A cikk kiemeli a felsőoktatási könyvtárban dolgozók azon félelmeit, hogy a gyűjteményközpontúság megkérdőjeleződése egyben azt is jelenti, hogy egyre több olyan használó áramlik a szakkönyvtárakba és felsőoktatási könyvtárakba, akik nem alkotják azoknak a természetes célközönségét, s teret veszítenek azon kutatók és hallgatók, akiknek a leginkább szükségük lenne a könyvtári szolgáltatásokra. De vajon jogosak-e ezek a félelmek? A szerzők a Nebraska-Lincoln Egyetem könyvtárában link 2016-ban átadott tanulótér, a közel 2800 négyzetméteres Adele Coryell Hall Learning Commons példáján vizsgálták meg a használati adatokat. Az eredmények azt mutatják, hogy a könyvtári terek tanulási térré való átalakulásával mintegy 80%-kal nőtt a használók száma. A beáramló új tömeg kapcsán a kölcsönzés havi forgalma azonban nemhogy növekedett volna, de még csökkent is. Ezeket a használókat tehát nem a gyűjtemény hagyományos használata vonzotta elsődlegesen az intézménybe. Annak dacára, hogy a tanulási terek megnöveléséhez több tízezernyi, magas kölcsönzési arányszámmal bíró dokumentumot kellett külső raktárakba szállítani, a dokumentumforgalmazás nagyságrendje nem változott látványosan, az esetleg leselejtezett munkák könyvtárközi kölcsönzésben való elérésére sem mutatkozott igazán igény, itt kifejezetten csökkent a forgalom. Ami még meglepőbbnek bizonyult, az az, hogy a könyvtári adatbázisok használatának aránya is csökkent a campuson belül, a távoli hozzáférés pedig stagnált.
A kutatók végeredményben megállapítják, hogy a dokumentumhasználatban leginkább stagnálás figyelhető meg, nem hozott látványos csökkenést a gyűjteményalapú szolgáltatások tekintetében a nagyarányú selejtezés, illetve átrendezés. Kijelenthető, hogy jelentős új használói tömegeket sikerült vonzani a könyvtárba, de ennek a hagyományos könyvtári tevékenységekre gyakorolt hatása elhanyagolható. A tanulási terek kiterjesztése nem hozott érzékelhető változást a korábbi gyűjteményhasználatban. A szerzők szerint illúzió egyelőre a csoportos tanulás arányainak növekedésével számolni. A könyvtári gyűjtemény használói elsődlegesen továbbra is az oktatók, tudományos kutatók maradtak, változatlan preferenciákkal. További vizsgálatok szükségesek annak előrejelzésére, hogy szélesebb intézményi mintán, illetve hosszabb távon milyen tendenciák érvényesülnek majd. (A felsőoktatási könyvtár mint tér és mint gyűjtemény: egy tanulótér megnyitásának hatása a gyűjteményre, a kapcsolódó forrásokra és a szolgáltatásokra; Németh M.)

Nem lehet általánosítani, a gyerekek hogyan élik meg a járvány alatti időszakot. Vannak, akik nagyon jól érzik maguk, mások stresszesek vagy épp betegek. A tanárok talán azt hiszik, nem tudnak mit tenni a helyzetben. Pedig most is számos lehetőségük van. Fenn kell tartaniuk a kapcsolatot. Azt kommunikálni a gyerekek felé, hogy jó lenne, ha együtt lennének. A fizikai távolságtartás pedig csak egy szükséges egészségügyi óvintézkedés.
Optimistának, egyúttal reálisnak kell lenniük. A gyerekek megérzik a ferdítést. Így a tanárok nem mondhatják hitelesen például, hogy "minden rendben lesz" vagy "biztosan jobban lesznek". Hitelüket vesztik, ha olyat mondanak, amiben nem biztosak. Azonban mondhatják, hogy "biztos vagyok benne, hogy az orvosok mindent megtesznek a vírus megismerése érdekében".
- A lényeg, hogy a tanárok törődése hiteles legyen. Egyik eszköz például a hangos felolvasás. A könyvtárosok meséket vesznek videóra, és továbbítják a szülőkön keresztül a gyerekeknek. Így a gyerekek ismerőstől hallgathatnak könyvet, mindig várják a következőt.
- Halálesetek kezelése: Nehezebb helyzetben vannak azok az iskolák, ahol haláleset is történt. Amerikában vesztettek el például igazgatót, tanárt, edzőt, iskolai buszvezetőt. Az ismerős elvesztése és a gyász kezelése sokkal nehezebb a távolból. Ha az iskolák újranyitnak, akkor megemlékezésekre is szükség lesz.
- Információkezelés: Az információt viszont nem szabad visszatartani. Őszintén közölni kell a kollégákkal és a diákokkal a híreket. Ennek ellentéte, a túl sok információ közlése is probléma lehet, mert nem feltétlen szeretne mindenki beszélni a saját érzéseiről.
- Traumakezelés: A gyerekeknek időre van szüksége a trauma kezeléséhez, míg beszélni tudnak a történtekről. Nem lehet kényszeríteni őket, hogy beszéljenek az érzéseikről. Viszont mindig teret kell hagyni, hogy beszélni tudjanak róla, ha szeretnének. Ez a társadalmi-érzelmi készségfejlesztés terepe is, ami minden iskolában másképp történik meg. Például a reggeli közös Zoom bejelentkezéseken a tanár megkérdezheti, kikre gondoltak az iskolából a gyerekek előző nap vagy aznap. Milyen érzések merültek fel bennük, mikor a személyre gondoltak.
- Tanárok saját krízise: Eközben a tanárok is küzdenek a helyzettel. A diákoknak is segíteni kell, de otthon is változatos elfoglaltságok lehetnek. Nem szabad magukról sem elfeledkezni, hiszen ők a modellek a gyerekek szemében. Észre kell venniük, ha segítséget kell kérni valaki mástól, akár kollégától, iskolai támogatótól.
- Visszatérés: Gondolni kell a visszatérésre is. Minden más lesz, mint előtte. Akkor is, ha nem voltak veszteségek. Továbbra is kell tartani a távolságot, s betartani az óvintézkedéseket. Emlékezéseket kell tartani, és beszélgetni róla, hogy kik segítettek sokat a járványügyi helyzetben. Például megismerni az orvosok, gyógyszerészek, ételszállítók, újságírók munkáját. Segíthet megérteni a gyerekeknek az ellátási láncot, és hogy mennyire függhet a saját életük mások munkájától. (ref.: Habók Lilla)

A KIT közelmúltban közölt diagramokat az friss ODR-támogatásokkal kapcsolatban: link és link . Az adatokkal kapcsolatban megkérdeztük az illetékes főosztályvezetőt, Szóllás Pétert. Kérdéseinkre adott válaszait az alábbiakban közöljük:

"1. A minisztérium által döntéshozatalra használt ODR-adatok hogyan érhetők nyilvánosan el? (a diagramok forrásaként az ODR-portál adatait használta)
- Az ODR szolgáltató könyvtárai által küldött adatlapok alapján áll össze az az adatsor, amely alapján minden évben az ODR Kuratórium javaslatot tesz a kultúráért felelős államtitkár részére a keretösszeg felosztásáról. Tekintettel arra, hogy az adatbázis munkaanyagként hasznosult, nyilvánosságra hozatalának kérdése nem került elő, ugyanakkor a könyvtáros szakmán belüli párbeszéd, illetve a támogatások átláthatósága, a transzparencia érdekében az adatok nyilvánosságra hozhatók, adatvédelmi szabályokba nem ütközik. Az adatok nyilvános kezelése érdekében az EMMI a jövőben az adott évi, kizárólag országosan bonyolított ODR-szolgáltatási számok adatbázisát az OSZK Könyvtári Intézete honlapján nyilvánosságra hozza a tárgyévi adatszolgáltatások lezárulását követően.

2. Hogyan magyarázhatók a 2020. és a 2019. éves támogatások jelentős eltérései, különös tekintettel a Katona József Megyei Könyvtárra?
- Az ODR-szolgáltató könyvtáraknak nyújtott támogatások összegei a Korm. rendelet, az 1997. évi kulturális törvény, és a jogalkotói szándék figyelembevételével kizárólag az ODR rendszerén keresztül országosan bonyolított dokumentumszolgáltatásra szolgálnak. A kistelepülési ellátás során a dokumentumcserét az ellátó megyei hatókörű városi könyvtár állománya és az általa ellátott szolgáltató hely között a megyei hatókörű városi könyvtárak a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszeren (KSZR) keresztül bonyolítják, amelyre a mindenkori költségvetési törvény biztosít célhoz kötötten forrást a költségvetés önkormányzati fejezetében. A megyei hatókörű városi könyvtárak kistelepülési könyvtári célú kiegészítő támogatása 2020. évben mindösszesen 2 094,2 millió forint. Az ellátó megyei hatókörű városi könyvtár állománya és az általa ellátott szolgáltató hely közötti dokumentumcsere központi költségvetési törvény szerinti, valamint az országos dokumentumellátás minisztériumi támogatása révén mind a megyén belüli kistelepülési, mind az országos dokumentumszolgáltatás megvalósul, és elkerülhető a kettős finanszírozás.
A korábbi évek alkalmával a kuratóriumok az összes könyvtárközi kölcsönzés adatait javasolták figyelembe venni, amely azonban tartalmazott olyan szolgáltatásokat is, amelyek az állami költségvetésből már finanszírozásra kerültek. Az idei évi ODR-kuratórium az adatok pontosítását kérte a megyei hatókörű városi könyvtárak és a felsőoktatási könyvtárak esetében, hogy a kettős finanszírozás elkerülhető legyen, és kizárólag az országos szolgáltatások alapján kerüljenek támogatásra a könyvtárak. Alapelvként határozták meg, hogy csak az ODR-rendszeren keresztül bonyolított országos szolgáltatások darabszámát veszik figyelembe, illetve a sokat szolgáltató könyvtárak magasabb összegben kerüljenek támogatásra, az alacsony összegből gyarapító könyvtárak több támogatásban részesüljenek, így lehetővé váljon szolgáltatásaik fejlesztése. Nem számít ODR-teljesítésnek a megyei hatókörű városi könyvtárak KSZR-en belül nyújtott szolgáltatásait, hiszen azok nem országos szolgáltatások, finanszírozásukra pedig a KSZR évenkénti, központi költségvetésből történő támogatása szolgál. Ugyancsak nem számít a felsőoktatási könyvtárak esetében a felsőoktatási intézmény más szervezeti egysége számára teljesített dokumentumszolgáltatás, mivel ezek sem tekinthetők országos szolgáltatásnak. Emellett az elektronikus dokumentumküldés is szempont volt, hiszen a 21. századi szolgáltatásokat lehetőség szerint a digitális társadalom elvárásainak megfelelően kell biztosítani.
A keretösszeg diszkrimináció nélkül, igazságosan és egyenlően, a valódi teljesítményt figyelembe véve került szétosztásra a könyvtárak között, ezáltal biztosítva a magyar állampolgárok művelődéshez való alapvető jogát.

3. Mennyiben indokolt az akár több 100 e Ft-os egy dokumentumra jutó kölcsönzési / dokumentumszolgáltatási díj fenntartása?
- Az ODR valódi rendszer, amelynek számos összetevője van. A meghatározott összegek így nem csupán a dokumentumszolgáltatás díját tartalmazzák, hanem az ODR Kuratórium javaslatára más szempontok is súlyozásra kerültek, így az elektronikus szolgáltatások száma, illetve az állománygyarapításra fordított összeg. A jóváhagyott összegek révén a kisebb állományú, kevesebbet szolgáltató könyvtáraknak is lehetősége nyílik gyűjteményük fejlesztésére. A könyvtárak közötti összegfelosztás a tényleges teljesítések számának figyelembevételével arányosan finanszírozza az országos szolgáltatást végző könyvtárakat, a 21. századi elvárásokkal összhangban ösztönzi a digitális ellátást, és lehetővé teszi a kisebb keretösszegből gyarapító könyvtárak fejlődését.

4. Négy könyvtár akad, mely 2020-ban kapott ODR-támogatást, noha nem küldött dokumentumokat 2019-ben. Mennyiben indokolt e könyvárak támogatása?
- Az előző válasszal összefüggésben szintén a rendszerszerű működésre hívnám fel a figyelmet. A minisztérium számára leadott pályázati adatlapok szerint három könyvtár nem küldött dokumentumot a tavalyi évben. A szolgáltató könyvtárakat, amelyek nem küldtek dokumentumokat 2019-ben, a minimum összeg, adott esetben elvszerűen az ezen felüli támogatását az indokolja, hogy az EMMI ösztönözni szeretné az ODR-rendelet szerinti feladatok ellátását, a szolgáltatandó dokumentumok számának növelését, illetve a rendszer fenntartását és fejlesztését." - Szóllás Péter
főosztályvezető, EMMI, Könyvtári és Levéltári Főosztály

1. Az emberek időnként különböző testi-lelki nyavalyákkal küzdenek.
2. Számos kutatás szerint a megküzdést kimutathatóan segíti, ha az illető szavakba tudja önteni panaszait.
3. Aki tehát beszélni tud erről, bizonyítottan hamarabb kilábal bajaiból.
4. Aki tehát lehetőséget kínál ilyen embereknek - akikről gyakran nem azonnal látszik a traumatizáltság - az életet hosszabbíthat és életet menthet.
Kérdés tehát: felvállal-e a könyvtár ilyen életmentő, életet hosszabbító szerepet? Egyúttal vigyázva arra, hogy a beszélgetés ne fajuljon barátnői pletykálkodásba, és e kísértést hárítva ne csak rá nem szoruló kiválasztott kedves embereken segítsen.
Érdemes eltűnődni azon, hogy a koronavírus hatásával kapcsolatos diskurzusoknak egyelőre nem témái a szegények link , illetve a más szempontból hátrányosabb helyzetű emberek szempontjainak megismerése és az ezekre való szolgáltatások kidolgozása. Reméljük, csak egyelőre. (MG)

A gyermekkönyvtárosok régóta felismerték a könyvtárak értékes szerepét a gyermekek és kamaszok fejlődésében, és megfelelő támogatásért küzdenek a gyermekeknek, fiataloknak és a családoknak szóló programok és szolgáltatások megvalósításához. Az amerikai Múzeumi és Könyvtári Intézet (Institute of Museum and Library Services) országos közkönyvtári felmérésének adatait felhasználva ez a tanulmány a közkönyvtárak kiadásai és forrásai, valamint a gyermekek és fiatalok könyvtárhasználata közötti összefüggéseket vizsgálja. Az adategyüttesből a változók három csoportját választották ki, hogy reprezentálják a kiadásokat, a forrásokat, valamint a gyermekek és fiatalok könyvtárhasználatát. A korreláció-elemzés eredményei azt tárták fel, hogy
- a kiadásokkal és forrásokkal kapcsolatos változók többsége jelentős összefüggésben állt a gyermekek és fiatalok könyvtárhasználatával bármilyen nagyságú könyvtár esetében
- a gyermekirodalom kölcsönzése a teljes könyvtári kölcsönzés több mint egyharmadát teszi ki, és
- a közkönyvtári programok látogatóinak 70%-a gyermekeknek rendezett programokon vesz részt.
A tanulmány eredményei empirikus bizonyítékul szolgálnak a gyermekeknek és fiataloknak szánt könyvtári forrásokba és szolgáltatásokba történő beruházás támogatására, s a szerzők mindezt a könyvtári szolgáltatásoknak és programoknak az informális tanulásra összpontosító kibővítésével kapcsolatban tárgyalják. (Összefüggések a közkönyvtárak kiadásai és forrásai, valamint a gyermek- és ifjúsági olvasók könyvtárhasználata között: az amerikai Múzeumi és Könyvtári Intézet közkönyvtárakra vonatkozó statisztikai adatainak feltáró vizsgálata; sajnos csak autoref.)

10 - Újragondolhatjuk szakmánkat, hivatásunkat
8 - Újra ránktelepszenek a felettes szervek
12 - Tanulhatunk a szükséghelyzetből
13 - Visszatérünk a régi kerékvágásba
0 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
Egy szöveges válasz: A megírt válasz: Mindegyik választ meg kell nézni, elemezni, mert mindegyik irányból maradhatnak elemek, de biztos,hogy változásokra is szükség lesz... A felettes szervek rátelepedése valós veszély Magyarországon - ezért is kell elemezni az újrainduláskor a könyvtár helyzetét - lásd még KJT elvesztése... A lényeg: leülni, felmérni, elemezni, megvitatni és dönteni a továbbiakról. (Szakmári Klára)
A kapott tájékoztató jellegű adatok szerint (a diagramot ld. link ) az előre tekintő és az elfásult válaszadók kb. fele-fele arányban vannak. (MG)

Az én faházam (My Tree House) - A világ első zöld könyvtára gyerekeknek - hirdeti a gyerekkönyvtári részleg a Szingapúri Nemzeti Könyvtár földszintjén. A 2013-ban átadott könyvtár a Központi Közkönyvtár link fiókkönyvtára, mely a tudás fája köré települ (melynek koronáját újrahasznosított műanyagpalackok alkotják), s melyben a Dél-Kelet-Ázsiában kultivált árnyjátékok segítik a környezettudatos gondolkodás fejlesztését. Az itt található 45,000 kötet a 4-12 éveseket célozza. Ezek 30%-a a zöld témát járja körül valamilyen szempontból. Kínálata ezen felül: interaktív e-olvasó kioszk, olvasósarok, mesegyűjtemény, játszótér, meseolvasás (szombaton és vasárnap).
A link oldalon most megjelenő fotók forrása:
link ,
link ,
link , link
- Kapcsolódó: Sassy mama útikalauza a legjobb szingapúri gyerekkönyvtárakba (fotókkal) link

A Zsolnai Egyetem Könyvtára link öt évvel ezelőtt kezdett újfajta, nyitott kommunikációt a használóival: kidolgozták az UNIZA-t, egy saját víziót, amely meghatározza a könyvtári marketing fejlődésének útját. A szembenézés a közismert SWOT-analízissel kezdődött, melybe bekapcsolták a munkatársakat, doktoranduszokat, hallgatókat, oktatókat és tudományos munkatársakat is. A könyvtárban elemezték a folyamatokat: a munkatársak be- és kilépéseit, a partnereket, a hálózatokat, az információs forrásokat és tárhelyeket. Lassan összeálltak a dolgok, mint egy puzzle, és az eredmény az UNIZA (marketing-útmutató) lett, amelyet 2015-ben fogadtak el.
A kiinduló szándék az volt, hogy a könyvtárat a tervekkel összhangban, innovatív módon mutassák be, a szolgáltatásokat pedig az egyes célcsoportok igényeihez igazítsák. Másra van szüksége egy elsőéves hallgatónak, egy fiatal oktatónak a habilitációs eljárás előtt, és megint másra egy karrierje csúcsán járó professzornak. A személyre szabott szolgáltatásokhoz megfelelő eszközöket kerestek. Először aktualizálták az információs csatornákat, egyszerűsítették grafikus megjelenésüket, átalakították a weboldalakat. Tiszta, jól átlátható grafikus dizájnra törekedtek. Lehetővé tették az olvasók számára a kommunikációt, a tevékenységekhez blogot és képgalériát rendeltek.
Az eredmény hamarosan érezhető volt, az új weboldalt rövid idő alatt több mint százezren keresték fel, pedig ekkor, 2015-ben még nem volt Instagram, és a Facebook is gyerekcipőben járt. 2018-ban már több mint ötvenezren látogatták rendszeresen a weboldalt, a Facebookon pedig 131 eseményt publikáltak, eközben a használók száma is folyamatosan nőtt. Tavaly egy könyvtári játék során 2003 személyt szólítottak meg; a Föld napján pedig több mint 3000 ember csatlakozott az egyetem által szervezett hulladékgyűjtő akcióhoz. A könyvtári Instagramot 2018-ban indították el, a legaktuálisabb híreket események formájában tálalva; tavaly 127 követő csatlakozott. A Google Analitics segítségével elemzik az adatokat, ami fontos információforrást jelent a könyvtárnak, mert jelzi az olvasói szükségleteket. A közösségi médiának köszönhetően a könyvtár imázsa egyre pozitívabbá vált. (A Zsolnai Egyetemi Könyvtár marketingje a gyakorlatban; ref.: Prókai M.)

Szeretetmárka közös építésére jó lehetőség a klubok létrehozása például az egyes generációknak (Gödöllőn 19 klub működik). Fontos, hogy az olvasó hűségét a könyvtár is értékelje: pl. tiszteletjeggyel, kulisszatitkok megosztásával. Az olvasók aktivitása gyakran nyilvánul meg a közösségi oldalakon like-ok, kommentek formájában. Általános tapasztalat, hogy a posztokhoz, az elért közönség 0-1%-a szól hozzá. Az olvasók aktiválásának növelése ezen a téren elérhető például olyan bejegyzéssel, amelyben olyan kérdést teszünk fel, amelyet ő is el akar mondani (pl. Melyik a kedvenc könyved?).
Az olvasók bevonására további példa a 2010-es plakátsorozat, amelyekre olvasókat kértek föl plakátarcoknak, amelyek így célcsoportokra is szabhatók (pl. kisgyerekes családok). Érdemes neves személyiségeket is felkérni, továbbá a fenntartót (pl. polgármestert) is bevonni a könyvtár tevékenységeibe (közös szavalás). Így azt is elérjük, hogy a fenntartó jobban megismeri és megbecsüli a könyvtár munkáját.
A jelenlegi vírushelyzet is jó lehetőséget nyújt a szeretetmárka építésére: pl. kamaszrovat a helyi újságban, karanténnapló, könyvet házhoz szolgáltatás, olvasók fája, videók, online klubfoglalkozások.
Fontos, hogy el tudjuk adni a szolgáltatásunkat. Érdemes szakítani a hagyományos könyvtárképpel. Üzeneteink eljuttatására mindig a célcsoport által használt platformot használjuk, és azokat "olvasói nyelven" fogalmazzuk meg. Ehhez gondolkozzunk "olvasói fejjel": megengedett a tegeződés vagy a szleng használata is, nem csak plakátokon, de akár elégedettségmérő kérdőívekben is. Ha szeretetmárkát építünk, akkor az olvasóink viszik a könyvtár jó hírnevét. - Hangzott el Istók Anna (Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ) a Szólj Hozzá! Hozzá szólj! Marketingtrükkök a célcsoportok megszólításához, K2 továbbképzési sorozat rendezvényén.

November 1-től megszűnik a kulturális szférában dolgozók közalkalmazotti státusza. Ez a minisztérium szerint előnyös a munkavállalókra nézve, a szakszervezetek szerint azonban nem.
Az Országgyűlés kedden huszonegy előterjesztésről szavaz, amelyek közül az egyik legnagyobb vitát kiváltó a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosítása, amivel a kormány elvette a közalkalmazotti státuszt a kulturális szféra dolgozóitól.
A módosítási javaslatot 133 igen, 62 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett fogadták el.
A törvénymódosítási javaslatot még április közepén töltötték fel a parlament honlapjára, benyújtója Semjén Zsolt, előadója pedig Kásler Miklós. Bevezetőjében az olvasható, hogy az Országgyűlés az állami és az önkormányzati közszolgáltatások hatékonyabb ellátása, a közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak jogviszonyainak a közszolgáltatás jellegéhez és tartalmához igazodó differenciálása, továbbá munkájának anyagi elismerése elősegítése, illetőleg a kulturális közszolgáltatások kiszélesítése és azoknak a XXI. századi követelményeknek való megfelelése érdekében alkotja ezt a jogszabályt, de ezzel valójában november 1-től megszűnik a kulturális szférában dolgozók közalkalmazotti státusza.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete április 9-én kapott levelet az Emberi Erőforrások Minisztériumától, amelyben azt kérték tőlük, hogy április 14-éig küldjék el az észrevételeiket, vagyis gyakorlatilag a húsvéti hosszú hétvége állt előttük a véleményalkotásra. A most elfogadott jogszabály kiterjed a levéltárakra, nyilvános könyvtárakra, muzeális intézményekre és előadó-művészeti szervezetekre.

Kapcsolódó: Megszavazta a Fidesz, hogy elveszik a kulturális dolgozók közalkalmazotti státuszát link

Magyarország kormánya a szakmai szervezetek és a szakszervezetek tiltakozása ellenére sem vonta vissza a kulturális és közgyűjteményi területen dolgozókat a kiszolgáltatottabb helyzetbe kényszerítő és szégyenteljes jövedelmi helyzetüket tartósító törvénymódosítását. Május 19.-én a parlament dönteni fog "a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról" című javaslatról.
Dacára ígéretének, semmiféle egyeztetést nem folytatott a legnagyobb számban érintett dolgozókat képviselő szakmai szakszervezettel, a KKDSZ-el!
Emlékeztetőül: A törvénymódosítás következtében a közművelődési és közgyűjteményi dolgozók kikerülnek a közalkalmazotti törvény hatálya alól. Elveszítik, a szakmai munkájukat értékelni hivatott szerény pótlékkal járó szakmai címeiket, jogosultságukat a több évtizedes szolgálatukért eddig járó csekély jubileumi jutalomra, az évi 12 alkalomra szóló utazási kedvezményt, a felmondás és végkielégítés terén élvezett előnyeiket. Elveszítik a biztos egzisztencia és előmenetel lehetőségét ígérő bértáblát is. Azt a bértáblát melynek kategóriái már régóta, nem kis mértékben a kormány bérpolitikája következtében, nem biztosítottak fizetésemelést. Az ágazatban dolgozók döntő része függetlenül végzettségétől, beosztásától, munkájától minimálbért kapott csak. Béreink nem érik el a nemzetgazdasági átlagbér kétharmadát. A kormány illetékesei is tudnak erről, hiszen álságos érvelésük szerint éppen hogy a bértábla megszüntetése nyitja meg a lehetőséget munkánk méltó díjazása előtt.

Melvil Dewey-ban (1851-1931) tisztelhetjük a könyvtárosság alapítóját - a mai fogalmaink szerint. 21 évesen hozra létre tizedes osztályozását, majd megteremtette a könyvtárosképzést, megalapította a Library Journal-t és segített létrehozni az American Library Association-t. Emellett persze okkal vádolható szexizmussal és a szexuális zaklatással is (ideértve egy dokumentált eseményt egy NYPL munkatársával, 1905-ből), nyílt rasszizmussal és antiszemitizmussal is.
Ugyanakkor a tizedes osztályozás azóta is működik, mégha döccenőkkel is. Ennek szellemében építettünk egy kvízt, mely bár teljesen tudománytalan, jó móka lehet. Mondjuk... 060 vagy, a szabályok és irányelvek szerelmese? Netán a 818-es joker? Milyen lenne egy 031-as perfekcionista, esetleg egy 629,8, esetleg egy robot? Kattints a linkre! link

Korlátozott szolgáltatásnyújtás mellett Felvidék-szerte újranyitnak a könyvtárak. A március közepén bevezetett óvintézkedések a könyvtárakat is érintették, közel két hónapig zárva tartottak.
Az Ipolysági Városi Könyvtár május 18-ától látogatható. Mint az intézmény közösségi oldalán olvasható hétfőn 12.30-tól fogadja a városi és a környékbeli olvasókat.
Az intézmény ugyan már kinyílik, ám nem tud teljes körű szolgáltatást nyújtani.
Mint a tájékoztatólapon írják, az intézmény területén kötelező a szájmaszk viselése, valamint a kéz fertőtlenítése. Várakozás közben a két méter távolság betartását szintén tartalmazza a szabályzat. Egy olvasó egyszerre legfeljebb öt könyvet kölcsönözhet ki. A kölcsönzött könyvek visszahozása esetén a jelzést követően az olvasótól a bejáratnál veszik át a kölcsönzött könyveket.
Emellett maximalizálták a könyvtárlátogatók számát is. Az ipolysági intézmény esetében részlegenként maximum két olvasó lehet egyszerre jelen. Az olvasóterem és tanulószobák zárva lesznek, s az ott elérhető szolgáltatások jelenleg még szünetelnek - derül ki a tájékoztatóból.
Az Ipolysági Városi Könyvtár a fenti óvintézkedések betartása mellett hétfőtől csütörtökig várja az olvasókat. Hétfőn 12.30 - 16.00, kedden valamint szerdán és csütörtökön 9.00 - 12.00 és 12.30 - 16.00 óra között lesz nyitva.
A Párkányi Városi Könyvtár szolgáltatásait május 19-től vehetik újból igénybe.

Hinne egy olyan szakértőnek, akinek a Da Vinci-kód van a polcán?
A könyvespolcok elemzése ezzel teljesen új irányt vett, főleg miután beindult egy erre szakosodott Twitter-oldal, ahol aztán könyörtelenül belekötöttek mindenki gyűjteményébe.
Kiderült, hogy megbízhatósági skálán nem a könyvek mennyisége, hanem a minősége számít. A szlogenjük is az, hogy amit valaki mond, az kevésbé izgalmas, mint hogy milyen könyvek előtt mondja.
A komoly tudományos munkának nem vehető, de annál szórakoztatóbb elemzéseik során arra jutottak, hogy a legelterjedtebb és legegyszerűbb megoldás egy lexikon-sorozattal ellensúlyozni a szórakoztató irodalmat, hogy komolyabbnak tűnjön az ember. De vannak, akik igyekeznek olyan pozíciót felvenni, hogy a könyvek címe ne, csak a mennyisége látszódjon, mások arra esküsznek, hogy polcokra helyezett földgömb, térképek, és más kellékek a megbízhatóságot erősítik. Az is kiderült, hogy mennyire hiteltelenít egy rosszul megválasztott könyv. Az pedig, amikor bizonyos könyvek borítóját kifelé fordítják, hogy azonnal lássa mindenki, milyen magvas gondolatokat tartalmazó könyvet lapozgatunk nap mint nap, pontosan az ellenkező hatást éri el.
- Magam korábban többször figyeltem a könyvtárvezetők irodájának könyves "hátterét". Magyarországon gyakori volt a lexikon könyvsorozatok (Révai, Pallasz, Új Magyar), illetve a szakfolyóiratok akár folyómétereket kitevő mennyiségi látványa. Németországban, Hollandiában és Norvégiában inkább a látványnak inkább a kevés könyv és a szedett-vedett, sokszor spirálkötéses anyagok és iratok látványa tűnt fel. - E megfigyelés persze alulról sem közelíti az imázzsal kapcsolatos tudományos megállapításokat :-) (MG)

1. Milyen munkát végzel otthonodban? - A Hajdú-Bihar megyei Helytörténeti dokumentumok digitalizálását.
2. Melyek a kihívások, tanulságok e munkáddal kapcsolatban? - A megfelelő minőségű digitalizálási munka, anyag megőrzése, minden egyes fájlt külön-külön ellenőrizni, ha szükséges megismételni a folyamatot. Ez által biztosítani a következő digitalizálási, feldolgozási fázisokat. Nem szeretem ilyenkor a holt időket, így ameddig a szkenner dogozott, az előzőleg elkészített anyagokat vágtam körbe. Az adminisztrációban a mappák, fájlok elnevezése mellett a külön füzetbe, kézírással való adminisztráció többlet munkát, időt eredményezett (intézmény, cím, évszám, méretek, dátum, aláírás).

3. Mi az, ami örömöt jelent munkádban? - Az időgazdálkodás, a szkenner munkavégzése mellett körbevághattam az anyagokat, a vágás közben érdekességeket olvashattam, láthattam hirtelen a megjelent anyagok főcímeiből, képeiből (mozi témában szkenneltem az 1970-es évekből, pl. minden településen volt mozi) és közben még zenét is hallgathattam.
Bármilyen észrevétel, megjegyzés -

Mindenképpen rosszabbul járnak a muzeológusok, levéltárosok, könyvtárosok és művelődésszervezők, ha a parlament holnap megfosztja őket közalkalmazotti státusuktól.
Durva csúsztatás kimondani és hatalmas tévedés elhinni, hogy jobban járnak a kulturális terület közalkalmazottai, ha rájuk is a Munka törvénykönyve (Mt.) szabályait alkalmazzák, mint a versenyszféra munkavállalóira - indokolta a Népszavának a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, hogy miért állítottak össze egy 12 pontos listát a váltás hátrányos következményeiről. Legalább szembesüljenek vele a kormánypárti képviselők, hogy mit szavaznak meg a szakszervezetek, érdekvédelmi tömörülések és szakmai szövetségek tiltakozása ellenére - fogalmazott Boros Péterné.

Kedden délelőtt ugyanis még tárgyalnak a módosításokról, de délután a parlament kormánypárti többsége minden bizonnyal megszavazza a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyát november elsejétől sima munkaviszonnyá alakító törvényjavaslatot. A terület szakszervezeteinek és szakmai szervezeteinek húsvét előtt váratlanul megküldött tervezet a majdnem 20 ezer alkalmazottat az eddiginél kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza - állítják az érdekvédők, de véleményük a kormánynál süket fülekre talált.

Az MKKSZ csomagja azt foglalja össze, miért lenne előnyösebb a közalkalmazotti törvény alkalmazása ezután is. Például azért, mert ez alapján közszolgálatba, közpénzek kezelőjének csak büntetlen előéletű személyt vehetnek fel, míg az Mt. nem szab ilyen követelményt. A közalkalmazottaknál kötelező a pályáztatás egy álláshely betöltésekor, ilyen kiválasztási rendszer nincs a munkavállalók esetében. Náluk csak lehetőség a próbaidő kikötése, a közalkalmazottaknál 3 hónapot mindenképpen adnak a véglegesítés előtt, hogy kiderülhessenek az addig láthatatlan gondok, ha vannak ilyenek. A kezdők megfelelő felkészítésére 1-3 év minősítéssel záruló gyakornoki időt ad a közalkalmazotti törvény, a munka törvénykönyve ezt sem ismeri.

Magyarországon is lenne miről beszélgetni azokon a vacsorákon, amelyeken svéd polgárok - szigorúan férfitársaságban - megbeszélik egymással, miként lehetne jobbá és egyenlőbbé tenni a társadalmat: hogyan lehetne például véget vetni a nők fogdosásának vagy miképpen lehetne leszoktatni honfitársaikat a nőket lealacsonyító, viccnek szánt sértésekről. Bár a svéd feminista csoportok már korábban is szorgalmazták az "egynemű" beszélgetések megszervezését, a csak férfiaknak szóló "gender-esték" 2016 óta szaporodtak meg. Akkor történt ugyanis az, hogy több svédországi fesztiválon nők és lányok tucatjait zaklatták, illetve erőszakolták meg. Az érdeklődés nagy, több ezer ember vett már részt az általában négy-öt fős találkozókon, s olyanok is lelkes résztvevőkké váltak, akik korábban szkeptikusak voltak. "Idegennek tűnt az egész a számomra. De aztán nagyon jó volt megbeszélni a többiek tapasztalatait arról, mit csináljunk és mit ne tegyünk különféle zűrös helyzetekben"? - mondta az egyik résztvevő, a 31 éves mérnök, David Midhage. Ha nálunk is lennének ilyen találkozók, idővel talán kevesebb lenne a "vak komondorokból" is.
Hogy miről beszélgetnek a férfiesteken, itt link találtok további részleteket.

A koronavírus-járvány miatt bezárt közösségi terek ellenére sem hagyja magára látogatóit, olvasóit a várpalotai Krúdy Gyula Városi Könyvtár. Az otthoni munkavégzésre kényszerült munkatársak most is keményen dolgoznak azon, hogy a bibliotékához szokott városlakók ne szenvedjék meg kedvenc tudástáruk hiányát.
Mit tehet egy könyvtár, mit tehetnek a könyvtárosok a kényszerűen otthon maradó könyvrajongók érdekében? A válaszért otthonában kerestük fel a Krúdy Gyula Városi Könyvtár vezetőjét, Budai Lászlót.
- Egy könyvtár abban a szerencsés helyzetben van, hogy nemcsak közösségi terei, hanem egyéb munkái révén is képes szolgálni az olvasóközönséget. A koronavírus-járvány miatt kénytelenek vagyunk az online megjelenésekre koncentrálni. Aki követi az intézmény internetes honlapját vagy a Facebook-oldalunkat, az láthatja, hogy egyáltalán nem állt meg az élet a könyvtár ideiglenes bezárásával. Folyamatosan dolgozunk. Ennek egy része jól látható az internetes felületeinken, ezt különösen fontosnak is tartottam. A normál mindennapokhoz hasonlóan azonban akad olyan része is a munkánknak, ami kevésbé látványos.
Egy a várpalotai anyakönyveket feldolgozó adatbázist épít a könyvtár munkatársainak fele, a katolikus, az evangélikus és a református egyház anyakönyveit dolgozzuk fel. Jelenleg már a húszezret is meghaladja az általunk elért bejegyzésszám. Ez az adatbázis alkalmas lesz arra, hogy segítséget nyújtson történeti, demográfiai kutatásokhoz, a hétköznapi emberek pedig saját családfájuk felkutatásához használhatják majd. Rengeteg érdekes adathoz juthatunk hozzá a segítségével - mondta kérdésünkre Budai László, majd hozzátette, ha nincs a járványhelyzet miatti kényszerű bezárás, valószínűleg nem lett volna lehetőségük ennek az adatbázisnak a létrehozására.
A Krúdy Gyula Városi Könyvtár munkájának másik része látványosabb, és a különböző webes felületeken is jól nyomon követhető. Kapcsolatot tartanak a könyves szakmában ismert bloggerekkel és vloggerekkel, akik köteteket, olvasnivalókat ajánlanak a négy fal közé "szorult" közönségnek. Emellett pedig kiadványokat szerkesztenek, szórakoztató tartalmakat készítenek internetes követőbázisuknak, helyismereti anyagokat tesznek közzé, illetve pályázatok előkészítését és lebonyolítását végzik. Persze a legjobban azt várják, hogy újra kinyithassa kapuit a könyvtár.

A napokban négymillióra ugrott a csabai Békés Megyei Könyvtár online adatbázisának link megtekintésszáma.
A járvány ideje alatt mostantól minden előfizetőnk díjmentesen, ajándékként kapja a nyomtatott újság mellé lapunk digitális számát. Ide kattintson!
- Örömmel értesítjük kedves olvasóinkat, hogy a Békés Megyei Könyvtár helyismereti enciklopédiája, a BékésWiki a napokban elérte a 4 milliós megtekintésszámot - olvasható az intézmény közösségi oldalán.
A Békés megyei vonatkozású életrajzokat és leírásokat tartalmazó online enciklopédia folyamatosan bővül, és bárki elérheti otthonról is.

- kaptam fejemhez a hirtelen kérdést egy szakmánkbéli könyvtárban. A felesleges konfrontációt elkerülni igyekezve szabadkozni kezdtem: nem érdemes válaszolnom, mert feltehetően eltérő marketing-fogalmak vannak a fejünkben... A noszogatás hatására azonban mégis kiböktem: ismereteim szerint 100%. Sikerült is kiváltanom az ellenérzéseket...
Ha azonban a marketing definícióját ismerjük - pl.: a használó és a termelés közötti termelési és értékesítési viszony szabályozása, kifejtve emellett a 4C és 4P fogalmát - rájöhetünk, hogy a marketing - szempont- vagy gondolkodásrendszer, mely jó esetben minden tevékenységünket átjárja. Nem úgy van, hogy dolgozunk, és amikor végeztünk a munkával, akkor végezzük a marketinget. Ez téves felfogás.
Ahogy nagyanyám gondolkodott is a marketingről, míg élt: hétvégére gondosan felmérte a piacot: milyen süteményt szeretnénk leginkább. Ennek függvényében szabályozta a termelést a beszerzéstől a gyártásig. Majd szabályozta a folyamatot is (vö.: kontrolling): megkelt-e eléggé a tészta, és nem sül-e túl a túrós. Gondosan monitorozta az eredményességet, összevetve barátnőjének és saját korábbi süteményeinek hatásával: mennyi fogyott belőle és mi volt véleményünk (tehát az implicit és explicit visszacsatolás ez ügyfelektől). Volt, hogy alternatív értékesítési csatornát alkalmazott - ha pl. nem tudtuk személyesen meglátogatni. És nem zárkózott el a termékfejlesztéstől sem!
Ha tehát nagyanyám irányunkban való buzgólkodását 100%-ban áthatotta a marketing, a könyvtár miért érné be kevesebbel?
- És akkor még nem is beszéltem az általa alkalmazott minőségmenedzsmentről... (MG)

A gyalogátkelőhelyek azonnali szabályozására van szükség, ezért Székely Sándor, a Szolidaritás elnöke független országgyűlési képviselő határozati javaslatában a törvényi szabályozás átalakítását szorgalmazta. A Gazdasági bizottság Közlekedési albizottsága ma tárgyalta volna a tervezetet, de szervezési hiba miatt az albizottság nem tudott összeülni, így azt a jövő hétre tette át.
Székely Sándor a szervezet vezetője az autósok és gyalogosok segítségét kéri, hogy a zebraminimum.hu-ra felkerülhessen az összes magyarországi zebra. A honlap használta egyszerű, a weboldalon be lehet jelölni a térképen a zebrák pontos helyét, le lehet írni, hogy mi a probléma azzal és fotóval is lehet illusztrálni a zebrák állapotát. Arra is van lehetőség, hogy időközben újrafestett, biztonságosabb zebrákat is dokumentálják a felhasználók. A Szolidaritás további fejlesztéseket is tervez, mobil applikációt is szeretne elindítani.
Biztonságos zebrákra van szükség, naponta három gázolás történik, túl sokan halnak meg a zebrán.
Kérlek, segíts munkánkat, a térképen jelöld be a problémás helyeket. Tegyük jobbá közösen a gyalogos-átkelőhelyeket!
Hogyan: Tartsd lent a CTRL billentyűt, majd bal egér kattintással szúrd le a térképen a mozgatható kék jelölőt.
Ha a megfelelő pozícióba helyezted, a bal felső sarokban megjelenő ablakban nyomj rá, hogy OK, ezután a fehér űrlapon részletezd a problémás gyalogos-átkelőt!
Akár fotóval is!

Keresd meg a megcélzott szervezet ismerős munkatársait, tanácsot kérve.
Múltbeli tevékenységedet az eredmények oldaláról mutasd be.
Készségeid felsorolása helyett a végzett munkák kimenetére helyezd a hangsúlyt.
A kísérőlevélben a lehetséges hátrányok - életkor, kismama-szerep - tagadása helyett mutasd meg, hogyan tudod ezeket semlegesíteni, netán előnyöddé tenni.
- Ilyenekre ér hasonlóakra hívja fel a figyelmet a 3 perces poscast. 3 perces, azaz gyorsan meg- és visszahallgatható, kijegyzetelhető, tehát bátran ajánlható a könyvtár használói számára is. Attól még, hogy e forrás nincs benne a katalógusban... (Ugyanis egyre kevesebb forrás található meg benne...) (MG)

A koronavírussal kapcsolatos vészhelyzet folyamatos éberséget kíván mindannyiunktól, így a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületétől is. Lovász László elnök 2020. március 13-án felhívással fordult az osztályelnökökhöz, kérve, hogy közöljék, ha tudomásuk van olyan új tudományos eredményről, amely hatékonyan bevethető a COVID-19-pandémia megfékezésére. Az MTA ezzel az akciójával a döntéshozók segítségére kíván lenni anélkül, hogy bármilyen párhuzamos intézkedéssel megzavarná a hatósági tájékoztatást. Az akció átmeneti jellegű, kizárólag a vészhelyzet idejére korlátozódik.

A Louvre a világ egyik legismertebb és 1793 óta Párizs legnagyobb múzeuma. Az európai képzőművészetek gyűjteménye mellett egyiptomi, iszlám, keleti, görög, római és etruszk emlékek is megtekinthetők benne, online pedig ezen az oldalon link találjuk őket.

Az 1753-ban alapított, londoni British Museum gyűjteményei több mint 13 millió tárgyból állnak, a gyűjtemény a kezdetektől a jelenkorig mutatja be az emberi kultúra történetét. Itt link pillanthatunk be a falak közé.

A New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum kiállítása az egész világot felöleli, állandó gyűjteménye több mint kétmillió kiállítási tárgyat tartalmaz 17 múzeumi részlegbe rendezve. Itt link látható online.

A szentpétervári Ermitázs grandiózus művészeti és régészeti gyűjteménnyel rendelkezik, melyben a világ minden tájáról rengeteg művészeti alkotás kapott helyet, többek között a 12. századból származó orosz ikonosztáz gyűjtemény. Megismerhetjük Szibéria történetét egy vadász tárgyain keresztül, a régi korokról mesél a Kínából származó fegyvergyűjtemény és az őskori használati tárgyak, de találunk itt link mongol és más emlékeket is.

Washingtoni Nemzeti Galéria festmény-, rajz-, nyomat-, fénykép-, szobor-, érme- és dekoratív művészeti gyűjteménye nyomon követi a nyugati művészet fejlődését a középkortól napjainkig. Itt található da Vinci Ginevra de' Bencije, az egyetlen da Vinci festmény Amerikában, és Alexander Calder legnagyobb mobilszobra. Ezen a linken link tekinthettek bele a gyűjteménybe.