári honlapon; sajnos csak autoref.)

A chatbot (ld. rá a találatokat a KIT-ben: link ) meglehetősen kihasználatlan terület a magyar könyvtárakban. Alkalmazása és fejlesztése a könyvtári szolgáltatás kiterjesztésének eszköze lehet, amellett, hogy a tájékoztatás rutinterületeit automatizálhatja, s így a könyvtárosokat nagyobb szakértelmet igénylő munkához segítheti. (MG)

A kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
13 - Már a kérdésfeltevés is baromság
7 - Félő, hogy kádertemető lesz a könyvtár
9 - Igen, régóta kellene friss szemlélet
18 - A piacgazdaság és a közszolgálat előnyei egyaránt kellenek
2 - Jók a jelenlegi vezetőink.
(Már a kérdésfeltevés is baromság válaszra leadott szavazatok száma a szavazás menetét figyelve gyanúsan magasak.) Az adatok diagramon ábrázolva: link .
Az adatokból vegyes következtetést lehet levonni: a könyvtári szakma mintha egyszere akarna nyíltabbá és zártabbá válni. Stabilnak tűnik, hogy a könyvtárügy vezetőinek minőségétől a válaszadók nincsenek elragadtatva.

Elgondolkodtató, ugyanis a szakma zártsága, a környezeti hatásokkal kapcsolatos mesterséges távolságtartás, ami a versenyképességet is közvetlenül rontja. Vö.: link . A versenyképes iparágakban mindennapi, hogy szakmán kívülről, kívánt stratégiai kompetenciák - vagy éppen válságkezelési igény - alapján választanak vezetőket. De a kulturális életben is működik a minta: nem feltétlenül számít a szakmai- vagy országhatár, a nemzetiség (pl.: link ). Nem kételkednek ugyanis benne: az "idegen" tudás új erőforrás, pláne olyan helyzetben ahol a stratégiai változatlanság mentén lassan elfogynak - vagy legalábbis alaposan megcsappannak- a használók (ld.: link ). (MG)

Megújította éves könyvtári olvasói tagságát Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere. Aki hasonlóan tenne, az most mindössze száz forintért megteheti ugyanezt a Vörösmarty Mihály Könyvtárban link .
Az éves könyvtári olvasójegy a kiállítás napjától a következő év azonos napjáig szól, a megújítás díja pedig jelképes, mindössze száz forintba kerül. Ezzel a lehetőséggel élt Cser-Palkovics András is, aki szerda délután újította meg éves könyvtári olvasói tagságát a Központi Könyvtárban.

"Magánszemélyként az a legfontosabb üzenet, hogy a könyv az nagyon jó dolog, nagyon jó dolog olvasni, és a könyvtárhoz tartozni pedig a szolgáltatási lehetőségeket adja meg. Azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb intézményünk, kulturális közösségi terünk a könyvtár. Ráadásul ennek a könyvtárnak nemcsak Székesfehérvárra vonatkozóan, hanem a vármegye egészére vonatkozóan is vannak feladatai" - mondta el Cser-Palkovics András.

A polgármester hozzátette, hogy a könyvtár nagyon magas szakmai minőséget képvisel, emellett országosan is ritkaságnak számít az a tagkönyvtári rendszer, amely Székesfehérváron elérhető, hiszen nagyon sok városrész rendelkezik könyvtárszolgáltatással.
Burjánné Tarró Edit, a könyvtár igazgatója az elérhető szolgáltatásokon kívül azokat a kulturális rendezvényeket emelte ki, amelyek szintén szerves részei könyvtár életének.

A német közkönyvtári rendszer, mint a múlt héten említettük link , alapvetően helyi és tartományi szinten épül fel. A tartományi központi könyvtárak és regionális hatókörű könyvtárak (25 intézmény)
- készítenek fejlesztési terveket a közkönyvtári szféra számára, támogatják az innovatív kísérleteket, illetve a könyvtári szabványok alkalmazását, s vezetik a statisztikát is;
- fogadják az adott tartományból, régióból a kötelespéldányokat, tartományi, regionális bibliográfiát készítenek;
- ellátják a felügyeletet a történeti jelentőségű nyilvános könyvtári gyűjtemények felett is.
Számos tartományi könyvtár kombinált módon, székhelyének városi könyvtáraként is működik.

1976 óta működik két német könyvtárosszervezet, illetve a német könyvtárellátó szervezésében, könyvtárosok országos együttműködésén alapulva, a könyvekről rövid recenziókat előállító szolgáltatás, amely mára már természetesen a papíralapú mellett digitális formában is létezik. A német könyvtárellátót (EKZ) 2005-ben privatizálták. Országos hatókörrel szerzi be a dokumentumokat, a könyvtári berendezéseket is az egyes intézmények számára, katalogizálási munkát, ismeretterjesztő tevékenységet is végez könyvtárosok irányában. A 2020-as adatok szerint 300 munkatársa van kb. 70 millió eurós éves költségvetéssel.

Különféle egyéb partnercégek működtetik az országos e-könyv kölcsönzési rendszert (központilag beszerezve a licenszeket a kiadóktól), az RFID alapú kölcsönzőrendszereket, illetve egységes MS Cloud alapú könyvtári felhőszolgáltatást. A könyvek előkatalogizálását elvégzi a könyvtárellátó, ám a közkönyvtárak sokféle integrált rendszert használnak, általában a jól ismert nemzetközi szereplők termékeit. Általánosságban elmondhatjuk tehát, hogy a helyben zajló könyvtári tevékenységeket hatékony központi szolgáltatások segítik regionális, tartományi illetve országos szinten egyaránt.

Az Óbudai Platán Könyvtár link gyerekkönyvtára idén egy nagyszabású felújításon esett át, amelynek eredményeként közel 50 négyzetméterrel nőtt az alapterülete, és új bútorokkal, könyvekkel, játékokkal gazdagodott. A megújult gyerekkönyvtár 2023. szeptember 29-én nyílik meg a nagyközönség előtt, egy ünnepélyes átadó keretében, amelyen számos izgalmas program várja a kicsiket és nagyokat egyaránt.

A felújítás munkálatai több ütemben zajlottak: a falazás, festés, parkettázás elvégzését követően a berendezések kialakítása, majd a könyvtári állományok, eszközök átköltöztetése közel félévig tartott. A látogatók kényelme érdekében a könyvtár a megújítási munkálatokat nyitvatartási időn túl, az olvasóknak okozható minimális kellemetlenséggel igyekezett megoldani. A felújítás Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat önköltsége mellett a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

A diákkönyvtáros programokhoz nemcsak a nyáron, hanem folyamatosan lehet csatlakozni a tanév alatt is.

- Megtartottuk több évtizedes múltra visszatekintő programsorozatunkat, a Nyáridőtöltést is. Az érdeklődő kicsik és nagyok összesen hét délután tölthették hasznosan szabadidejüket a könyvtár udvarán, vagy éppen az intézmény falai közt. A gyermekek Szűcs Attila, a szabadszállási mentőállomás vezetője jóvoltából megismerhették a rájuk leselkedő lehetséges veszélyforrásokat, az elsősegélynyújtás alapjait, gyakorolhatták a különböző kötés-, rögzítésformákat. Megünnepeltük a városi könyvtár alapításának, illetve belső felújításának évfordulóját. A könyvtár mindennapi életéből készült fotókból, a rendezvények plakátjaiból, valamint a sajtómegjelenésekből összeállított anyagokból nyílt kiállítás. Igazi ünnep volt ez, hiszen 10 év alatt több, mint 100 ezer látogatónk volt, emellett több, mint 600 rendezvénynek, csoportos foglalkozásnak adott otthont az intézmény - sorolta Vass Roland könyvtárvezető.

Az ünnep után folytatódtak a dolgos hétköznapok. Janovicsné Paál Ilonának köszönhetően a nemcsak a keresztszemes hímzés fortélyait tanulhatták meg a látogatók, hanem fonalbabát is készíthettek. Fórizs Dániel pedig a mesterséges intelligencia világába nyújtott bepillantást. Az agyagozás, a kavicsfestés és a nyárbúcsúztató üvegfestés sem maradt el. A nyári foglalkozásokhoz nagy segítséget kaptak a szervezők Fülöp Gréta diákkönyvtáros tanulótól, aki több foglalkozásnak is elkészítette a mintadarabjait. A diákkönyvtáros programokhoz nemcsak a nyáron, hanem folyamatosan lehet csatlakozni a tanév alatt is.

Noha köztudott, hogy a könyvtárak széleskörűen és mélyen hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez, ezt elég gyakran észre sem veszik. Az IFLA részt fog venni a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) Akcióhétvégén link , hogy változtasson a szemléleten és a hozzáálláson, továbbá erősítse a szakmaiságot. Kihasználja a lehetőséget más, érdekelt felekkel való kapcsolatépítésre. Az IFLA célja megértetni, hogyan teszik a könyvtárakat fontos partnerekké a munkatársak képességei. A könyvtárak ereje ugyanis a gyakran ritka, értékes vagy nehezen hozzáférhető források, továbbá hogy nem kereskedelem-befolyásolt helyek.

A találkozón az alábbiakkal érvelnek:
- Ideje integrálni a könyvtárakat a fejlesztési stratégiákba és tervekbe! Bár éves szinten rekordot döntött a könyvtárakra való hivatkozás az önkéntes nemzeti felülvizsgálatokban, mégis tovább kell lépni. Különösen gyenge pont, hogy túl sokszor kihagyják a könyvtárakat a szakpolitikák összeállításából, vagy más módon nem vonják be őket. Ezen javítani kell.
- A könyvtárak alapvetően meghatározzák a digitális közinfrastruktúrák sikerét. Mindenkinek fontos a fizetés és a kapcsolattartás a kormányzati szolgáltatásokkal. Ezeknek az infrastruktúráknak a használatához csatlakozásra, az embereknek pedig gyakran segítségre is szükségük van. Ráadásul a könyvtárak a kutatási adattárak működtetésével és a tartalomhoz való hozzáférés biztosításával maguk is szereplői ennek a térnek.
- Üdvözlendő, hogy a kultúra bekerült az SDG-csúcstalálkozó nyilatkozattervezetébe, de tovább kell lépni: az SDG-csúcstalálkozó nyilatkozatának legújabb változata hangsúlyozza a kultúra szerepét a fejlődés támogatásában. Cél a kultúra hatékonyabb integrálása az SDG-k megvalósításába.
- Az ENSZ és a kormányok munkája legyen tudásalapú! A csúcstalálkozón több ülés is foglalkozik a tudománnyal, és azzal, hogyan tudják a kutatást jobban átültetni politikai eredményekbe. Ezt a parlamenti és kormányzati könyvtárak folyamatosan végzik. Az eredmények fokozott hangsúlyozása remélhetőleg az ENSZ könyvtárak és a máshol működő könyvtárak nagyobb támogatásához vezet... (Ref.: Szabó Eszter)

A MKE-vándorgyűlés-KIT-műhelyében téma volt link a használóvezérelt, részvételi szemléletmód könyvtári alkalmazása is. Úgy tűnik, a szempont az egészségügyben is fontosabbá válik. (MG)

A Betegszervezetek Magyarországi Szövetségének (BEMOSZ) 10 éves jubileumi konferenciáján többek között elhangzott:

Dr. Pogány Gábor RIROSZ elnöke a betegek és betegszervezetek részvételéről beszélt a betegközpontú ellátás megvalósításában. Előadásában elmondta, hogy az egészségügy egyre inkább szolgáltatásközpontúvá vált, miközben a cél a részvételen alapuló orvoslás volt, tehát hogy a beteg is együtt dolgozik az egészségéért a szektor résztvevőivel. Fontos az empátia és kölcsönös tisztelet betegek és dolgozók között, az ellátás személyre szabása, a betegek informáltsága, hogy javuljon a színvonal. Amennyiben valóban páciensközpontú egészségügyet szeretnénk építeni a szakember szerint, akkor fontos az integráció, a terápiamenedzserek szerepe felértékelődik. Ehhez azonban kommunikáció kell a szervezetek, tárcák között, csapatmunka, és a betegszervezetek részéről folyamatos nyomásgyakorlás. (Pénzcentrum)

Ahogyan a MKE vándorgyűlése KIT-műhelyében elhangzott: mindannyian tartozunk valamely kisebbség(ek)hez. Azaz: ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, hogy jól teljesítsünk, a közösségnek nagyobb figyelmet kell fordítania ránk valamely szempontból (legyen az pl. idegen nyelvű környezetben a lassabb beszéd). Ha a könyvtár - küldetését szem előtt tartva - célcsoportjának 100%-ára figyel, akkor fel kell készülnie a különféle használói csoportok specialitásaira. Sőt alacsonyabb szolidaritású társadalmi közegben még példát is kel mutatnia ebben. Az alábbiakban - példaként - a nem neurotipikus emberekről lesz szó. (MG)

A Föld lakosságának 15-20%-a nem neurotipikus. Az ő igényeik, beleértve azt a teret is, amelyben nap mint nap tartózkodnak, eltérnek a neurotipikusokétól. Hogyan lehet gondoskodni a neurodivergens emberek igényeiről? Hogyan támogathatják őket az építészek és belsőépítészek? Milyen kihívásokkal jár az inkluzív terek létrehozása?

Többségünk neurotipikus: hasonlóan dolgozzuk fel azokat az ingereket, amelyek hasonlóan hatnak ránk. A zajküszöb, amely kellemetlen érzést kelt, csupán kb. 55 dB (azaz egy hajszárító zaja), és nagyobb gond nélkül tudunk egyszerre több információt feldolgozni, hogy a repülőtér zsúfolt indulási csarnokában megtaláljuk a kívánt kaput és kiszolgáljuk a csomagfeladó automatát. A nem neurotipikus személyek az autizmus spektrumával, ADHD-vel, disztrakcióval vagy túlérzékenységgel rendelkeznek. Számukra a világ kissé másként néz ki. A tér, amelyben tartózkodniuk kell, gyakran nem elégíti ki specifikus igényeiket. Túl nagy zaj, zsúfoltság, túl sok figyelemelterelő elem, egyoldalú stimuláció ismétlődő ingerekkel - mindez oda vezet, hogy a nem neurotipikus személyek számára az iskola, az iroda, a kereskedelmi központ, az edzőterem vagy az étterem diszkomfortos hellyé válik.

A nem neurotipikus személyek igényeiről történő hasonló nevelési gondoskodás az építészetben is megjelenhet. Az inkluzív tervezés megköveteli az olyan elemekről történő gondolkozást is, amelyek elősegítik a speciális igényűek teljesebb és hatékonyabb szakmai, társadalmi és személyes működését.

Az Oktatási Hivatal (OH) értékelése szerint az általános iskolákban a végzős évfolyamon tesztelt mintegy 90 ezer diák 40 százaléka, országosan körülbelül 36 ezer gyerek alapszinten sem képes szöveget értelmezni. Többek között ez derült ki a tavaly végzett kompetenciamérés nemrég nyilvánosságra hozott eredményeiből link .

Számtalan probléma feszíti a hazai közoktatás ügyét, várható volt, hogy leginkább a diákok sínylik meg az áldatlan állapotokat. Hiányzó pedagógusok, státusztörvény és korszerűtlen iskolaépületek. A most napvilágot látott lesújtó eredmények azt jelentik, hogy a most nyolcadikos diákok bár el tudják olvasni a magyar nyelven írt szavakat, nem értik a mondatok által hordozott információ lényegét, és nem tudják felhasználni a mindennapi életben.

Radó Péter oktatáskutató a Qubit kérdésére, miszerint milyen kilátásai vannak azoknak az általános iskolát elhagyó 14 év körüli gyerekeknek, akik a kompetenciamérés szövegértési tesztjein a minimum szintet sem érték el, azt mondta: "A minimum szint alatt teljesítő tanulók nemhogy érettségit, de szakmát sem lesznek képesek szerezni, nem lehet őket tovább- vagy átképezni."

Matematikából Budapesttel együtt 20 megye felében, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében több tíz ponttal maradt el a nyolcadikosok átlaga az országos 1602 pontos átlagtól, a legnagyobb, több mint 70 pontos lemaradást a borsodi és a szabolcsi nyolcadikosok esetében mérték.

A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, a 38 fejlett országot, köztük Magyarországot tömörítő OECD szeptember 13-án adta ki az oktatás helyzetét bemutató jelentését, az OECD Education at a Glance 2023 című kiadványt, Magyarország szempontjából nem váratlan, mégis lehangoló eredménnyel.

A jelentés egyik legerősebb állítása, hogy a szakképzést kell fejleszteni. No nem azt, ahol a gyerekek 60 éves kiselejtezett szovjet traktorokon tanulják meg a mezőgazdasági gépek kezelését, hanem olyan szakképzést, ahonnan van átjárás a felsőfokú képzésekbe (nálunk egyébként nem ez a rendszer van), és ahol a fiatalokat a zöld és digitális átalakulással járó változásokra készítik fel. Annak ellenére - olvasható a jelentésben - hogy a 38 OECD-tagországban a középiskolába járók nagyon magas aránya, 44 százaléka tanul szakképzésben, ezek az intézmények a legtöbb helyen, így Magyarországon is a "futottak még" kategóriába tartoznak: általában a leggyengébben teljesítő, sokszor hátrányos helyzetű családok gyerekei kerülnek be a szakképző iskolákba.

"OECD-szerte javul a középfokú végzettséggel rendelkező fiatal felnőttek száma: a 25-34 évesek körében a 2015-ös 82 százalék 2022-re 86 százalékra emelkedett - mondta a jelentés megjelenésekor Mathias Cormann, az OECD főtitkára. - Mivel az alacsonyabb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező fiatalok továbbra is le vannak maradva, a tagországok legfőbb feladata az oktatási egyenlőtlenségek megszüntetése. Több támogatást kell nyújtani a hátrányos helyzetű diákoknak és iskoláknak annak érdekében, hogy nekik is legyen esélyük karrierre, normális fizetésre és jobb életkilátásokra."

A gombamód szaporodó álprofilok főként budapesti és agglomerációs Facebook-csoportokba beépülve tolják a kormányzati propagandát. Az álprofilok leginkább a Mandiner, a Magyar Nemzet vagy a Bors főpolgármestert támadó cikkeit osztják meg, a profil- és borítóképeket pedig szinte kivétel nélkül orosz közösségimédia-oldalakról szerzik be. Az álprofilok jellemzői és aktivitása alapján egyértelmű, hogy koordinált akcióról van szó. Mutatjuk, hogy miért.

Helyi adok-veszek fórumokon ugyanúgy felbukkannak oda nem illő politikai tartalmak, mint ártalmatlannak tűnő lokálpatrióta csoportokban. Mivel a Political Capital évek óta kutatja itthon ezt a jelenséget (nem köznapi nyelven: az "inautentikus online viselkedést"), korábban sikerrel alkalmazott módszerekkel viszonylag hamar sikerült 123 olyan, a Fővárosi Önkormányzatot rendszeresen támadó profilt azonosítani, amelyek a következő ismérvek miatt bizonyosan álprofilok:
- Bár az álprofilok magyar névvel jelennek meg, az URL-jükben egytől egyig idegen nevek szerepelnek. A screenshoton látható példa szerint egy bizonyos Iulechka Elfimovaé lehetett eredetileg a ma Novák Ábel néven futó profil, a név- és az ország- mellett tehát a nemváltás sem akadály a trollok számára.
- Az álprofilok semmilyen információt nem tesznek nyilvánossá, így az oldalukon csak a profil- és a borítókép, valamint az az időpont jelenik meg, amikor ezeket beállították (ezeket ugyanis nem lehet elrejteni).
- A profil- és borítóképet mindannyian a nyáron állították be, június 4. és augusztus 22. között. A beazonosított álprofilok több mint felénél (71 esetben) ez két napon, június 5-én és 6-án történt.
- A profil- és borítóképeket - ahogy az fordított képkereséssel megállapítható - orosz közösségimédia-oldalakról (döntően a VKontakte-ról) szerezték. Ebből nem feltétlenül következik, hogy az álprofilok orosz eredetűek, pusztán a nehezebb felderíthetőség miatt is választhattak képeket a Vkontakte-ról, a fordított képkeresők nagy része például nem is találja meg ezeket, az orosz Yandex viszont igen.