Az elmúlt két koronavírusos évben 60 millióval kevesebb lett a könyvtárlátogatás, 150 ezerrel kevesebb gyerek lett könyvtártag, 175 ezerrel kevesebb könyvtári tevékenységet szerveztek és 30 millióval kevesebb könyvtári könyvet olvastak. 2022 tragédia a könyvtárak történetének leghosszabb bezárása miatt. Ráadásul ez a második ilyen év. És bár a könyvtárak nélkülözhetetlenek voltak a koronaválság idején, minden bizonnyal sok a tennivaló. És vannak reménysugarak is! De most kapaszkodjon meg! - ajánlja blogjában Mark Deckers, holland könyvtári tanácsadó.

Míg 2019-ben több mint 60 millió látogatója volt a holland könyvtáraknak, a 2021-es második koronaévben ennek már csak a fele, egészen pontosan 31,3 millió maradt. A könyvtárak közel öt hónapig voltak zárva, és az emberek néha még ezután is óvatosak voltak. De ettől nem kevésbé kemény és könyörtelen a gyomros. Az elmúlt két évben tehát a könyvtárak összesen mintegy 60 millió látogatást veszítettek. Ez Hollandiában fejenként átlagosan négy látogatást jelent. Gyanítom, hogy a 2022-es látogatók száma biztosan nem áll vissza a 2019-es szintre - írja.

A Deckers-feldolgozta adatok továbbá: 2019 és 2021 között
- 40%-kal csökkent a könyvtári rendezvények száma
- 36%-kal csökkent a kölcsönzések száma [Hollandia könyvtáraiban az e-könyvek kölcsönzése is benne van e számban - MG]
- 2,3 helyett csak 2,15 millió gyerek lett könyvtári tag, azaz 150 000 a veszteség a jövő könyvtárhasználóiból
- növekedett a fiatalabbak és az önkéntesek könyvtári alkalmazottak száma; az összlétszám 4251-ről 4449-re emelkedett [Hollandia lakosainak száma: 17,3 millió - MG]
- a közkönyvtárak összköltségvetése továbbra is stabil, enyhén növekszik, ám a lakosság növekedése miatt az egy főre jutó költségvetés csökken. (ref.: MG)

A könyvtárosok szerepe bővült a tudományos életben. Egyszerre várják el tőlük, hogy például tanárok, kutatási tanácsadók, szerzői jogi szakértők vagy rendezvényszervezők legyenek. Eközben 24 órás támogatást kell nyújtani, a tananyagok távoli elérését biztosítani és még több szolgáltatást adni. A könyvtárigazgatóknak mérlegelni kell, hogy tudják a költségvetési korlátok mellett maximalizálni a költséghatékonyságot.
- Konszolidáció: az egyik megoldást a párhuzamos folyamatok megszüntetése jelenti. Sok könyvtár jelenleg silózott rendszereket használ. Eleve külön kezeli a nyomtatott, elektronikus és digitalizált anyagokat. Ezeknek egységesítése egyszerűsítést, és ennél fogva költségmegtakarítást is eredményez.
- Automatizálás: egy másik jelentős eszköz az idő- és erőforrásmegtakarításhoz a rutinfeladatok felváltása automatizmussal. Például az egyszerű, manuális adatbevitel alacsony megtérülésű. Ha ezeket ki tudjuk váltani automatizált megoldással, akkor például a tájékoztató könyvtárosok többet foglalkozhatnak a szakértelmet igénylő feladataikkal.
- Analitika: a megfelelő elemzések több területen is segíthetnek gyorsabb döntéseket hozni. Akár már előre jelezhetik az igényeket is. A terület hatással lehet például a beszerzésre vagy a kölcsönzésre. Például a kölcsönzések és a weboldal kattintások alapján előrejelezhető, hogy a gyűjteményben milyen könyvekre van, vagy éppen mire lenne még szükség. (ref.: Habók Lilla)

... persze nem egyedül, hanem együtt a levéltárosok és más rokonszakmák egyesületeivel. Mármint a CILIP, a brit könyvtárosok egyesülete. Mint írják a felmérés céljáról: "Ez a könyvtárakat, levéltárakat, iratkezelést, információkezelést, adatvédelmet és tudásmenedzsmentet magába foglaló szektor nagy változások és zavarok időszakát éli. A felmérést végző konzorcium egyes szervezeteinek célja, hogy támogassa ezt a professzionális munkaerőt, ehhez pedig pontos munkaerő-adatokhoz kell hozzáférnünk." - Azaz úgy vélik: a munkavállalók támogatásának tényeken kell alapulnia. "Ez a munkaerő-feltérképezési projekt az ágazati szervezetekből, munkaadókból és más partnerekből álló konzorciumot egyesíti, hogy társfinanszírozzák az Egyesült Királyság egészére kiterjedő munkaerő-adatkészlet létrehozását és folyamatos karbantartását, amely 2022-től kezdődik, amelyet négyévente megismétlünk és frissítünk." Az eredményeket anonimizálva közzé fogják tenni.

A felmérés oldalán link közzéteszik a legutóbbi, 2015-ös felmérés eredményeit is
1. összefoglalva, a legfontosabb megállapításokkal (7 sor)
2. vezetői összefoglalóval (3 oldal)
3. a tanulmány egészét link letölthetővé téve (194 oldal),
tehát három szinten; mivelhogy ők mégiscsak a tájékoztatás szakemberei :-) A 2015-ös munkaerő-térkép felmérésének legfontosabb megállapításai: a könyvtár, archívum, nyilvántartás, információ és tudás munkaerő új szerepeket alakít ki az üzleti életben, az iparban, a kormányzatban és a harmadik szektorban. - A projekt a következőket azonosította:
- becslések szerint 86.376 ember dolgozik a vonatkozó szektorban (hivatásos és önkéntes együttesen)
- jelentős a nemek közötti bérszakadék
- a nők uralják a munkaerő-piacot
- a nők alulreprezentáltak a felső vezetésben
- a munkaerő magasan képzett
- a magas keresetűek nagyobb valószínűséggel rendelkeznek szakmai képesítéssel, mint az alacsony keresetűek
- idősödő munkaerő
- alacsony az etnikai sokszínűség.
Érdemes megjegyezni, hogy a KIT tájékoztató jellegű adatai szerint a magyar könyvtárosok túlnyomó többsége évek óta vágyik valamilyen hasonló felmérésre link . (összeáll.: MG)

Könyvtárosként is elvárásokkal lépünk fel szolgáltatókkal szemben. Fontosnak tartjuk, hogy ne a szolgáltató szempontjai szerint, hanem a mi igényeink szerint közeledjen felénk, legyen az ügyintéző, pék vagy fodrász. Nemigen érdekelnek a fodrász kiválósági és minőségi kitüntetései, a lényeg, hogy velünk barátságos legyen és meg legyünk elégedve munkája eredményével. Adjon magabiztosságot megjelenésünkben!

Változik a leányzó fekvése, amikor mi vagyunk szolgáltatók, fejünkben a szabványokkal, őrzendő szakmai hagyományokkal, elképzeléseinkkel a helyes szolgáltatásokról. És burkolt nemtetszéssel vesszük tudomásuk, ha egyre kevesebben térnek be hozzánk. Ilyenkor nemritkán gondolunk a használók igénytelenedésére, a műveletlenség terjedésére. Mindezekkel saját arculatunkat igyekezünk menteni - praktikusan a szembenézést kerülve.

Így újra és újra:
- Kikerülnek kezeink közül olyan kiadványok, melyek pl. probléma vagy célok megoldása helyett példát szolgáltató országok szerint mutatják be a témát - ahogyan praktikusan senki nem keres. Viszont: kipipálhatjuk a tevékenységet, a ráköltött időt és forintokat.
- Körbedicsérjük magunkat bennfentesként kitüntetésekkel, minőségi díjakkal.
- Fenntartjuk e kettős mérce kultúrát látszatként, amíg csak lehet, ellenállva minden felülvizsgálati kísértésnek.

Maurice B. Line könyvtári tanácsadó 30 éve hívta fel a figyelmet arra, hogy a könyvtárak a menedzsment-tevékenységek közül az (ön)ellenőrzést - azaz a visszacsatolást - hanyagolják el leggyakrabban. Úgy tűnik: felmérések, elemzések hiányában észrevétele a minőségirányítási tanfolyamok, kitüntetések, körbedicsérések ellenére továbbra is aktuális. (MG)

Az Év Könyvtára díjat, az egyetlen országos könyvtári díjat közösen ítéli oda a Német Könyvtári Szövetség link és a Deutsche Telekom Alapítvány. Minden típusú és nagyságú könyvtár munkáját elismerik. 2022-ben 30 könyvtárból választottak győzteseket.

A Berlini Műszaki Egyetem link és a Berlini Művészeti Egyetem link egyetemi könyvtárai együtt pályáztak. Közös épületben működnek. A díjat digitális szolgáltatásaikért, nyitottságukért, továbbá a személyzeti és szervezetfejlesztés terén megvalósított strukturális változásokért kapják. Példaértékű, hogy a két könyvtár együtt mutatja meg, hogyan lehet az infrastruktúrát, az ötleteket és az erőforrásokat megosztani. Sokféle célcsoportot érnek el rendezvényeikkel és a digitális kommunikációs csatornákon. A könyvtárak kreatívan népszerűsítik a digitális médiát, az információs írástudást és publikációs szolgáltatásaikat. Mindezt különféle csatornákon és használóbarát módon kommunikálják. Digitális kínálatukban szerepel az Oktatókönyvtár különböző tanulási applikációkkal, digitális információs napok, a könyvtár bejárása, kávés előadások, e-oktatóanyagok. A kutatási adatok kezelésében és a nyílt hozzáférés terén is az élen járnak. Nyílt forráskódú szoftveres megoldásaik fenntartható infrastruktúrát tesznek lehetővé a digitalizált nyomtatott gyűjtemények és a "született digitális" dokumentumok számára.

"Az év könyvtára a kisközösségekben és régiókban" díjat 2020 óta adják. 2022-ben ezt a barlachi Güstrow város Uwe Johnson Könyvtára link kapja, példamutató moduláris könyvtári koncepciójáért. Korszerű mind az alapvető médiakínálatuk, mind az innovatív médiaoktatásuk. Güstrow 30 000 lakosának rendelkezésére áll a "dolgok könyvtára", egy makerspace 3D nyomtatóval, okostábla és lézervágó, filmes és technológiai műhelyek, tanuló robotok, kutatói képzések. A régió harmadik helyszíne lett a könyvtár rugalmasan használható tereivel. Olvasásra, játékra alkalmas ülősarkok is vannak. A digitális és a műszaki-tudományos tanulást együtt gondolják el. Digitális kínálatukat tapintható (haptikus) állomásokkal és könyvtárpedagógiai modulokkal kombinálják. (Ref.: Szabó Eszter)

Folytatva előző lapszámunk cikkét link a küszöbfélelemről...
Mely kapcsán automatikusan a használóra gondolunk, aki homályos, kellemetlen érzései miatt kerüli a könyvtárat. Somorjai Noémi azonban "kérdésekkel provokál" - azaz kitágítja értelmezési tartományunkat. Küszöbfélelem...
- Az olvasóé?
- A könyvtárosé - (nem) merünk változtatni?
- A szülőé - mi lesz, ha megtudja a család, az iskola?
- A kisebbségi csoporté - hogyan közelítsen, hogyan viselkedjen?
- A tudományos kutatásé?

Nézzük példákkal! Somorjai Noémi:
- Életünket, neveltetésünket szabályok és korlátok keretezik. Ez olykor előnyös, de máskor akadályt is képeznek a szűkre szabott határok a többségitől eltérő, értelmezhetetlen életérzések felismerésében. Ha nem találom a helyem a társadalomban, nem tartanak elém tükröt egy vers, filmalkotás, vagy szépirodalmi mű formájában, elkallódom. De ott van a könyvtár, az ősi forrás, ami szak- és szépirodalommal egyaránt orientálhat, merre induljak el. Ami néhol némelyeknek tabu, másnak az egyedüli járható út. Így például a rendszerváltásig egyáltalán nem eshetett szó a homoszexualitásról. 30 évvel ezelőtt az információ-ellátás szintjén itt tartott a hazai közvélemény, benne a könyvtár és a mentálhigiénés szakellátás is. A helyzet némileg javult, minthogy a közbeszédben, a kutatásban és az egyházban is kezdik felfedezni a téma relevanciáját, nem is említve az érintettek aktivizálódását.
Tehát adott az olvasó, aki még csak útkereső és gyakran előfordul, hogy vidéken lakik. Ő sokkal nehezebben talál információt, ha meleg és titkolózni kényszerül. Ha szülei tájékozatlanok, netán elváltak, ha vallásos nevelést kaptak és e szellemben is nevelik az utódokat, ha kevésbé iskolázottak, ha másfajta tabu - betegség, alkoholizmus, munkanélküliség - is terheli a családot, nem fognak még egy viselhetetlen terhet felvállalni. A kamasz rejtőzködni lesz kénytelen és segítség nélkül marad. A világháló már segítségére lesz az információkeresésben, de ez még csak fél siker. Kell a láthatatlan támogató, akihez bármikor fordulhat, ha elbizonytalanodik. (Ki lesz ez a szülő-pótló szereplő az életében? A nagymama, a védőnő, az iskolai pszichológus vagy az osztályfőnök? A zaklató kortársak, netán a hitoktató?) Kihez forduljon, ha életválsághoz közeledik, hogyan nézzen szembe bármilyen fenyegető élethelyzettel? A könyvtáros, iskolai könyvtáros sok szempontból alkalmas lehet: nem függenek tőle, és rejtetten is nyújtható szolgáltatható információ.
A szülő részéről tehát adott a küszöbfélelem. A kamasz kiszolgáltatott helyzetben van, függőségben a családtól, a társas és társadalmi környezettől. Nem meri átlépni a határt, vele együtt él a küszöbfélelem. A könyvtáros tart a fenntartótól, az olvasók véleményétől és a korlátozó előírásoktól. A könyvtár működésében folyamatosan jelen van a küszöbfélelem, ha 'másfajta' információ-szolgáltatásról van szó. A tudományos kutatás lassan felismeri a rugalmatlan vallási előírások kiközösítő, diszkrimináló, stigmatizáló attitűdjét, de nem meri átlépni az illendőség határát, így a kutatással is együtt jár a küszöbfélelem.
Hogyan maradhat így testileg és lelkileg egészséges, ha 'másnak' születik valaki, és információ-hiányos helyen él? Rendszerszintű problémát látunk és felvetődik, hogy paradigmaváltásra lesz szükség. A helyzet hasonló, mint ötszáz éve a heliocentrikus világkép megjelenésével: ismét felül lehet vizsgálni a tradíció mindent meghatározó álláspontját, mert a tudomány nem áll meg ott, ahol a társadalom, a könyvtáros vagy az olvasó küszöbfélelme vélelmezi a határt. A tehetetlenségi erő tovább lendíti.

A KIT-ben eddig 70 találat link van tabutémákra. Ez jelzi, hogy a téma fontos, ha - stílusosan - nyilvánosan alig beszélünk róla. Somorjai Noémi kaposvári küszöbfélelem-előadása azonban üdítő kivétel volt. Ő ezeket a használói viszonylatban megjelenő leggyakoribb tabukat sorolta fel:
- halál, gyász, betegségek
- szexualitás, homoszexualitás
- alkoholizmus, válás
- családon belüli bántalmazás
- szexuális abúzus
Nem szívesen beszélünk bizonyos dolgokról - mert kellemetlen a téma, vagy szégyelljük magunkat miatta. Példának a homoszexualitást vette:
- Mi volt a FSzEK Gyermekkönyvtár polcain a homoszexualitásról (LMBT irodalom) egy évtizeddel ezelőtt? - 30 kötetben 2 bekezdés
- a MOB (Magyar Orvosi Bibliográfia) online változatban 2007-ben 20 találat, (gyakorlatilag irreleváns)
- a FSzEK katalógusban 140 tétel (legkülönfélébb területekről).
Azaz: a tabut általában a használói és a szolgáltatói oldal együtt erősíti.

Mi tesz egy kérdést tabutémává? - tette fel a kérdést az előadó. - Nos, feltehetően a félelem, mely társadalmi környezetben tanult szégyenen alapul.

2022. július 11-én hirdettek eredményt és jutalmazták a Hargita Megye Tanácsa és a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által szervezett versátköltő verseny legjobbjait. Öt különböző vers közül választhattak a versenyre benevező fiatalok és felnőttek: Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila, Kányádi Sándor és Lackfi János művei közül. A versek egyikét kellett átkölteni úgy, hogy a szöveg ritmusa és eredeti szerkezete ne változzon.

A verseny díjait a könyvtár előadótermében adták át ünnepélyes keretek között. A beérkezett pályaműveket szakmai zsűri bírálta el: Bodó Beáta, a Kájoni János Szakközépiskola magyarszakos tanárnője, Kelemen Katalin, a megyei könyvtár munkatársa, valamint Kész Orsolya a Csíki Játékszín részéről. A zsűri által kiválasztott, legjobbnak ítélt versátírás díja egy e-könyv-olvasó volt.
- A vers a legszentebb játék. Játszik az, aki verset ad elő, játszik az, aki verset ír át, játszik az, aki olvassa a verseket (...). A játék amellett, hogy szórakozás, formálja jellemünket, erkölcsileg erősebbé tesz, és éppen ezért a gyerekeket meg a felnőtteket is arra biztatom, merjenek játszani" - fogalmazott a díjátadón Bodó Beáta.
A 17 beérkezett pályamunka közül ötöt díjaztak. A megyei könyvtár Facebook-oldalán névtelen közönségszavazást indítottak, amely július 10-én éjfélkor ért véget. A közönség díját "A csajszi, ha tini" című Lackfi-átírásával Bakcsi Réka nyerte el, aki ugyancsak egy e-könyv-olvasót vihetett haza. Különdíjban részesült a legfiatalabb versátköltő, a 9 éves Török Kamilla Hanna. "Foltokban lengedez a fény" című Kányádi-átköltésével Pálffy Katinka nyerte az első díjat. Az esemény a Role együttes fellépésével zárult, előadásukban megzenésített versek hangzottak el. Sajtóvisszhang: link ; link (via ReMeK-e-Hírlevél)

A könyvtári foglalkoztatószobák kapcsán - kisebb gyerekek esetén - felmerül, hogy a gyerek fél szülő nélkül maradni, vagy éppen a szülő kíváncsi gyereke tevékenységére. Mindkét esetben segíthet egy búvárablak - mely pl. a Hamburgi Városi könyvtár link központi részlegében látható. Fotók: link .

"Úgy döntöttem, hogy erre az előadásra összeszedek minden olyan tudományt, aminek a nevében benne van, hogy öko. Örömteli, hogy már ilyen sok van, sőt nem hiszem, hogy ez lenne a teljes lista. Ennek egy kidolgozott változatából lehetne egy szép infografikát készíteni, és a könyvtárba kifüggesztve a pályaválasztókat inspirálni vele. Hogy ne csak a környezetmérnöknek készülők gondolják, hogy tehetnek valamit, hanem mint látjuk, akár bölcseleti, társadalomtudományi területet megcélzók is, ha van erre indíttatásuk. De tán lenne ezzel más könyvtári feladat is?" - mondta Gondos Gábor a kaposvári vándorgyűlésen, A zöld árnyalatai c. előadásában.

A könyvtári vonatkozású híreket tartalmazó KIT-ben pillanatnyilag 135 találat van környezetvédelem és érzékenyítés témában
link , ezért nem tűnik alaptalannak az öko-könyvtáros konstrukció sem. Van példa e témával foglalkozó könyvtáros, illetve könyvtári szerveződésekre:
- Zöld Könyvtárak Hálózata - a SEXI modell alkalmazóiként (Netzwerk Grüne Bibliotheken)
link
- Libraries4future - komolyan gondolják a jövőt link
Példa tevékenységekre: Mit tesz a zöld könyvtár? (videóval) link .

Nem vált be a környezetterhelés leválasztása a gazdasági növekedésről, ezért a könyvtár kínálatában és tevékenységében is le kell vonni a következtetéseket.
Ennek oka a jó öreg Jevons-paradoxon. Eszerint azok a technológiai fejlesztések, amelyek egy erőforrás kihasználásának hatékonyságát javítják, az erőforrás-használat csökkentése helyett éppenhogy növelik azt. Az 1865-ben megfogalmazott összefüggés látszik pl. abban is, hogy ugyan hatékonyabb az autók energiafelhasználása, de közben nagyobb, erősebb autókat kezdtünk használni. Nem az eredményességre, hanem a hatékonyságra kell gyúrni. Azaz: ugyanannyi ráfordításból több szolgáltatás, vagy ugyanannyi szolgáltatás, de kevesebb ráfordítással. Ezért járható utak maradtak pl.:
- a materiális kereslet, vagy a ráfordítás arányának tudatos csökkentése
- növekedés csak bizonyos területeken (pl. nagy autók: nem, megújuló energia: igen)
- hosszú élettartamú termékek; csere helyett javítás.
A (zöld) könyvtár hitelességét továbbra is a SEXI modell támogatja:
1. érzékenyítés - informálás (Sensitize): saját csatornáin keresztül kommunikál az ügyben a közösségével: push információ, szervezett beszélgetések, bemutatók stb.
2. példaadás (Exemplary): ha maga a könyvtár működése nem zöld, üzenete hiteltelenné válik
3. információ gyűjtése a közösség számára (Information gathering): a könyvtár nem passzív, hanem elismert együttműködő társ a témában érdekeltek csoportjában. (MG)

A kérdésre kapott tájékoztató jellegű válaszok:
3 - Nem használok Facebook-ot
6 - Unalmas, statikus
26 - Vannak jó kezdeményezések
4 - Fenn vagyunk, az a lényeg
0 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
Tájékoztató jellegre hivatkozva megállapítható, hogy a könyvtárosok látnak jó szakmai mintákat a Facebook-megjelenésre. A 10 és 5 évvel ezelőtti adatokat összevetve a következő diagramot kapjuk:
link (MG)

Az ingyenes, ún. áthidaló tanfolyamot a berlini Humboldt Egyetem könyvtári és információtudományi intézete kezdeményezte. A képzés weboldalát lásd: link .
Azoknak tartják, akik a származási országukban diplomával, szakképesítéssel már könyvtárban dolgoztak, és most Németországban szeretnének könyvtároskodni. A Megérkezés a németországi könyvtári munkába nevű tanfolyamon először arról tájékoztatnak, hogyan lehet elismertetni a diplománkat, hogyan találunk megfelelő álláshirdetéseket, illetve hogyan pályázzunk könyvtári állásokra. A részvevők áttekintést kapnak a német könyvtári rendszerről társadalmi, tudományos és jogi vonatkozásban. Megismerik a tudományos és nyilvános könyvtárak jellemző munkaterületeit, aktuális fejlesztéseit, kezdeményezéseit, projektjeit. A kurzust egyéni konzultáció kíséri az előadókkal, továbbá a könyvtáros kollégák mentorprogramja egészíti ki.

A tanfolyamot online kurzusként indítják 2022. szeptember 12-től. Két hét alatt, 6-6 napon át napi 4 órában lehet elvégezni. Az oktatás német nyelvű, de ezzel senkit sem akarnak kizárni. Azokat célozzák meg, akiket a közeljövőben németországi könyvtárakban alkalmaznak. Ehhez amúgy is legalább B2 szintű német nyelvtudás kell. A kezdeményezők a résztvevőktől függően más nyelveken (pl. angolul, ukránul) is igyekeznek konzultációkat nyújtani. A kurzus a berlini Humboldt Egyetem Szakmai képzés elnevezésű tanúsítványával zárul. (Ref.: Szabó Eszter)

Tömegesen semmisítenek meg az Ukrajnában előretörő orosz haderők templomokat, múzeumokat és műemlékeket. Az áldatlan rombolás és fosztogatás része Vlagyimir Putyin orosz elnök rögeszméjének, amely kétségbe vonja az ukrán nép létezését is. "Ez a háború támadás a kultúra és a demokrácia kultúrája ellen is" - mondta Odesszában Claudia Roth kultúráért felelős német államminiszter, aki támogatja, hogy az orosz hadsereg által folyamatosan lőtt fekete-tengeri kikötőváros belső kerületei kerüljenek fel az UNESCO világörökségi listájára. Ha az ENSZ-hez tartozó szervezet késlekedik, nem sok marad, amit még védelem alá lehet helyezni. Az Odesszára kilőtt orosz rakéták sorra rongálják meg a város világhírű barokk és art deco épületeit is. "Az oroszok áttértek a felperzselt föld taktikájára, és elsősorban a polgári létesítményeket rombolják, így múzeumok és templomok is sorra dőlnek romba" - mondta Brian Daniel, az amerikai Virginia állambeli martinsville-i Kulturális Örökséget Megfigyelő Laboratórium munkatársa. (HVG)

Megérett a helyzet, hogy nemzetközi erőfeszítéseket tegyenek az Ukrajnában dúló háború digitális nyomainak megmentésére, illetve a konfliktus által okozott károk dokumentálására. Ennek érdekében hozott létre egy új, közös gyűjteményt az internet tartalmainak megőrzését végző, könyvtárakból és egyéb intézményekből álló nemzetközi konzorcium (IIPC). A gyűjtésbe a világ másfél tucat (főleg európai) országának tagintézményei kapcsolódtak be, és egyesítik a már január óta összeszedett anyagaikat. A munkát többnyire az egyes országok nemzeti internetarchiválási munkacsoportjai végzik (Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtár webarchívuma), de önkéntesek felajánlásait is szívesen veszik. A háborúval kapcsolatos tartalmakat hírportálokról, kormányzati oldalakról, nagykövetségek, jótékonysági szervezetek oldalairól, kulturális örökséget bemutató honlapokról szedik össze (köztük ukrán és orosz weboldalakról), de jelentős a merítés a közösségi médiából is. Ez utóbbi nem mindig egyszerű, mert például az Ukrajnában különösen népszerű Telegram csevegőalkalmazást igen nehéz archiválni. A lvivi Várostörténeti Központ egyik munkacsoportja jelenleg is mintegy ezer - a minisztériumok hivatalos közleményeit, eltűnt emberek keresését, művészi reflexiókat, mémeket vagy oroszbarát propagandát közvetítő - Telegram-csatornát rögzít az utókor számára. Az IIPC honlapján több tematikus webgyűjtés is található már, egyebek mellett a koronavírusról, a klímaváltozásról vagy a 2015-ös menekültválságról. (HVG)

A városfejlesztési koncepció új említése...
A francia fővárosban, ahol már a 2024-es olimpiára is komoly előrelépést remélnek e téren, a bringabarát fejlesztések egy nagyobb urbanisztikai koncepcióba, a "15 perces város" modelljébe illeszkednek. A Sorbonne kolumbiai származású professzora, Carlos Moreno nevéhez fűződő elképzelés szerint egy település akkor élhető, ha a lakói gyalog vagy kerékpárral negyedórán belül elérhetik a mindennapi életükhöz szükséges szolgáltatásokat (élelmiszer, egészségügy, oktatás, kultúra). (HVG)

A koncepcióról itt írtunk korábban: link . Ismétlésképpen: - A negyedórás város ötlete ott valósítható meg, ahol a szolgáltatások a közelbe települnek, hogy megkönnyítsék az emberek életét. Azt akarjuk, hogy a városokban, azokon a helyeken, ahol élünk, egyre kevesebbet kelljen a városon belül utazni, kevesebb legyen a hosszú út, legyen szó munkába járásról, vásárlásról, egészségügyi szolgáltatásról, a kultúrához való hozzáférésről, vagy épp kikapcsolódásról. A 15 perces "ritmusra" ráhangolódva időt nyerünk a mindennapi életben - mondja Moreno, a párizsi Panthéon-Sorbonne professzora. (EuroNews)

A könyvtárak számára jelentheti:
- Logisztikai figyelem arra, hogy ne maradjanak ki ellátatlan, vagy az átlagot jóval gyengébben ellátott területek, könyvtárhasználók. Ez eggyel több szakmai érvet ad a könyvtári érdekérvényesítők számára. - Ha vannak ilyenek.
- Kommunikációs lehetőség, ha a könyvtár kielégíti e feltételt. (MG)

Egy texasi tankerület vezetői többek között a Biblia eltávolítására is felszólították az iskolák könyvtárait, miután közérdekű panaszra vizsgálat indult több kiadvány ellen, hogy összeegyeztethetők-e a tanintézmények oktatási elveivel. A kifogásolt és vizsgálat alá vont művek között szerepel a Biblia mellett Anna Frank naplójának egy képes kiadása, valamint LMBTQ-témáról szóló ifjúsági kiadványok.

A Fort Worth városához közeli Keller Független Iskolai Kerület (Keller Independent School District) vezetősége múlt héten új oktatási programot fogadott el, ami új követelményeket állapít meg az intézményekben tartható könyvekről, és 30 napos nyilvános betekintési eljárást is előír, mielőtt az intézmények könyvtárai beszereznék őket. Emellett átmenetileg arra kötelezik az intézményeket, hogy távolítsák el polcaikról azokat a kiadványokat, amelyek ellen az elmúlt tanévben panasz érkezett. Ezeknél a műveknél tartalmi felülvizsgálatot kell indítani, és meg kell állapítani, hogy megfelelnek-e az oktatási irányelveknek. A tankerület iskolavezetőknek küldött levelét a Texas Tribune napilap hozta nyilvánosságra, ezután a tankerület közleményt adott ki. Eszerint azok a könyvek, amelyek megfelelnek az áltáluk megállapított új oktatási irányelvenek, azonnal visszakerülnek az iskolák könyvtáraiba.

"Ne pazarold el a lehetőséget, amit egy jó kis válság a kezedbe ad!" - a Winston Churchillnek tulajdonított tanács alapján a koronavírus-járvány remek alkalmat adott a változtatásra az emberi kapcsolatokon, a környezeten, vagyis úgy általában a világon. Ám az emberiség, s benne a magyarok nem igazán éltek a kínálkozó lehetőséggel. (A vonatkozó MKE-konferencián sem hangzott el olyan tapasztalat, amely a könyvtári tevékenység előretekintő tapasztalataira, változására utalt volna. Legnagyobb gond talán az összefogás példáinak, illetve a szakmai koncepció hiánya volt. Ezzel szemben szokásosan nagy tere volt az öndicséretnek és az elégedettségnek. - MG)
... A kutatók ugyanakkor néhány országspecifikus jelenségre is felfigyeltek. Egyebek közt arra, hogy
- a nők a járvány első időszakában jobban bírták a stresszt, mint a férfiak. Még nagyobb meglepetés, hogy
- a hagyományosan sűrűbb szövésű emberi kapcsolati hálóval jellemezhető községekkel szemben a városokban élők támogatták leginkább egymást: ők kapták, illetve adták egymásnak a nagyobb érzelmi, fizikai, anyagi és mentális segítséget. És ez nem csupán a rokonok, a barátok, de a munkahelyi, szomszédsági kapcsolatok esetében is igaznak bizonyult.
- A községekben élők körében a kutatók alig találtak a pozitív megküzdési stratégiára utaló jeleket, "sokkal inkább egy kapcsolatvesztett, kiszolgáltatott közösség képe rajzolódik ki körükben".
A dokumentum szerint ez egy időzített bomba, mivel a talajvesztettség, a magárautaltság hatványozottan növeli az egyén kitettségét az újabb válsághelyzetekben. A járvány sikeres testi, lelki, szellemi átvészelését a helyzethez való rugalmas alkalmazkodás képessége mellett leginkább a rokoni, baráti és más társas kapcsolatok kiterjedtsége, "mélysége" befolyásolta, amely nagyban segíteni tudta a szorongással, a lelki, anyagi és egyéb nehézségekkel való megküzdés sikerességét. Csakhogy e téren a magyar társadalom már a járvány kitörése előtt sem volt túl jó állapotban, így sokaknál eleve hiányoztak a válsághelyzetben aktivizálható emberi erőforrások. Ahogyan az anyagi, úgy a társas támogatási "humán tőke" szempontjából is leginkább az alacsonyabb iskolázottságúak voltak - illetve vannak - a legrosszabb helyzetben, és ez a soron következő válságok leküzdésében is egy kockázati tényező.
A Covid megjelenése előtt csak a magyarok kevesebb mint felének (47 százalékának), a múlt év végére viszont már több mint felének (51 százalékának) nem volt semmilyen aktív segítő kapcsolata. Ez a széles tömeg azóta is kapcsolathiányosan, illetve kapcsolatvesztetten, önmagára utaltan éli az életét.

A véleménycikkben számos ilyen párhuzamot találhatunk. Itt csak néhányat emelünk ki. (MG)
A történetnek három szereplője van: az állam, a lakosság és a háziorvos - rövid távon mindhárom abban érdekelt, hogy ne változzon semmi.

1. Szakmai felügyeleti rendszer és képzés. Mint láttuk, a magyar egészségügyi alapellátásnak valójában nincs szakmai felügyelete, minden körzeti doki nagyjából azt csinál a saját praxisában, amit akar, úgysem látja senki. Továbbképzésekre kell ugyan járni, de ezek 100 százaléka elméletben teljesíthető, tehát kizárólag a praktizáló háziorvos lelkiismeretére van bízva, hogy húsz vagy negyven éves működése alatt mennyire halad a korral. Ez nyilván kényelmes, nekem is az, de a társadalomnak ez így rossz. A hal nem a fejétől bűzlik, feje ugyanis nincsen neki. Ki kell épülnie, mégpedig gyorsan, egy országos-megyei-járási szinteket tartalmazó, valódi jogosultságokkal rendelkező szakmai vezetői rendszernek. Ennek lehetősége papíron már megvan, valódi tartalommal még nem találkoztam. A szakmai irányítási rendszer feladata kell, hogy legyen a prevenciós, betegellátási és gondozási eljárási rendek, a betegút-protokollok, a lakosság-tájékoztatási protokollok kidolgozása, a helyettesítési rend kidolgozása és fenntartása, valamint a háziorvosi gárda valódi kompetenciákat, készségeket nyújtó továbbképzésének koordinálása.
2. Teljesítményfinanszírozás, mert jelenleg az alapellátási dolgozók bére 98 százalékban az életkoruktól és a praxis méretétől függ, tehát semmi nem ösztönöz a hatékony ellátásra. Valódi, nyilvános minőségi indikátorok alapján kell gondolkozni, melyek jelentős része az elvileg megelőzhető krónikus betegségek hatékony szűrését, gondozását kell, hogy mutassa.
3. A lakosság folyamatos, tömegkommunikációs tájékoztatása két dologról: melyek a sürgősségi ellátást igénylő állapotok, illetve melyek a népegészségügyi szempontból javasolt szűrővizsgálatok. Emellett a lakosságot érdekeltté kell tenni a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvételben, erre számos megoldás van, én például ehhez kötném a munkaalkalmasságot meg a gépjárművezetői alkalmasságot a jelenlegi semmitmondó pecsételgetős alkalmasítási vizsgálatok helyett. (...)

Hatékonyabb lehet az oktatás kiszervezése? Nemrég írtuk: Oktató tanítsa a könyvtárhasználatot, ne könyvtáros - tapasztalatok link . Lássunk egy másik példát! (MG)

Kertész Gábort nemrég Svájc leginnovatívabb tanárának választották egy közönségszavazáson. Hogyan lesz egy magyar újságíróból Svájc legmenőbb tanára? Erről beszélgettünk.

- Olyan projekteket támogatnak, melyek szerintük előrébb viszik a digitalizációt az oktatásban. Erre jelentkeztem a Chrome Squad nevű projektemmel. A lényege az volt, hogy akartam csinálni egy klubot az iskolában, ahol a diákok elkezdhetnek first level supportot (első szintű támogatást) csinálni a diáktársaiknak és a tanároknak. ... A tanítás mellett pedagógiai ICT supporter vagyok, és arra gondoltam, hogy sokkal hatékonyabb lenne, ha lenne pár általam képzett diák, akik ezt a feladatot átvennék tőlem. Nemcsak nekem lenne könnyebb dolgom és kevesebb munkám, hanem a diákok is egymástól tanulhatnának, aminek pedagógiai szempontból sokkal több értelme lenne. A pedagógiai ICT supporter az, aki megtanítja, hogy a számítástechnikai eszközöket és rendelkezésre álló programokat hogyan tudjuk használni a pedagógia napi gyakorlatában. De az is hozzám tartozik, ha a diákok megkérdezik, hogy hogyan kell például prezentációt készíteni.
Én kiképzem őket a klub keretében, ők pedig bármikor, akár a nagyszünetben is elérhetők a többi diák vagy akár más tanárok számára, és segítséget tudnak nyújtani.

Az élő feliratozás azt jelenti, hogy - a Microsoft automatikus beszédfelismerési (ASR) technológiai szolgáltatásnak köszönhetően - az értekezlet videója mellett vagy hangja alatt az elhangzó beszéd feliratként, valós időben megjelenik, a beszélő nevének feltüntetésével (kivéve, ha a beszélő úgy dönt, hogy nem járul hozzá ehhez).

A beállítások között - ami felül, a három pöttyre kattintva érhető el - hamar rá lehet találni az "élő feliratozás" funkcióra. A nyelv megadásához a profilunk mellett, a jobb alsó sarokban megjelenő három pöttyre kattintva lehet kiválasztani a magyar nyelvet. Itt már eddig is elérhető volt 34 különböző nyelv, most végre felsorakoztak melléjük Kelet-Közép-Európa és a Balkán nyelvei is. Ez ugyancsak egy tudatos stratégia eredménye, amely az esélyegyenlőség növelése érdekében azt célozza, hogy több nyelv is megkapja a világnyelveknek kijáró támogatást a Microsofttól.

Az élő felirat bekapcsolása után javasolt tisztán, lassan és közvetlenül a mikrofonba beszélni, hogy a funkció minél pontosabban működjön. Érdemes kerülni, hogy a résztvevők egyszerre beszéljenek és persze törekedni kell arra is, hogy a háttérben ne legyen zaj. Vagyis a feliratozás bekapcsolása kicsit ráncba szedi a diskurzust, ami ugyancsak jót tesz az értekezlet hatékonyságának.

Az értekezlet szervezője a funkciót bármikor leállíthatja vagy újraindíthatja az értekezlet közben. Az értekezlet hang- vagy egyéb információihoz senki sem férhet hozzá, azokat a Teams nem tárolja el. A feliratadatok véglegesen törlődnek az értekezlet befejezése után.

Amennyiben viszont az értekezletről átirat készül, ez az értekezlet végeztével a naptárban azonnal elérhető válik. Ilyenkor a résztvevők minden figyelmüket az élő kommunikációra összpontosíthatják, mert később hozzáférhetnek az elhangzott számadatokhoz, egyéb lényeges információhoz. Az értekezlet résztvevői az átiratot utólag .docx vagy .vtt fájlként tölthetik le.

Mit tudtak meg a megyei lapok olvasói a 400 forint feletti euróról? Hogyan értesültek a rezsicsökkentés megvágásáról? Mennyit olvashattak Orbán kevert fajúzós eszmefuttatásából? Három újságban néztük meg, hogyan tudósítottak az elmúlt időszak országos jelentőségű eseményeiről.
Jó ideje tudjuk, hogy a megyei lapok felvásárlásával a kormánypárti sajtóbirodalom egy erős hátországot épített ki. Azt is több helyen megírták már (például itt link ), hogy ezekben a lapokban központilag irányított, és sokszor a valóságot csak részben tükröző tudósítások jelennek meg egyes eseményekről - ami egyébként az online lapoknál még szembetűnőbb link tud lenni.

Az OpenWebSearch.EU projekt link célja egy nyílt európai infrastruktúra kialakítása a webes keresés számára, valamint, hogy támogassa Európa digitális szuverenitását és elősegítse a nyitott, tisztességes keresőmotor-piacot. A két fókuszpont a digitalizáció és az innováció.

"A digitalizáció jelentősége a társadalom minden területén folyamatosan növekszik. Szükség van az információhoz való szabad hozzáférésre az interneten, amelyet nem befolyásolnak a nagy kereskedelmi hálózati monopóliumok. Európa rendelkezik a know-how-val és elegendő számítási kapacitással. Ha mindkettőt ügyesen kombináljuk, akkor számos európai keresőmotor digitális alapját teremthetjük meg. Az OpenWebSearch.EU projekt fontos kezdeti hozzájárulást fog nyújtani ehhez" - jelentette ki Dr. Stefan Voigt, a Német Távérzékelési Adatközpont (DFD) OpenSearch@DLR programjának vezetője. Az utóbbi projekt eredményei beépülnek az európai kezdeményezésbe. Az OpenSearch@DLR célja az is, hogy az interneten található adathalmazt hozzáférhetőbbé tegye a tudományos adatok és információk befolyásmentes keresése és megtalálása révén.

Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor idén megjelent kötetük, A szimbolizáció - Hogyan cselekszünk szimbólumokkal? kapcsán nyilatkozik:
- Látványosan romlott a bonyolultabb összefüggések, illetve az absztraktabb megfogalmazások felfogásának képessége, olyan szövegeket, amelyek nemrég az átlagos értelmiségiek között közkézen foroghattak, ma egyre többen neveznek túlságosan "nehéznek". Ez a posztmodernnek a "nagy narratívák" tagadására épülő szemléletével is összhangban az emberiség nagy részét távolítja a mélyebb összefüggések megértésétől.
De felfoghatjuk a "mindennapiság" szerepnövekedését úgy is, hogy az utóbbi évtizedekben a tudomány mindinkább közelít a társadalmi lét minden embert közvetlenül érintő összetevői felé, a mindennapi élet mindinkább témája és meghatározója lesz a tudomány és művészet aktivitásainak, hogy csak egy példát említsünk e folyóirat sajátos terepéről: az "inkluzív dizájn" előtérbe kerülése is e tendencia részének tekinthető. Ez pedig a társadalom valódi demokratizációja felé tett lépés is lehet.

A klímaváltozás elleni harcot nem lehet kizárólag egyéni szinten megvívni, a szükséges politikai, gazdasági és társadalmi változások mellett közösségi megoldásokra, a helyi közösségek szervezőerejére is szükség van. Az elmúlt években számos mobilapplikáció látott napvilágot, amelyek a szórakoztató és a közösségi médiás alkalmazások eszköztárát felhasználva próbálnak zöld fordulatot elérni. Az alkalmazások között találunk olyanokat, amelyek az egyéni cselekvésre helyezve a hangsúlyt, életmódbeli változásokra sarkallnak, de egyre több megoldás próbál tompítani a természeti erőforrások pazarló felhasználásán a közösség erejére építve is. Az biztos, hogy az applikációk önmagukban nem védenek meg az ökológiai katasztrófáktól, de pozitív társadalmi változások sorának és az erőforrások tudatosabb felhasználásának egyaránt megágyazhatnak.

- Mintha napjainkban egyfajta szómágia uralkodna, és már nem is az igazság lenne a lényeges, hanem a csomagolás, amiben aztán olyan jól megbújik a lényeg. Jól érzékelem ezt?
Pléh Csaba: - Hogyne. Itt a CEU-n egy pragmatikus filozófus, nyelvész kollégám, Dan Sperber szokta mondani, hogy a csomagolás elszabadulása egy idő után éberséget vált ki az emberből. Amikor egy amerikai típusú reklámkampányban már tizenkettedszer hallom, hogy a legcsodálatosabb, a legpuhább - a túlzó jelzők egyre erősödő gyanakvást keltenek bennem, hogy itt valami bűzlik. A csomagolás egy marketingtechnika, de megjelenik az emberi kommunikációban is, különösen erős a jelenléte a politikai kommunikációban, aminek egy külön fejezetet is szenteltünk. Ezek a kommunikáció torz hajtásai, egy idő után le fognak csökkenni. Még csak nem is újkeletű a jelenség. Én még az ötvenes években jártam iskolába, és akkor az elvtársak úgy köszöntek egymásnak, hogy "Szabadság!". Szabad népnek nevezték az újságot, állandóan a szabadság különös szerepéről szavaltak - a Rákosi-korszakban idővel a szabadság a rabság szinonimájává vált. Először kiürült a szó, majd a saját ellentétévé vált. Ezek a folyamatok zajlanak ma is. Például ma a demokrácia szó már kilúgozódott, elvesztette eredeti, a nép hatalma jelentését, ma már a "mi" és az "ők" megkülönböztetésének egyik csomagolási eszközévé vált. ...

- Sok klikkérzékeny hírt, bejegyzést olvasunk, de szépirodalmat egyre kevesebbet, illetve egyre kevesebben. Lehet, hogy egymással ellentétes folyamatok zajlanak?
PCs.: - Ha a szó technikai értelmében nézi a mai tizen-huszonévesek világát, akkor az SMS-en és a Facebookon keresztül sokkal intenzívebb a kapcsolatuk a betűk világával, mint valaha a kortársaiknak volt. De a puszta örömért végzett olvasás, amikor minden este visszatérek Volkonszkij és Anna kapcsolatához, érezhetően háttérbe szorult. Ezt veszélyesnek érzem. Vannak, akik próbálnak tenni ellene: a járvány alatti lezárások idején a nagyvárosokban, így Budapesten is létrejöttek olvasóklubok. A social media, a kitárulkozás, az állandó kapcsolatban élés, a "ha nem vagyok fent a neten, nem is létezem" világát próbálták összekapcsolni az olvasás újra felfedezett élményével. Ezt egyfajta önvédelmi reakciónak is mondanám. (...) Az olvasás nekem a különböző világokban való jelenlétet engedélyezi, a tudományos irodalom pedig egy újabbat. Ingarden és mások már rég megfogalmazták, miszerint az irodalom nem más, mint filozófiai értelemben vett játék a lehetséges világokkal. Én ezt köznapi életemben mint irodalomélvező is így élem meg: játszom.

A könyvkereskedő a Könyves Magazinnal együttműködve indította el a fenntarthatósággal és környezetvédelemmel foglalkozó Bookline Zöld rovatot, amelyben nemcsak a témákhoz kapcsolódó legfontosabb hírekről számolnak be, de a könyves világ újdonságait, fontos mérföldköveit, hiánypótló hazai és külföldi kiadványait is megismertetik a közönséggel. A Bookline Zöldet kiegészítő, havonta jelentkező podcast-műsor célja, hogy lehetőleg mindent bemutasson, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről.

Az augusztus harmadikán debütáló Bookline Zöld első adásában Litkai Gergely vendége Szabó M. István, a napi.hu munkatársa volt, aki rendszeresen publikál az energetika, a környezetvédelem és a fenntarthatóság témakörében. Az epizód középpontjában pedig Kim Stanley Robinson A Jövő Minisztériuma című könyve állt. A science fiction egyik legnagyobb ma élő óriásaként számontatott szerző legújabb regényében a klímaváltozás pesszimista vízióját mutatja be: a könyvben megjelenő kérdések jelentették a beszélgetés vezérfonalát. A műsor különlegessége, hogy az adást rövid felolvasások tagolják.

A Bookline Zöld adásai megtalálhatók a Podbean, az Apple Podcast, a Spotify és a Google Podcast felületén. A link oldalon pedig további információk érhetők el a podcast adásaival kapcsolatban.