A miniszter elmondta, hogy létre fog jönni holdingként a Széchenyi Ferenc Közgyűjteményi Központ, ami alá hat intézmény tartozik majd:
- a Petőfi Irodalmi Múzeum,
- az Országos Széchenyi Könyvtár,
- a Magyar Nemzeti Múzeum,
- a Természettudományi Múzeum,
- az Iparművészeti Múzeum, és
- a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum. (24.hu)

HVG: - Úgy tudjuk, hogy Demeter Szilárd nagyívű integrációs tervvel pályázott, ezzel nyerhette el a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói posztját. Az integrálni kívánt intézmények évek óta válságban vannak, de ezt feltehetően nem Demeter kinevezése fogja megoldani.

Úgy tudjuk, hogy Demeter Szilárd nagyívű integrációs tervvel rukkolt elő, amelynek során a MNM-hoz csapnák a PIM-et, és más, problémával küzdő közgyűjteményeket, ilyen lehet a Magyar Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, esetleg a Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum, illetve az Országos Széchényi Könyvtár. Ez utóbbinak korábban miniszteri biztosa is volt Demeter, akkor a PIM-mel és a színháztörténeti múzeummal akarta volna összevonni a nemzeti könyvtárat. Jelenleg az ő bizalmi embere, Rózsa Dávid áll a könyvtár élén.

Az összevonás nagyon népszerűnek tűnik a fideszes kultúrpolitikusok körében, mert már L. Simon László korábbi főigazgatói pályázatában is szerepelt hasonló. Ő a Természettudományi és az Iparművészeti Múzeumot tervezte összevonni a Nemzeti Múzeummal, de ehhez végül nem kapott sem politikai, sem anyagi támogatást. A magyarázat akkor, és valószínűleg most is az, hogy a nevezett múzeumok egykor valóban a MNM-ből váltak ki, de főleg az, hogy évek óta válságban vannak. Van amelyik zárva van, van, amelyik fűtetlen, felújítatlan épületben működik.

Csakhogy ezek a közgyűjtemények nem önhibájukból kerültek ebbe az állapotba, hanem kizárólag a kormány miatt.

Az innovációhoz biztonság kell. Bizonytalanság esetén az emberek saját biztonságuk megteremtésével, nem pedig az innovációval foglalkoznak, sőt, gyakran épp ellenzik azt. Nem válnak a változás részesévé, rosszabb esetben keresztbe is tesznek. (Ha valaki a változatlanságot szeretné fenntartani, akkor akár tudatosan tartja bizonytalanságban a munkatársakat - fenntartva saját hatalmi pozícióját.)

Az innováció ráfordítást igényel: képzést, amely ugyanakkor lassan érik be, tehát nem lehet vele látványos sikereket elérni, szemben az anyagi jellegű befektetéssel, mint pl. épület, berendezési tárgyak.

Az arculat fenntartása érdekében felmerül a fejlettséggel kapcsolatos fogalmak, mint a szabadság, biztonság, minőség kisajátítása. Az utóbbi példájával olyan minősítő rendszereket lehet fenntartani, amelyek kevéssé kötődnek a szolgáltatással kapcsolatos explicit eredményességi mutatókhoz, nagyobb mértékben a szakmai / politikai / fenntartói elittől való függőség erősítéséhez.

Ezek a tényezők "biztosítják" szakma, település, ország, régió teljesítményének tartós és kiszámítható távolságtartását a kevésbé irányítható, befolyásolható, szabadabb innovációs elittel szemben, amely a gyakorlatban további lassú piacvesztést vetít előre - hétköznapiasan fogalmazva: fennmarad a közepes fejlettség. (MG)

(Egy éve írtuk.) Kulcsfontosságú, hogy a könyvtárak képesek legyenek reagálni az általuk ellátott környékek változó demográfiai jellemzőire, az ezekkel összefüggésben változó igényekre. Ehhez részletes adatokra és összetett, a térinformatikát (GIS) is magukba foglaló elemzőeszközökre van szükségük. A GIS-alapú megközelítésekben közös, hogy a demográfiai információkat (pl. népesség, jövedelem stb.) térképes rétegekre viszik. Az ingyen elérhető platformokon nehézkes lehet a navigáció, és nem testreszabhatóak, míg a térítés ellenében kínált szolgáltatások költségesek lehetnek, a használatuk pedig sokszor nehezen elsajátítható.

A könyvtárak hagyományosan a közösség meghallgatásával (community listening), a helyi szervezetekkel való kapcsolattartással juthatnak információkhoz az egyes környékek igényeiről, ám az interjúkészítés idő- és munkaerő-igényes. Ezen erőfeszítéseket egészítik ki az elérhető településstatisztikai adatok, amelyek azonban sokszor nem elég részletesek a helyi jellegzetességeket figyelembe vevő döntéshozatalhoz.
Az egyesült államokbeli Múzeumi és Könyvtári Szolgáltatások Intézete (Institute of Museum and Library Services, IMLS) Open Data Literacy projektjének részeként a szerzők a Seattle-i Városi Könyvtár munkatársainak igényei alapján egy olyan kísérleti térképes eszközt hoztak létre, amely alkalmas a lakosság legfontosabb demográfiai adatainak lekérdezésére és azonosítására. Az adattudományi fókuszú projekt kiindulópontja a közérdekű technológiai (Public Interest Technology) tervezés volt, ezért arra törekedtek, hogy nyílt adatokkal és nyílt forráskódú szoftverekkel dolgozzanak, a végeredmény pedig fenntartható legyen.
Első lépésként félig strukturált telefonos interjúkat folytattak a fiókkönyvtárosokkal, majd a megfogalmazott igények nyomán négyféle felhasználási esetet különítettek el: amikor a könyvtárost a lakosság életkor szerinti bontása érdekli; amikor tudni szeretné, mekkora a háztartások mediánbevétele; amikor az otthon beszélt nyelv alapján kíván szolgáltatást tervezni; végül amikor az állami és magániskolákba járó gyerekek számára és arányára kíváncsi. Második lépésként számba vették a szóba jöhető adatforrásokat. ... (Nyílt adatokkal a fiókkönyvtári szolgáltatásokért; Szabó P.)

Az USA-ban az etnikai kisebbségekhez tartozó fiatalok jóval nagyobb arányban használják a közösségi médiát, mint a fehérek, és ez a jelenség egyes szakértők szerint kifejezetten aggasztó - nemcsak a cyberbullying miatt vagy a mentális jólét szempontjából, hanem azért is, mert így kevesebb alkalom jut a való világban végzett tevékenységekre, a valódi közösségekbe történő integrálódásra, a hagyományos szabadidős tevékenységekre, a kirándulásra vagy a sportra. Bár a közösségi média egy demokratikus intézmény, ahol mindenki egyformán hallathatja a hangját, rendre kiderül, hogy a használatában mutatkozó egyenlőtlenségek a való világban tapasztalható egyenlőtlenségeket tükrözik. Az iskolának itt is fontos szerepe lenne, de ahelyett, hogy segítené a gyerekek médiaműveltségének fejlesztését, az oktatási rendszer nem ritkán lenézi és tiltja a közösségi média használatát.

De milyen hagyományos tevékenységeket szorít ki a közösségi média használata? A válasz a szakértők szerint a sport, a személyes szocializáció, az iskola utáni programok, a természet felfedezése, az olvasás és még sok minden mást, amire ezeknek a gyerekeknek nincs lehetőségük.
- A szegény gyerekeknek nincs laptopjuk és korlátlan wifijük, csak okostelefonjuk, amin gyorsan fogy a mobilinternet. "... Ahol otthon nincs wifi, és a mobilinternet is gyorsan el tud fogyni, előtérbe kerül a közösségi oldalakon való gyors kommunikáció:
- "... ahol kevésbé van meg a tudatosság, hogy miként kell fogyasztani ezeket a tartalmakat, ott biztosan kiszolgáltatottá válnak ezek a közösségek. ... Sokkal jobban kiszolgáltatottak a manipulációnak."
- "A legalsó társadalmi réteghez tartozók sokkal bizalmatlanabbak a hírforrások iránt."
- "... leginkább csak telefonjuk van korlátozott mobilinternettel, ezért az 'olvasás' a közösségimédia-appokra korlátozódik."
- "Ezek a gyerekek sokkal nagyobb szabadságot kapnak, és sokkal inkább magukra vannak hagyva, hogy elsajátítsák a digitális világ működését."

Miért nehéz felvenni a legígéretesebb munkaerőt? - Mert a felvételiztetők szem elől tévesztik a nyilvánvalót. Keresik és értékelik az egyetlen jellemzőt, amely a jó felvétel bizonyosságát jelzi. Míg a cégek sok mindent átvizsgálnak, gyakran elmulasztják az arany standard lakmusztesztet, és szerencsejátékot játszanak - feleslegesen.

Felmérés szerint a megkérdezett cégek mindössze két százaléka alkalmaz értékalapú munkaerő-felvételi módszert, ezért arra a következtetésre juthatunk, hogy e cégek 98%-ánál nem megfelelő emberek dolgoznak. Határozottan javaslom, hogy aki a szervezeten belül a munkaerő-felvételt végzi, használjon értékalapú toborzási modellt. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy egy csúcsteljesítőt vagy egy olyan jelöltet kell felvenni, aki a legjobb iskolában végzett, hanem olyan minőségi személyt, aki feddhetetlen és karakteres, akinek értékei összhangban vannak a szervezet alapértékeivel és jövőképével, és aki történetesen tehetséges is.

Nem kell kompromisszumot kötni az alapvető értékek tekintetében a tehetségek megszerzéséhez. Az újonnan felvett személy erősen vágyjon arra, hogy szervezeted része legyen, semmint az azonnali bevételi potenciál maximalizálása - és érdeklődnie kell a szervezeted iránt, mert az értékeknek és a jövőképnek összhangban kell lenniük. A feltételem egyszerű - tehetséghiány nincs, illetve csak azokból van, akik ez felismerik.

Ne a megérzéseid alapján vegyél fel munkatársat, hanem inkább szánj időt az interjúkészítési folyamatra, hogy a leendő munkatárs meg tudja ismerni a szervezeti kultúrát és magát a szervezetet. Soha ne hájpold, fényezd a szervezetedet, helyette inkább fedd fel a szervezet összes problémáját és gyengeségét, ezzel a jelölt jó döntést tud hozni, amelyet később nem rontanak el következetlen üzenetek vagy gyakorlatok.
Mindenekelőtt ne dőlj be olyan tulajdonságoknak, amelyek bár a felszínen vonzóak lehetnek, ám nem pótolják a karakter és az integritást készségét. (ref.: MG)

A Könyvtárközi kölcsönzés ajánlásai a Svéd Nemzeti Könyvtár honlapján olvashatók. A kiegészítő médiaellátást (dokumentumszolgáltatást) a Nemzeti Repozitóriumi Könyvtár és Kölcsönző Központ link biztosítja. Feladata, hogy megkönnyítse a könyvtárak számára a hatékony és egyenletes információ- és dokumentumellátást. (Az alábbi interjú szerzője a kölcsönző Központ könyvtárosa, Bertine Pol Sundström.)

Mind a Nemzeti Repozitórium Könyvtár, mind az Umea Városi Könyvtár link gyűjteményéből kölcsönöznek más könyvtáraknak. Észrevették, hogy jelentősen nőtt a kölcsönzések száma. Okai:
- A könyvtárak már nem raktároznak. Csökkentik és eltávolítják, ami nem kell a használóknak.
- A könyvtárak beszerzései egyre inkább hasonlítanak egymásra. A szűkebb értelemben vett irodalmat nem veszi meg mindegyik könyvtár.
- A kutatókönyvtárak sok olyan digitális tételt vásárolnak, amelyek könyvtárközivel nem kölcsönözhetők.
- Egyes könyvtárak nem akartak könyvtárközivel kölcsönözni, hanem inkább a Kölcsönző Központhoz irányítják a kérést. (Az interjúban kitérnek a bel- és külföldről történő kölcsönzés szabályaira is.)

A Kölcsönző Központ a szűk és nehezen hozzáférhető irodalom beszerzését támogatja (ezt veszik meg a könyvtárak számára). Az általánosabb érdeklődésre tartó művek vásárlásától tartózkodnak, mert a könyvtárközi kérésnek is ára van. Szerintük a kölcsönzőnek joga van véleményt formálni bármilyen témáról. (A kiválasztás nehéz döntéseiről és a könyvtárak felelősségéről bővebben a könyvtár honlapján olvashatnak.) Általában könyvesboltokból, antikváriumokból stb. vásárolnak. Sokszor közvetlenül a szerzővel vagy a kiadóval lépnek kapcsolatba. Kész detektívmunka egy-egy magánkiadás felderítése! Külföldi könyveket általában az Amazonon vesznek. Néha a többnyelvű kölcsönzőközponthoz irányítanak, pl. akkor, ha olyan nyelvről van szó, amely még nem létezik az Umea Városi Könyvtárban. (Ref.: Szabó Eszter).

"Csavard fel a szőnyeget!" Vagy: görgesd odébb a könyvtári polcot, hogy a testmozgásra, közösségépítésre is legyen közösségi tér. A tanulmányban konkrétan a néptáncra. (MG)
Akár 40 százalékkal csökkenthető a demencia tüneteinek előfordulási gyakorisága - egyéb előnyök mellett.
"Hetente 3 órányi jelenlétet várunk el, ez a minimum" - mondja Vidnyánszky Zoltán, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Agyi Képalkotó Központjának (HUN-REN TTK AKK) vezetője arról, hogy mennyi időt kellene áldoznia egy nyugdíjaskorúnak arra, hogy részt vegyen egy, a demencia és az időskori kognitív hanyatlás megelőzését célzó programban.

A kutatási eredmények gyakorlatba ültetése azonban nem megy könnyen, részben azért, mert egyelőre meglehetősen kevés olyan szervezetet és önkormányzatot találtak, amellyel együtt tudnak működni a program elterjesztésében. "Az első kísérleti program egyik résztvevője is arra panaszkodott, hogy bár szívesen folytatná heti 3 alkalommal a néptáncot, erre nincs lehetőség, salsára viszont el tud menni ennyiszer egy héten" - meséli a Vidnyánszky. Pedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy rengeteg a jó szakember, és a többi már csak szervezés kérdése lenne - ebben részt vehetnek maguk a nyugdíjasok, de akár az önkormányzatok, a tánckarok, az idősotthonok vagy olyan közösségi szervezetek, amelyek elérik a korosztályt.

Vidnyánszkyék is megteszik, amit lehet például egy olyan online felület létrehozásával, ahol a hasonló érdeklődésű időskorúak megtalálhatják egymást és a közelükben lévő programokat. Így egyszerre vehetnek részt szellemi és fizikai aktivitást is biztosító programokon és kikapcsolódhatnak másokkal. Ezeknek a társas kapcsolatoknak egyébként óriási jelentősége van, hiszen ahogy Vidnyánszky is fogalmaz, "a nyugdíjba vonulás után sok idős elmagányosodik, kevesebb emberrel találkozik és kevesebb inger éri őket".
De nem csak a beszélgetés vagy a közös élmények hiányozhatnak nekik, hanem maga az érintés is. A táncon keresztül történő kapcsolódás másik előnye, hogy az érintésen keresztül hat az agy jutalmazó központjára, ahogy azt friss kutatások is alátámasztják a szakértő szerint. "Nem véletlen, hogy az állatvilágban is jellemzők a bátorító érintések" - teszi hozzá.

A Stanford Egyetem nemrég közzétett kutatása link azt mutatja, hogy az általuk vizsgált 17 idősotthonban a 245 résztvevő, akiknek életkora 65 és 103 év közé esik, nagyon élvezte a virtuális valóságban (virtual reality) töltött időt, javította a kedvüket, és élményeikről elkezdtek többet beszélgetni az idősotthonok gondozóival is.

Részletek:
A VR-élményeik után az idősek 80 százaléka pozitívan állt a technológiához, és majdnem 60 százalékuk mondta azt, hogy kevésbé érzi magát szociálisan elszigetelve. A gondozók is megerősítették a pozitív eredményeket: majdnem 75 százalékuk mondta, hogy javult a bentlakók kedélye. Akik kevésbé élvezték a virtuális valóságot, ott azt találták a kutatók, hogy ők általában véve is tartanak a technológiától, ráadásul minél idősebb volt valaki, a látási és hallási problémák jelentősen csökkenthették az élményt.

Kontextus:
Nem ez az első kutatás, amelyik azt mutatja, hogy a VR hasznos lehet az idősek egészségének és érzelmi jóllétének fenntartásában, sőt akár a demencia hatásait is csökkentheti. Ugyanezt erősítette meg egy 2018-as kutatás is, egy másik idei tanulmány pedig azt részletezte, hogy egy VR-tréning segíthet az időseknek a memória javításában.

A kérdésre kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
11 - Példát mutatnak a szakma szélesebb közösségének is;
14 - Jó eséllyel érzékenyítik használóikat;
2 - Inkább a zöld könyvtári cím számít, mint a tevékenység;
7 - Igazából nincs szükség ilyenekre, fel van fújva az egész zöld dolog;
0 - Megírom: kit@gmconsulting.hu.
A vonatkozó diagramot ld.: link .
A "Jó eséllyel érzékenyítik használóikat" válaszok relatíve magas száma az adatelemzés során kérdéseket vetett fel. A válaszok emellett azt jelzik, hogy a válaszadók inkább fontosnak tartják a zöld érzékenyítést. (MG)

Felelős technológiahasználatról tananyagokat készít elő az amerikai Cyber Civics 4. és 5. osztályos tanulóknak. A tanananyag a Digitális Felhajtópálya nevet kapta. Összesen 20-20 leckében foglalja össze a társas érzelmi tanulás (social emotional learning, röviden: SEL) és a digitális műveltség elemeit. A tananyagban megtalálhatók gyakorlati feladatok, videók, munkafüzetek, házi feladatok.
Mindez egy online portálon keresztül érhető el. A leckék megfelelnek a nemzetközi oktatási standardoknak, úgy mint a CASEL Social-Emotional Competencies, az ISTE Tech Standards és a Common Core ELA Standards.

Az első tananyag-egység az értékek felfedezésével kezdődik: a kedvességet, felelősséget, önuralmat, tapintatot stb. láthatjuk az offline világban, és a lecke második felében mindezt az online világban is.
A második egység pedig a technológia alapjait mutatja be: az internet történetét, a keresés működését és az egyensúly megtalálását.
A harmadik egység tartalmazza a félrevezető információk, hírnév, kiberbullying, adatvédelem, biztonság témaköreit.

Az angol nyelvű tananyag támpontot adhat a hazai tanároknak és szülőknek a tanulók felkészítésében.
A 4-5. osztályosoknak szóló első 20 lecke már igényelhető az oldalon keresztül: link a következő 20 lecke június 24-én érkezik.

A Cyber Civics oldalon már megtalálhatók a középiskolásoknak szóló tananyagok is. Ez három szintből áll: Digitális Állampolgárság link , Információs Műveltség link , Médiaműveltség link .

Ezenkívül az oldalon található könyvtárosoknak szóló tartalom is link . A teljes program 75 leckét, diákat, videókat, tanulói és szülői feladatokat tartalmaz. A leckék nem ingyenesek, például a könyvtárosoknak szóló csomag 499 dollárba kerül. Némi betekintést viszont előfizetés nélkül is lehet kapni a tartalomba a weboldalon keresztül. (ref.: Habók Lilla)

Padova közkönyvtára - Biblioteca Civica di Padova link - a Páduai Egyetemi Könyvtárral együtt a padovai bibliográfiai megőrzés fő helyszínei közé tartozik. Emellett a Városi Könyvtári Rendszer koordináló központja; nyolc fiókkönyvtárral, egy folyóirattárral és egy médiatárral (összesen több mint 500 000 kötet, 5000 kézirat, 323 ősnyomtatvány, 2000 folyóirat és 12 000 tételes ikonográfiai gyűjtemény, hangsúlyosabban az első világháború padovai történéseivel).

Padova (vagy Pádua) Debrecen nagyságú egyetemváros az észak-olasz Veneto tartományban. Feltehetően közkönyvtárára is hatással van történelmi hagyománya. Az intézmény központja egy - hazai fogalomhasználattal élve - művelődési házban működik, annak 2. emeletén. Az alagsorban színház, a földszinten galéria, az első szinten kiállítások, a másodikon a könyvtár mellett karriertanácsadás, a 3. szinten pedig előadótermek. E helyzet működésbe hozhatja a kulturális-rekreációs-oktatási szinergiákat. A helyszíni látogatás során a könyvtárban egyetemistáknak tűnő fiatalok ültek túlnyomó többségben, akik gépről vagy papír dokumentumokból olvastak. A fotókat ld.: link . (MG)

A Snöhetta nemzetközi építész stúdió egészen elképesztő terveket készített Peking városi könyvtára számára. Egy üvegfalú épületet álmodtak meg, amelyet monumentális fa oszlopok és domboldalakat idéző ívek dominálnak. A pekingi Tongcsu kerületben található városi könyvtár tervezésére kapott nemrégiben megbízást a Snöhetta. A cél nemcsak az volt, hogy visszaadja a könyvtárak relevanciáját az emberek életében, hanem egy újfajta jövőképet is hivatott szemléltetni. Éppen ezért döntöttek úgy a tervezők, hogy visszanyúlnak a természetbe és a varázslatos tájak megidézésével próbálják az olvasóközönséget a képernyők elől elcsábítani.

A könyvtár külső és belső kialakítása egyaránt arra készteti a látogatókat, hogy felemeljék a tekintetüket, és távolabbra fókuszáljanak. Egy olyan helyet alkotnak meg, ahol tényleg egy fa alatt ülve olvashatja bárki a kedvenc könyvét. A pekingi városi könyvtár szíve a Valley, vagyis Völgy névre hallgató, tizenhat méter magas átrium, amely dombszerű belső kialakítást kap. Ezek könyvespolcokat, lépcsőket és ülőhelyeket rejtenek. A közepén pedig egy nagyon látványos, kanyargós sétány fut, megidézve a Tonghui folyót, miközben összeköti a könyvtár északi és déli bejáratát. A zóna egyben egy közösségi tér is, ahol a látogatók pihenhetnek, beszélgethetnek vagy elmélyülhetnek az olvasmányukban.

Mindezek alatt privát területek húzódnak meg, amelyek rendezvények és konferenciák lebonyolítására szolgálnak majd, de szintén külön területet kapnak itt a könyvrestaurálással kapcsolatos részlegek is. A könyvtár magas, karcsú oszlopainak tetején lapos, ginkgo fára emlékeztető panelek tartják a tetőt. Mint ismert, a ginkgo egy kétszázkilencven millió éves, őshonos kínai fafaj. Az enteriőrben a levélpanelek csodálatos lombkorona-mintázatot alkotnak. A külső térben, a bejáratokhoz pedig élő ginkgo fákat ültettek, hogy még tovább erősítsék az épület és a természet közötti kapcsolatot. A könyvtár üvegfalai is innovatívak, éppúgy, mint a tetőszerkezet. Míg előbbiek csökkentik a napsugárzást, utóbbiba fotovoltaikus elemeket integráltak, így képes lesz a megújuló energia előállítására.

Úgy tűnik, a könyvtár lehetősége a MI korában a tartós kíváncsiság felkeltése, fenntartása. A jelen helyzet ugyanakkor a könyvtáhasználat csökkenését és az oktatásból kikerüléssel párhuzamos lemorzsolódást mutatja. Eszerint a stratégiaváltás elkerülhetetlen. (MG)

"Én nem azért félek az MI-től, mert majd a lézerekkel fog lövöldözni, hanem azért, mert az emberek a kíváncsiságot veszíthetik el és azt, hogy meg tudják fogalmazni maguknak, hogy miért is használják. Azt hiszem, a jó MI-fejlesztésnek a jó társadalmi viselkedés a kulcsa" - hívja fel ismét a figyelmet Rab Árpád, jövőkutató (a KIT Hírlevél egykori szerkesztője).

HVG: Az átfogóbb digitalizációtól mennyire kell félnünk?
RÁ: A kockázatok mellett el kell is­­merni ezeknek a folyamatoknak az előnyeit: kényelmi szolgáltatások, amik hatékonyságnövekedést hoznak az emberek életében. Tudok a világ összes nyelvén, egy gombnyomással intézem a nagybevásárlást - gyakorlatilag olyan képességeket szereztünk, amiket száz évvel ezelőtt valamilyen űrcivilizációnak vagy űrmágusoknak tulajdonítottunk volna. A jól működő online szolgáltatások sok adatot igényelnek, ami pedig jelent némi megfigyelési és azonosíthatósági kockázatot a felhasználó számára; ettől félhet.

Mint írják a Facebook-on:
- Amikor az Izraeli Nemzeti Könyvtár link először, 132 évvel ezelőtt megnyílt, az akkori könyvgyűjteménye néhány polcon volt. Ma a Könyvtár mintegy 4,5 millió könyvet, valamint számtalan kéziratot, térképet, archívumot, posztereket, fotókat és egyéb ritka tárgyakat tartalmaz. Tavaly októberben külön ünnepélyes megnyitót terveztünk új épületünkben, amelyen már évek óta dolgoztunk. Az október 7-i események miatt az ünnepség elmaradt. Mióta azonban megnyitottuk kapuinkat a nagyközönség előtt, naponta több százan keresik fel az Izraeli Nemzeti Könyvtár új épületét. Látogatóink élvezhették a csodálatos olvasótermeket, a gyűjtemények ritka darabjait bemutató állandó kiállítást, vezető zenészek előadásait, lenyűgöző nyilvános beszélgetéseket és egyebeket. De lehet, hogy kíváncsi... Hogyan lehet pontosan átvinni 4,5 millió könyvet egyik helyről a másikra? - Nézd meg a videót!

Korszerű és barátságos olvasóterem kialakítása a cél, ezért a Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Böszörményi úti Campus Könyvtára az olvasótermének átalakítására közbeszerzési eljárást indított.

A Közbeszerzési Értesítőben az olvasható, hogy a Debreceni Egyetem a változó hallgatói igényekre szabva a Böszörményi úti Campus "A" épület déli szárnyának első emeletén elhelyezkedő olvasótermének teljes belső megújítását kíván megvalósítani: egy olyan korszerű és barátságos olvasótermet hoznak létre, amely az egyéni és csoportos tanulásra, valamint rekreációs tevékenységre is lehetőséget biztosít.

A projekt során a belsőépítészek az olvasóterem mellett kialakítottak kisebb és közepes méretű szeparált tanulószobákat is a jelenleg raktár és kiszolgáló funkciókat ellátó terek, sőt a könyvtár jelenlegi bejárata előtti folyosó egy részének felhasználásával. A lehatárolásokat fokozott hangszigeteléssel is ellátják. Az akusztikai tulajdonságok javítása érdekében a teljes alapterületen új álmennyezet készül.

Az épület tartószerkezete és homlokzati képe változatlan marad.
Külön beruházás keretében tervezett komplett épület energetikai korszerűsítés a teljes homlokzatot érinti úgy, hogy az épület arculata csak minimális változást szenvedhet.
A mostani tervezett átalakítással érintett terület 292 négyzetméter. A kivitelezésre 4 hónap áll rendelkezésre.

Energetikai korszerűsítés kezdődött a MATE szarvasi telephelyén, a könyvtár link mellet természetesen a konferenciaközpont is megújul - uniós forrásból. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szarvasi Anna-ligetben található könyvtár- és konferenciaépületében link 134,2 millió forintos korszerűsítést hajtanak végre - uniós támogatással.

Az egyetem a fejlesztésről az MTI-vel azt közölte: cserélik a nyílászárókat, új levegő-víz hőszivattyús rendszert építenek be, javítják és festik a belső falfelületeket és a mennyezetet, új villamos főelosztót létesítenek, az épület körül térburkolatot készítenek, valamint szigetelik a lábazatot, a homlokzatot és a tetőt. A fejlesztés eredményeként 57 százalékos energiamegtakarítás várható.

Emellett elkezdődött a beszerzési eljárás a Tessedik-épület Szabadság úti épületkomplexumának rekonstrukciójával kapcsolatban is, ennek legfontosabb célja a homlokzat és a tető felújítása lesz - írták.

Állatbarát olvasók tettek látogatást a napokban a Balassi Bálint könyvtárban. Ahogy arról portálunk is beszámolt, a salgótarjáni székhelyű bibliotéka a közelmúltban csatlakozott az Állatvédelmi Oktatásért Alapítvány által meghirdetett Állatbarát Könyvtár Programhoz. Az intézmény Facebook-oldalán megjelent tájékoztatás szerint a Salgótarjáni Általános Iskola és Kollégium Székhelyintézménye - régen Gagarin Iskola - 2. C osztályába járó kisdiákok igazi állatbarátok, így a gyerekek lelkesen válogattak és kölcsönöztek a könyvtár polcáról, amelyet az Állatbarát Olvasó Kihíváshoz alakítottak ki.

Aki egyedül tart fenn egy háztartást, gyakran kerül hátrányos helyzetbe, akár a magasabb háztartási költségek, akár azon feltételezés miatt, hogy esténként és hétvégén is inkább beosztható a munkahelyen, mint a (kis)gyermeke(ke)t nevelő kollégák.

A Brüsszel melletti települést, a körülbelül 42 ezer lelket számláló Woluwe-Saint-Pierre-t vezető Carla Dejonghe tanácsosnak és parlamenti képviselőnek sikerült elérnie, amit Belgiumban - sőt, állítása szerint Európában - előtte senkinek. A politikai döntéshozóknak ezentúl figyelembe kell venniük, milyen hatással vannak az általuk hozott intézkedések azokra, akik egyedül tartanak fenn egy háztartást - számolt be a The Guardian internetes kiadása. Az Eurostat szerint 2022-ben közel 72 millió ember élt egyedül a közösség területén. Az egész unióban ez a leggyakoribb háztartástípus.

Január végén a Woluwe-Saint-Pierre-i tanács egyhangúlag megszavazta a Carla Dejonghe által kidolgozott chartát: az ebben megfogalmazott cél az, hogy az egyszemélyes háztartásokat a többiekkel egyenlő bánásmódban részesítsék. "Politikai döntéshozóként az az érdekünk, hogy többé ne a hagyományos család, mint norma szemszögéből gondolkodjunk, hanem olyan intézkedésekre törekedjünk, amelyek nem az élettípustól függenek" - áll benne. Olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek az új lakásépítési projektek ösztönzésétől kezdve egészen a hivatalos meghívók szövegének módosításáig terjednek: például, hogy a vendégek "partner" helyett "plusz egy főt" hozhassanak magukkal.

"Azt, hogy eddig még nem kaptam negatív reakciókat, annak tulajdonítom, hogy gondosan hangsúlyozzuk, ez a charta semmiképpen sem a hagyományos családok jelentőségét szeretné csökkenteni" - emelte ki Dejonghe. "Az egyenlőségről szól. Mindenkinek két dolgot kell tudatosítania: ha egy egyedül élő embernek jó, akkor az mindenkinek jó lesz. Másodszor pedig, akár akarod, akár nem, az életed egy pontján egyedül leszel" - tette hozzá.

HVG: Mi volt a legfontosabb ahhoz, hogy boldogulni tudjon látássérültként?
Straub Péter, régész: Nem csenget be senki, hogy segítsen, nekem kell utánajárnom. Ha ok nélkül nem megyek el egy megbeszélt órára, akkor nem lesz következő, hiszen sok látássérült van, és kevés tanár. Önkénteseket is én kerestem. Motivál, hogy egyre több mindent megtanuljak és önállóbb legyek, hiszen ezzel egyre több dolgot nyerek vissza. Különös, hogy fiatal koromban nagyon nehezen tanultam nyelveket - most viszont angolul tanulok -, vagy látóként nem használtam okostelefont.

HVG: Hogy lehet megtanulni mobiltelefont, számítógépet használni képernyő nélkül?
SP: A számítógép és az okostelefon felolvassa a weblapokat, dokumentumokat. Ahogy ön ránéz a telefonjára, amikor keres egy funkciót, én az ujjamat húzom végig a képernyőn, és felolvassa nekem a telefon, mit lát az ujjam. Hangvezérléssel tudok gyalogos navigációt használni, sms-t, e-mailt írni, Facebookot használni, chatelni. Amikor megtapasztaltam, hogy használhatok számítógépet és telefont, tudtam, nincs elveszve a világ.

HVG: Hogyan lehet folytatni látássérültként egy olyan szakmát, ami a tárgyakról szól?
SP: A terepi munkát nem tudom folytatni, de a régész munkája nem csak abból áll. Megkérem a kiadókat, szerzőket, hogy küldjék el a könyveket, cikkeket elektronikusan. Van olyan szoftver, amely a képeket, főleg a rajzokat annyira felnagyítja, és kontrasztosítja, hogy tudom értelmezni. Így aztán nem kellett elszakadnom a szakmámtól. A határtalan régészet című folyóiratban rendszeresen ismeretterjesztő cikkeket írok, de már nem sokat késnek az újabb szakmai munkáim megjelenései sem. Előadásokat tartok sorstársaknak, de látóknak is. Különösen büszke vagyok a legnagyobb videómegosztón futó, Múzeumi kincseink audionarrációval című sorozatra, amit mára 20 régészkolléga közreműködésével készítünk, és jelenleg a 65. résznél tartunk. Kiválasztunk egy-egy érdekes régészeti tárgyat, amit egy pár perces filmen mutatunk be, a narrátorok pedig elmondják, mi is látható a képeken.

A Román Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 11 millió romániai nem olvasott egyetlen könyvet sem az elmúlt évben, ezzel az eredménnyel a romániai polgárok az Európai Unióban az utolsó helyen állnak a könyvfogyasztási szokások tekintetében. Emellett az ország lakosságának 60 százaléka nem jár múzeumba vagy színházi előadásra sem.

Mindehhez hozzátehetjük azokat a riportokat, amelyek beszámolnak a kisvárosok, községek könyvtárainak kétségbeejtő helyzetéről, illetve azokról a városokról, ahol egyetlen könyvesbolt sem működik. Az Együttolvasás Nemzetközi Napján ismét felhívták a figyelmet arra, hogy az olvasás serkenti a gyerekek kreativitását és fantáziáját, fejleszti koncentrációjukat, írási és kommunikációs készségeiket. Ezen túlmenően, a gyerekekkel való olvasás nagyszerű lefekvés előtti rutin, és tulajdonképpen a kicsikkel eltöltött minőségi időt jelent, ami javíthatja a kapcsolatukat a szüleikkel. Ha pedig rá akarjuk venni a kicsiket, hogy olvassanak, akkor tulajdonképpen nem kell mást tennünk, mint példát mutatni nekik.

A statisztika szerint az olvasók többsége városlakó: a városokban az emberek 40 százaléka olvas, szemben a vidékkel, ahol alig haladja meg a 18 százalékot a könyvet forgatók száma. Ugyanakkor az is kiderül a számokból, hogy a nők többet olvasnak, mint a férfiak: a nemek szerinti elemzés azt mutatja, hogy a könyveket olvasó nők aránya 10,3 százalékponttal magasabb, mint a férfiaké (34,4% a 24,1%-hoz képest). Korcsoportonként a 16-24 évesek 39 százaléka mondta azt, hogy nem érdekli az olvasás, 29 százalékuknak pedig nincs rá ideje. Úgy tűnik, hogy a 65-74 évesek a legérdektelenebbek az olvasás iránt, 40 százalékuk válaszolta ugyanis azt, hogy nem érdekli ez a tevékenység. Az aktív korosztály esetében, a 25-49 évesek között a fő ok, amiért nem olvasnak, az időhiány. 51 százaléka a válaszadóknak panaszkodott arra, hogy nincs, amikor könyvet vegyenek kezükbe. Régiók szerint a 16 évesnél idősebbek közül a Bukarest-Ilfov régióban a legmagasabb az olvasók aránya (47,3%), ezt követi a nyugati régió (32,7%), a legalacsonyabb pedig a délnyugati régióban, Olténiában (20,1%).

Akkor beszélünk manipulációról - például a propagandában -, ha a befogadó nem észleli a tudatmódosítási szándékot. Ehhez azonban legalább a befolyásolási mechanizmus ismeretére van szükség. Ezen ismeretek korlátozhatók az oktatás minőségének csökkentésével, vagy új befolyásolási lehetőségek kitalálásával. Erre kiválóan alkalmas a MI. (MG)

Jelenlegi ismereteink szerint az agyi tevékenységek mindössze 5 százaléka tudatos, a fennmaradó 95 százalék a tudat alatt zajlik, és nem tudjuk irányítani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne befolyásolni, és az MI épp ezt teheti meg - véli a barcelonai Universitat Oberta de Catalunya jog- és államtudományi karának dékánja. Szerinte az MI adatokat gyűjthet az emberek életéről, majd olyan helyzetet alakít ki, amelyben - statisztikai valószínűség szerint - már előre tudja, hogy a felhasználó miként fog dönteni. Illetve bizonyos szereplők alkalmazásokat vagy eszközöket használhatnak olyan impulzusok létrehozására, amelyek hatására impulzív reakciókat generál az ember tudatalattija. Ahogy egyre fejlettebb algoritmusokat készítenek, úgy válnak mind elterjedtebbé az említett módszerek - véli a kutató.

Az EU szabályozása igyekszik előre jelezni a mesterséges intelligencia ezen és más felhasználási módjainak jövőbeni kockázatát. Az eredeti javaslat egyik cikkelye kifejezett tilalmat fogalmazott meg minden olyan MI-alapú megoldásra, amely nem tudatos szinten képes befolyásolni az embereket. Ám az újabb és újabb módosítások miatt ez a javaslat már köszönőviszonyban sincs az eredeti szándékkal - figyelmeztet a kutató. A jelenlegi törvényjavaslat csak akkor tiltja az ilyen technikákat, ha azok nyíltan manipulatívak vagy megtévesztőek, és jelentősen befolyásolják az egyének döntéshozatali képességét.

A kegyelmi botránnyal gyanús egyidejűségben eltűntek az internetről a pedofilügyben elítélt bicskei gyermekotthon-vezetőkről és azok erős kormányzati kapcsolódásairól szóló weblapok. Az eltüntetni próbált oldalak tartalma azonban az internetes archívumokból még részben elérhető, ezeket mutatjuk be.

Kónya Endre magyarázkodását szemléző cikkeket, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) honlapját és egy gyermekvédelmi sporttal kapcsolatos honlapot is eltüntettek az internetről a kegyelmi botrány kirobbanását követő napokban. Az SZGYF oldaláról először csak egy bicskei cikk tűnt el, majd egy ideig az egész honlap elérhetetlenné vált, ez idő alatt úgy tűnik, szisztematikusan törölték róla a pedofil bűncselekményben érintett bicskei intézményvezetőkről szóló cikkeket. A Google és az Internet Archive (Wayback Machine) archívumában azonban, legalábbis e cikk írásakor, még megtalálhatók ezek az anyagok.

Amikor az orosz-ukrán háborúról beszélgettem ismerősömmel, úgy döntöttem, én is elolvasom Andrej Kurkov: Szürke méhek c. regényét link . Bevallom, a híreket hallgatva, videókat nézve véres csatajelenetekre is számítottam, noha ez a könyv nem közvetlenül a fronton, hanem elfoglalt orosz és ukrán területeken játszódik. Nekem egy térkép is hiányzott hozzá, de ez legalább kíváncsivá tett. Kurkov regénye filmként pergett előttem. Noha a főhős idősebb a Z-generációnál, újra elgondolkodom azon, mennyi tévinformáció vesz körül nap mint nap. Életemben már-már a változás az állandó, de vajon milyen változásokhoz, s főleg hogyan leszek képes alkalmazkodni?

Kurkov után keresgélve a szerző újabb művére bukkantam link , ám ezt hazai könyvtárakban nem találtam meg (vagy csak figyelmetlenül kerestem?). Jimi Hendrix zenéje talán nemcsak az én generációm, hanem a Z-k számára is zene marad. Keresgélés közben találatként jött a The Russian Intelligentsia című mű link . Christopher Read ebben az orosz értelmiség történetét vázolja fel (hogy milyen szemszögből, mennyire hitelesen, azt az utókor fogja eldönteni). A tartalma ígéretesnek tűnik, mert egyik kedvenc orosz íróm, Dosztojevszkij is szerepel benne. Ezt is kerestem hazai katalógusokban (ha megvan valahol, előre is köszönöm az információt). A könyv az Amazon tájékoztatása szerint arról szól, hogy ez az értelmiség milyen reinkarnációkon ment keresztül. Azért, hogy alkalmazkodni tudjon a változásokhoz?

A KIT Hírlevél olvasható az OSZK felületén link ill. a KIT-ben 2024. febr. 24-én ezeket találtam (címkére keresve) "Ukrajna", 43 találat link , "Oroszország", 88 találat link . (Szabó Eszter ny. könyvtáros)