Az internet világában a nyomtatott könyvekből álló tájékoztatási kézikönyvtárak szerepe egyre kisebb. A kérdés az, ki kell-e cserélni a nyomtatott kézikönyveket elektronikus dokumentumokra. Akik ragaszkodnak a régi segédkönyvtár-típushoz, úgy vélik, az olvasók jobban szeretik a nyomtatott dokumentumokat, a hálózati források megbízhatatlanok lehetnek, és bizonyos olvasók csak ezekhez férnek hozzá. (Egyesek szerint "méltóságot" sugároznak, a könyvtár tudományos légkörét adják, mások helyükre kollektív tanulási helyeket képzelnek el.)
A szakirodalmi adatok is alátámasztják a nyomtatott kézikönyvek alacsony használatát (8,5-13%). Akik a hálózati források megbízhatatlanságával érvelnek, a Google-ra vagy a Wikipédiára gondolnak, de ez nem igaz a könyvtári adatbázisokra és e-könyvekre, legfeljebb a tájékoztató szolgálatokra, melyek gyakran használják előbbieket faktográfiai kérdések megválaszolására. A könyvtárosok dolga, hogy a legjobb forrásokhoz nyúljanak. A legfontosabb különbség a hagyományos és az elektronikus dokumentumok között az, hogy utóbbiak esetleges hibái gyorsan javíthatók. Néhány tudományos és közkönyvtár azért csökkenti a nyomtatott tájékoztató segédkönyvek gyarapítását, hogy helyettük elektronikus dokumentumokat vegyenek. A kölcsönzésre és az adatbázisok használatára nem jogosult olvasók problémáit nem a nyomtatott segédkönyvek beszerzésével, hanem más módszerekkel, pl. speciális kártyákkal (San Francisco) kell megoldani. A legtöbb könyvtáros a vegyes tájékoztató segédkönyvtár mellett áll ki, a vita csak az arányokon van. A lényeg az, hogy a gyarapítás során elsőrendű a használat és a gazdag, makulátlan tartalom a formátumtól függetlenül. (Meghalt a tájékoztatás, éljen a tájékoztatás: elektronikus gyűjtemények a digitális korban; ref.: Murányi L.)

Több, mint 50 ezer embert ért el az Olimpia a könyvtárban link blog, melyet a Halis-könyvtár munkatársa, Kálovics Tibor készített. Az ötlet onnan származik, hogy a könyvtárban diákmunkára jelentkező hallgató az ismerkedő beszélgetés során a blogolást és a sport iránti érdeklődését nevezte meg érdeklődési köreként. Amiből sejthető volt, hogy e tevékenységét lelkesen, és nagyobb várható eredménnyel fogja végezni - mondta Czupi Gyula igazgató.
Az előkészítés során azonosították a feladatot, kinevezett munkatársaik között megtalálták a segítőt és szöveggondozót.
A meglepően magas forgalom okáról a blog készítője így fogalmaz egy újabb - most már önkéntesként végzett könyvtárhoz kötődő - blogján link . Az első napok során alig néhányan látogatták a blogot, mikor is az az ötletem támadt, hogy az aktuális napi sporteseményekhez rendelnék könyvajánlókat. A "paradigmaváltás" bejött, és hamar százak, és ezrek kezdték el látogatni a könyvtári blogot.
A kimagasló látogatottságot elérő oldalak között a leglátogatottabb: link
Az első 5 legkedveltebb bejegyzés látogatottsága 20000 és 2300 között alakult.
- Kálovics Tibor blogjából: Azt csinálhattam, amit szeretek. Az elmúlt hetekben azon mázlisták sorába tartozhattam, akik a hobbijukért kapják a fizetésüket. Gyerekkorom nagy álma volt, hogy egyszer egy könyvtárban dolgozhatok valamennyi időt. Kamaszkorom egyik nagy vágya pedig az volt, hogy pénzt kapjak az írásaimért. Az elmúlt hetekben a könyvtári munkám során mindkettő megvalósult.

A hírlevél híreket közöl a magyar vonatkozású romániai könyvtári történésekről, eseményekről, fejleményekről, könyvtárakat és könyvtárosokat mutat be, kiadványokat ismertet, hírválogatás révén tükrözi az irodalmi-kulturális aktualitást és kitekintést nyújt a magyarországi és nemzetközi szakmai életre.
A 2006. aug. 4-én alapított romániai magyar könyvtárosok hírlevele szeptember 1-jén ReMeK-e-hírlap címmel jelent meg először azzal a céllal, hogy hírt adjon a különböző könyvtárakban zajló eseményekről, tájékoztasson szakmai rendezvényekről, hasznosítható információt szolgáltasson könyvtáraknak és könyvtárosoknak egyaránt. A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének 2006-os Vándorgyűlésén már bemutatásra került a hírlevél, a résztvevők pedig kérdőívben nyilváníthattak véleményt arról, hogy milyen témákat tartanak fontosabbnak, és milyen új témákat javasolnak a szerkesztőknek. A hírlevél címét illetően is véleményt nyilvánítottak a könyvtárosok, ennek eredményeként decembertől már ReMeK-e-hírlevél címmel jelent meg a kiadvány.

A könyvtár-ahogyan eddig ismertük - talán már nem létezik. Az épületek már nem a csendet, az elmélyülést részesítik előnyben, sokkal inkább a pezsgés, az életrevalóság a jellemző tényező.
A dániai Aarhausban megnyílt közkönyvtár több mint 35000 m2 és jelenleg a legnagyobb Skandináviában.
Több egyedülálló tulajdonságát sorolhatjuk fel az épületnek:
-játszótér a legkisebbeknek
-az óriási harang, mely minden Aarhaus-i gyermek születésekor megkondul.
A legfőbb céljukat elérték az építtetők: a különböző korosztályok nagy örömmel vették birtokukba az épületet, a programok, az előadások mind elősegítik a könyvtári funkció megmaradását és népszerűsítését. (ref.: NM)

A Maribori Nova Vas városrész gyerekkönyvtárát 15 éves korig használják a gyerekek. Ugyanazzal a tagsággal a 15 méterre lévő felnőtt könyvtárba is átmehetnek. Az előtérben a gyerekek kis mászóidomokat használhatnak, sakkozhatnak, vagy legózhatnak - fotókat ld.: link . A gyerekkönyvtárban a könyvek életkor szerinti betű- és színkódokkal vannak ellátva, melyek a könyvespolcokon is visszaköszönnek, javítva a könyvtáron belüli navigálást. (Hasonló osztást láthatunk Szlovénia több más gyerekkönyvtárában is.)
A mesemondás a legkedveltebb gyerekkönyvtári szolgáltatás. A heti egy alkalomra szülők gyerekeikkel, és iskolai, óvodai csoportok a látogatók, 2-től 7 éves korig. A mesemondást általában a témához kapcsolódó kézműveskedés követi. (MG)

Kit, mit lájkol(sz) leginkább a szakmai Facebook-csoportokban? - kérdeztük a múlt héten. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
Kit, mit lájkol(sz) leginkább a szakmai Facebook-csoportokban?
1 - Olyan emberek anyagait, akiket nagyra becsülök
9 - Olyan felvetéseket, amelyekkel egyetértek
17 - Olyan felvetéseket, amelyek elgondolkodtatnak
5 - Elvből nem lájkolok
9 - Nem vagyok a Facebook-on
1 - Egyéb; megírom: kit@gmconsulting.hu
Szakmári Klára levélben mondott véleményt: az utolsó három lehetőséget egyaránt megjelöli.

A Szlovák Nemzeti Könyvtár 2015. szeptember 30-án sikeresen lezárta Digitális Könyvtár és Digitális Archívum (a továbbiakban DIKDA) projektjét. A célokat nemcsak teljesítették, hanem a tervezett objektumok számát 121 938 darabbal meg is haladták. Ez "nagy ugrás volt a digitális jövőbe" - mondta a nemzeti könyvtár igazgatója, Katarína Krištofová. A digitalizálási központ ünnepi eseményén a kulturális miniszterrel együtt részt vettek a pályázat és a kulturális tárca közreműködői, a közgyűjtemények és a Zsolna megyei önkormányzat képviselői. Az Európai Digitális Könyvtárat a Hágából érkezett vendég képviselte. A DIKDA a szlovák írott kulturális örökség legnagyobb digitális projektje volt, mely európai és világviszonylatban is egyedülálló. (Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Szlovák Köztársaság társfinanszírozásában valósult meg.)
A projekt 2012 márciusában kezdődött 40 millió euró vissza nem térítendő támogatással, és 2015 szeptemberében fejeződött be (2020-ig tartó fenntartással). A fő cél 2 527 400 szlovák tárgyú mű digitalizálása - a konzerváló-digitalizáló központ infrastruktúrájának kialakítása mellett. A nemzeti könyvtárból 1 millió 260 ezer könyvet, a nemzeti levéltárból 1 267 400 dokumentumot digitalizáltak. Az infrastruktúra keretében csúcstechnológiás speciális műhely jött létre a könyvek digitalizálására, kémiai tisztítására és restaurálására. Ezzel függött össze a nemzeti könyvtár központi raktárrészeinek a megújítása is. (ref.: Prókai M.)

A digitálisan elérhető anyagok megváltoztatták a használók mellett a legtöbb szereplő (kutatók, szerzők, finanszírozók) elvárásait is, akik egyre inkább számítanak rá, hogy egy-egy dokumentumot elérhetnek online is. Ez az elvárás a közösségi finanszírozást segíti elő.
Nem bízhatjuk azonban a digitalizálandó tartalmak kiválasztását teljes mértékben a felhasználókra. Az igények felismerését követően az intézménynek újra kell értékelnie a kiválasztott tartalmakat. Meg kell vizsgálnia, hogy valóban szükség van-e a digitalizálására, azaz nem csak nagyon elszigetelt igényről van-e szó. A használói igények mindenképpen szubjektív véleményt jelentenek. Ha digitalizálandónak ítéljük, akkor is tudnunk kell, hogy nem védi-e a tartalmat szerzői jog, illetve nincs-e rajta más korlátozás.
A használói igények ismerete és figyelembevétele nagyon fontos, ugyanakkor a digitális gyűjteményeknek ezen túl tükröznie kell az intézmény küldetését és az általa megfogalmazott prioritásokat is. (A használói igények figyelembevétele a digitalizálandó anyagok kiválasztásában, a digitalizálásban és a különgyűjtemények fejlesztésében; ref.: Tóth M.)

Egy észak-amerikai felmérés során húsz olyan, könyvtár szakon mesterfokozatot szerzett szakembert interjúvoltak meg, akik az információszervezés, információelemzés, az információtechnológiai szektor, a taxonómia, a keresőeszköz-fejlesztés, a szoftverfejlesztés és -értékesítés területén, valamint önálló konzultánsként vagy információs vállalkozóként helyezkedtek el.
A felmérés eredményei szerint minden résztvevő olyan munkakörben dolgozik, ahol hasznosítani tudják a könyvtár szakos tanulmányaik során megszerzett készségeket. A betöltött álláshelyek túlnyomó része kapcsolatos az információtechnológiával (ilyen például a keresőeszközök tervezése). Mások portálok vagy szoftverek fejlesztésében vesznek részt különböző intézmények, köztük könyvtárak számára. Ismét mások arról számoltak be, hogy munkájuknak jelentős részében online kutatást végeznek, elektronikus keresőmotorokkal dolgoznak vagy repozitóriumokban keresnek.
A megkérdezettek úgy vélték, hogy a könyvtárosképzésben megkapták a munkájukhoz szükséges elméleti alapokat. A legtöbben a tájékoztatási és információszervezési tanulmányaikat ítélték a leghasznosabbnak. A leglényegesebbnek a következő készségek elsajátítását tartották: az igények meghatározása, hatékony keresőkérdések megfogalmazása, megbízható információforrások felderítése, információk rendszerezése. Nem találták viszont megfelelőnek a menedzsmenttel kapcsolatos készségeiket, amelyek létfontosságúak lennének.
A későbbi tapasztalatai alapján mindenki fontosnak ítélte, hogy
1. mentorok és tanácsadók segítették, akiktől tanulhatott
2. a tanulási folyamat gyakorlati képzéssel "volt megfűszerezve", készségeik egy része a gyakorlati feladatok elvégzése során fejlődött ki
3. hagyták önállóan tanulni, saját elhatározásából olvasni, konferencián részt venni, gyakorlati kurzusokba bekapcsolódni.
A résztvevők pályafutását, szakmai előmenetelét a véletlenek és a - szakmai és családi - kapcsolatok határozták meg. Az egyes állásokat sokan azért választották, hogy tanuljanak és fejlődjenek. További fontos motivációs tényező volt, hogy nem könyvtári munkakörben magasabb fizetést lehet elérni. (Könyvtárosok a könyvtárakon kívül. A könyvtár szakon végzettek tapasztalatai; ref.: Hegyközi I.)

Tíz könyvtárosnak kézbesítettek felmondólevelet ma Zomborban. A Bieliczky Károly Városi Könyvtár 41 alkalmazottjának a negyede vált munkanélkülivé, valamennyien az intézmény falusi tagozataiban dolgoztak. Gyakorlatilag a falusi könyvtárosok közül csak azok nem kaptak felmondást, akik 25 évnél régebben vannak alkalmazásban és védi őket a kollektív szerződés. A menesztettek fele magyar.
Nemcsak a magyar falvakban, a szerbekben is átfedések vannak a könyvtár és a művelődési egyesület, illetve más civil szervezetek között, ami azt jelenti, hogy a tudás templomának bezárása, de akár megcsonkítása az egész közösséget szétzilálhatja. Ismervén a helyzetet, a kétségbeejtő elnéptelenedést, erről talán felesleges is többet írni, nincs szükség fokozásra.
Az sem mellékes, hogy a legtöbb könyvtár helyi adományokból indult, tehát a könyvállomány jelentős része nem a zombori központból jutott a falvakba. Bezdánnak például mintegy 20 ezer kötetes a könyvállománya, amelynek részét képezi Keltsch Jakab 4 ezer kötetes hagyatéka.

Több szempontot is figyelembe vehetünk az adott / betiltott könyv kiválasztásánál:
- látogassunk el többször is a könyvtárba, ahol segítséget / kedvet kaphatunk az olvasáshoz
- olvassunk el minél több betiltott könyvet
- mindig lehet képregényeket olvasni, ezt sem tilthatja meg senki
- határozottan mondd el a véleményedet
- ne ítélj meg másokat az olvasási szokásaik alapján
- ha van rá lehetőséged, írj minél többet
- légy szabad, ne engedd, hogy mások befolyásolják az élményeidet, az életedet. (ref.: NM)

Geocatchinghez hasonló kincskereső játékot hirdetett a nyári szünet idejére a paksi Pákolitz István Városi Könyvtár - tájékoztatta a KIT-et Pumerscheinné Bedekovity Zóra igazgató.
- A közel 2 hónapig tartó játék során 49 db, idézeteket rejtő "kincsesládát" fedezhettek fel a résztvevők, GPS-koordináták alapján. A ládában az adott helyszínek leírása is szerepelt, amelyekben helytörténeti információk, érdekességek voltak olvashatók. A programmal közel 100 embert mozgattunk meg, totyogóktól a nagyszülőkig. (A kiírás: link
A játék elsődleges célja az volt, hogy rendhagyó módon ajánljunk olvasmányokat, illetve minél több helytörténeti ismeretet szerettünk volna átadni. A program remek lehetőséget nyújtott arra, hogy családok, baráti társaságok városszerte hosszabb-rövidebb túrákat tegyenek.
Sikeresnek értékeljük az akciót, mert sok olyan személyt sikerült megszólítanunk, akik korábban nem jártak a könyvtárba, egy részük a programot záró családi napon be is iratkozott hozzánk. A résztvevők már várják a folytatást, ezért mindenképpen jövő nyárra is tervezünk egy hasonló játékot.
Néhány vélemény a játékról:
- "A fiaim végre nem a számítógép mögött töltötték a nyarat, hanem könyvcímek után kutattak."
- "Szerintem nagyon jó ötlet volt. Végre van valami a városban, amihez nem kell se pénz, se semmi. De le tudod kötni a gyerekeket. És egy csomó tök jó helyre eljutsz, ahova amúgy nem indulnál el, programot lehet köré szervezni."
- "Gratulálok az ötletükhöz: az unokámmal sok olyan helyre elmentünk, ahova egyébként nem tettük volna."
- "Találtam olyat, amit még nem olvastam, de pótolni fogom. :)"
Sajtóvisszhang:
. Hagyományteremtő családi nappal zárta a nyarat a könyvtár link
- Új program csábított olvasókat link

Az ohiói Oxford Miami Egyetem könyvtárának Walter Havighurst különgyűjteményeiben félmillió darab 1880 és 1990 között készült képeslap van. Többségét eredeti tulajdonosaik rendszerezték földrajzi hely vagy téma szerint, de kb. százezer rendezetlen. Az anyagot nem katalogizálták, tartalmát a könyvtárosok sem ismerték, a zárt raktárban az olvasók sem böngészhettek benne. Ezért projekt indult egy digitális gyűjtemény kialakítására, mely a Bowden Postcard Collection Online nevet kapta. A projektet a különgyűjtemények "digitális" vezetője irányítja, és három részmunkaidős diák vesz részt benne. Célja kereshető rekordok létrehozásával a jobb hozzáférés és használat biztosítása (link
A kísérleti projekt 2013 nyarán indult azzal a céllal, hogy kiderüljön, a munka elvégezhető-e diákmunkával, miképpen és mennyi idő alatt. Egy diák tíz hét alatt az USA minden államából 6-12 képeslapot digitalizált, és egy mintagyűjteményt alakított ki. Az értékelés után a könyvtár úgy döntött, elindítja a képeslapgyűjtemény digitalizálásának hosszú távú programját. ...
A digitális gyűjtemény népszerűsítésében nagy szerepet játszott a suttogó propaganda, de még fontosabb volt a Flickr Commonshoz való csatlakozás. Ezután a napi felhasználók száma 20 ezer fölött járt, és folyamatosan emelkedett. (A használók száma csak a vizsgaidőszakban és a szünetekben esett vissza jelentősen.) Amikor új anyag kerül a digitális gyűjteménybe, megugrik a látogatók száma is. (Kiderült, hogy érdemes gyakrabban feltenni az új gyarapodást, mint ritkábban egy-egy nagyobb mennyiséget.)
A projekt sokat végzett az első tizennyolc hónap alatt, és amellett, hogy az egyetemen a legtöbbet nézett digitális gyűjtemény lett, felkeltette az oktatók és magánkutatók érdeklődését is. (Hozzáférés és használat a digitális korban. Esettanulmány egy digitális képeslapgyűjteményről; ref.: Murányi L.)

Hogy a menekült gyerekek az iskolaszünet idején ne feledjék a nyelvet, hat menekültcsalád gyerekeinek beszédfejlesztését végezték a hollandiai Hengelo közkönyvtárában. A heti kétszeri alkalommal online logopédiai segítséget kaptak, nyelvi játékokat játszottak, és általános képzést kaptak, a környezet jobb megismerése és kommunikációs fejlődésük érdekében. Peter Bonekamp könyvtári oktatási szakember szerint a gyerekek kimondottan jól haladtak, és szemmel léthatóan jól érzik magukat. Ugyanakkor jó lenne, ha hasonló nyelvi fejlesztést ne csak a menekült gyerekek kapjanak. A könyvtár a projektben a TinyEYE Online Logopédiai szolgáltatást veszi igénybe és egy helyi iskolával működik együtt a projektben. (ref: MG)

Bár a mai diákok minden eddiginél technicizáltabb környezetben nőnek fel, mégsem tekinthetjük őket született IT-szakembereknek - hívja fel a figyelmet cikkében Joanna M. Burkhardt. Bár a Google-t is gyakorlottan használják, ez sem jelenti azt, hogy ugyanezzel a rutinnal tudják kiszűrni a számukra hasznos és releváns információkat a keresés során születő találathalmazból. Bár digitális bennszülöttek, az információs írástudás nem velük született tulajdonság - és itt jönnek képbe a könyvtárosok...
A Felsőoktatási és Kutatóintézeti Könyvtárak Szövetsége (Association of College and Research Libraries) alkotta The Framework for Information Literacy for Higher Education keretrendszer célja a hallhatók gondolkodásába integrálni az információs műveltség készségeit. Hat tippjük:
1. Az ismerőstől haladjunk a kevésbé ismerős információk felé. - Mindenki használja a Google-t, de kevesen ismerik a speciális keresés lehetőségeit. Konkrét, szemléletes példákkal mutassuk be, hogy lehet egy ennek segítségével végzett keresés a lehető leghatékonyabb és célirányosabb.
2. Provokáljunk! - Kérdezzük meg őket, számukra mitől válik egy információ hitelessé, megbízhatóvá. Azután mutassunk olyan információforrásokat, amik nem felelnek meg az általuk megfogalmazott szempontoknak.
3. Alapvető az információ kiválasztása és alkalmazása. - Helyezzük az információkeresést a "való élet" keretei közé: a diákok legyenek kutatók, akiknek információt kell szolgáltatniuk pl. egy óra alatt egy nagy cég vezérigazgatójának, aki a kapott információkra alapozza majd a cég működésével kapcsolatos döntéseit. Ezek a döntések nemcsak a vállalat gazdasági helyzetére lesznek hatással, de a "kutatók" állására is. (folyt. köv.) (ref: Kámán Veronika, Könyvtárostanárok Egyesülete)

Amellett, hogy nagyon fontos a rugalmas munkaidő, a beosztás és a lehetőség a releváns munkahelyi gyakorlat megszerzésére, a következő hat módszer segíti elő a diákok motiválását és az intézményben való megtartásukat. A tanulók motivációja és megtartása évről-évre sikeresnek bizonyult; az éves megtartási arány közel 90% volt.
1. Az önállóság ösztönzése, miszerint engedni kell a dolgozóknak saját módszereik kifejlesztését és használatát feladataik megoldásához. Ennek azonban alapfeltétele a megfelelő képzés és a könyvtári irányelvek magas szintű ismerete.
2. Versenyek szervezése; a dolgozóknak szánt versenyek motiválóan hatnak, egészséges versenyszituációk alakulhatnak ki, és a könyvtár javára fordíthatók. (A hiányzó dokumentumok megtalálásáért folyó verseny nagyban segíti a könyvtári gyűjteményfejlesztést: pótlás helyett az eredeti dokumentumot lehet visszaállítani. A vizsgált könyvtárban 8 hét alatt 387 tétel került elő, amellyel több mint 20 ezer dollárt spóroltak meg az intézménynek. A győztesnek egyszerű ajándékokat adnak (pl. ajándékkártyát a helyi kávézóba vagy az egyetemi könyvesboltba).
3. A diák munkavállalók étellel való ellátása. Leárazásokon vett cukrokból érdemes egy tál édességet központi helyre kitenni, a diákok értékelni fogják. A pizza parti is jó ötlet lehet, amelyre egy nagyobb állomány áthelyezésének vagy leltározásnak a befejezése ad okot.
4. Javaslatokra való nyitottság. Sok esetben a vezetők nem tudnak mindig jelen lenni, amikor a diákok dolgoznak, de nagyon fontos a szervezeten belüli kommunikáció biztosítása. Ezt segíti a javaslatokat összegyűjtő doboz; a javaslatok elősegíthetik a könyvtár fejlődését, pl. a különgyűjtemények átszervezését, a könyvtári bútorok mozgatását az olvasói igények szerint, valamint a könyvek, a bútorok, az épület javítását. A dolgozók erősségeinek figyelembevétele és kihasználása az ötödik módszer; a vezetők könnyen megismerhetik egy rövid kérdőív kitöltésével az új dolgozók erősségeit. Számos könyvtári feladatra nehéz motiválni a diákokat, de ha megtaláljuk azokat, aki szívesen elvégzik, sokkal jobb eredményeket érhetünk el. Az erősségek ismerete segítheti új projektek tervezését is.
6. Időszakos és egyetem-specifikus események szervezése (pl. ünnepi dekorációk készítése a könyvtárban, ami közösségépítő is). Jó példa a születésnapok közös megünneplése vagy a munkát megköszönő e-mailek küldése a hallgatóknak. (A diák munkavállalók megtartásának és motiválásának hat rendkívül hatékony módja; ref.: Bognár N. E.)

Könyvekkel szerelnék fel az aradi villamosokat, majd az autóbuszokat, így szeretné a város vezetősége serkenteni a közművelődést, ébren tartani az aradiak kultúra iránti érdeklődését. Az ötletről Claudia Boghicevici, az Arad Megyei Tanács alelnöke számolt be a sajtónak, előbb azonban találkozóra hívta a témában illetékes intézményvezetőket, pontosabban a buszokat üzemeltető közszállítási vállalat, az aradi A. D. Xenopol Könyvtár és az Arad Megyei Kulturális Központ igazgatóit. Az utóbbi két intézmény fogja ugyanis az utasok rendelkezésére bocsátani a szépirodalmat, történelmet és helytörténeti adatokat tartalmazó köteteket. Boghicevici elmondta, a megyei önkormányzat szeretne szerepet vállalni a projekt lebonyolításában, reményei szerint az ország más nagyvárosaihoz hasonlóan (ahol a kezdeményezés nem új keletű) Aradon is nagy érdeklődés övezi majd ezt.
A projektbe az elképzelések szerint ifjúsági szervezetek, egyesületek is bekapcsolódnak könyvadományokkal.
A "próbautazás" már meg is történt 2016. augusztus 23-án, amikor az alelnök, illetve a másik két társintézmény vezetőjének részvételével elhelyezték az első könyves kosarat egy villamosban. A projekt koordinálói elmondták, tisztában vannak azzal, hogy lesznek, akik hazaviszik a könyveket, ezeket az utasokat arra kérik, hogy amint kiolvasták, vigyék is vissza a kötetet eredeti helyére. Florin Didilescu könyvtárigazgató szerint a projekt célja a kultúra népszerűsítése. A könyvtárnak már van egy hasonló kezdeményezése, amely "A könyvek hazatérnek" címmel vált ismertté a könyvtár törzsvendégeinek körében. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Tizenhatezer felé közeledik a Magyar Elektronikus Könyvtárban közzétett dokumentumok száma. A győri börtön rabjai is ezen dolgoznak. (Korábbi hírünk a témában: Együttműködés: fogva tartottak is digitalizálnak Győrben link )
A Karinthy Frigyes titkáraként dolgozó, de saját jogán is elismert író, Grätzer József munkája, a Fejtorna című könyv lett a 15 ezredik cím az Országos Széchényi Könyvtár alatt működő Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) gyűjteményében.
Az ország legrégebbi digitális könyvtárának állománya havonta 150-170 tétellel gyarapodik, de sajnos ma is mindössze hat ember jut a feldolgozó munkára. A kultúrafinanszírozás jelen kondí­ciói között ezzel kell beérni.

Jack Welch rájött, hogy mit kell tenni a General Electricnél, amikor átvette a vezérigazgatói posztot. Nem az általa elindított kívánt külföldi terjeszkedésre volt szükség: meg kellett szabadulni a GE olyan üzletágaitól, amelyek - mindegy, hogy menyire nyereségesek - nem lennének képesek ágazatukban első vagy második helyre kerülni. ... minden ötödik évben feltette magának a kérdést: Most mit kell tenni? És minden alkalommal más és más prioritást talált.

Emlékeim szerint nem vagy ritkán kerül szemlézésre szépirodalmi mű a KIT hírlevélben, azért mégis felhívom figyelmét egy versre.
Reiner Kunze: Könyvesbolt a megametropoliszban. Nagyvilág 2015/12. p.1364-1365. link (a 28. pdf-oldalon)
- írta ajánlását egy olvasónk a KIT számára. - Köszönjük! :-)

Korábban már mutattuk, de most sok szép fotó is van hozzá...
Képekben elevenedik meg Argentína (vagy talán a világ) legszebb könyvesboltja, mely hajdanán színházként funkcionált.
Érdemes végignézni a képeket, egyből utazni akar majd a szemlélődő olvasó:) (ref.: NM)

Az amerikai Magazin Kiadók Szövetségének (Association of Magazine Media) The Magazine Media 360 - Brand Audience Report 2016-os első félévi adatai szerint az előző évhez képest 6,2 százalékkal nőtt a magazinok olvasottsága - áll a Magyar Lapkiadók Egyesületének közleményében.
Legyen szó az internetet egyáltalán nem használó idősebb generációról, vagy a fiatalabbakról, a magazinolvasás nem megy ki a divatból: a Magazine Media 360 szerint a magazinok iránti elköteleződés és kereslet az évek során egyértelműen növekedést mutat.
A GfK MRI és a Nielsen kutatásai is bizonyítják, hogy a legnépszerűbb magazinok kétszer akkora tömeget érnek el és mozgatnak meg, mint a legnépszerűbb TV-műsorok, illetve más médiumokkal szemben a fogyasztóik sokkal elkötelezettebbek és aktívabbak az illető magazinok social media csatornáin is.

Múlt heti lapszámunkban közölt hírünkben nem a legfrissebb adatokat közöltük, melyre Dér Ádám hívta fel figyelmünket. Köszönjük, és közöljük a friss adatokra mutató linket: link
- Egyben ismét megragadjuk az alkalmat, hogy biztassuk olvasóinkat: bátran kommentálják a KIT-ben megjelent anyagokat (cím pl.: kit@gmconsulting.hu), szívesen közöljük a kritikákat, kiegészítéseket, észrevételeket. - Mikulás Gábor

Hiánypótló és egyedi online folklórdokumentációs adatbázist készített Sepsiszentgyörgyön a Romániai Magyar Néptánc Egyesület (RMNE). A Mozdulatokba vésett gyökerek című projekt keretében az elmúlt másfél évben mintegy 800 órányi zenei és táncanyagot dolgoztak fel, ebből 200 órát digitalizáltak és tettek közzé magyar, román és angol nyelven a link honlapon, számolt be 2016. augusztus 31-i sajtótájékoztatóján Deák Gyula RMNE-elnök, aki elmondta: a projekt célja az volt, hogy használható folklóranyaggal szolgáljanak azon táncosok, együttesvezetők, koreográfusok, pedagógusok vagy érdeklődők számára, akiknek másképp nincs hozzáférésük néptánc-gyűjtésekhez, de szeretnének első kézből tanulni és fejlődni.
Az eredeti elképzelés az volt, hogy összegyűjtik és digitalizálják a magánkézben levő, mindeddig feldolgozatlan folklórgyűjtéseket, mutatott rá Deák Gyula, aki keserűen állapította meg, hogy kevés magángyűjtőtől kaptak anyagokat, sokan visszautasították, hogy átadják a birtokukban lévő VHS felvételeket, elzárkóztak attól, hogy közkincsé tegyék gyűjtéseiket. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Flickr link , Fortepan link , Pexels link , Pixabay link , Unsplash link ...
Mi sem könnyebb, mint egy interneten látott képre az egér jobb gombjával rákattintani és lementeni a mi gépünkre. Mivel nem kértek a megtekintéséért pénzt, és különösebb macera nélkül le is lehetett tölteni, nyilván ingyen a miénk lehet - és máris mehet fel a saját blogunkra, írói honlapunkra? Ez bizony nagy tévedés! Ha így "gyűjtünk" képeket, ne csodálkozzunk, hogy előbb vagy utóbb egy nagy képügynökség vagy egy fotós benyújtja a borsos számlát a jogtalanul felhasznált tulajdona miatt.
A szerzői jogok ugyanis ez esetben is megilletik a képek készítőit, akárhol és akárhogyan is találtuk a fotókat. Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az összes, a világhálón talált képért fizetni kell. Rengeteg szabadon letölthető és - különféle célokra - felhasználható fotó található a neten, csak tudni kell, hol és hogyan találunk rájuk. Könyv Guru most összeszedett néhány hasznos helyet, ahonnan ingyen tölthetünk le képeket, és azt is megmondjuk, hogyan kell eljárnunk, hogy tényleg ne legyünk támadhatók.