A használó elvárása jelenti a minőséget (ha komolyan vesszük a minőségirányítást). És nagyon érlelődik, hogy ő mondja meg, milyen formában, nyelvben, konstrukcióban, műfajban kéri a tartalmat. Héber nyelvű könyvünket magyar nyelvű hangoskönyvben? Magyar nyelvű filmünket olasz szöveggel? Ha pedig naprakészek vagyunk, egyre kevésbé mondhatjuk, hogy nem... (MG)

- A mozgókép feltalálása óta nem volt ekkora paradigmaváltás ezen a területen. Az OpenAI Sora link bejelentése a vártnál sokkal gyorsabban, alapjaiban formálja át a film művészeti, gazdasági, stb. aspektusait.
És ez még csak az eleje... Mindent, teljesen újra kell gondolni. (Ulrich Gábor)

HVG: A Spindiktátorok című könyv sok sztorival írja le az önkény új formáját. Mi a tudományos alapja Szergej Gurijev és Daniel Treisman elméletének? [Spindiktátor: a kommunikációs hatalom birtokában a hírt / szavakat pozitív megjelenésükig csűrő-csavaró személy. - szerk.]
Rosta Miklós, a Corvinus Egyetem tanszékvezetője: A két szerző eredetileg információs autokratákról írt, tanulmányaikat a világ vezető közgazdasági folyóirataiban publikálták. A fő állításuk az, hogy az újfajta diktatúrák legfőbb törekvése a társadalom tömegeinek manipulálása, miközben buborékba zárják azokat, akikre az eszközeik nem hatnak. Vagyis az értelmiséget elszigetelik, hogy ne tudjon kommunikálni a felsőoktatásban nem részesült tömegekkel. Ez a stratégia működőképesnek bizonyult. Miközben a társadalom szélesebb rétegei csak manipulatív, erősen megszűrt információhoz juthatnak, az értelmiség számára fennmaradhatnak a kritikus sajtótermékek, ezekben egymás közt ki is engedhetik a gőzt. Azt viszont büntetik, ha a társadalom szélesebb rétegeihez próbálnak szólni.

HVG: Meglepő, hogy az információs autokráciák fejlődésére milyen kevéssé van hatással a kommunikációs csatornák forradalmi változása.
RM: Valóban fontosabb kérdés, hogy hol alakulnak ki ezek: ott, ahol hosszú távon sosem működtek liberális demokráciák. Annál egyszerűbb az építkezés, minél kevésbé történt meg a feudalizmus leváltása modern kapitalizmusra. Általában nem liberális demokráciák alakulnak át spindiktatúrákká, hanem félelemre épülő rendszerek kezdik adaptálni a manipuláció eszközeit.

A brit CILIP Jövő Könyvtára (Future Libraries) projektje felvetette: milyen közkönyvtári hálózat kell, az ország társadalmi, gazdasági és ipari fejlődése érdekében? A közkönyvtárak nem tudják megmondani a jövőt, de ellenállóképességet alakíthatnak ki a szolgáltatásokat úgy módosítva, hogy azok megfelelhessenek a változó környezet igényeinek, miközben elkerülik a lehetséges buktatókat.

A CILIP projektje két részből áll: 1. rész: "Akár esik, akár fúj": A közkönyvtárak felkészítése a jövőre a "bizonytalanság korában" ("Come Rain or Shine...) c. jelentés. Ez a rész felvázolja azokat a kihívásokat és követelményeket, amelyekkel a közkönyvtáraknak mostantól 2040-ig szembe kell nézniük. Stratégiai elemzést ad a lehetséges jövőbeli forgatókönyvekről, és arról, hogy ezek milyen hatással lehetnek a könyvtárakra. 2. rész: A Jövő könyvtárai eszköztár gyakorlati útmutatót és keretrendszert nyújt a könyvtáraknak a terek lehetséges jövőbeli felhasználásának stratégiai elemzéséhez. Az eszköztár a jelentés eredményei alapján készült. Olyan gyakorlati tevékenységeket tartalmaz, amelyeket a könyvtáros a saját könyvtárára adaptálva, saját könyvtárában végezhet.

Az eszköztár részei: 1. útmutató , 2. kitöltendő sablonok a könyvtáros saját munkatársai és könyvtára számára, 3. prezentáció a könyvtár saját horizontjának vizsgálatához. A jelentés és az eszköztár segítségével a könyvtárak felkészülnek arra, hogy felmérjék sajátos közösségi környezetüket, és hatékony stratégiákat készítsenek a rugalmas szolgáltatás érdekében, bármit hozzon a jövő. A jövőbeli írástudás fejlesztését, jövőtudatos műveltség megalapozását is segíti a projekt link .

A könyvtárak már régóta alkalmazkodnak és reagálnak a közösségi igényekre és szükségletekre, de ez gyakran reaktív módon történt, ami megnehezítette, hogy a (közösségre gyakorolt) hatást és (a közösség számára teremtett) értéket hosszú távon kimutassák. "A közkönyvtárak menedéket és megbízható információkat nyújtanak, amelyek segítenek az embereknek eligazodni az életükben. A könyvtárosok az Egyesült Királyságban a 3. legmegbízhatóbb szakma az igazmondás és a pontos tájékoztatás terén. Ez a jelentés és az eszköztár segíti a közkönyvtárakat, hogy stratégiai előrelátással navigáljanak az ismeretlenben, megőrizve fontosságukat a jövő nemzedékek számára"- mondta a projektről Jo Cornish, a CILIP ideiglenes vezérigazgatója. (Ref.: Szabó Eszter)

Mi az a Baby Pit Stop? - 2014. június 17-én a Veneto régió (Olaszország) egyetértési megállapodást írt alá az UNICEF-fel a "Baby Pit Stop" területek létrehozása érdekében a könyvtárakban és múzeumokban Veneto egész területén. E pontok az országos "Bababarát Kórház és Közösség" program részei, és lehetővé teszik a szülők számára, hogy gyakorolják az újszülött elidegeníthetetlen jogát: a szoptatást.

"A könyvtárak és a múzeumok társadalmi és összesítő szerepet töltenek be, mivel ideális környezetek az egyén oktatási és kulturális fejlődéséhez, a könyvekkel vagy műalkotásokkal körülvett terekben Baby Pit Stop felállításának döntése pedig rávilágít arra, hogy a fizikai táplálkozást hogyan egészíti ki a kulturális. Ha ezeken a helyeken szoptathatja a babát, az az érzelmi, érzelmi és kulturális gazdagodás lehetőségévé válhat."

Enikő írta nekem, hogy ő tulajdonképpen ezekből a könyvekből jött rá, mi jön be neki az ágyban. "Sosem értettem, mi olyan nagy szám a szexben, inkább megadtam magam. A párom nyitott lett volna bármire, én viszont mindig legyintettem, jó úgy, ahogy van. Aztán megkaptam egy barátnőmtől a Haunting Adeline című sötét románcregényt, és rá kellett jönnöm, hogy nekem egészen más jön be, mint amit eddig csináltunk. Elég beteg ez a sztori, egyáltalán nem romantikus a klasszikus értelemben.
De felszínre hozta bennem, hogy én bírom, ha irányítanak, ha durvábban bánnak velem. Amikor felolvastam pár részt a pasimnak, először meglepődött, aztán elkezdtünk kísérletezni. Annyit mondok, hogy végre értem, mi a nagy szám a szexben. Azóta szorgosan kutatom és olvasom a pajzán könyveket, már durvulni se kell, egyszerűen a kísérletezéstől jobban megismertem magam, a testem, a csávóm, és azóta egy új világ tárult elénk. Imádjuk."

És hogy milyen korosztály olvassa ezeket a könyveket? Az alsó korhatár egyre lejjebb csúszik, hiszen a young adult (fiatal felnőtt) könyvek körül gerjesztett "hisztéria" futótűzként terjed a közösségi oldalakon, így szignifikánsan megnőtt irántuk a kereslet, és nemcsak a fiatal felnőttek körében, hanem a negyvenöt pluszos nők is előszeretettel választják ezeket a regényeket. Csak azt kell eldönteni, milyen környezetben szeretnénk szép, okos, izgalmas emberek szerelmi életéről olvasni. Hétköznapi, modern, fikciós, kosztümös, fantasy univerzumos a halál árnyékában, borzongatós, minden van. Bármilyen kontextusban vágyakozhatnak egymás után a főhősök, lehetnek ellenségekből szeretők, fellobbanhat a láng lassan és gyorsan, egymásnak eshetnek egy kiadós zivatar vagy egy hatalmas, véres csata után. A lényeg, hogy az érzések ki legyenek hangosítva, hogy érezhető, tapintható legyen, ami a pornófilmekből hiányzik.

És a végére már csak azt a jó dumát illeszteném be ide, amit egy mémen láttam a kutakodásaim során: Én nem nézem a pornót, hanem olvasom, mint egy kib@szott úrinő.

(Egy éve írtuk...) Legfőbb akadály az önmaga hasznára játszó, a vállalkozást és az újítást elfojtó elit - írtuk link 10 éve, vagy később link a Miért buknak el a nemzetek c. könyv kapcsán. A méltán hivatkozott Acemoglu-Robinson kötetet az Új Egyenlőség friss podcastja is emlegeti (25'30"). A szerzők fő megállapítása szerint mérvadó fejlődés olyan országok és szektorok esetében történhet, amelyekben terítik a forrásokat, azokhoz a lehető legszélesebb réteg jut hozzá.

A nem piacérdekelt könyvtári szférában ez hangsúlyosan jelent
- szakmai figyelmet, bevonást, bárki számára könnyen elérhető szakmai információt és képzési lehetőségeket (azaz: inkluzív attitűdöt)
- szemben az ország / szakma egyes képviselőinél koncentrálódó formális és informális hatalom esetével (azaz: extraktív attitűdöt).
Ha tehát a felsorolt javaktól a szakma képviselőinek széles rétege távol érzi magát, akkor mindenféle erőlködés ellenére nem reális hatékony szakmai innovációban, vagy a világ fejlettebb régióira jellemző könyvtári színvonal elérésében reménykedni.

Eszerint a könyvtárak közepes fejlettségének csapdájából (ld.: Immanuel Wallerstein világrendszer elmélete; benne: centrum, félperiféria, periféria) a szakmai erőforrások minél egyenlőbb elosztása jelenthet menekülőutat. (MG)

A novekedes.hu oldalon megjelent elemzés erről azt mondja: "Az erős növekedést eddig jórészt az új munkaerő bevonása, a foglalkoztatottság növelése biztosította, azonban ennek elértük korlátait: nincs több bevonható munkaerő, pontosabban nem könnyű ezen az úton továbbhaladni. [...] Ezt nevezi a szakirodalom a közepes fejlettség csapdájának, és az MNB szerint ez a veszély fenyegeti a magyar gazdaságot is, ha nem sikerül olyan változtatásokat elérni, amelyek hatására a gazdasági növekedést az eddigiektől eltérően már a versenyképesség, a termelékenység növeléses hajtja."
A közepes fejlettségi csapda feloldása humántőke-befektetéssel valósulhat meg. Egyszerre felzárkózásról beszélni és hagyni tönkremenni a közoktatást nem lehetséges. Márpedig a magyar "modell" erről szól egyelőre. (Új Egyenlőség Podcast)

A gyerekeknek a mai rohanó világban már alig marad idejük a szabad játékra. A szülők azt hiszik, hogy a fejlesztő játékokkal és a különórákkal gyermekük fejlődését segítik elő, pedig a kicsinek sokkal nagyobb szüksége lenne a szülővel közösen eltöltött időre, a beszélgetésre és az összebújásra, mint a fejlesztésekre.

A "siettetett gyerekek" kifejezés David Elkind amerikai gyermekpszichológustól származik. Ő mutatott rá arra, hogy a gyerekek egyre gyakrabban nem az életkoruknak megfelelő tevékenységeket csinálnak, egyre több olyan inger éri őket ugyanis, amire egyáltalán nem lenne még szükségük.

Nézzük, hogy pontosan miről is van szó. A gyerekek egyik legfőbb elfoglaltsága mindig is a játék volt. Emelett segítettek a házimunkában illetve a testvéreik körül. Később amikor már iskolások lettek, más kötelességeik is akadtak, de a barátaikkal ugyanúgy játszottak, és sok időt töltöttek a szabadban továbbra is.

Ma ez egyre inkább háttérbe szorul. A gyerekeknek - még az óvodás gyerekeknek is - alig marad idejük a szabad, önfeledt játékra, mert a szülők fejlesztésről fejlesztésre, vagy különóráról különórára cipelik őket. Nincs, vagy alig marad idejük a játékra.

Ráadásul egyszerűbb játékokat egyre kevesebben vásárolnak, hiszen úgy gondolják, hogy sokkal hasznosabbak az okosjátékok, a fejlesztő játékok, melyek segítségével tanulhat a gyerek.

Pedig a kicsi tökéletesen elvan egy csomag papírzsebkendővel vagy egy üres flakonnal is, ahogy a szabadban rohangálva is nagyon jól el tudja magát szórakoztatni. A tanulós játékok helyett sokkal jobban fejleszti a személyiségét az együtt töltött idő, a közös összebújások, a beszélgetések, a társas kapcsolatok. A közös játékok alatt különböző szerepekben próbálhatja ki magát, ami szintén segít neki abban, hogy később jól alkalmazkodjon bizonyos élethelyzetekben.

A kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
4 - Igen, több kellene belőlük
3 - Inkább a kisebbségi kultúrát korlátozó gátakat kellene törölnünk
8 - Alig érdekli a kultúra a kisebbséget
4 - Az eddigi programok hatékonysága is kérdéses.
Ha a most kapott adatokat összevetjük a 10 évvel ezelőttiekkel, látványos és elgondolkodtató különbséget láthatunk: a válaszadók a belső körülmények helyett külsőt okolnak újabban. A diagramot ld.: link . Magyarán: hárítanak. Mindez a témával kapcsolatos előrelépés megrekesztését veti előre. Ami beleillik a magyar társadalom alacsonyabb szolidaritási hajlandóságába. Ugyanakkor ellenkezik a könyvtári küldetéssel. (MG)

(frissítve) A Veneto tartománybeli 12,5 ezres Chiampo település könyvtára - Rete Biblioteche Vicentine link - átlagosnak mondható; több más olaszországi könyvtárban is hasonló gyerekkönyvtári berendezést láthatunk (képek: link ). Pl.:
- kuckózási lehetőség pl.: link
- mesesarok
- játékok (kölcsönzésre is)
- gyerekszékek és -asztalok
- speciális könyvek kisgyerekeknek
- kis kiállítás aktualitásokhoz
- meseszőnyeg
- bútorok heverészéshez (pl. babzsák-fotel)
- részben görgős (könnyen elmozdítható) polcok
- oktatási / demonstrációs célú eszközök, plakátok
Melyeknél persze mindnél lehetne jobb minőségű, a közösség méretével arányosan nagyobb stb.

További lehetőség pl.:
- vetítési és elektronikus játék lehetősége
- matatófal pl.: link
- mászási lehetőség
- babaágy (akár: baba-mama dolgozó akár a felnőtt részlegben)
- bábozási lehetőség
- lépcsőzetes ülőhelyek, kis előadások nézőtereként, pl.: link
- jelmezek link
- élő állat (mondjuk: akvárium, terrárium) pl.: link .

Mindezek persze ötletek, és jó, ha több ezek közül rendelkezésre áll a gyerekkönyvtárban. Ugyanakkor a helyi igények okkal módosíthatják az itt felsoroltakat. (MG)

Az Oscar-szezon a filmrajongók kedvenc időszaka. A 96. Oscar-díjátadót március 10-én rendezik meg, és erre a könyvtárak is színes programokkal készülnek. Néhány példa, ami ötletként is szolgálhat:
- Közösségi médiában szórakoztató tények és kvízkérdések (trivia) közzététele.
- Kiállításszervezés az Oscar-jelölt filmekkel kapcsolatban.
- Tavalyi Oscar-győztes filmek alapjául szolgáló könyvek és elérhetőségük listázása. Az olvasókat ugyanis érdekli, mit hagytak ki a filmből, vagy hogyan folytatódik egy történet.
- Oscar-verseny: a látogatók Google Formon március 9-ig bezárólag megtippelhetik az idei nyertes filmeket. A fődíj egy nagy kosár, tele filmes cukorkával, a filmek elérhető DVD-ivel, belépővel a helyi moziba.
- Író-olvasó találkozók filmes témákról író szerzőkkel, akiknek könyve a könyvtárban megvásárolható. A beszélgetést Zoomon követhetik a távoli érdeklődök. (Példa egy március 5-i, Charlie Chaplin életéről szóló programra, amire akár itthonról is lehet regisztrálni: link )
- Beszélgetés egy filmkritikussal az idei Oscar-jelölésekről. (Példa egy március 8-i beszélgetésre, amire akár itthonról is lehet regisztrálni: link
- Filmmaraton vagyis Oscarthon az idei Oscar-jelölt filmek levetítésével a könyvtárban, közben popcorn és tombola mozijegy-nyereménnyel. Tipp: animációs vagy családbarát film vetítése reggel vonzza a szülőket és a gyerekeket.
- Oscar-előzetes buli fotóállomással és vicces filmes-fotókhoz szükséges kellékekkel, közben lehetnek filmtematikus kézműves programok (pl. saját Hollywoodi csillag készítés), popcorn és animációsfilm vetítés.
- Csináld magad tematikus csomagok összekészítése otthonra, vagy az Oscar alatt egy közös könyvtári buli is elképzelhető. A csomagok tartalmazhatnak például díjazási listát, jóslat bingo kártyákat, DIY pattogatott kukoricás dobozokat, Barbie témájú kézműves kellékeket.
- Az Oscar-díjjal kapcsolatos érdekességek elrejtése a könyvtárban, amit nyereményekért lehet megtalálni, például információk az Oscar történetéről, ami egyúttal a könyvtár szolgáltatásait, gyűjteményeit és az Oscarhoz kapcsolódó könyveket népszerűsíti.
- Kvízestek akár már az Oscar-díjátadó előtt, akár az esemény közbeni reklámszünetekben. Nagyon sok érdekes tényre lehet rákérdezni a filmekről és szereplőikről. Tipp: legyen közben sok rágcsálnivaló.

A könyvtárak remélik, hogy a programokkal új látogatókat lehet bevonzani a könyvtárba, és rendszeres látogatóként is megnyerni őket. (ref.: Habók Lilla)

Van valami egészen szomorú és hátborzongató az elhagyott helyekben, kiüresedett épületekben. Ez különösen igaz a családi házakra, lakásokra, ahol egykor kellemes beszélgetések (vagy éppen hangos veszekedések) és közös vacsorák zajlottak. De mi történik akkor, ha egy könyvtárat hagynak sorsára? Az ilyen helyszíneknél talán még ijesztőbb hatása van a porlepte tereknek, amelyek hosszú évekkel ezelőtt kicsiket és nagyokat, néha több száz embert is vendégül láttak falaik között, és egy fontos találkozási helye volt a környéken élőknek.

Az a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található kiüresedett könyvtár is már csak nyomokban tartalmaz életet, melyről az Elhagyatott régi épületek Magyarországon nevet viselő Facebook-csoportban találtunk izgalmas fotókat. A polcokon katonás rendben sorakozó regények és szakkönyvek, a szinte érintetlen könyvtári katalógusok arról árulkodnak, hogy ez valaha egy forgalmas intézmény volt hírlapolvasó részleggel és udvarias könyvtáros kisasszonyokkal.

A Végh Csaba által készített fényképek között felbukkan egy - legutóbb a nyolcvanas években használt - írógép és egy egész sorozat a 70-es, 80-as években kiadott Munkajogi döntvénytárból. Ezek alapján arra tippelnénk, hogy körülbelül akkoriban, azaz legalább 40 évvel ezelőtt nyithatták ki utoljára illetékesek a titokzatos borsodi bibliotéka ajtaját. És ahhoz sem kell Columbonak lennünk, hogy feltűnjön, itt bizony már illetéktelenek is jártak, akik alaposan felforgatták az egykor pedáns rendben pihenő könyvtár berendezését.

Karikó Katalin kutatói portréját 2021 tavasza óta párját ritkító életrajzi és kutatástörténeti kiállítás mutatja be az SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtár weboldalán. Élő kutatóról ilyen gazdag és fejlődő gyűjtemény a tudósaik dokumentálásában hagyományosan erős amerikai egyetemeken sem igen található. Az elmúlt években a kiállításból szakmai előadásokon bemutatott könyvtárosi projekt fejlődött.

A Karikó Katalinról szóló virtuális kiállítás a kutató életének egymást követő időszakait öt témakörben veszi végig. Megtalálhatók itt a vele készült legfontosabb sajtóinterjúk, podcast beszélgetések, videórészletek és frissülő válogatás olvasható a róla szóló itthoni és nemzetközi sajtómegjelenésekből. A kiállításban fellelhetők Karikó Katalin szakcikkei és előadásainak válogatott videófelvételei is. Az életrajzi anyag témaköreit az SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtár Médiatékájában is elérhető fotók illusztrálják; ezek egy részét Karikó Katalin küldte, másik részük pedig már korábban megvolt a könyvtár egyetemtörténeti anyagában.

A Klebelsberg Kuno Könyvtár Karikó kiállítása 2021 tavaszán egyetemi könyvtári-levéltári projektként szerveződött. A kiállítást Újszászi Ilona újságíró, az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság munkatársa kezdeményezte, miután Karikó Katalinról folytatott tájékoztatási munkája során egyre több életrajzi fotót, dokumentumot kapott a Philadelphiában élő tudóstól.
Rövidesen kiderült, Karikó Katalin maga is támogatja, hogy az amerikai egyetemek mintájára a régi alma materében, a Szegedi Tudományegyetemen létesüljön hozzá kapcsolódó kutatástörténeti gyűjtemény.

Néhány évtizede Japánban és Hollandiában is hallottam, hogy rendszeresen felmerül: a tudomány hivatalos nyelvének az angolt tennék meg. A jelenség és a belőle fakadó problémák hazánkat is elérték. Ami a könyvtárakat illeti: egy automatizált állomány ellenőrző-előrejelző (MI-)rendszer akár előre is jelezhetné a gondokat... (MG)

Nyolc éve új tudományos értékelési rendszert vezettek be, amely kiemelt szerepet biztosított az angol nyelvű publikációknak. A hatás drámai: sorban szűnnek meg a magyar folyóiratok, töredékére zsugorodott a tankönyvkiadás, szinte eltűntek a monográfiák, bedőlnek a magyar szakkönyvkiadók. Az akadémia immár attól tart, hogy az új tudományágak esetén a magyar tudományos nyelv hiányában a magyar nyelvű egyetemi oktatás is bajba kerül, ami kihat majd a középiskolákra is. Freund Tamás elnök ezért hívott össze akadémiai vitafórumot. Az első eredmények márciusra várhatóak, a Válasz Online addig is öt tudóssal rajzolta meg a problématérképet.

Mára odáig jutottunk, hogy számos tudományágnak nincs magyar nyelvű szakfolyóirata, mert magyarul "nem éri meg" publikálni. A magyar nyelvű szakkönyvkiadás töredékére zsugorodott, mivel a "darab, darab"-elv érvényesül, ezért "nem kifizetődő" nagy szintetizáló művet írni.

Az angolközpontúság miatt komoly nehézségekkel néznek szembe a magyar tudományos folyóiratok is. A nyomtatott lapok eleve nehézségekkel küzdenek, de ehhez még hozzájön a dilemma: ha az elvárt elsődleges közlési hely külföldi, miért publikáljanak magyarul? A helyzet tényleg drámai.
Az akadémiai bizottság decemberi ülésén már olyan sötét jóslat is szerepelt, hogy amennyiben a magyar nyelv kiszorul a tudományos életből, akkor ki fog szorulni az egyetemi oktatásból is, hiszen az új tudományterületeknél nem alakul ki a magyar szaknyelv, és mindez pedig érezhető hatással lesz a középfokú oktatásra is. A rangosabb hazai egyetemek esetében ez reális veszélynek látszik.

Az elnöki bizottság ennek megakadályozására máris kezdeményezte, hogy minden szakterületnek legyen legalább egy magyar nyelvű szaklapja. (A nyelv szempontjából mindegy, hogy nyomtatott vagy online formában.) Az a korábban elképzelhetetlen helyzet állt ugyanis elő, hogy több tudományterület magyar nyelvű periodika nélkül maradt.

Az akadémia márciusban folytatja a nyelvi vitát, de részeredmény máris született: az elnök által felkért bizottság javaslatot tesz a magyar nyelvű publikációk beemelésére az MTA programjainak minimumkövetelményei közé, és talán a folyóiratok terén is elindul valami a magyar nyelvű másodközlések szorgalmazásával.

- Bochkor Gábor vagy a miniszterelnök árt többet a zöld átmenetnek? Nehéz a döntés, de feltehetően ez előbbi.
- Reményteli, hogy a fiatalok fogékonyabbak és kritikusabbak a témában.
- Hosszú távú projekt az attitűd változtatása, de nem látszik más út - akkor se, ha azonnal kellene cselekedni. (MG)

Négy női zöld podcaster ült össze 2024. február 2-án egy pódiumbeszélgetésre, hogy megvitassák a fenntarthatóságról szóló kommunikáció értelmét és értelmetlenségét. Bepillantást kaphatunk személyes motivációikba, amik - természetesen a világbékén túl - nagyon gyakorlati elemeket is hordoznak. Azt is megérthetjük, hogy milyen kép él a változás szükségszerűségéről vagy éppen tervezhetetlenségéről bennük ahhoz, hogy higgyenek abban, hogy a fősodor által hangosan terjesztett értékrenddel szembe menve is érdemes beszélni alternatívákról. A beszélgetés keresi az egyéni és kollektív cselekvés összefüggéseit, és azt, hogy az egyén hogyan tud kiszabadulni abból az érzésből, hogy csak vergődik a fenntarthatóság körüli zajban.

A 15 éve rendszeresen meghirdetett Európai Hulladékcsökkentési Héthez 2023 novemberében első alkalommal csatlakozott a tiszaújvárosi Hamvas Béla Városi Könyvtár link , és kategóriájában harmadik helyezést ért el.

Programjaik regisztrálásával részt vehettek az akciószervezők versenyén, amely mindenki számára nyitott: hatóságok, egyesületek, civil szervezetek, vállalkozások, oktatási intézmények, állampolgárok is részt vehetnek - tudtuk meg a város honlapjáról. Az összesen 284 regisztráló között szép számmal akadtak könyvtárak is az ország minden szegletéből.

"Egyik nap nagy meglepetésünkre meghívót kaptunk az Energiastratégiai Intézettől a díjátadó ünnepségre, amelyben ezt írták: Kedves Akciószervezők! A 2023-as Európai Hulladékcsökkentési Hétre szervezett akciójuk a szakmai zsűri véleménye alapján kimagaslóan teljesített, tevékenységük dobogós helyezést ért el!" - számolt be Kázsmér Ágnes könyvtárvezető.

Ketbarátoknak szervezett magbörzét szombat délelőttre az Illyés Gyula Könyvtár zöld munkacsoportja, ahol az érdeklődők a vetőmagok mellett tapasztalatokat is cserélhettek.

A kertbarátok fűszer- és gyógynövények, gabona, zöldségek, gyümölcsök, illetve virágok magjait csereberélték egymás között, sőt akadt, aki palántákkal érkezett - tudtuk meg Kovács Norberttől, a könyvtár munkatársától, aki egyben a könyvtári öko munkacsoport vezetője is.

A könyvtárosok világkongresszusán zöld könyvtár kategóriában második helyezéssel jutalmazott intézményben, mint megírtuk, már nem csupán könyveket lehet kikölcsönözni, hanem biodiverzitást támogató magkönyvtár szolgáltatás is működik német, cseh, amerikai példákra építve.

A magkönyvtár lényege, hogy magokat gyűjtenek és katalogizálnak, amelyekből lehet vinni, majd amikor az elültetett növény újra magokat hoz, akkor azokból vagy más növény magjaiból ad vissza a könyvtárnak a felhasználó. Elsősorban tájjellegű növények szaporítását szeretnék így elősegíteni, ha lehet, vegyszermentesen. Évente egyszer börzét is szerveznek ennek népszerűsítésére, amelyet ezúttal harmadik alkalommal hívtak életre.

Hidasiné Nánási Nikolett újító gondolataival nemcsak a könyvtárba link beiratkozottak számát növelte, hanem sikerült elérnie, hogy az intézmény egy rendszeresen látogatott közösségi tér legyen, ahol nemtől és kortól függetlenül mindenki találhat magának kikapcsolódási lehetőségeket.

- Vannak már jól bevált programjaink, mint például a nyári táborok, kialakult egyfajta rendszeresség. Férjemmel, Hidasi Zsolt Milánnal arra törekszünk, hogy a gyermekek ne csak kikapcsolódjanak, hanem új ismereteket is szerezzenek például a felelős állattartás és a környezetvédelem terén is. "Légy bátor!" címmel évente több előadást is tartunk arról, hogy baj esetén kortól és nemtől függetlenül hogyan lehet, illetve hogyan kell cselekedni. Újításként tavaly volt "szabadulószoba", ami tulajdonképpen a község egész területét lefedte. Utóbbinak kifejezetten nagy sikere volt és a gyermekek megtanultak csapatban, együtt dolgozni - idézte fel.

A képeket szakmai zsűri értékeli majd, s a nyertes képek felkerülnek a könyvtár közösségi oldalára is.

A Városi Könyvtár Kenderes könyvtárosai is csatlakoztak az állatbarát könyvtár programhoz. Most a program keretén belül fotópályázatot hirdettek gazdiknak, akiktől azt kérik, hogy kedvencükről készült legnagyobb becsben tartott képüket küldjék el a könyvtár e-mail-címére március 9-ig. A beérkezett fotókhoz kérik a beküldő nevét, elérhetőségét és a kedvenc nevét is. A képeket szakmai zsűri értékeli majd, s a nyertes képek felkerülnek a könyvtár közösségi oldalára is.

Emlékeztek Sherezádéra, az 1001 éjszaka hősnőjére? Aki minden nap új mesét mesél a perzsa királynak, hogy az nehogy kivégezze. A meséket pedig úgy fejezi be, hogy függőben hagyja a történet egy szálát - így a király oldalát majd kifúrja a kíváncsiság, hogy mi lesz a folytatás. Ezzel megszületett az, amit a mai Netflix-sorozatokból már unalomig ismerünk, és amit angolul cliffhanger-nek neveznek. Amikor az epizód végén a történések függőben maradnak, így szavatolva, hogy a néző oda legyen ragasztva a képernyőhöz és folytassa a sorozatot.

Jordan Litman és Paul Silvia pszichológusok ezt a fajta kíváncsiságot úgy nevezték el, hogy "deprivációs kíváncsiság": egyfajta kényszeres vágy arra, hogy valamilyen információ birtokába juthassunk. A lényege tehát egy információs hiány betöltése. ("Ó, hogy is hívták azt a színészt abban a filmben? Na... Itt volt a nyelvem hegyén...")

Van azonban a kíváncsiságnak egy másik, világosabb oldala is. Ezt a fajta kíváncsiságot Litman és Silvia úgy nevezték el, hogy "érdeklődés kíváncsiság" (interest curiosity). Ez nem valamilyen speciális információ birtoklására irányul. Nem egy hiány betöltése. Nem a valahová megérkezés iránti sóvárgás. Hanem az utazás öröme és a felfedezés izgalma.

Gyakorlatilag ez is jutalom alapú tanulás: azonban inkább kinyit, és nem bezár bennünket a világra. Az érdeklődés-kíváncsiság alapvető szerepet játszhat abban, hogy az ember felépüljön bármilyen olyan, őt kínzó lelki nyavalyából, ami a félelem és tehetetlenség ketrecébe zárja az elméjét.

- Először is lényeges, hogy egyáltalán olvassunk - mondja Korzenszky Richárd Prima Primissima díjas tanár, irodalmár, bencés szerzetes, a tihanyi apátság volt elöljárója. Olvassunk, hogy magunk képzeljünk el egy tájat, egy találkozást, arcokat, szemeket, gyermekeket és öregeket, születést és halált. Olvassunk, hogy rá tudjunk érezni mások örömére, bánatára. Más írta le, de bennem épül föl egy színes világ.

Az olvasás tehát egy másik világot tesz jelenvalóvá számomra, amelyhez alkalmazkodnom kell.
- A klasszikus irodalomban emberléptékű az idő múlása - teszi hozzá Nyáry Zsigmond, aki szintén magyar­tanár, a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium igazgatója. - Akármennyire eseménydús is a cselekmény, mégis minden feldolgozható. Amikor az ember egy ilyen könyvet olvas, ő maga is ennek az időnek a sodrába kerül, óhatatlanul felveszi a ritmusát, mert nem lehet felgyorsítani, nem lehet beletekerni, mint egy YouTube-videóba. A nagyregény igazi időutazás, fontos terápiás jellege van, nevezetesen hogy belassulásra kényszerít, ami nagyon is szükséges lenne a mai ember számára.

- A klasszikus szépirodalom olvasásának célja nem az ismeretszerzés - folytatja Korzenszky Richárd. - Az olvasás a szó legtisztább értelmében "érzékenyít": egyrészt segít abban, hogy emberségemben gazdagodjak, másrészt abban, hogy meg tudjam érteni a világot. A tiszta szöveg mondatai belém ivódnak. Segítenek, hogy meg tudjam nevezni, ki tudjam mondani a történéseket. Azt, ami bennem megy végbe, és azt is, ami körülöttem történik. Segít, hogy ne záruljak magamba, hogy meg tudjak érteni másokat, és meg tudjam értetni magamat másokkal.

Akár egy este elutazhatunk Párizsba, Amszterdamba és New Yorkba, és fel sem kell állnunk a fotelünk kényelméből.
Előfordul, hogy be kell látnod: életed során nem minden látványossághoz fogsz eljutni, ami ott van a bakancslistádon. Ma már azonban a virtuális tér lehetőséget ad, hogy ezekbe a múzeumokba ingyen is eljuss.

Virtuális múzeumok egy csokorban... (kifejtés a forráslinken)
- Kerüld ki a sort a Louvre-ban!
- Reneszánsz mesterművek Londonból
- Dalí, ahogy még soha nem láttad
- Van Gogh füle
- Múzeum ingyen - New Yorkból
- Magyarország kincsei.

Az ENSZ 2030 Agenda és az IFLA (könyvtárosok nemzetközi szervezete) stratégiájában a fenntartható fejlődési célok közé bekerült az esélyegyenlőség növelése, a nemek közötti különbségek és az információhiány csökkentése is.

Ennek kapcsán a Könyvtári LMBTQ Munkacsoport egy anonim könyvtáros támogatója önkéntes munkában összeállított egy linkgyűjteményt link olyan online elérhető forrásokról, amelyből mind az olvasók, mind a könyvtárosszakma hasznos információkhoz juthat.